Hol lehet beszelgetni orvosi temakrol, micro es sejtbiologiarol, "oxidative
stress"-rol, aging and telomeres???
antioxidants and cancer and CHD....longevity and style of life
Nem akarom itt csak ugy megnyitni a temat, de keresek magyarokat a vilagban
barhol foleg orvosokat termeszetgyohgyaszokat rakkutatokat...
Lehet hogy lehetne nyitni egy oldalt errol.
Mi itt olaszorszagban de amerikaban kulon konferenciakat szervezunk ezekben
a temakban es nagyon szivesen bevonnek magyar szakertoket.

Gazda Gabor
Member of ION London

Torino/Italy

Sziasztok !

En egy eve foglalkozom a szcientologiaval. Igen sok adatom van rola.
Csupa remek ,tisztesseges ember vegzi ott a munkajat.
Ismerek embereket akik mar magasabb szinten foglalkoznak vele.
De en meg eeeeeletemben nem hallottam arrol hogy CO$.

Na mindegy.
Szerintem szornyu az ahogy beszelnek a szcietnologiarol egyesek.
Bar az en lelkivilagomat ez korantsem befolyasolja. Csak kicsit elszomorit,
hogy egyesek hogyan traktaljak bele az emberekbe ezt a sajtomaszlagot.

Ez legalabb olyan undorito felfujt dolog volt most itt a Tudomanyban,
mint a Clinton ugy a nagy vizen tul.

Nekem nem osztalyreszem megvedeni a szcientologiat.

Csodalkoznek ,ha valki kihasznalna az egyeni jogat ahhoz ,hogy sajat
velemenyt alkosson bizonyos dolgokrol.
Valoszinuleg az ilyen emberek szeretik, ha ilyezgetik oket a sajtohirek.

Ha valaki megeszi azt a demagogiat amiket terjesztenek a szcientologiarol,
akkor sajnos nem latom akadalyat annak, hogy azt is elhiggye, hogy a sajto
egy tejtermek.

En direkt odamentem es megneztem mi folyik ott es sajat velemenyt alkottam.

Barki barmit kerdezhet tolem, hacsak tudok valaszolok.

Egyebkent meg Operative Thetan.
Ez annyit tesz hogy szellemi leny aki "okozo" tud lenni.

Ez annyit jelent, hogy nem az egyik ember rangatja a masikat a droton, hanem
onnalo szabad velemnye van.
Na ez ellen en is baromira tiltakoznek, ha ........ lennek. :)

Mindannyian felelosek vagyunk tetteinkert.....gonodlom ez nem uj senkinek
sem.

-------
Bocs, ha esetleg tuloztam ...; de a mai vilagban ugy latom sokan ugy
viselkednek mint a rossz gyermekek az ovodaban. (csufolkodnak)

Udv: MB

Sziasztok!

Én nem hiszem, hogy a dupla porgettyü eldöl. Szerintem az gyöz, amelyiknek a
sulypontja lejjebb van.
Egy magas sulypontu porgettyü labilisebb, mint az alacsony sulypontu.
Probáld meg az o'ra fogaskerekét forditva megporgetni.

(Miert nem lehet itt ekezetesen irni, WEB lehet magyarul, csak lev. lista
nem?)

Üdv: Imre

Talan emlekszik meg valaki par honapja (vagy eve?) irott cikkemre, 
melyben Kolumbusz utazasaval foglalkoztam. Azota utananeztem, es 
talaltam nehany erdekes dolgot, ami talan masokat is erdekelhet.

Kolumbusz elso celpontja Japan volt, ami az akkori ismert vilag 
keleti csucskenek szamitott, tehat a legkozelebbi szarazfold nyugatra
indulva. A rendelkezesere allo terkep pedig annyira "meresz" volt, 
hogy ezen Japan tenyleg csak egy ugrasnyira latszott 
Spanyolorszagtol.

Ha megfigyeljuk Kolumbusz utvonalat, az ut utolso negyedenel egy 15 
fokos fordulot tett del fele. A hajonaplo tanusaga szerint ennek az 
volt az oka, hogy attol felt, eszakrol elkeruli Japant, ezzel 
napokkal hosszabbitva meg az utazast. Ez rendkivul kedves gondolat 
volt tole, mivel tobb hosszusagi fokkal Japantol delre hajozott, 
mikor ezt elhatarozta. 

Amikor pedig Kuba eszaki partvonalat behajozta, annyira el volt 
ragadtatva annak nagysagatol, hogy hajonaplojaba bejegyezte: ez csak 
valami hatalmas birodalom hatara lehet (Kinae). Nem nehez eszrevenni,
hogy Kuba partvonala meg Spanyolorszagenal is szerenyebb, nemhogy 
Kinaenal. 

Mindezt figyelembe veve nyilvanvalo, hogy a "Paradicsom meghoditasa",
es egyaltalan, a Kolumbuszrol szott mitosz meglehetosen hamis. Az 
igazsag szerintem sokkal izgalmasabb, mint az a buta legenda, a 
fenyeshomloku tavolbatekintorol, amit megfilmesitettek. Engem 
lenyugoz ez a tortenet, mert valami nagyon tanulsagosat mond az 
emberi felfedezesekrol, a fejlodesrol, vilagkepunk alakulasarol. 
Kolumbusznak halvany fogalma sem volt arrol mit csinal, hol jar, es 
hogy valojaban mit kene tennie. Egy alomvilagban hajozott, egy nem 
letezo miniatur bolygon, nem letezo tengereken, fantom szigeteket 
kerulgetve. Azt hiszem minden felfedezes egy ilyen alomutazas, es 
csak utolag derul ki, vajon er-e valamit az egesz, vagy csak 
idopocsekolas volt. 

Befejezesul meg egy anekdota (amit a Spectrumon lattam), ami fenti 
gondolataimat tamasztja ala. Fel evszazaddal ezelot XY felallitott 
egy elmeletet a szaglasrol, mely az izleleshez hasonloan, a molekulak
alakjat erzekelo receptorokon alapult. Ez az elmelet volt azota is az
elfogadott allaspont. Ezt az utobbi fel evszazadot XY az elmelet 
tokeletesitesevel, az alakzatok csoportositgatasaval, a hezagok 
betomesevel toltotte, de ez sehogyan sem akart osszejonni neki. Mig 
egyszer jott ZV, es bebizonyitotta, hogy a szaglas az izlelestol 
teljesen elteroen, a molekulak sajatrezgesein alapul, es a molekulak 
alakjahoz nem sok koze van (ertsd.: semmi). 

Szerintem ehhez kepest a Hamlet egy vigoperett.

Mindennek az a tanulsaga, soha ne legyunk biztosak az 
alaphipoteziseinkben, es ne tegyuk fel az eletunk egyetlen otlet 
nyoman barmire. A kerdes csak az, lehetseges e egyaltalan igy barmi 
ujat felfedezni. Azt hiszem nem. Kolumbusz es XY kozott csak annyi a 
kulombseg, hogy Kolumbusznak bejott.

Udv.: Sebestyen Balazs

> Ha a vakuban nehany coulomb lenne, akkor nem vakunak hivnak, hanem
> magnesfegyvernek. Az eloadonk igy tette szemleletesse, mennyi egy
> coulomb: Ha egy hidon ket egymastol 1m-re levo poznat feltoltunk 1
> coulombbal, akkor osszedol a hid (1 C es 1 meter eseten: F=9 * 10^9 N,
> tehat kb. 9 millio tonna).

Egy coulomb az nem olyan sok, 1 A*s, ami egyaltalan nem nagy dolog.
Egy mondjuk 70Ah -s akkumulator nagyjabol 252,000 coulomb toltest
nyel el vagy ad vissza. Egy 50,000uF -os elektrolit kondenzatort,
mintegy 20V-ra feltoltve maris benne van az egy coulomb toltes.
Ha az jobb, ha egy 5,000uF-es kondit toltesz fel 200V-ra, ugyanugy 
1C -od van. 
Namost ha viszont mondjuk egy 1pF -os kondit akarsz ravenni, hogy
elnyeljen 1C-t, akkor mar ugye 10^12V kene hozza, ami valamivel
nagyobb, mint az erintesvedelmileg megengedett :-)

Az, hogy 1C, semmit nem jelent. Minden attol fugg, hogy az 1C eppen
miben van.

Zoltan

Kedves Tudosok !

> Felado :  [Germany]
>> De ne feledjuk, hogy barmelyikunkkel elofordulhat, hogy beesik - meg 
>> eleteben - egy fekete lyukba. Akkor milyen tanacsot adhatunk neki?
>Semmilyet. Szomoru, mi? ...  :-)

Dehogynem adhatunk! Megmondhatjuk neki, hogy huzza ossze magat, mert az 
arapaly ero ugyis kinyujtja ;-) Na jo, a tanacsado szolgaltatast en sem 
gondolom veresen komolyan. De attol, hogy ez a veszely nem fenyeget, meg
erdekes. Nehez meghuzni a hatart -- az is erdekes, hogy mi tortenik a 
Nap belsejeben, pedig oda sem keszulok menni.  

> Felado : Takacs Ferenc

> Eszrevetted, hogy feltetted a megvalaszolatlan kerdest? Mennyi a
> valoszinusege, hogy tevedtek a relativistak? Persze amig az elmeleti
> joslasokat csak elmeleti peldak megoldasara hasznaljuk, addig ez a
> kerdes nem igazan fontos. Ezert fontos a meres, mivel az eppen egy
> gyakorlati alkalmazasa az elmeletnek.

Nem azt mondom, hogy a joslatokat nem kell ellenorizni, nagyon is kell.
De tortentek mar hasonlo jellegu ellenorzesek. Tortentek, es fenyesen 
kialltak a probat.  Zoli-geonautanak koszonom a Mariner peldat.

> Az ut hossz valtozasat elvileg is lehetetlen kiserletekkel megmerni,
akkor miert tetelezzuk fel, hogy azonos altalunk hasznalt r betuvel ?

Kedves Feri,

Nem egeszen ertem, miert ragaszkodsz ahhoz, hogy az alt-relativitas csak
statikus esetet tud leirni. Nem csak statikus, eleve nem lehet csak sta-
tikus, hiszen a ter es ido egyenrangu szerepet jatszik, ott vannak az 
ido-derivaltak is. Egyszeruen arrol van szo, hogy a legkonnyebben targyal-
hato, legvizualisabb alt-rel eset a fekete lyuk, ez nagyjabol ekvivalens 
az elektrodinamika statikus pont toltesevel. Az, hogy bonyolult esteket 
nem mindig tudunk expliciten megoldani, vagy tobbnyire nem tudunk megol-
dani, az meg nem cafolja az elmelet ervenyesseget.

Azert akadnak! nem-statikus esetek, amelyek nyomonkovethetok a relativitas-
ban. Peldaul a gombszimmetrikus osszeomlas is nyomonkovetheto, igaz meg 
belso nyomas nelkul sem trivialis mutatvany. Belso nyomassal meg bonyolul-
tabb, de arra is vannak szamolasok.

Ha raallsz egy osszeomlasnak indulo csillag feluletere, akkor nagyon veges
(sajat) idon belul a fekete lyukon belul vagy. Kivulrol nezve ez vegtelen
t ido, de ha kivulrol nezed a csillagot akkor exponencialisan, vagy nagy-
jabol exponencialisan halvanyodik. Masodpercek dolga, hogy teljesen sotet 
legyen.

Ha mar szegeny lyukbaeso emberunket szobahoztam, alljon itt egy ujabb 
*eletbol ellesett* feladat :  
Az osszeomlasnak indulo csillag felszinere alufoliat erositunk, es vaku-
val ravillantunk. Mit fogunk latni ?

Meg valamit a statikusrol: meg a statikus fekete lyuk sem egeszen stati-
kus. A Schwartzschild sugaron belul a t-t es r-r metrikus tenzorelemek elo-
jelet valtanak, vagyis t lesz terszeru, es r lesz idoszeru. Az r-fugges 
akkor mar nem statikust jelent.

udvozlettel 
kota jozsef

>Az amugy vilagszerte bevalt teszt neve OCA teszt. (Oxfordy 
>Kepessegvizsgalat)

Egyszer en is kitoltottem egy ilyen tesztet. Olyan eredmeny jott ki, 
hogy a csaladom, es az ismerosok hetekig rohogtek rajta. Nem titok: a 
teszt alapjan orvosi, _sulyos orvosi_ eset vagyok, nem is vettek fel a 
munkahelyre. Lehet, hogy egy teszt, amit egy pillanatnyi allapotban 
kitolt az ember es mindenfele fifikak alapjan ertekelnek tobbet tud 
rola, mint a tulajdon csaladja? Nem hinnem. Lehet, hogy szkeptikus 
vagyok, vagy csak tul nehezen bepalizhato. Mindenesetre en 
megkerdojeleznem, hogy egyaltalan a TUDOMANY -ba valo-e az ilyen.

Az IQ teszt jo dolog, de az is csak pillanatnyi allapotot mutat, ezert 
kell Red Bullt inni elotte :)

 Chucky

Sziasztok !

>> A meresek nemcsak, hogy kimutattak a jel keseset, amely a
>> Nap gravitacios terenek sebessegcsokkento hatasa miatt
>> ( Karl Gilzin -Kulonos vilagban- 1978 )

> Felado :  [Hungary]
>Nem veletlenul annak, hogy azon a godetikuson akkora volt a tavolsag?  Ha
>jol emlexem, a fenynek muszaly mindig fenysebesseggel mennie, mert nincs
>tomege.

>Ha ez valami Tudomanyos isemretterjeszto dolog, akkor igen ponygyolan
>fogalmaz...

Jobb hijan az volt, es mindossze a kiserlet tenyere akartam utalni 
vele.
Az ertekeles valoban nagyon homalyos volt.

En is hianyoltam, hogy a _sebessegcsokkenes_ nincs korrekt
modon korulirva, bar hozza tartozik az igazsaghoz, hogy a konyvben 
egyeb helyeken  hangsulyozottan szerepel 
a fenysebesseg abszolut allandosaga vakuumban.

Az elmeleti munkak, illetve a tankonyvek viszont sajnos 
sok esetben eltekintenek a kiserleti hatter ismertetesetol, 
es a gyakorlati alkalmazasoktol, tapasztalatoktol, ami szinten 
okozhat hianyerzetet.

Gilzin konyve valoban ismeretterjeszto, es tele van renitens 
gondolatkiserletekkel, igy nekem nagyon megtetszett, es 25 kemeny 
forintert lecsaptam ra nemreg egy konyvtari kiarusitas kapcsan.
Egyebkent lektoralt konyv, es jonehany kiegeszito megjegyzest is 
tartalmaz,  nem tartalmi hibak miatt, hanem reszletez,
es adalek informaciokat szolgaltat.
Bar a gondolatkiserleteimet nem konyvbol szedem, s epp emiatt 
gyakran nem is tudom a megoldasukat, megis orulok, hogy mindenutt 
vannak rokonlelkek.

( jelent valamit, ha egy kifogastalan allapotu, kozertheto, 
  modern fizikaval, es fizikatortenettel foglalkozo konyvet 
  igy kiarusitanak ? )
 Hasonloan olcson vettem _Az elet eredete es a lemeztektonika_ 
 cimu konyvet is. )

Meg idezek belole, mert a hozzafuzott lektori kiegeszites 
kulon erdekes:
_Gyemantban a feny terjedesi sebessege mindossze 125 000km/s.
 Elofordulhat, hogy valamely anyagban, pl. vizben a reszecske -
 mondjuk elektron - nagyobb sebessegu, mint a foton,
 vagyis a KOZEGBENI fenysebessegnel gyorsabban halad *

* Csak a vakuumban mert fenysebesseg abszolut. A feny terjedesi
sebessege barmilyen kozegben mar a megfigyelo mozgasanak
a fuggvenye._
 
>Sotetitsen mar fel valaki arrol, hogy mit is ert itt annyi ember a
>fenysebesseg csokkenese alatt, mert meg mindig nem ertem.  

A C-vel mint fizikai allandoval lehet csak talalkozni, 
minden felteteltol, korulmenytol fuggetlenul, amikor
vakuumbeli erteket megadjak.

Ha fuggne bizonyos korulmenyektol, mitol lenne fizikai allando ?

A gyorsulo rendszerbeli fenyelhajlas a spec.rel.
alapjan ( gondolatkiserleti uton is ! ) bealathato.
Hivatkozom itt szerenyen a mozgas iranyara merolegesen
elhelyezett fenyforras fenyenek terjedesere vonatkozo korabbi
gondolatkiserletre, mely gyorsulo rendszerre vonatkoztatva 
is vegiggondolhato, s arra kell jutni, hogy bizony ott
mar nem talalja el a vevo-erzekelot a feny, s ennek oka
eppen az az elhajlas, melyet a fenyforrassal egyutt 
gyorsulva utazonak tapasztalnia kell.
Az allo megfigyelo nem fog elhajlast tapasztalni, de
a talalat hianyat szinten tapasztalhatja. 
A fenysebesseg abszolutertekenek megvaltozasara pedig 
nem latni tovabbra sem okot, csak iranyvaltozas
tortenik.

Az allo megfigyelo a fenyforrasbol kilepo fotonok kilepesi 
szogenek  mozgas-iranyaba mutato novekedeset tapasztalja csak,
( mely a pillanatnyi sebessegtol fugg) s azt, hogy a 
vevo-erzekelo, mintegy  _meg-log_ a beerkezo 
foton elol.

De tudom, tudom ! A matematikai leiras, es a kiserleti igazolas
lehet csak elsopro ereju.

Annyit meg a rend kedveert, hogy miutan a gyorsulo rendszerbeli 
gorbult ter ugyanolyan fizikai termeszetu, mint a tomegek tere, 
emiatt a _gravitacios kolcsonhatas_ eltunt a fizika fogalomkorebol, 
s csak hetkoznapi hasznalatban maradt meg.

         Udv: -geonauta-

Ui: Regebben hallottam egy rovid, frappans kijelentest
    az ido es ter osszefuggeserol: 
    Ha jo az ido, lemegyek a terre.

T. Zoli !

> ( Karl Gilzin -Kulonos vilagban- 1978 )
Nagyon orulok a cikkednek, amely tajekoztatott (20-30 evre
visszamenoleg) az alt.rel. egyik kovetkezmenyenek kiserleti
igazolasarol, vagyis az idonek a gravitacios terben tapasztalhato
lassulasarol. Igy egy vitas kerdes maris megoldodott. Valojaban
pirulhatnank, hogy errol az eredmenyrol csak ilyen kerulo modon
ertesultunk, de mentsegunkre szolgaljon, hogy ez a hianyossag a
tudomanyos eredmenyek elterjedesi nehezsegeinek is betudhato. :-(
Hasonlo keppen orulok Gergely cikkenek, amelybol megtudhattuk, hogy
tovabbi fontos kiserleteket terveznek az elmelet kiprobalasara.

T. ImRe !

Idokozben ket leveled is osszejott, de igy legalabb szinkronba
kerultunk.

>Mielott lebecsulned a masikat,..
Ha a cikkem igy ertelmezheto lett volna, akkor azt nagyon sajnalom, ez
egyaltalan nem allt szandekomban. Ellenkezoleg. Nagyon sok uj ismeretre
tettem szert cikkeidbol, amiert csak megkoszonhetem a hozzaszolasaidat.
Mindossze arrol van szo, hogy azokra a ketsegekre, amelyek bennem
felmerultek a terelmeletekkel valo ismerkedesem kapcsan, sem a
konyveimbol, sem pedig a te cikkeidbol nem kaptam ez ideig megnyugtato
valaszt.  Nos a konyveim, valoban nem olelik fel a teljes problemakort.
Az alt. rel. temajaban a Landau-Lifsic konyven kivul erdemes
megemlitenem Simonyi Karoly: Fizika tortenetet, vagy Einstein
nepszerusito muvet. Sajnos a konyvesboltokban ennel tobbhoz nem igen
lehet hozzajutni, az ilyen konyv kiadasa nem uzlet. Ezert is nagyon
fontosak szamomra a te cikkeid, amelyek reven szamos olyan dolog
erthetobbe valt, amely nelkul nem fogalmazhatnam meg gondolataimat ujra,
es ujra, de mindig kiforrottabb formaban, es amelyekre ezert te is
konnyebben reagalhatsz. Igy lassan, de biztosan eljuthatunk oda, hogy
megertjuk egymast.

Orvendetes, hogy vegre kiderult, hogy mit ertesz azon, hogy az alt.rel.
statikus 4 dimenzios teridovel dolgozik. Nos, annelkul, hogy ennek
matematikai igazsagat tagadni probalnam, szeretnem bebizonyitani, hogy
ez a tulajdonsag egy olyan egyszerusites eredmenye, amely tulajdonsag
idegen a valosagos termeszeti folyamatoktol, es ebbol kifolyolag nem
tarthat igenyt arra, hogy ezt tetszoleges esetekben kiindulo okkent
hasznalhassuk mas elmeletek, vagy allitasok igazolasara.

Ennek a problemanak kapcsan bizonyitando legfobb kerdest is vilagosan
megfogalmaztad:
>Milyen alapon tunteted ki az elmelet szempontjabol az egyik (vagyis az
ido)
>koordinatatengelyt?
1/ A testek (tomegpontok) vilagvonalai az idotengelyre nezve
egyertekuek.
2/ A spec. rel.-hez hasonlatosan ok-oksagi kapcsolat csak az idoszeru
esemenyek kozott allhat fenn, vagyis olyan esemenyek kozott, amelyeknel
lehetseges a ket esemeny kozott vilagvonal (a fenysebessegu hatast is
belertve).
3/ A termeszet folyamatai az idoben egyiranyuak. Peldaul a folyok csak
lefele folynak. Ket osszekotott gaztartaly nyomasa mindig
kiegyenlitodik, kulso behatas nelkul ez az egyensuly nem borul fel, nem
alakul ki ujra kiegyenlitetlen allapot. A vizszintes surlodo feluleten
elguritott golyo mindig megall. Senki sem, meg en sem tudhatom, hogy
holnap mit fogok gondolni, stb...
4/ Az elmeletekben a terkoordinataktol elteroen az idokoordinataknal
szerepel egy sqrt(-1)*c szorzo, amelyet nem lehet nem eszrevenni. Ez
egyebkent a fenysebessegu hatasok egyik kifejezodese, vagyis a
tavolsagkepletekben az ido akkora tavolsaggal egyenerteku, amekkora
tavolsagot a fenysebessegu hatasok befutnak az adott ido alatt.

Ezeknek a jelensegeknek nagyon melyrehato filozofiai jelentese is van,
amely pontosan a te altalad hangsulyozott statikus modell, vagyis az
eleve elrendeltetett, megvaltoztathatatlan jovo hatarozott tagadasa.
Ennek az idotengely szerinti megfordithatatlansagnak a fenyeben egeszen
uj megvilagitasba kerul a negydimenzios ter idobeli fejlodese is. A
statikus modell esetleg hasznalhato a mult eredmenyeinek kiertekelesere,
de nem hasznalhato a jovo esemenyeinek teljes erteku sejteseihez. Ha a
statikus szemlelet, mint allitod, es en (reszben) el is hiszem, az
alt.rel. tulajdonsaga, akkor ez a tulajdonsag ellentetes a mindennapi
tapasztalatokkal. Az ido a lenyeget tekintve mas minosegu dimenzio, mint
a ter harom dimenzioja, az erzekszerveink tokeletlen voltanak ehhez a
kulonbozosegnek nincs semmi koze.

A spec.rel. meg vilagosan tartalmazza a fenysebesseggel terjedo hatasok
szemleletmodjat, kiindulo posztulatuma eppen annak kifejezese, hogy a
feny terjedese allando. A spec.rel. viszonylag egyszeru (az alt.rel-hez
kepest) matematikaja alapjan az is lathato, hogy mas hatasoknak is
alkalmazkodnia kell ehhez a vegsebesseghez, kulonben az ok-oksagi
kapcsolatok ertelmuket vesztik. Ugyancsak lathato a spec.rel.-bol, hogy
az idoben fejlodo folyamatok bizonyos esetben leirhatoak az idoben
statikusan viselkedo differencial egyenletekkel (lasd hullamegyenlet),
es ezek az egyenletek egyenertekuek, es akar egyszerubbek lehetnek az
ido fuggvenyeben valo abrazolassal. Ebbol azonban meg nem kovetkezik,
hogy minden idoben fejlodo folyamat leirhato idoben statikus megoldhato
differencial egyenletekkel. Ugyancsak nem kovetkezik, hogy
eltekinthetunk a hatasok idobeli terjedesetol az ok-oksagi folyamatok
vizsgalata kozben, mivel az az elmeletunknek kiindulo posztulatuma volt.

Az alt.rel. sok szempontbol a spec.rel. tovabbfejlesztesenek tekintheto.
Teljes joggal allithatjuk, hogy a ter azon reszen ahol a ter gorbulete
elhanyagolhato a spec.rel. ervenyben van. Ennek matematikai
kifejezodese, hogy a gravitacios ter metrikajat leiro
ds^2=SUMMA(g(i,k)*dx(i)*dx(k)) kifejezes ebben az esetben atmegy a
spec.rel. eseten megszokott ds^2=dx^2+dy^2+dz^2-(c*dt)^2 kifejezesbe. A
megfelelo g(i,k) tenzorok meghatarozasa termeszetesen nem egyszeru, es
ertheto, ha ennek meghatarozasahoz matematikailag kezelhetobb statikus
modelleket hasznalunk. De ez a fentiek fenyeben nem azt jelenti, hogy
eredmenyeink ellenorzese tekinteteben veglegesen eltekinthetunk az
idoben terjedo hatasoktol, vagy az idobeli ok-oksagi kapcsolatok
szuksegessegetol. Hiszen mint lattuk, ez az elmelet letrehozasa
szempontjabol egy kiindulo posztulatumkent szerepelt.

>> Az elektromos eroterek tergobitesehez:
>Ez most hogy jon ide?
A TUDOMANY#532-beli cikkedre utaltam.
>Amig a sugarzasnak van energia-impulzus tenzora, addig azt be tudod
pakolni
>az Einstein-egyenletbe, es megkapod elso kozelitesben, hogy hogyan
gorbiti
>a teridot.
Ha mar ezt emlitetted, akkor megemlithetem, hogy a toltesrendszernek
Coulomb-erobol kifolyolag 10^40-szer nagyobb helyzeti energiaja van,
mint a tomegeknek a gravitacios vonzasbol kifolyolag. Kisebb, de a
gravitacional meg mindig sok-sok nagysagrenddel nagyobb az energia a
toltesek relativisztikus mozgasi energiait megtestesito magneses ter
eseteben. Csak ezutan kovetkezik nagysagrendben a toltesek gyorsulasa
reven letrejovo elektromagneses sugarzas energiaja. Eppen azert, mert
ilyen nagy energiakrol van szo, nagy a kiegyenlitodesi kenyszer is,
ezert ezeknek a nagy energiaknak altalaban csak kis hatotavolsagokon
belul van szerepe. De nehany specialis tulajdonsagtol (+-) eltekintve
nagyon hasonlonak tunik a gravitacios es az elektromos hatas, es meg az
energia kerdeskore is tisztazhatonak tunik. A matematikai bonyolultsag
persze megnehezitheti a feladatok megoldasat, de nem akadalyozhatja meg,
hogy vilagosan ertelmezhessuk a feladatot, amelynek megoldasat keressuk.

>Sotetitsen mar fel valaki arrol, hogy mit is ert itt annyi ember a
>fenysebesseg csokkenese alatt, mert meg mindig nem ertem.
1/ A Maxvell-egyenletekbol az kovetkezik, hogy a feny sebessege fugg az
anyagi allandoktol (permitivitas, permeabilitas), tehat csak allando
kozegben allando a fenysebesseg, igy a Maxwell-egyenleteket folosleges
bolygatni.
2/ Van mondjuk egy Fizau-fele fogaskerekes, tukros fenysebesseg mero
muszered. Ha a feny utjaba kulonbozo minosegu atlatszo anyagokat teszel,
akkor kulonbozo eredmenyeket kapsz a feny sebessegere. Ha a muszer
meretet megnoveled annyira, hogy a feny utjanak kozelebe kulonbozo
csillagokat tudsz tenni, akkor a kulonbozo tomegu csillagoknal kulonbozo
eredmenyeket kapsz a feny sebessegere. A Mariner aut. urallomas egy
ilyen muszer volt. Egyfelol igazad lesz, hogyha mindezek ellenere azt
mondod, hogy mindekozben a feny lokalisan mindig allando sebessegu volt,
de akkor is igazad lesz, ha ezeket a lokalis dolgokat elhanyagolva megis
csak a lelassult fenyrol beszelsz, mivel globalisan ez tapasztalhato.

>Mi az a gravitacios hatas?
Ezt a hatast Newton talalta ki bosszubol az almaert, ami a fejere esett,
es hogy megnehezitse vele a diakok eletet. :-)
De komolyra forditva a szot, csak megismetelhetem, hogy az idotengelynek
kulonleges szerepe van a termeszetleirasban, es az ok-oksagi kapcsolatok
is csak az idobeli osszefuggesukben kapnak igazi ertelmet. Ezen meg az
sem valtoztat, hogy a Newton-fele abszolut idotol idokozben bucsut
kellett mondani, sot az alt.rel.-ben a koordinatak ertelme is
megvaltozott a ter gorbesege miatt. Ha mindenkeppen meg akarsz
szabadulni az idobeli fejlodes gondolatatol, akkor szerintem elobb a
fenysebessegu hatasok posztulatumat is le kell taszitanod a tronjarol.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok!
Tudnatok-e nekem segiteni ebben a feladatban?
Ha igen akkor reszletesen kidolgozva kuldjetek mar el a 
cimemre.A cimem:.

Osseontunk 200cm3 o,15M natrium-szulfat es 
100cm3 0,6M sosav oldatot .Mennyi lesz a kapott oldat pH-ja, 
ha a natrium-szulfat disszociacios allandoja: 
K(HSO4-)=o.oo7?
eredmeny pH:??,???.
                   Koszonom elore is nagyon fontos lenne.

Temakor: Szuksegem lenne barmire a rontgendiffrakcios anal ( 7 sor )

[...]

avezetessel =

kapcsolatban, irjatok!

Elore is koszonom

sziasztok.=

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
A "temakor" terjedelme erosen korlatozott, ezert kerem
a kedves hozzaszolokat, hogy oda csak a cimet irjak...
Udvozlettel, Meszaros Laci (moderator).