Magyarok,
    Petofiek nagy forradalmanak napjan olvasom a Hirmondoban, hogy
szeretve tisztelt Miniszterelnokunk vissza vagyik allitani a Szent
Korona kozjogi funkciojat.
    Gyerekek, szerintem ne lacafacazzunk.
    Igenis, vegye at a Szent Korona az Alkotmanybirosag bizonyos
feladatkoreit, tehermentesitse a Legfobb Ugyeszseget, es ra lehetne
ruhazni bizonyos rendorsegi jogositvanyokat is. Ja, es persze a parlament
ifjusagi es sport-albizottsagarol ne feledkezzunk meg, elsonek kellett
volna emlitenem.
    Itt az ideje, C S E L E K E D J U N K !!!  AMIG NEM  K  E  S  O !!!

POLITIKAI VETESFORGO'


     A demokratikus politika alapintezmenyeinek kialakulasa
szempontjabol az elso szabad valasztas volt a vizvalaszto,
azonban a demokratikus politikai kulturank fejlodeseben a
masodik szabad valasztas jatssza majd a donto szerepet.
Negy eve megnyilt az ut egy uj jogrend szamara, am akkor
sokan abbol indultak ki, hogy a negyveneves kommunista
uralmat, most egy negyveneves jobbkozep, nemzeti-kereszteny
orszaglas fogja felvaltani.  Ezt az illuziot nemcsak a
multba merengo nemzeti propaganda taplalta, amely az uj
magyar kormanyt a haboru elotti ezereves magyar tortenelem
egyetlen jogos es termeszetes folytatojakent pingalta elenk,
hanem az a tortenelmi reflex is, amely szamara minden
nagyobb politikai valtozas 'torok ugy,' amelyhez tartosan
alkalmazkodni kell.  A mindenkori hatalomhoz valo
tulalkalmazkodas reflexe formalt az oktoberi forradalom
dicsoseget megeneklo tortenelem tanarbol tortenelmi
igazsagtetelt kovetelo kepviselot, hirados parttitkarbol
hiradosnak alcazott kormanyszovivot, meggyozodeses
ateistabol hithu keresztenyt, torekvo ilyen parttagbol
hasonlokeppen iparkodo amolyan parttagot.  Nehez elkepzelni,
hogy barki is hajlando lenne negyevenkent palfordulni.  Am
ha negyven evrol van szo, ugy mar a dolog ertheto.
     A negyvenev illuziojat a hatalom reszesei is sokaig
osztottak.  A torvenyhozasban a koalicios partok azon
igyekeztek, hogy minel tobb jogositvanyt szerezzenek a
kormanyzo hatalom szamara.  Annyira hittek sajat hatalmuk
halhatatlansagaban, hogy sokaig fel sem vetodott, mi lesz
akkor, ha majd valaki mas valtja fel oket a kormanynal, es
annak kezebe kerulnek a kozponti hatalom szamara kicsikart
uralmi eszkozok.
     Demokratanak lenni a polgar oldalarol azt jelenti: nem
tulalkalmazkodni.  Az ideges, kapkodo tulbuzgosag megalazo.
Megalazott polgarokkal pedig nincs demokracia.
     Demokratanak lenni a politika foszereploinek oldalarol
pedig azt jelenti: hogy a politikus erti, olyan
jatekszabalyokat kell alkotnia, hogy ne csak a gyoztes, de
szukseg eseten a vesztes szerepet is hajlando legyen
eljatszani.  Egy igazsagos, mindenki altal elfogadhato
demokratikus rendszernek ez az alapja.  Az ilyen
jatekszabalyokhoz a kormany empatiajara es onmersekletere
lett volna szukseg.

     A majusi valasztasok megmutathatjak, hogy a politika
forgando, es nem kell mindig rogton Damaszkusz fele rohanni,
ha a regi urak veszik a kalapjukat.  A jelenleg hatalmon
levo partok pedig ellenzeki alulnezetbol talan megertenek,
miert nem okos dolog a televiziot vagy a biroi kart a
kormany ala gyurni.  Fontos lecke lenne ez.
     Gyanitom, hogy ha lesz uj kormany, bar biztosan nem
lesz a regi hasonmasa, sok szempontbol ugyanazt teszi majd,
mint az elodje.  Ki fog derulni, hogy olyan lenyeges
kerdesekben, mint a gazdasagpolitika, kulpolitika sot
szocialpolitika, a partok szavakban jobban kulonboznek
egymastol mint tettekben, mert az orszagos politika
mozgastere szuk.  Ez a felismeres pedig remelhetoen
raebreszt bennunket arra, hogy bar a partok azert vannak,
hogy csatarozzanak, ezekbe a viszalyokba nem kell annyi
erzelmi energiat fektetni.  Fontos, hogy ki vezeti az
orszagot, de nem annyira fontos. Fontosabb, hogy mi mit
csinalunk magunk korul.

     A majusi valasztasoknak tehat ez is a tetje: buszkebb
polgar, alazatosabb allam valamint jozanabb viszony az
orszagos politikahoz.

Horvath Pista tovabb folytatja Petofi anyanyelverol szolo vitat, de az az
erzesem, hogy jelenlegi adataink alapjan nem lehet eldonteni, hogy tudott-e
Petofi szlovakul vagy sem. Csak azert mert Petofi evangelikus gimnaziumba
jart Pesten nem allithatjuk, hogy Petofi feltetlenul tudott szlovakul mivel
ebbe az iskolaba valoszinuleg szlovak- es nemetszarmazasu diakok is jartak.
Azt tudjuk, hogy tudott nemetul, de nemetet tantargykent tanult az iskolaban.
Sot, nem hiszem, hogy Jan Kollar jelenlete az iskolaban perdonto lenne, vagy
igy vagy ugy.

Azt hiszem, hogy ezt a kerdest eldonteni csak akkor lehetne, ha tobb
bizonyitek allna rendelkezesunkre. Gondolom, hogy a Petofi kutatok minden
letezo anyagot feltartak mar Petofi eletevel kapcsolatban. De lehetseges,
hogy valami csoda folytan bizonyos irasos bizonyitekokat meg mindig nem
hasznaltak fel es ezeknek az irasos bizonyitekok birtokaban el lehetne
donteni Petofi szlovak tudomanyat. Addig, azt hiszem, nincs ertelme ennek a
vitanak.

Meg valami. Az nagyon meglepett, hogy Petrovics Istvan kun volt. Ezt en soha
ez elott nem hallottam. Nevebol itelve en inkabb szerb szarmazasunak velem.

Vegigolvasva irasodat azt hiszem, hogy a fobaj kettonk kozott az, hogy
"anyanyelv" neked es nekem mast jelent. Azert mert Petofi anyja szlovak
nyelvu volt, az nem jelenti szerintem azt, hogy Petofi anyanyelve szlovak
lett volna. A Magyar Ertelmezo Szotar szerint anyanyelv "az a nyelv, amelyet
az ember gyermekkoraban (elsokent) tanult meg, s amelyen rendszerint
legjobban es legszivesebben beszel." Te ugy latszik arra teszed a hangsulyt,
hogy talan, de nem biztosan, Petofi gyermekkoraban elsokent szlovakul
beszelt, mig en a mondat masodik felere teszem a hangsulyt: az a nyelv
"amelyen rendszerint legjobban es legszivesebben beszel." Azt hiszem, hogy
Petofi legjobban es legszivesebben magyarul beszelt. Udv. Eva

Azoknak akik nem ismerik az amerikai helyzetet :-)

 A harom nagy TV-tarsasag az ABC az NBC es a CBS, ma az ossznezoszam 53
 szazalekat birtokolja. A musorido kituntetett resze az un. primetime ami
 het oratol ejfelig tart,es kilenctol tizegyig tarto resze a legnezettebb.
 Az un. soapoperak daytime musorok. Egy primetime musor a kovetkezo lehet :
 Nagyfilm,Sitcom (situation comedy- 22 perc musor 8 perc commercial ,altalaban
 szinpadi jellegu banalis szituaciok,de a soapnal koltsegesebb),Drama (1 ora
 commerciallal egyutt itt gyakoribbak a kulso jelenetek), Sport,Hirek ,
 es keso este a Friderikusz-Showhoz hasonlatos Late Show.(Mindennap ugyanaz a
 pofa,az NBC-n Jay Leno,a CBS-en David Letterman) ezenkivul a Murdoch kezeben
 levo Fox networknek van egy Arsenio Hall show-ja.Az ejfel utani elso ket ora
 meg eladhato,un. late spot.Soha,megegyszer soha sem szinhazi kozvetites vagy
 hangverseny .(Az otvenes evekben meg volt ilyesmi,sot a Made for TV dramakat
 gyakran a legjobb irok csinaltak,ezek 52 perces elo szinieloadasok voltak.)
 A vetelkedok korai primetime-ok, a delutani musor pedig ismetlesek (rerun).
 Ma mar minden csatornanak van un. tabloidshowja,ami kozonseges pletykalkodast
 jelent.

 Egy musor erteket KIZAROLAG a nezettsege donti el.Ezt hivjak Nielsen-indexnek.
 Ha egy musor nem kapja meg a kivant nezettseget,a szponszorok szamara nem
 lesz nepszeru es akkor leveszik a musorrol.Ez a Paula Poundstone show eseteben
 1(egy) darab adast jelentett.Monty talan ot adast ert meg, Faye Dunawaynek
 volt osszel egy showja,hat-het adas utan konyec.

 A show-kat el kell adni, komoly marketing munkaval.
 A potensebb show-k ele un. pilot-okat
 keszitenek,mely egy ket oras koltseges film,amelyben elmeselik mirol is
 lesz szo.Ha baj van,akkor az un. spindoctorokat hivjak segitsegul,akik
 kicserelnek nehany karaktert, nepszeru fordulatokat epitenek a darabba
 (egy szereplo gyermeket var vagy meggyilkoljak), esetleg cameo alkalmazasa-
 val dobjak fel, azaz avval reklamozzak,hogy egy ismert kozeleti 
 szemelyiseg is szerepel a musorban,peldaul egy comedyben varatlanul megjelenik
 Jimmy Carter(Home Improvement), Bob Dole (Murphy Brown), Joe Namath (The
 John Laroquette Show).A mult heten a mersekelten intelligens Nancy Kerrigan
 bohockodasa az egyre gyengebb Saturday Night Livenak egesz (husz eves)
 tortenelmenek hatodik legnagyobb nezettseget eredmenyezte.
 A spindoctorok gyakran az intellektus maradekat (nyolcosztalyon tulmutato
 poen) irtjak ki eloszor, es sohasem az altesti humort. A komplikalt jellem-
 abrazolas altalaban nem nepszeru.(Ezert ropult a Love & War noi foszereploje)
 Hatasos azonban a controversy (amikor Roseanne a legnepszerubb szineszno
 megcsokolja Hemingway szinten nonemu unokajat).
 A sitcomok nagy resze un. stand up comic-okra epul,ami a Hofi Geza
 jellegu szinpadi humort csinalo polgart jelol. Mindazonaltal a zsenialis
 Candice Bergen evek ota a Murphy Brown cimu sitcom sztarja.
 A dramasorozatok kozul a NYPD Blue-t es a Picket Fencest erdemes lenne
 megvenni az MTV-nek, esetleg a Law and Ordert,vagy a kellemesen butacska
 Matlockot.De nem, mi a Dallast vettuk meg.

 Az amerikai televizio masik leglenyegesebb eleme a sensationalism.
 Illusztraciokent annyit,hogy Amy Fischer es Joey Buttafuoco (tizenhat eves
 kislany,thirtysomething bacsi,ossz-IQ ketjegyu, viszonyt kezd,majd kislany
 fejbelovi a ferfi nejet,IQ meg mindig ketjegyu) romancat mindharom network
 megfilmesitette. Kulonosen nepszeruek a tomeggyilkosokkal (serial killer)
 keszitett riportok, (nem am Kek Feny jelleggel,nem dehogy, kannibal kollega
 ul a szekben Diane Sawyers evi 6 milkot kereso neni szemben vele, es
 alig varjak az emberek,hogy elhangozzek az "it tastes like chicken".)
 
 A hirmusorok lenyege,hogy "unpredictable" legyen. Genfi targyalas Boszniarol
 izraeli-palesztin ugyek , Health Care reform predictable, Iowa kellos koze-
 pen egy idiota postai dolgozo (a lovoldozos az mindig postas) szisztematikusan
 meszarolni kezdi a kollegait,  akkor megjelenik a rettenthetetlen riporter
es ugy masfel merfoldnyire az esemenyektol egy autobusz ala hasalva lelegzetel-
 all meg halalmegvet,kozben idonkent bevagnak egy-egy teleobjektiv kepet
 egy hazrol ami tulajdonkeppen akar egy posta is lehetne, aggodo arcokat
 walkie-talkiezo rendoroket ,ez unpredictable. Persze a nagyhirek (a kishireket
 a helyi adok kapcsolasaval adjak) minden fontos mainstream hirt tartalmaz
 de lattam en mar Ted Koppelt Michael Jackson pedofiliajarol hiradni (ami utan
 allitolag azt talalta mondani,hogy na azert ezt o tobbet nem).

 Az informacio nezobarat (a nezo azt a velemenyt hallja amit szeret hallani,
 amit illik,amit felfog avval a retardalt chivavakat alulmulo agyaval) es
 politikailag semleges(ertsd politikailag semleges,nem ugy tesz mintha,nem
 vagja be csirketolvajok koze Goncz Arpi bacsit) es gombolu.Nadon gombolu.
 Egyszoval szornyen borzaszto ez az amerikai televizio es en is csak azert
 megyek most haza megnezni a Nannyt ,hogy ertekezzek rola nektek.;-)))))))EG

Bajban vagyok, mert a Szalont e'n most csak i'rom, nem olvasom. Most me'gsem
csak A'kosnak ku~ldo~m tisztelettel ellenve'leme'nyem, mert ko~ze'rdeku"nek
ve'lem, e's mert ez az a fo'rum, ahol nyilva'nosan vitatkozni tudunk egyma'ssal
,
ha u'gy ado'dik. Megpro'ba'lom majd figyelemmel ki'se'rni a ko~vetkezo"
Szalonokat, de aze'rt szeretne'm ke'rni, kapjak ma'solatot az esetleges
reaga'la'sokbo'l.

Ro'na-Tas A'kos HVG cikke'vel (III. 12., 85. o.) to~bb okbo'l sem e'rtek egyet.
E'rtem persze, hogy mie'rt i'rta. Nyilva'n nem tehet arro'l, hogy e'pp akkor
jelent meg, amikor saja'tos fe'nybe vonta a ra'dio' lefejeze'se. Ez csak
e'lesebben vila'gi't ra' te'vede'se're.

Nem e'rtek egyet a cikk kulcsmondata'val, hogy a "... pa'rtok szavakban
jobban ku~lo~nbo~znek egyma'sto'l, mint tettekben, mert az orsza'gos politika
mozga'stere szu"k." A dolog elso" fele't csak reme'lem, hogy nem igaz, de ezt
tala'n majd mo'dunk lesz meg is tapasztalni. A ma'sodik fele'ben viszont
biztos vagyok, hogy te'ves. Ro~vid ta'von persze sza'mos ke'nyszer szori'tja a
politika't, de itt ne'gy e'vre va'lasztunk u'j parlamentet, korma'nyt, e's az
ma'r nagyon hosszu' ido". E'pp az elmu'lt ne'gy e'v bizonyi'tja, milyen alapvet
o"
va'ltoza'sokat lehet ennyi ido" alatt ele'rni me'g az A'kos szerint alapveto"en
behata'roltnak tartott gazdasa'gban is, ha a korma'nynak van koncepcio'ja.
Egy koncepcio'tlan korma'ny persze sodro'dna ne'gy e'vig a szori'to' ke'nyszerek
ko~zt, ane'lku~l, hogy valaha is ja'te'ktere nyi'lna. De erre nem lesz mo'dja,
mert az orsza'g elo"bb to~nkremegy, ha nem to~rte'nnek alapveto" va'ltoza'sok.
Egy koncepcio'zus korma'ny azonban alapveto" va'ltoza'sokat e'rhet el ne'gy
e'v alatt a gazdasa'g mu"ko~de'se'ben. (Teljesi'tme'nye'ben kisebbet.) Az
elo"zo" korma'nynak nyilva'nvalo'an volt koncepcio'ja: a mu'lt megbosszula'sa,
ka'rpo'tla'sa. Ka'r, hogy ez volt, e's nem a jo~vo" e'pi'te'se. De szemmel
la'thato'an jelento"s e's irreverzibilis a hata's. Ugyanilyen jelento"s
hata'sa lehet a ko~vetkezo" ne'gy e'vben folytatott gazdasa'gpolitika'nak, ha
az konzekvens.

Voltak persze ke'nyszerek a mu'ltban is. Nyilva'nvalo', hogy az orsza'got
jelento"s vesztese'gek e'rte'k a KGST o~sszeomla'sa'val, a piaci, politikai e's
ta'rsadalmi ko~rnyezet korma'nyto'l fu~ggetlen e's alapveto" megva'ltoza'sa'val
 .
Ma ma'r nyilva'nvalo': elkeru~lhetetlen volt, hogy ezek komoly negati'v hata'st
gyakoroltak a gazdasa'gra: mindenke'pp lett volna szerkezeti va'lsa'g,
ebbo"l ko~vetkezo"en munkane'lku~lise'g, aminek ko~vetkezte'ben ta'rsadalmi
polariza'lo'da's, sze'les re'tegek gyors szege'nyede'se. De a me'rte'k
elkeru~lheto" lett volna, a ta'rsadalmi ka'r sokkal kisebb lehetne.

De ta'volro'l sem mindenben voltak a ke'nyszerek ilyen ero"sek. Nem csak
kenye'rrel e'l az ember. Emle'kezzu~nk csak, most amu'gy is aktua'lis:

"Mit ki'va'n a magyar nemzet.

Legyen be'ke, szabadsa'g e's egyete'rte's.

1. Ki'va'njuk a sajto' szabadsa'ga't, censura elto~rle'se't."

Na most itt pl. ta'volro'l sem szu"k a politika mozga'stere. Senki sem
ke'nyszeri'ti a korma'nyt a cenzu'ra'ra. Bevezete'se az o" szabad va'laszta'suk
volt, e's egy u'j korma'ny ba'rmikor egy (bocsa'nat, ke't) tollvona'ssal
elto~ro~lheti. (Ka'r lenne kihagyni a poe'nt. Komolyabban:) A polga'rok
persze csalo'dtak irrea'lis gazdasa'gi va'rakoza'saikban, e's ez jelento"s
re'szben hozza'ja'rult a korma'ny ne'pszeru"tlense'ge'hez. De az, hogy a
korma'ny olyan gyorsan elvesztette a va'laszto'k jo'indulata't (kevesebb,
mint fe'l e'v alatt), annak ko~vetkezme'nye, hogy rendszerva'lta's helyett
gengszterva'lta's ((c) Cserhalmi Gyo~rgy) zajlott le. Annak ko~vetkezme'nye,
hogy az orsza'g elo"tt tornyosulo' bajok megolda'sa helyett bu"nbak kerese's,
"be'ke, szabadsa'g e's egyete'rte's" helyett a ta'rsadalom ideolo'giai alapu'
megoszta'sa va'lt a korma'ny ce'lja'va'. (Meg egyre inka'bb a zsebek
megto~me'se. Egyre szeme'rmetlenebbu~l, ameddig me'g lehet.) Utolja'ra 30
e'vvel kora'bban volt a hatalom re'sze'ro"l ige'ny akkora lojalita'sra, mint az
MDF-korma'nynak. E's ez az, amin a ko~vetkezo" korma'ny nagyon ro~vid ido" alatt
va'ltoztathat, ha akar: autokratikus korma'nyza's helyett ki'se'rletet tehet
demokratikusra. Bizalmatlanabbak leszu~nk velu~k szemben, mint amilyenek az
MDF-fel szemben voltunk ne'gy e've, de ez u'gy ege'szse'ges. Megmutathatja'k,
lehet ma'ske'pp is. A nagy ke'rde's, akarja'k-e.

De azt hiszem, te'ves az elemze's kiindulo' axio'ma'ja is:
"Nehe'z elke'pzelni, hogy ba'rki is hajlando' lenne ne'gye'venke'nt
pa'lfordulni."
Illetve, ezt persze te'nyleg nehe'z elke'pzelni. A te'vede's ott van, hogy
nagyon kevesen pa'lfordultak. Akikre Te gondolsz, csak alkalmazkodtak.
Alkalmazkodni pedig ezuta'n is hajlando'k lesznek: ebben to~bb e'vtizedes
gyakorlatuk van. Pa'lfy G. e's Chrudina'k, Rapcsa'nyi e's P. Szabo', meg me'g
sokan ma'sok csak alkalmazkodtak, ahogy mindig is. O"k loja'lisak voltak
kora'bban is, most is, e's biztos vagyok abban, tu'lnyomo' to~bbse'gu~k ke'sz
loja'lisnak lenni akkor is, ha ma'sok jo~nnek. Sze'p lesz, ha Mura'nyi Lacika
a ne'pieskedo" nacionalista'kkal szemben veszi majd fel a harcot, e's ku~ldi
o"ket de'li e's keleti hata'rainkon tu'lra, de mondd, mie'rt ne tenne', ha
ezzel az Egyenleg fo"szerleszto"je've' lehet va'lni? E's ameddig a
pa'rtszolga'late'rt jutalom ja'r, addig szo' sincs megvila'gosoda'sro'l.
Addig csak puszta e'rdekro"l. Vagy esetleg u'gy gondolod, Pa'lnak a damaszkuszi
u'ton e'rdeke volt hitet va'ltani? Vagy azt gondolod, korma'nyunk hu" szolga'i
valo'ban tiszta hitbo"l teszik? Ezt mondta'k, tette'k volna akkor is, ha ma's
korma'ny lenne hatalmon?

Bolga'r Gyo~rgy ezt nagyon pontosan megfogalmazta a MH-ban (III. 12., 7. o.):*
" Amikor pe'lda'ul a korma'nyzat do~nto" csapa'sra hata'rozza el maga't a
me'diumha'boru'ban, a szereplo"k le'pe'seit a jellemu~k dikta'lja, nem az
eszu~k. Hiszen a hatvana's e'veiben ja'ro' szta'r riporter, akinek
e'vtizedeken a't to~bbe'-ke've'sbe' sikeru~lt kivonnia maga't a nyi'lt
politiza'la'sbo'l, jo'zan e'sszel nem mehetne bele abba, hogy ke't ho'nappal
a va'laszta'sok elo"tt a neve't adja egy politikai lesza'moIa'shoz, me'gis
megteszi. Azzal az a'tla'tszo' o~nigazola'ssal; hogy a 168 O'ra'nak szo'lnia
kell, miko~zben, ugye, e'ppen hogy nem engedik szo'lni. Nem lehet olyan buta,
gondolna' az ember, hogy pa'lya'ja ve'ge'n ve'grehajtja az alta'bornoki
parancsot, amely egy e'letre to~nkreteszi o"t. Semmi baja nem to~rte'nne,
ha kivonna' maga't, i'gy viszont sokan meggyu"lo~lik, ha't kell ez neki?
Ezt nem ke'pzeltu~k volna ro'la, so'hajtja'k ismero"sei, holott csak a jellem
gyo"zo~tt a jo'zan e'sz fo~lo~tt. Az a jellem, amely a legkisebb kocka'zatot
sem merte va'llalni soha, az a jellem, amely a be'ke e's nyugalom e'rdeke'ben
ko~to~tte meg a mindennapos szocrea'l kompromisszumokat, az a jellem, amely
most elhiteti az aggyal, hogy ezu'ttal is csak kis kompromisszumro'l van szo',
e's csere'be megmarad a be'ke meg a nyugalom.

  ...

Ra' kell do~bbennu~nk, hogy a szabadsa'g nem szu~l neku~nk rendet.
Illetve nem szu~l u'jat, hanem hurcolja maga'val a re'git. ... "

Pedig szu~lhetett volna u'jat. Vagy legala'bb elindulhatott volna az orsza'g
egy ma'sfajta viselkede's fele', ahol a teljesi'tme'ny e's nem a hu"se'g a
do~nto". Ahol nem kell senkinek sem ho"sse' lenni ahhoz, hogy tisztesse'ges
maradhasson. Eze'rt persze felelo"sek azok is, akik hajlando'k voltak olyan
loja'lisan csaholni, ahogy ma'r re'gen nem tu"rte'k (vagy nem merte'k elva'rni)
Magyarorsza'gon. De elso"sorban azok a felelo"sek, akik o~nmaguk fontossa'ga't
bizonyi'tando', megko~vetelte'k a talpnyala'st, a teljes kiszolga'la'st, az
abszolu't lojalita'st. Ezt az MDF emle'kezetes mo'don hatalomra keru~le'se
pillanata'to'l szinte egyse'gesen elva'rta. E's bu"ntette az illojalita'st,
bosszu't a'llt, amikor csak mo'dja volt ra'. (Ma'r re'g nem az u'jsa'gi'ro'kro'
l
van csak szo'. Szo' van pl. arro'l is, hogy ne'gy e'v alatt a gazdasa'gi vezet
o"k
75%-a't lecsere'lte a korma'ny, e's az u'j emberek kiva'laszta'sa'na'l a
lojalita's nagyon gyakran sokkal fontasabb volt, mint a szake'rtelem. Ez is oka
gazdasa'gunk alacsony teljesi'tme'nye'nek...)

Undori'to'ak a tu'llihego"k. Szomoru', milyen kevesen voltak, akik autono'mak
tudtak maradni azok ko~zu~l, akikre nyoma's nehezedett. De az emberek tu'lnyomo'
to~bbse'ge't valo'di ke'nyszerek szori'totta'k: csala'd, karrier. E'lni kell.
Enni adni a gyerekeknek. Nem o"k az igazi felelo"sek, hanem azok a politikusok,
akik ezt elva'rta'k, akiknek erre szu~kse'ge volt.

A va'laszta's te'tje az is, sikeru~l-e olyan politikusokat tala'lni, akiknek
lesz ereju~k elviselni a kritika't. Ha nem, akkor tova'bb folyik majd, egyre
nagyobb e's nagyobb me'retekben, az elvtelen alkalmazkoda's. Aminek
Damaszkuszhoz az e'g adta vila'gon semmi ko~ze.

Ko"ro~si Ga'bor

* A teljes cikket elku~ldtem Fekete Zoli Agora'ja'ba egy ma'sikkal, a mu'lt
  heti MaNcs szerkeszto"se'gi cikke'vel egyu~tt; mindketto" a ra'dio's
  elbocsa'ta'sok ta'rsadalmi ha'ttere't, ko~vetkezme'nyeit elemzi.

Kedves Gabor!


     Azzal szeretnem kezdeni, hogy a HVG-ben marcius 12-en
kozolt cikkemet meg a radios elbocsajtasok elott irtam, es
kuldtem el, tehat nem azokra reagalt.  De vegyuk sorra a
kifogasaidat:

     Nem hiszed, hogy a partok mozgastere szuk.  Ket erved
van: az egyik, hogy a mediaban sokmindent maskent lehetett
volna csinalni es a masik, hogy a gazdasagban is nagyon el
lehet szurni a dolgokat.
     Ami a mediat illeti, a kormany valoban valaszthatott
volna egy teljesen mas sajtopolitikat kormanyra kerulesenek
pillanatatol. (Szomoruan nevetseges, amikor volt tanarom,
Kulin Ferenc, a kezeit tordeli, hogy jajj-semmit-sem-tudunk-
csinalni!, meg akkor is, ha en speciel elhiszem, hogy az
MDF-en belul nem mindenki orul a jelenlegi botranynak.)
     A media koruli botrany azonban eppen az, hogy a
kormanynak meg mindig tul nagy a mozgastere, ez pedig azert
van, mert az MDF nem tette meg azokat a lepeseket, amelyek
megteremtettek volna a szabadsajto intezmenyes garanciait.
Ez azonban egy komplikaltabb sztori annal, hogy az MDF
egysegesen, kezdettol fogva sajat tevet es radiot akart.
     Ha annak idejen a media torveny nem fut zatonyra, akkor
ma a kormany sokkal szukebb teruleten manoverezhetne, meg
akkor is, ha az ellenzek megkototte volna az osszes
kompromisszumot, amelyet a kormany ohajtott.  Ha a
valasztasok utan egy liberalis kormany jut hatalomra, akkor
pedig -- felteszem -- az meghozza mindazokat az
intezkedeseket, amelyek megteremtik a media onallosagat es
azokat a korlatokat, amelyek a tevet es a radiot a
vegrehajto hatalom beavatkozasaitol megvedik.  Nem
Harasztiekat hibaztatom, mert az altaluk kepviselt
sajtoeszmeny szamomra sokkal rokonszenvesebb.  Ok egy dupla-
vagy-semmi jatekot jatszottak, es vesztettek.  Lehet, hogy
igy meg jobb is, mert kicsit kesobb ugyan, de lesz egy
hibatlan media-torveny.  Nem tudom.
     Akarhogyan is, a kormany szabadsaga a media-ugyben
csupan atmeneti szabadsag, annak a szabadsaga, hogy
fenntartsa a partallami rendszerbol ittmaradt part-radiot es
part-televiziot, valamint azok monopoliumat.  Abban a
pillanatban, hogy van rendes media torveny es feloldjak a
frekvencia moratoriumot, az allam keze meg lesz kotve.
Persze, a mindenkori kormany probalkozni fog majd akkor is,
hogy befolyasolja a sajtot, de az mar a hatalmi agak kozotti
normalis csetepatenak lesz a resze.

     Azt, hogy a gazdasagot el lehet szurni, nem vonom
ketsegbe.  De, hogy egy liberalis -- vagy, horrible dictu,
egy szocialista -- kormany alatt kevesbe polarizalodott
volna az orszag, abban nem vagyok biztos.  Szerintem te sem.
Nezd, mi tortenik Lengyelorszagban.  En nem allitottam a
cikkben, hogy gazdasagi -- vagy szocial-  vagy kulpolitikai
-- szempontbol MINDEGY, hogy ki kerul hatalomra.  Csak azt
allitottam, hogy mindegyEBB, mint ahogy az latszik.

     2.  A masodik ellenvetesed lenyege az, hogy Palfy G.-ek
nem palfyrdultak (bocs!), hanem alkalmazkodtak.  Igen am, de
maskent alkalmazkodik az ember, ha tudja, hogy csak negy
evrol van szo, es megint maskent, ha negyvenevre keszul elo.
Ez volt kisded cikkem eszmei mondanivaloja.  Amit te es
Bolgar jellemnek neveztek, azt nevezem en politikai
kulturanak.  Azert hasznaltam a palfordulast, mert aki
negyven evre keszul szolgalni, az nem tud tessek-lassek
alkalmazkodni, annak meg kell gyoznie magat az uj rendszer
helyessegerol.  Ha te azt hiszed, hogy Chrudinak, Babiczky
vagy Kosa Csaba otthon a Hocipo viccein nevetgelnek, akkor
nagyon tevedsz.  Ok es meg sokan masok oszinten hisznek az
ugyben.  Es ezt igazan nem a vedelmukben mondom. (Egyebkent
Rapcsanyi speciel a Joistenhez talalt vissza a
rendszervaltas kegyelmebol.)
     De ami igaz a Palfy G.-ekre, az igaz a kormanyra is.
Aki negyevre keszul csak uralkodni, az maskent parancsol,
mint aki negyvenre szamit.  Aki negyven evre tervez, az nem
szamol azzal, hogy o is lehet ellenzeki, es hogy ezert nem a
legokosabb minden hatalmat a kormany kezebe tenni.  Teljesen
igazad van, hogy a tullihego szolgaknal nagyobb bunosok a
gazdak.

     Hogy mi a racionalis magyarazat arra, amit a Rapcsanyi
csinalt, azt nem tudom.  Nyilvan nem a jozan alkalmazkodas.
Persze, hogy orultseg ket honap kedveert lejaratnia magat
egy sztarriporternek.  En ket dolgot tudok elkepzelni; vagy
az esemenyek eddigi menete olyan helyzetbe sodorta ot,
ahonnan mar nehez volt kilepnie.  Ha valaki atallt a
vorosingesekhez, annak nehez jozan karrier-szamitas alapjan
visszaallni a palutcaiakhoz, mert sem a Bokaek sem az Acs
Feriek nem fogjak szeretni.  De ettol meg nem kellett volna
Rapcsanyinak elvallalnia a 168 orat.  Marad a masodik
lehetoseg, hogy o -- P. Szaboval es a tobbivel -- tenyleg
azt hiszi, hogy az MDF hatalmon marad.  Te nem hiszed, en
sem hiszem, o megis hiszi.  Eleg, ha nem epulhet koalicio az
MDF nelkul.  Ha belegondolok, ez mar nem is olyan
lehetetlen, plane, ha a FIDESZ sokat sertepertel.

     Igaz, a valasztas tetje egy kormanyzati stilus is,
amelyhez hozza tartozik az is, hogy egy miniszterelnok nem
sertodik meg, ha kiszerkeszti az ujsag.  A stilus sokat
szamit.  De az igazi baj nem az, hogy a kormany feje duzzog,
az igazi baj az, hogy sertettsegeben akar menesztheti is a
TV elnoket.  Ha van rendes media torveny, ha van valami
verseny az elektronikus mediaban, engem nem bant annyira, ha
a kormany durcas.  Nezd meg az irott sajto't!  Az irott
sajto mukodik, a kormany pedig mindent megtett, hogy maga
ala gyurje.

     Egyebkent nagyon erdekelne, hogy mi a velemenyed partok
gazdasagi programjairol.  Arra is kivancsi lennek, hogy
otthonrol mikent latod a valasztasi eselyeket.

     Szia,

               Akos

A mai Nepszabadsag szerint a Hocipoben jelent meg az az 1974-es Boross
cikk a Delpesti Hirlapbol, amelyben a part XI. kongresszusat koszonto
munkaversenyre buzditott, azt ecsetelven, hogy mennyire fontos szocialista
modon elni es tanulni....

Udv mindenkinek!
1.: Azt hiszem Hunor emlitette "mostansag", az origoban allo valamit ami az 1
fele tart , de nem eri el mert eloszor el kell jutnia a felig stb.
Legjobb tudomasom szerint ezt meg Zenon talalta ki (->Zenon paradoxona) ,ket
formaban is megfogalmazva. A nyilvesszos valtozat all kozelebb Hunor
verziojahoz, az Achilles es a teknosbeka valtozat a kozismertebb. Onala a
mozgas lehetetlenseget volt hivatva bizonyitani. Hibaja : az anyagot folytonos-
nak veszi. Sajna a HIXen megjelent verzio meglehetosen ertelmetlen.
2.: Hunor, a stilusodnak igen jot tett a "cenzura" ,halat rebeghetnel az azt
kijaroknak.(Erre semmifele valaszt nem varok,sot remelem nem sertodsz meg)
3.: Teljes mertekig ellenzem a hires szemelyek maganeletenek SZALONban torteno
megjelenteteset. A gondolatok erteket vagy ertektelenseget nem befolyasolja az
esetleg zuros maganelet. Ha meglatszik a mun akkor azert erdektelen ha meg nem
latszik akkor meg azert.