Horvath Pista irta:

>A poen az, hogy vannak parosok, akik bizonyos korulmenyek kozott 
>40 vagy akar 45 jo vetelt produkalnak. 

Kivancsi vagyok, hogy "" (Bocs, Gyula, 
nem tudom a teljes nevedet, de igy egyertelmu) szerint ez 
statisztikailag szignifikansnak tekintheto-e, mert en ugy erzem, 
hogy szaz esetbol a varhato 33 helyett 45 jo vetelben meg semmi 
poen nincs.

Peter



________________________________________________________________
Peter Mikola
Szekszard, Hungary


> ---------------------------------------------------------
Get Your *Web-Based* Free Email at http://www.hotmail.com
> ---------------------------------------------------------

 irta:

>Mi a tudomanyos magyarazata annak, hogy a "varazsvesszo" seta kozben 
>bizonyos pontokon elmozdul az ember kezeben? (elfordul, akar 180 
>fokot is) 
>Ugy tudom, hogy valami vizerrel magyarazzak a parahivok, 
>...
>A varazsvesszo (amit en lattam) egy L alaku palca, az anyagat sajnos 
>nem ismerem pontosan, talan sargarez. 

Magyarazatot nem tudok, de ismerek olyan embert, aki ugyanilyen 
eszkozzel (az anyaga valoban sargarez, de mas is lehetne) a fold 
alatti erosaramu kabeleket tudja megtalalni. 
Allitolag ilyen esetekben nem a vesszo a muszer, hanem az ember. 
A vesszo csak jobban lathatova teszi az ember kezenek paranyi 
elmozdulasat. Az igazi kerdes az, hogy mitol mozdul meg a keze.

Peter



________________________________________________________________
Peter Mikola
Szekszard, Hungary


> ---------------------------------------------------------
Get Your *Web-Based* Free Email at http://www.hotmail.com
> ---------------------------------------------------------

Kesjar Attila es Szilagyi Andras:

> a varazsvesszo az apro izomrandulasokat erositi fel.

Erdekes, mert a labbal elorelepesem miatt elfordulo palca visszalepeskor az
eredeti allapotaba jut. (Tapasztalat, bar csak egyszer volt a kezemben palca.)
Ezek szerint az izomrandulas iranya is egzakt?

>http://www.inria.fr/agos-sophia/sis/dowsing/dowsdean.html

Kosz a cimet es a hosszu valaszt. Sajnos nem tudom megnezni, mert a bongeszot
biztonsagi okokbol leszedtek a szerverunkrol. Talan majd valamelyik haveromnal.


szrvsz,  dzsoki

Gerschik Gyula a 36-os szamban megpengette azt a ma divatos temat, hogy
az evolucio nem tudomany, oriasi bajok vannak vele, stb. Csak
altalanossagban egy ket megjegyzes.

"az evolucio / Darwinizmis nem tudomany hanem filozofia,
 mert se megjosolhato, se megismetelheto dolgot nem produkalt eleddig."
Egyreszt az, hogy az evolucio elmelete megismetelheto dolgot nem
produkalt, tulzas, igaz, hogy termeszetebol adodoan nehez megismetelheto
dolgokat allitani rola. De ez nem az elmelet helyessege miatt, hanem a
termeszete miatt van. Egyebkent produkal megismetelheto dolgokat, hiszen
a folytatott kiserletek bizonyos tekintetben megismetlesei evolucios
folyamatoknak. Hogy ez az ismetelhetoseg nem teljes, ismetlem a temabol
kovetkezik, nem az elmeletbol. Amint rendelkezesunkre all egy felesleges
steril bolygo, nehany milliard ev, megismetlik. Ezentul felhivnam a figyelmet a
szamitogepes szimulacio eredmenyeire, amelyek lehetosegeinkbol
adodoan szinten korlatoltak. Az, hogy josolni nem kepes, megintcsak tulzas,
es ami igaz benne megint a kerdes termeszetebol, es nem az elmelet
igazsagabol adodik. Nyilvan tudnak nagylepteku joslatokat adni.

"az evolucio-elmelet hivei pont olyan eszkozokkel es stilusban vedik
   igazukat, mint barmely vallas a dogmait, ha vedi: az elerheto adatok
   olyaten interpretalasaval, ami a meglevo elmeletet szolgalja."
Egyreszt nem teljesen vilagos, mire utalsz itt. Minden tudomany az elerheto
adatokat probalja az elmelet alatamasztasakent interpretalni. A vallas
azonban nem probal adatokat elerni, illetve olykor teljesen vak az adatokra.
A vatikani zsinaton 1870-ben kihirdetett egyhazi atok szerinta megismeres ala
 van rendelve az isteni kinyilatkoztatasoknak, azaz egy specialis adatnak
 rendelnek ala minden mas adatot. Vannak azert nagysagrendi kulonbsegek
 evolucioelmelet es vallas kozott.

"az evolucio filozofiajaval gondok vannak: pl. a "survival of the
   fittest" egyertelmuen tautologia: annyit allit, hogy azok elnek tul,
   akik tulelnek :-) ami rogton kiderul, ha a "fittest" fogalomra"

Nem tautologia. Azok elnek tul, akik olyanok, hogy tulelo utodot nemzzenek
 az adott feltetelek kozott. Ez azert tunik tautologianak, mert altalanossagban
 nem lehet megmondani, hogy ez mitol fugg, illetve a termeszet sokszinusege
 miatt sokmindentol, es sokfelekeppen fugg.

"az evolucio termeszettudomanyos allitasaival gondok vannak: pl. Darwin
   alapjan az ember azt varna, hogy a foldtortenetbol vett mintak soran
   allandoan atmeneti formak bukkannak fel (kovuletek).  Ehelyett rendre
   ugyanazon fajok szinte valtozatlan formaja talalhato millio eveken
   at, es ezek mellett alig van olyan lelet, amire ra lehet fogni, hogy
   atmeneti format kepvisel."

Lehet, hogy Te azt varnad, es az evolucioellenesek is azt varnak, de mar
 Darwin is tudta, hogy nem varhat mindenhez leletet. Egy kis oslenytanba
 belemelyedve latnad, hogy mennyi, es milyen leleteket varhatsz, mennyi, es
 milyen lelet van. Szerintem az van, amit elvarhatunk. 

"Ez utobbihoz egy erdekes megfigyeles: az "atmeneti formak"
        legnagyobb reszet emberhez talaltak, "

Mert azt kutattak leginkabb.

"Azok a tenyek, hogy fajok valtoznak -- pl. a sovany sertesbol kover lesz
ha jol tenyesztik vagy kormos fakon elo lepkek kozott kevesebb lesz a feher
szinu -- termeszetesek es sokezer eve ismertek, viszont ezektol a megfigyele-
sektol a darwinizmus fajok kozotti atalakulasokat megallapito nezeteiig
azert minosegi az ugras.  "
Nem olyan nagy az ugras. Az eddigi tenyek feljogositanak minket arra, hogy
 a makroevolucio mukodeseben gondolkodjunk.

"Sovany zold disznobol kover keket csinalni termeszetesen igaz es mindenki
tudta is mindig: megismetelheto, josolhato.  De hatlabu disznot
(vagy viz alatt elo muslicat) meg az ember nem veletlen altal, hanem annal
sokkal hatekonyabban mert celtudatosan mukodo laboratoriumaiban
sem sikerult sok-sok-sok generacio valtasa alatt elerni.  (A sok-sok-sok a
muslicakat jelenti)."

Lehet. Nem elnenek sokaig. Egesz pontosan ezt a tenyt is megjosolja az
 evolucio. A diszno ugy tunik negylabuan a legjobb fittness erteku. Tehat ez a
 teny alatamasztja az evoluciot, mig a teremtest nem.


Szoval az evolucio szerintem tudomany. A megismetelhetoseg bizonyos
 termeszetu dolgoknal nem lehet annyira kovetelmeny. A tortenelem peldaul
 egyaltalan nem tud ismetelni. 

(Egy gondolat avval az esetleg felmerulo kerdesre, hogy akkor az evolucio
 miert tudomany, ha pagony elmenyei nem azok. Az evolucio szukebb ertelemben  m
egismetelheto, de a kiserlet eredmenye elerheto, mig pagony
 nem tud  egyertelmu kiserleti eredmenyt adni elmenyeirol. Mindenesetre a
 tudomany  igenyli pagony elmenyeinek magyarazatat, ami vki altal mar meg
  is tortent.)

Tehat az evolucioval vannak, nem alapveto gondok, szep, ha valaki ezekre
 hivja fel a figyelmet. Keretik mas ideologiakkal hasonlo szkepticizmussal
 viszonyulni. Pl. a tortenettudomany gondjaival is ilyen szkeptikusan lepsz fel
?
Amig, altalad is beismerten az evolucio a legesejesebb elmelet ma, addig
 ugye megengeded, hogy a tudomany emellett kiallva vegezze kutatasait, es
 nem mas hipotezisekre osszpontositson? Mas hipotezisek kersese emellett
 persze teljesen jogos, csak tudni kell az aranyokat. Ugy ghondolom ennek
 fenyeben a teremteselmeletre tul nagy figyelmet forditanak. Ha creation vs.
 evolution vitat akarsz, akkor allok elebe, lesznek, akik a VITAba fognak
 kuldeni. Ilyen jellegu valaszt legjobb, ha eleve oda kuldesz.

#38
A balnas es elefantos gondolatmeneted tulajdonkeppen annak a megfogalmazasa, ho
gy az elkulonult populaciok kialakulasanak nehezsegei eseten az evolucio eloreh
aladasa problematikus. A gondolatmenet akkor valik az evolucioval szembeni ervv
e, ha sikerul talalnod olyan eseteket, ahol a megfogalmazott nehezsegek ellener
e megmagyarazhatatlan valamilyen fejlodes tenye. (pl. az elefantoknal hemzsegne
nek az alfajok).


"Theilard de Chardin, a XX sz. egyik legbefolyasosabb es hiresebb puspok
teologusa, az evolucio elvevel "bizonyitotta" Isten letet: ahogy minden az
elovilagban (lab, szem, stb.) kornyezeti hatas eredmenyekent evolucios
valaszkent jott letre, ugy az, amit egyeseknek leleknek, masok tudatnak,
stb. hivnak az is igy kellett letrejojjon -- es ez a hatas nem lehet mas,
mint Isten (azert mert a tudat, lelek, stb. az anyagvilagon kivulre **mutat**
[onmagat, az anyagvilagot, es magat az Istent is vitatja/kerdezi/vizsgalja],
tehat az a hatas, amire az evolucios valaszt jelenti, is onnan kellett,
hogy erkezzek)."

A bizonyitas gyengelye, hogy a hatasnak transzcendensnek kell lennie. Mit akar 
az jelenteni, hogy a tudat, lelek (illetve precizebben fogalmazva azok a kepess
egek amelyeket ezen gyujtofogalom alatt megneveztel) az anyagvilagon kivulre mu
tatnak? Hogyan vezetheto le a transzcendens hatas szuksegessege? Szerintem ez e
gy gyenge aszociacios ertekezes.

Hasonlo gyenge aszociacios gondolat a szumman=2 tol
vegtelenig(1/n)=vegtelen tenyenek holmi bizonyito jellegenek emlitese. Nincs
 itt semmi relytelyes, es semmi a semmibol valo teremtesre lehetosegere
 utalo motivum, legfeljebb feluletes asszociacio). Ha  rendesen megvizsgalod
az esetet, magad is maglatod.

Udv: BM

Konkol Attila:

"Avagy a fenti G.Gy. allitas hamar beigazolodott[?].
Pedig, atolvasva megegyszer G.Gy. cikket, nem talaltam
semmi ervelest a teremtestudomany mellett.

El kellene vegezni valami jo kis kiserletet, hogy tenyleg
minden alkalommal teremtes-hivonek belyegzik-e meg
azt aki..."

Akkor en egy kicsit finomabban puhatoloznek. Van egy illeto, aki a
 Darwinizmus problemajara probalja felhivni a figyelmet. Vajon mi a szandeka?
1) Teremtes hivo
2) Valami csodalatos harmadik megoldast tud, csak titkolja
Itt egy kis gondolatmenet. Az elovilag a mai fomajaban vagy az anyagi vilagban 
magatol keletkezett, vagy kulso beavatkozas (is) segitett. Az
 anyagi vilag jelenlegi ismereteink szerint az ismert korulmenyek kozott 
szuksegszeruen evolucionarisan mukodik.
A nem anyagi vilag a nem materialistak talan szegenyes fantaziaja miatt
jelenleg altalaban Istent jelenti.
3) Az illeto joszandekuan felhivja a figyelmet a problemakra, indittatasa 
az elmelethez kapcsolodva annak javitasa. Ez rendeben.
4) Az illeto nem teremtes hivo, nem tud harmadik megoldast, kizarolag rombolni 
akar.

Ezentul szerintem az idezet reszlet Szilagyi Andrastol:
>Ne dolj be a teremtestudomany szoszoloinak!
>Az evolucioelmelet tudomany.

Nem teremteshivozi le a vitapartneret, csak figyelmezteti, hogy ne higyjen egyi
k allitasukban.

"Megpedzem, hogy valami lenyegi dolog nem stimmel
a darwinizmussal."

1) Kerem, hogy bizonyitsad allitasodat, kulonos tekintettel a lenyegi jelzore.
2) Mit akarsz ezzel mondani? 

Meg valami. Annak elkerulesere, hogy ne soroljanak be rosszul egy ideat kepvise
lok korebe, a  legjobb modszer, ha nyilatkozol.

Tehat szerintem Greschik Gyulanak vagy nyilatkoznia kellett, volna, hogy
 teremtes hivo, vagy, hogy az evoluciot elfogadja, csak epito szandekkal
 felhivna a figyelmet egynehany problemara, vagy, hogy vmiben masban
 hisz, vagy, hogy nem tud donteni, jelenlegi tevekenysege eppen a dontes
 megalapozasa, vagy, hogy nem hisz, es nem is szandekozik hinni
 semmiben, csak rombolni akar. 

Udv: BM

Akit erdekel a neurobiologia, esetleg W. H. Calvin munkassaga, annak
 ajanlom a http://weber.u.washington.edu/~wcalvin cimet, ahol
 agymukodesrol szolo konyveinek teljes tartalma megtalalhato.
Magam eleddig csak a Vilag-Egyetem sorozatban megjeleno A
 gondolkodo agy c. konyvet olvastam, amelynek fo mondanivaloja az
 intelligens gondolkodas darwini folyamatokkal valo magyarazata. A muvek
minden bizonnyal az agykutatas jelenenek fontos eredmenyeit tartalmazzak, es pe
rspektivat mutatnak az agy mukodesene
 magyarazatanak teljesedesere.

>A kesobbi kulturakban (foleg keleten, de Europaban is) mindenhol megjelenik
>a szexualitas a kepzomuveszetben, gyakorta magat az aktust is abrazolva,
>viszont ilyen 'pajzan' muveszeti leletekrol (barlangrajzok, szobrok..)
>az ie. 6-7000 elotti idoszakbol nem tudok.
>Mi lehet ennek az oka?
Kiegeszitenem meg egy kerdessel. A barlangrajzokrol hianyoznak a remek-demonok-
szornyek- es egyeb nyomaszto figurak, amik az okori-kozepkori es mai muveszeti 
alkotasokon/ban szinte hemzsegnek.
Ennek mi lehet az oka?
 Ez akkor tunt fel amikor az Altamira barlangban elhelyezett kanapen hanyatt fe
kve bamultam a lenyugozo sziklafestmenyeket.:-) egyebkent majdnem igaz, egy Spa
in-Mura a nevu szorakoztato parkban, itt Japanban , keszitettek  egy barlang-re
plikat: hihetetlenul jo!

Evolucio
Meg szerencse hogy nem kell minden nap azzal a tudattal felkelni, hogy na mar m
egint meg kell vedeni a Darvinizmust. A Vitan mar igencsak elmondogattam a maga
met, nem kivanom folytatni mert feleslegesnekerzem. Most csak nehany megjegyzes
t tennek.

-Igen furcsa okfejtes a helyes(nek tartott) magyarazatnak felroni azt, hogy sik
eresen megmagyaraz valamit!
Ha honap talalnak az Amazonaszi dzsungelben egy zolddisznot amelyik hatrafele r
opul es Uj Zelandba jar nasztancot lejetni akkor annak oka es elozmenye kell ho
gy legyenvan. Ha ez a zold diszno valoban ott alakult ki (ez nem a zold kicsi e
mberkek felejtettek ott :-), akkor arra magyarazat is van, ami mindnekeppen ki 
kell hogy elegitse az evolucios felteleket is. Pont ezert kepes az evolucios el
v arra a  predikciokra hogy nem letezik ilyen zold diszno, mivel az osei ismere
tlenek es a megjelenesi formaja ellentmond annak hogy jo "fitnessel" birhasson.
-A Darwinizmus azonban ma mar sokkal gazdagabb mint ahogy azt  Darwin valaha is
 remelhette, nem veletlen hogy Csanyi Vilmos konyve az Evolucio altalanos elmel
ete cimet nyerte a keresztsegben. Magyaran, az evolucio elvet talan a fizikusok
 megmaradasi elveinek jelentosegevel lehetne osszehasonlitani. Tehat joval tobb
 mint teoria! 
Sot, nem csak a fajok kialakulasa tartozok a hataskorebe hanem minden olyan ren
dszerre vonatkozik ami kielegit nehany alapfeltetelt.
-letezik az  individuumok egy veges populacioja
-az individumok replikai alkotjak a populaciot es a replikacio nem tokeletes az
az van kulonbseg az egyedek kozott (milyen jol jon a Heisenberg fele hatarozatl
ansagi elv!)
-Mivel a populacio nagysaga veges az egyedek kozott verseny van a populacioban 
maradasert.
Ebbol az is kovetkezik hogy az evolucio torvenye nem csak az ecetmusclicakra vo
natkozik hanem mondjuk a biciklikre avagy a komputer programokra is ( a Net jo 
forras, ha valakit erdekel)!
Eppen ez miatt az altalanositas miatt  szamos/szamtalan (lehet valasztani!)  ki
serletes bizonyitekot lehet talalni arra hogy az evolucios elv megfelelo predik
ciokat tesz, azaz falszifikalhato es kielegiti a tudomanyossag szigoru Popperi 
 kriteriumat is.
Meg egy dolgot szeretnek kihangsulyozni.
A "fittest survives" elv egy suritmeny, amit jo ha annak is fogunk fel: kifejez
i a dolog lenyeget de nem azonos vele. Az evolucios folyamatok populacios szint
en ertelmezhetok es statisztikusak, mint pl  a termodinamika. Egyszeruen annyit
 jelent hogy azok az egyedek (illetve az oket alkoto komponensek!) amelyek  nag
yobb esellyel replikalodnak elobb utobb a populacio nagyobb reszet alkotni. Am 
csak akkor,ha a populacio eleg nagy ellenkezo esetben nagyon eles "driftet" pro
dukal a rendszer. Pl ha a bicikli kielegiti a vasarlok altal tamasztott kovetel
menyeket akkor tobbet gyartanak belole, ellenkezo esetben modositjak a modellt 
es ujra probalkozik a ceg ha idokozben csodbe nem jutott (kihalt :-)
Ebbol az is kovetkezik, hogy az pl. a fajok elkulonulese soran az atmeneti alak
ok igen kicsi gyakorisaggal fordulak elo igy a kovuletek kozotti elofordulasik 
valoszinusege igen kicsi. Mellesleg ezt csodalatosan lehet latni a genetikai al
goritmusos programokban! 

Telepatia
Ha Vassy Zoltan nem is irja le elmenyeit talan veszem a batorsagot es megemlite
m a a magamet. Postojnan (Szlovenia) szollgaltam a dicso Nephadsereget es be ke
ll vallani hogy a masodik feleve valami kemeny unalom jegyeben telt, Ekkor rato
rt a szazadra (de legalabb is az "entelektuel" reszere a "para-laz" es elkeztun
k Zener kartyakat (kor haromszog,hullamvonal es negyzet) csinalni es ossze-viss
za "kuldozgetni " a godolatokat. Altalaban nagy rohogesbe fulladt a dolog, de v
olt egy zagrabi kozgazdasz srac akivel hihetetlen jol ment az uzengetes. Egy fu
zetbe felirtuk hogy milyen sorrendben fogjuk  "kuldeni"  a kartyakat ugy hogy a
z egyik a szoba egyik sarkaban a masikunk a masikban ult. 20 as szeriakat csina
ltunk es a vegen leellenorituk a talalatok szamat. A kiserletek elejen olyanok 
jottek ki hogy 19/20 18/20 es hihetetlenul izgatottak lettunk. Aztan par nap ut
an a dolog vesziteni kezdett az izgalmassagabol es 2-3 /20 ra esett vissza es a
bbahagytuk. Kesobb jutott eszembe hogy ez meg minding szignifikanssan eltert a 
vart ertekektol. Minden esetre engem ez a "jatek" meggyozott arrol hogy telepat
ia pedig van hiszen nem egyszeruen arrol volt szo hogy jonehany (6-7  szeriaban
)  18 szor eltalatuk a 20 bol hanem arrol hogy elore definialt sorozatot sikeru
lt "elkuldenunk". Eleg erdekes volt ahogy a "belso kepernyon felvillantak es sz
ertefoszlottak az idomok, de legtobbszor nem maga a kartya tunt fel hanem valam
i targy aminek a korvonala vagy valami asszocialt elem emlekeztetett a valaszto
tt Zener kartyara. De nem nagyon lehetett vele mit kezdeni hiszen a hatas egy i
do utan elveszett.Csalni meg  nem volt miert hiszen csak unalomuzonek indult a 
dolog.
Ami pedig a para-elmenyeket ( pl  -pagony - altal kozolt eseteket illeti) nem l
ehet egyszeru kezlegyintessel elintezni oket mondvan, hogy utolagos belemagyara
zasok, hiszen hanyszor es hanyszor  szaladnak haza az anyak, es lam a gyereknek
 kutya baja sem volt. Mondom ezt azert, mert valahanyszor ilyen elmenyrol hallo
ttam, latni lehetett, hogy a meselo erzelmileg feldult lett, es szinte ujra ate
li azt az elmenyt ami mar a keletkezese pillanataban rendkivul eros emocionalis
 toltesel birt. Tehat a dolog nem ugy indul, hogy na mi a csoda lehet a gyerekk
el odahaza, elmegyek ugyan megnezem mar magamnak, hanem mint akibe villam csap 
Jaj istenem! Oda a gyerek! Pont ezert olyan emlekezetesek!

Lajos

A Fold magneses polusainak felcserelodesevel kapcsolatban tud valaki
konyvet/cikket ajanlani? Ilyen dolgok erdekelnenek, hogy milyen hosszu lehet az
az ido az atrendezodes alatt, amikor nincs a Foldnek a jelenleginek megfelelo
erossegu magneses tere, es hogy tortentek-e, folynak-e modellezesek azzal
kapcsolatban, hogy az egesz folyamatnak milyen hatasai lehetnek a foldi
elovilagra. Es termeszetesen az is erdekelne, hogy mi a helyzet a kovetkezo
polusvaltas varhato idopontjat illetoen.
Udv.
Janos

A metafizikai csacsisagoktol mentes, egyszeru, de frap-
pans magyarazatokat mindig szivesen olvasom, igy az
alabbiakat is:

>Temakor: Re: Varazsvesszo ( 11 sor )
>Idopont: Wed Mar 19 11:53:50 EST 1997 TUDOMANY #38
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>>Mi a tudomanyos magyarazata annak, hogy a "varazsvesszo" seta
>>kozben bizonyos pontokon elmozdul az ember kezeben? (elfordul,
> >akar 180 fokot is)

>Az ember izmai mozdulnak meg kicsit, ahogy a teste reagal
>a keresett dologra. Az emberi test az erzekelo, a palca csak jol
>lathatova teszi az izomtonus megvaltozasat.

Szoval ez ilyen egyszeru! Szegyen, hogy magunktol nem jottunk ra!
Nincs ebben se metafizika se parapszihologia! Csak egyszeru,
empirikus tudomany!
     Egyebkent: a papa elviszi a kisfiat a cirkuszba! Kijon a porond mes-
ter, es bejelenti:
     -  Holgyeim es uraim, vilagszamot lathatnak most! Egy kutya es 
es egy macska parbeszedenek lesznek tanui, akik a tortenelemben
eloszor emberi nyelven fognak egymassal vitatkozni.
    A produkcio elkezdodik, mindenki lelekzet visszafojtva figyel.
   Egyszerre a papa felall.
    - Gyerunk innen kisfiam - mondja meltatlankodva - Hisz ez csalas!
A KUTYA HASBESZELO" !!!...

    - pagony -

Megneztem a kepleteket, sajnos a levezetes nem volt meg, igy nem tudtam
vegig ellenorizni. Egy elszamolasnak kell lenni valahol, mivel az
eredmeny konnyen belathatoan durva hibat tartalmaz. Ez abbol lathato,
hogy a vesztesegek tulnyomo tobbseget elhanyagoltad, ennek ellenere az
energiamerleg nagysagrenddel elter.
A modell, amivel szamoltal, egyszeru. Van egy folyadek, amibol gaz lesz,
es van egy energia, ami biztositja a parolgast, majd felfuti a keletkezo
gazt. Ez teljesen korrekt, mas kerdes, hogy ilyen modell _biztosan_ azt
kell eredmenyezze, hogy a viztol rosszabb lesz a helyzet (Ha varhato
javulas, az az ebben a modellben elhanyagolt jobb eges es hasonlok miatt
lehet). 
A modell szerint gyakorlatilag a teljes hoenergia a gazt futi, es emiatt
a delta pV-ben ennek az energianak, annak legnagyobb reszenek meg
kellene jelennie. Ez linearisan csokken ahogy a benzin csokken. Az
eredmeny ezt nem tukrozi, tehat valahol elszamolas van. Kulonosen
feltunove valik ez amiatt is, hogy a benzin egese soran majdnem annyi
viz keletkezik, mint mikor vizet teszel a benzin helyett. Tehat a viz a
gazban alig valtozik, a bevitt energia mint egesho csokken, a delta pV
ennek ellenere 20% benzinig no!!! 

Udvozlettel Voros Jozsef

>>Hogyan hathat kolcson a magneses ter a benzinnel?
>Tobbnyire sehogy. Ahogy alabb is szerepel, tul kicsi a ter, es
>tul lassan aramlik a benzin.

A magnes javito hatasaban hivoknek szoktam javasolni egy igen egyszeru
kiserletet. A fogyasztascsokkenes, amit a gyartok igernek, egy nagyon
nehezen megvalosithato teszt, hazi korulmenyek kozott veletlenektol,
szubjektiv hibaktol terhelt. Probapalya es hasonlok tul dragak. 
Helyette egy olcso, fel ora alatt megvalosithato, es igen meggyozo
megoldast javasolok: Egy alapjaraton mukodo, egyszeru automotoron tegyek
fel es vegyek le a magnest. Ha igaz az, hogy a magnestol ugyanannyi
benzin jobban eg, tobb energiat ad stb, akkor azt lehet varni, hogy a
jol merheto alapjarati fordulat megno. Hiszen egyszeru, nem elektronikus
modon vezerelt alapjaratu motor eseten a bearamlo benzin mennyisege
allando, ha ebbol tobb energia lesz a magnes miatt, novelnie kell az
alapjarati fordulatot.

Udvozlettel Voros Jozsef

A vizes benzinnel kapcsolatos irasomba egy hiba bacsuszott:
nem az alapeset pV szorzatait kozoltem, hanem a hoveszteseggel korrigalt
ertekeket. (Egy oszloppal elneztem.) Helyesen:

x [kg]    No [mol]   dT [C]     pV [Pa*m3]
0         12.50      3674       412270
0.01      12.93      3668       425808             R=8.314 
0.1       16.81      3605       544778

Bocs! A vegeredmeny ugyanaz, mint volt: jot tesz a viz.

                                                          Krisztian

Ui.: Peterrel ) meg vitazunk a reszletekrol,
ha jutunk valamire, akkor jelentkezunk. Ha szoltok, akkor elobb is.

Amit eddig ebben a temaban sikerult olvasnom az tobbnyire ostobasagnak
bizonyult. (Finomabban fogalmazva hamisnak tuno kijelentesnek.) Ezekben az
un. "foldsugarzas" kulonbozo frekvenciaju elektromagneses sugarzas lenne,
mas helyen vmilyen muszeresen nem, csak vmi. rejtett emberi (allati)
erzekszerv(?) altal detektalhato sugarzas. Allitolagos erdekes
tulajdonsagai: faradtolaj, birkaszo"r, tukor, gula, stb. arnyekolja, Faraday
kalitka, olomfal nem... Fuggoleges iranyban nem gyengul, de vizszintesen fel
meter is sokat szamit. Nos ezek a tulajdonsagok enyhen szolva gyanusak. 
        Radiologiai felmeresek (kulso gamma es radon koncentracio) soran,
nagyon sok esetben elmeselik a lakastulajdonosok, hogy mar voltak itt
"sugarzast merni" - persze nem ingyen mint mi -, es bizony az a'gyat mashova
kellett tenni. Soha nem volt meg olyan eset, amikor az a'gy eppen jo helyen
lett volna. Pedig a statisztika szerint olykor ennek is elo kene
fordulnia... Kollegaimmal beszelgetve arra kovetkeztettunk, hogy ennek
uzleti oka lehet, mivel a felmeres akkor tunik eredmenyesnek, ha a rossz
kozerzet oka megvan (foldsugarzas: Hartmann zona, vizer stb.), es a
gyogymod: tegyuk el az a'gyat. Volt olyan eset is amikor egy lakasban magas
radon koncentraciot mertunk, majd mikor egy het mulva visszamentunk mas
muszerekkel, hogy megprobaljuk lokalizalni honnan jon, a lakok kozoltek,
hogy volt egy radieszteza es "megmerte", hogy a falbol jon (volt egy ilyen
gyanunk, amit emlitettunk a lakoknak) es jodtabbletta szedeset javasolta !!!
(Biztosan halott valamit a radiojod elleni modszerrol.) Meg jo, hogy idoben
lebeszeltuk oket. (A radon mellesleg nem a falbol jott.)
Mas. Egy praktizalo varazsvesszos vizkutato (legmennobbek egyike a
szakmajaban), egyszer bizalmasan azt mondta: M.o.-on tkp. barhol lefursz nem
tul melyen lesz viz...
        Nos, mindezek a negativ peldak meg nem jelentik azt, hogy itt semmi
nincs csak csalas. Tobb szavahiheto ismerosom meselte /tudom ez nagyon
rosszul hangzik.../ geofizikus stb. , hogy vmit tapasztaltak (gazcso eleg
egyertelmu kimutatasa). Nekem is volt sajat elmenyem foldben futo vizvezetek
eseten. Persze ezekben az esetekben gondosan meg kene vizsgalni milyen egyeb
informacioforras segithette a dolgot, es korrektebb vakproba stb. Ha vki.
tud TUDOMANYOS kiserletekrol e teren, engem is nagyon erdekelne. NCsaba

Viszont-viszontvalaszom Meszaros Lacinak (2. kiserlet):
>Viszontvalasz Konkol Attilanak:
>A homeopatiat jelen meggyozodesem a kovetkezo
>analogiak miatt sorolja a szelhamossagok koze:
>- hagyomanyokra hivatkozik: divat

A "rendes" orvosok kire hivatkozva is eskusznek? Es miert?

>- termeszetes gyogymodra hivatkozik: divat
>- rejtelyes mechanizmust emleget (a szervezet ongyogyito kepessege),
>  amirol senki nem tud semmi hatarozottat, de jol hangzik: divat

Neha "rendes" orvosok is hivatkoznak ra. Persze, biztos divatbol...
Valamilyen szintu ongyogyitast barki tapasztalhat pl. egy
seb begyogyulasanal, vagy az immunrendszer mukodesekor.
A pszichoszomatikus hatasokrol (pl. kedely es immunrendszer
kapcsolatarol) nem is szolva...
A "rejtelyes" jelzot pedig Te raktad hozza, nyilvan divatbol ;-)).

>- inditek: a homeopatias szerek baromi sokba kerulnek, gyorsan meg
>  lehet rajtuk gazdagodni, es mire a rakbeteg megis meghal, a homeo
>  pata mar ket orszaggal arrebb gyogyit.
>
Hamis allitas. Sajat tapasztalatbol tudom, hogy pl. az Augmentin
joval dragabb, mint a Belladonna. Az utobbi a homeopatias szer.

>A ful felszurasa nem gyogyitas, hanem tuneti kezeles.

Csakugy, mint az Altalad emlitett amputalas nyilt tores eseten.
Egyiket sem homeopata orvos alkalmazza...

>A gyogyitas megfelelo antibiotikumokkal torpenik.
>
Amig a bacik mutansai fuget nem mutatnak a divatos[!!!] antibiotikumnak.

>A viccelodesem annak szolt, hogy konnyu a mellekhatasok hianyat emlegetni,
>amikor a 2500 fele homeopatias gyogyszer vagy ioncserelt viz vagy pedig
>abszolut alkohol (2500-fele kulonbozo cimkevel). Magyaran placebo. Ha nem
>kodositunk homeopatiaval es vizitatassal, akkor talan konnyebb lenne meg-
>talalni az egyebkent nem tagadhato "placebo-hatas" lenyeget. A homeopatias
>gyogyitas hatekonysagat a piros es feher placebo tablettakeval vagy pedig
>a csapvizzelkellene osszemerni. Prejudikalom hogy nem lenne kulonbseg.

Szerintem TUDOMANYosabb volna a targynal maradni, nem ioncserelt
vizrol, nem alkoholrol, hanem eleg szeles korben gyogyszerkent
elfogadott
szerekrol volt szo, amelyet diplomas (es sok esetben szak)orvosok
adnak a pacienseiknek.
A prejudikalas konnyu es TUDOMANYtalan hozzaallas, tenyek ismereteben
valo modellezes, elorejelzes (predikcio) inkabb valo erre a forumra.
Ha szabad javasolnom, maradjunk ez utobbinal.

>Lehet persze "homeopatiasan" kezelni a kozepfulgyulladasos gyerkocot,
>mondjuk a megfelelo homeopatias gyogyszerrel ihatja le az Augmentint.
>
Augmentin nelkul is gyogyul. Szinten sajat tapasztalat.

>A homeopatologust szoviccnek szantam.

Erre inkabb nem reagalok.

>> Konkretum
>Az Oscillococcinum es a lengyel Bronchovaxom dobozan lattam ilyen feliratot.
>
Es mekkora higitasban milyen szerekbol allnak?

>Udv/Laci

Udv
Attila

Szadai:
> Van egy kor alaku legelo. A legelo peremen (a kor egy pontjan) kikotnek
> egy kecsket. A legelo sugara ismert. (r). Kerdes: Milyen hosszu legyen a
> kotel, hogy a kecske a legelo teruletenek felet legelhesse le?Horvath:
>    Egy kettos integralas utan kapunk egy transzcendes egyenletet.
> Aki ezt megoldja egzaktul, az elott megemelem a kalapomat. En csak
> numerikusan oldottam meg.  1.15872847 r  a megoldas.

En integralas helyet szogekkel, korcikkekkel es haromszogekkel kaptam egy szint
ugy 
(szamomra is) megoldhatatlan egyenletet mindenfele szinuszokkal, amit szinten 
numerikusan, iteracioval kozelitettem. Az eredmeny azonos. Egy darabig a tudoma
nyosan 
megalapozott szammisztika alapjan biztam abban, hogy az arany pi/e lesz, (csak 
0,26%-kal 
ter el tole) de nem. Ha nem, hat nem.   :-) De azert kar...
Hogy miert nem birtak azt a budos kecsket _kozepre_ kotni!!!

Udvozlettel Voros Jozsef