Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 86
Copyright (C) HIX
1997-05-07
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Melysegi mamor, N2, N2O (mind)  40 sor     (cikkei)
2 Csillagaszati hirek - 1. (mind)  73 sor     (cikkei)
3 N2O --> N2 + O ?? (mind)  12 sor     (cikkei)
4 Re: virus/gravitacio (mind)  24 sor     (cikkei)
5 halal atellese (mind)  11 sor     (cikkei)
6 eloleny e a virus (mind)  16 sor     (cikkei)
7 Fe'nysebesse'g (mind)  37 sor     (cikkei)
8 Vaakuum Energia (mind)  8 sor     (cikkei)
9 Szendioxid (mind)  25 sor     (cikkei)
10 Hozzaszolas (mind)  12 sor     (cikkei)
11 c (mind)  21 sor     (cikkei)
12 Gravitacio, Hangsebesseg, Exoszfera (mind)  56 sor     (cikkei)
13 Virus, Gravitacio (mind)  54 sor     (cikkei)
14 Valaszolok (mind)  192 sor     (cikkei)
15 Csillagaszati hirek - 2. (mind)  55 sor     (cikkei)

+ - Melysegi mamor, N2, N2O (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudomany olvasok!

A N2O az altalanos erzestelenitok csoportjaba tartozik. Ezen anyagok kemiai
szerkezete sokfele lehet, megis azonos fizikokemiai mechanizmussal
csokkentik az idegsejtek ingerlekenyseget, a rajtuk tovaterjedo akcios
potencialok meredekseget. 

Az elv, ahogy hatnak egyszeru. Az idegeken letrejovo akcios potencialokat
(,melyek az informaciot "szallitjak"  az idegrendszerben, kb. ugy, mint ahogy
a bitek szaladgalnak a computerek vezetekein :-) ) a sejtmembranon athalado
helyi ionaramok keltik. (Na+ es K+ ionokrol van szo.) Az ionok "csak
ugy" nem jutnak at a sejtmembranon, mert az a toltessel rendelkezo anyagokra
alig permeabilis. Vannak viszont olyan feherjek, melyek atlognak a membranon,
es mintegy csatornat kepezve az ionoknak, megengedik, hogy azok "tetszesuk
szerint" ki-be vandoroljanak. Ezek az ioncsatornak azok, melyek megnyilnak,
majd bezarodnak, amikor az idegsejt nyulvanyan egy-egy ilyen, ionok ki-be
aramlasaval jellemezheto akcios potencial szalad vegig. 

A N2O es tarsai nem tesznek egyebet, mint beoldodnak a sejtmembranba, az
idegsejtek nyulvanyaiba, es ott a Na+ csatornakat ugy deformaljak, hogy az
nem kepes tobbe (ill. nem kepes olyan jol) kedvenc kationjat atengedni.
Ezzel megszunik (ill. csokken) az idegsejtek ingerlekenysege, lassul a
vezetes; igy felelnek erzestelenito ill. a narkotikus hatasukert ezek az
anyagok. 

Kozos bennuk, hogy minel jobban oldodnak lipidekben (zsirokban, olajokban, es 
mas hasonlo tulajdonsagu apolaros anyagokban) es minel kevesbe vizben, annal
erosebb hatasuak. Ez azert van igy, mert a vizes kozegbol be kell oldodniuk 
a sejtmembranba, ami lipidekbol all. 

A N2O es a N2 is apolaros molekulak, jol oldodnak lipidekben, ezert
viselkedhetnek narkotikumokkent. (Bar kemiailag nem hasonlitanak rajuk, de pl.
az etilen es a ciklopropan is igy hatnak; hasznaltak is oket, mara kimentek
a divatbol, mert robbanasveszelyesek.) Ha jol sejtem, nem igazan bomlanak el
vagy lepnek reakcioba barmivel is a szervezetben. 
 
Ezek szerint a keszonbetegsegen kivul a melysegi mamorban is a N2 a ludas.


Udv: Zoli
+ - Csillagaszati hirek - 1. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csillagaszati hirek

   (Kedvcsinalo a Magyar Csillagaszati Egyesulet havi folyoiratahoz,
  a Meteor-hoz, hasonnevu rovata segitsegevel - meg a megjelenes elott!)



Hajlektalan csillagok

A feltetelezesek szerint a Vilagegyetemben jelentos szamban talalhatok
ugynevezett "hajlektalan" csillagok. Ezek az egitestek maganyosan
koborolnak a galaxiskozi terben, nem tartoznak egyetlen csillagvaroshoz
sem. Termeszetesen ok is egykor galaxisokban szulettek, azonban kulonbozo
uton kipenderultek onnan. Ilyen "kivandorlasra" kerulhet sor peldaul
a galaxisok kozotti kolcsonhatasok alkalmaval, amikor egy szomszedos
csillagvaros gravitacios tere az urbe penderit egy sor egitestet (l.
Meteor 1997/1. 20. o., 1995/1. 5. o.). De ket csillag talalkozasa is
vezethet az egyik kilokodesere a galaxisbol, ha a sebesseguk, tomeg
aranyuk kedvezo ehhez. A regota keresett objektumokra ket kutatocsoport
talalt peldat a Virgo galaxishalmazban. Ez a hatalmas kepzodmeny tobb
mint 2000 csillagvarosnak ad otthont. Harry C. Ferguson (STScI), Nial
Tanvir (University of Cambridge), es Ted von Hippel (University of
Wisconsin-Madison) a Hubble Urteleszkoppal egy "sotet", galaxismentes
teruletet celzott meg a halmazon belul. Az igy nyert felvetelen
Tejutrendszerunk elotercsillagainak statisztikai levonasa utan mintegy 600
csillagszeru objektum maradt, melyek a Virgo galaxishalmazban lehetnek. Mivel
a felvetel teruleten nem latszott galaxis, a csillagok nagyresze nem
tartozhat egyetlen galaxishoz sem. Tobbseguk viszonylag fenyes voros
orias lehet, melyek a galaxiskozi terbe tevedtek. Hozzajuk hasonlo
objektumokbol - becslesuk szerint - kozel 10 millio lehet a halmaz
belso videkein. De ezek is csak a jeghegy csucsat kepviselik: azokat
a fenyes csillagokat, melyek a legkonnyeben megpillanthatok. A kuta
tok statisztikaja szerint sok szazsok ezer milliard naptomegu csillag
koszalhat a Virgo halmaz intergalaktikus tersegeiben. Ezek egyuttes
tomege akar a halmaz 10%-at is kiteheti. Hasonlo eredmenyre jutottak
mas szakemberek, az ausztraliai Angol-Ausztral teleszkoppal. A Virgo
es a Fornax halmazt vizsgalva a hajlektalan csillagok tomeget igen
magasra teszik. Szamitasaik alapjan az ilyen egitestek egyuttes tomege
akar a halmazok tomegenek 40%-at is megkozelitheti.

                                            (Science News 1997/2/1 - Kru)


A Hold polussapkaja

A Clementine urszondat 1994 januarjaban bocsatottak fel. Feladata,
egi kiseronk reszletes terkepezese mellett a "holdbeli viz" keresesere
is kiterjedt. Egyes elmeletek szerint a Hold polusain, a melyebb kraterek
feneken, ahova csak ritkan sut be a Nap, jegreteg talalhato. A jelenseg
nem is lenne egyeduli a Naprendszerben, mivel a Merkur eszaki es deli
sarkvideke hasonlo, vizjeg polussapkaval rendelkezik. Az anyag itt
is a melyebb kraterek feneken rejtozkodik. Bar egyertelmu eredmenyek
meg nem szulettek, ugy tunik, hogy egi kiseronk deli polusanal szamolhatunk
vizjeggel. A Clementine radiosugarazasat hasznaltak fel a polaris
terseg atvizsgalasara. A Hold felszinerol visszaverodo radiohullamok
analizalasa egyertelmuen jegretegre utalt. Az eros radiovisszhang
alapjan jelentos vizjeg mennyiseg lehet, meghozza a felszint borito
regolitba keveredve. A reteg mintegy 150 m melysegig terjed, es
90 negyzetkilometert borit be. Fontos kerdes, mikent kerult a jeg
jelenlegi helyere. A Holdrol visszahozott kozetmintak arra utalnak,
hogy egi kiseronk igen szaraz egitest, a felszin alol torteno kigazolgas
nem tul valoszinu. A viz feltehetoleg kivulrol, ustokosokkel jott
a felszinre. Ezek becsapodasakor vizjeg anyaguk elparolog, es ritka
gazburok terul szet a felszin felett. A vizgoz az eleg hideg helyekre
kicsapodhat - igy halmozodhatott fel az elmult kozel 3 milliard evben
a deli polus kornyeken. A most felfedezett polussapka tovabbi vizsgalatokra
ad lehetoseget. Kovetkeztethetunk belole az ustokosbombazas mertekere,
es annak esetleges periodicitasara. A tavoli jovoben pedig a Hold
felszinere telepulo allando kutatoallomasok nyerhetnek vizet, es hajtoanyagot
a polussapkabol, a viz oxigenre es hidrogenre bontasaval.

                                                   (Astronomy 1997/3 - Kru)
(a folytatas: mindjart!...)
+ - N2O --> N2 + O ?? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az N2O NEM bomlik el, teljesen inert gaz, nem 
metabolizalodik, kilelegzessel tavozik a szervezetbol.

Hatasa valamifelekepp a vizenel jobb lipidoldekonysagan alapszik
(ld. ragasztok). Az idegsejtek membranjaban oldodik.
Ilyen szempontbol rokon a melysegi mamorral, mert nagy nyomason az 
N2 is szivesen oldodik ugyanezen membranokban.

A keszonbetegseget a hirtelen nyomascsokkenes miatt a verben mar nem 
oldodo N2 okozza, ti. mikroembolizacio alakul ki.

Novak Istvan
+ - Re: virus/gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

  A virus durvan egy olyan valami, ami kepes rakenyszeriteni nehany
sejtet, hogy a virust reprodukalja. Nekem ez eleg, en elolenynek
hivnam, de ez egyeni izles es definicio kerdese. Van aki elvar egy csomo
mast is egy elolenytol (anyagcsere, onallo szaporodas, stb.). Ez utobbikat
nem tudja, tehat szamukra eloleny.
  Ha a bilogia tudomanyagnak van jol definialt eloleny definicioja, akkor
jobb hian elfogadom azt, es annak tekintem a virust, ami a definiciobol
kovetkezik. Ha nem eloleny, akkor valami masnak fogom nevezni, peldaul
automatanak (kovetve a Neumenn automata elnevezest).
----
  Gravitacio: M>>m eseten nagyon kivancsi lennek, hogyan is lehet kimerni
a gravitacios kolcsonhatas deviaciojat. Viszont van egy alternativ
otletem: fogok egy 'm' tomeget (<<M -- mondjuk a Fold gravitacios tereben).
Leszek olyan mocsok es kettevagom. Majd a ket felet elkezdem osszekalapalni,
olvasztani, akarmi. Az a lenyeg, hogy szep lassan csinalok belole ujra
egy testet. Mikor fog az erotorveny 'atbillenni' es m/2 helyett m tomegre
hatni? Vagy a gravitacios ero nem additiv az uj elmeletben? 
  Arra is kivancsi lennek, hogy peldaul bolygok palyaja, Lagrange pont,
es ehhez hasonlok nem cafoljak-e az elmeletet? 

Udv,
  Gyula
+ - halal atellese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Azt hiszem teves az az allitas hogy a halal -elmeny nem elheto at, erre ott van
 az a sok klinikai halott illetve van arra is pelda hogy allitolag agyhalal uta
n resuscitalnak valakit. Itt azokra az esetekre gondolok amikokor vizbefultatk 
eletfunkcioi lealltak -kozottuk az agymukodes elektromos jelei is fefuggesztodt
ek, csak eppen a szovetroncsolodas elmaradt a hideg vizben. Ezek az emberek, ha
 igazan halottak nem is voltak de halal elemnyuk csak lehetett??? 
Radasul itt van errol az elmenybeszamolok tomege es az elmenyek magyarazatanak 
a megnagyobb tomege. De az vitatlhatatlanul furcsa, hogy mindezek ellenere hala
l-alomrol meg en sem hallottam..

Lajos
+ - eloleny e a virus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Teddy kerdezi, eloleny-e a virus.
Ha  a logiaki definicio meghatarosasa szerint jarnek el azaz meghataroznam a  "
genus proximum" es a "differenci specifica" elemeket akkor  a virus definicioja
 az lenne hogy 
olyan eloleny amelyik nem eloleny...
Ezt az egesz zagyvasagnak tuno allitast ugy lehet talpra allitani, az elentmond
ast ugy lehet athidalni, hogy masik definiciot hasznalnuk: a virus fertozo gen.
 Magyaran a virusok nem az evolucio kezdeten megejeleno legprimitivebb elolenye
k hanem a viszonylag fejlett elolenyekbol "kiszabadult" amokfuto genek egy kis 
halmaza, amelyek mindenuket elveszitettek ami nem feltetlenul szukseges ahhoz, 
 hogy sejt parazitakent reprodukalodjonak. Igy a kedes elvesziti az ertelmet, m
ert a kerdes targya tobbe mar nem az hogy a virus eloleny-e vagy sem,  hanem az
, hogy milyen darabja milyen elolenynek. Am  a szivedrol , a majadrol avagy a l
epedrol mar nem kedezed, vajon eloleny-e, nincs ertelme. 

Lajos
+ - Fe'nysebesse'g (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi There !

Re answer  [United States]
 ... fe'nysebesse'g elme'letek ...
Ma's megko:zelite'sben analo'gia'kat vonva a ku:lo:nbo:zo" fizikai 
jelense'gek ko:zo:tt, illetve elvonatkoztatva az ezida'ig kialakult 
vila'gke'pto"l, lehetse'ges, hogy vakva'ga'nyra is futhatunk. De az is 
lehet, hogy nem (100%). 
Ha't egy kicsit el kell vonatkoztatni. Pe'lda'ul vegyu:k a fe'nyt, amiro"l azt 
tartja'k, hogy van neki mindenfe'le re'szecske e's hulla'mterme'szete is.
Hol terjed a fe'ny fe'nysebesse'ggel, ahol az egy hata're'rte'k, amit nem 
lehet tu'lle'pni ? 
Egyelo"re azt tudjuk, amit tapasztalni is tudunk, hogy a ha'rom 
dimenzio's te'rben (ke'so"bb 3D-ben) biztosan. 
Hogy a 3D uta'n, me'g mi lehet, azt me'g nem nagyon tapasztalta senki. 
De lehet az is, hogy valaki ma'r tapasztalta, csak nem tudta, hogy ez a 
megtapasztala's - EZ AZ -, e's eze'rt nem tudjuk me'g mi sem.    
E's mi van, ha a 3D egy ko:zvetito" ko:zeg (me'dium) , mert hogy abban 
terjed a fe'ny.
A levego: is egy ko:zvetito" ko:zeg, amiben a hang "mindig" ~333 m/s 
sebesse'ggel terjed. A hang terjede'si sebesse'ge a mi vila'gunkban a 
ko:zeg to:bb fizikai tulajdonsa'ga'to'l (ho:me'rse'klet, su"ru"se'g, ke'miai 
o:sszete'tel) is fu:gg egyszerre. Ismeretes, hogy ma's ko:zegekben 
gyorsabban is terjedhet a hang, illetve vaakuumban nem terjed.
Tudniillik, hogy a hang egy longitudina'lis hulla'm.
Teha't a ku:lo:nbozo" ko:zegekben ma's a terjede'si sebesse'g 
hata're'rteke egy longitudina'lis hulla'm esete'ben. A fele'nk sza'guldo' 
mento"auto' szire'na'ja ma'ke'pp szo'l, mint a ta'volodo'e', de nem jo:n 
fele'nk se gyorsabban, se lassabban a hang. (Doppler jelense'g).
A fele'nk sza'guldo' u"rhajo' reflektora'bo'l sem jo:n fele'nk gyorsabban a 
fe'nysuga'r, mint a ta'volodo'e'bo'l. Csupa'n a szine (frekvencia'ja) lesz 
ma's.

Teha't mi van akkor, ha a 3D csupa'n egy eleme a me'diumok 
halmaza'nak, melyben a fe'ny is csak egy eleme a terjedo" hulla'mok 
halmaza'nak.
udvozlettel thurmi
+ - Vaakuum Energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szivesen olvasne'k Nicola Tesla a vakuum energia megcsapola'sa'val 
kapcsolatos kise'rleteiro"l, jelige mine'l to:bbet, pam-pa-ram...

moj address 



udvozlettel thurmi
+ - Szendioxid (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Brendel kollega irja es kerdezi:"Teny, hogy ha
kiszoritja az oxigent, akkor ez nem tul jo nekunk, (de mas is
kiszorithatja az oxigent a CO2 csak a termeszetben gyakori, elegge
veszelyes kiszoritasi mod) am vegulis ilyen mechanizmussal a viz is
mergezo. A kerdes, hogy a kb 20% oxigenszintet tartva meddig, es miert
addig novelheto a CO2 reszeranya egyenletes eloszlas mellett ugy, hogy
elviselje az embert."
Mivel a z oxigen es a szendioxid megkotodese reverzibilis a hemoglobin 
kozponti vas atomjan es aketto kozott verseny van, egy bizonyos CO2
koncentracion felul az oxigenmolekolak statisztikus eselye a cserere 
lecsokken(tomeghatas torvenye), es megfulladunk, hiaba 20 % az O2 
koncentracioja. A vizben nem azert fulladunk meg mintha a tudo nem tudna 
kivonni a vizbol az oxigent, hanem az eltero ozmotikus nyomas miatt  a 
tudoholyagocskak szinte felrobbannak es a rekeszizmun sincs 
berendezkedve a levegohoz kepes oriasi viszkozitasu viz aramoltatasahoz, 
nem beszelve arrol, hogy a viz joval kevesebb oxigent kepes oldani, mint 
amennyi a levegoben van. Nem veletlen, hogy a melegveru vizi emlosok nem 
novesztettek ujra kopoltyut, mivel a vizben levo oxigen nem lenne eleg a 
halakhoz kepest joval intenzivebb anyagcserejukhoz. Pontosan ez 
amagyarazata annak amit a horgaszok tudnak, hogy a hal azert farad ki a 
horgon, mert a szivmukodese nem az igenybeveteltol fugg, mint a 
melegveru allatoke, hanem csak a viz homersekletetol, vagyis oxigenhiany 
lep fel, mivel a sziv ugyanolyan utemben ver.
Udv
Hackler Laci
+ - Hozzaszolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziokak!

1. Almok. Engem is erdekel minden vele kapcsolatban.
 Egyszer volt egy erdekes film is. A lenyege az volt: hogy ha azt
 almodod, hogy meghalsz, akkor valoban meg is halsz.
 / Lasd korzika, vendetta miszterium. /
 Velem csak az fordul elo, hogy neha, max. 2-3 hetre elore latok
 1-1 kepet; ami majd megtortenik, de  felebredve ez ritkan tudatosul.
 Leginkabb akkor, mikor bekovetkezik; hogy hoppa ez a kep mar az
 almombol ismeros.

Udv.    Vadasz
+ - c (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Fennyel szemben haladva sem erzekelunk nagyobb fenysebesseget. Ez egyszeruen
adodik a specialis relativitas Lorentz transformacios egyenleteibol. Ami
nem csoda, hiszen ha jol emlekszem eleve ugy "keszultek" az egyenletek, hogy
ez igy jojjon ki.

A dolgok melye a hosszusag es ido alapos definiciojaban rejlik. Ezt tette meg
igen jol es kovetkezetesen Einstein. Az egyidejuseg definicioja eleg maceras ha
belegondolsz, Einstein is a fenyterjedest hasznalja hozza (ugyan mi mast lehetn
e?). Einstein nagy otlete az volt, hogy az idot is relativva tette. (Bar ezt ma
r
masok is probalgattak elotte, vita is van). Ha szembe mesz a fennyel (vagy barb
erre is haladsz), akkor
ugy torzul az idoerzeked, hogy tovabbra is 300000km/s-nak erzekeled a fenysebes
seget - ha azt korrektul es kovetkezetesen mered le.

Az egeszben az az ertekelendo, hogy osszhangban van az altalunk tapasztalt valo
saggal (kezdve a Michelson-Morley kiserlettel az eterszelrol), segitsegevel
hasznos dolgokat lehet alkotni. Ez (is) kulonbozteti meg az altudamyos handaban
datol.

Henrik.
+ - Gravitacio, Hangsebesseg, Exoszfera (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [United States]

>  Mi fizikus szakon nemcsak lattuk, hanem hasznaltuk a berendezest. Az a
>baj, hogy ugy 20 %-os hibaval mertuk ki az allandot. 

Azert mas dolog pontosan kimerni az allandot, es megint mas pontosan
ellenorizni a torveny jelleget. A jelleg ellenorzese epp abban all, hogy
kulonbozo meretu gomboket hasznalunk (koztuk azonos meretueket is), es
kulonbozo tavolsagokra tesszuk oket. Biztos vagyok benne, hogy ezt mar
sokezren sokezerszer megtettek, akar azonos tomegekkel is.

>Felado :  [Hungary]

>En ugy tudtam minel surubb a kozeg annal nagyobb a hangsebesseg.
>Ezert vizben nagyobb mint levegoben es vasban megtobb mint
>vizben. Minel surubb a gaz annal jobban terjed benne a hang.
>Vagy megsem igy van?

Bar nem en voltam a megszolitott, de mivel Attila nem valaszolt, a kepletek:

Hangsebesseg
Szilard anyagban (longitudinaris hullam): SQRT(E/ro) 
        E: Young modulus
        ro: suruseg
Folyadekban:    SQRT(K/ro)
        K: kompressziomodulus
        ro: suruseg
Gazban:         SQRT(Kappa*R*T/M)
        Kappa a fajhoviszony, R a gazallando, T a homerseklet, M a moltomeg

Ezekbol latszik, hogy kondenzalt kozegekben mindig forditva aranyos a
suruseg gyokevel, gazban pedig nem a surusegtol fugg, hanem a
molekulatomegtol (de azzal is forditva aranyos)

"Surubb" helyett valoszinuleg "kemenyebbet" vagy "rugalmasabbat" akartal
mondani.

>Mas: Kulonbozo konyvekben van info a fold legkorenek a magassag
>fuggvenyeben valo homersekleterol. Eszerint 800 km magasan
>a levego hofoka 1000 celsius. Meg tudja ezt valaki magyarazni?

(Hat az mar nem igazan levego, legalabbis en be nem lelegeznem. :-))

Ha jol tudom, a kulonbozo legretegek homersekletet az hatarozza meg, hogy
melyik frekvenciat kepesek elnyelni a napsugarzasbol.

Az altalad emlitett magassagban egy olyan jelenseg is fellep, hogy az ionok
(mert gondolom, itt mar tobbnyire csak ionok vannak) kolcsonhatnak a Fold
magneses mezejevel, es abbol energiat meritenek. (Hogy hogyan, azt nem
tudom, mert ugy emlekszem, hogy a plazmaba "belefagynak" a magneses
erovonalak, ha tehat a magneses ter "magaval ragadja" a plazmat, akkor annak
ugyan nohet az energiaja, de ez az energia nem rendezetlen, tehat nem
"homerseklet emelkedest" jelent. Innentol en is azt kerdezem: meg tudja
valaki magyarazni?)

Peter
+ - Virus, Gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [Canada]

>Minek tekintheto a virus? Elolenynek, vagy sem, es miert? Egyes velemenyek
>szerint ugyanis NEM szamit eleolenyenk, s e szamomra megdobbento
>kijelentesnek szeretnek vegere jarni.
>Tudom, hogy van biologus a vonalban, pl Lajos.

Szerintem ehhez nem biologus kell, hanem filozofus, vagy egy pontos definicio: 

Mit nevezunk elolenynek?

Ha azt, ami kepes reprodukalni onmagat, akkor a virus eloleny, de ilyen
alapon a szamitogep virus is az.

Ha viszont azt, ami valamilyen szinten kepes visszatukrozni a valosagot,
akkor a virus nem eloleny, es a cserebogar sem kulonb a virusnal
(gyakorlatilag automata).
-------------------------------
Attila irja:
>>Gravitacio:

>> Mar ki van merve.

>Ujraolvastam a nevezetes cikket, de nem derul ki, hogy mindket testre
>hato erot merte'k volna. Sarkadi Dezso mikor jelentkezik, majd megkerdezzuk.

Nem is erre ertettem, hogy ki van merve. Itt az Eotvos-kiserletre celoztam.
(Egy torvenyt kiserletileg nem csak ugy lehet ellenorizni, hogy direktben
kimerjuk, hanem hogy mas, a torvenybol kovetkezo dolgokat merunk, es ha ez
ellentmond a torvenynek, akkor a torveny nem igaz)

Bar azt is jeleztem, hogy szerintem magat a torvenyt (marmint az eredetit)
is nagy valoszinuseggel ellenoriztek azonos tomegekre. Ez a cikkem nem
jelent meg, nem tudom, mi okbol. Lehet, hogy ebben a szamban mar benne lesz.

>> Voros Jozsi darabolos kiserletebol nagyszeruen kiderul, hogy a keplet
>> szerint a gravitalo tomeg nem lehet additiv. A tehetetlen tomegrol eleg jol
>> tudjuk, hogy additiv, Eotvos (nem Edit :-)) pedig igen pontosan kimerte,
>> hogy a gravitalo es a tehetetlen tomeg azonos. (Ha azonos, akkor a gravitalo
>> tomeg is additiv kell legyen, tehat a keplet nem igaz.)

>Nem ismerem Eotvos kiserletenek reszleteit. Vajon nem o is azt az esetet
>merte, ahol M>>m ?

A pontos elrendezest en sem ismerem (valoszinuleg sok helyen megtalalhato).
De a lenyege: Eotvos nem a Newton fele gravitacios torvenyt merte ki, hanem
azt, hogy a gravitalo tomeg azonos a tehetetlen tomeggel. Tehat az F = ma
kepletben szereplo m ugyanaz, mint az 
F = G*m1*m2/r2 kepletben szereplo m-ek.

Ezt igen nagy pontossaggal merte ki, es ezzel adott lehetoseget Einsteinnek,
hogy megalkossa az altalanos relativitas elmeletet.

Peter
+ - Valaszolok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Ha egy kicsit megkesve is, de mindenkinek valaszolok:


NCsabanak
Idezet:  az abszolut mozgasrol, elozo irasombol: "A fizika jelenlegi allasa 
szerint ez a kerdes ugyancsak megoldhato, sot fizikai torvenyeinkbol 
kenyszeruen kovetkezik, egy hasonloan egyszeru (legalabbis elvileg) kiserlettel
mint az alma eseteben.!
NCsaba valaszabol : Az utolso mondatod meg "nem lokalisan" sem igaz ....
Hogy ezen iteleted biztos-e dontsd el magad a kovetkezo kiserleten. Szeretnem 
ezt ugy leirni neked, hogy magad erejebol ismerd fel. Ehhez annyi segitseget 
adok, amennyi nyilvan kell.
Egy kis fizikatortenet:
1687. Newton: Principia: "Az igazi abszolut mozgas a relativ mozgastol a 
belepreselt ero segitsegevel kulonboztetheto meg"
1715. Leibniz Clarke-hoz irt levelebol: "Elismerem, hogy kulonbseg van a test 
abszolut, valosagos mozgasa es a mas testekhez viszonyitott egyszeru 
helyzetvaltoztatas kozott. Amikor a valtozas kozvetlen oka benne van a testben,
akkor az valoban mozgasban van, ekkor a tobbi testnek viszonya hozza kepest 
ezert valtozik meg..."
1900. Poincare az impulzus-megmaradasbol levezeti az m=E/c2 osszefuggest. (1904
 
Hasenohrl,1905 Einstein)
1902 Kauffman radiumbol kilovello elektronok vizsgalata soran tapasztalja, hogy
az elektronok a sebesseg fuggvenyeben tomegvaltozast szenvednek. A tomeg 
osszefuggese a sebesseggel m=mo(1-v2/c2)1/2 (Itt gondolkodj majd az ertelmezesi
tartomanyon, ha tuljutottal az 1924 -en.)
1911. Einstein: "a testek sulya fugg energiatartalmuktol"
1924. Planck: "a relativitasra vonatkozo elmelet vezetett a fizikai jelenseg 
energiaja abszolut ertekenek meghatarozasahoz...a rel.elmeleteben a valasztott 
vonatkoztatasi rendszertol valo fuggesrol, itt azonban a vizsgalt jelensegnek a
fizikai allapottol valo fuggeserol van szo." Erre kulon felhivom a figyelmedet.
 
Itt Planck ugyanis azt mondja, az E=mc2 osszefugges egyik oldala abszolut 
mertekekben merheto. (Nem abszolut pontos meresi eljarast kell alatta erteni, 
hanem egy termeszeti hatarerteket.) Ez a megallapitas megtalalhato meg Laue: A 
fizika tortenete cimu konyvenek 102. oldalan is, de ott szerintem kevesbe 
ertheto megfogalmazassal.
1968. Term.tud Lexikon: (fizika Marx Gyorgy szerk.-ben): "Tomeg es energia 
ekvivalenciaja: az anyag ket legfontosabb fizikai tulajdonsaga kozt fennallo 
egyertelmu kapcsolat kifejezese. Helytelen a tomeg es energia ekvivalenciajanak
olyan ertelmezese, hogy a tomeg atalakithato energiava es viszont. A tomeg 
kulon es az energia kulon allando marad.

Tehat rendelkezesedre all az energia-megmaradas torvenye, az anyagmegmaradas 
torvenye, valamint a ketto kozott fennallo aranyossagi kapcsolat. (E=mc2)

Azert meg egy idezet, 1965. R. Feynmann: "...a mozgasokhoz kapcsolodo energia 
egy extra tomegkent jelentkezik, vagyis a testek mozgas kozben nehezebbe 
valnak."

Ha ezen idezetek tartalmat alaposan vegiggondoltad jojjon a nevezetes kiserlet 
leirasa: Vegy egy sik feluletu merleget, ilyen van altalaban a kozertben,
es tegy ra egy kiserleti testet,  jegyezd fel a mutato allasat, majd
kulonbozo iranyokban, kulonbozo, egyenes vonalu, egyenletes sebesseggel
mozgasd rajta es figyeld a mutato allasat. A kiserletet kulonbozo 
napszakokban vegezd el, igy a meres a ter minden iranyaban elvegezheto.
Feladatod: a kiserleti testet abszolut nyugalom allapotaba kell hoznod.
( A halado mozgastol mentes allapotot kell rajta erteni! )
Nehany kiserleti feltetel:
Surlodas nincs.
A kiserleti test homerseklete a kiserlet soran allando, a test nem keszult
radioaktiv anyagbol stb. tehat a nem halado mozgasbol szarmazo energiak
allando erteken maradnak.
A merleg olyan erzekeny, hogy a tomegvaltozast merni tudom vele.
A merleg felulete ekvipotencialis, azaz vizszintes, vagyis a kiserlet egyeb 
korulmenyei megfelelnek Michelson meresi korulmenyinek.
A kiserletet eleg sokszor vegig kell gondolni ahhoz, hogy biztos legy a
dolgodban, ezert barmilyen kritikai megjegyzes is merul benned fel legalabb 
egy hetig azt ne ird meg. Es ne lepodj meg, ha ellentmondasba kerulsz a
rel.elm.-el, ha ez zavarba hoz ismet olvasd el, hogy 
Planck mit mondott, mit allapitott meg 1924-ben. ("itt a vizsgalt
jelensegeknek a fizikai allapottol valo fuggeserol van szo.")


Horvath Pista eloszor azt irtad, hogy valoban megkulonboztetheto
atomorakkal a gyorsulo es a gravitacios terben allo laboratorium, majd
visszavonta. Nem tudom, hogy ezt meg most is fenntartjod-e?
A visszavonas soran ugyanis nem a szinkronjarasra hivatkozol, pedig a kerdes
az volt! A posztulatum alatt azt ertjuk, hogy valamilyen meggondolasbol
felallitunk egy szabalyt, szabalyokat majd ezekbol kulonbozo levezeteseket 
eszkozlunk. Ezen levezetesek matematikai analizalasa soran kapott eredmenyeket
osszevetjuk a tapasztalattal. Az alt.rel. elmeleteben posztulaljuk az
osszes inerciarendszer egyenertekuseget, igy a forgo rendszerek 
egyenertekuseget. Amikor ezt kijelentjuk posztulatumkent, akkor azt
mondjuk, hogy a Foucault-fele kiserlet, vagy a Coriolis ero nem alkalmas
a forgas eldontesere, ezen jelensegeket csak praktikus okokbol kapcsoljuk
a forgas jelensegehez, hiszen egyebkent nem allithattuk volna fel
poszulatumunkat. Valoban az ingakiserlet magyarazatahoz mi allitjuk fel azt a
tetelt, hogy az inga megtartja lengesi sikjat, bar l mas oka is 
felvehetunk. Ugyanez all fenn a Coriolis erorol.
    Mas a helyzet, ha olyan eredmeny kovetkezik a posztulatumok alapjan
levezetett eredmenyekbol, amely alapjan a forgas kimutathato. Ebben az
esetben nem ervelhetunk azzal, 
hogy a jelensegnek valami a celunkkal nem egyezo oka van, hiszen sajat
feltevesunkbol kapjunk az ellentmondast. Ekkor el kell vetnunk hipotezisunket,
azert mert ellentmondast tartalmaz. Tehat amikor arra hivatkozol, hogy a
gravitacios eroteret meg lehet kulonboztetni az orakiserlettel a gyorsulastol 
egy laboratoriumban, espedig azert, mert ez feltevesunkbol levezetett eredmeny,
akkor azt kell hogy megallapitsuk, hogy eredeti hipotezisunk hibas, ugyanis 
ellentmond onmaganak. Mas szoval: olyan jelenseget tudunk a forgas kimutatasara
 
hasznalni, amely jelenseg NEM vezetheto vissza TETSZOLEGES okokra, ugyanis az 
ora jarasanak valtozasa - a rel. elm. szerint- a rel.elm. kovetkezmenye.
Az 1970-es evekben vegzett repulogepes kiserlet, amely soran a foldon es
a repulogepen elhelyezett atomorak segitsegevel kimutattak, hogy ha a repulogep
a fold forgasiranyaval ellentetesen repul, majd azzal egyezoen, nem
azonos idokulonbseget mutatnak a foldi orakhoz kepest, leszamitva a repulogep 
magassagabol adodo elterest. Ebbol az kovetkezik, hogy minden forgas 
kimutathato, illetve kimutathato, ha egy test nem vegez tengely koruli forgast 
azaz abszolut mentes a forgastol. (A meresek, kiserletek soran nincs szuksegunk
a terre, nem kell figyelembe venni hogy az abszolut-e vagy sem, mert nem a 
vitatott newtoni ter a viszonyitasi alap, hanem egy masik test amelynek 
mozgasallapotat sebessegfugo parameterei alapjan veszunk figyelembe.) De mivel 
az elobb emlitettek szerint az eljaras a rel.elm. kovetkezmenye, igy 
ellentmondasba kerultunk a posztulatumban megfogalmazott hipotezisunkkel, tehat
elvetendo. (Ez egyben a masok altal felvetett Mach fele teoriat is tisztazza, 
nem a kulso terben kell keresnunk a forgasi ellipszoid kialakulasanak okat.) Ha
elolvasod Einstein 1906-os dolgozatat ez a ket kiserlet kepezi az 
alt.rel.elm alapjat. A ket folyadek-gomb az elvi alap, a laboratorium pedig a 
tapasztalati erv. Ezert allitom, hogy alapjaiban kerdojelezi meg az 
alt.rel.elmeletet.
Javaslom Te is probald megoldani NCabanak irt feladatot.
 -  .   -
Toth Gabor irja:
A Nagy Bumm ket meresen alapul:
- az altalad emlitett szinkepeltolodas az alapja
- a 3 K hattersugarzas a bizonyiteka.
A 3 K hattersugarzassal ma mar bajok vannak. Az ujabb meresek olyan eltereseket
mutatta ki, amelyeket csak ujabb hipotezissel lehet megmenteni. Tehat van egy 
hipotezisunk, amelyet hipotezisekkel korrigalt meresi eredmenyekkel tamogatunk.
Nem sok ez egy kicsit?


Irja valaki, hogy a hiba az en szemleletemben van, mert nem latom jol a 
lokalis teret, amely valojaban nem is ter, hanem egy pont. Lehet, hogy ezert 
nem latom jol? Egy kiterjedes nelkuli pontban elo kiterjedes nelkuli fizikus, 
kiterjedes nelkuli testen, kiterjedes nelkuli oraval vegzett kiserlete 
ekvivalenciat mutat. En azonban inkabb szingularitasra gondolok a helyzet 
alapjan, vagyis azt mutat ki amit eppen akar.



Peter irta, hogy nem hallott meg arrol, hogy a fenysebessegnel nagyobb sebesseg
az alt. rel.ben megengedett.  Errol tobb helyen is olvastam, de most hiaba 
kerestem, egyik forrast sem talaltam meg. De az alapja egyszeru. Az alt.rel. 
szerint a fold ptolemaiosi allo, azaz nem forgo helyzete megengedett es helyes.
Ebbol viszont az kovetkezik, hogy az egitestek naponta megkerulik a Foldet, igy
peldaul egy 15 milliard fenyevre eso galaktika, vagy kvazar is. Igy azonban ez 
a keringes a Fold korul tullepi a fenysebesseget. Ezert azutan , hogy az 
alt.rel. elmelet ne szenvedjen csorbat, megengedett a fenysebessegnel nagyobb 
sebesseg is.



BM irta: "Nincs figyelembe veve elnyelo anyag lete."
Abbol azonban, hogy eddig csak csillagaszati tavcsoveink merete korlatozza azt,
hogy meddig latunk, azt mutatja, hogy ilyen elnyelo es fenyszorodast okozo 
anyag nem lehet az Olbers paradoxon megoldasa.  (Pontositom magamat, ugyanis 
csak azert irok Olbers paradoxont, mert igy ismertebb. Valojaban 
Cheseaux-Olbers paradoxont helyes emliteni, mert Cheseaux mar 1744-ben 
felfedezte, mig Olbers felfedezese 1823.bol valo.)
"Nincs figyelembe veve, hogy a feny kvantumos szerkezetu" 
Valoban, de nem tudom, hogy miert es hogyan kellene figyelembe venni.
Osszefoglava: az Olbers paradoxon feloldasanak tobb lehetosege van, de ezek 
egyike sem mond ellent annak, hogy a feny idobeni valtozasa is lehetseges, 
logikailag nem cafolt megoldasa.



Laci irta: "Az ekvivalencia bizonyiteka pedig a fenysugar elgorbulese 
gravitacios terben eleg egyertelmu"
Ez igy nem egeszen igaz. Azzal, hogy bevezettuk a teridot, es megszuntettuk a 
gravitaciot nem csak egyetlen lehetosege a fenysugar palyajanak grav.terben 
torteno elhajlasara sem egyeb jelensegekre. Newton korpuszkulaelmelete (amely 
Einsteinnel visszatert, ha alaposan modosult kiadasban) hasonlo eredmenyekre 
vezet a rel. elm. nelkul is. Laplace ennek alapjan az 1700-as evek vegen mar 
kiszamitotta a "fekete lyuk" lehetoseget. Az 1800-as evek elejen egy Soldner 
nevu fizikus publikalta a fenysugar palyajanak Nap melletti elhajlasat. Az, 
hogy Einstein osszefuggesei alapjan kozelebbi erteket kapunk meg nem 
tekintheto elegendo bizonyiteknak, csak most mar ket lehetoseg is felmerult. 
Sot azota ujabb elmeletek is szulettek, amelyek alapvetoen elternek Einstein 
felfogasatol igy ezek beszalltak a ringbe.

 *                                                                   *
 *    B a j n o k  J a n o s    E-mail:  *
 *        H-2040 Budaors        Phone: (06-1) 166-27-33              *
 *     Levai u. 31. III/24.            (06-20) 343-445               *
 *       Hungary-Europe                (06-46) 365-111/1415/ room111 * 
 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
+ - Csillagaszati hirek - 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Hale-Bopp natriumcsovaja

A natrium jelenlete nem szamit ujdonsagnak az ustokosok vilagaban,
azonban arra senki sem szamitott, hogy ez az anyag "harmadik tipusu"
csovat is kepes alkotni. Marpedig a Hale-Bopp-ustokos natriumcsovajat
sikerult megfigyelni a La Palma-i 2,5 m-es Isaac Newton Teleszkoppal.
Gabriele Cremonese es Don Pollacco a CoCAM nagylatomezeju CCD kamera
segitsegevel orokitette meg a natriumcsovat aprilis 16-an. A natriumcsova
megjelenese jelentosen kulonbozik a por- es az ioncsova kinezetetol.
Szelessege nagyjabol 600 ezer km, hossza 50 millio km, es iranyultsaga
kisse elter az ioncsovaetol. A natriumcsova kialakulasara mindeddig
nem szuletett megnyugtato magyarazat.
                                          (Press Release ING 4/97 - Mzs)



Baratsagos "fenykupak"

Az USA-beli Outdoor Lighting Associates csillagfenybarat lampaburat
ajanl az amatorcsillagaszok figyelmebe. A Hubbell Skycap tokeletes
megoldas azok szamara, akiket zavarnak a kozeli fenyforrasok. Az aluminiumbol
keszult "fenyterelot" nehany perc alatt lehet felszerelni az USA-ban
elterjedt NEMA lampafejekre. A Skycap ara 35 dollar plusz postakoltseg.

Az Outdoor Lighting Associates cime: 1208 Wilson Ave., Ames, IA 50010
5426, USA. E-mail: 

Hazankban is felbukkantak a csillagfenybarat lampatestek. Az uj vilagito
testek, melyeket - tobbek kozott - a budapesti Petofi-hidon helyeztek
el, nagyreszt lefele vilagitanak. (Az altalanosan hasznalt hazai lampaburak
oldalra, sot felfele is szorjak a fenyt.) Az uj lampatipus vilagitja
meg a Thokoly ut-Hungaria korut keresztezodeset is. A Lagymanyosi-hid
kulonleges vilagitasa is csillagfenybaratnak mondhato, ugyanis a feny
oda jut, ahova valo: az uttestre.

Itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy felhivast tegyunk kozze: kerjuk,
jelentkezzenek vilagitastechnikaval, kozvilagitassal foglalkozo
tagjaink - segitsek egyesuletunket egy "sotetebb jovo" megvalositasaban!

                                                                    (Mzs)


A cikkek szerzoi/forditoi:

Kru - Kereszturi Akos )
Mzs - Mizser Attila )


+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGASZATI EGYESULET -- 1461 Budapest, Pf. 219.                  |
| E-MAIL:                                                        |
| WWW: http://www.mcse.hu                                                    |
| MCSE ELEKTRONIKUS KORLEVELE:                               |
| CSILLA-LISTA (moderalatlan csevego forum): , Subject: HELP   |
+----------------------------------------------------------------------------+

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS