Kocsis Tamas irja a 854-es szamban Jedlovszky Pal levelere valaszolvan :

>Azt akarod mondani, hogy a kulfoldon kapott doktori automatikusan
>magyarnak szamit, es jar utana minden, ami jar a magyar utan ?

	Nem ertem, miert kellene, hogy egy kulfoldon kapott doktori
magyarnak szamitson. Egy magyar doktori sem szamit amerikainak, legfeljebb
elfogadjak annak. Es az mar az elfogado hely dontese, minek fogadja el.
Ha jol tudom, most az egyetemek dontenek ilyen kerdesekben.

Udv, Gabor

Nekem ugy tunik, egyre tobben es tobb iranybol kavarjak a masszat itt
a HIXen a doktori/PhD temakorben. En a kovetkezokeppen tudom a dolgot,
javitson ki, aki okosabb:

1. Szeretnenk mar mi is a nagyokhoz hasonlitani, ezert nalunk is
   bevezettek a PhD tudomanyos fokozatot. Ezt, a regi kisdoktorihoz
   hasonloan, az egyetemek adjak, semmi akademia. Ezzel egyidoben 
   megszuntettek a kandidatusi fokozatot (ezt adta az akademia) --
   bar azt hiszem, akinek van ilyen, az tovabbra is hasznalhatja, ha
   ez jo neki --, es az egyetemek leallitottak a regi kisdoktori
   fokozatok osztogatasat. KIVETEL: ha valaki meg a regi rendszerben
   kezdte el a doktori programjat az egyetemen, akkor az az uj torveny
   belepese utan valaszthatott (mult ido, legalabbis az ELTE TTK-n), 
   hogy a regi vagy az uj szabalyok szerint ohajtja befejezni. Ez tehat 
   csak azokra vonatkozik, akik mar az uj torveny elott is doktoranduszok 
   (TMB-osztondijasok stb.) voltak; az uj belepok mar egyertelmuen az uj 
   szabalyok szerint jatszanak.
 
2. A PhD tehat egy uj fokozat nalunk, es igy definialni kell a regi
   kisdoktorihoz es a kandidatusihoz valo viszonyat, ezzel egyutt azt is,
   hogy a regi cimbol hogyan lesz uj (az uj torvenyek ugyanis mar csak
   a PhD-t ismerik). 
   a) A kandidatusi cimet csont nelkul elismerik PhD-nek, de PhD-t csak 
      egyetem adhat, igy az akademia altal adott kandidatusi fokozat 
      egyetemi PhD-ve valo konvertalasat KERNI kell a megfelelo egyetemen. 
      Szerintem ez formalitas, ami a ket rendszer kulonbozosegebol adodik.
   b) A regi tipusu egyetemi kisdoktori fokozatok elvileg mas kovetelmeny-
      rendszer alatt szulettek, mint a mai PhD-k, tehat ezek atminositeset
      is kerni kell, es az egyetem szuveren joga, hogy eldontse, hogy egy
      regi rendszeru kisdoktori alapjan odaiteli-e a PhD-t. A gyakorlatban
      eleg sok egyetemen a kisdoktori kovetelmenyszintje nagyon hasonlo
      volt mar az utobbi evekben a mai PhD-rendszerhez (nem kellett ugyan
      eloadasokra jarni, de vizsgazni kellett a vegen, publikaciokat
      es nyelvvizsgakat kertek, stb.), igy pl. az ELTE TTK-n a nem tul 
      regi kisdoktorikat varhatoan siman atminositik PhD-ve (persze, ahogy
      hallom, nem hagyjak ki az alkalmat, hogy ez alkalombol egy kicsit
      meg ne fejjek a pacienst). Macera, de nem tunik tul veszesnek.

Ez tehat mind arrol szol, hogy hogyan illeszkedik az uj hazai PhD a
korabbi HAZAI fokozatokhoz. A kulfoldon szerzett PhD-k itthoni elismerese
ettol teljesen fuggetlen! Valoszinunek tartom, hogy az uj torvenyek
szerint ha valahol valamihez PhD cim a kovetelmeny (allas, stb.), akkor
ebbe a kulfoldi egyetemek altal adomanyozott PhD-k is belefernek; nem
hinnem, hogy ezekkel is el akarnak jatszatni azt a honositosdit, amit a 
kulfoldi-kontra-rigoutcai nyelvvizsgakkal. Bar pl. allasok eseteben a
munkaado valoszinuleg maga merlegeli, hogy ekvivalensnek tekinti-e az 
ELTE-n vagy a BME-n ill. a Gronlandi Fokavadaszati Egyetemen szerzett PhD-ket.

Uff. Szoljon, aki ennel tobbet (vagy esetleg mast) tud.

Udv,  KZ

Tisztelt Szalon !

	Ez az ARTE lesz a vesztem. Korabban szinte egyaltalan nem neztem
TV-t most meg majd' minden este ott kuporgok miniatur tevecskem elott
es nezem az ARTE-t. Tegnap este olyan megdobbento dokumentumfilmet adtak,
hogy sajnos a Szalon-olvasok nem menekulnek meg a beszamolomtol.
	A vallasi fanatizmusrol volt szo. 1994 augusztusaban 3 fiatalember
Marrakech-ben spanyol turistakat olt meg es elrabolt valami 6000 FF-nyi
keszpenzt. Mindharom arab szarmazasu francia allampolgar volt ugyanarrol
a parizsi lakoteleprol. Tettuk celja : destabilizalni Marokkot a turista-
ipar elleni tamadassal, kiirtani a "rosszat". A marokkoi rendorseg kettot
elkapott meg az orszagon belul, a nemileg brutalis vallatas alatt megdobben-
to kep tarult fel.
	Egy ilyen francia lakotelep nagyjabol-egeszeben olyan rossz, mint
lepusztultabb pesti tarsaik. Lakoik kozott a munkanelkuliek aranya rekord-
meretu. Sok a csellengo fiatal, egy felmeres szerint rosszabb helyeken az
emberek 50%-anak fegyvere van (vadaszpuskanak eladott ismetlofegyver), az
eroszakos cselekmenyek gyakoriak. Ebben a kornyezetben kezdett mukodni egy
muzulman szent ember, hogy a dzsihad szamara harcosokat szerezzen. Szabalyos
szeminariumokat tartott szabotazsbol, fegyverismeretbol, Koran-ismeretbol.
A jovo nelkuli fiataloknak a szent ugyert harcolni es meghalni nagyon vonzo
volt. Sajat megtakaritott penzukon egy erre specializalodott utazasi irodan
keresztul Pakisztanba utaztak es ott katonai kikepzest kaptak afgan, szudani,
sziriai es libiai oktatoktol vallasos agymosassal koritve. A fenti utazasi
iroda klienturaja gyakorlatilag csak ilyen fiatalokbol all.
	Kikepzesuk utan Boszniaba kuldtek oket harcolni. A boszniai 7. had-
testben harcoltak tobb honapon at. Meg ott akartak maradni, de a parizsi szent
ember hazaszolitotta oket. Europaban volt rajuk szukseg. Parizsban uzleteket
fosztogattak, mert az ugynek penzre volt szuksege, egyikuk automata fegyvereket
es loszert csempeszett Marokkoba.
	Veluk egyutt meg tobb csoportot kuldtek akkor terrorcselekmenyeket
vegrehajtani. Celpontjaik egyszeruen "turistak" voltak. Az osszes csoportot
elkaptak es csak egynek sikerult az akcio. A szent ember nyomtalanul eltunt.

	Volt egy masik film is, amelyben egy arab fiatalember focicsapatot
szervezett, hogy a fiataloknak sikerelmenyuk legyen es ertelmesen foglaljak
el magukat. Nagyon szimpatikusak voltak.

	A filmeket koveto vitaban megis az volt a terroristakhoz lakotelepe-
hez hasonlo helyeken elok velemenye, hogy amig a munkanelkuliseg ilyen magas
es ennyire kilatastalan az ott elok helyzete, javulas nem varhato.

Meg jo, hogy Magyarorszagon ez a problema ismeretlen.

Udv, Gabor

jo, az alabbit visszavonom;
>       Szerintem a magyar egyetemi oktatas ugy rossz ahogy van. Szet kene
>bombazni, akarcsak a magyar gazdasagot.

	Megtsegemre szol, hogy nagyon elkeserit az a lassusag amivel a valto-
zasok tortennek. Nem azt varom, hogy ket ev alatt tortenjen valami, sot most
mar azt se varom, hogy 10 ev alatt. Azt szeretnem, ha 2010-ben, 20 evvel a
fordulat utan, a gazdasagrol, de foleg az egyetemi oktatasrol, el lehetne mon-
dani, hogy a fele utat mar megtettuk a "helyes" iranyba. Hogy mi a helyes azon
persze lehet vitazni.
	Megis, miert vonom vissza. Azert mert en valoban a kis lepesek elvet
vallom. Es egy valahogyan mukodo rendszert nem jo teljesen szetverni. Meg min-
dig jobb egy rossz, mint a semmi.
	Es megis; miert mondtam? Mert elkeserit a helyzet. Megegyszer; nem az
faj, hogy nem mozdul a dolog hanem, hogy nem latszik esely a mozdulasra. Ma-
tekos nyelven szolva, nem maga a fuggveny erdekel, hanem a derivalja. Mert ha
a derivalt helyes, akkor a fuggveny is mozdulni fog a helyes iranyba. Legfeljeb
b
varni kell 5-6 evet.
	En ma azt nem latom, hogy barki is 20 evre tervezne. Osszevissza hazu-
doznak. 4-5 ev mulva ez lesz meg az lesz. De az egesz csak alca mind a poli-
tikaban, mind az egyetemeken. Azt alcazza, hogy 2-3 evig nekem szemely szerint,
meg jo legyen.

	Ki nekem a hiteles. Nos, aki elojon egy 15-25 eves prozsektel. Ami 
4-5 eves tavon rossz azoknak akikrol szo van (lakossag, diaksag, oktatok).
Es persze azonnal rossz a donteshozonak, mert oriasi konfliktusba kerul.
	Na megegyszer neki vagok. Ebben a nihilben ez csak ugy megy, ha ez
a kepzelt ember, eloszor epitkezik. Valamilyen szintem meggyozi az embereket
(itt most valamilyen vezetoi retegre gondolok). Ez x evbe tellik. Aztan kiall
es ordit, mint Torgyan. Megint eltelik jo par honap, talan 2 ev is. Aztan
mikor van egy icipici tarsadalmi bazisa, akkor elkezdi rendesen gyozkodni a
nepet. Ha donteshozo, akkor targyal a diakokkal oktatokkal szakszervezetekkel.
Es surun imadkozik, hogy ezeket megtudja gyozni. Ha kesz vagyunk akkor lehet
lepni. De ez az egesz, persze csak UTOPIA. Sajnos.

	Konkretan, a tandij. Az elozo kormany, a ket eves targyalas utan elju-
tott oda, hogy 94-ben be lehetett volna vezetni a tandijat. Ezt a valasztasok
miatt elhalasztottak. Ez kerem a demokracia ara.
	Ezert van az, hogy neha egy jo kis diktaturara vagynak az emberek, mert
a demokracia ara neha tul nagy. Most ha lehet ne tessek ebbe a mondatba bele-
kotni. Tessek megerteni, hogy mit mondok. Nagyjabol azt, hogy peldaul Napoleon
mukodeset a nep nemcsak, hogy szerette, hanem meg jol is jart vele. Tehat csak
annyit mondok, hogy vannak szituaciok amikor erre szukseg van. 
	No persze az elgondolkoztato, hogy Napoleon nem sok van (esetleg meg
Nagy Sandor), ellen pelda meg rengeteg. Vagyis egy rossz demokracia meg mindig
jobb, mondom en a' la Churchil.
	Na leallitom magam, mert megint kicsit elkalandoztam.


Berke Tamasnak,  
	irod:
>Azert jonehanyan "elvagyunk" a magyar egyetemi diplomainkkal a vilag 
>minden tajan.
	Helyes. De nem az egyetemi oktatas miatt. Ha engem 18 evesen ejtoernyo-
vel atdobnak ide, akkor nem itt tartanek. 
	
	Itt lehet dolgozni, otthon nem!
	Itt megelsz a fizetesbol, otthon nem!
	Itt van tolerancia, otthon nem!
	Itt szamit mit teszel, otthon nem!
	Itt szamit mit tettel, otthon nem!
	Itt szamit mire vagy kepes, otthon nem!
	Itt elismerik a munkadat, otthon nem!
	Itt nem irigykednek, otthon igen!
	Itt hasznalnak, otthon kihasznalnak!
	Itt ........ , otthon nem!

	Megis. Miert van az, hogy csak 1 vagy ket evre ohajtok kijonni? Miert
akarok otthon elni? Nem tudom! Nincs ra racionalis erv.
	De, ha otthon tonkre teszik az orszagot. Tonkre teszik az eletemet,
akkor nem hiszem, hogy sokat fogok gondolkozni. 


Jakics Jozsefnek,

>	Nem gondolod, hogy 
>bicskanyitogato az a pokhendi, arrogans stilus, amiben beszelt az 
>egyetemistakkal??
	De, en is igy gondolom. Es azt hiszem a fentiek szamodra is vilagosabba
tettek a velemenyem.

				Horvath Pista

Az amerikai felsooktatasrol elejtett mondatokbol en ugy veszem ki, hogy a
legtobb ember Magyarorszagon nem ismeri az itteni helyzetet. Legalabb is igy
tunik nekem, amikor valaki azt irta a Forumra, hogy ellentetben Magyarorszagga
l itt mindenkit felvesznek az egyetemre. Es azt is megemlitette valaki, hogy
itt nincs felvetelezes. Igaz, hogy felveteli vizsga nincs, de azert van
valami mas, ami talan meg fontosabb es meg dontobb a jelentkezo jovojere
vonatkozoan. Az SAT-rol beszelek. SAT a Scholastic Aptitude Test roviditese.
A teszt ket reszbol all: nyelv es matematika. A legmagasabb pontszam 800
mindkettoben; tehat a legmagasabb elerheto kombinalt pontszam 1.600. Minden
egyetemre keszulo diaknak kell, hogy legyen egy SAT pontszama. Van valami,
amit ugy hivnak, hogy ACT, es bizonyos egyetemek ezt kovetelik meg. En az
SAT-t ismerem csak, ugy hogy maradjunk csak ennel.

A kozepiskola negy evet a kovetkezo kepen hivjak. Elso = freshman; masodik
=sophomore; harmadik = junior; negyedik = senior. A harmadik evben a diakok
egy proba (junior) SAT-bol vizsgaznak. Ennek eredmenyei nem szamitanak, de
ugyanakkor elorevetitik, hogy mik a diak eselyei, milyen egyetemre
jelentkezhet, hova fogjak valoszinuleg felvenni. Ambiciozus szulok ambiciozus
gyerekei ha rosszul szerepelnek az SAT teszten, beiratkoznak kulonbozo
tanfolyamokra, ahol felkeszitik oket az SAT-re. Mindket resze az SAT-nek u.n.
"multiple choice" vizsga. Negy valaszt talalsz es abbol kell a helyeset
kivalasztanod. Sot arra is ugyelni kell, hogy meglehetosen gyorsan
gondolkozzal. Jobb valaszolni a kerdesekre, meg akkor is, ha a diak nem
biztos a feleletekben. A fontos az, hogy az ember befejezze a tesztet. A
nyelvi reszben azt akarjak megtudni, hogy milyen jo a diak szokincse. A
matematikai resze a kozepiskolai anyagot fedi. Ha egy diak eredmenye peldaul:
verbal = 450; math = 430, akkor biztos, hogy nem fog tul jo egyetemre
kerulni. Ugyanis, itt van egy-ket pelda: Yalen peldaul (Harvard nem hajlando
elarulni) az atlagos (mean) SAT eredmenyek: V: 660; M: 700. Ugyanakkor a
University of Denver diakjainak atlagos SAT eredmenyei: V: 480 M: 530. De
persze nem csak az SAT eredmenyeket veszik szamitasba hanem a gimnaziumban
elert tanulmanyi atlagot is. Ha azok tul alacsonyak, kulonosen
osszehasonlitva az SAT-vel, egy jobb egyetem valoszinuleg nem fogja az
illetot felveni, mondvan, hogy a diak "underachiever," es valoszinuleg az
egyetemen sem fogja halalra dolgozni magat. Mivel vannak igen jo gimnaziumok
es igen rosszak is az egyetemi felvetelezo bizottsag termesztesen ezt is
szamitasba veszi: X gimnaziumbol egy "A" talan kevesebbet jelent mint Y
gimnaziumban a "C." Harmadsorban, a tanarok ajanloleveleit is szamitasba
veszik, de hogy az igazat megvalljam azok igen gyakran olyan semmitmondok es
banalisak, hogy nem sokat lehet megtudni beloluk. Negyedsorban persze vannak
masfajta meggondolasok is. Peldaul a Yalen arra torekednek, hogy egy
"balanced student body" legyen, meg pedig az orszag minden teruleterol, es
beleertve a kisebbsegeket. Termeszetesen erdekli oket, hogy legyenek itt
diakok, akik a termeszettudomanyokkal foglalkoznak, legyenek olyanok, akiket
a zene erdekel, vagy a szinhaz. Tehat nehogy veletlenul 1300 diakbol 1200
ugyvednek keszuljon.

A Yalen peldaul a jelentkezo diakok 15-16 szazalekat veszik fel: minden
evfolyamban van kb. 1,300 diak. Az undergraduate diakok szama osszesen 5 ezer
korul van. A University of Denverre persze konnyebb bejutni. Nemcsak az SAT
szamok alacsonyabbak, hanem a jelentkezok 65 szazaleka bejut az egyetemre.

A legtobb diak jelentkezik legalabb 4-5, de lehet, hogy ennel is tobb
egyetemre. Ha az SAT eredmenyek alacsonyak egyszeruen nincs ertelme otven
valahany dollart kolteni az "application fee"-re egy olyan egyetemre, ahova
az illetonek semmi lehetosege sincs bekerulni. Altalaban a diakok valasztanak
egy u.n. "safety school"-t, marmint egy olyan egyetemet, ahova majdnem
holtbiztos fel fogjak oket venni.

Az egesz procedura meglehetosen komplikalt es sajnos az u.n. guidance councilo
r-ok nem adnak igazan jo tanacsot a novendekeknek, kulonosen kisebb videki
gimnaziumokban. Neha igen tehetseges fiatalok, akik osztondijjal
bejuthatnanak a legjobb egyetemekre, egyszeruen eltunnek a sullyesztoben valam
i helybeli kis egyetemen.

Szoval a helyzet itt az, hogy vannak itt ezrevel egyetemek, de nem mindegy,
hogy ezen vagy azon az egyetemen vegzel. Nem hiszem, hogy a kulonbsegek az
otthoni egyetemek kozott ilyen oriasi lenne.

Balogh Eva

Fulop Robert latomasabol lemaradt egy apro, de talan megis fontos
motivum: Szolga Var sorsa akkor pecsetelodott meg veglegesen, amikor a
kucseberek (?? tessek mondani, mi az hogy kucseber?) kiragadtak az Ut
es Igazsag Bajnokanak a kezebol a Kamara Hasznara Torteno Hazardjatekok 
lebonyolitasabol szarmazo beveteleket... Pedig azokon az aranyakon a
szabadsagot lehetett volna am megvaltani.

			Tisztelettel, Hetyei Gabor

A kovetkezo hirecske a Tallozobol felkeltette erdeklodesemet. Az iras
eredetileg az *Uj Magyarorszag* marcius 17-i szamaban jelent meg Bartal Csaba
tollabol. A hatter egy alairasgyujtesi akcio a tandij bevezetese ellen. Hadd
idezzem:

Juventus, ventus (fiatalsag: bolondsag)--tartja a latin kozmondas. A
foiskolasok azonban ezuttal nagyon is jol tudjak, mit csinalnak.
--Mit szoltok ahhoz, hogy lesz tandij? Varatlanul ert benneteket?--kerdeztunk
nehany hallgatot az alairok kozul.
--Nem, nem ert varatlanul. Nem voltak illuzioink. Tudtuk--mindenfele igergetes
ek ellenere is--, hogy elobb-utobb bevezetik a tandijat. Alapvetoen jo
otletnek tartanam, ha a diaksag ezert kapna is valamit. Valoszinuleg
elfogadnank, ha nem kellene az oran az olemben irnom; ha szabadon valaszthatna
nk meg tanarainkat, ha megfelelo szocialis tamogatasban reszesulnenk. Igy
azonban, mostani formajaban, hogy nincs mogotte kidolgozott biztositasi
rendszer, nincsen reszletes koncepcio, hogy egyszeruen csak ugy odadobtak neku
nk: "Nesze neked tandij!", nem fogadhatjuk el. . . .

Kivancsi lennek, hogy masoknak mi a reakcioja mindehhez.

Balogh Eva

Kedves Gyuri,

gondolom Te sem banod, hogy lassitottam kicsit a levelvaltas tempojan,
es igy Neked is jutott idod hasznosabb dolgokra is. Ugy erzem muszaj ezt
a tarsalgasunkat alacsony prioritasu teendokent kezelni, ugyanis a jelek
szerint sokmindent kell, hogy tisztazzunk.

Kezdjuk rogton Allende halalaval. Nem vagyok szakertoje Latin-Amerikanak
(sem), es csak kicsuszott a szamon valami, amit evidencianak hittem. 
Azota kicsit utanakerdeztem a dolgoknak, es valoban ugy tunik, az
ongyilkossag-verzio sem kizart. Abban azert talan egyet lehet ertenunk,
hogy legalabb kozvetve biztos volt resze Allende halalaban annak a
katonai mozgolodasnak, amelyik ot, Chile demokratikusan valasztott elnoket 
a hatalombol elmozditotta. Talan ahhoz se fer ketseg, hogy az USA nem
batoritotta a chileieket a torvenyes rend tiszteletere, es hogy nem
szankcionalta a puccsistakat. Sot, meg azt is megkockaztatnam, hogy ha a
CIA tevekenysege valoban annyiban merult volna ki, hogy mint irod,
"osszehoztak a teherautosofortulajdonosok szervezetet az AFL-CIO
(egyesult allamokbeli szakszervezeti szovetseg) kepviseloivel," ez meg
nem lett volna elegendo alap egy kongresszusi kivizsgalas inditasara.

Ezen a ponton meg kell, hogy kerdezzelek, hogy a Te intuiciod szerint
csak annyit ildomos az USA rovasara irni Del-Amerikaban, amennyit az USA
magarol hivatalosan elismer, vagy szabad neha az embernek ugy hinnie,
hogy "ez a dolog kerem ugyesen el lett tussolva"--anelkul, hogy tulzott
baloldalisag gyanujaba esne. Hogy egy egeszen konkret peldat emlitsek:
az Iran-kontra ugyben a hegyek hosszas vajudasa utan meg egy eger is
alig szuletett. Baloldali propaganda-e ennek ellenere megis amondo
lenni, hogy az Egyesult Allamok kormanya a sajat alkomanyat sem tisztelo
modszerekkel tamogatott szelsojobboldali fegyvereseket Nicaraguaban?  

Ez persze csak egy illusztrativ kerdes, ennel sokkal jobban erdekelne,
hogy minek alapjan allitod holtbiztosan, hogy Allende ongyilkos lett?

Uj Zelandot illetoen csak ket megjegyzesem lenne, egy komoly es egy
felkomoly. A komoly az az, hogy megis jobban esne ha egyetlen olyan
peldat mondanal, amikor egy orszag a Vilagbank tanacsait kovetve maszott
ki a gazdasagi slamasztikabol (igy, kijelento modban), es nem olyan
strategiat kovetett teljesen sajat elhatarozasabol, amit a Vilagbank
"javasolt volna" (felteteles modban). Szerintem nem elhanyagolhato
kulonbseg az sem, hogy egy fejlett es gazdag orszagrol, vagy egy
elmaradott es szegeny orszagrol van szo. A felkomoly kerdesem elott meg
elore bocsanatot kernek, ugyanis engem is zavar az a "magyar
aktualitas", amely --szandekom ellenere-- sokaknak eszebe fog jutni.
Arrol van szo, hogy epp a napokban --a kanadai deficitrol spekulalva--
emlitette nekem valaki, hogy peldaul Uj Zelandban az volt a megoldas,
hogy befagyasztottak a lakossagi takarekszamlakat egy hosszabb idore, es
az igy elmaradt kamatbol fizettek ki az adossagokat. (Szobeli
ertesulesrol leven szo, nem tudom pontosan milyenfajta szamlakra
vonatkozott a befagyasztas.) Szoval azt szeretnem megkerdezni, errol a 
lepesrol mit tudsz, volt-e ilyen, es mi a velemenyed rola.  

			Barati udvozlettel, Hetyei Gabor

Kedves Szalon,

idaig ket baratomnak meseltem el Bokros es Suranyi onmeghazudtolasanak
es az ezutan bekovetkezo devizaszamla-paniknak a tortenetet. 
Az egyikuk sved, a masikuk brit allampolgar, mindkettojuk regi
hagyomanyu demokratikus kulturaban nott tehat fel. 

Nos, lehet hogy en adtam elo valamit rosszul, de meglepetesemre
mindketten azzal a kerdessel szakitottak felbe, hogy "ugye azota a
delikvensek mar lemondtak"? 

Mivel ket olyan szakemberrol van szo, akiket a nyugati demokracia
mellett leginkabb elkotelezett SZDSZ tamogat, szuksegesnek tartom
tovabbadni a kerdest: tenyleg felvetodott-e az erintettekben a lemondas
gondolata? Vagy ha nem, felvetettek-e azok az SZDSZ-es kepviselok es
ujsagirok, akik a taxisblokad idejen oly magabiztosan leckeztettek az
MDF-et a nyugati tipusu demokracia irott es iratlan viselkedesi
normairol?

				Tisztelettel, Hetyei Gabor

Kedves Anto'ny Gyuri,

par nappal ezelott irtal nehany erdekes dolgot Chilerol, amiket en idaig
maskent hallottam/olvastam. (Reszeket, amikkel nem akarok vitaba szallni,
onkenyesen torolve) ezeket irtad:

>1. Allende ongyilkos lett a Moncada Palota ostroma alatt, ot senki sem "tette
>   el lab alol".

Itt eloszor is azt kerdeznem meg, hogy mik az erre vonatkozo forrasaid?

>
>2. A CIA szerepe abbol allt Chileben, hogy osszehoztak a teherautosofor-
>   tulajdonosok szervezetet az AFL-CIO (egyesult allamokbeli szakszervezeti
>   szovetseg) kepviseloivel, hogy az utobbiak tippeket adhassanak a elobbi-
>   eknek azzal az orszagos sztrajkkal kapcsolatban ami merleg nyelve lett az
>   Allende elleni orszagos mozgalomban.  Eddig senki nem tudott bizonyitekot
>   folmutatni a PUCCSBAN valo CIA reszvetelre, bar ez a balos propaganda
>   sarkkove Chilevel kapcsolatban.
>
>5. Fonti kerdeseid egy ki nem mondott tovabbira utalnak: ha egy orszag beint
>   a Vilagbanknak az ahhoz vezet-e, hogy az USA rauszitja a CIA-t es pucs-
>   csal megdonti annak kormanyat ?  Szerintem ki hogyan kezelte a Vilag-
>   bankot az magaban sosem bokte az USA kormanya orrat annyira, hogy ilyen
>   messzire menjen.  Ha egy orszag olyan politikat folytatott ami az USA
>   erdekeit komolyan sertette, mar volt USA intervenciora pelda.  Az ilyen
>   politikanak altalaban (bar nem szuksegszeruen) szerves resze volt olyan
>   gazdasagpolitika is amit a Vilagbank nem partolt, de az USA-t az hogy
>   ki hogyan kezeli a maga polgarai politikai vagy gazdasagi jogait a Reagan
>   vagy Clinton-fele szolamokkal ellentetben nemigen erdekli.
>

Ezt szeretnem szembesiteni egy altalam olvasott valtozattal, ami kicsit mas
megvilagitasba helyezi a dolgokat. Arra kernem kedves moderatorunkat, hogy
a tortenelmi tisztazas kedveert engedje meg, hogy par paragrafust begepeljek
Walter LaFeber, The American Age, United States Foreign Policy at
Home and Abroad Since 1750 c. konyvebol. Es mielott Gyuri lecsuzliznal, hogy
balos propagandat ohajtok kozze tenni, hadd emlitsem meg, hogy LaFeber
az egyik legnagyobb tekintelyu tortenesz az USA-ban, 30 eve a Cornell
tortenesz professzora, es altalanos konszenzus szerint kozeputasnak tekintheto.
Ime:

In 1970, Salvador Allende Gossens, a middle-aged, experienced politician,
used his Popular Unity party (a coalition of his own Socialist party and
other Marxist groups) to run for presidency. Determined not to have a
second Cuba and intent on showing Brezhnev that the United States could
control its own hemisphere, Kissinger saw Allende as "a challenge to our
national interest." Just before the election, Nixon ordered the CIA to prevent
the Socialist's victory, even if it cost $10 million. A two-track policy
was launched. Track 1 cut off outside aid to Chile, with the aim of
squeezing the nation's economy until it "screamed" to use Nixon's word.
Track 2 secretly put the CIA into contact with extreme right-wing army
officers who would use force to prevent an Allende victory. But it was
too late. Allende, with 36 percent of the vote, won by a paper-thin
margin. The US ambassador cabled home: "Chile voted calmly to have a
Marxist-Leninist state, the first nation in the world to make this choice
freely and knowingly." US officials then turned to overthrowing the newly
elected president. They systematically cut off international as well as
American aid. By September 1973, the CIA had reported spending $8 million
in anti-Allende activities, much of this money used in cooperation with
the Chilean military. Allende did not help himself. Mismanagement worsened
an alrady declining economy. He was unable to counter either his opponents'
or the CIA's success with both the army and the middle class (especially
housewives), who took to the streets to protest shortages. In September
1973, the army attacked the president's offices. Allende, the US ambassador
to Chile claimed, apparently committed suicide during the struggle.
But the circumstances of his death remain murky. Many, including his
closest family members, believe he was murdered.
The United States had again helped overthrow an elected government. Nixon
did so for many reasons. Several of his closest supporters, including Donald
Kendall of Pepsi-Cola and Harold Geneen of International Telephone &
Telegraph, urged the president to get rid of  Allende before their extensive
Chilean holdings were nationalized. The US intelligence and military also
feared the loss of their stations in Chile. But, above all, Nixon and
Kissinger saw Allende as a threat to their order in the hemisphere. "I
don't see why we have to let a country go Marxist just because its people
are irresponsible," Kissinger was quoted as exclaiming.

But the price turned out to be high. Word spread of the deep CIA involvement,
a congressional investigation was held, and the result was a scathing
indictment of the Nixon-Kissinger policies. In Chile itself, the brutal
dictatorship of General Augusto Pinochet Ugarte locked into power. Pinochet's
brutality even bloodied the streets of Washington, D.C., in 1976, when his
agents killed Orlando Letelier, Allende's foreign minister and an outspoken
critic of the new dictatorship. An American woman was also killed in the
bomb attack.

Az idezetbol lehagytam a hivatkozasi listat, amit keresre szivesen elkuldok
barkinek.

Ezek fenyeben megkerdeznem: mennyire tekintheto az USA nagykovet allitasa
Allende ongyilkossagarol objektivnek? O erdektelen volt az esemenyekben?
Tovabba, a fent emlitett szabad-piaci kepviselok mennyire folytattak fair
jatekot?

Udvozlettel, Leirer Laszlo