Magyar Narancs, X. evf. 8. szam, 1998. februar 26.-interju- 

"Liderces almaikban Budapest ostroma jon elo (Ungvary Krisztian
tortenesz) 

-egy het- 
***Politikai*** es ***kulturalis*** hirek 

-nagyitas- 
A celegyenes elejen: FKgP-KDNP: Deklarativ jelleg 
A celegyenes elejen: Fidesz: Regi csibeszek 
Szavazotaborok 1994-ben: Igy jottek 

POLITIKA 

-magyar globusz- 
Duna, mutargy: Tovabb a megkezdett uton 
***Akademiai torveny: Kutatoi szabadsag*** 
Kozvelemeny-kutatas a partok tamogatottsagarol: Erik az MSZP 

-vilagfalu- 
Indiai valasztasok: Olasz no Delhiben 
Elnokvalasztasi futamok Szlovakiaban: Doglott lo 

ELET + MOD 

-gep + narancs- 
***A drotpolgar*** 
Torvenytervezet az elektronikus okiratrol: Digitalis kezjegyek 

-embersport- 
Nagano Underground: Japan-norveg hohatar 

KULTURA 

-kritika- 
A leghajo hangja (Jimmy Page es Robert Plant) 
Atmentve 

-orjarat + kritika- 
T'DOOR: Little Nemo 
***Film: Dol a le (Francis Ford Coppola: Az esocsinalo)*** 
Ezzel a tizeneggyel (Olu Dara: In the world - from matches to new york) 

-interju- 
"A nev rolunk szol" (Ross Godfrey, Morcheeba) 

-visszhang- 
Nyolc kis kritika 

PUBLICISZTIKA 

-egotrip- 
***Babarczy Eszter: Setalo filozofia (A tortenelem hasznarol
es kararol)*** 
Seres Laszlo: Dekoder 
Para-Kovacs Imre: En-terior 

-publicisztika- 
Dobrovits Mihaly: Pubika a kapitalizmusban 

-a szerk.- 
H. Gyulat varjak a hangosbeszelonel 
***Gazalarcosbal*** 

-olvasoi levelek-

***Fojtas*** Az 1956-os forradalom utan Jugoszlaviaban,
kozelebbrol Szabadkan menedeket kereso magyarokrol es
hazigazdaikrol szol Deak Ferenc Fojtas cimu darabja, melyet a
Kaposvari Csiky Gergely Szinhaz mutatott be Babarczy Laszlo
rendezeseben. Kepunkon Szarvass Jozsef es Toth Geza.
Legkozelebbi eloadasok: februar 26., marcius 4., 5., 6., 28. 

***Mail Art, K-Europa*** Az Artpool Muveszetkutato Kozpont es a
schwerini Staatliches Museum egyuttmukodesenek eredmenyekent a
Mucsarnokban kiallitas nyilt Mail Art - Kelet-Europa a
nemzetkozi halozatban cimmel. A magyar anyaggal alaposan
feldusitott, eredetileg 1996-ban, Schwerinben megrendezett tarlat
nezoje atfogo kepet alkothat arrol a sokaig lathatatlan,
Keleten a hivatalos intezmenyek falain, Nyugaton a mukereskedelem
latokoren kivul letezo, szines es ontorvenyu vilagrol,
melyben - a posta segitsegevel - keleti es nyugati muveszek
szabadon kommunikaltak egymassal. 

***Frankfurti menetrend*** 2001-ig kialakult a Frankfurti Konyvvasar
kozponti rendezvenyeinek a programja: iden Svajc, jovore
Magyarorszag, 2000-ben Lengyelorszag, majd - s ez a legfrissebb hir
- 2001-ben Gorogorszag irodalma es kulturaja kerul a nemzetkozi
figyelem fokuszaba. 

***Felfedezett Rubens*** Varhatoan a marciusi maastrichti Europai
Kepzomuveszeti Vasaron mutatjak be eloszor a nagykozonseg
szamara azt az 1629 korul keletkezett Rubens-olajfestmenyt,
amelyet egy holland regisegkereskedo, Salomon Lilian vasarolt
Parizsban, egy nem tul nagy figyelmet kelto aukcion, a festo
leszarmazottjaitol, a belga De Witte csaladtol. A jelenleg a
liechtensteini nagyherceg tulajdonaban levo kepet 412 ezer
dollarert kinaljak majd. 

***Berlinale: eredmenyek*** A brazil Walter Salles Central do Brasil
cimu alkotasa nyerte a 48. Berlini Nemzetkozi Filmfesztival
fodijat, s az alacsony koltsegvetesu - amugy a januari
Sundance Fesztivalon debutalt, forgatokonyves
Sundance-osztondijban reszesult - del-amerikai road movie noi
foszereploje, Fernanda Montenegro kapta a legjobb noi alakitas
dijat is. A legjobb ferfi foszereplo Ezust Medvejet Samuel L.
Jackson, Quentin Tarantino Jackie Brown cimu filmjenek
foszereploje nyerte. A legjobb rendezes Ezust Medvejet az ir
Neil Jordan kapta (The Butcher Boy), a zsuri kulondijat az
amerikai Barry Levinson (Wag The Dog), a legkiemelkedobb egyeni
teljesitmeny dijat a szinten amerikai Matt Demon (Gus van Sant
Good Will Hunting cimu filmjenek tarsiroja es szereploje)
kapta, s egy Ezust Medvevel lett gazdagabb a francia Alain Resnais is
(eletmuve, s nem a Berlinben bemutatott On connaot la chanson
elismeresekepp). Az Europai Filmakademia Kek Angyal-dijat a
szineszkent ismert, rendezokent elso filmes holland Jeroen Krabbe
erdemelte ki (Left Luggage). Catherine Deneuve, aki az 1965-os Ezust
Medve utan (Polanski: Iszonyat) most az Aranyat vehette at egesz
eletmuveert, berlini sajtoertekezleten arra osztonozte az
europai rendezoket, hogy Hollywood utanzasa helyett inkabb a
kontinens sokszinu kulturajat tukrozo filmeket keszitsenek. 

***Alvar Aalto-evfordulo*** Alvar Aalto szuletesenek szazadik
evforduloja jegyeben indult az ev Finnorszagban: Helsinkiben
egyszerre negy kulonbozo kiallitas is lathato, a legnagyobb a
Finn Epiteszeti Muzeumban marcius 29-ig, ezt utana Rotterdamba,
Essenbe es Stockholmba viszik. Az Amos Anderson Muzeumban Alvar Aalto
- a muvesz cimmel marcius 22-ig lathato kiallitas, mig az
Aalto altal tervezett butorok bemutatoja mar csak nehany napig,
februar 28-ig tart nyitva. Szinten hamarosan, marcius elsejen zar
a Helsinki Design Forumban az Aalto es a feny viszonyarol szolo
kiallitas, amely utana attelepul a New York-i Pratt Institute-ba.
New Yorkban egyebkent a Museum of Modern Artban majus 19-ig
lathato az Alvar Aalto: Between Humanism and Materialism (Humanizmus
es materializmus kozott) cimu emlekkiallitas. Szeptemberben
Essenben nemzetkozi szimpoziumot rendeznek Aalto munkassagarol,
november 5. es december 19. kozott pedig Zurichben lesz egy
kiallitas az 1976-ban elhunyt epitesz es Svajc kapcsolatarol. 

***Bono es Pinochet*** Bono, a U enekese - gyaszolo asszonyok
tarsasagaban - felkeresett egy santiagoi temetot, es felhivast
intezett Augusto Pinochet tabornokhoz, hogy szamoljon el mindazok
sorsaval, akiket diktatori uralma idejen elhurcoltak es
feltehetoleg meggyilkoltak. Egy, a Chile demokraciahoz valo
visszaterese utan keszult jelentes mintegy haromezerre teszi a
katonai rezsim idejen eltuntek szamat. A U a santiagoi
futballstadionban adott koncertet - itt gyujtottek ossze a katonai
puccs idejen letartoztatottakat -, s Bono harminc gyaszolo asszonyt
a szinpadra hivott, akik felmutattak eltunt szeretteik
fenykepet. 

***A Piccolo Strehler utan*** Mi legyen a nemreg elhunyt olasz
rendezo, Giorgio Strehler muveszi hagyatekaval, mi legyen a
Piccolo Teatroval, amely ma mar egy kisebb regi, egy ujabb nagy
epuletbol es egy studioszinpadbol all - nem beszelve az ott
dolgozo emberekrol? Errol folyik heves vita Milanoban, miutan
januar vegen lejart a hivatali ideje az intezmeny
igazgatotanacsanak, s ezt - a szinhaz kerese ellenere - meg
ideiglenesen sem hosszabbitotta meg a varos. Az ugy a Piccolo
fenntartoi (a varos, a megye, a regio es a kormany) politikai
ellenteteit is tukrozi, szo van odaigert penzeszkozok at nem
utalasarol (a regio es a varos reszerol), a Piccolo rangjat
jelzo elismeresrol (Veltroni kultuszminiszter nemzeti szinhazi
statust igert meg Strehlernek) es persze arrol, mi valosulhat
meg Strehler Projekt 2000 cimu programtervebol. 

***Kairoi konyvvasar*** Immar harmincadik alkalommal, februar
5-20. kozott rendeztek meg Kairoban az arab vilag legnagyobb
nemzetkozi konyvvasarat, ahol 79 orszag tobb mint ketezer
kiadoja mintegy 3,7 millio kotetet mutatott be. 

***Brit oroklista*** A Channel 4 televizio es a HMV
lemezbolthalozat 36 ezer brit lemezvasarlot megkerdezven
osszeallitotta a Millennium zenejet, azaz minden idok
legnepszerubb szaz albumanak listajat. Ime az elso harminc: 

1. The Beatles: Sgt. Pepper's Lonely Heart's Club Band 

2. The Stone Roses: The Stone Roses 

3. The Beatles: Revolver 

4. Radiohead: The Bends 

5. Oasis: (What's the Story) Morning Glory 

6. Pink Floyd: Dark Side of the Moon 

7. Radiohead: OK Computer 

8. Nirvana: Nevermind 

9. Van Morrison: Astral Weeks 

10. The Beatles: The Beatles 

11. Bob Dylan: Blood on the Tracks 

12. The Beatles: Abbey Road 

13. Miles Davis: Kind of Blue 

14. Oasis: Definitely Maybe 

15. The Smiths: The Queen is Dead 

16. Bob Dylan: Blonde on Blonde 

17. Marvin Gaye: What's Going On 

18. R.E.M.: Automatic for the People 

19. U: The Joshua Tree 

20. David Bowie: The Rise and Fall of Ziggy Stardust... 

21. Massive Attack: Blue Lines 

22. Velvet Underground: Velvet Underground & Nico 

23. Fleetwood Mac: Rumours 

24. The Sex Pistols: Never Mind the Bollocks... 

25. Prodigy: Fat of the Land 

26. Beach Boys: Pet Sounds 

27. Bob Dylan: Highway 61 Revisited 

28. Alanis Morissette: Jagged Little Pill 

29. Portishead: Dummy 

30. Oasis: Be Here Now 

***Veres Peter*** Meg nehany napig, februar 28-ig lathato a
Magyar Irodalmi Muzeumban a kerek 101 eve szuletett Veres Peter
emlekere rendezett kiallitas. 

***Dij*** Ian Holm, aki lampalaza miatt 1976 es 1991 kozott
egyaltalan nem lepett szinpadra (s akit Atom Egoyan Oscar-dijra
jelolt, Eljovendo szep napok cimu filmjeben a Titanic
Fesztival, illetve a minap a budapesti Kanadai Filmhet kozonsege
is lathatott), Lear kiralykent nyujtott alakitasaval elnyerte a
legjobb szinesznek jaro Olivier-dijat a brit szinhazi dijak
atadasan. A legjobb szinesznonek Zoe Wanamaker (a Globe
ujjaepiteset kezdemenyezo nehai amerikai rendezo, Sam
Wanamaker lanya) bizonyult, Szophoklesz Elektrajakent. 

***Nyomozas Arthur C. Clarke ugyeben*** A Sri Lanka-i rendorseg
kihallgatta azokat a szemelyeket, akik nevukkel szerepeltek a Sunday
Mirror cimu brit bulvarlapnak abban a cikkeben, amely
pedofiliaval vadolta Arthur C. Clarke-ot. A 2001: Urodusszeia
harminc eve Sri Lankan elo iroja egyebkent nyilatkozatban
cafolta a lapban megjelent allitast, miszerint kiskoru fiukkal
fajtalankodott volna. A brit sci-fi iro nehany hete reszt vett egy
fogadason, s kezet is razott Sri Lanka elnokevel, Chandrika
Kumaratungaval es az oda latogato Karoly walesi herceggel, aki
azonban lovagga nem utotte, mert a botrany kipattanasa utan az
iro maga kerte az aktus elhalasztasat, hogy ne hozza kellemetlen
helyzetbe a brit tronorokost. 

***India es a Spice Girls*** Geeta Chandran klasszikus indiai
tancosno felhivast intezett az indiai kormanyhoz, ne
engedelyezzek, hogy a Spice Girls fellepjen az erotikus szobrairol
hires Khajuraho varosaban. Ervelese szerint a brit popegyuttes
spiritualitast nelkulozo erotikaja voltakeppen pornografia, ami
serti az ezereves hindu szent hely szellemet. Lapzartaig nem
erkezett hir az indiai kormany reagalasarol, az indiai
muemlek-felugyeletnel mindenesetre meg nem kert senki fellepesi
engedelyt a Spice Girls reszere. 

***Cyberia*** 

***Duna Kor-korrekcio*** Vargha Janos a Duna Kor kepviseleteben
ertesitette lapunkat, hogy a mult heten ugyanitt (az Internetto
hirlevel nyoman) kozoltekkel ellentetben a Duna Kor nem
terjeszti februar 28-ra szolo tuntetesi felhivasat keretlen
e-mail-levelek, vagyis spamek utjan: az informaciot a Duna Kor
egyik szimpatizansa terjesztette, mero jo szandekbol. A
vizlepcso elleni tuntetest egyebkent attettek a Jozsef nador
terre, mert a tervezett idopontban (februar 28., delutan 3 ora) a
Vorosmarty ter a "Realis Zoldeke" - mindezekrol bovebben a Duna
Kor honlapjan: www.Danube.org. 

***Ejszakai tarifakedvezmeny*** Aprilistol a februarban bevezetett
ejszakai tarifakedvezmeny azokra az "atnyulo hivasokra is
ervenyes lesz, amelyek 22 ora elott kezdodnek, vagy 5 ora utan
folytatodnak - jelentette be Straub Elek, a Matav
elnok-vezerigazgatoja azon a kerekasztal-beszelgetesen, melyet a
cege uzletpolitikajat erinto, az Internettoban megjelent nyilt
level alairoi szerveztek. Egyebirant a kedvezmeny tovabbra is
csupan a ket idopont kozotti idoszakra vonatkozik. 

***Olimpia a halon: rekord*** A naganoi teli olimpia mar a
befejezese elott csaknem egy hettel nagyobb internetes forgalmat
generalt, mint az 1996-os nyari atlantai a jatekok teljes
idotartama alatt - adta hirul a versenges szponzora, az online
kozvetitesre jogosult IBM. Az olimpia hivatalos website-ja nemcsak a
napilapoknal kozli joval hamarabb az eredmenyeket, de mivel az
idoeltolodas miatt az amerikai televizio is kesleltetve
kozvetit, ezt a mediumot is veri. A nezettsegi csucs idejen
percenkent otven talalatot regisztraltak, ami Atlantatol
elteroen most mar nem okozott problemakat a rendszerben. Tobb
mint szazezren kuldtek gratulalo e-mailt a sportoloknak, akik
kozul ezernel is tobben keszitettek ott helyben sajat
web-oldalt. A hivatalos cim: http://www.nagano.olympic.org. 

***Intelligens diakigazolvany*** Az Internetto ertesulese szerint
a halozaton lehet szavazni a jelenlegi, papirbol keszult
diakigazolvanyt folvalto, uj, intelligens chipkartyarol,
melynek tervezoi negy valtozatot keszitettek, ezek kozul lehet
szavazni a http://www.diakbonusz.com/ cimen. 

***Legalizalt spam*** Washington allam kepviselohaza elfogadta azt
a torvenyjavaslatot, amely gyakorlatilag szabad kezet ad a keretlen,
kereskedelmi e-mail-korlevelek, a spamek terjesztoinek. A
korlatozasok csak a spam feladojanak lenyomozhatosagat teszik
kotelezove, valamint azt, hogy a subject sor nem kozolhet
felrevezeto informaciot.

Egyszer volt, hol nem volt, a parlamenti bizottsagi vitakon tul, a
plenaris ulesen meg innen, el valahol egy javaslat a Magyar
Tudomanyos Akademiarol szolo, 1994-es torveny modositasara:
benyujtoi es tamogatoi (a kormanyzat es az MTA vezetese)
gyorsitanak, biraloi (nemely ellenzeki es kormanyparti
kepviselo es akademiai kutato) leallitanak e folyamatot,
ujragondolas vegett, ugymond. 

"A Kutatoi Forum szuksegesnek tartja az MTA-rol szolo 1994. evi
XL. torveny modositasat, de nem ert egyet az Orszaggyuleshez
a kormany altal benyujtott torvenymodositasi javaslatnak a
kutatohalozatra vonatkozo reszevel, mivel az nem alkalmas az
MTA-kutatohelyek mukodesi keretenek es gazdalkodasi formainak
szabalyozasara, valamint azert, mert a javaslat kello
elokeszites nelkul kerult az Orszaggyules ele" - szogezi le
tobbek kozott az akademiai kutatohelyeken dolgozo minositett
kutatok 180 kepviselojebol allo MTA Kutatoi Forum februar
12-i hatarozata, bebizonyosodni latvan sajat, december 17-i
ulesen folmerult aggalyait. 

* 

"A Tudomanyos es Innovacios Dolgozok Szakszervezete elnoksege
erthetetlennek es elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkavallalok
helyzetet erinto torveny modosito tervezete elkeszitese
soran semmilyen erdekegyeztetes nem tortent, sem az erintett
kutatointezeti dolgozok, kutatok, sem a szakszervezetek, sem az
Akademiai Kutatohelyek Tanacsa velemenyet nem igenyeltek" - ez
pedig abban a tavaly december 4-i levelben allt, melyet a TUDOSZ
elnoke, Kuti Laszlo kuldott a parlament oktatasi, illetve
kulturalis bizottsaga elnokenek, Janosi Gyorgynek, illetve
Vitanyi Ivannak, azt kerven, hogy a torvenyalkotok vegyek
figyelembe az erintettek velemenyet is, es az egyeztetesek
erdemi lefolytatasaig fuggesszek fel a torvenyjavaslat
targyalasat. 

A masodik idezet a bizottsagi ulesek elott, az elso a
bizottsagi ulesek utan szuletett. Februar elejen mindket
bizottsag megtargyalta a torvenyjavaslatot, a kritikaval elo
kutatok es szakszervezetek kepviseloi mindket alkalommal
kifejthettek velemenyuket, s vegul mindket bizottsag tobbsege
altalanos vitara alkalmasnak talalta a szoveget, mely azonban a
hazbizottsag mult heti hatarozata ertelmeben varhatoan mar nem
kerul ebben a ciklusban a plenaris ules ele. Mas fontosabbnak,
surgosebbnek, netan alaposabban elokeszitettnek itelt temak
moge sorolodott. 

Vagy egyszeruen kifutott az idobol. Pedig tulajdonkepp - egesz a
celegyenesig - viszonylag sima utja volt, kisebb gorongyokkel
persze. Glatz Ferenc, az MTA elnoke peldaul eleg eles vitaba
keveredett a kulturalis bizottsag elott tudos szakszervezeti
kollegajaval, Kemeny Tamassal, ugyanigy Harmathy Attila
MTA-alelnok Revesz Marta TUDOSZ-kepviselovel az oktatasi
bizottsagban. Bretter Zoltan, az SZDSZ kepviseloje ellenezte, hogy
az SZDSZ-es muvelodesi miniszter altal beterjesztett
torvenyjavaslat jelenlegi formajaban tovabbmenjen: ezuttal egy
platformra kerult azokkal a Fidesz-kepviselokkel (Kovacs Kalman,
Sasvari Szilard), akik szerint nem eleg kierlelt a
torvenyjavaslat, a parlament elott allo egy, masfel honap mar
nem elegendo egy ilyen fontos testulettel kapcsolatos
torvenyalkotoi munkara, el kene halasztani az egeszet, a
tisztazando kerdeseket pedig tisztazni a kovetkezo parlament
felallasaig. A tobbseg azonban ugy velte, az altalanos vitara
bocsatas meg nem maganak a javaslatnak az elfogadasa, csak a vita
lehetosegenek a megteremtese. Lassunk hozza mielobb, javasolta
Schiffer Pal (MSZP), meg ha jogos is az "idobeli ketely". Lehet,
hogy ugy is megorokli az egeszet a kovetkezo ciklus, jovendolte
Zsigmond Attila (MDNP). Ugy tunik, neki lett igaza. 

* 

A tudomanyban es a tudomanyos kozeletben jaratlan ember szamara
kicsit nehezen megfoghato az MTA-rol szolo torveny modositasa,
raadasul a kivulallot tekintelytiszteletre keszteti a
barmelyik oldalon megszolalo tudosok, kutatok rangja. Csak aki
ebben el, az veszi igazan eszre a reszletekben megbuvo
krampuszokat, latja at, hogy mire vezethetnek az egyes
valtoztatasok, tippelheti meg, hogy a deklaralt celok mogott
milyen szandekok rejtozhetnek. 

A torvenymodositasi javaslat egy reszerol nincs kulonosebb
vita. Racionalis ervek szolnak a valtoztatasok mellett. Hogy
peldaul az MTA elnoke ne ket-, hanem - az akademiai
vezetovaltas ciklusaival egybeeso modon - haromevente szamoljon
be az Orszaggyulesnek az MTA munkajarol, a magyar tudomany
helyzeterol. Vagy hogy osszhangba kene hozni az 1994-es akademiai
torvenyt az ennek eletbe lepese utan, 1995-ben modositott
allamhaztartasi torvenynek a vagyon kezeleserol szolo
passzusaival, illetve az 1996-ban bevezetett kincstari rendszerrel. 

Szo van az MTA belso iranyitasi rendszerenek atalakitasarol
is, amit nehez, bar lehetseges az adott szemelyektol
elvonatkoztatva megitelni. Ennek egyik eleme az MTA elnoke es
fotitkara hatalmi viszonyanak ujrarendezese. Amikor a
torvenyjavaslatot indoklo miniszteriumi helyettes allamtitkar,
Stark Antal azt mondja, hogy az elnok, illetve fotitkar eddig
viszonylag mereven elhatarolt onallo jogkore helyett
szuksegesse valt egy kollektiv vezetoi struktura letrehozasa,
s amikor minderre ralicital Harmathy Attila, a torvenymodositas
elokeszitesen dolgozo MTA-alelnok, hogy a felvazolt, testuleti
vezetesre valo atallas voltakeppen visszateres az 1969 elotti
rendszerhez, akkor az ember ohatatlanul is a felelosseg elkenese
iranti vagy feltamadasara kezd gyanakodni. Pedig lehet, hogy
igazuk van, es valoban keptelenseg, hogy jelenleg elnok es
fotitkar ket egyenrangu hatalmi kozpontkent nez ki irodaja
ablakan a Lanchidra; "az Akademia vezethetetlen, kerem, vegyek
tudomasul", igy Glatz Ferenc. Aki - barmilyen furan hangzik is - az
elnoki hatalom korlatozasa mellett ervel, s "a polgari
demokraciak iranyaba tartonak" nevezi az elnok (onmaga es
utodai) kollektiv testulet ala helyezeset. A
torvenymodositasi javaslat szerint eme regi-uj testulet, az
elnok elnokolte vezetoseg (tagjai: fotitkar, alelnokok,
fotitkarhelyettes plusz harom tanacskozasi jogu, a kozgyules
valasztotta fej) lenne az MTA eljovendo, igazi iranyitoja. 

* 

A torvenymodositasi javaslat legvitatottabb resze az akademiai
kutatohelyek mukodesevel kapcsolatos. Glatz Ferenc a parlament
kulturalis bizottsaga elott tarthatatlannak nevezte a jelenleg
ervenyes szabalyozast, hogy tehat "a munkavallalok valamifele
testulete onmaganak akarja megmondani, mit kutassanak, a magyar
adofizetok penze folott valakinek rendelkezni kell, s a feladatot
ki kell adnia". Glatz szerencsetlennek tartana, ha e feladat kiadasa
akar a dolgozok, akar az elnok, akar a fotitkar joga lenne:
ehelyett, mint mondta, inkabb a kutatointezeti tudomanyos
erdekvedelem es a tudomanyos osztalyok konszenzusara epulne a
feladatallitas es a programfinanszirozas. Kemeny Tamas (TDDSZ)
szerint a kutatokat valoban hajtja az uj ismeretek megszerzesenek
igenye, de a mai korulmenyek tokeletesen kizarjak, hogy
onceluan tuzogethessenek ki feladatokat maguk ele, ra vannak
kenyszeritve arra, hogy kulso forrasokbol finanszirozzak
kutatasi projektjeiket, aki pedig penzt ad, meg is nezi, kinek es
mire. 

Ahhoz, hogy a tisztanlatas remenyevel kozelithessunk ehhez a
kerdeshez, erdemes roviden felidezni, hogy a pillanatnyilag
ervenyes allapot szerint az MTA kutatointezeteinek mukodeset
az Akademiai Kutatohelyek Tanacsa (AKT) iranyitja. E harmincfos
testulet tagjainak felet a kozgyules, az MTA legfobb szerve
valasztja, masik felet a kutatohelyeken dolgozokat kepviselo
Kutatoi Forum. Az akademikusokbol es a nem akademikusok
kuldottjeibol allo kozgyules az AKT javaslata alapjan hataroz
a kutatohelyek alapveto kerdeseirol. (Emlekezetes, hogy az MTA
tavaly decemberi kozgyulese a konszolidacio jegyeben het
kutatointezet alapito okiratat megszuntette, haromet
modositotta, az osszevonas utjan letrejott negy ujet pedig
elfogadta. (A kutatointezetek helyzeterol bovebben: MaNcs, 1997.
julius 31.) A torvenymodositasi javaslat alapvetoen csorbitana
a kutatok onallosagat: megszuntetne a kutatohelyek jogat,
hogy tagokat delegaljanak az AKT-ba (ezt a jogot a kozgyulesnek
adna), elvonna az AKT jogat, hogy dontson sajat
gazdalkodasanak kereteirol, es a kozgyulesnek javaslatot tegyen
a kutatohelyek alapveto kerdeseirol (ez ugyben mindossze
velemenyalkoto jogot adna az AKT-nak es a vele szemben erosodo
szerepu tudomanyos osztalyoknak), s elvonna az AKT vetojogat az
MTA fotitkaranak valasztasat illetoen. 

Nem veletlen, hogy e pontok izzitottak fel leginkabb a kedelyeket.
A kutatok - mint a cikk elejen idezett mondatbol kiderul - a
modositasnak az AKT jogkoret korlatozo, a kutatohelyek
onallosagat veszelyezteto, centralizalasi szandekra utalo
iranyat es modszeret egyarant kifogasoljak. Hogy a javaslat
elokeszitoi anelkul mentek neki az AKT-nak, hogy kritikai
elemzes ala vettek volna a mukodeset, az egyeztetesbe pedig
kifejezett kerese ellenere sem vontak be: az MTA tavaly majusi
kozgyulese elfogadta a torvenymodositas alapelveit, a konkret
szoveget megismerven az AKT szeptemberben megfogalmazta kifogasait,
de hiaba, novemberben benyujtottak a parlamentnek a javaslatot, amit
a decemberi kozgyules - nehany biralo felszolalas ellenere -
utolag szentesitett. 

Kardos Julianna, a Kozponti Kemiai Kutato Intezet tudomanyos
tanacsadoja, a Kutatoi Forum egyik szovivoje a Narancsnak
elmondta: a decemberi szavazas is bizonyitja, hogy kutatohelyek
ugyeiben nem jo a kozgyulesre hagyatkozni, mert a zommel nem
kutatointezeti, hanem egyetemi emberek alkotta testulet nem
erzekeny a mukodokepesseg hataran elo kutatohelyek gondjai
irant. Viszont az, hogy a parlament e ciklusban mar nem targyalja az
akademiai torveny modositasat, hagy nemi idot egy elfogadhato
kompromisszum kidolgozasara. A Kutatoi Forum a mult heten ilyen
ertelmu levelet irt Glatz elnoknek, aki egyebkent a
szakszervezeteket mar felkerte modositasi javaslataik
benyujtasara. Hasonlo valaszt remel tole a modositasi
elkepzelesekkel szinten rendelkezo Kutatoi Forum is. De nincs
tul sok ido: majusban ismet MTA-kozgyules, ezek az utolso hetek
ahhoz, hogy napirendre tuzhesse a temat. Ha ez sikerul, akkor
talan vissza lehet csempeszni a legtobb erintett altal magaenak
erzett, 1994-es akademiai torveny megszuleteset megelozo,
maig nosztalgiaval emlegetett, egyeztetesrol egyeztetesre
araszolo, hosszu elokeszitesi folyamatot. Es akkor osszel mar
az uj Orszaggyulesen a sor. 

Szonyei Tamas

***Valasztasok: MSZP kontra Fidesz?*** A partok mezonye a
valasztasok elotti hetekben ketteszakadt: magasan vezet a Fidesz
es az MSZP, a Fidesz csokkenteni igyekszik az MSZP elonyet -derul
ki a Szazadveg Politikai Elemzesek Kozpontja es a Tarki januar
vegen, februar elejen keszult felmeresebol. A szocialistak a
hivatalnokok, a menedzserek es az ertelmiseg koreben noveltek
tamogatottsagukat. Szavazotaborukban nott azok aranya, akik
semmikeppen nem szavaznanak a szabad demokratakra, a szabad
demokrata szavazok fele pedig inkabb a fideszes jeloltet tamogatna
a szocialistaval szemben. A Fidesz az elmult honapokban szamottevo
mertekben novelte tamogatottsagat az onmagukat a
kisvallalkozok, illetve a munkasok koze sorolok koreben. A
leszakadok kozott vannak a kisgazdak: bar kedvezobb eselyekkel
indultak a tomegpartta valas utjan, az elmult honapok belso
viharai, a radikalis populista retorikabol megfontolt
kormanypolitikusi hangnemre valto partelnok osszezavarta az FKgP
szavazotaborat -all a kutatasi eredmenyek kozott. (Lasd meg:
20-21. oldal.) 

***MTV: elbocsatott elnokjelolt*** Czike Laszlot, a Magyar
Televizio vezeto kozgazdaszat Horvath Lorant, az MTV
ugyvezeto elnoke elbocsatotta allasabol. Czike Laszlo
felmondasaval egy idoben figyelmeztetest is kapott Horvathtol a
Napi Magyarorszagban megjelent nyilatkozata miatt, amelyben tobbek
kozt ugy fogalmazott: Petak levaltasa elore megirt
forgatokonyv alapjan valosult meg. Az interjuban Czike biralta
az MTV pazarlo gazdalkodasat, elsosorban a kulso gyartok,
produceri irodak pazarlasaval magyarazta a kozszolgalati teve
rossz anyagi helyzetet. Czike - aki a volt teveelnok, Petak
Istvan fotanacsadoja volt - egyike az elnoki posztra palyazo
tizenot jeloltnek. Felmentese jogtalansaganak megallapitasat
kerve a kozgazdasz varhatoan munkaugyi birosaghoz fordul. Az
MTV Kozalapitvany Kuratoriumanak elnoksege az elmult het
vegen megkezdte az elnoki posztra benyujtott palyazatok
ertekeleset. Az elnoki tisztseget a most is a kozszolgalati
televizional dolgozo ujsagirok mellett "kulsosok", koztuk
Szekeres Laszlo, a kereskedelmi TV 2 muszaki igazgatoja is
megpalyazta. 

***Romania: elhuzodo sztrajksorozat*** Ket hete tart a roman
egeszsegugyi dolgozok munkabeszuntetese, melynek elso
eredmenye, hogy Victor Ciorbea miniszterelnok -feladva a kormany
merev allaspontjat -25 szazalek helyett 30 szazalekos
beremelesi javaslattal allt elo. A sztrajkolok azonban ezt is
keveslik, es tovabbra is kitartanak eredeti, 100 szazalekos
kovetelesuk mellett. Mult pentek ota az egeszsegugyi dolgozok
megmozdulasanak tamogatasara Romania-szerte nagygyuleseket,
tunteteseket szervez a tobb mint harommillio tagot szamlalo
Fratia szakszervezeti konfoderacio. A Fratia Bukarestben rendezte a
legnagyobb tuntetest, ahol tobb ezer ember kovetelte a kormany
tavozasat. A tuntetok kertek a parlamenti partok tamogatasat
is: a Demokrata Part - bar tovabbra sem latja szivesen Ciorbeat a
kormanyfoi szekben - nem szegte meg a koalicios megallapodast,
es kitart a kormany allaspontja mellett. 

***SFOR: maradnak Boszniaban*** Boszniaban maradnak az SFOR-csapatok
mandatumuk juniusi lejarta utan is - kozolte a
NATO-nagykovetekbol allo Eszak-atlanti Tanacs. A boszniai
viszonyok bizonytalansaga miatt a szervezet nem szabta meg a
csapatkivonasok ujabb hataridejet. Az SFOR-csapatok letszama
juniusban nem csokken szamottevoen, csak szeptemberben, a boszniai
valasztasok utan, a tersegben kialakult helyzet figyelembe
vetelevel dontenek a letszamcsokkentes mertekerol. Tobb
bekepartner orszag - koztuk Magyarorszag is - jelezte: keszek
tovabbra is reszt venni az SFOR-akcio folytatasaban. A horvat
fovarosban, Zagrabban a mult hetvegen harmincezer ember vett
reszt az egyre romlo szocialis korulmenyek miatt a
szakszervezetek altal meghirdetett tiltakozason, amelyet a horvat
belugyminiszter betiltott. A zagrabi rendorseg kulonleges
alakulata megkiserelte megakadalyozni a tuntetoket abban, hogy a
Jelacic terre vonuljanak. Az osszecsapasban ot rendor serult
meg. 

***Taszar: kell a NATO-nak?*** A NATO rovidesen kidolgozza azokat a
terveket, amelyekben reszletezi, milyen segitsegre szamitanak a
nem tagallamok reszerol; Magyarorszag eseteben minden bizonnyal
tovabbra is a taszari tamaszpont hasznalatat es muszaki egyseg
kuldeset keri majd a NATO. A Magyar Honvedseg taszari bazisat
a NATO a szovetseghez valo csatlakozas utan is hasznalni
kivanna -legalabbis ilyen jelzes erkezett a Honvedelmi
Miniszteriumhoz a napokban. Az amerikai katonak magyarorszagi
tartozkodasa Magyarorszag szamara "jo uzletnek" bizonyul:
eddigi, bo keteves ittletuk alatt az SFOR kotelekeben dolgozo
amerikai katonak tobb mint 250 millio dollart koltottek - csak a
taszari bazis berleti dija (ami a Honvedelmi Miniszterium
bevetele) otmillio dollar. Az amerikai bekefenntartok
magyarorszagi tartozkodasa ota 47 ezer amerikai katona fordult meg
itt. A magyar Orszaggyules 1998 augusztusaig adott felhatalmazast
az SFOR-ban valo magyar reszvetelre. 

***A kozbiztonsag javitasa: "nem" a BM-nek*** A kormany erdemben
nem targyalta Kuncze Gabor belugyminiszter - a kozbiztonsag
erositesere iranyulo, 12,5 milliard forintos
tobblettamogatast kero - csomagtervet, a rendorseg (10
milliard) es a hatarorseg (2,5 milliard) anyagi felteteleinek
javitasara. A kabinet marcius 5-re halasztotta a vegleges
dontest, amikorra a Miniszterelnoki Hivatalban mukodo
Gazdasagvedelmi Koordinacios Bizottsag vezetoje, Bencze Jozsef
es Toth Andras politikai allamtitkar elkesziti intezkedesi
javaslatait, valamint a kormanyzati ellenorok is atvizsgaljak a
rendorseg gazdalkodasat. Az SZDSZ Orszagos Tanacsa
tamogatasarol biztositotta Kuncze Gabor csomagtervet, es
felszolitotta a kormanyt, hogy "a rendorseg szervezeti egyseget
veszelyezteto es a torvenyes kereteket szetzilalo
latszatintezkedesek" helyett biztositsa a szukseges anyagi
forrasokat. Medgyessy Peter penzugyminiszter elmondta: a kormany
az iden 14 milliardos koltsegvetesi tartalekkal gazdalkodhat, s
az ev elso feleben ennek 40 szazalekat hasznalhatja fel, ezert
Kuncze javaslata kivitelezhetetlen; a kormanyzat legfeljebb
egymilliard forint tobblettamogatast nyujtana a koltsegvetesi
tartalek terhere. 

***Feher Fuzet a jogsertesekrol*** "A tarsadalom nem tudott a
demokratikus jogallamisaghoz melto valaszt adni a roma kisebbseg
sorsat erinto problemakra" -jelenti ki Szikinger Istvan
alkotmanyjogasz, a COLPI munkatarsa a Nemzeti es Etnikai
Kisebbsegi Jogvedo Iroda (NEKI) 1997-es eseteit feldolgozo Feher
Fuzetenek eloszavaban; a jogasz hozzateszi: a satoraljaujhelyi
ugyben (amikor az onkormanyzat nehany cigany csaladot a varos
teruleterol ki akart tiltani) minden eddiginel nyiltabban mondtak
ki a romak intezmenyes jogfosztottsagat. Az immar negyedik
alkalommal megjelent Feher Fuzetben a NEKI olyan, romakkal szembeni
diszkriminacios ugyekrol szamol be, amelyekben a jogvedo iroda
vallalta a sertettek jogi kepviseletet. A fuzet a tavalyi eseteken
kivul a NEKI altal mar korabban is targyalt es folyamatban
levo ugyek lenyeget is osszegzi. A NEKI igazgatoja, Furmann Imre
a Feher Fuzet bemutatojan kiemelte: jellemzo a jogserto esetek
eldurvulasa: tavaly ket esetben is halallal vegzodott egy-egy
jogserto akcio. 

***Primakov: valtozatlan az orosz allaspont*** Magyarorszag
eurointegracios torekvese kesz tenykent kezelheto - jelentette
ki Jevgenyij Primakov orosz kulugyminiszter mult szerdai budapesti
latogatasa soran -, ugyanakkor Oroszorszag tovabbra is ellenzi a
NATO keleti boviteset. Primakov Kovacs Laszlo magyar
kulugyminiszterrel folytatott targyalasain elsosorban a ket
orszag gazdasagi kapcsolatainak fejleszteserol esett szo. Nem
sikerult megallapodni az orosz adossag visszafizeteserol es a
Paksi Atomeromu hasznalt futoelemeinek Oroszorszagba
szallitasarol; bar Primakov elismerte a magyar fel
kovetelesenek jogossagat, elmondta: az uj orosz torvenyeket
meg nem sikerult osszhangba hozni a Szovjetunio altal kotott
megallapodasokkal. A masodik vilaghaboru utan elhurcolt magyar
mukincsekrol Primakov szerint "lehet beszeni", de hozzatette: az
1947-es bekeszerzodes jogilag kizar barmifele kovetelest. Az
orosz kulugyminisztert fogadta Goncz Arpad allamfo es Horn
Gyula miniszterelnok is. 

***Nem lesz vizumkenyszer*** Elkerulheto a vizumkenyszer
bevezetese, mivel mas eszkozokkel (peldaul beutazasi adatlap
kitoltesevel) is lehetseges a problemak kezelese - kozolte
Toth Andras, a Miniszterelnoki Hivatal politikai allamtitkara,
akit Horn Gyula bizott meg a kozbiztonsagi helyzettel kapcsolatos
kormanyzati tevekenyseg osszehangolasaval. Horvath Zoltan
(MSZP), az EU-integracios bizottsag alelnoke szerint Horn Gyula a
kulfoldiek altal elkovetett bunozes csokkentesenek egyik
lehetseges intezkedesekent emlithette a vizum bevezeteset.
Horvath ugy tudja, mar folyamatban van a vizumkenyszer jogi
felteteleinek vizsgalasa. A Karpataljai Magyarok Kulturalis
Szovetsege nyilt levelben tiltakozott Horn Gyulanal a
vizumkenyszer bevezetese es a kormanyfo azon kijelentese ellen,
amely a bunozesert nyolcvan szazalekban a kulfoldieket teszi
felelosse. A roman diplomacia is elesen reagalt a magyar
miniszterelnok szavaira: a vizumkenyszer bevezetese komoly
akadalyokat jelentene a magyar-roman kapcsolatok fejlodeseben -
jelentette ki Mihnea Motoc roman kulugyi szovivo. 

***Morze*** 

***Uj honvedsegi*** erdekegyezteto forum kezdi meg mukodeset
a kozeljovoben; a Hovet tagjai a Magyar Honvedsegen belul
mukodo szakszervezetek lesznek. Bar Hovet korabban is
mukodott, 1996 decemberetol, a legnagyobb szakszervezet, a
Honvedszakszervezet kivalasa, valamint a szolgalati torvenynek a
honvedsegi erdekegyeztetesre vonatkozo passzusai modosulasa
miatt erdemi erdekegyeztetes eddig nem folyt a most megujulo
Hovetban. 

***Hajlektalanok tuntettek*** hetfon a Parlament elott helyzetuk
jobbitasat kovetelve. A demonstralok peticiot fogalmaztak meg,
amelyet a miniszterelnoknek kivantak atadni, de Horn nem jelent meg
a Kossuth teren. Egyes adatok szerint 20-25 ezer, masok szerint tobb
mint 50 ezer ember hajlektalan. 

***A bizonyitekok alapjan*** egyre bizonyosabb, hogy budapesti
rendorok - tobbek kozt Funk Sandor foorvos ugyeben -
bantalmazassal kenyszeritettek ki tanuvallomasokat, es
jogellenesen tartottak kabitoszert a szolgalati irodaikban, ezzel
"fizetve" ugynokeiknek informaciokert, tanuvallomasokert.
Emiatt fordulat kovetkezhet be a Funk Sandor elleni nyomozasban is. 

***"Tehetsege es lehetosege szerint"*** a vilagon elo valamennyi
magyar tegyen meg mindent a nemzet boldogulasaert es az euroatlanti
beilleszkedesert -all a het vegen zarult Magyarorszag 2000
konferencia zaronyilatkozataban. Horn Gyula a tanacskozason
elmondott beszedeben kiemelte: a nemzet jelenet es jovojet
meghatarozo alapkerdesekben "a nemzeti konszenzus minimumanak"
kell kialakulnia. 

***Az Alba Kor tiltakozik*** az ellen, hogy Magyarorszag barmilyen
formaban reszt vegyen egy Irak elleni esetleges tamadasban -all a
szervezet kozlemenyeben. A szervezet egyarant eliteli Irak
magatartasat es az Irak megtamadasara iranyulo keszulodest;
az Alba Kor emlekeztet arra is: ha hazank kimaradna a
reszvetelbol, 300 millio forintot takarithatnank meg. 

***Beadta lemondasat*** dr. Erdos Tamas, a Palotas-per ugyesze.
Dr. Erdos ellen azutan indult fegyelmi vizsgalat, hogy fonokei
szerint helytelenul jart el a perben, melyben Palotas Janost a
birosag nem marasztalta el semmiben. Az ugyesz allitasa szerint
meg az elott dontott felmondasa mellett, hogy ellene fegyelmi
vizsgalat indult volna; tavozasa okairol reszleteket nem kivant
kozolni.

A szamitogep-halozatokon kommunikalo kozonsegrol szamos
mitosz forog kozkezen. A tomegsajto gyakran meg ma is a
tarsadalomtol elidegenedett, maganyos fiatal feher ferfiak:
technoanarchista szoftverkalozok, ketchuposflakon-gyujto autodidakta
pirotechnikusok, perverz gyerekporno-terjesztok, gyuloletkelto
politikai radikalisok es szamitogepfuggo virtualterminatorok
jatszoterekent abrazolja az Internetet. A masik oldal
szolasszabadsagrol, globalis kozossegrol, civil
libertarianizmusrol es egy uj, digitalis nemzetrol beszel. A
Wired decemberi szama utanajart a dolognak. 

A Luntz Research Companies kozvelemeny-kutato ceg korabban foleg
politikai megrendelesre dolgozott: elemzeseket keszitettek tobbek
kozott Newt Gingrich, az amerikai kepviselohaz elnoke es Rudolph
Giuliani, New York volt polgarmestere szamara is. Ezuttal a Wired
szamitogepes eletmodmagazin felkeresere a "digitalis polgar"
jellemzoit vizsgaltak. A felmeres a megkerdezett 1444 amerikait
negy csoportba osztotta: "szuperkapcsoltak" (2 szazalek) azok, akik
hetente legalabb harom nap olvassak elektronikus leveleiket, es
asztali szamitogepukon kivul laptopot, mobiltelefont es
szemelyhivot is hasznalnak. A "kapcsoltak" (7 szazalek) szinten
hetente legalabb harom napon leveleznek elektronikusan, a negy
emlitett technikai eszkoz - tehat az asztali szamitogep, a
laptop, a mobiltelefon es a szemelyhivo - kozul harmat, mig a
"felkapcsoltak" (62 szazalek) kettot hasznalnak rendszeresen. A
"kikapcsoltak" (29 szazalek) nem hasznaljak a vizsgalt
technologiakat. 

A felmeres eredmenye meg a Wired szerkesztoit is meglepte: a
"szuperkapcsoltak", a "kapcsoltak" es a "felkapcsoltak" - vagyis a
"digitalis polgarok" - a kozugyekben tajekozottabbak, a
demokracia es a szabadpiac kilatasait tekintve pedig
optimistabbak, mint a "kikapcsolt" populacio. Megdolni latszik az
a szamitogepes korokben is elterjedt velekedes, hogy a
halozati polgar apolitikus, es az online kozossegeken kivul
nem el szavazojogaval: bar partpreferenciaik nem olyan elesek,
mint a "kikapcsoltake" - a "szuperkapcsoltak" 26 szazaleka
fuggetlenkent jellemzi magat -, nem megdonteni, hanem
polgarjogaikkal elve alakitani akarjak a tarsadalmi rendszert. A
megkerdezettek a hasznalt technologiak szamaval es
gyakorisagaval egyenes aranyban egyre jobban hisznek abban, hogy
kepesek a valtoztatasra, es nincsenek kiszolgaltatva a fejuk
felett zajlo politikai es tarsadalmi folyamatoknak. 

A "digitalis polgar" fiatal, de nem tizeneves tobbe - a
"kapcsoltak" nagyobb resze jar negyvenes, mint huszas eveiben. A
"feher, varosi" megalapozottabbnak bizonyult: a "kapcsoltak" 87
szazaleka feher, 5 szazaleka fekete, 4 szazaleka latin; 58
szazalekuk kulvarosokban, 28 szazalekuk varosokban el, csupan
13 szazalek videki. A ferfiak es nok aranya a "kapcsoltak"
koreben 52-48 szazaleknak bizonyult, vagyis a ferfiuralomnak -
legalabbis az amerikai kozonseg koreben - vege, es az sem igaz,
hogy a nok nem kepesek megbirkozni a halozaton adodo technikai
problemakkal. Helytallo viszont az a megallapitas, hogy a
"digitalis polgar" kozeposztalybeli: anyagi helyzetuket tekintve
a "kapcsoltak" szignifikansan jobb helyzetben vannak, mint a
"kikapcsoltak", 82 szazalekuk kotvenyekkel, reszvenyekkel es
elet- vagy nyugdijbiztositassal is rendelkezik. Ez
osszefuggesben allhat azzal, hogy a "kapcsoltak" 57, mig a
"kikapcsoltak" csupan 16 szazaleka erettsegizett. 

A "szuperkapcsoltak" 81, mig a "kikapcsoltak" 55 szazaleka
tamogatja a marihuana legalizalasat orvosi celokra, ami jelzi azt
is, hogy lassan az amerikai tarsadalom egesze megelegelte az
alaptalan prohibiciot. A "digitalis polgar" kevesbe hisz a
tomegmedianak, mint analog polgartarsai: a "kapcsoltak" csupan
13 szazaleka hisz el mindent, amit az ujsagokban olvas, vagy a
televizion lat - fontos ugyekben az Interneten is tajekozodnak,
figyelembe veve minel tobb velemenyt. Az Internet
szabalyozasaval kapcsolatban a "kapcsoltak" a felhasznalok altal
kialakitott vagy kialakitando onszabalyozo mechanizmusokat
preferaljak, mig a "kikapcsoltak" allami beavatkozast surgetnek a
tomegmediaban olvasott szenzaciohajhasz beszamolok nyoman. A
"kapcsoltak" szivesebben jaratnak maganiskolaba gyermekeiket, es
elegedetlenek az amerikai tarsadalombiztositas mukodesevel is.
Ami az elidegenedettseget illeti, a "kapcsoltak" nagy resze lemondana
egynapi bererol, ha azt a napot csaladjaval tolthetne,
barataikkal es ismeroseikkel pedig szivesebben beszelnek
telefonon, mint elektronikus levelben. Vallasi hovatartozas es a
vallasgyakorlas gyakorisaga szerint nem lehetett szignifikans
kulonbseget talalni a "kapcsoltak" es a "kikapcsoltak" kozott. 

Osszefoglalva, a drotpolgarrol e felmeres nyoman kialakult kep
ellentmond a tomegmediaban terjedo mitosznak: nem tarsadalmon
kivuliekrol van szo, inkabb egyfajta uj elit korvonalazodik. Ez
az elit azonban nem kulonbozik annyira a tarsadalom egeszetol,
mint azt gyakran onmagarol is feltetelezi: a technofil, kulonc
elcsapat a multe, az Internet tarsadalma polgarosodik. 

- bodoky -

Francis Ford Coppola: Az esocsinalo 

Egykoron sztarugyved volt, most a vilag legkeresettebb iroinak
egyike. John Grisham 1984-tol ontja magabol ugynevezett regenyeit,
1991 ota pedig -eredeti foglalkozasat odahagyva - kizarolag az
irasnak el. Ertheto: a cuccait 60 millio (!) peldanyban adtak
ki szeles e vilagon, valamennyi eddig megjelent regenyebol (A
Ceg, Siralomhaz, A Pelikan-ugyirat, Az ugyfel, Ha olni kell)
film keszult, amelyek hoztak is a suskat, szazmilliot tisztan.
Minimum. Grisham pedig kormol, egyre csak ir, ejt nappalla teve,
faradhatatlanul. Es nem dolgozik hiaba: alighogy elkeszult Az
esocsinalo, maris megtortentek az elokeszuletek legujabb
munkajanak (The Runaway Jury) a megfilmesitesehez. 

Tudjuk, egy Grisham-adaptacio teto ala hozasahoz a rendezore
nemigen van szukseg, aki ismeri Alan Pakula vagy Joel Schumacher
Grisham-filmjeit, velhetoen sejti, mire gondolok. Szolgai
illusztraciok mind, es kesz. A producerek is ezzel a mercevel
mernek, aranyba es -most elso izben - a film cimebe foglaljak
szerzojuk nevet. John Grisham's The Rainmaker, jol hangzik, ugye?
Rendezte Francis Ford Coppola. 

Mit szamit, hogy az osszes eddigi regenyfeldolgozas kozul epp
ennek a filmnek van a legkevesebb koze Grishamhez. Az esocsinalo,
megkockaztatom, helyenkent mar-mar artisztikus darab, mindenesetre
kevesbe harsogo es kevesbe az olcso hatasokat megcelzo film,
mint a korabbi adaptaciok. Ehhez persze Coppola kellett, megpedig
nemcsak a rendezo, a forgatokonyviro is. Regen volt, tan igaz
se, amikor Coppola maga irta meg filmje szcenariojat. Most megis
ez tortent. 

Tul vagyunk a Draculan, tul a Jacken, azoknak nem o irta.
Szornyulkodtek is a nezok. Coppola levonta a megfelelo
konzekvenciakat: megrazta magat, es nekifogott a forgatokonyvnek.
Ugy tunik, nem dontott rosszul. 

A sztori: a frissen vegzett, fiatal ugyvedjelolt harcot indit a
korrupt es erdekei ervenyesiteseert mindenre kesz
biztositotarsasag ellen. Targyalas targyalast kovet, aztan
hirtelen egszakadasra foldindulas, es gyoz az igazsag, nem
arulok el nagy titkot vele. Gyoz, de - meglepetes - nem dicsoul
meg senki, a gonosz fereg alig veszt valamit, kovetkezeskeppen a
zarokepben sem vilagitanak szines, vidam cirkuszi fenyek.
Diszkret, melankolikus veg. 

A rendezo egyebkent a film soran vegig rutinosan es jol
kormanyoz a melodramaba tevelyedes veszelyet hordozo
cselekmenyelemek kozott. Pedig a Claire Danes jatszotta figuranak,
kozvetve a szerelmi szalnak a tortenetebe illesztesevel a
kisertes fokozottabban van jelen. Bar az is igaz, hogy a
Grisham-muvekben, illetve az azokbol keszult filmes adaptaciokban
a nyal fo forrasvideke nem a love story: a tortenet altalaban a
targyaloteremben csuszik at melodramaba. 

A szakmaban Coppola legendas hirnevnek orvend szineszvezetoi
kepessegeit illetoen, s erre most sem cafol ra. Az esocsinalo
foszerepehez egy kiveteles kepessegu, bar korabban joszerivel
tokeletesen ismeretlen szineszt talalt: Matt Damon meggyozoen
adja az idealizmustol a kijozanodasig, a realitasok jozan
bemereseig tarto rogos utat bejaro ugyvedbojtart. John
Voight es a film humorat nagy reszben szallito Danny DeVito, mint
altalaban, most is jol viritjak a maguket, sot a rendezo meg
Mickey Rourke-ot is ra tudta venni, hogy a maximumot kaparja elo
magabol: a gusztustalan zugugyved szerepeben hosszu ido utan
eloszor nyujt hiteles alakitast a szinesz. Neki valo szerep,
lubickol is benne. 

Nincs ezzel az opusszal semmi baj. Coppola megkiserelte a
lehetetlent, megrendezni egy Grisham-temat. Amit lehetett, kihozott
belole, Az esocsinalo voltakepp az iro elso, valamennyire
izlesesen adaptalt regenye. De megis csak Grisham, es ez a
courtroom drama-fele ize mar nagyon unalmas. 

Tosoki Gyula 

John Grisham's The Rainmaker, szines, amerikai, 135 perc; John Grisham
regenye alapjan irta es rendezte: Francis Ford Coppola;
fenykepezte: John Toll; latvany: Howard Cummings; zene: Elmer
Bernstein; szereplok: Matt Damon, Claire Danes, John Voight, Danny
DeVito, Mickey Rourke; a UIP-Duna Film bemutatoja

A tortenelem hasznarol es kararol 

Tortenelmet tanulok. Sok szo esik az elmaradottsagrol.
Modernizacios modellek. A brit arisztokracia. A kapitalista
termelesi es tulajdonviszonyok kialakulasa. Kelet-Europa is fel van
adva. Magyarorszag elmaradott orszag. Eloszor is, kerdi Larry
Woolf, ki talalta fel Kelet-Europat? Az onelegult nyugat-europai
felvilagosodas. Kelet-Europa mitosz. Azt mondtak, civilizalatlan,
de azt csak ugy mondtak. Masreszt itt van a masodik jobbagysag.
A masodik jobbagysag azert megis szamit valamit. Peldaul a
junkerek. De lehet, hogy a junkerek valojaban kapitalistak voltak.
Mi a baj a kapitalizmussal? Akkor van baj vele, ha keson jon. Vagy
ha nem eleg agressziv a polgarsag. Nem eleg liberalis. Meg az
uralkodo osztallyal is baj szokott lenni. Peldaul ha feudalis
maradvany. Vagyis nem demokratikus. Vagy nem halado? Mi az, hogy
halado? Halado az, hogy liberalis es burzsoa. Es valoszinuleg
indusztrialis. Masreszt viszont, nehogy mar szidjad a parasztot. A
parasztot nem szabad szidni, mert elnyomott. Ki vagy te, hogy szidd a
parasztot? Valakik modernizaltak, a sajat erdekukben. Figyelem,
erdekek a hatterben! Kulonben is, mi az, hogy elmaradott? Te
hiszel a modernizacios elmeletben? Te jo eg, mit
interiorizaltatok ti ott Kelet-Europaban? Beszoptatok a
modernizacios elmeletet? Hisztek a nyugati modellben? 

Szedulok. Meg vagyok szeppenve. Bevallom, hogy hiszek a
modernizacios elmeletben. Legalabbis, ugy tunik, eddig hittem
benne. Talan nem kene? Dragaim, mondom, Kelet-Europaban majdnem
mindenki hisz a modernizacios elmeletben. Aki nem hisz, az csunya
fiu. A modernizacios elmelet, dragaim, Kelet-Europaban arrol
szol, hogy egyszer majd tobb penzunk lesz, es ehhez senkit se kell
bantani. Peldaul nem kell hozza kiirtani a zsidokat. Vagy a
ciganyokat. Vagy az arabokat. Es nem kell elfoglalni a szomszed
orszagokat. Vagy Kinat. Orszagunk jovedelemtermelo kepessege
csak ugy magatol megno. Gazdasagi folyamatok. Most miben higgyek,
ha ebben nem hihetek? Lehet, hogy ti most penzugyileg
kolonializaltok es natoizaltok minket, es nem nagyon orultok
ennek, mert eszmei szempontbol nincs rendben a dolog, meg figyelem!
erdekek a hatterben!, de hatha nekunk eppen ettol lesz jobb? 

Mirol szol a kelet-europai tortenelem? 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy zurzavaros regio.
Osszevissza voltak benne keveredve a nyelvek es a vallasok, es sok
volt a kornyeken a birodalom. Wilson elnok ugy gondolta, hogy ha
mar beszalltunk ebbe a haboruba, csinaljunk rendet ott abban a
sarokban, es hirdessuk meg a nemzeti onrendelkezest. De aztan nem
figyelt oda, mert sok dolga volt, meg becsaptak a franciak es az
angolok, meg kulonben se tudta elkepzelni, hogy a hatarokat itt
csak rosszul lehet meghuzni, valaki mindig kiszorul vagy beszorul, es
meg lesz sertodve. Naiv ember volt, idealista. Azt hitte, csak ugy
helyre lehet zokkenteni dolgokat. Aztan meg csunya dolgok
tortentek ott Kelet-Europaban, folyton elnyomtak valakit,
kisebbsegeket, zsidokat, parasztsagot, munkasmozgalmat. Nem er
annyit az egesz bagazs, hogy odafigyeljunk. Kulonben is hiaba
vagyunk mi idealistak, ha Nyugat-Europa realpolitikaban utazik. Ok
vannak kozelebb, ertheto. Ki akar Gdanskert meghalni? Vagy
Pragaert? Inkabb egye meg oket Nemetorszag. Persze aztan
elszemtelenedett a pimasz, es le kellett gyozni, ami nem volt
konnyu, es ezert oda kellett adni Sztalinnak Kelet-Europat.
Mondtuk neki, hogy mi szabad valasztasokat szeretnenk a regioban,
de aztan mit volt mit tenni. Igy aztan Kelet-Europa eltunt szem
elol. Fel-felbukkant azutan, de szerencsetlensegere folyton
olyankor, amikor mas bajok is voltak, Szueznel meg a Columbia
campusan satobbi. 

1989-ig amerikainak gondoltam magam, mondja Tom, es elegge
szenvedtem anyukam cseh akcentusatol, valamint attol a rossz
szokasatol, hogy kelet-europai jellegu szendvicseket adott velem
az iskolaba ahelyett, hogy szep, haromszog alaku amerikai
szendvicseket csomagolt volna. 1989-ben azutan felfedeztek
Kelet-Europat, es elneveztek Kelet-Europanak (addig satellite
countriesnak hivtak). Es most probaljak megerteni, mi
Kelet-Europa. Probaljuk megerteni, mi Kelet-Europa. Zavaros a
dolog. Tegyuk hozza, Praga jo hely, romantikus. Noha kicsit sok az
amerikai. Jo hely Budapest? Most ott demokracia van? Olyanok akarnak
lenni, mint mi? Hisznek a modernizacios elmeletben? Hisznek a
liberalizmusban? Be akarnak lepni a NATO-ba? Mindenbe be akarnak
lepni, amibe csak lehet? Azt hiszik, van a tortenelemnek iranya?
Hogy vissza lehet terni a focsapasra? Kelet-Europa az, ami folyton
Nyugat akar lenni, de nem bir, mert sok az allam es keves a penz?
Ez igy nem nagyon erdekes elmeleti szempontbol. Miota a civil
tarsadalmat ejtettetek, Kelet-Europa megint masodvonal lett. A
posztkolonializmus nagyobb kihivas. 

Szomoru vagyok, a tortenelem szetesik, kis orszagok maradnak
tulfejlett politikai elittel es impozans feketegazdasaggal. Hat
nem erdekes elmeleti problema? Hogy hogyan lehet elni egy kis
orszagban? Hogy lesz liberalizmus es demokracia egy kis orszagban?
Mitol erezzuk rosszul magunkat? Mitol fogjuk vegre jol erezni
magunkat? A kicsi szep, mondom behizelgoen, de magam sem hiszek a
sikerben. Kozep-Kelet-Europa a gazdasagi es politikai
elmaradottsag elmeleti modellje, ez az elmeleti bukeja, ahogy
Del-Europa a "balkanizacioe" (e szo gyakorisaga
figyelemremeltoan megnovekedett az utobbi idoben, noha nem a
boszniai misszioval kapcsolatban hasznaljak, hanem inkabb a
multikulturalizmus ellenfeleinek szotarahoz tartozik). Az aldozatok
es az elnyomottak elmeleti modelljeit e szeles latokoru
orszagban nem Europabol szedik. 

Kafka meghalt, Musil meghalt, a Monarchianak vege: mi lett a
kozep-kelet-europai kulturabol? Kundera? - kerdik tolem. A
fejemet razom. Cseh, illetve inkabb francia. Tanacstalanul neznek.
Akkor irot nem tudunk. Lukacs, az fix pont. Jancsau, vagy hogy is
mondjak, filmrendezo? Stimmel? Ligeti! A zeneszerzo? - kerdezek
vissza, meglehetosen impresszalva. Moholy-Nagy - folytatja Chia Yin -
(hogy kell ezt kiejteni?), felelmetes! Honnan tud egy amerikai kinai
no Ligetirol es Moholy-Nagyrol? Szerenykedik. De hamar megtudom,
hogy tiz evet elt Nemetorszagban. Nemetorszag, a mi tagabb
kulturalis hazank. Mert New Yorkban csak a nosztalgikus oregek
erdeklodnek. A lassan kisebbsegbe szorulo urbanus ironia, az
oszes halanteku europeer kozmopolitizmus es az agg ujbaloldal,
amely Lukacs utan Konradon es az Antipolitikan nevelkedett. 

Mindenesetre az Andrew Janos magyar tortenelemkonyvebol olvasando
reszekbol (a bethleni "neokorporatizmus" es a radikalis jobboldal
volt feladva: elmaradottsagmodell, fasizmus alfejezet) elhagytak az
eszmetorteneti bekezdeseket. Ady Endre, Szabo Dezso, Jozsef
Attila. Nem lehet ezeket a neveket kiejteni. Kulonben is tarsadalom-
es gazdasagtorteneti modellekben utazunk. Modernizacios elmelet,
masodik alfejezet, masodik alpont. Fasizmus, totalitarius rezsimek,
allamositott liberalizmus.

Izraelben a mult het tajan, mikor a teli olimpia menthetetlenul
kozeledni kezdett a vegehez, es Kofi Annan ENSZ-fotitkar meg nem
repult el Bagdadba, hogy valami megoldasfelet pacsizzon le a
Kozep-Kelet legelethubb Milosevic-imitatoraval, Izraelben ekkor
tehat elkezdtek gazalarcokat osztani a lakossagnak. Ami racionalis
lepesnek tunik, messzirol legalabbis. Ha gaz van vagy lesz, vagy
ugy nez ki, hogy az lesz, osszunk gazalarcot, vasaroljunk vegyi
fegyvert szigetelo szalagot, tekerjuk vele korbe a lakasunkat, majd
vonuljunk vissza csaladi korbe, oltsunk maszkot, es varjuk az
epp aktualis vilagveget. De a gazalarc Izraelben szimbolum is:
egyreszt a panike, masreszt az allam gyengesegee. Marpedig
ott az allam erejere sokat adnak. 

No marmost. 

Ul egy vagy tobb nemet kormanyhivatalnok egy vagy tobb nemet
kormanyhivatalban, es azon gondolkodik, hogy csak kene valahogy
segiteni ezen a szegeny Izraelen. Mi bajuk szokott lenni ezeknek a
szegeny zsidoknak? Hat a gaz. Ha valahol, hat nemet
kormanyhivatalokban ezt tudhatjak. Akkor hat: kuldjunk nekik
gazalarcot. Szo szot kovet, gazalarc gazalarcot, tobb millio
marka ertekben. 

Amelyekrol aztan kiderult, hogy nem felelnek meg az izreali
szabvanynak, es a gaztol nemigen vedik meg a viseloiket. Az
izraeli gazalarcoszto hivatal le is passzolta oket a
palesztinoknak. Vedjenek a nemetek titeket! 

Az egesz tortenet persze nyilvan csak arra pelda, hogy milyen
varatlan, mokas helyzeteket eredmenyezhet a tortenelem hianyos
ismerete. Az egy vagy tobb nemet kormanyhivatalnok nyilvan nem
direkt csinalta, szimbolikusan mintegy politizalni eszuk agaban
sem volt. Ilyen a humoruk, esetleg. Kisse erdes, de a bantas
szandeka nelkul. Hahaha.