Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NARANCS 163
Copyright (C) HIX
1998-05-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Tartalom (mind)  66 sor     (cikkei)
2 Elemi oszton az autozasban (mind)  294 sor     (cikkei)
3 "Meg ha csufnak tunik is" (mind)  78 sor     (cikkei)
4 Fidesz: Hatalomkozelben (mind)  184 sor     (cikkei)
5 Politikai hirek (mind)  200 sor     (cikkei)
6 Sajo Laszlo (mind)  70 sor     (cikkei)
7 Kulturalis hirek (mind)  226 sor     (cikkei)
8 Nyugati lapok a valasztasokrol (mind)  79 sor     (cikkei)

+ - Tartalom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Magyar Narancs, X. evf. 20. szam, 1998. majus 14.-interju- 

A szabadsag fokmeroi (Peter A. Wiebler, a Freedom House budapesti
igazgatoja) 

-egy het- 
***Politikai*** es ***kulturalis*** hirek 

POLITIKA 

-a kampany lapja- 
***Fidesz: Hatalomkozelben*** 
MSZP: Zsiros kenyerharc 
FKgP: A meglepetes ereje 
MDF: Lesz vigasz 
MDNP - Neppart: Fuggony! 
KDNP: A harmadik evezredre varva 
Bekes megye, 5. valasztokerulet: Szarvasvadasz 
Debreceni anziksz 
SZDSZ: Liberalis minimum 
Valasztasi latomas: A legvidamabb kajak (Egy Lezsak-mentes,
kalandos este diohejban) 
***Nyugati lapok a valasztasokrol: Magyar latvanytar*** 
MIEP: "Itt egy szolid, csaladi rendezveny van" 
Portyazo magyarok: Napszurtan 

ELET + MOD 

-interju- 
***Elemi oszton az autozasban: Intelligens vadbarmok*** 

-guide- 
Halaszos tavasz 

-elet + mod- 
Trendor: Katonai kultikus targyak 

KULTURA 

-kritika- 
Konyv: Nepi-orbanus (Janus-arcu rendszervaltozas) 

-kritika- 
Tanc: Tolts magadnak ("Legy kedves, vagy menj el. Kosz." - Petofi
Csarnok) 

-kritika- 
Bartokwave, copyright Balanescu 
***"Meg ha csufnak tunik is" (Alexander Balanescu)*** 

-visszhang- 
Nyolc kis kritika 

PUBLICISZTIKA 

-egotrip- 
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (Az uj kapcsolat [Miskolc-blues
3.]) 
Babarczy Eszter: Setalo filozofia (Disney altal vilagosan) 
***Sajo Laszlo: Ot es feles (Fia(i)m, csak szavazz(atok)! -
toredek -)*** 

-a szerk.- 
A remeny rabjai (Valasztas kozben) 

-olvasoi levelek-
+ - Elemi oszton az autozasban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Intelligens vadbarmok 

Bilkei Pal, a BM Kozponti Korhaz vezeto pszichologusa 25 evig
foglalkozott balesetkutatassal. Jelenleg rendortisztek
alkalmassagat vizsgalja. 

Magyar Narancs: Mitol valtozik meg az ember szemelyisege, ha
autoba ul? 

Bilkei Pal: Van egy torvenyszeruseg: az ember autos
agresszivitasa egyenlo a sajat agresszivitasaval, szorozva a kocsi
loeroinek szamaval. Ezt foleg ket dolog okozza. Az egyik, hogy a
hetkoznapi elet mas helyzeteiben sokkal tobb ido van arra, hogy
reagaljunk egy-egy helyzetre. A kozlekedesben neha csak szazad
masodpercek - ilyenkor mindig az elemi oszton jon elo. Amikor
vezetunk, onmagunk vagyunk. 

MN: Mi volt a vizsgalat? Megneztek ugyanazt az embert Trabantban es
Ferrariban? 

BP: Angliaban teszteltek, hogyan vezetnek emberek kulonbozo
ereju autokban. Egy repuloter kifutopalyajan kaptak egy
meglehetosen egyszeru szlalomfeladatot. Elozoleg
szemelyisegvizsgalatot vegeztek, amelyben a resztvevok
onervenyesito keszseget figyeltek. A dominans
szemelyisegueket olyan autoba ultettek, ami gyengebb volt, a
tobbieket nagy terepjarokba. Neztek a vezetesi stilusukat,
peldaul, hogy mikor kezdenek fekezni egy akadaly elott, aztan be
kellett szamolniuk, hogyan ereztek magukat vezetes kozben.
Erdekes volt a kulonbseg. A dominans szemelyisegek kis kocsiban
elkezdtek raeroszakolni a szemelyiseguket a kis autokra. 

MN: Akkor teljesen mindegy, milyen autoban ulok. Az szamit, milyen
vagyok. 

BP: Pontosan, de ha ez mar megszorzodik a kocsi loerejevel, akkor
kijon a sajat agresszivitasom. A kevesbe dominansak nagy autoban
borzaszto ovatosan vezettek, es utolag arrol szamoltak be, hogy
nyomasztotta oket a jarmu, szorongtak. A kis autokba ultetettekben
pedig rengeteg feszultseg maradt, nem tudtak kielni magukat
vezetes kozben. 

MN: Akkor egyszeru: dominans emberek vegyenek brutalis autot, mert
csak abban erzik jol magukat, a tobbiek meg kicsit, es mindenki
jol jar. 

BP: De ettol a kozlekedes nem lesz jo. Felborul az egyensuly. Ket
kulonbozo magatartas van jelen az uton, az ovatos es a nagy
kockazatvallalasu: megno a baleseti veszely. 

MN: Azt megse varhatom el egy szegeny dominanstol, hogy egy
kispolskiban szorongjon. 

BP: Az uton nem muszaj jol ereznem magamat, az uton biztonsagosan
kell vezetni, alkalmazkodni, es nalunk hianyzik ez az
alkalmazkodas. De az, hogy az utakon olyan allapotok vannak,
amilyenek, nem a kozlekedes, hanem a tarsadalom bune. Ahogy a
tarsadalomban is jelen van ez a kettosseg, es egyre feszitobben,
ugyanez a magatartas jelenik meg az utakon is. 

MN: De a helyzet nem rosszabb, mint tiz eve. 

BP: Rosszabb. 

MN: Pedig demokratikusabbak lettunk. 

BP: Es feszultebbek. Raadasul sokkal jobban meg akarjuk mutatni
magunkat. Tiz eve meg ez nem volt: az autok kilencven szazaleka
Zsigulikbol, Trabantokbol es Wartburgokbol allt. 

MN: De tiz eve az ezerotos Lada volt a brutal. 

BP: Nem volt akkora kulonbseg az ezerotos Lada es a leggyengebb
ketutemuek kozott, mint ahogy a vagyoni kulonbsegeket sem
eltuk meg olyan erosen. 

MN: Mas orszagban mas a kultura? 

BP: Mas. Magyarorszagon a harmadik generacio ul autoban. A
Lajtan tul ez mar otodik-hatodik generacio, az autozas jobban
beleepult a kulturaba. 

MN: Es a nemet olyan fenemod kulturalt, amikor az M7-esen hirtelen
ram ugrik hatulrol, mert veletlenul a belso savba mereszkedtem? 

BP: A mi viszonylatunkban agressziv, de az o kulturajukban... 

MN: ...iszkol mindenki a kulso savba? 

BP: Igen, helyet biztositani a gyorsabbnak, mert tudjak, mire
szamithatnak. 

MN: Mi meg nem tudjuk? 

BP: Meg nem szoktunk hozza ezekhez a kocsikhoz. Az ezerotos Ladak
tulajdonosai megszoktak, hogy ok haladnak a belso savban. Nem
tudtunk alkalmazkodni a technikahoz sem magatartasban, sem
vezetestechnikaban. A fejlodes robbanasszeru volt. Es akkor meg
nem emlitettuk az utakat. A gyerek egy rendetlen szobaban
rendetlenul viselkedik; erdemes megnezni azokat a romos,
osszevissza festett utjainkat, ahol a legtobb baleset tortenik, a
"rendetlenul" vezeto autosok miatt. 

MN: Fugg a vezetesi stilus nemtol, eletkortol, iskolai
vegzettsegtol? 

BP: Egyreszt meghatarozo a szemelyiseg. A masik fontos tenyezo,
hogy Magyarorszagon az autovezetes evtizedekig ferfiprivilegium
volt, mert a kocsi mindig a ferfie volt. A no neha megkaphatta, es
vezethetett. Ha a jogositvanyok aranyat nezzuk, tiz eve egy
volt a haromhoz. Ha a csaladban ket auto volt, a nok a kisebbiket
hasznaltak. Aztan a nok altalaban het vegen vezettek, mert a
ferfi hetkoznap dolgozott, het vegen ivott. Ezek a dolgok most
kezdenek kiegyenlitodni. 

MN: Es hogyan vezetnek a nok? 

BP: Nagyon erdekes: egy no vagy nagyon jol vezet, vagy nagyon
rosszul, a ferfiaknal sokkal tobb az atlagos. 

MN: Az intelligenciaval pedig epp forditva allunk, noben gyakoribb
az atlagos, ferfiban meg a zseni es az elmebeteg. 

BP: A noi adottsagokbol kifolyolag noknel nagyon keves az
agressziv vezeto, szinte elenyeszo a szamuk. Pontos statisztikai
adat: az utobbi ot evben nem fordult elo olyan cserbenhagyasos
gazolas, amit no kovetett volna el, pedig ez eleg gyakori
buncselekmeny. 

Ami jellegzetes noi vezetesi tulajdonsag, hogy jobban viselik a
varosi forgalmat. Az araszolgatast, a centizgetest, jobban meg
tudjak osztani a figyelmuket vezetes kozben. A ferfiaknal
biztonsagosabb a hosszu tavu vezetes, mig a nok a hosszu,
egyenletes terhelest kevesbe birjak. 

MN: Ezt honnan tudjuk? 

BP: A Kozlekedesbiztonsagi Tanacs vegzett egy erdekes
vizsgalatot arrol, hol van a legtobb gyorshajtas. Kiderult, hogy
mindig ott, ahol korabban forgalmi dugon kellett atjutni. A
felszabadulas miatt a vezetok hirtelen megkonnyebbulten taposnak a
gazba, minel hosszabb volt a dugo, annal erosebben. A leallitott
gyorshajtok kozott otszor annyi ferfi volt, mint no. 

MN: Tema meg egyaltalan, hogy a noknek nem valo az autovezetes? 

BP: Hogyne, es ebbol fakad sok tenyleges problema. A no fel. Fel
attol, hogy megszoljak, amiert no, ezert aztan a nok legnagyobb
kozlekedesi problemaja a parkoloba valo beallas. Egyszeruen
lampalazasak lesznek, mert ugy erzik, mindenki oket nezi. Es az
a kenyszer, hogy "noi vezeto van elottem, gyorsan le kell hagyni",
sok noben bizonyitasi kenyszert szul. 

MN: Mi van a tobbi eloitelettel? Peldaul egy kalapos ferfi
Skodaban mindig remiszto elmeny. 

BP: Igen, meg kaveszinu, ketutemu Wartburgban. Regen a
katonatisztek kaptak ilyen Wartburgokat. Nos, az az ember tud jol
vezetni, aki otthon erzi magat az autoban. Otthon az ember nem
szokott kalapot viselni - ha kalapban ulok be vezetni, az azt
jelenti, hogy nem erzem otthon magam az autoban. Ugyanezt jelenti a
noknel a kesztyu viselese, ha dekodoljuk: "Egy no vagyok, akinek
az a feladata, hogy ezt a kormanyt mozgassa, de felek a feladattol." 

MN: Egyeb into jelek? 

BP: Nagyon jellegzetes dolog, bar ma mar kiment a divatbol, a
kalaptarto karpitra tett targyak, peldaul a bologato kutyak,
himzett kendok. Vizsgalatok bizonyitottak, hogy az ilyen autos
fel, szorong, ezert veszi korul magat otthonossag erzetet
kelto targyakkal. Ahelyett, hogy beulne a sajat
biztonsagerzetevel. 

MN: Foliazott uveg, No Fear-matricak? 

BP: Ez csak a divat, a feltunes, ez ebbol a szempontbol
erdektelen. 

MN: Szamit a szakma, az iskolai vegzettseg? 

BP: Kicsit ellentmond mindenfele elmeletnek, de minel magasabb az
intelligenciaszint, annal problemasabb lehet a vezetes. Annal
inkabb kezdunk ontorvenyuve valni. 

MN: Tehat nem az iskolai vegzettseg a fontos, csak a tiszta IQ. 

BP: Igen. Annal inkabb mondjuk, hogy hulyeseg, miert ne lehetne
atlepni azt a zarovonalat, amikor stb. stb. Minel alacsonyabb az
intelligencia, annal inkabb elfogadja az ember a kulso
torvenyeket. 

MN: Ezek szerint lehet, hogy az a vadbarom csak intelligens? 

BP: Igen. Mert van egy olyan onismereti szintje, aminek alapjan
tulteszi magat a szabalyokon. Ugyanezt egy gyakorlati dolog is
mutatja: egy nyolc altalanossal vagy harom iparival rendelkezo
ember konnyebben megy at a vizsgan, mint egy egyetemi tanar,
akinel nehezebben automatizalodnak a kulonbozo vezetesi elemek.
Az autovezeto-iskolakban nem szeretik, ha valaki egyetemi
vegzettseggel kezd el autot vezetni. Jobban kedvelik a
birkaszellemet, mert azok biztonsagosabban vezetnek. 

MN: Az idosek automatikusan borzaszto soforok? 

BP: Nem. 

MN: Peldaul azt mondjak, Florida a sok odakoltozott nyugdijas
autozasa miatt eletveszelyes. 

BP: Amerikaban mas az eletszemlelet. Ott az oregseg nem egy
status, mint nalunk, hanem kellemetlen allapot, amirol igyekeznek
nem tudomast venni. Es amikor a papak-mamak felveszik a palmafas
inget meg a bermudat, mindehhez ugy akarnak vezetni, mintha nagyon
fiatalok lennenek. 

MN: Es a mieink? 

BP: Nagyon erdekes a dolog. A kepessegeik ket csoportba oszthatok.
Vannak korallando es korvaltozo kepessegek. Utobbihoz tartozik
a figyelmi kepesseg, a reakcioido, amelyek fontosak a
jarmuvezetesnel. Ezt az idos vezeto ketfelekeppen probalja
megoldani: vagy tulerolteti magat, es eletveszelyesen vezet, nem
vesz rola tudomast, hogy neki mar lejjebb kene venni a sebesseget,
vagy tulontul ovatos lesz, es lassan megy. Nalunk egyebkent
elenyeszoen keves az idos vezeto. A 35-50-es korosztaly az,
amelyik rendszeresen vezet, 60 fele mar keveset autoznak az emberek.
Az eletkor alakulasa nagyon erdekes a baleseti statisztika
szempontjabol. Harom baleseti csucs van. Az elso 18-25 ev
kozott. Utana a ferfiaknal a 45. ev tajan no meg a baleseti
veszelyeztetettseg, majd 55 es 60 ev kozott. Mindegyiknek megvan
a magyarazata. Az elso csucsidoszaknal egyertelmuen a fokozott
kockazatvallalas az ok, keresem magamat, keresem a helyemet, ez
sokkal sulyosabb, mint az esetleges rutinhiany. A 45 eves csucs
azert erdekes, mert osszevetettek a valasi statisztikakkal, es
kiderult, hogy ilyenkor valnak a ferfiak. Es valtanak is: egy mar
megszokott magatartasforma helyett megprobalnak atallni egy
masikra. Az elvalt ferfiak kb. 60 szazaleka 45 eves kora korul
valik el. A vezetesi stilusukon is probalnak valtoztatni, ebbol
pedig olyan balesetek szarmaznak, amik korabban nem fordultak elo;
gyorshajtasbol adodoak, ittas vezetes, es kieroszakolt,
agressziv vezetesbol eredo balesetek. Az 55-60 ev kozotti
balesetek mar egyertelmuen az idosodesbol, a kepessegek
romlasabol kovetkeznek. Ugyanezek a periodusok figyelhetok meg a
noknel is, csak naluk kb. 7-8 evvel korabban. A huszoneves kori
baleseteket kovetoen 35-37 ev korul jon az elso valas, es o
is ugyanugy valt eletformat es vezetesi stilust. Es 48-52 ev
kozott jon a kepessegromlas. 

MN: Visszaterve a kozlekedesi helyzetekben feltamado gyilkos
osztonre, ram az van a legerosebb hatassal, amikor valaki minden
ok nelkul negyvennel megy ott, ahol otvennel kellene, aztan atmegy
egy sargan, en meg ott maradok a pirosban. Hogyan keruljem el az
agyverzest? Mondogassam magamban, mennyire nyugodt es
kiegyensulyozott vagyok? 

BP: Abban a pillanatban, amikor az ember a feszultseget szavakba
tudja onteni, a feszultseg csokken. Peldaul: "ez a fasz elem
vagott, es...", es mire eddig jutok, mar nem is erzem a dolgot
annyira egbekialtonak. 

MN: Fontos a karomkodas? 

BP: Nagyon fontos. A karomkodasnak pontosan az a funkcioja, hogy
oldja a feszultseget. 

MN: Anyazas? 

BP: Prima. A problema akkor jon, ha nem tudjuk megfogalmazni, mi a
bajunk. Es a feszultseg olyan, mint a viz ala nyomott
pingponglabda: minel lejjebb nyomjuk, annal nagyobbat ugrik. De ha
hagyjuk, hogy a feszultseg a felszinen eluralkodjon, maris kevesebb
a feszultseg. 

MN: Es a csaladom ott retteg mellettem, mert a papa egy idegbeteg
allat. 

BP: De biztonsagban hazaernek. Mert ha no a feszultseg, az
bunteto magatartashoz vezethet, akkor utanamegyek a masik
autosnak, es villogok ra, meg mutogatok, es semmi masra nem tudok
figyelni, csak a bunteto hadjaratra. Sokkal biztonsagosabb az
anyazas. 

Winkler Robert 

Hogyan okozzunk balesetet? 

1. Otthonrol elindulva kezdjuk el szamolni, hanyan
szabalytalankodnak es vezetnek veszelyesen (minel inkabb
eszrevesszuk a szabalytalansagokat, annal inkabb veszelyben
erezzuk magunkat, es annal bizonytalanabbak vagyunk). 

2. 2,4 ezreleknyi (kb. 7-8 uveg sor) veralkoholszinttel uljunk
autoba, es vezessunk legalabb fel orat. Majdnem halalbiztos
(vagy elalszunk, vagy eltalalunk valakit ut kozben).
+ - "Meg ha csufnak tunik is" (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Alexander Balanescu 

Magyar Narancs: Felidezne az elso bartokos elmenyeit? 

Alexander Balanescu: Egy kis ideig zongorazni tanultam, s akkoriban
jatszottam a Mikrokozmosz gyonyoru darabjaibol is. Kesobb az
Arditti Quartettel jo parszor eloadtuk a 3. es a 4. Vonosnegyest,
aztan tanulmanyoztam a Hegedu-szolo-szonatat es azokat a
hegedu-duokat is, amelyekbol most a Misivel jatszunk. 

MN: Keszitett Bartokbol lemezfelvetelt? 

AB: Lemezre nem, csak radio szamara. 

MN: Kihivast jelent-e egy klasszikus kepzettsegu hegedusnek
folkzenekarral jatszani? 

AB: Miota a hetvenes evek kozepen befejeztem a tanulmanyaimat, az
az egyik celkituzesem, hogy kiszabaduljak a klasszikus zene
beklyojabol. Amikor zenet irok, engem rendkivul inspiral a
folkzene. A Muzsikassal evek ota jo baratsagban vagyunk, mar
korabban is felmerult, hogy csinaljunk valamit kozosen. Ez a
Bartok-projekt lett a vege, bar azt hiszem, csak a kezdet. Sokat
kell meg tanulnom toluk, mint ahogy mar eddig is sokat tanultam
Misitol. 

MN: Hogy all a helyzet egynapi proba utan? 

AB: Nagyon izgatott vagyok. Amit el szeretnenk erni, az egy olyan
interpretacio, amely az eredeti forrashoz kozelit, ugyanakkor
idonkent a Misi is megindul az en "terfelem" (a kulonfele
ertelmezesi, eloadasi modokra utal - a szerk.) fele, s valahol
feluton talalkozunk. Azt szeretnenk, ha minel kifejezobb lenne ez
a zene, megorizve a tancos eredetet a lassu reszeknel is.
Jatszunk egy csodalatos darabot Bankodas cimmel, az egeszen ugy
hangzik, mint egy lassu csardas. Ez egy teljesen uj
megkozelitesi mod. 

MN: A romaniai gyokerei szerepet jatszottak a felkeres
elfogadasaban? 

AB: Nagyon is. Ahogy oregszem, egyre inkabb szeretnek visszaterni
ahhoz a zenei kornyezethez, amelyben felnottem, es egyre tobbet
meritek is belole mas es mas elkepzelessel a hangzasrol, a
szerkezetrol, a kifejezesmodrol. Ugy erzem, a vonos hangszerek
allnak a legkozelebb az emberi hanghoz. Ahogy a legzessel a
beszed, ugy formalhato a vonoval emberi hang. Valojaban
beszelni probalok a hegeduvel. Nemcsak enekelni, beszelni is. Nem
gondolom, hogy mindig olyan hangzast kene teremtenem, amit
gyonyorunek tartanak. Fontosabb a kifejezoero, meg ha csufnak
tunik is. 

MN: Nem oly reg az arab Rabih Abou-Khalillal keszitett lemezt.
Elkepzelheto, hogy a klasszikus zeneszek kozul lassacskan atter
a folkzeneszek koze? 

AB: Nem. De ezek a kategoriak nekem mestersegesnek tunnek. Inkabb
a kozos teruletek izgatnak, amelyek nem tartoznak kimondottan sem a
klasszikus zenehez, sem a folkhoz, sem a dzsesszhez vagy a
popzenehez. A Balanescu Quartetben sokfele hatas ervenyesul,
ebbol szeretnenk valami egyenit letrehozni, a nehezsegek aran
is. A kritikusok es a kiadok ugyanis jobban szeretik mereven
elkuloniteni a klasszikust a poptol es igy tovabb. En olyan
zenet kepzelek el, amely az egyik teruletrol elindulva a
korlatokon keresztul kepes atlepni egy masikba. De azt nem tudom
elkepzelni, hogy folkzenessze valjak. Olyan sok nagyszeru
folkzenesz van, akiknel nem lehetek jobb. Azt szeretnem, hogy
hassanak ram, s hogy tanulhassak toluk. 

MN: A kovetkezo albumatol mit varhatunk? 

AB: Egyre tobbet dolgozom komputerrel, az elo hangszereket
hangmintakkal kombinalva. Es nagyon erdekel a szoveges zene;
ezekkel probalom gazdagitani a zenenket, ugyanakkor az is
elkepzelheto, hogy a kvartettem is bovulni fog szimfonikus
elemekkel. Remelhetoleg igy letrejon valami uj. 

m. l. t.
+ - Fidesz: Hatalomkozelben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Fidesznel megjelentek az elso jo nok. Meg nem olyan jok, mint
azok, akik a liberalis eszmet tettek annak idejen magukeva s
viszont, es igy a Merleg utcai szep napokat tettek meg szebbe,
plane sehol nincsenek a hoskor Fidesz-hosnoitol, de azert megis.
Ez a jel biztos, a jo nok osztone ritkan teved, a fiuk
kinottek magukat, ezekbol kormany lesz. 

Azt persze nem lehet tudni, kik ezek a jo nok, es pontosan hogyan
kerultek oda, eldugott Fidesz-irodak melyebol porogtek-e elo,
partkozeli ujsagirok-e, aktivistak, netan valakiknek a
valakijei, maradjunk annyiban, hogy a hatalom kozelsege csalta oket
oda (1990-ben egyes visszaemlekezok szerint az MDF-szekhaz
kornyeken is voltak jo nok, de ezt ma mar nehez elhinni), es ez
feltetlen pozitivumkent ertekelendo. A meg romlatlan,
szuletofelben levo hatalom jo nok kepeben kelleti magat. 

Ugyanigy nehez eldonteni, hogy kik es honnan kerultek a part
kozelebe azok a kepviselok, akiket a Fidesz elorelathatolag be
fog vinni a parlamentbe. Meglehet, ok meg ezek a jo nok 

az uj polgarok, 

akikrol Deutsch frontember annyi szeretettel beszelt a felkilences
sajtotajekoztaton, es tizenketszer emlitette oket fel perc
leforgasa alatt. (A "polgarok" szavaztak a koalicio ellen, tudtuk
meg egyfelol, vagyis akik a koalicios partokra szavaztak, azok nem
"polgarok", ellentetben peldaul a MIEP-re voksolokkal; mas
velemenyek szerint joforman mindenki, aki szavazott, "polgar"
volt. Ezt a kerdest egyszer tisztazni kell majd, vagy meg inkabb
ezt az egesz polgarozast elfelejteni a verbe, ez lenne a helyes.
Mar ha cel a baszogatasmentes koz- es maganelet. Az elheto
orszag.) 

Am ha szociologiai ertelemben talanyos is a sok leendo
Fidesz-kepviselo kilete, annyi biztos, hogy ezek az illetok nem
valamely unalomig ismert tarsadalmi reteg rutinjait, ertekeit es
gondolkodasat viszik majd a kormanyzasba es a torvenykezesbe -
mint vitte az MDF a kereszteny kozeposztaly resztlijet 1990-ben,
es a Maszop az apparatus meg a KISZ masodvonalat 1994-ben. Ezek az
illetok az elmult nehany evben szocializalodtak politikailag, az
onkormanyzatokban peldaul; elso ranezesre nem nepiesek es nem
urbanusok, nincsenek kozottuk nagy hatalmu szakszervezeti vezetok
vagy a Big Business kepviseloi (mindossze egy alak veteti eszre
magat azzal, hogy megtestesiti a sajtoban annak idejen elhiresult
Fidesz-kozeli vallalkozo fantomkepet, amint hona ala csapva
Deutsch Tamast, sorrel igyekszik megvendegelni a politikust, hogy az
alig gyoz diplomatikusan kiterni elole) - tan meg a part vezetoi
sem tudjak, hogy a leendo dus frakcio tagjai kicsodak is
tulajdonkeppen. Lehet persze, hogy ez nem is lesz fontos, mert a
szazsok fos kepviselocsoportban kuss lesz, meg az, amit a
partvezetes akar. 

Vagy, mondjuk, Orban Viktor. 

Akinek azt a bejelenteset, miszerint a Fidesz a koalicio
levaltasanak erdekeben 

onkent visszalepteti 

azokat a jeloltjeit, akiket megeloz valamely mas ellenzeki part
kepviseloje, a visszafogottabbak is csak "zsenialiskent"
ertekelik. Amikor negyed tizenegy tajban Orban bevonult valami
sajtotajekoztatot tartani, szetnyilt elotte a tomeg, mint
Mozes elott a tenger, aztan beszelt, aztan pezsgosuveg pukkant,
es az az ember, akiben a jelenlevok Magyarorszag leendo
miniszterelnoket lattak, suru vigyorok es koccintasok es
jattok es eljenzes kozepette elvonult a terasz, majd a kijarat
fele. 

Ez azonban meg odebb van. 

Az orom az est kevesse unnepi pillanataiban visszafogott: amikor
az adatok huszszazalekos feldolgozottsaganal a Maszop vezetese
hat szazalek korulire no, lekonyul a kormanyozhatnek. Am a
kulonbseg az este folyaman csak csokken, es evvel emelkedik a
szimpatizansok jokedve meg a Tisza-hazban egy fore juto leendo
allamtitkarok aranya is. Tolgyessy Peter kezeben osszetekert
papirlappal szakert, osz-posz az ifju Petofi a teren, koreje es
kihivoja, egy szandekosan tenyerbe maszora vett tekintetu ifju
kore gyuru alakul, leendo rajongok es regi szkeptikusok
tekintik meg a part belso demokraciajarol szolo rogtonzott
szinjatekot, amelyben partelit es grassroot egyenlo felkent
kuzd. Valahol az egyik sarokban leendo miniszterek sugnak-bugnak,
nagynevu lapok tudositoi vadasznak mind a mai napig mersekelten
jelentektelennek tudott Fidesz-politikusokra, a vigyorokbol jut
baratnak es ellensegnek egyarant. 

Nem vigyorog, bar orul Makovecz Imre, a szamos parthazat megjart
veteran is. O ma este az ertelmisegi kiralycsinalo mezeben
pozol, bar a mellved tamogatasa nelkul ezt aligha tehetne. A
hetfore az o lakasara osszehivott ellenzeki csucs lapunk
ertesulesei szerint pontosan azert hiusult meg, mert a fideszesek
nem mentek el (meg a kisgazdak sem - a szerk.), mondvan: nincs mirol
alkudozni. (Kesobb, mas hirek szerint, mashol megis lett
kisgazda-Fidesz-csucstalalkozo a visszaleptetesekrol.)
Mindenesetre ha csak nehany komolyabb megrendelest ellik majd az
aktiv rokonszenv, mar megerte. Makovecz jelenletet Nemeskurty
tortenetiro tarsasaga teszi hangsulyosabba: kisse gyurott,
fekete oltonyben jarkalva inspekciozza a viragba borult
ifjusagot. A nemzeti egyseget e ket jeles intellektus mellett a
szamos hataron tuli magyar vezeto sugallja, szemukben a
huledezes - hogy te jo eg, kik ezek az ovodasok - es az
optimizmus -hogy ezekkel aztan konnyu lesz barmit megetetni -
szikrai valtjak egymast. Felbukkan nehany tobb helyrol,
legutobb epp a Fidesztol eltanacsolt tanacsado, a
surranopalyan haladnak a bufe fele. Hiressegbol Benko
Laszlot hozza a hely; az Omega polgari iranyultsaga egyes elemzok
szerint mar a Petroleumlampa, de legkesobb a Gyongyhaju
lanytol kitapinthato; es itt van a meg mindig csinoska
tortenesz asszony is, aki legutobb Gombosrol alkotott, a
szokasostol kisse eluto velemenyevel keltett mersekelt
feltunest. Hernadi Gyula, ez a regi es elismert antikommunista
keresi a helyet az egyik teremben, nem is olyan regen mintha meg a
kisgazdikkal bratyizott volna. 

A nepi es urbanuselitertelmiseg resztlije, 

akik ugy gondoljak, most vegre nekik utott az ora. Uj
kulturkampfot erre a vekonyka, szedett-vedett retegre lehetetlen
bazirozni, annal ok unalmasabbak (a naluk festoibbek elestek a
harc mezejen 1990 es 1994 kozott). De ok meg a hozzajuk hasonlok
lesznek most az alapitvanyok kuratoriumaban, a muvelodesi
intezmenyekben, sokat szerepelnek majd a tevekben, az o
velemenyuk lesz a mervado, hosszu interjukat csinalnak majd
egymassal. A Fidesznek nincs kulturalis hattere, nincs egy iroja
mondjuk, nincsenek markans torteneszei. A Fideszben a politika a
hip, a lebegest a jol vegzett apparatusi munka biztositja, a
szexepilt a hatalom megszerzese erdekeben bevetett pompas otletek. 

Kesobb azert ez nehezebb lesz: az a - termeszetesen pusztan csak
hipotetikusan leirhato - uj polgarsag, amely hatalomkozelbe
segitette a Fideszt, nyilvan azonnal uj klienturava alakul at.
Azoknak, akik annak idejen a szekhazeladas korul fejtettek ki
tarstettesi tevekenyseget, feltehetoen eszuk agaban sem lesz
hatrebb huzodni, es ha a tobbi Fidesz-kozeli vallalkozo is
olyan, mint Deutsch sorpartnerjeloltje, akkor a kovetkezo mandatum
idejen a csapbol is Molotov-koktel fog folyni. 

Igaz, eddig se tortent szignifikansan maskepp. 

Am a hatalom vasarnap este meg nem lett veglegesen megszerezve. A
kozonseg aggodik: 

a cel az abszolut tobbseg 

Orban bloffje - hogy tudniillik egyedul is kepesek lesznek
kormanyt alakitani - bejonni latszik, annyiban bizonyosan, hogy a
part tamogatoi messzire uztek maguktol a koalicio gondolatat.
A kisgazdakrol kerdest feltenni a Tisza-hazban tapintatlansag; az
elnokseg allitolag az exit-poll megjelenese utan egyhanguan
ugy dontott, hogy nem lepnek veluk szovetsegre. (Erre a magunk
reszerol nem vennenk merget.) Az esetleges Fidesz-MSZP-koalicio
kosza otlete viszont nevetest csal az arcokra; Horn Gyula nevenek
emlitesere a gyengebb idegzetuek szinte onkivuletben kezdenek
karomkodni. Ha Orbanek megiscsak elfogadjak Horn - lapzartankkor
felejuk nyujtott - kezet, lesz mit magyarazni a sok ifju
antikommunistanak. Az SZDSZ-rol vajmi keves szo esik: a liberalis
kormanypartot nemes egyszeruseggel nem letezonek tekintik az
egybegyultek, szavazoikert viszont aggodnak sokan, vennek oket
vedoszarnyuk ala szivesen. Aggodnak a kepviselojeloltek is:
Illes Zoltan peldaul szinte bocsanatkero arccal vallja be, hogy
ot harom szazalekkal megelozte Barsony Andras (de a hatrany
behozhato: csak annyi kell, hogy az SZDSZ-szavazok harmada ra
szavazzon, masik harmada meg ne menjen el). Nemeth Zsolt viszont
MIEP-es vetelytarsanak eloretorese miatt aggodik: a MIEP meg
bekavarhat a jobboldali osszefogasnak, magyarazza valakinek. A
MIEP-pel sem az a baj, hogy az, ami, hanem hogy akadalyoz, ugye - egy
izben peldaul, amikor a tevekozvetites szinte egy idoben
szamol be egy MIEP-sikerrol es egy Fidesz-felsikerrol, egy
keson erkezo megfigyelo a spontan tapsvihar okara lesz
kivancsi, hogy tehat a MIEP-nek vagy a Fidesznek orulnek-e. A
valasz egy oszinte nem tudom. Nem tudja, tenyleg. 

Egyebkent kerdezzunk ezen az esten barkitol barmit, a valasz
lenyege vegul mindig ebben a ket szoban foglalhato ossze. Hogy
nem tudom. Hogy kormanyra kerul-e a Fidesz. Hogy ki mindenkit nem
kell meg integralni ehhez. Hogy mi mindentol kell meg megszabadulni
a part meneteleset esetleg gatlo eszmek es szemelyek kozul.
Hogy sikerul-e Torgyan nelkul, es nagy baj-e, ha csak vele megy a
dolog (nem nagy baj). Hogy meddig kell meg varni. 

Bojtar B. Endre 

Kovacs Kristof
+ - Politikai hirek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

***Agrobank-itelet: ertetlenseg*** Vagy a bankszakmanak vannak
elrugaszkodott elkepzelesei arrol, hogy mit szabad es mit nem, vagy
a jog es a jogalkalmazok nem kovetik az elet valtozasait -
nyilatkozta a Legfelsobb Birosag Agrobank-ugyben hozott
iteletere reagalva Felcsuti Peter, a Magyar Bankszovetseg
elnoke, aki szerint az E-hitelek kihelyezesekor alkalmazott -es a
birosag altal tobbrendbeli vesztegetesnek minositett -
biztositeki konstrukciot a bankfelugyeleti es a miniszteriumi
penzugyi szakemberek nem kifogasoltak. Solt Pal, a Legfelsobb
Birosag elnoke egyebkent visszautasitotta azt a vadat, hogy az
itelet meghozatalakor politikai nyomasgyakorlas tortent volna:
mint mondta, a targyalast a miniszterelnoknek az Orszagos
Igazsagszolgaltatasi Tanacsnal tett latogatasa elott egy nappal
mar kituztek. Solt azt is cafolta, hogy idokozben mas birora
szignaltak volna az ugyet. A jogeros itelet ellen - mint arrol a
mult heten beszamoltunk -mindket elitelt (Kunos Peter volt
vezerigazgato es Kovacs Peter egykori bankelnok) kepviseloje
felulvizsgalati kerelmet nyujtott be. 

***Indonezia: tuntetes Suharto ellen*** Tobb szaz serultje van
Indoneziaban a rendorseg es a Suharto elnok elleni tuntetok
osszecsapasanak. A tuntetes Ujungpadang varosban kezdodott:
nehany ezer egyetemista a rendszer korruptsaga es a gazdasagi
osszeomlas gerjesztette nagymerteku aremelesek miatt
tuntetesekbe kezdett. Napokon belul csatlakoztak a diakokhoz az
allami alkalmazottak is. Suharto elnok - aki a zavargasok ideje
alatt is Egyiptomban targyal - kijelentette: 2002-ig atalakitjak a
valasztasi rendszert, s mas politikai reformokat is igert 2003-as
hataridovel. Az indonez vezetesnek sikerult megallapodni a
kulfoldi hitelezokkel, hogy a 80 milliard dollaros adossag
visszafizetesere egy honapos haladekot kapnak. Nehany indonez
varosban a demonstraciok a lakossag ot szazalekat kitevo, a
kereskedelmet ellenorzo kinai kisebbseg ellen iranyultak.
Kulfoldi megfigyelok szerint a kinaiak elleni tamadasok mogott
a Suharto-rezsim ugynokei allnak. 

***Spanyolorszag: ETA-merenyletek*** Ket, nagy felhaborodast es
reszvettuntetest is kivalto merenyletet kovetett el az ETA
baszk szeparatista terrorszervezet az elmult heten Spanyolorszagban.
Pamplonaban egy helyi kepviselot, Tomas Cavallerot lottek le, aki
az ETA-val szembeni kemeny hangu biralatairol volt ismert.
Vitoriaban a spanyol polgarorseg visszavonult alhadnagyat, Alfonso
Parada Ulloat gyilkoltak meg, akinek a nevet megtalaltak a nemreg
artalmatlanna tett ETA-kommandok dokumentumaiban. Az ETA az utobbi
hetekben minden eddiginel nagyobb veszteseget szenvedett a
biztonsagi eroktol: ket kommandojat teljesen megsemmisitettek,
es utolso, "Donosti" nevu akciocsoportja is jelentos
vesztesegeket szenvedett. Miguel Angel Rodriguez kormanyszovivo
megerositette a kormany eddigi allaspontjat, miszerint
terroristakkal nem kezdenek parbeszedet. A Baszk Nacionalista Part
viszont kiallt az ETA politikai szarnyanak tartott Herri
Batasunaval valo parbeszed szuksegessege mellett. 

***Ujabb buntetointezkedesek Belgrad ellen*** Ismet kudarcot
vallott a nyugati hatalmak kiserlete, hogy ravegyek Milosevic
jugoszlav elnokot: egyezzen bele az EBESZ kozvetito szerepebe a
kosovoi valsag megoldasaban. Milosevic szerint a kulfoldi
kozvetites kerdese, a nemreg tartott nepszavazas eredmenyet
figyelembe veve, "lekerult a napirendrol". Valaszul a nemzetkozi
osszekoto csoport het vegen tartott ulesen ujabb
buntetointezkedeseket vezetett be. Korabban mar befagyasztottak
Jugoszlavia kulfoldi bankbetetjeit, most pedig teljes beruhazasi
tilalommal sujtottak az orszagot. A jugoszlav vezetes azt
sugallja, hogy nem tulajdonit nagy jelentoseget a nemzetkozi
szankcioknak, a kosovoi helyzet elmergesedeseert pedig a nyugati
hatalmakat okolja. Az alban Kosovoi Tajekoztatasi Kozpont
jelentese szerint szerb rendori egysegek tovabbra is albanok lakta
telepuleseket tamadnak, mig szerb forrasok alban
terrortamadasokrol tudositanak. 

***Kozel-Kelet: Ross kudarcot vallott*** Elmaradt a tervezett
washingtoni kozel-keleti csucstalalkozo, miutan Dennis Ross, az
amerikai elnok kulonmegbizottja napokig hiaba probalta rabirni
Benjamin Netanjahu izraeli kormanyfot a reszvetelre. Netanjahu
vonakodasanak oka, hogy Izrael csak a megszallt palesztin teruletek
kilenc szazalekarol hajlando kivonulni, a palesztinok altal is
tamogatott amerikai javaslat viszont tizenharom szazalek
kiuriteset ajanlja. Ross kijelentette: az Egyesult Allamok
sajnalja a washingtoni csucstalalkozo elmaradasat, es tovabbra
is torekszik a bekefolyamat fenntartasara. A kulonmegbizottal
folytatott targyalasa utan Ezer Weizman izraeli allamfo azt
mondta: "A bekefolyamat bajban van." Az amerikai kulugyminiszterium
egyik tisztviseloje szerint az amerikai rendezesi javaslatban nem
lesznek tobbe alapveto valtozasok. Az amerikai diplomacia majus
vegen szeretne megtartani az elmaradt kozel-keleti csucsot, am a
talalkozo megtartasanak tovabbra is feltetele, hogy Netanjahu
engedmenyt tegyen a palesztinoknak. 

***Rapcsak: vad es gyozelem*** A valasztasok elso fordulojaban
egyedulikent abszolut tobbseget szerzett, igy mar az uj
parlamentbe kerult Rapcsak Andras, a Fidesz kepviselojeloltje a
valasztasi eredmenyek alapjan igazolva latja artatlansagat a
korrupcio vadjaval szemben, amelynek gyanuja miatt ugyeszsegi
eljaras folyik ellene: ennek kiszivarogtatott elso reszeredmenyei
szerint a kepviselo elmarasztalhato. Rapcsak ellen - aki
Hodmezovasarhely polgarmestere is - koz-okirat-hamisitas es
adocsalas gyanuja miatt indult eljaras, miutan az Allami
Szamvevoszek es az APEH fenyt deritett 183 millio forint
altalanos forgalmi ado jogtalan visszaigenylesere. Az FKgP
hodmezovasarhelyi szervezetenek jogi tanacsadoja az MSZP, a
Munkaspart, a Nemzeti Szovetseg, a KDNP es az SZDSZ helyi
szervezeteinek megbizasabol tett feljelentest Rapcsak es
munkatarsa ellen a Csongrad Megyei Rendor-fokapitanysagon, es
nemzetkozi megfigyeloket kertek az Orszagos Valasztasi
Bizottsagtol. Rapcsak egyelore meg elhet mentelmi jogaval, mert
azt a Legfobb Ugyesz keresere csak a megalakulo parlament
fuggesztheti fel. A kepviselo szerint a voksolas eredmenye
bebizonyitotta, hogy nem lehet a polgarokat a "fovarosbol jovo
sunyi demagogiaval megteveszteni". 

***Valasztasok: elso fordulo*** A vartnal kisebb, a lapzartakor
rendelkezesunkre allo informaciok szerintmintegy 56 szazalekos
reszveteli arany mellett, komoly incidens nelkul zajlottak le a
parlamenti valasztasok elso forduloi orszagszerte. 2002-ig
otparti lesz a magyar parlament; meglepetesre valoszinuleg
atlepi az otszazalekos hatart a Csurka Istvan (kepunkon)
vezette szelsojobboldali MIEP, ami viszont biztosan nem sikerul a
jelenleg meg parlamenti partok kozul a keresztenydemokrataknak,
az MDF-nek es az MDNP-nek. Az MSZP vegzett az elso helyen, a nem
vegleges adatok szerint 32,2 szazalekkal, masodik a Fidesz 28,2
szazalekkal, a harmadik helyen a kisgazdapart all, 13,7
szazalekos eredmennyel. A szabad demokratak 7,9 szazalekot ertek
el, a MIEP 5,5-et. Az eredmenyek azert sem tekinthetok
veglegesnek, mert Hajdu-Bihar es Szabolcs-Szatmar-Bereg megyeben a
reszvetel nem erte el az otven szazalek plusz egy szavazatos
hatart, ezert ezen megyek szavazokoreiben minden jelolt ujra
indul a masodik forduloban. Az elso ertekelesek utan Szekeres
Imre, az MSZP frakciovezetoje nem zarta ki, hogy partja kisebbsegi
kormanyzasra is kesz lenne; Torgyan Jozsef kisgazda partelnok
kijelentette: az FKgP nelkul nem lehet kormanyt alakitani; Deutsch
Tamas, a Fidesz alelnoke kizarta a szocialistakkal valo
koaliciokotest, es elso nyilatkozataiban mas koaliciokat is,
de jelezte: targyalni fognak szovetsegeseikkel. 

***Kormany: nyugdij- es eletjaradek-emeles*** A valasztasok
elotti utolso kormanyulesen a miniszterek ugy dontottek:
novemberrol augusztusra hozzak elore a kiegeszito nyugdij
felemeleserol szolo hatarozatot. Eszerint - 26 ezer forintos
atlagnyugdijat szamolva -havi 650 forintos emelesre kerul sor,
visszamenoleg atlagosan tehat 5200 forintot kapnak kezhez a
nyugdijasok. Kiss Elemer, a miniszterelnoki hivatal politikai
allamtitkara szerint a dontest az indokolja, hogy a
versenyszferaban 20,8 szazalekkal (a Kozponti Statisztikai Hivatal
szerint 24,1 szazalekkal) novekedett egy ev alatt a netto
atlagkereset, es a kormanynak ehhez kell igazitania a
jarandosagot. A torvenyjavaslat beterjeszteset az uj
Orszaggyules megalakulasara igerte a kabinet. A kormany
dontott arrol is, hogy a politikai karpotoltak eletjaradekat
25 ezerrol 30 ezer forintra emeli, es intezkedik arrol, hogy a
lakossag az Energia Alapitvanyon keresztul -a legutobbi
kompenzacios szezonban 410 ezer igenylo kozott szetosztott 1,2
milliard forinttal szemben - az idei evben 2 milliard forint
tamogatashoz jusson. Az orszagbol engedely nelkul kiviheto
valuta mennyisegenek felso hatarat pedig 50 ezer forintrol 100
ezerre emelte a kormany. 

***Morze*** 

***Arulo rendorre*** gyanakszik a budapesti rendorfokapitany:
Berta Attila szerint o szivarogtatta ki azt a szolgalati titokkent
kezelt informaciot, amely szerint a szavazolapokat gyarto Allami
Nyomda Rt. vezerigazgatojat egy ismeretlen telefonalo megzsarolta:
vagy fizet otmillio forintot, vagy nyilvanossagra hozza, hogy nagy
mennyisegu szavazolapot lopott el az Allami Nyomdabol. Az
ellopott szavazolapokkal az OVB ovintezkedesei nyoman
visszaelesre nem kerulhetett sor. 

***Uj nyomozocsoport*** alakult a robbantasos merenyletek
kezelesere: megalakitasara Horn Gyula a kormany egyetertesevel
szolitotta fel a belugyminisztert es a polgari
titkosszolgalatokat iranyito tarca nelkuli minisztert. A
nyomozocsoportot Ignacz Istvan, az ORFK bunugyi foigazgatoja
vezeti. Az egyseg megalakitasara nem szannak kulon
koltsegvetesi kiadast. 

***Szazharminc aldozata van*** a del-olaszorszagi termeszeti
katasztrofanak, a tobb napig hompolygo sarlavinanak; mintegy
ketezren eltuntek, es a mentoalakulatok csak egy tulelot
talaltak. A sarfolyam tobb falut teljesen elmosott. 

***Az osztrak alkancellar-kulugyminiszter*** Becsben
felszolitotta Romaniat, hogy hatekonyan vegye fel a harcot az
illegalis migracio es a szervezett bunozes ellen. Wolfgang
Schussel Ion Diaconescu roman parlamenti elnoknek kifejtette: az
Europai Unio polgarai nagyon felnek a bunozes novekedesetol.
Korabban Magyarorszagtol koveteltek, hogy vezessen be
vizumkenyszert Romaniaval szemben. 

***Gyilkossag aldozata lett*** a vatikani svajci garda parancsnoka
roviddel azutan, hogy a papa kinevezte tisztsegebe. Alois
Estermannal es felesegevel a garda altisztje vegzett, majd
ongyilkos lett. Az ugyben a vizsgalatot a Vatikan biroja vezeti,
aki nem kerte az olasz hatosagok segitseget. 

***Sulyos kornyezeti katasztrofa*** tortent az egyik andaluz
nemzeti park kornyeken: egy kozeli folyo tarozojabol
tizmillio kobmeter, femhulladekot tartalmazo, erosen
koncentralt savas szennyviz arasztotta el a teruletet, amelynek
kozeleben telel Europa koltozo madarainak nyolcvan szazaleka. A
folyopart 200 meteres savja husz kilometer hosszan kiegett.
+ - Sajo Laszlo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ot es feles 

Fia(i)m, csak szavazz(atok)! 

- toredek - 

Most latom remulten, a rovat cime, hol az ego bar tombolhat -
publicisztika. Nosza, ha publit, legalabb ne olyat, mint par (szaz)
politologus pubi es puli, ha lehet. Tema az utcan, plakatokon,
un-tat-ta. Akkor ego ergo arrol, miert nem, en. Szegyellem is
magam, mint rendesen. Bunbano soraim a veg(resz)eredmeny,
valamint ismeroseim tudta nelkul irom, ne befolyasoljon. En se,
senkit. Isten, engem, ugyse, eljen. Most mar mindez erdek-telen.
Eppen, ezert. Csak nehogy az utolso pillanatban kitorjon rajtam a
szurkolobetegseg: megfogadtam, soha tobbet, be nem teszem a labam,
a Gooool!!!!-t se nezem meg, aztan rohanok a meccsre. Maradok
nyugton, derusen nezem a meltosagteljes vonulast, megint
kimaradok valamibol, nezek szazezer szavazot, hogy' gombolyitja
sorsom fonalat. Macskaeger, jatszok magamban, mig velem is. Nyari
nap, pacaznak a szep rendorsipkak. Hej, ha en is, beh jo lenne,
fiam a nyakamban (elmegy az anyjaval, kotelesseget tudja bezzeg),
nezek utanuk, hallgatom az unnepelyes, lassu deli harangszot,
kampanycsond a gangon is, csak jo ebedhez hallik. Megkavarom a
krumplit, mondtak. Azt is, kire szavazzak, kiteritenek ugyis. Akkor
meg miert ne. Hadd legyek hat zsebdemagog. 

Mer' amerre en jarok, nem talalkoztam elo kepviselojelolttel.
Gyulesre, majalisra, osok erere en nem, tarsasagom ok sem
kerestek. Metroban, kozertben, harminchetes villamoson, kocsmaban.
Aluljaroban se jottek oda. Mozgolepcson se, szembe, pedig
abbahagytam a sportolvasast, hatha. De szavazo(i)k jottek szembe
CSAK, csupa NAGYBETUVEL. Mi talalkozunk naponta, uton-utfelen,
nagy emberek az utszelen, most latom, milyen oriasplakat o.
Peldaul a kereszt, hat az utszeli, mit es hova tegyek, a kereszt
melle, a keresztet, nem am ikszet, es valoban, dolt, majd'
szentkoronas kereszt a negyzetben, csalnak is, a fuggoleges alul
kifut, csorog ala, csorog az ures, a foldre. Es hova tegyem, a bal
vagy a jobb latorhoz essek kozelebb? Egy korlevel talan
segitene. Zarojel. Husvetvasarnap voltam keresztelon,
szertartas kesik, nezegetem a kereszteny ojsag vezercikket,
idezem, szabadon, reszlet, aki nem megy valasztani, hazaarulo, ez
a szo szoveghu, lelkembe mart, megneztem a cikk szerzojet, hala
istenenek, elfelejtettem a nevet. Azam, hazam, ez minden, nem.
Zarojel. Ha mar, szegyenszemre, itt tartunk: szolni kene mar,
hogy az Ujszovetseg, meg kulonirva is, copyright, eleg neves
szerzo(k) vedjegye, nem aru. Tovabbi uti elmenyek: plakaton
gyermek szuleje oleben, hatterben darvak szallnak, biztosan nem
Moszkva fele. Egy rend-hagyonak indult part legujabb iralyat
szimbolizalo monstregiccs. Valtozat kicsiben: szorolap, ismeros
nev, foglalkozasa: nemzetpolitikus. Vesd ossze: femvasmunkas,
tovabba lirai kolto. Ha magyar vagyok, veluk tartok. Akkor
inkabb a darvakkal, darvadozok es emlekezem. 

Volt egyszer egy politikus, nem mondta, hogy nemzet-, reggelente
egyutt utaztunk a heven, ki-ki a munkahelyere, en konyvtarba, o
parlamentbe. Parlamentbe. Volt jo. Beszeltunk errol, a mi kis, meg
arrol, az ovekerol, a jo edes anyjukrol, olyikat nem tartottuk
senkinek, elmondtuk hat mindennek. Legutobb a hevmegalloban
futottunk ossze, o plakaton, neztem ra fol, szivesen atadnam a
helyem, a heven, pedig en vagyok az oregebb, demokrata, meg le se
szoktam ulni. 

A krumpli persze odaegett, ennyit se lehet rad bizni, nemhogy a
nemzet sorsat. A gyerek azt mondja, szavazni volt, hiaba tanitottam:
va-lasz-ta-ni, a szavazas az regen, te mar egy szep uj
vilagbank. Ejszaka majd nezem a tevet, mennyi az eredmeny, ha
szurkolni nincs is kinek. Vagy. Vagy leadom toredekszavazatomat, mely
elvesz, nemcsak, a gyoztes (megis, uj es magyar) partra. 

A masodik felidore talan kierek.
+ - Kulturalis hirek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

***Visszatekintes: eletmu*** Junius 1-jeig Zoltan Maria Flora
festomuvesz munkai toltik meg az Ernst Muzeum osszes tereit. A
kiallitason a legkorabbi kepektol a legutobbiakig lathatok az
egyes korszakok es kiserletek legszebb darabjai - koztuk szobrok
es objektek is. 

***Elmentek/maradtak*** Kecskemeten, a Magyar Fotografiai Muzeumban
junius 7-ig tart nyitva az Akik elmentek/akik maradtak cimu
kiallitas: egymas mellett lathatok a 20. szazadi magyar foto
kiemelkedo kepviseloi kozul azok, akik kulfoldon probaltak
szerencset, illetve akik idehaza - hatvan nev, ugyanennyi sors,
vilaghir es elfeledettseg. 

***Soros kozoktatasi program: elszamolas*** Iden kifut a Soros
Alapitvany negyeves kozoktatas-fejlesztesi programja, melynek
soran, 1995-1997-ben kozel 2,5 milliard forintot osztottak szet
palyazat utjan mintegy negyezer oktatasi intezmeny kozott -
hangzott el az alapitvany mult heti sajtotajekoztatojan. A tiz
reszprogrammal indult es 27 reszprogramossa bovult
kozoktatas-fejlesztesi program tobb elemet idovel a Muvelodesi
es Kozoktatasi Miniszterium programjai is atvettek, ilyen
peldaul az iskolaknak a szamitogepes vilaghalozatba
torteno bekapcsolasa. A szamitastechnikai fejlesztes a
tovabbiakban varhatoan harom iranyban folytatodik az
alapitvanynal, rendszergazda-programot inditanak az Internetbe
elsokent bekapcsolodott iskolakban, a kovetkezo tanevben az
orszag ot regiojanak mintegy 250 iskolajaban informatikai
tanacsadast tartanak pedagogusok szamara, es szamitastechnikai
laborhoz segitik a Sulinet programbol kimaradt kistelepulesek
iskolait, harmas-negyes osszefogasra osztonozve oket. A tervek
szerint osztol uj elemekkel bovulve folytatodik a romaoktatasi
program is. 

***Deli Szel*** Majus 16-an hagyomanyteremto szandekkal
rendezik meg Pecsett a Deli Szel kortars alkotoi forum
esemenysorozatat. A kozel harminc program felsorolasa itt
lehetetlen, de aki ezen a szombaton elsetal a tortenelmi
belvarosba, feltehetoleg talalkozik szamara erdekes
kepzomuveszekkel, irodalmarokkal, tancosokkal, zeneszekkel. 

***Menekules es deportalas*** Ketnapos munkakonferenciat
rendeznek majus 14-15-en a budapesti Goethe Intezetben Menekules
es deportalas cimmel, kerek hatvan evvel Ausztria Nemetorszag
altali bekebelezese, az Anschluss utan, az akkor Magyarorszagra
menekult osztrak zsidok sorsarol (amirol eddig igen keveset
lehetett hallani), illetve az Ausztriaba hurcolt magyar zsidokrol
(amirol mar tobbet). 

***Szombat esti laz a szinpadon*** Huszonegy evvel azutan, hogy
John Travolta vilaghirre tancolta magat a Saturday Night Fever
filmbeli diszkojaban, Londonban sor kerult a Szombat esti laz
szinpadi valtozatanak osbemutatojara. Travolta egykori
szerepeben az ausztral Adam Garcia viritott, aki mar a masik
Travolta-filmsiker, a Grease szinpadi verziojaban is szerepelt. Az
Arlene Phillips altal koreografalt darab szinrevitele negymillio
fontba kerult, semmit nem sajnaltak, hogy a 70-es evek amugy is a
levegoben levo visszaterese tokeletes legyen. 

***Gyarapodo New York-i muzeumok*** A New York-i Metropolitan Museum
of Artra hagyta gyujtemenyet Natasha Gelman, aki a mult heten
hunyt el 86 eves koraban Mexikoban. A 20. szazadi europai
kepzomuveszet 85 reprezentativ alkotasabol allo gyujtemenyt
a vilag egyik legjobb magankollekciojanak tartjak, erteket
tobb szaz millio dollarra becsulik. Tobbek kozott Matisse,
Picasso, Braque, Miro, Modigliani, Balthus, Giacometti es Francis
Bacon munkai alkotjak. Natasha Gelman 1986-ban elhunyt ferje,
Jacques Gelman mexikoi filmkomediak producerekent szerezte
vagyonat, tobb mint fel evszazadon at foglalkozott
mugyujtessel, s a muzeum tiszteletbeli kuratora volt. 

Rudolph Giuliani, New York polgarmestere bejelentette, a varos 65
millio dollarral jarul hozza a Museum of Modern Art bovitesehez
es renovaciojahoz - ez az osszeg a tervezett munkalatok
koltsegeinek egy tizedet fedezi. A hozzajarulas alapjaul az az
eddig peldatlan, ketmilliard dollaros tobblet szolgal, mellyel a
tavalyi evet zarta a varos koltsegvetese. A MOMA evente masfel
millio turistat vonz - 2004-ben, amikor az intezmeny
kiallitotere csaknem a ketszeresere bovul, s egy uj oktatasi
kozpont is tartozik majd hozza, ez a szam akar 2,5 milliora is
nohet. 

***Gates vasarol*** Bill Gates, a Microsoft elnoke 30 millio
dollarert megvasarolta Winslow Homer Lost on the Grand Banks
cimu, 1885-ben keszult tengeri tajkepet, az amerikai festo
utolso olyan muvet, amely magantulajdonban volt (es ezek szerint:
van). Soha ekkora osszeget meg nem fizettek Winslow Homer egyetlen
muveert sem, az eddigi rekordot a Cashmere tartotta, mely ket eve
11,1 millio dollarert cserelt gazdat a Sotheby's aukciojan. Bill
Gates az utobbi evekben szamos amerikai festmenyt vasarolt, s
negy eve 30,8 millio dollarert megvette Leonardo da Vinci 72
oldalnyi keziratat, az ugynevezett Leicester Kodexet. 

***Zenebiznisz '97*** A nemzeti tagszervezetek adatainak osszesitese
utan nemreg tette kozze az IFPI, a Nemzetkozi Hanglemezipari
Szovetseg a vilag zeneiparanak 1997. evi eredmenyeit. E szerint
az eladasok osszerteke 38,1 milliard dollar volt, ami 2
szazalekkal tobb az 1996-os eredmenynel. Osszesen 4,2 milliard
darab hanghordozo kelt el, ebbol 2,2 milliard CD (3 szazalekkal
tobb mint az elozo evben), 200 millio LP (9 szazalekkal
kevesebb, mint 1996-ban), 1,4 milliard kazetta (1 szazalekos
emelkedes), s 9 szazalekos novekedest produkalt a kislemezpiac
is. A CD-forgalom 30 szazalekkal bovult Kelet-Europaban, 19
szazalekkal Latin-Amerikaban. 

***Elado az EMI? Es a PolyGram?*** Az elmult heten a vilag ot
vezeto multinacionalis lemezkiadoja kozul kettonek is az
esetleges eladasarol szolo hirek kerultek napvilagra. Eloszor
a brit kozpontu, 9-11 milliard dollarra tartott EMI erositette
meg a hireszteleseket, miszerint keroje akadt. A lehetseges vevok
kozott van az italban es szorakoztatoiparban utazo kanadai
Seagram es a Walt Disney Co. Ugyanezt a ket ceget, valamint Rupert
Murdoch News Corp. nevu mediabirodalmat emlegetik a 12 milliard
dollar koruli ertekre becsult PolyGram lehetseges vasarloi
kozott is, miutan az egyre eroteljesebb filmes tevekenyseget is
folytato ceg tobbsegi tulajdonosa, a holland Philips jelezte,
megfelelo ajanlat eseten eladna 75 szazaleknyi reszesedeset. A
Philips jelzes mogott az all, hogy a ceg elnoke, Cor Boonstra
kovetkezetesen leepiti mindazon tevekenysegeket, melyek az
elektronikai profilon kivul esnek - a PolyGram mellett mar csak
egyetlen ilyen, foprofilon kivuli Philips-vallalkozas van, az
informacios technologiaval foglalkozo Origin. A varhato eladas
hirere mind a Philips, mind a PolyGram reszvenyarfolyama magasra
ugrott az amszterdami tozsden. 

***Uj Szinhaz: uj tagok, tervek*** Tizenhat szinesz
meghosszabbitotta szerzodeset a Marta Istvan vezette Uj
Szinhazban, tizenegyen viszont nem; ezzel osszefuggesben ket
eloadas (Az uvegcipo; Az ozvegy Karnyone s ket szeleburdiak)
kivetelevel osztol nem lathato majd a szinhaz eddigi
repertoarja, igy Szekely Gabor es Novak Eszter rendezesei sem. A
tarsulat tizenharom uj taggal bovult, s itt tartja majd fovarosi
eloadasait a Thalia egykori tarsulatanak tagjaibol alakult Kelemen
Laszlo Szinkor. Szombaton tartottak Jean Cocteau Rettenetes
szulok cimu darabjanak premierjet Acs Janos rendezeseben
(kepunkon Takacs Katalin es Horvath Virgil), az evad vegeig
meg ket uj darabot mutatnak be, a Gyonged barbarokat es a gyori
Padlasszinhazzal kozosen a Totekat. 

***Gyasz*** 90 eves koraban elhunyt Dominique Aury francia irono. 

***Fiatal epiteszek*** Uj magyar epiteszet cimmel a fiatalabb
epiteszgeneracio tizennegy tagjanak munkait hoztak ossze egy
fedel ala a budapesti Dorottya Galeriaban. A majus 24-ig lathato
kiallitas resztvevoi: Basa Peter, Fekete Szilard, Jaromi Iren,
Keller Ferenc, Kiss Gyula, Kovessy Szabolcs, Miltenberger-Miltenyi
Miklos, Patartics Zoran, Rosta S. Csaba, Roth Renata, Sudi Eniko,
Vancza Laszlo, Vincze Laszlo es Zoboki Gabor - kozottuk a
kepen, kakukkfiokakent a kiallitas kuratora, Bojar Ivan
Andras. 

***Kulturalis penzalap az EU-ban*** Marcelino Oreja, az Europai
Bizottsag kulturalis megbizottja Brusszelben nyilvanossagra
hozott javaslata szerint az Europai Unio Kultura 2000 elnevezessel
letrehozna egy 173 millio dollaros alapot, amely 2000-2004 kozott
hozzajarulna az unio tagallamainak kozos kulturalis
projektjeihez, operai, szinhazi koprodukciok, kepzomuveszeti
kiallitasok es multimedia-esemenyek megvalosulasahoz. A
penzalap letrejottehez az osszes EU-tagallam jovahagyasa
szukseges. 

***KZ-koncert*** 2000 majus 7-en - a masodik vilaghaboru europai
befejezodese 55. evfordulojanak eloestejen - a Becsi
Filharmonikusok hangversenyt adnak az egykori mauthauseni
koncentracios taborban - jelentette be Clemens Hellsberg, a zenekar
vezetoje. Beethoven Kilencedik szimfoniajat Simon Rattle vezenyli
majd, a muzsikusok lemondtak gazsijukrol, a belepes ingyenes lesz. 

***Film az Amerikai pszichobol*** Mary Harron, az I Shot Andy Warhol
rendezoje filmre viszi Bret Easton Ellis magyarul is megjelent
kultregenyet, az Amerikai pszichot. A forgatokonyvet Guinevere
Turnerrel egyutt o maga irta, a produkciot egy fuggetlen kanadai
ceg, a Lions Gate Films finanszirozza. Nyaron kezdodne a forgatas,
de a foszereplo szemelye meg tobbeselyes, Christian Bale, Jared
Leto es Willem Dafoe nevet emlegetik a lehetseges jeloltek
kozott. 

***Cyberia*** 

***Az Amazon.com terjeszkedik*** A vilag legnagyobb online
konyvkereskedese, az Amazon.com megvasarolt harom internetes
ceget: az Internet Movie Database-t online videoeladashoz kivanja
belepesi pontkent hasznalni, a Bookpages es a Telebook
segitsegevel pedig az europai konyvpiacra keszul betorni.
Hamarosan egy online CD-bolt is soron kovetkezik, az Amazon.com zenei
kinalatat megalapozando. 

***Hangfelismero kinai szoftver*** Percenkent 150, mandarin
nyelvjarasban kimondott kinai szot kepes felismerni az a program,
melyet az Apple egyik egykori szoftverfejlesztoje hozott letre az
AsiaWorks nevu ceg szamara. A Hanyu Ziyin nevu program attorest
jelenthet a kinai szamitastechnika szamara - adta hirul a Wall
Street Journal nyoman az Edupage. 

***Szaud-Arabia es az Internet*** Szaud-Arabia, mely eddig tavol
tartotta polgarait az Internet metelyetol, lassan veget vet az
elzarkozasnak: azok a cegek, amelyek Internet-szolgaltatasra
vallalkoznanak, junius 3-ig adhatjak be palyazatukat. Az
Arab-obol mas orszagaiban allami telekommunikacios tarsasagok
biztositjak a halozathoz valo hozzaferest, de blokkoljak a
politikai vagy kulturalis szempontbol veszelyesnek minositett
site-ok elereset. Szaud-Arabia hivatalos site-ja az orszag
washingtoni nagykovetsegen keresztul erheto el: www.saudi.net. 

***Intel: szovetseg, arcsokkentes, vizsgalat*** Szovetseget
kotott a Kodak az Intellel digitalis kamerak fejlesztesere es
reklamozasara. A megallapodas szerint az Intel felujitja a
kozos fenykepezogepeket keszito Kodak-laborokat, majd egy 150
millio dollaros reklamhadjarattal veszik celba a vasarlokat. Az
elemzok a digitalis kamerak piacan iden 3 millio eladasra
szamitanak, ami jovore megduplazodhat. 

Az Intel egyebkent ujabb Pentium- es Pentium II-arcsokkenteseket
jelentett be. Ket hettel az asztali szamitogepekbe szerelt chipek
arainak csokkentese utan, most a mobil szamitogepek
processzorainak arai estek 8-42 szazalekot. A sima MMX-es 233 Mhz-es
Pentium Mobile ara peldaul 230 dollarrol 134-re csokkent. 

Ekozben az USA egyik keruleti biroja elozetes vegzest adott ki
az Intel ellen, melyben azt allitotta, hogy a ceg nagy
valoszinuseggel megsertette az USA trosztellenes torvenyet,
amikor visszatartott termekeket es technikai informaciokat a
workstation-eloallito Intergraph Corp.-tol. A biro lepese
lehetoseget ad a Szovetsegi Kereskedelmi Felugyeletnek (Federal
Trade Commission) arra, hogy kiterjessze vizsgalatat az Intel uzleti
gyakorlatara. Az Intel szovivoje szerint a bironak egyszeruen
"nincs igaza".
+ - Nyugati lapok a valasztasokrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Magyar latvanytar 

Azt semmikeppen sem allithatjuk, hogy a vilagsajto a
magyarorszagi valasztasi kampany lazaban hanykolodott volna az
elmult heten. A nagy nyugati hetilapok peldaul mintha el is
felejtettek volna minket, mikozben renduletlenul tudositottak a
Fulop-szigeteken szinten vasarnap tartott elnokvalasztas
elozmenyeirol, eselyeirol es visszassagairol. 

Igaz, hogy a Fulop-szigetek nagyszamu allamfojeloltjei kozott
olyan is volt, aki csokonyosen allitotta, hogy egyenesen a
mennyekbol erkezett, direkt azert, hogy magara vallalja e nehez
es oly halatlan feladatot. 

Velunk a nemet nyelvterulet napisajtoja foglalkozott a
legreszletesebben, bar a lapok tobbnyire megelegedtek egy
kampanyzaro penteki osszefoglaloval. A fotoanyag szukossege
okozhatta, hogy valasztasokra keszulo hazank hangulatat tobb
lapban is ugyanaz az Egerben rogzitett plakategyveleg jelenitette
meg, kozeppontjaban egy ifju magyar valasztopolgar tarkojaval
es a valasztasi strategiaja sarokpontjaul ivoviz-gazdalkodasi
megfontolasokat valaszto Thurmer Gyulaval. Egyedul a minden
irant erdeklodo, a vilaghelyzetet altalaban ugy nyolc
ujsagoldalon ismerteto svajci Neue Zurcher Zeitung viselt el ket
hosszu kampanyriportot is Magyarorszagrol. Az egyikben Horn Gyula
latogat a Jozsefvarosba, hogy vedelmebe vegye az idoseket, a
kisnyugdijasokat. A masikban Orban Viktor veszi be Esztergomot, a
keresztenydemokracia egykori bastyajat a Lengyelorszagbol
kulon erre az alkalomra kikolcsonzott Lech Walesa
tamogatasaval, majd Szent-Ivanyi frakciovezeto latogat az
elmaradott keleti orszagreszbe. 

De akar a Wall Street Journal europai kiadasanak, akar a parizsi
Le Monde-nak, akar az osztrak Die Pressenek az olvasoit vesszuk,
az uzenet mindenki szamara ugyanaz: a kampany visszafogott, szinte
lathatatlan, a kuzdelem keteselyes, a szurke hatteret csak
hangeffektusok elenkitik. Bombak, ropogo fegyverek, egzotikus
maffiozok osszezorrenes kozben, elsurrano sorozatgyilkosok.
Erdekes modon az eddigi kormanyzat gazdasagi eredmenyeit a
baloldali rokonszenvekkel semmikeppen sem vadolhato Frankfurter
Allgemeine Zeitung dicseri a legtobb lelkesedessel. Bar a Wall
Street Journal is megjegyzi tozsdei elemzokre hivatkozva, hogy a piac
valoszinuleg aggodalmaskodva reagalna, ha a szocialistak
kizuhannanak a hatalombol. A nemet gazdasagi napilap, a
Handelsblatt a tobbseghez csatlakozva a gazdasagi sikereket helyezi
az eloterbe, es olyan - kormany-kozeli - elemzoket idez, akik
szerint nem feltetlenul volna most jo Magyarorszagnak a gazdasagi
kiserletezgetes. 

A becsi Die Presse sok kis cikkecskebol kirakott valasztasi
elozetese tudni velte, hogy a szabad demokratak energikusan leptek
volna fel a roma es a kulfoldi bunozokkel szemben, ami nemileg
hozzajarult volna a part melletti erzelmek lohadasahoz. A Le
Monde kulontudositoja az IBM, a Sony es mas nagy cegek
budapesti reklamtablaira mutatva az elmult evek gazdasagi
sikereire utalt, miutan elozoleg Evat idezte, a fiatal banki
alkalmazottat, aki nem latja a kulonbseget a partprogramok
kozott, viszont lenyegesnek tartja, hogy hazaja bekapcsolodik -
amint fogalmaz - az euro-atlanti strukturakba. Amugy pedig
ismertettek a lapok a magyar kozvelemeny-kutatasi adatokat, es
nem mentek bele annak a taglalasaba, hogy melyik lehetseges
kimenetel milyen kovetkezmenyekkel jarna. Furcsa volt, hogy egyetlen
lelkes megjegyzest sem irtak le a kormanyvalsag lehetosegevel
kapcsolatban. Nyugat-Europabol nezve eppen eleg jonak latszunk
igy, ahogy vagyunk. 

Europa masodik legjobb hetilapja, a brit The Economist foldreszunk
szelsojobbos parlamenti partjairol kozol egy attekintest, de
nem utal kicsiny hazankra, a MIEP parlamentbe kerulesenek
lehetosegere, amellyel tizedikkent csatlakozunk azoknak az
orszagoknak a klubjahoz (Ausztria, Belgium, Csehorszag, Dania,
Franciaorszag, Hollandia, Nagy-Britannia, Nemetorszag,
Olaszorszag), amelyek szelsojobbos kepviseletet tudnak felmutatni
torvenyhozasukban. Mindazonaltal egyik vezercikkeben megjegyzi,
hogy a toredezett demokracia is jobb, mint a semmilyen demokracia -
bar meg ez a megjegyzes sem rank, hanem a Fulop-szigetekre
vonatkozik. 

- kyt -

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS