*** Megkezdodott a nyugdijreform vitaja *** A parlamentben Medgyessy
Peter penzugyminiszter a nyugdijreformmal kapcsolatos torvenyek
vitaja elott tartott expozejaban kiemelte: az uj rendszer hosszu
tavon finanszirozhato. A Penzugyminiszterium azt tervezi, hogy a
parlamentben irodat nyit a nyugdijreformmal kapcsolatos informaciok
irant erdeklodo kepviselok vagy peldaul a tarsadalmi szervezetek
szakertoi szamara. A nyugdijreformra vonatkozo szamitasoknal a PM
szakemberei a kormany 1998-2000 kozotti idoszakra vonatkozo
gazdasagpolitikai elorejelzeset vettek alapul. Ha a
torvenyjavaslatokat elfogadjak, mar 1998 nyaran megkezdik
mukodesuket a kotelezo nyugdijpenztarak, es a befizetett
nyugdijjarulekok egy resze a Nyugdijbiztositasi Alap helyett e
kotelezo penztarakhoz kerul. Igy a Nyugdijbiztositasi Alap
varhato hianya mar az elso evben 20 milliard forint lesz.
*** Antiszemitizmus Gyongyoson *** A Btk. faji gyuloletkeltest tilto
174/b. paragrafusa alapjan inditottak eljarast Gyongyoson egy
fiatalokbol allo csoport ellen, amelynek tagjai sulyosan bantalmaztak
egy fiatalembert, amiert az az antiszemita jelszavakat kiabalo
fiatalokkal kozolte: maga is zsido. Az aldozat, Horvath Tamas, aki
orrcsonttorest es allkapocsrepedest szenvedett, kesobb kijelentette,
hogy valojaban nem zsido: igy akart tiltakozni a skinheadek viselkedese
ellen. A Narancsnak Horvath elmondta: a korulbelul tiz fiatallal
eloszor szoba elegyedett, majd az egyikuk - aki a beszelgetesben nem
vett reszt - megutotte. Ekkor Horvath Tamas kihivta a rendorseget;
ezutan az egyik fiatal egy vasruddal ismet megprobalta megutni, de
tarsai megakadalyoztak ebben. A kierkezo rendorok a csoport tobb
tagjat igazoltattak, majd Horvath Tamas a rendorsegen feljelentest
tett. Az eddig szokasos gyakorlattal ellentetben - hogy ilyen,
kifejezetten fajgyulolet motivalta eroszakos cselekmenyek eseteben is
egyszeru garazdasag cimen inditottak eljarast - ezuttal a faji
gyuloletkeltest tilto passzust alkalmazza a hatosag.
*** Orosz-ukran partnersegi egyezmeny *** Baratsagi, egyuttmukodesi
es partnersegi szerzodest irt ala Borisz Jelcin orosz es Leonyid
Kucsma ukran allamfo szombaton Kijevben. A szerzodesben szerepel a ket
orszag teruleteinek kolcsonos tiszteletben tartasa s az, hogy nem
gyakorolnak egymasra sem katonai, sem gazdasagi nyomast. Kucsma utalt a
kozelmultban letrejott magyar-roman, cseh-nemet es orosz-csecsen
hasonlo megallapodasok kedvezo hatasaira. Kijelentette, hogy mar ot
eve hianyzott ez a megallapodas, ami miatt mindket fel sokat vesztett.
Pavlo Lazarenko ukran miniszterelnok 10 milliard dollaros evi
forgalomnovekedest josolt a ket orszag kozotti kereskedelemben, amely
eddig 18 milliard dollart tett ki. A fekete-tengeri flotta kerdese is
megoldodott: Oroszorszag husz evre berbe vette a haditengereszet egyes
letesitmenyeit.
*** Franciaorszag: gyozott a baloldal *** A het vegen lezajlott
franciaorszagi parlamenti valasztasokon az eddig ellenzekben
politizalo francia Szocialista Part 286 parlamenti mandatumot szerzett
szemben a jobboldali partok osszesen 245 helyevel, igy a lemondott
konzervativ Alain Juppe helyet a szocialistak vezetoje, Lionel Jospin
foglalhatja el. Meg nem tisztazott, hogy a szinten jol szerepelt, 36
mandatumot szerzett kommunistak es a 9 parlamenti hellyel rendelkezo
zoldek bekerulnek-e a szocialistak alkotta kormanyba. A szelsojobb
politikat kepviselo Le Pen partja mindossze egy kepviselot kuldhet a
megalakulo uj nemzetgyulesbe. A miniszterelnoki poszt varomanyosa
elso nyilatkozataban hangsulyozta, hogy betartjak a kampany soran tett
igereteiket. A konzervativok valasztasi kudarcuk utan a
"kovetkeztetesek levonasanak szuksegesseget" emeltek ki
nyilatkozataikban.
*** Elvetelt IRA-merenyletkiserlet *** Az eszakir rendfenntarto
karhatalom mintegy fel tonna robbanoszert tartalmazo pokolgepre bukkant,
amit az IRA helyezett el Belfast nyugati, katolikus negyedeben, ahol a
szervezet korabban maga hatastalanitotta a pokolgepet - ahogy
fogalmaztak - "a tersegben tapasztalt jelentos polgari forgalom miatt".
Ez az elso ilyen jellegu incidens Eszak-Irorszagban azota, hogy az IRA
a tartomanyra korlatozott fegyvernyugvast hirdetett, mikozben az uj
brit kormany masfel ev utan eloszor kapcsolatba lepett az IRA
politikai szarnyaval, a Sinn Feinnel. A merenyletkiserletet kovetoen
Clinton amerikai elnok londoni latogatasa idejen azonnali
fegyverletetelt kovetelt a csoporttol. A Londonhoz hu protestans erok
az elvetelt het vegi IRA-akcio utan felszolitottak az uj
munkasparti brit kormanyt, hogy haladektalanul szakitson meg minden
kapcsolatot a Sinn Feinnel.
*** Hongkong: tuntetes *** Otezren koveteltek Hongkongban, hogy a
pekingi vezetes ismerje el felelosseget a Tienanmen teri megmozdulas
veres levereseert. A nyolcadik evfordulora emlekezo idei
rendezvenyek ujbol sok embert vonzottak, mar csak azert is, mert a
szervezok szerint valoszinuleg ez lesz az "utolso alkalom": felo
ugyanis, hogy Kina betiltja majd az ellenzeki megmozdulasokat. Tung
Cso-hua, Hongkong jovobeli vezetoje visszafogottsagra szolitotta fol
az embereket; ezzel szemben Csan An-szon, a hivatalban levo brit
kormanyzo helyettese - aki tagja lesz a leendo kormanynak - arra tett
igeretet, hogy a velemenynyilvanitas szabadsagat a jovoben is
garantaljak. A kinai fennhatosag ala visszakerulo Hongkongban az
elore bejelentett "bekes" tunteteseket engedelyezik majd, am nem
turik el "a Kina egyseget megkerdojelezo megmozdulasokat. A kinai
vezetes egyben azt is kifejezesre juttatta: nem engedi, hogy Hongkong "a
felforgato tevekenyseg bazisava" valjon.
*** Alba Kor: manipulal az Atlanti Expressz *** Az ORTT Panaszbizottsaga
az Alba Kor altal benyujtott panasz nyoman megallapitotta: a
televizio Atlanti Expressz cimu, Magyarorszag NATO-csatlakozasaval
kapcsolatos sorozata nem tajekoztat, hanem manipulal, es meg kivanja
gyozni a nezoket a NATO-csatlakozas szuksegessegerol es
helyessegerol. Az Alba Kor - mint azt kepviselojuk, Maloschik Miklos
a Narancsnak elmondta - serelmezte, hogy a musorokban nem szolalhatnak
meg a NATO-csatlakozas ellen ervelok. Nehezmenyezik azt is, hogy bar a
Kulugyminiszterium kilencmillio forinttal tamogatta a musort, nevet
az adas vegen nem tuntettek fel. A panaszbizottsag ennek kapcsan
megallapitotta azt is, hogy a Kulugyminiszterium tamogatasa reven a
musor "ugynevezett tamogatott musorszamma valt", ezt viszont a
mediatorveny "egyertelmuen tiltja".
*** Postabank: ujra Princz *** A tulajdonosok kilencven szazalekanak
reszvetelevel megtartott Postabank-kozgyulesen a reszvenyesek
megerositettek Princz Gabort vezerigazgatoi, az igazgatotanacs pedig
elnoki posztjan. A kozgyules hatarozott egy 5-10 milliard forint
koruli zartkoru alaptoke-emelesrol, amit az iden meg egy hasonlo
nagysagrendu kovet majd. A bank nyeresege 5,6 millio forint volt. Az
elozetes szamitasok meg 3 milliardos nyereseget mutattak, de a
tavaszi panik utan novelni kellett a celtartalekokat. A Postabank
sajat tokeje az elmult ev vegen 20,5 milliard forint volt. A bank a
masodik legnagyobb hazai bank: merlegfoosszege 109,1 milliard forinttal
meghaladva az egy evvel korabbi erteket, 378,7 milliard forintra
novekedett. (Lasd meg: 47. oldal.)
*** Albright delszlav korutja *** Elso izben tett hosszabb
latogatast Madeleine Albright amerikai kulugyminiszter az egykori
Jugoszlavia egyes fuggetlenne valt allamaiban. Korutja soran
Belgradban, a boszniai szerb Banja Lukaban es az 1998-ig nemzetkozi
ellenorzes alatt allo Brckoban targyalt a terseg vezetoivel.
Albright mindenekelott azt kerte toluk, hogy tartsak be a daytoni
bekemegallapodasban foglalt kotelezettsegeiket, es adjak ki a
haborus bunosoket a hagai Nemzetkozi Torvenyszeknek, tovabba
tegyek lehetove az elmenekult nemzetisegek visszatereset sajat
otthonaikba. Ha nem hajlandok tudomasul venni ezeket a felteteleket, nem
szamithatnak sem az Egyesult Allamokkal valo jo viszony
helyreallitasara, sem pedig jelentos kulfoldi anyagi tamogatasra -
hangsulyozta.
MORZE
*** Parizsban unnepelyes *** keretek kozott, a nehany hettel
ezelotti megallapodas alapjan alairtak a NATO es Oroszorszag
kozotti szerzodest; Jelcin bejelentette, hogy atprogramozzak a NATO
tagallamokra celzott orosz atomraketakat.
*** Csehorszagon *** az utobbi napokban hatalmas felvasarlasi hullam
soport vegig. Vaclav Klaus miniszterelnok kijelentette: kiall az
elfogadott gazdasagi intezkedesek megvalositasa mellett. (Lasd meg:
20. oldal.)
*** A tolerancia szuksegesseget *** hangsulyozta II. Janos Pal
lengyelorszagi zarandoklatan, ahol felszolalt a 46. Eukarisztikus
Vilagkongresszuson is. Wroclawban a papa es Aleksander Kwasniewski
lengyel allamfovel is targyalt.
*** A Muvelodesi Miniszterium *** ismet kiserletet kivan tenni a
kulon pedagogus-bertabla bevezetesere - jelentette be Magyar Balint.
Ehhez pluszforrasokra is szukseg lenne. A Pedagogusok Szakszervezete
szerint azonban erre nem lesz penz.
*** Elorehozott valasztasok *** megrendezeseben latjak a kiutat a
kormanyvalsagbol Torokorszagban; a miniszterelnok posztjat
helyettesenek adta at, aki ideiglenes kormanyfokent vezeti a kabinetet
az "esszeru idon belul" kiirando valasztasig.
*** Magyarorszag 2000 *** cimen masodszor rendeztek konferenciat sikeres
es ismert, kulfoldon elo magyarok reszvetelevel; Glatz Ferenc, az
MTA elnoke szerint Magyarorszag mar betagozodott a piacgazdasag
nemzetkozi rendjebe, de ez nagy terheket ro a tarsadalomra.
*** A parlament elfogadta *** a magyar-roman, magyar-szlovak es
magyar-orosz alapszerzodesek kihirdeteserol szolo torvenyt; az
ellenzek leghevesebben a szlovak szerzodest biralta.
*** Junius vegeig elkeszul *** a nemzeti agrarprogram, iden es
jovore mintegy 600 milliard forint jut vissza a mezogazdasagba -
jelentette be Horn Gyula miniszterelnok partja agrartagozatanak
ulesen. Hozzatette: csak az MSZP-nek es a kormanynak van komplett
agrarprogramja.
*** Magyar, olasz, osztrak es svajci *** rendorok osszefogasaval
felgongyolitettek egy heroincsempesz szervezetet, amely
Torokorszagban vasarolt heroint szallitott Magyarorszagon es
Ausztrian at olasz es svajci piacokra.
*** OKO ***
*** Szelektiv hulladekgyujtesi *** programjanak megvalositasara a
McDonald's 180 millio forintot fektet be. Ezt kovetoen a cegnel
keletkezo hulladekok jelenlegi fele helyett 80 szazaleka lesz ujra
felhasznalhato. Az etteremlanc ertekesitheto hulladekai koze
tartozik tobbek kozott a csomagolo kartonpapir es az elhasznalt
sutozsir; hasznavehetetlen marad viszont peldaul a muanyagos papir
es a teafilter.
*** Hamburg legszokatlanabb *** aruhazaban minden a szemetbol
szarmazik. Az uzlethez tartozo ujrahasznosito uzemben, ahol
hatvankilenc volt munkanelkuli es mozgasserult dolgozik, regi
butorokat karpitoznak es fenyeznek, evente ezer, roncstelepre szant
kerekpart javitanak meg, valamint tobb mint hatszaz hutogepet
tesznek ujra hasznalhatova.
*** Az Antarktisz *** kutatasaval foglalkozo nemzetkozi tudosokat
elsosorban az olvado jeg es a rengeteg muanyaghulladek aggasztja a
kontinensen. A megolvadt jeg is az egyik jele a globalis felmelegedesnek,
a muanyagdarabkak es a tobbi szemet pedig azt bizonyitja, hogy
kornyezetszennyezes is tapasztalhato mar a vilag eddig egyik
legtisztabb videken.
*** A Biokultura Egyesulet *** es a Termeszetgyogyasz Magazin a
biogazdasagokbol szarmazo, teljes erteku es vegyszermentes
elelmiszerek bemutatasara oko-piacot tart a II. keruleti Frankel Leo
es Torok utca sarkan szombaton. Celjuk, hogy megismertessek a
fogyasztokkal a biotermesztes mikentjet; arusitanak majd cukormentes,
illetve vegetarianus etelek es sutemenyek mellett gyogynovenyeket,
valamint szakirodalmat is.
*** Tito elefantjai eladok *** vagy orokbe fogadhatok. Tito Indira
Gandhi nehai indiai kormanyfotol kapta ajandekba a ket elefantot, de
mas allatokat is gyujtott, igy leopardokat, tigriseket, medveket es
kulonfele madarakat, melyeket a partvezer 1980-ban bekovetkezett
halala utan szetosztottak a tagkoztarsasagok kozott.
(Az Okohirekert koszonet az Okoszolgalatnak. Ingyenes telefon:
1-269-4460, drotposta:  )
|
Tamas Gaspar Miklos: A magyar liberalizmus valsaga (II. resz)
Azt irja a nagy tudasu, bator es okos Lanyi Andras, hazank egyik
legjobb tollu es legeredetibb politikai elemzoje, azon kevesek egyike,
akik elmelyult ismeroi a magyar multnak, tobbek kozott a magyar
szabadelvuseg dicsoseges-siralmas evszazadanak, Lengyel Peter es
Marton Laszlo mellett talan az egyetlen magyar iro ma, aki tudja, ki
volt Jokai, hogy:
"Az `Ahogy tetszik` [a Magyar Hirlap hetvegi melleklete] hasabjain
kinyilatkoztato Tamas Gaspar Miklossal szemben [ugyanarra az interjura
hivatkozik, amelyre Szalai Erzsebet is] en a demokraciat nemcsak - es
nem is okvetlenul - szep, inkabb jo dolognak tartom: azaz alkalmas
szerszamnak - igen - az emberhez melto es aranylag a legkevesebb
szenvedessel jaro egyuttelesi formak kimunkalasara. Csakhogy nem
mindenfele demokracia alkalmas erre. Az egyszeruseg kedveert azt
mondanam, hogy a kulonfele szabadsagfelfogasok kozott a donto
kulonbseget abban latom, hogy mit tartanak a velekedok a masok
szabadsagarol [aki csak a maga teljes sza-badsagara gondolt: Caligula,
Camus]: a sajatjuk korlatozasanak forrasat latjak benne, vagy eppen
ellenkezoleg, annak nelkulozhetetlen feltetelet [en mindkettot, T.
G. M.]. Ettol fugg ugyanis, hogy a szabad tarsadalom intezmenyei
(melyeket, ne feledjuk, a polgarok [nem] sajat legjobb belatasuk
szerint [nem] szabadon alakitanak) a szolidaris magatartast osztonozni
vagy inkabb buntetni fogjak; hogy az osszetartozas es
egymasrautaltsag tudatat erositik, vagy arra kesztetnek, hogy csakis
egymas rovasara keressuk az ervenyesules utjat. Ezen mulik, hogy
szabadnak nevez[het]i-e magat a tarsadalom, amikor az allami kenyszer
bizonyos intezmenyeit piaci kenyszermechanizmusokra csereli fel, vagy
pedig kitart amellett, hogy a kozszabadsagot csak a kenyszermentes
megegyezesen alapulo onkentes tarsulasi formak tulsulya
szolgalhatja." (Lanyi: "A demokracia - es akiknek nem kell", Magyar
Hirlap, 1997. marcius 29., vo. Balogh Istvan: "Az elit es az o
alkotmanyozasa", Politikatudomanyi Szemle, 1996/4, es igy tovabb...)
Lanyi Andras bizonyos joggal neheztel ram, mert tapintatlanul
folemlegettem nemely kurrens koreszmek ketes eszmetorteneti
pedigrejet; joggal, mert a demokraciakritika elkerulhetetlenul a
huszadik szazadi filozofiai radikalizmus hagyatekabol merit; s az -
mint egyebkent a meltan biralt nyilatkozatomban (azt nem varom el,
hogy a tanulmanyaimat olvassak) kifejezetten elismertem -, hogy a
filozofiai radikalizmus a totalitarius forradalmisag szovetsegese volt,
nem zarja ki, hogy igaz vagy mely legyen. A "kenyszermentes megegyezesen
alapulo onkentes tarsulasi formak" neve, kedves Lanyi Andras,
kommunizmus, nem pedig liberalizmus, fuggetlenul a hala Istennek mar
csak Magyarorszagon nepszeru, hatodrangu Ortega y Gasset kozepszeru
tunodeseitol. Lanyi Andras csak verbalis megoldast nyujt, amikor az
allami kenyszer parhuzamakent "piaci kenyszermechanizmusok"-rol
beszel, a piac lenyege ugyanis, hogy idegen tole a kenyszer, ezt csak
kivulrol viszi bele - helyesen - az allami szabalyozas. A piac
zero-summa jatekkent valo folfogasa ("egymas rovasara...") pedig
nem realisztikus. Ez az "ember embernek farkasa" kep mindenkit arra
kesztetne, hogy ne kosson uzletet. Az uzlet alapelve (amelyet persze
olykor megszegnek) a kolcsonos elony - hogyan kepzelheto enelkul
hitel, kolcson, berlet vagy szerzodes?
De mindez lenyegtelen.
Mert Lanyi Andras elevulhetetlen erdeme, hogy hangot ad a
kelet-europai boldogtalansag fo motivumanak; s erre a boldogtalansagra
nincs liberalis valasz: es ez a lenyeg. Azt irja a kituno Lanyi uo.:
"A liberalis demokracia magyar hiveinek otlettelensege es eletidegen
naivitasa (a `jobb-` es a `bal`-oldalon egyarant) okozta, hogy ez a...
bizalom elolvadt, amikor kiderult, hogy liberalizalas [?] cimen mi lett
szabad - es fokent KINEK [a nagybetus kiemelesek mindig tolem, T. G.
M.] mit szabad az uj Magyarorszagon. [...] ...[A]zt is tapasztaljak, hogy
a dontesekre tenyleges befolyassal csak egy korulhatarolhato es
nyilvanos politikai ellenorzestol alig erintett reteg rendelkezik -
akar ELITnek nevezzuk oket [vo. Lengyel & Szalai E.], akar valami
masnak. Ilyenkor a magamfajta szellemileg elmaradott emberekben [ugyan,
ugyan] rendszerint felmerul az oktalan kivancsisag: vajon KINEK a
kezeben van es KINEK a javara itel a hatalmi gepezet?" (A demokratikus
szelekcio es a korrupcio kerdeskorere visszaterek.)
Itt Lanyi Andras ratapint arra - s ismerve ot, nyilvan nem
"osztonosen" -, amit Hannah Arendt latott meg eloszor vilagosan: hogy
a szocialis kerdes tonkreteszi a politikai forradalmat - ezert lett a
francia szabadsagharcbol jakobinus diktatura, a KINEK JO? kerdesbol.
Am a szocialis kerdest felresoporni ketsegtelenul otlettelen es
eletidegen naivitas volna.
Amikor 1989 nyaran az ESben megkerdeztem: "rendszervaltas vagy
orsegvaltas?" (Masvilag c. konyvemben [Bp., 1994] utanakeresheto),
a kerdes ismeretes volt a liberalisok elott. Vilagos volt, hogy a
politikai diszkriminacio nelkuli privatizacio es piacositas elso
lepesben akkori politikai ellenfeleinknek kedvez. De megkerdeztem akkor
is, es ma is megkerdezem, nyolc evvel kesobb: azt kifogasoljuk-e egy
KISZ-titkarban, hogy KISZ-titkar (azaz: egy monolit diktatura
tisztsegviseloje), vagy azt, hogy o az, aki (mint maganszemely). Ha
Nagy Imre (DEMISZ), Barabas Janos (MSZMP) es [Enyedi] Nagy Mihaly (KISZ)
maganemberkent meggazdagodik, mi kozom hozza? Ha tokes vagy
sajtocezar, nem pedig elnyomo diktator, Isten neki fakereszt. En az
elnyomas ellen voltam, nem az ellen, hogy tolem enyhen szolva tavol
allo emberek meggazdagodjanak. Elonyuk a piacon csak idoleges. Az, hogy
KIK lesznek a magyar burzsoazia elso hullamanak tajtekjai, teljesen
kozombos. Nekem se hazam, se telkem, se oroklakasom, se nyaralom, se
autom, se szamitogepem, se tevem, se lemezjatszom, se
"tisztesseges allasom": futyulok ra. Jobb volna, ha nekem mint
kommunistaellenes "rendszervaltonak" juttatott volna a "rendszer" javakat?
Ugyan kerem. Nem a KI a kerdes, hanem a MI. De a kelet-europai politika
nem a MIrol, hanem a KIrol "szol", es ezt Lanyi Andras igen
plasztikusan fejezi ki, egyszerre siratva es unnepelve az uj demokracia
tonkremenetelet; o szolaltatja meg a magyar haza hangjat, nem en.
Masik nagy hatasu, pompas esszejeben ("A szag nyomaban", Kritika,
1997/3) azt irja Lanyi: "...Magyarorszag olyan erkolcsi, gazdasagi es
kulturalis melypontra jutott, amilyenre eddig csak vesztes vilaghaboruk
utan volt pelda [szemben a megnyert vilaghaborukkal...], ha volt
egyaltalan. Mert a hatalom ilyen mervu nyilt cinizmusara, ugyanakkor
ennyi kisszeru stiklire a kormanyzas korul peldaul meg nem volt."
Tudom, hogy ezt az irast a rendithetetlen es utanozhatatlan
szellemessegu Eorsi Istvan mar biralta a Nepszavaban, en megsem
tudok betelni vele. (Mintha a MaNcs is morgott volna.)
Vegyuk 1944 telet. Ostrom. Szalasiek Dunaba lonek.
Nyugat-Magyarorszagon sarkosan masiroznak a halalmenetek, a vagonirozas
rendben folyik. Erdelyben es Kelet-Magyarorszagon a Voros Hadsereg
dul, ol es eroszakol. Hidak a vizben. Szonyegbombazas.
Munkaszolgalat. Hadifogsag. Ehhalal. Lodog mint a vagy titokzatos
targya. Ez olyan (vagy jobb), mint a Magyar Koztarsasag nyolcadik eve,
Goncz Arpad elnoksege alatt. Kun Bela, Gombos, Szalasi, Rakosi
olyan (vagy jobb), mint Goncz Arpad?
Karatson Gabor, a szabadsaghos, a nagyszeru iro es festo szerint
Auschwitz, Kolima es Bos-Nagymaros egykutya. Vajda Mihaly, a szaguldo
filozofus szerint ez nagyszeru kijelentes. Mindez szerintem mero
perverzio, de ossznepi, hetparti perverzio.
Szelekcio
Tocqueville emlekirataiban olvashatjuk, hogy a kozeposztaly uralma
mindig kozepszeru. Ez a liberalis tarsadalmak atka. Benjamin Constant
mar reges-reg leirta, hogy a bekes kommercialis tarsadalmaktol
tavol all a hosiesseg es a nagy szabas. A kelet-europai
szabadelvu-demokratikus fordulat az "elszabadult" gazdasagi
egyenlotlensegekert ugy vett elegtetelt, hogy a vulgaris kozepszert
juttatta hatalomra. A profikat. Walesaval szemben Kwasniewskit.
Am a dolog visszaut: amennyire romboljak a mai mediak a modern
politikai autoritast, annyira meg is mutatjak. A kozvelemeny nemcsak
azon meri a politikai-tarsadalmi valtozasokat, hogy az igazsagossag
milyen eszmejet vezetik be, milyen kozjogi-intezmenyes berendezkedest
eredmenyeznek, hanem nagymertekben azon is, hogy milyen embertipust
hajitanak az elre.
A gazdasagi es politikai befolyasert, hatalomert versengo, szervezett
vagy informalis csoportok belso szelekcioja, amely a kozvelemeny
kiszamithato reakcioira sandit, a BONYOLITO reformszocialista
idealtipusat hozta ki gyoztesnek, szemben a "szabadsaghos", az
"ideologus" vagy a "vezer" figurajaval, a "haza bolcse"-rol nem is
szolva.
A BONYOLITO az az ember, aki a "semmire se jo, "elvont", "hideg"
jogelvek, intezmenyek es burokraciak kozotti meleg resekben
settenkedik es - az angolra, franciara lefordithatatlan magyar igei
allitmannyal - "intez" es "elintez", kozvetit, kozbenjar,
lebonyolit, "atbeszel" es levajaz. Ipso facto nem tart igenyt
tiszteletre, csak "hasznos", "praktikus", "jol jon". Ez a tipus azert
sikeres (ideig-oraig) a kozeletben, mert a kozvelemeny lathatolag
eldontotte, hogy a kozszferat nem fogja tisztelettel illetni, tehat a
kozugyek lebonyolitasat, elintezeset olyan emberekre bizza, akiknek
- tipusuknal fogva - nincs, nem lehet tekintelyuk, alarendeltek. Ezt
neveztek "normalitasnak" (tehat antiforradalmi hetkoznapoknak). Innen a
"civil tarsadalom" kusza kultusza. Innen az egesz "civil" mamor, ahol a
kozszfera megiteleseben az apolitikus all a csucson. "Civil proza"
- irja magasztalolag Ottlikrol a Beszelo kritikusa; mert a politikai
regenyt iro Stendhal, Mikszath, Musil nyilvan barom. Aiszkhulosz
szubnormalis.
Innen az, hogy a mai magyar nyelvben nincs megvetobb, gyulolkodobb szo
ennel: "elit".
A nep - hiszen demokracia van, az istenfajat - azokat emeli maga fole,
akiket lenez. Mert lenezi a "koz"-t, megveti onmagat. Nem mint egyenek
mechanikus egyutteset, hanem mint honpolgarok szolidaris egyuttletet,
mint politikai kozosseget. Mint nemzetet.
Mint hazat.
A megbizott-megvalasztott, illetve a spontan piaci szelekcio reven
elre kerult "hatalmasok" bumfordisaga, muveletlensege erositi a
kejes erzest: az alkotmanyos-szabadelvu nepuralom, a szabad
koztarsasag kozonseges.
Taplo.
A kelet-europai szabad tarsadalmak latszatra onkinzo mazochizmusa nem
veletlen.
A rengeteg ok kozul az egyik - kozvetve - a modern liberalizmus (amely
Antall es Horn ellenere alkotmanyos rendunk fo ihletoje: nehany
torvenyunk antiliberalis konfuzioja es dorgedelme, kulonosen
rendeszeti es kulturalis teren nem sokat szamit, ahogy nem szamit az
Alkotmanybirosag legutobbi balog kiserlete az allam/egyhaz
elvalasztas folszamolasara sem - ezek csak "ficamok") szerkezet- es
funkciovaltozasa, amellyel szemben en (konzervativ modra) a klasszikus
szabadelvu hagyomanynak adnek elsobbseget.
Ket pelda.
John Stuart Mill szerint (aki amugy nem tartozik az eszmenykepeim koze)
a kifejezesi vagy szolasszabadsag azert jo, mert alkalmasabb eszkoze
az igazsag kitudakolasanak, mint a vilagnezeti kontroll vagy cenzura.
Az 1945 utani neoliberalizmus szerint viszont - amely hatasa ala kerult
a sajnalatosan szkeptikus-relativista korszellemnek - a kifejezesi vagy
szolasszabadsag azert jo, mert hangot ad a mellerendelt, egyenlo
meltosaggal rendelkezo egyenek es embercsoportok onkifejezesenek.
Kakofonia az ertelem harmoniaja helyett. Ebbol a kulturalis
preferenciabol fakad a "massag", a "multikulti", amelynek eredete
liberalis, kovetkezmenyei viszont antiliberalisak - a nietzschei-soreli
meztelen akaratra valo redukciot szolgaljak. A dallam: intezmeny- es
jogellenesseg - a piaci spontaneitas es pluralizmus ("valasztek")
kiterjesztese a kozugyek teruletere, ahova nem valo.
A masik pelda: "jogok", jogosultsagok es "jogositvanyok". Ezeknek az
uralgo nezlete az, hogy a(z emberi) jogok rendszere negativ ertelemben
biztositja - bizonyos hatarok kozott: masnak nem artani, kozrend,
kozbiztonsag stb. - az egyenek es csoportok autonomiajat a szo
szoros ertelmeben, tehat azt a foltetelezett kepessegunket, hogy
onmagunk torvenyadoi, torvenyhozoi legyunk. A jogok rendszere
megvedi arra valo hatalmunkat, hogy tetszesunk szerint lehessunk
puritanok vagy elvetegek, szolidarisak vagy onzok, kejvagyok vagy
onmegtartoztatok, sztoikusok vagy cinikusok. Mas szoval: az emberi
jogok rendszerenek mai folfogasabol nem kovetkezik szocialis
eszmeny, a szabadsag - az egyenlo szabadsag - egyetlen atlathato
folyomanya maga a szabadsag. Nem tudhato, hogy ez puha lesz-e vagy
kemeny, kegyetlen vagy egyutterzo, dicsvagyo vagy prozai,
nagyszabasu vagy kicsinyes, kaotikus vagy harmonikus. (Ennek biralatat
lasd Alasdair MacIntyre, Charles Taylor, Michael J. Sandel vagy meg
balrabb Jurgen Habermas, Cornelius Castoriadis, Roberto Mangabeira Unger
muveiben.)
A mai kelet-europai liberalizmus a XVIII-XIX. szazadi klasszikus
szabadelvuseg es az emotivista ezredvegi neoliberalizmus szervetlen
elegye.
Ez mindenen meglatszik. Es a "viszonyokkal" valo mindennemu
elegedetlensegunk ellenere nem vagyunk benne artatlanok, noha nem mi
"csinaltuk". Es a liberalizmussal szembeni artikulalatlan ellenkezesben
- a naivsagok es a temperamentumos ragalmak ellenere - "van valami".
Biraloink biralata persze onbiralat is, hiszen ok is reszesei a
ketelkedo (nominalista) korszellemnek: ezert olyan ideges a titkos
SZDSZ-szavazo Pokol Bela es Lovas Istvan, akinek meg a szarmazasa
korul is bajok vannak.
De nem is az effele komolytalan es jatekos liberalis hitehagyottakrol
es szorakozaskeppen szelsojobboldalit mimelo lumpenekrol van szo.
Ami foltuno es fontos, az a tekintelyes urbanus-radikalis
ertelmiseg antiliberalis fordulata, amelynek pusztan kovetkezmenye a
magyar liberalisok mediabefolyasanak hirtelen es vegzetes
osszeomlasa.
Ez a szelekcioval kapcsolatos es avval a szocialis
eszmenynelkuliseggel, amely a kelet-europai es magyar liberalizmus
ketteszakadasaval fugg ossze.
Az SZDSZ ma elsosorban a magyar kapitalizmus partja (nem a magyar
kapitalistake: ok a szocialista partban es a nemzeties "jobboldalon"
talalhatok "kiskapus" es protekcionista-monopolista-versenyellenes
osztoneik folytan, mint a Rajnan inneni burzsoazia mindenkor). A part
kormanyzati befolyasa a koltsegvetesi egyensuly es a penzugyi
szigor ("monetarizmus") iranyaban hat. Igaz, hogy evvel az SZDSZ
megmentette a hazat, es a gazdasag nem all olyan rosszul, mint a
Kopatsy-Gidai-fele "kozgazdaszok" hirdetik (vo. Csaba Laszlo: "A
gazdasag fekete doboza", Beszelo, 1997. marcius, lasd Antal Laszlo
nyilatkozatat Eorsi Janosnak uo.), es amint azt az antikapitalizmus
zaszloshajojava elolepett Kritikaban havonta olvashatjuk. De ez az
eredeti liberalis csomagnak csak az egyik resze.
Feledesbe merult az a folottebb egyszeru teny, hogy a privatizacio,
a deregulacio, az importliberalizalas, a konvertibilitas, a
takarekossag, az adossagcsokkentes - bar mindez onmagaban is helyes
- a magyar osszlakossag joletet hivatott szolgalni. Ha ugy tetszik, a
civilizacioteremto gazdasagi fejlodest - es nem pusztan a Torgyan
es Orban altal kisajatitasra itelt es levaltando
folsokozeposztaly erdeket. (Az uj magyar polgarsag hivatali
megszuntetese, a "nemzeti kozeposztaly" kinevelese - Fuhreradel durch
Sippenpflege, hogy patinas konyvcimet [1942] idezzek - persze csak ures
duma, par kliens "pozicionalasarol" [!!!] van szo.)
Ez a felejtes a legselejtesebb alkapitalista pazarlok, hangoskodok,
onzo tolakodok "elitesedesenek" kedvez - ok jelennek meg a Kurir
dermeszto tarsasagi rovataban ("Frakk", ha jol emlekszem). A
KISZpolgarsagnak meg a barguzini kazanfutoknek (HNF).
Ezt a vilagot akartatok? - kerdezi Szalai es Lanyi. A kerdes sajna
jogos.
A kozonseg undorodik az uj liberalis demokraciatol. Es ha ezt ma
kifogastalan eloeletu antikommunista ellenallok hirdetik (es vegyuk
eszre: az egykori demokratikus ellenzek kornyezetebol szamosan
tavoztak a szelsobal- es jobboldalra Gado Gyorgytol Snee Peterig,
Szalai Paltol Lovas Istvanig), ez joggal gondolkoztat meg bennunket.
Szalai Erzsebet es Lanyi Andras nem karrierista es nem opportunista:
makulatlanul becsuletes, bator, okos emberekkel vitatkozom - szomoruan,
mert politikai lelkiismeretem nem egeszen tiszta. (Vo. meg: Ladanyi
Janos-Szelenyi Ivan: "Vazlat az `eselyteremto allam` elmeletehez",
2000, 1996. december; Ferge Zsuzsa: "Mennyire uj es mennyire jo az
eselyteremto allam gondolata?", 2000, 1997. aprilis: kivalo cikk!)
Tocsik es Ockham
William Ockham (Occam), mint tudjuk, kozepkori filozofus volt, akinek
hires modszertani alapelve - "Ockham borotvaja" - kb. az volt, hogy a
letezoket nem kell szaporitani.
Magyarunk, jo nominalista modjara, ezt az elvet alkalmazza
folyton-folyvast. Minden elvontsag - elsosorban a "joguralom" es a
"jogallam" - visszavezettetik valamino "konkretsagra" (de vo. Hegel "Ki
gondolkozik elvontan?" c. nagyszeru esszejevel, magyarul [nem veletlen]
sok-sok forditasban), es ez a "konkretsag" majdnem mindig a suchtok
egyike: birvagy, dicsvagy, hatalomvagy, amelyeket az on- es
csoporterdek kozvetit es "targyiasit". A szekhazugy es a
Suchman-Szokai-ugy (zugiroi neven: "Tocsik": nom de guerre) erre
kepzeletbeli bizonyitekot szolgaltat. A kozonseg EGYSZERUEN NEM
HISZI EL, hogy a szabadelvu-alkotmanyos jogallamban nincs
informalis-szemelyi uralom, hanem maga a jog uralkodik: a haromosztatu
kormanyzat csak kormanyoz - mas szoval SENKI NEM HISZI EL, hogy nalunk
nincs turannisz vagy despotizmus.* A marxi-nietzschei-soreli nominalista
redukcionizmus (nemi gesunkenes Pareto-Mosca-Michels-fele elitelmelettel
mixelve, vo. Michels "oligarchia-vastorvenyevel" a demokratikus
Parteiwesen tekinteteben) osztatlanul es tudattalanul uralkodik. Ezt a
polgarjogok pusztan negativ folfogasa tette lehetove - ezert nem
tiszta a politikai lelkiismeretem (1988-1992) -, amelyeket olyba vesznek,
mint puszta jatekszabalyokat, amelyek a szubsztantiv tartalom nelkuli,
tetszoleges autonomiakat covekelik korul; ezeket az autonomiakat az
onzo szenvedelyek (suchtok) vezetik (a bir-, dics- es hatalomvagy);
ezert az autonomiak (individuumok) kozott nincs maganvalo
szubsztancialis kapcsolat (ergo: szolidaritas, "kozosseg"), mert a
pusztan szubjektiv-onzo autonomiakat egymastol kulsodlegesen
vedo polgarjogok, emberi jogok ilynemu kapcsolatot nem letesitenek
(Szalai Erzsebet szerint raadasul ez "egy bizonyos csoportra",
velhetoleg a szabadkomuvesekre jellemzo tudatos es szandekos hidden
agenda, ugymond: "a tarsadalom individualizalasa"; a Nagypaholy tul
van becsulve).
Tehat: egyreszt van a szabad individuum, masreszt meg az
informalis-pluralis ("parlamenti") despotizmus, amelyet a maga "civil"
arkhimedeszi nezopontjabol figyel az "eluzletiesedessel" (vo.
"partosodas" es "piacosodas" mint "fogalmak"!!) fenyegetett
mannheimianus-freischwebend-"fuggetlen" (ertsd: elvek es eszmek
nelkuli) er-tel-mi-seg. Ez a magyar ideologia: es szintiszta
marhasag.
Am a latszat eros: es ennek a latszatnak egyik fo lelki oka az, hogy a
rendszert, az uj szabad tarsadalmat mar maganyosan vedelmezo
liberalisoknak nem volt egyutterzo, meleg szavuk az atalakulas
lazaban gyotrodo, vergodo, forgolodo nep pokoli szenvedeseire.
Az, hogy e szenvedesek fo oka, a bizonytalansag, a kockazat, a
kilatastalansag, statusok es presztizsek tomeges osszeomlasa,
szilardnak hitt tarsadalmi hierarchiak osszetorese elsosorban
pszichologiai termeszetu (az inflacios, foglalkoztatasi es
nepjoleti [SZTK] valsag orvosolhato), nem teszi ezt a szenvedest
latszolagossa.
Mint az uj demokratikus rendszer elso szamu vedelmezoit es
apologetait, a liberalisokat eri masszivan a szabadsaggal valo minden
elegedetlenseg es mitikus szemrehanyas, amelyet az un. "jobboldal" sem
tud - hiszen letet maga is a demokracianak koszonheti - ertelmesen
es konstruktivan megfogalmazni, innen a szuntelen paranoid zsidozas,
illetve az ujdonsult urbanus-radikalis antikapitalista "liberalisozas"
es "elit"-vadaskodas, amely az elobbitol modszertanilag nem
kulonbozik, csak temajaban - s ezert, habar a csocselek
egyeterto rekedt orditasat nem valtja ki, tabut nem szeg,
kovetkezmenyeiben fontosabb: es nincs forradalmi szocializmus, amelyhez e
hangulati elmozdulas csatlakozhatnek, ennel fogva nem erinti a ma
nalunk fatalis "ideologiai" gyanu.
De mifele tarsadalmi rend lehet az, amelyet ugy vedenek hivei, hogy
szotarukbol hianyzik a SZERETET? (Mint Csoori kartarsam, mar latom a
gunyos mosolyt... stb., stb.) Az a bizonyos szolidaritas, amely minden
nagy vallas szerint kotelessegunkke teszi a foglyok latogatasat, a
betegek apolasat, az ozvegyek es arvak gyamolitasat, az idegenek
oltalmazasat, a vendegjog tiszteletet, a zavart elmejuek iranti
ahitatos gyongedseget - az irgalmat es a reszvetet.
A bolcs szabadelvu torvenyhozo es allamszonok szamol a suchtokkal -
es ketsegtelen, hogy a piacot az erdek, ergo a vagy es a szenvedely
mozgatja: de a "szocialista tervalkut" talan nem? -, mert radikalis
csillapitasuk csak zsarnokian sikerulhet, de celja, a szabadsag
megorzesenek elsorendu foladatan tul, akar minden mas
allamferfie: az igazsagossag. Az igazsagossag kikuzdesehez pedig
nagylelkuseg es reszvet szuksegeltetik.
Foltuno azonban, hogy a kapitalizmus mai kelet-europai biralata is
mennyire vicsorgoan onzo es irigy, szemben a regebbi szocialisztikus
es okonzervativ biralatokkal, amelyek - Tocqueville nyoman - a
lovagiassag koranak letuntet sirattak. Csalodtam peldaul Csurka
Istvanban. Csurka a monorierdei beszedtol a "Keseru hatorszag"-ig
(remseges elfogultsagai mellett) azon kevesek koze tartozott, akiknek
volt szavuk az elhagyatott szegenyekrol, a civilizacio ala szorult
"bunkokrol" (az o szava). Csurka tudott a kulturalisan besorolhatatlan,
krumpliszesz-mamorban fetrengo, egymason eloskodo, szora keptelen
videki szegenyekrol - de a rasszizmus keptelenne tette arra, hogy akar
ebben is tisztesseges szot intezzen az antikapitalizmus bal-jobboldali
taborahoz, amelynek o az egyetlen gondolkodoja. A MIEP lenyegtelen:
Csurka nelkul ma az egesz magyar jobboldal: semmi. A "mersekelt
jobboldal" sajtojat es aktivistait is csak o ihleti; marpedig ma mar
nem jut mas eszebe, mint a legalparibb antiszemitizmus es
idegengyulolet. O is olyan lett, mint a tobbi. Csurka Istvan ma komoly
akadalya a szinvonalas magyar fasizmus kifejlodesenek.
De bevallott ellensegeitol keveset varhat az uj magyar demokracia. Mit
varhat a hiveitol?
Egy vezeto szabad demokrata allamferfi teljesen "konyapeto
(Esterhazy) szellemben beszel a menekultkerdesrol (Mozgo Vilag,
1997/4, p. 4), figyelmen kivul hagyva, hogy Magyarorszag "foldrajzi",
azaz faji kivetellel elve ervenyesiti az idevago nemzetkozi
egyezmenyt (a valodi helyzetrol lasd: Maryellen Fullerton: "Menedekjog
vagy hazateresi torveny", Beszelo, 1997. aprilis, pp. 14-24). A
huvos reszvetlenseg hangja. Csakugyan az az ember erzese ilyenkor,
hogy fabatkat se er az ilyen szabadsag, es a magyar szabadelvuseg
szegyenet jelento BM-eloterjesztesek, -torvenytervezetek, -rendeletek
es -szabalyzatok nem a hitregei "apparatus" aknamunkajanak eredmenyei,
hanem a magyar liberalizmus vezerkaranak oszinte velemenyet
tukrozik. Semmi cinizmus. Hiszen az SZDSZ-nek nem csak az egeszseges
hatalmi osztone veszett ki (asszisztalt sajat mediabefolyasanak
elsopresehez, mig az un. "jobboldal" - helyesen - nem hagyta a Magyar
Nemzetet, amelyet kalozkodassal szerzett meg, es ma is az
allamkincstarral fizetteti a szamlait [a mediahelyzetrol lasd:
Vasarhelyi Maria: "A vanas ara: alternativ jelentes...", Elet es
Irodalom, 1997. aprilis 18.], "elvi politikat" csak sajat hiveivel
szemben folytatott, vo. az alkotok tb-jarulekaval, ami helyes lehetne,
ha egyebutt is lathattunk volna "elvi politikat": igy ez csak ongyilkos
butasag), hanem elfelejtette sajat hagyomanyat es politikai
identitasat (lasd a part altal mindvegig szorgalmazott magyar-roman
alapszerzodes - minden idok legnagyobb magyar diplomaciai sikere -
alairasa koruli gyalazatos liberalis vacillalast).**
Holott.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak az urbanus-radikalis,
"ertelmisegi", antikapitalista baloldalnak: a szabadelvuseg terjedelmes
csomag, nem kell belole mindent elfogadni. Ha nem kell a piac, a
koltsegvetesi egyensuly, a privatizacio: az emberi jogok humanista
programja meggondolandova teszi, hogy onok - tiszteletre melto
fonntartasaik ellenere - megis tamogassanak bennunket; az
igazsagossag cel; az egyenlotlenseg nem cel, csak megkerulhetetlen
realitas.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak a mersekelt jobboldalnak: ha
nem is osztjuk, de megertjuk az onok felelmeit a durva es
kozonseges, onzo es korrupt uj tokes rendszer szocialis
koltsegeit illetoen; de egyeterthetunk a republikanus patriotizmus, a
demokratikus nemzeti kozosseg szolidaritasanak eszmenyeben, amely nem
fajvedo, de a magyar hagyomany (kozelebbrol: Szechenyi, Kossuth,
Kemeny, Vorosmarty, Gyulai, Deak es Eotvos hagyomanya) ontudatos
es buszke folytatoja, a nemzeti erdek kritikus es korultekinto
vedelmezoje.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak a szocialistaknak: noha az
onok ellensegei voltunk, es noha tudjuk, hogy az onok partja nem
annyira a magyar munkasosztaly vedelmeben vagy a tarsadalmi
egyenloseg erdekeben jott letre, hanem fokent azert, hogy az
egykori nomenklaturaval szembeni politikai diszkriminacioval
szembeszalljon, van mirol beszelnunk: jogallami folfogasunk akkor is
ellenzi majd az egykori uldozoink uldozeset (vo. Bauer Tamas: "Az
uj Orban-doktrina", Nepszabadsag, 1997. aprilis 11.), ha netan nem
leszunk tobbe onokkel taktikai szovetsegben, s ha onok egy szep
napon Tony Blair, Viktor Klima vagy, egye fene, Massimo d'Alema tipusu
szocialdemokratak lesznek, ez a szovetseg strategiai is lehet.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak a szegenyeknek: talan nem
varjuk el onoktol Kornai akademikus es Sajo akademikus nagyszeru
tanulmanyainak meltanylatat (noha - szemben Csillag Istvan alaptalan
vadjaval [Kritika] - mi olvassuk oket), elmondhatjuk: a
tarsadalombiztositasi es adoreform nem az onok kisemmizeset
szolgalja, hanem annak az elkeruleset, hogy a tb-adossag miatt
onoknek ne kelljen ehen pusztulniuk; es megigerjuk, hogy a
kozeposztaly brutalis onzesevel szemben segiteni fogjuk a
munkanelkulieket es a hajlektalanokat, a szenvedelybetegeket es a
bortontoltelekeket - az adosokat is, nem csak a hitelezoket.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak az uj burzsoazianak: onok
elsosorban allami megrendeleseket, kedvezmenyes kolcsonoket,
adoelengedest, monopoljogokat, garantalt hiteleket, protekcionista
iparvedelmet, verseny- es konkurenciamentesseget akarnak, es nem piacot
(ezert MSZP- es MDF-szavazok), es ezt nem igerhetjuk meg, mert mi a
kozjot es a kozerdeket tartjuk szem elott, epp ezert szavazoink
tobbnyire alkalmazottak es un. kisegzisztenciak, a jogbiztonsag es a
szilard gazdasagi kornyezet, az inflacioellenesseg es az alacsony
adok politikajat megis mi kepviseljuk, ezert nem doreseg bennunket
tamogatni.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak az ertelmisegnek: noha nem
tartjuk lehetsegesnek a szocialista kulturalis nagyvallalatok
fonntartasat, mi a humanista civilizacio es a muveltseg hivei
vagyunk: magyar kultura nelkul nem ohajtunk elni, ezert nem - a
tokkelutott Bill Clinton nyoman - Internetet akarunk minden iskolaban,
hanem Arany Janost es Moricz Zsigmondot, nem "keszsegeket", hanem
Platont es Shakespeare-t, es erre penzt fogunk szanni.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak a keresztyeneknek: noha nem
tehetunk engedmenyt a triumfalista ultramontanizmusnak, es Deak Ferencet
(es Bismarckot) kovetjuk az allam es egyhaz elvalasztasaban,
kivanjuk, hogy hirdessek az evangyeliomot, amely mozgalmunk elso
ihletoje - bar nem csak a mienk. Es egy asztalhoz ulunk a
vamszedokkel, az orultekkel, az AIDS-esekkel...
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak a ciganyoknak: mi akkor is
kitartunk az onok jogai es meltosaga mellett, ha emiatt kiszavaznak
bennunket a parlamentbol.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak a zsidoknak: mi mar majdnem
ketszaz eve vedjuk onoket a fajgyulolet ellen, es ha ezert
"zsido part"-nak neveznek bennunket (ahogy Rakosi Matyas nevezte a
Magyarorszagi Szocialdemokrata Partot; maskor meg "svab part"-nak),
akkor csak nevezzenek a hitvanyak; s ha onok nem szavaznak rank, mi
akkor is magyar part leszunk, tehat igenis "zsido part", s akinek ez
nem tetszik, csak szoljon - Deak es Eotvos hiveinek meglesz rola a
csondes velemenyuk.
Holott a magyar liberalisok azt mondhatnak -
De nem mondjak. De nem mondjak. De nem mondjak.***
* Kulonbseget kell tennunk persze valamely tetel elismertsege es
ervenyessege kozott. Szamos ervenyes tetel nem orvend
elismertsegnek. Am a politikaban a valamely rendszert leiro igaz,
helyes, ervenyes tetelek egyben inditekok (motivaciok), amelyek
bizonyos rendszerspecifikus, adekvat magatartasokat, viselkedeseket
indukalnak - pl. szabad tarsadalomban lehetsz meresz, eredeti,
fuggetlen, nonkonformista; bolsevik diktaturaban ez nem ajanlatos. Ha a
rendszer magarol adott hivatalos leirasa - a politikai Vulgata - nem
elismert, motivacios ereje megszunik, es a leiras elobb-utobb
ervenytelenne is valik visszahatolag. Ha nem hisszuk, hogy szabadok
vagyunk, nem fogunk szabad ember modjara viselkedni, es a szabad
tarsadalom implodal. Vo. Lanczi Andras erdekes tanulmanyaval:
"Politika es neveles", Vilagossag XXXVIII, 1997/1, pp. 5-12.
** Remelhetoleg a magyar liberalizmus nem vesziti el immar a masodik
partjat. A szabadsagert, az emberi jogokert a Liberalis
Internacionale mindket magyar tagszervezetenel tobbet tesz a
Tarsulas a Szabadsagjogokert, a Helsinki Bizottsag, a Wallenberg
Egyesulet, Ill Marton es Furmann Imre jogvedo irodai, az Autonomia
Alapitvany stb., stb., stb., vagy akar nehany ujsagiro es
publicista, mint Czene Gabor, Hell Istvan, Seres Laszlo, Tamas
Amaryllis, Toth Gabor Attila, olyan hirneves veteranokrol, mint Csalog,
Eorsi, Koszeg nem is beszelve. Az ombudsman-intezmeny korul is
figyelemre melto eszmei es jogi mozgas tapasztalhato (vo. pl.
Majtenyi Laszlo: "Adatvedelem, informacioszabadsag, sajto,
Vilagossag XXXVIII, 1997/2, pp. 3-23). A nem-neokommunista magyar baloldal
ket legfontosabb organuma, az emberi jogokra egalitariusan erzekeny
Replika es Esely meg nem antiliberalis... De az SZDSZ vezetoi mai
allapotukban csak - Lengyel Laszlo talalo kifejezesevel (Mozgo
Vilag, 1997/1, p. 16) - "magyar utas konszolidalok". Megszabadultak dr.
Elvi Szilardtol, valodi politikai identitassal rendelkezo
szovetsegeseiktol. Fajdalmas nezni, ahogy az egyik legjobb (mellesleg
vilaghiru) magyar szabadelvu jogasz, Nagy Boldizsar, glosszakba onti
bosszusagat ahelyett, hogy o lenne a miniszter; fajdalmas nezni, hogy
Tolgyessy Peter egyre mechanikusabb szavazatarany-, taktika- es
technikaelemzeseibol hogyan tunik el hetrol hetre a politikai
tartalom, s illeszkedik be a szabadsag dekadenciajanak nepszerusitoi
koze...
*** Es nemsokara nem is lesz hol mondaniuk. Meg kell erteni, hogy a
Nepszabadsag es a Nepszava "newspaper of record" , mig a Magyar Nemzet
es az Uj Magyarorszag mozgalmi Kampfblatt: egy harci organum egyetlen
dusan motivalt olvasoja foler egy szokvanyos napilap tiz
elofizetojevel, akinek nincs elkotelezettsege (Ungvari tanar ur le-
es folmondasaval a Nepszava is "szokvanyos" lesz, a Magyar Hirlap
pedig a jobboldali Kampfblatt-status fele araszol). A liberalizmus
voltakeppen diadalmas het esztendeje (1988-1995) utan a szellemi
kezdemenyezes teljesen atkerult az allamilag tokeeros volkisch
jobboldal terfelere (ezt kitunoen irja le Dobrovits Mihaly: "A
harmadik koztarsasag vege", Magyar Narancs, 1997. januar 30.), amelynek
hangjat folerositi az antikapitalista neo-ujbal, amely a pays legal
es a pays reel Action Francaise stilusu radikalis
megkulonboztetesevel (vo. a Liget konzekvens retorikajaval) naponta
elmossa a Lanyi Andras es Czako Gabor kozotti amugy is csekely
kulonbseget. Folhivnam meg itt ra a figyelmet, hogy a fiatal zsido
ertelmiseg egy erdekes csoportja a Szombat - immar sajna nem
szponzoralt-szubvencionalt - hasabjain ferfiasan beintett a
liberalizmusnak, a szocialdemokracianak, az "antifasiszta humanizmusnak"
es az asszimilacionak... (A Magyar Szocialista Part mint
szellemi-vilagnezeti tenyezo egyszeruen nem letezik; a baloldali
ertelmiseghez nincs koze, hiszen - a korulmenyek, es nem az SZDSZ
nyomasara - kenytelen-kelletlen jobboldali liberalis gazdasagpolitikat
folytat, azaz neokonzervativat: igen helyesen es hala Istennek.) A magyar
liberalisok elmulasztottak a szabad tarsadalom elso torteneti
pillanatainak megismetelhetetlen frissesseget, nem ertettek meg sajat
(idoleges) intellektualis gyozelmuket, nem mondtak ki (maguknak sem),
hogy hianytalanul megtestesitik a modern magyarsag egyetlen fontos
nem-szocialista hagyomanyat. Majd szavazhatnak egy Clinton-Blair tipusu,
jellegtelen, elvtelen, am kicsiny partra, es a hithu liberalisok
megmaradnak egy olyan ironikus szubkulturaban, amely annyira unalmas, hogy
mar el is felejtettem. A kekszalagos-chartas medianepseg meg boldog,
hogy a MUK-kal egyutt okadhat a szabadsagtol.
|
