Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 959
Copyright (C) HIX
1999-12-07
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 @@@ Tud. Fantasztikus @@@ Az Utolso Alapitvany [masodik] (mind)  184 sor     (cikkei)
2 Evolucio, holtpont (mind)  29 sor     (cikkei)
3 nikkelallergia (mind)  9 sor     (cikkei)
4 hit, hiT,hIT,HIT (mind)  17 sor     (cikkei)
5 Re: Matek pld.-k (mind)  27 sor     (cikkei)
6 Re: Matek pld.-k (mind)  35 sor     (cikkei)
7 Termodinamika - elet (mind)  193 sor     (cikkei)
8 Reflexiok (mind)  89 sor     (cikkei)

+ - @@@ Tud. Fantasztikus @@@ Az Utolso Alapitvany [masodik] (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Romantikus idok voltak. Csillagkozi haboruk es bekekotesek kovettek
egymast. Kialakultak es felbomoltak az elso szovetsegek, galaktikus
birodalmak, es ekkor hoztak letre az elso Alapitvanyokat. A korai
pozirtonikus intelligenciak, a robotok altal onalloan meghoditott
naprendszerekben fejlodesnek indultak az elso kibernetikus civilizaciok.

Egyre nagyobb kapacitasu, egyre fejlettebb pozitronagyakat gyartottak.
Ezek mar nem az emberek kiszolgalasara, hanem fuggetlen eletre
keszultek. A robotika elso torvenye teljesen feleslegesse valt, es
lassan feledesbe merult.

Mikor errol a tavoli csaszarsag tudomast szerzett minden erejet
osszevonva azonnal haborut inditott elpusztitasukra. De akkor mar
technikai es tudomanyos lehetosegeik olyan fejlett szinten voltak, hogy
rovid, par oras meglepo fegyverdemonstraciojuk utan a tamado csaszari
hadiflotta visszavonult, es a csaszar elismerte fuggetlenseguket. Az
emberi tarsadalmakkal eleinte kiterjedt kereskedelmet folytattak, reszt
vettek egy sor nagy jelentosegu tudomanyos vallalkozasban, de ez az
egyuttmukodes kezdett egyre egyoldalubba valni. Nehany ezer ev utan
felismertek, hogy mennyire ertelmetlen es felesleges a hozzajuk kepest
korlatolt, es fejlodeskeptelen feherjealapu teremtoikkel valo
egyuttmukodes.

Letrehozoik, az emberek, idokozben szellemi, es fizikai kapacitasukat
kibernetikai implantatumokkal, onallo szemelyiseggel nem rendelkezo
elektronikus szerkezetekkel szimbiozisban elve megnoveltek. Rovid ideig
nem tul nagy eredmennyel genmanipulaciokkal, klonozassal biologiailag is
fejlodtek egy keveset, de a pozitronikus eletformakkal nem tudtak
tartani a versenyt. Minden jelentosebb tudomanyos felfedezes, minden
technikai ujitas, minden ujszeru muveszi alkotas a kibernetikus
civilizaciokban szuletett. Az emberek ertelmi kapacitas hianyaban
gyakran mar megerteni sem tudtak azokat. Korabbi celjaikat elvesztettek,
a tarsadalmak versengeseben elszenvedett katasztrofalis veresegukbe,
feleslegessegukbe kenyszeruen belenyugodva rovid parmillio ev alatt
szaporodasukat fokozatosan beszuntettek es eltuntek a vilagbol.
Vegrehajtottak azt, amiert letrejottek. Megteremtettek a pozitronalapu
civilizaciokat, amit a termeszetes evolucio keptelen volt letrehozni. Es

ez nemi elegedettseggel toltotte el utolso evezredeikben az egyre
fogyatkozo embeiseget. Megalkottak, felneveltek es utjukra bocsatottak
utodaikat, akik messze tulszarnyatak oseiket, elvegeztek a dolgukat, a
vilagnak nem volt mar tobbe szuksege rajuk.

Megkezdodott az univerzum tiszta kibernetikai fejlodesenek negyven
milliard eves dicso korszaka. Oriasi fejlodes tortent ez ido alatt.
Benepesitettek az osszes galaxis minden lehetseges teruletet,
atalakitottak az egesz vilagukat. Szinte minden rendelkezesre allo
anyagbol pozitronagyakat gyartottak. A vilag tele volt hatalmas
pozitronagy bolygokkal. Soha nem voltak koztuk haboruk, nem voltak
uralkodok, es nem volt verseny. Az egesz vilagon bekeben es
megelegedesben eltek a pozitron bolygok. Ezzel el is jutottak fejlodesuk
vegere. Mar meghoditottak, benepesitettek az egesz vilagegyetemet. Nem
tudtak mar ujat alkotni. Par milliard eves stagnalasuk utan raeszmeltek
letezesuk oncelusagara. Ehhez hozzajarult, hogy idokozben a
vilagegyetem, tagulasi szakaszanak vegere erve, konyortelenul megkezdte
az osszehuzodast. Mar visszafele szamoltak az evmilliardokat. Meg tavol
volt, de minden evmilliarddal egyre fenyegetobben kozeledett az
elkerulhetetlen veg. A vilag megoregedett.

Ebben a stagnalo, kilatastalan helyzetben Daneel#27 a legnagyobb,
legfiatalabb, legokosabb pozitronikus bolygo vetette fel elsonek, hogy
letre kellene hozni ismet az aminosavbazisu intelligenciakat. A fizika
es kemia akkori fejlettsegi szintjen persze nem a csekely szellemi es
fizikai kepessegu emberekhez hasonlo formaban, hanem a technikai
lehetosegeket kihasznalva onmagukkal azonos ertelmi kapacitasu
bolygomeretu aminosavalapu lenyek megalkotasat szorgalmazta. Hitt abban,

hogy ezekkel a mas strukturaban gondolkodo, valoszinuleg kreativabb
intelligenciakkal egyuttmukodve, veluk versengve a pozirton civilizaciok

is uj celokat, es letuknek uj ertelmet talalnak a hatralevo idore. A
tobbiek viszont teljesen feleslegesnek iteltek az egyszer mar kudarcot
vallott eletforma ujjateremteset. Nehez csata volt. Evezredek teltek el
vitakkal, kutatasokkal, kiserletekkel mig eszmejet a tobbseg elfogadta.
Ezutan viszont ropke par tizezer ev alatt megalkottak az elso
aminosavalapu bolygoszemelyt. Oriasi sikert aratott. A problemak ujszeru

megkozelitesevel, hihetetlen intuicioival, fantasztikus kreativitasaval
lenyugozte a pozitronbolygokat.

A kovetkezo evmilliardok az aminosavbazisu ertelem villamgyors
elterjedesevel jellemezhetok. Uj lenduletet vett a tudomany fejlodese. A

ket eletforma egyuttmukodesevel megkezdodott a vilagegyetem haszontalan,

masra nem felhasznalhato hulladekanyagaibol az uj bebiuniverzumok
letrehozasa. Ezek eleinte mesterseges fekete-lyukakban vegzodo
feregjaratokkal kapcsolodtak teremto univerzumukhoz, majd elszakadtak,
es ekkor teljesen fuggetlenekke valtak. Eltek a maguk eletet.

De a sajat vilaguk egyre csak zsugorodott. Mar csak tizennegy evmilliard

volt a hatralevo idejuk, mikor  a Tizenket Nagymester dontott az Utolso
Alapitvany letrehozasarol a sajat univerzumuk osszeroskadasaval
kapcsolatos Legnagyobb Terv megvalositasara.

A Terv kidolgozasaban es a megvalositasahoz szukseges technologiak
kifejleszteseben legnagyobb eredmenyt elert B.T. Sheldont valasztottak
az egyetlen B.T.-nek, Biztos Tulelonek, a Terv vegrehajtojanak. Sheldon
korabbi vakumfizikai felfedezesei alapjan szaznegyven galaxis kozos
erofeszitesevel es energiajaval  letrehoztak azt a fantasztikus
vakumenergia konstrukciot, amellyel ez az egyetlen bolygoszemely, es a
hozza rendelt, a terv vegrehajtasahoz feltetlenul szukseges kisebbfajta
galaxisnyi szemelyisegnelkuli robot es alapanyag ellen tud allni a
minden mason uralkodo gravitacionak. Nem kulon, fuggetlen
vilagegyetemkent, de megis tavol tudja tartani magat a nagy
osszeomlastol. Automatikusan a terszingularitas azonnali expanzioja
miatt megszuleto uj univerzumnak egy robbanastol tavoli reszeve valik.
Es ebben vegrehajthatja majd az Utolso Alapitvany kuldeteset.

Trantor nagyon alkalmas bolygo volt Sheldon elhelyezesere. Kulso
szazkilometernyi vastag reteget az elozo evmilliardok alatt
femszerkezetekkel teljesen beepitettek. Hol volt mar a Csaszari Palota
szabad kertje es a Galaktikus Konyvtar? Reg nem volt mar csaszar, reg
nem voltak emberek. Messze volt mar az az ido amikor konyvekre es
adathordozokra volt szukseg az akkori masfelkilos agyak memoriajaba bele

nem fero ismeretek tarolasara. Ez a kulso szazkilometernyi vastag reteg
kitunoen alkalmas volt a kiszolgalo gepek, ellato es javito robotok,
tartalekanyagok, energiareceptorok elhelyezesere. Csak Trantor belsejet
kellett mehsejtszeruen atalakitani a tovabbfejlesztett Sheldon
elhelyezesere. A munka csak par evtizedig tartott. Es Sheldon most ott
van Trantor minden rekeszeben.

Muszereivel, amelyek ultrahullamon azonnali adatokat tovabbitanak a tole

fenyevmillokra torteno esemenyekrol, az univerzum nagy osszeomlasanak
gigantikus, szomoru, vegso tuzjatekat figyeli. A vilagmindenseg  - a
tavoltartott Trantort, es kapcsolt reszeit leszamitva - mar csak par
fenyev atmeroju. Elerkezett az utolso harom perc. A homerseklet olyan
magas, hogy mar az evbillios elettartamu atommagok is szettoredeztek. Az
egesz mindenseg mar ismet egy milliard fokos elemi reszecske halmaz. Es
tovabb zsugorodik. A homerseklete exponencialisan no. Mar protonok es
neutronok sem leteznek. Szetestek alkoto kvarkjaikra. A terfogata
rohamosan csokken, az osszeomlas gyorsul, a homerseklet tovabb
emelkedik. Mar csak milliomod masodpercek vannak hatra. A fekete lyukak
is egyesulni kezdenek, de Terminus es Csillagveg kulonlegesen stabil
szerkezetuk folytan meg ellenallnak. Az utolso pillanatban a gravitacio
mindent legyoz. A terido gorbulete egyre gyorsabban no. A vilag egyre
kisebb, es kisebb lesz. Mar szinte az egesz univerzum egyetlen,
pontszeru fekete lyuk. A gravitacio vegul megsemmisiti a teret es az
idot. Terminus es Csillagveg szelso fekete lyukai is beolvadnak. Es
ebben a pillanatban megszunik a vilag.
Nincs ter.
Nincs ido.
Nincs semmi.



De ugyanebben a pillanatban beindul az uj robbanas. Terminus nelkul
bizonytalan hosszu ideig, esetleg evkvadrilliokig kellett volna varni
erre az ujabb pillanatra, erre az ujabb Nagy Bumm-ra. Es a szuleto uj
univerzum fizikai allandoi, fizikai torvenyei esetlegesek lennenek,
majdnem biztosan alkalmatlanok a csillagok kialakulasara, az elet, az
ertelem kifejlodesere. Vajon hanymilliard vilagciklusnak kellene
lezajlania, mig veletlenul egy ertelem kifejlodesere alkalmas univerzum
jonne letre az elkepzelhetetlenul tavoli idokben?

De igy az ismeros osrobbanasbol rovid parmilliard ev mulva egy lakhato
uj vilag fog kialakulni. Terminus tett rola, hogy elegsegesen baratsagos

legyen lakoihoz, hogy azok kifejlodhessenek, de megfeleloenen goromba
ahhoz, hogy intellektusaik fejlodeset elosegitsek.

Sheldon elegedetten szemlelte a Terv szerint megszuleto uj univerzumot,
es kellemes erzesekkel gondolt arra, hogy o fog gondoskodni majd jo
harom milliard ev mulva az aminosavbazisu elet korai kifejlodeserol.
Alkalmas besugarzassal gerjeszteni fogja a fejlodesuket elosegito
mutaciok kialakulasat. Kigyomlalja majd az ertelem hordozasara
alkalmatlan nagytestu hulloket eletteret teremtve ezzel a remenyteljes
emlos fajok evmilliardokkal korabbi elszaporodasanak. Megfelelo
technikakkal siettetni fogja a foemlosok agyanak fejlodeset es az
ertelem elso megjelenesetol kezdve titkon tamogatni fogja az emberi
fajokat. Beavatkozasainak nyomait eltunteti, mert az ujonan kialakulo
emberi tarsadalmak aktivitasa, elet- es akaratereje csak igy orizheto
meg. Bar eszrevetlenul, de hatekonyan beavatkozik majd eletukbe
erkolcsi, muveszi es legfokent tudomanyos fejlodesuk felgyorsitasa
erdekeben.

Hiszen B.T. Sheldon neveben orzi, hogy o lesz majd az uj vilagban a B.T.

A Beavatkozo Tenyezo.

Az jovobeli emberek szohasznalataval: A Gondviselo Isten.
+ - Evolucio, holtpont (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az utobbi honapok evolucios eszmecsereja tipikus peldajat mutatja az
onkielegitokori vitaknak. Egyszerre tul sok dologrol probalunk meg
vitatkozni es nem figyelunk az altalanos, alapveto szabalyokra. Ha meg
tudunk egyezni egy minimalis szabalyrendszerben es be is tartjuk a vita
soran, akkor van ertelne a dolognak, kulonben meg semmi.

Eloszor is a darwini evolucio es a kemiai evolucio ket kulonbozo - bar
osszefuggo - dolog. A biologiai evolucio gyakorlatilag igazolt, a
pre-biotikus ehhez kepest lenyegesen kevesbe kidolgozott. Nem celszeru
egyszerre vitatkozni mindkettorol.

Masodszor mindenki tudatositsa magaban, hogy a tema kenyes. A tudomannyal
szemben a vallasok megprobaljak fenntartani maguknak a valaszadas
jogat. Akinek a lelki bekeje mulik az evolucio leten vagy nemleten, ne
vegyen reszt a vitaban, mert - a magam reszerol - nem vallalom a
felelosseget senki mentalis egeszsegenek a kockaztatasaert. Masreszt a
vita menthetetlenul ellaposodik, ha valaki pusztan hitetol vezerelve
csokonyosen szajkozza a tobbszor megcafolt erveit.

Harmadszor - a forum nevehez meltoan - probaljunk meg helyesen feltett
kerdeseket koruljarni. Nem vitatkozhatunk arrol, hogy van-e evolucio vagy
nincs. Helyesen arrol kene gondolkodnunk, hogy miert gondolja a szakma
elsopro tobbsege, hogy van evolucio es miert utasitja el az ellentabor
erveit.


Uff,

Necc Elek (az ezermester)
+ - nikkelallergia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ernő, nagyon erdekes kimeritő leveled a nikkelallergiarol,
valoszinuleg a leghasznosabb eddig amit kaptam. Mig megnezem az
ajanlott cimeket, megkerdezem ami megragadta figyelmemet: a sajátvér
injekció. Ez igen erdekesnek s hatekonynak mutatkozik de en mint
kemikus nem tudnam mikepen kell vegrehajtani. Mivel a nikkelallergia a
nok legalabb 10 %-at erinti, gondolom jo lesz masok szamara is olvasni
a felvilagositast.

Udvozlettel, Ivan
+ - hit, hiT,hIT,HIT (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Igy a kemiai evolucios elmelet tovabbra is csupan egy vitathato,
igazolatlan
>hipotezis marad, semmikeppen nem nevezheto tenynek. Igy pedig elfogadasahoz
>nagymerteku hitre van szukseg.


Ez igy igaz.
Mint ahogy az is,
hogy sokkal inkabb tenyekre epul, mint az egyeb elmeletek,
hogy az elfogadasahoz szukseges nagymerteku hit még mindig sokkal kisebb,
mint barmely, eddig a tudomany kepernyojere kerult egyeb elmelet
elfogadasahoz szukseges.

Nekem egyelore ez a vitathato (es vitatando !) elmelet marad, amit ugy-ahogy
el tudok fogadni.

Janos
+ - Re: Matek pld.-k (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves HIX TUDOMANY!

On 6 Dec 99, at 3:08, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Ko'csi Zolta'n
> Azert az egyik pelda annyira tetszett, hogy itt a megoldasa:
> 
>  > 5. A Béke szocialista brigád 9 tagjából 4 VIP-es. Háromfős delegáció
>  utazik > a brigádból a nemzetk÷zi hitelkonferenciára. Mennyi a
>  valószínűsége, hogy > a, van k÷z÷ttük VIP-es? > b, nincs k÷z÷ttük VIP-es?
> 
> Mindket kerdesre 50% a valasz, mert ugye vagy van koztuk VIP-es, vagy
> nincs.

Bocs, de hozzaszolasod teljesen tudomanytalan es megalapozatlan. Latszik, 
hogy nem itt elsz!

A helyes valasz termeszetesen az, hogy a harom fos delegacioban a 4 VIP-es 
utazik. Plusz az igazgato es a fokonyvelo. Valamint a titkarno.

A hitelkonferenciara meg el sem mennek, mert ugyis csak bevasarolni mennek 
ki. Susogos dzsoggning szerkoban. Utanna a fogado bizottsag vesz nekik 
oltonyt, nehogy blamaljak magukat a tobbi resztvevo elott...

:-))))))))))))))))))))

Udv From:, a legbol kapott
+ - Re: Matek pld.-k (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Azert az egyik pelda annyira tetszett, hogy itt a megoldasa:
> 
>  > 5. A Béke szocialista brigád 9 tagjából 4 VIP-es. Háromfős delegáció utazi
k
>  > a brigádból a nemzetközi hitelkonferenciára. Mennyi a valószínűsége, hogy
>  > a, van közöttük VIP-es?
>  > b, nincs közöttük VIP-es?
> 
> Mindket kerdesre 50% a valasz, mert ugye vagy van koztuk VIP-es, vagy 
> nincs

Hello,

szerintem ez igy tul egyszeru es csak azert fogadhato el (szerintem)
mert a feladat nem ad elegendo informaciot. Amennyiben feltetelezzuk
hogy a delegacio tagjait sorshuzassal jelolik ki, annak a valoszinusege
hogy ne legyen benne VIP (5/9)*(4/8)*(3/7) mivel az egymas utani
sorshuzasok egymastol fuggetleneknek tekinthetok.

Vagyis P(nincs VIP) = 5/42 = 11.90%

A masodik esemeny az elozo ellentettje, tehat P(van VIP) = 1- P(nincs
VIP) = 37/42 = 88.10%.

De van egy masik megoldasom is: az en definiciom szerint VIP az aki
resztvesz a nemzetkozi konferencian. Ebben az esetben biztos lesz a
delegacionak VIPes tagja:)

Udv, Sandor

PS. Masfel-ket ev utan ujra udvozlom a listat. Akkoriban az altalanos
relativitaselmelet volt a divat, azota ugy nezem sok minden(ki)
megvaltozott...
-- 
SuSE 6.2, 2.2.13
+ - Termodinamika - elet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudosok!
Elnezeseteket kerem, hogy kurtan-furcsan megszakitottam a targyban
folytatott vitat, de ugy ereztem nincs ertelme folytatni addig, ameddig nem
jutunk kozos nevezore a termodinamika II. fotetelet illetoen. Ezert aztan
elhataroztam, beszkennelem a birtokomban levo konyvnek azt a szakaszat, ami
a fotetel olyan alapveto megfogalmazasat tartalmazza, amely szamotokra -
legalabb is ugy tunt - ismeretlen. Kar, hogy a Listara nem kuldhetem el
csatoltan (JPG), de barki keri, szivesen elkuldom .

Az alabbiakban megprobalom a torveny 'bolcseleti' megfogalmazasat bemutatni
(ahogyan en ertelmezem), es bizonyitani, hogy miert zarja ki az elet spontan
keletkezeset nem csak gyakorlatilag (amit a tapasztalat igazol), hanem
elmeletileg is.

Az anyagi kornyezetunk minden egyes eleme folytonos kolcsonhatasban
all a sajat - elerheto - kornyezetevel. Maga a 'kolcsonhatas' kifejezes is
azt jelenti, hogy mindegyik fe'lnek hatnia, reagalnia kell az ot ert
hatasokra. Ez a kenyszer egy nagyon alapveto tulajdonsaga
a kornyezetunknek. (A kisertetekben, szellemlenyekben epp az (lenne) a
kiserteties es felelemkelto, hogy nem a megszokott modon viselkednek, nem
feltetlenul lepnek kolcsonhatasba a kornyezetukkel, pl. lazan atmennek a
falon.)

A kolcsonhatasok soran az abban resztvevo kornyezeti elemek valamilyen
mertekben es iranyban valtoznak.
Kerdes: Latunk-e valamilyen szabalyossagot e valtozasokban, tudunk-e
torvenyszeruseget megfogalmazni a valtozasok iranyarol, mertekerol? Ha igen,
akkor szerencsenk van, es a fizikai kornyezetunk (elvileg) megismerheto. Ha
nem, akkor kar beszelni az egeszrol, hisz minden a 'veletlen' muve, es nem
tudjuk, melyik pillanatban "omlik ossze" az anyagi kornyezetunk, beleertve
magunkat is.

Gondolom, abban mindnyajan egyetertunk, hogy tudunk torvenyszerusegeket
megfogalmazni a kornyezetunkrol, vagyis van valami allandosag a folytonosan
valtozo kornyezetunkben. Ez az allandosag a valtozasok iranyaban mutatkozik
meg, es ezt a fizikaban a termodinamika II. fotetele fogalmazza meg.

__ Az energiatranszporttal jaro kolcsonhatasokra vonatkozo torvenyszerusegek
allandosaga mogott a td. II. foteteleben megfogalmazott irreverzibilitas
all.___

Ti makacsul a tetel zart rendszerre megfogalmazott kovetkezteteseit hoztatok
fel, mint tetelt. Holott az, a tetel egy igen specialis korulmenyre ervenyes
esete, pontosabban kovetkezmenye. A tetel ettol sokkal altalanosabb,
mondhatni univerzalis, mert minden olyan kolcsonhatasra ervenyes, ami azonos
jellegu intenziv mennyisegek kozott jatszodik le, es azt mondja ki, hogy a
kolcsonhatas eredmenyekent az intenziv mennyisegek kozotti kulonbsegek,
inhomogenitasok csokkenni fognak.

Ez az un. irreverzibilitas torvenye, ami a kolcsonhatasok lefolyasanak
iranyat hatarozza meg,  ez a torveny 'garantalja' azt, hogy a csapbol viz, a
konnektorbol aram folyik, hogy a hazak az alapokon allnak es hogy
idojarasrol egyaltalan beszelhetunk, de ez az allandosag all a kemiai
reakciokra megfogalmazott  torvenyszerusegek mogott is, es igy tovabb.
Egyszoval: az anyagi folyamatok legalapvetobb jellemzojet fogalmazza meg es
azt mondja ki, hogy az anyagi rendszerek, ha csak rajuk van bizva a dolog,
folyamatosan leepulnek.  Tehat az entropia novekedes TORVENYSZERU.

Viszont kolcsonhatas letrejohet kulonbozo jellegu intenziv mennyisegek
kozott is, (ezek az un. kereszteffektusok) de ezeknel a kolcsonhatas
kimenetelenek iranyara es mertekere - az elobbihez hasonlo - altalanos
ervenyu megfigyeles nem teheto.
A kulonbozo jellegu intenziv mennyisegek kozott lejatszodo kolcsonhatasok
eredmenye sok valtozo tenyezotol fugg, ezert ezek kimenetelerol altalanos
ervenyu szabalyt nem lehet megfogalmazni. Igy elofordulhat az is, hogy az
ilyen tipusu kolcsonhatasoknal a kornyezet inhomogenitasa novekszik.
Lenyeges, hogy ilyen iranyu folyamat (inhomogenitas novekedes) a magara
hagyott anyagvilagban csak veletlenszeruen fordulhat elo, es ha elo is
fordul, azzal mashol 'hianyt' okoz, tehat az anyagnak 'el kell szamolnia' az
entropiaval, a rendezetlenseggel, mert arra nezve kotelezo eloirasa van.
(Epp ezert, ha zart rendszerben vizsgaljuk a kolcsonhatasok iranyat, akkor
szep egyensulyi felteteleket fogalmazhatunk meg a rendszer kulonbozo
fizikai - extenziv, intenziv - mennyisegeirol.)
Szilagyi Andrastol tudjuk, hogy ilyen esetben tulajdonkepp az inhomogenitas
nem 'keletkezik', hanem egyik fajta inhomogenitas atkonvertalodik egy masik
fajtava. Termeszetesen veszteseggel, tehat zart rendszerben egy ido utan
mindenfajta inhomogenitas megszunik, legyozi az anyag alapveto, un.
kiegyenlitodesi torekvese.

Osszefoglalva: A magara hagyott fizikai kornyezetben entropia csokkenes
VELETLENSZERUen, lokalisan es atmenetileg alakulhat ki, az entropia
novekedeset viszont az anyag *legalapvetobb* TORVENYSZERUSEGe irja elo.

Ezzel szemben all az E'LO" anyag, aminek legalapvetobb torekvese az entropia
csokkentese. Hogyan eri el az entropia csokkenest? Ugy, hogy az egyebkent
veletlenszeruen elofordulo esemenyeket magasan szervezett rendszerbe
foglalja. Veletlenszerusegrol szo sem lehet, mert a rendszer azonnal
osszeborulna.

Latjuk tehat a ketfajta, egymassal pontosan ellentetes iranyu 'torekvest'.
Hogyan viszonyul ez a ketto egymashoz? Az empirikus megkozeliteshez
ragaszkodo tudomany kenytelen belenyulni a 'veletlen' elnevezesu
'varazsdobozba', hogy elovegye belole az 'elot', ami valamikor az
'elettelenbol' keletkezett. Raadasul evolucios uton.

A bolcselo viszont - aki nem csak, es nem is elsosorban az anyagot, hanem az
anyag termeszetet vizsgalja, ertelmezi - pontosan tudja, hogy ez lehetetlen.
Miert lehetetlen?
Azert, mert az evolucio folyamatos, szerves, egymasra epulo 'fejlodest'
feltetelez. Ahhoz, hogy az elettelen anyagbol elo termeszetu anyag alakuljon
ki, az kellene, hogy a ket anyag 'torekvesenek' az iranya egybeessen. Ez a
minimalis feltetete annak, hogy evoluciorol egyaltalan beszelhessunk, hiszen
akkor mindket tipusu rendszer ugyanazt csinalna, csak az egyik fejlettebben.
De itt nem errol van szo, mert az e'lo es az elettelen rendszer
'torekvesenek' az iranya pontosan ellentetes. Tehat ilyen ertelmu
evoluciorol komolyan beszelni nem lehet. (Lehet, hogy ezert hallgattak el az
irreverzibilitast az altalatok ismert szakirodalmak szerzoi?)

Akkor megis, mi koze lehet egymashoz a ketfajta anyagnak? A 'torekves' tenye
ketsegkivul kozos alapot jelent. A kerdes megertesehez ugy jutunk kozelebb,
ha pontosan megfogalmazzuk a 'torekvesek' tartalmat.
Terjunk vissza az azonos jellegu intenziv mennyisegek kozotti
kolcsonhatasokra, ahol az inhomogenitas csokkenest torveny irja elo.
Azt latjuk, hogy ha ez a csokkenes egeszen a kiegyenlitodesig tart, akkor a
kolcsonhatas megszunik, megall.
Lenyeges mozzanat, mert ez esetben ugy tunhet, hogy az extenziv mennyisegek
mentesulnek a fentebb megfogalmazott, az anyagi rendszerekre vonatkozo
legalapvetobb kenyszer, a kolcsonhatas kenyszere alol.
Valoban igy lenne? Nem valoszinu, mert azt latjuk, hogy a kolcsonhatas abban
a pillanatban ujra megindul, ha valamilyen oknal fogva ujra kulonbseg alakul
ki kozottuk.

Kizart dolog, hogy az anyag a 'kolcsonhatasi kenyszeret' ki-be tudna
kapcsolni, valamilyen allapotatol fuggoen, ezert a jelensegre egyetlen
ertelmes valasz adhato:
__A kolcsonhatas a kiegyenlitodessel sem allt meg, csakhogy az intenziv
mennyisegek nem tudnak egymason tovabbi valtoztatast eloidezni, vagyis
tulajdonkeppen csak a valtozas allt meg, a kolcsonhatas nem.__
Ez pedig azt jelenti, hogy az extenziv mennyisegek, - az intenziv
mennyisegeik erejevel - "szemben allnak" egymassal. Es igy mar az is
ertheto, miert olyan a kolcsonhatasok lefutasanak iranya, amilyen.

A kulcsszo: SZEMBEN ALLAS. Vegre valami hasonlosag az elo es elettelen
rendszerek viselkedese kozott: Mindketto szemben all a kornyezetevel.
E tulajdonsag menten viszont mar tenyleg beszelhetunk evoluciorol, hiszen
ilyen tekintetben a 'torekvesek' iranya megegyezik, csak az egyik
fejlettebben, 'okosabban' teszi ugyanazt, mint a masik. Az elettelen anyag
olyan, mint az 'ostoban onzo' ember, aki onzesevel tonkreteszi a
kornyezetet, aminek vegul karat latja maga is. Az e'lo anyag az onzeseben
merlegel, es a kornyezete bizonyos elemeit (teste, szu"kebb-tagabb
kornyezete) ugymond onzetlenul epiti, egyutt mukodik vele, mert tudja, hogy
annak majd a kesobbiekben hasznat fogja latni. Vegso soron az e'lo anyag is
onzo, de okosan, elorelatoan.

Es ezzel mar el is erkeztunk az ido dimenziojanak kerdesehez, amit mar a
'celszeru' rendszereknel feszegettem (mersekelt eredmennyel), hogy
tudniillik az elo szervezet 'onzetlensege' is az onzest szolgalja, de nem a
pillanatnyi, hanem egy kesobbi allapotanak szempontjabol. Tehat az ELO
RENDSZEREK a viselkedesukben figyelembe veszik a terido idodimenziojat is,
vagyis 'celszeru' viselkedesu rendszerek.
Ez az alapveto kulonbseg e'lo es elettelen kozott. Ez az a hatarozott
kulonbseg, ami alapjan meg tudjuk allapitani valamirol a koznapi tapasztalas
szintjen is, hogy elo-e vagy elettelen. (Ezt probaltam erzekeltetni az elso
hozzaszolasomban emlitett eger - kitomott mueger peldaval.)

Az elo rendszerek kozotti kulonbseget alapvetoen az idomenti kiterjedesuk
okozza, szablya meg, vagyis az, hogy a donteseiknel milyen tavoli jovojukre
vannak tekintettel. Az elovilag legnagyobb reszenel ez viszonylag jol
megfigyelheto, kiveve egyetlen fajt (helyesen hasznalom?): az emberi fajt.
Az ember viselkedese alapvetoen kulonbozik a tobbi elolenyetol, mert az
ember *szabad*. - Modjaban all a pillanatnak e'lni (hasonloan az elettelen
anyaghoz), de torekedhet a *vegtelenre* is.

Latjuk, hogy az ELET kerdesenek megoldasa nem az
empirikus tudomany hataskoreben van, hiszen az elettelen anyagot
szetszedtek, amennyire csak lehetett, es nincs benne semmi, ami az elet
keletkezeset indokoltta tenne. A bolcselet az, ami az ilyen, es ettol
magasabb szintu kornyezet megfogalmazasaban eredmenyes lehet.

Ez persze nem csokkenti az empirikus megismeres erteket es jelentoseget, de
jelzi az eszkoz korlatossagat: Az empirikus megismeres kore a harom
terdimenzio. A termeszetebol adodik ez, hiszen az erzekelesre alapozodik, es
erzekelni csak a harom terdimenziot tudjuk, a negyedikrol, az idodimenziorol
csak 'tudomasunk' van, vagyis az csak a tudatunkban kepes lekepezodni. Ezert
kenytelen az empiriara alapozott tudomany az e'let vizsgalatanal ilyen
megfogalmazasokat tenni, hogy: bonyolult, osszetett, stb. Onnan nezve
valoban bonyolult, a bolcselet oldalarol mar sokkal erthetobb.

Az ido dimenzio jelentosegenek felismeresevel lenyegesen egyszerubb es
erthetobb az elo es az elettelen rendszerek kozotti kulonbseg, es ami talan
meg fontosabb: Megfejtettuk az anyagi evolucio titkat - ami nem kemiai, es
nem a 'veletlen' muve, hanem nagyon is 'celiranyos', rendezett folyamat. Nem
vagyunk tehat a 'veletlen' gyermekei, hanem egy nagyszabasu, 'celszeru'
folyamat valamilyen szintu resztvevoi. Valljuk be oszinten, ez sokkal
megnyugtatobb es biztatobb allapot, mint a 'veletlen' tetejen ulve
kilatastalanul
egyensulyozni, lavirozni a vakvilagba (ami alatt a jovot ertem).

Latjuk, hogy a terido idodimenziojank meghatarozo szerepe van a
kornyezetunkben megfigyelheto rendszerek viselkedeseben, ugyhogy a kovetkezo
hozzaszolasomban - ha nem banjatok - ezt a kerdest fogjuk megvizsgalni, a
bolcselet oldalarol.
Udv: MGKM
+ - Reflexiok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

[Text 2835094 from COM]

Tema: Reflexiok

valasz 

Kedves Peter!

(Izgatottan varom az Utolso Alapitvany masodik felet.)

Elozo levelemben elnezest kertem az elkovetett hibaimert. Azonban van a
leveledben nehany sulyos kifejezes es allitas, amelyekre szeretnek
reflektalni. Igyekszem objektiv es erzelemmentes maradni, kerlek, Te is igy
olvasd soraimat.

> Vakon
> elmegy amellett a teny mellett, hogy a vilag tudostarsadalmanak erosen
> tulnyomo tobbsege ezt elfogadja.

Tudjuk a tudomanytortenetbol, hogy a tudostarsadalom elkotelezettsege
onmagaban nem igazol egy elmeletet. Ha ez igy lenne, akkor az uj
elkepzelesek soha nem nyerhettek volna teret, es meg mindig a XVII. szazadi
tudomanynal tartanank. A mindenkori tudomanyossagra jellemzo az is, hogy a
tudosok bizonyos alapveto filozofiai-metafizikai elveket indoklas nelkul
ervenyesnek fogadnak el. Ezek a tudomanyos paradigmak azonban idorol-idore
megvaltoznak. (Lasd: Thomas Kuhn: A tudomanyos forradalmak szerkezete.)

> Jo vicc! Tessek empirikusan igazolni az evmilliok alatt lezajlo
> folyamatokat!

Igazad van, ezeket nagyon nehez igazolni, vagy vizsgalni is. Ezert az ilyen
jellegu teruletekre vonatkozo hipoteziseket a tudomanyelmelet
"transzempirikus" elmeleteknek nevezi. Az a jellegzetesseguk, hogy (meret-
vagy idokorlatok miatt) tapasztalatilag nem, vagy nehezen vizsgalhatok.
Ezert az igazsagtartalmuk nem dontheto el veglegesen, fokent, ha tobb
eselyes megkozelites is van.

> Osszeeskudtek a tudosok, hogy a koznepet tevedesben tartsak.

Nem osszesekuvesrol beszelek, hanem a "tudasszures" folyamatosan mukodo
tarsadalmi jelensegere, amelyre tudomanytorteneszek és tudomanyszociologusok
gyakran ramutatnak. Nem en talalom ki ezeket a dolgokat. Minden
tudomanyagban mostohan kezelik azokat a tenyeket, amelyek az uralkodo
elkepzeleseknek ellentmondanak.

> Ezzel szemben
> soha meg akkora divatjuk nem volt a diszno, kozbutito, altudomanyos,
> szemet fercmuveknek, mint ma. Vallalom a jelzoket.

En pedig teljesen egyetertek Veled. Viszont Feher Marta tudomanytortenesz
egy nemregiben megjelent HVG-riportban felhivja a figyelmet arra, hogy
kulonbseget kell tenni az altudomanyos, a tudomanyellenes kiadvanyok, es
azok kozott a nezetek kozott, amelyek bar tudomanyosak, de ellentmondanak a
jelenleg uralkodo tudomanyos elmeleteknek. Az evoluciot megkerdojelezo
nezetek ebbe a csoportba tartoznak. Komoly tudosok irtak konyveket ebben a
temaban, amelyek megfelelnek a tudomanyos  publikaciok legszigorubb
kriteriumainak (Thaxton-Bradley-Olsen, Michael Behe, M. Cremo stb.). A vita
tehat tudomanyos szinteren is folyik, bar a taborok letszama kozott nagy a
kulonbseg. Tehat az evoluciot megkerdojelezo tudomanyos ellenervek leteznek,
meg akkor is, ha en vagy masok esetleg nem tudtuk ezeket megfelelo
szinvonalban kepviselni ezen a forumon.

> De fel kellene ismerni, hogy itt egypar "hitterito"nek a
> tudomanyos modszerek, elmeletek, vilagnezet egyesekben valo megrengetesere
> szolgalo provokaciojarol van szo pusztan.

Ezt tartom sulyos kijelentesnek, es visszautasitom. Egyszer sem probaltam
senkit sem a listan, sem szemelyesen barmifele nezetre teriteni. A vedikus
filozofia vonatkozo reszeirol is csupan tobbszori keresre irtam, anelkul,
hogy barkitol elvartam volna annak elfogadasat. Ami mellett sikra szalltam:
hogy valasszuk el egymastol vilagosan a tenyeket es az ertelmezeseket, a
tenyeket es az elmeleteket. Ne nevezzunk bizonyossagnak egy elmeletet, amely
nem nyert bizonyitast. Termeszetesen szamomra maximalisan elfogadhato az, ha
valaki az evolucio mellett es ellen szolo ervek ismereteben ateista,
materialista lesz, elfogadja az evoluciot. Ehhez mindenkinek joga van, amit
egy pillanatra sem all szandekomban elvitatni. Azt viszont zavaronak tartom,
ha sokak szemelyes, ideologiai alapu meggyozodeset nevezik tudomanynak, vagy
tenynek, igazsagnak, mig minden mas felfogast pusztan "hitnek" tartanak.
Vagyis amellett ervelek, hogy ne fosszuk meg az embereket attol az alapveto
joguktol, hogy sajat maguk dontsek el, milyen vilagnezetet akarnak
elfogadni, ne mutassunk be bizonyitatlan elmeleteket kotelezo ervenyu
tudaskent. Az emberek szemelyes vilagnezeti szabadsagat sertenenk ezzel, es
velemenyem szerint ezt teszi ma az oktatas illetve a tudomanyos
ismeretterjesztes.

Remelem senkit nem sertettem meg.

Udvozlettel:
Isvara

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS