Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 930
Copyright (C) HIX
1999-07-25
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Nepvandorlas (mind)  460 sor     (cikkei)
2 Paint It Black = ? (mind)  35 sor     (cikkei)

+ - Nepvandorlas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A népvándorlás törvényei és a
Magyar Honfoglalás. (3)

Dennis Sugar y Frank.

A Magyar Tudományos Akadémia 140 éve hirdeti, minden lehető alkalommal
megerősíti, hogy a magyar nép eredete közép-ázsiai, őshazája itt volt.
Innen érkeztek sok ezer éves vándorlás után a történelmi - nem a mai -
Magyarország területére. Az évezredek alatt hosszú pihenőket tartottak,
az A l t á j hegyvidéken, az U r a l hegység ázsiai és európai oldalán,
úgyszintén a K á m a és a V o l g a folyók mellett.

Ez alatt a hosszú idő alatt alakult ki a magyar nyelv az érintett és a
nemzetbe beolvasztott más népek nyelvei hatására. Ez mind a szókincs,
mind a nyelvtan törvényein keresztül bizonyítható. Az eredeti ősnyelv
finn-ugor származású, legközelebbi rokonai az obi-ugor nyelvek. A
finn-ugor nyelvek eredete a szamojéddal együtt egy közös, még régebbi
ural-altáji nyelvcsoportból ágazható, amelynek fogamzása az évszázezrek
homályába rejtőzik.

A Bánczi-Benkő-Berrár: A Magyar Nyelv Története c. munkájában
(Tankönyvkiadó, 1982) olvasható ( 489 old.): “ A nyelvtudomány, idestova
két évszázados szívós munkával nemcsak tisztázta, hanem közönségünk
hosszú ellenzését legyőzve, a köztudatba is átoltotta, mint szilárd
tételt azt a tényt,  hogy  a magyar  nyelv  finn-ugor  eredetü”.

Néhány sorral késöbb olvasható: “ Ennek az elő-uráli nyelvnek
e s e t l e g e s  genetikai kapcsolatai nincsenek tisztázva. Így szó
lehet egyrészt az uráli nyelveknek az indo-európai nyelvekkel való
rokonságáról, másrészt az urál-altáji - török-mongol - való közös
eredetről. Egyik genetikai kapcsolatot sem tekinthetjük igazoltnak, de
megcáfoltnak sem. (A Szerző kiemelése). Tudomásul vesszük, hogy a magyar
nemzet hallani sem akart erről a Bach-korszakban ránk kényszeríttet
elméletről, csak felülről érkező erős nyomásra fogadta el. Egyrészt “
szilárd tétel”-ről beszél, másrészt elismeri, hogy az elmélet nincs
igazolva. Milyen jelzőt használt volna a könyv szerzője, ha a tétele
valóban kimutatható lenne? Önmagát cáfolja meg.
Az Akadémia kiadásában (1943) megjelent Ligeti Lajos: A Magyarság
Őstörténete” c. művében maga körül csoportosítja az akadémikusok
színe-javát. Ezek ugyancsak a fenti nemzeti- és nyelveredetet szeretnék
bizonyítani. Pánikba esnek, akadémikushoz nem illő kifejezésekkel
sértegetik tudományos ellenfeleiket. Ennek az az oka, hogy semmiféle
alapvető bizonyítékkal nem rendelkeznek. Ami az urál-altáji finn-ugor
nemzeti származást illeti, kétszáz év utáni üres érvelés után még nem
mutatták be az elsö urál-altáji település maradványait, romjait, az első
temetőt, vagy más archeológiai nyomot.

Nem láttuk az első urál-altáji, vagy finnugor rovást vagy, más okmánynak
nevezhető tanúságot, az első fegyvert, ékszert, háztartási eszközt,
szerszámot, vagy csak egy kis törött cserépdarabot! Ligeti elismeri (
10.old) : “ A régészet nem igen tud a leletekben kitáruló müveltség
hordozóinak nemzetiségére nézve fölvilágosítást adni”. Az akadémikusok,
a többi nyelvész és történész ugyanebben a helyzetben van. Elméleteket
papírra vetni könnyű munka, ezt bizonyítani azonban lehetetlen. Mint ezt
bemutatjuk, a magyar Őshaza soha nem volt Ázsiában. Ezt Körösi Csoma
Sándor is elismerte végrendeletében. A magyar nyelv nem “származott”
finn-ugor gyökérből, mert ez nem létezik. De finn-ugor nyelvek eredete
összeesik a magyar nyelv eredetével mint sok más ragozó nyelvvel. De
egyik sem származik a nemlétező finn-ugor alapnyelvből. Kétségtelen,
ezek távoli rokonnyelvek. Itt legyen elég a nem szakértő számára
megjegyezni: a két indoeurópai angol és a bengáli nyelv között a
rokonság ötödfokú. A magyar és a finn között ez nyolcadfokú, majdnem
kétszer olyan távoli. Elképzelhető egy angol nyelvész aki a bengáli
testvérnépről, vagy testvérnyelvről beszélne?
Angliában a nevetségesség öl, Magyarországon akadémikussá tesz. Alant
található két térkép. Az első bemutatja Európát és Közel-Keletet a
Csiszolt Kőkorszakban. A második a magyar törzsek vándorlását
Szibériából az Urálon keresztül. Az 1.sz. térkép - kútfő Larousse -
bemutatja a jégmezők terjedését i.e.12.000 és i.e. 1.000 között
(sávozott terület).Itt csupán néhány nyomot találtak az ISAKOVI, KITOJI
és ANDRONOVI kultúráról, valamint az AFANASJEVO, SEROVO és GLASKOVÓI
letelepedésekről. Ezt a területet 5-18 méter vastag jégréteg borította.
Az 1. sz. térkép, a finn-ugor elmélet híveinek rajza, ellentmond a
2..sz-nak.Ezen a területen nem volt, mert nem lehetett népvándorlás. Itt
még moha sem termett. Ember, állat itt nem élhetett évezredeken át.
Vagy új őskortant kell írni, elvetve a jégkorszak létezését, bemutatva
hogy Szibéria ebben az időben még trópusi éghajlatú, lakható volt, vagy
visszautasítani egészben a magyar őshaza és vándorlás ázsiai elméletét .
A jégkorszak tagadására még történelemhamisítóink  sem vállkozhatnak. A
feltételezett 4.000 éves vándorlás azért nem hagyott semmi nyomot maga
után, mert nem volt jégkorszaki népvándorlás, ha eltekintünk a
finn-ugros akadémikusok agyában csillogó délibábos elképzeléstől.

II.

A népvándorlásról író szerzők, tudósok és történészek erről a
történelemi kategóriáról az íróasztalukon elrendezett kútfőket
felhasználva közlik munkaelméleteiket, következtetéseiket. Könyvek,
legendák, mítoszok, olykor kézzelfogható múzeumi tárgyak munkájuk
alapja. Ha e sorok írója is csak ezt tenné, ennek nem lenne sok értelme,
egy veder vízzel több lenne a tengerbe. A szerzőt az késztette az alanti
elmélet előadására, mert maga is  népvándorolt (*) és így első kézből
nyert tapasztalatait tárja az olvasó elé. Népvándorló, vagy nomád
szomáli törzsekkel járta be hónapokon keresztül a Föld egyik legridegebb
területét a Szomáli Sivatagot, Afrika észak-keleti sarkában, a volt
Angol -Szomália, Francia Szomália és Etióp Szomália határolta Berbera-
Hargeisha - Oual-Oual háromszögben. E pár hónap alatt megtanulta
maguktól a népvándoroktól a népvándorlás alapvető törvényeit.

A népvándorlás történelemi tünemény, amely mint minden emberre vonatkozó
tudományág, empirikus. A népvándorlást kizárólagosan csak az
állattenyésztő, és/vagy vadász – halász - gyüjtögető népek gyakorolják.
Amikor egy adott terület nem tudja táplálni a nyájat, a csordát, a
ménest vagy a kondát, ha a kutak, a patakok kiszáradnak, ha nincs
elegendő vad, hal, gyümölcs és gyökér, az ott élő nép vándorlásra
kényszerül. Nevezzük ezt a Népvándorlás Első Törvényének.

Amikor egy nála számosabb, erősebb, esetleg vele egyerejű nép akarja
birtokba venni az általa elfoglalt területet, a legtöbb esetben az
ősfoglaló nép ellenállás nélkül elvonul. Gyakran előfordul, hogy a két
nép vezetői megegyeznek egymással, A nyájaikat egybeolvasztják, a
nagyobb nép vezetője lesz az új törzsfő, és ennek a népnek a háziistene
lesz a főisten. Ez a Népvándorlás Második Törvénye.

Néha az elfoglalt területet az átvonuló törzs mezőgazdasági célokra is
felhasználja. Ilyenkor a helyzet kiéleződik. A földmívelés állandó
települést vonz magához. A legelők, kutak és patakok mellett fekszik a
szántott-vetett föld, ennek szomszédságában a kunyhó, tanya, ház, falu,
esetleg város, de a legfontosabb az a szentnek tartott hely, ahol a nép
isteneivel találkozik. Ilyenkor a békés elvonulás vagy diplomatikus
megegyezés helyett az erőviszonyok, azaz a háború dönti el a föld
tulajdonjogának kérdését. Íme a Népvándorlás Harmadik Törvénye.

Személyes tapasztalatunk arra mutat, hogy vannak kivételek e törvény
alól. Ilyen a vallási türelmetlenség feltűnése. Az emberek meg tudnak
egymással egyezni, az istenek soha. Ezek féltékenyek, bosszúállóak,
háborúra úszítanak. Csak akkor elégedettek, ha az őket imádó hívek a
másik népet kiirtották - ad majorem Dei gloriam - önmaguk legnagyobb
dicsőségére.

Térbeli szempontból kétféle népvándorlást ismerünk: van körbemenő és
vonalas változat. Az első alkalommal, amikor a pázsit elfogy, kút, patak
vize elapad, az ember-állat éhes és szomjas, sátort bont a nép és egy
másik, általa ismert területre vonul.

  Onnan idővel megint elkényszerül, ez többször is megismétlődik és
végül megint visszatér az eredeti kiinduló helyre. Amikor azonban külső
háborús nyomásra, vagy rendkívüli katasztrófa - legyen ez egy tartós
járvány, egy mindent megsemmisítő földrengés vagy özönvíz, klíma
változás - kényszeriti új hazát keresni, akkor a család, a törzs vagy a
nép megsemmisítése ellen csak a vonalas népvándorlásban talál megoldást.
Új hazáját nem ismeri, nem tudja sem térben, sem időben meddig tart a
népvándorlás. Ez a Népvándorlás Negyedik Törvénye.

Alapvetően fontos a Népvándorlás Ötödik Törvénye. Minden népvándorló
család, törzs ( több család), nemzet ( több törzs) javain, jószágain és
istenein kívül magával viszi emlékezetében, lelke mélyében a régi haza,
föld emlékét. Ez abban nyilatkozik meg, hogy az új hazába, vagy hazákba
érve az új földrajzi egységeket a régi hazában ismert nevekkel látja el.

Így találjuk ugyanazt a földrajzi nevet több helyen, néha több ezer
kilométeres távolságban. Ennek mély vallásfilozófiai értelme és
jelentősége van. A név nem csak egy egyén vagy hely megjelölése, hanem a
tulajdon és a hatalom jele. Aki ismeri valakinek, valaminek a nevét,  az
a név hordozójának ura, tulajdonosa lesz. Ez általános közhit volt az
utolsó hétezer évben. Példa erre, hogy az Ó-testamentum istene meghagyja
Ádámnak, (Gen.2:18), hogy ő adjon nevet minden állatnak, növénynek.
Ennek nem az volt az oka, hogy az említett isten a teremtés lexikális
részét Ádámra akarta bízni, hanem az, hogy állatot, növényt megnevezve,
mindez az ő tulajdona lesz. Másik példa: az isten neve kiejtésének
tilalma.

Az új földrajzi névadásnak legegyszerűbb formája, az új hazai hegyet az
óhazai hegyről nevezni el, de lehet sok más alakja is: egy folyót egy
istenről nevezi, egy sziget felvesz egy síkság nevét, a lényeges, hogy a
régi név megmaradjon.

Példák erre: a 16. században a hollandok gyarmatot alapítottak
Amerikában, amelynek Niew-Amsterdam ( Uj-Amszterdam) nevet adtak az
ó-hazai város emlékére. Amikor ezt az angolok elfoglalták, neve New
York, ( Új York) lett, az angliai York város emlékére. A 1849 után
Amerikába
érkezett magyar emigráció városa New Buda lett.

A Kárpát-medencébe érkező első magyar honfoglaló hullám a nagy folyót
hazai istene után Ister-nek nevezte, ahol ez a folyómeder irányt
változtatott, gomot képzett, ott alapította meg első városát: Ister Gom
néven
 .
A keleti eredetű Kelták, vagy Celták a mai Svájcban alapították
istenükről - Bál-ról - elnevezett Baal, ( németesen Basel) várost, az
Ur-istenről elnevezett Uri kantont, amely a svájci szövetség alapító
országa. Ugyanezek a Kelták, Celták, vagy Galeták alapítottak két
Galíciát, egyet Spanyolhonban, a másikat a mai Lengyelországban,
Istambul őse a Galeta város volt, ettől nem messze fekszik Gallipolis.
Skócia Caledonia neve szintén az emléküket őrzi.

Ugyancsak a Kelták alapították a francia Bretagne-ban található Carnac
várost az egyiptomi Karnak város nevét ismételve. Ha a Kelta
népvándorlást akarjuk követni Carnac-ból menjünk Carentan és Carentoine
felé, majd a Csatornán átkelve Wales-ben ( Wales = Gall) Cardiff-ot és
Cardigan-t, mindig a kelta nevű, magyarul is érthető ménhirek, dolmenek
és cromlecheket követve, tudván hogy az első a Mén hírét hangoztatja, a
dolménben – alszik - a Mén és a chromlech nem más mint a kelta-magyar
köremlék, amely a Napistent szimbolizálja.

Mint hangsúlyoztuk ez a törvény nagyon fontos, ezért is hoztunk
ábrázolására sok példát.

Végül a Hatodik Törvény. Egy népvándorlásban nem az egész nemzet, vagy
nép vesz részt, csupán egy része. Egyéni vagy közös ok miatt , mint pld.
beteg, öreg vagy gyenge személy nem kezd új, kalandos utazásba. A nemzet
egyik-másik törzse felhasználja az alkalmat a szakításra, az önállóság
megszerzésére. Előfordul, hogy a nemzet kettészakad, mind két rész más
irányban vándorol. Erre példa a Fehér és a Fekete Hunok két irányú
vándorlása, vagy a Szittyák, akik három ágra bomlottak és a Királyi, a
Nomád és a Paraszt Szittyák három különböző irányban indultak el. ( Lásd
Herodotos erre vonatkozó értesítését). A Csángó törzs nem követte a
nyolc törzset a Kárpát-medencébe, a Kárpátokon túl maradt.




III.

A fenti hat törvényt szem előtt tartva vizsgáljuk meg kútforrásainkat a
magyar népvándorlással és honfoglalással kapcsolatban. A bizánci, az
arab és az örmény történészek és utazók szerint a hét magyar és a
nyolcadik kabar törzs mintegy száz- szászhúszezer főből állott, az
akkori fogalmak szerint igen erős lehetett amikor vonalas vándorlásra
indult.

 Ha elfogadjuk a fenti hat törvényt, akkor  a hivatalos honfoglalás
elötti magyar népvándorlás előadásában kettős ellenmondás található.
mindegyik már magában megcáfolja a hivatalos elméletet, de kettő halálos
csapást mér reá.

 Az első érv, annak az egyszerű ténynek a kimutatása, hogy a
Jégkoszakban nem volt, mert nem lehetett népvándorlás.  A második érv
annak a cáfolása, hogy a  hivatalos elmélet ősmagyarjai Ukrajnában éltek
a Don és a Visztula között, egy gazdag, feketeföldű, bővízű földön. Nem
volt semmiféle okuk onnan elvándorolni. żKik voltak a szomszédnépek? A
három ágra szakadt  Szittya testérnép,  amelynek egyik ága sem
gondolhatott arra, hogy az egyuséges nyolc törzsnyi magyar nemzetet
megtámadja. żAkkor ki a fenti kergető?   żTalán az apró cseprő szláv
törzsek?  A nyolc törzs jól ismerte a területet, mert 680 és 950 között,
éppen a Kazár-Kabar  vezetéssel – csak őket említik az arab történészek-

ez volt a portyaterületűk. Itt támadták meg az északról érkező
karavánokat, amelyek prémet, borostyánkövet vittek a Földközi tenger
felé.Főképen a rabszolga- vadászat volt legnagyobb jövedelemforrásuk ,a
rabszolgákat ,és a prémeket  Bizáncban, vagy Damaszkusban dobták a
piacra.

 Minden bizonnyal a magyar törzsek portyáztak ezen a vidéken de ott le
nem telepedtek. Igy Szibériától a Kárpátokig nem volt magyar telepedés,
nincs város, falu rom, temető,  még valami  kis szerszám ékszer,fegyver
nyomaira sem akadtak a hivatalos őstörténészek arra felé.

  Az alanti két térkép mutatja:  elöször hivatalos magyar népvándorlás
feltételezett, de bizonyithatatlan útját, másodszor  a kimutatható,
Afrikából induló, sarlóalakú déli utat. Ez utóobbin, a pontozott  út a
Kaukázusban történt szétvállást mutatja. A vándorló törzsek egy része
alapította a Hittita országot, amelyet a magyar emlék mint Hetedhét
ország  ismer, fővárosa Hattusa, egyéb nagyvárosok Bogházkő  és Árpád,
kikötő városuk: Társ  vagy Társas (Tarsus).  Itt szálltak hajóra  a
Hajós népek,  az ó-kori görög történészek, mint  achaios népeknek
ismernek.  Itt válhattak ki a Pelázgok – nevük felbontása: pelazg >
pelaz> felaz> falaz> falas > falus - , mint Falesztina> Palesztina, -
vagy a  Fellasák  Etiópiában. Talán szintén néhány más keleti - Kelti,
vagy Kelta, Celta – törzs:  epirotok, frigiaiak,illiriaiak, italiatok,
káriaiak, lidiaiak és trákok itt válltak el a főtörzstől és az Apennin
félszigeten telepedtek le..  Más magyarul vagy magyarosan beszélő hét
törzs Észak-Olaszországban alapította a Hét Úr Szék  nevű királyságot,
amelynek a nevét a botfülű latinok  Etruszk  gyanánt írták és olvasták.
A barbár, ledéréletű nőktől származó rómaiak  az etruszkoktól
sajátitottákl el  a civilizáció első  elemeit.

 A hivatalos görög és római történelemhamisítók és az őket követő egyéb
nemzetiségű ugynevezett történészek, akiknek célja nem a történelemi
tények leírása, hanem saját nemzetük dicsőitése, állandóan rejtéjekről
írnak. Kérdezik ż kik az etruszkok, a tengeri népek, a szuttyák, a
pártosok, a hunok vagy az avarok?   Nem ismerik az ékírásos sumér
táblákat, az egyiptomi pergamenteken hieroglifákkal írott legendákat,
történeket,  E helyett olyan legendákat találnak ki, amelyeknek nincs
történelmi alapja, de szépen hangzanak, mert kimutatják a soha nem
létező görög-latin szellemi felsőséget. Ebbe csapdába estek a többi
nemzet történészei, így a minket legjobban érdeklő magyar történészek
is. Bogozzuk ki a “Népvándorlás Hatodik  Törvénye” alapján, hol volt a
magyar népvándorlás igazí útja.  Tanulmányozzuk az alanti 4. sz.
térképet
amelyet Collin, Paris, atlaszából kölcsönöztünk, valamint az 5. sz.
térképet

 Az északi vándorúti elmélet alátámasztására vizsgáljuk az 5. sz.
térképet.Jegyezzük fel a magyar hangzású és talán eredetű földrajzi
neveket, elemezzük azokat. Itt találunk három városnevet: Kazán, Szamara
és Kalács, és négy folyónevet: Don, Szamara, Terek, Marics.

 A hat névből  ( Szamara kétszer ismétlődik) kettőnek van magyar nyelven
jelentése: Szamara és Kalács.  Az első név bontása: szam  és ara
A szam  előfordul a sumér, egyiptomi, magyar, finn, eszt, manyi
nyelvben, jelentése szem. Ez lehet a látás szerve vagy a Napisten
fedőneve, mert igazi nevét nem szabad kiejteni. Az ara  szóban
megtaláljuk az úr szó sumér alakját ( úr) és egyiptomi formáját (ra).  A
szamara  szó jelentése:
a Szem Ura, azaz az Isten. Gyakran találunk Szamara nevű városokat  a
Közel-Kelet  történelmi és mai térképein, ez ugyancsak folyónév, a mai
Somme nevű folyó neve a gallok idejében  Samara volt. Lehet erről a
szóról sok minden mást is mondani, pld. megtaláljuk a  Szamojéd  és a
Suomi  nép nevében. A mi Szamaránk a Volga, Káma és Szamara folyók
összefolyásánal fekszik, valószínűleg ez magyar alapítású város, a kazár
kereskedők és a portyázó magyarok előretolt gócpontja.

 A másik magyar név Kalács. Nagy nyelvészünk Bárczi Géza szerint egy
egyházi szláv eredetű szó. Lehet, hogy igaza van, azonban a magyar
portyázások idejében (680-950) még nem volt szláv egyház – a szláv
térités valamivel a magyar térítés után kezdődik – tehát nem lehetett
szláv egyházi nyelv sem.  Ha szláv szó, akkor lehet véletlen
összecsengés is a magyar és a szláv kalács között.

 Az északi  úton találunk két magyar és négy magyar hangzású – de nem
értelmű – szót.

 Vizsgáljuk most a déli út magyaros földrajzi neveit. Nem lehet
mindegyiket felsorolni és elemezni, mert százszámra vannak. Csupán
Etiopíában  - ahol Kőrösi Csoma végrendelete alapján a magyar őshazát
kell keresni – több mint harminc magyar város,falu, hegy, patak nevét
talált a  szerző. Ezeket Dr. Vámos Tóth Bátor Tamana tanulmányában
közölte. Pedig Etiópia csak  egyiptomi gyarmat volt. E sorok íróján
kivül Bartók Béla járt itt, a magyar zene rokonait keresvén.

 Lássuk a magyaros és magyar földrajzi  neveket.

N é v.  O r s z á g. Földrajzi egység.     J e l e n t é s.

Napata Egyiptom Város   Napország. “ ta”  = hely, ország
Meroes     Tó.   Merói tavak az Azóvi tengernél.
Mendes     Város   Mén + des.
Avaris                      “   A város.  Lásd az avar népet.
Sebenytos    “ és vidék  Sebeny törzs.  L. Szeben megye
Kus(ok földje) Tartomány  A kósok földje. Koshon. L. bibliai
             Goshon.
On. Heliopolis  Hon. Hont megye
Busiris Város   Bosz-orkány . Ozirisz  városa.
Tehenu   Egyipt. és Libia.  Tartomány    Tehenes. Csordás nép helye.
Fakus             Egyiptom.  Város.  FőKós.Termékenyitő isten neve.
Akoris       “   A kőr ős. Kőr = Napisten > őse.
Karanis       “   Kőr Hon Őse. Nap-hon-őse.
Bakis       “   Bak - ős. Bak= termékenység l              istene
Koptos “        Kopt(ok) Őse  vagy Kaput  őrző ős
Abaton        “   Apád hona. L. Aba megye
                Axum  Eritrea        “   Ég Szem. Sábai királyság
fővárosa.
Palesztin   Ország.  Pales > fales> falus.  V.ö Pilis.
Kanaán       “    Kan Hon. A termékenység
                      istenének országa.
Jericho  Város  Jó Úr kő.   Jó úr = isten.
Jerusalem (**)      “   Úr-ős-a-mén
Arad      “   Arad


 Név Ország.  Egység  Jelentés

Gaza Palesztina Város   Géza
Samari       “               “   Lásd  fent Samara
Hámat       “       “   Magyar hangzású
Ur Szuméria      “   Magyarul   Úr
Kis    “       “          “          Kis
Zab    “  Folyam         “          Zab
Nipur    “   Város          “          Nap Úr
Tigris         “    Folyam              Tigris
Erek    “  Város           “         Örök
Assur       Assziria  Ország   “        Az Úr
Van    “  Tó    “        Van
Arpad    “  Város    “ Árpád
Hittita    Ország   “ Hetedhét ország
Hattusa  Hittita  Város    “ Hét tusa ( nem         hat tusa)
Bogházkö      “    “ Bogházkő

Rodos Földközi Tenger  Sziget   “ Rudas (rud = szerv)
Kos  “   “   “ Kós
Paros  “   “   “ Páros
Kios  “   “   “ (A) Ki Őse
Samos  “   “   “ Szamos
Kreta  “   “   “ Kőr Ta, Napország.
Knossos  “  Kréta sziget “   “ Kan Ős
Ciprus  “   “   “ Kő-piros. Rézbánya.
Balkan  “    Félsziget   “ Bál és Kán. Istenek
Eilat Szinai félsziget.  Város   “ Evilát
Kutai Kaukázus  “   “ Kut,Kutas,Kuti
Terek  “    Folyam   “ Török
Kubán Ukrajna       Város   “ magyaros hangzású
Kiev     “   “   “ Kő,  Kőv

Ime ötven név a sok százból. Lehet benne néhány tévedés, de  nem  való-
színű, hogy valamennyi az.

A hivatalos szibériai vándorúton két, az általunk ajánlott déli
vándorúton
 ötven magyar földrajzi név.  Az arányszám megdöbbentő és minden vitában
dél felé hajtja a mérleg tűjét. Ismételjük: a Szumériából induló
népvándorlók Egyiptomon, Palesztinán, Kis-Ázsián, Kaukázuson keresztül
érkeztek többezer év után Kazáriába, nyelvüket, vallásukat,
államszervezetüket, gasztronómiájukat, zenéjüket, koreográfiájukat
megőrizve. Ezek vagyunk mi magyarok.

  Érdekes Anglia és Szicília magyar vonatkozása.A vándorlók egy része a
már említett Tars(us)  kikötőben hajóra szállt, a Barátok (brittek)
Angliáig meg sem álltak,  mások a Szék ülők, a Siculok  egy törzse
Sziciliába ment, amelynek  ők adták nevét, míg egy másik törzs   a
Kárpátmedence keleti felébe irányult (lásd a tatárlaki tanúságot), ahol
a Siculok-ból Székelyek lettek. A sziciliai Siculok szomszédai a szintén
Egyiptomból érkező Siganos  nép volt. Lehet, hogy ezek a cigányok,
akiket ma az angolok, Gypsy-nek neveznek, éppen mert egyiptomi
származásuaknak vélik őket.

  Szicilia nyugati része Kartágó  gyarmata volt ebben az időben
(i.e.290-230), ennek legnagyobb városa Segestó, mint Segesvár. A Siganok
és a Siculok földjét a Himoros ( magyarul Hím  Őrős ) folyam választja
el. A Szikulország fővárosa  Catania (magyarul Katona),   délre
találjuk  Magara városát,  majd   továbbmenve Heloros ( Hely –Őrös)
katonatábort. Ezzel párhuzamosan, nyugati irányban van   kb. 100
kilóméternyire Gela ( Gyula) másik katonatábor. A sziget nyugati partján
fekszik Motyó ( Matyó) kikötő város és északnyugati felső jobbsarkában
találjuk  Látó városát (magyarul: Látó) ahonnan jó időben át lehet látni
a kontinensre.

  A hivatalos akadémiai álláspont: nincs semmi összefüggés a sziciliai
siculok és az erdélyi siculok között. ż Ki hiszi ezt el?

  A fentieket minden olvasó ellenőrizheti egy jó történelmi atlasz
segítségével. Még jobb lenne, ha létezne néhány olyan magyar tudós, aki
ismeri a sumér és az egyiptomi nyelvet, ezek nyelvtanát és írásmódját (
ékírás és hieroglífa). Olyanok akik ismerik a baszkot és a kelta nyelv
három
 tájszólását ( ír, welszi és breton). Fontos továbbá a héber nyelv
ismerete,
  mert e nyelv sok egyiptomi-magyar kölcsönszót vett át, . sok a
zemélynév,amelyek csak az egyiptomi és a magyar nyelv ismeretével
érthető.Pld. : Josep  (József), aki a Biblia szerint jó és szép volt, de
Ádám, Éva, Abel,Ráchel, Uriás, stb., mind magyar jelentésű). Ezenkivül
ismerni kell a fennmaradt ó-krétai, szittya, hun, avar, esetleg pelázg
szómaradványokat, mint e sorok írója.Szükségesnek tűnik, hogy
archeólógus, etnográfus, antropológus, hematológus, choreográf,
gasztronomus és zenetörténész is részt vegyen a vizsgálatban. Ha ezek
minden felső nyomás nélkül, szabadon dolgozhatnak, akkor a mai hivatalos
finn-ugor, szibériai elmélet emléke lassan nyom nélkül eltűnik.


 ( Megjegyzés  a fentiekhez).
,
 (*) Bocsánat a nyelvujításért: a népvándorolni ige nincs a szótárban.
 (**) E sorok írója hosszasan töprengett, hogy  Jeruzsálem neve vajjon
szintén szumér-egyiptomi-magyar eredetű, vagy sem.  E város nevével
először i.e. 19 században találkozunk egy egyiptomi, hieroglifákkal
írt   történelmei jellegű papíruszon, amelyet  az egyptológusok a
“Borzalmak Szövege”  címen ismernek és a fordítása a következő: “
Jakár-Amu, Jeruzsálem hercege és kísérői, és vele együtt Set-A-Nu
hercegnő és kisérete megérkeztek...”. Nincs megfelelő magyarázatom a
herceg nevével kapcsolatban, mig a hercegnő neve felbontható. Set
jelentése: set<ét(bőrű)>...az A jelentése, a (mutatónévmás) és a Nu az
nő, azaz a hercegnő neve: A Setétbőrű Nő..  A város nevét képző  három
hieroglifa olvasása : Ur-Us – Ha – Men,
 amely négy szótagot nem kell magyarra fordítani, csak szótagonként
leírni és olvasni: Úr – Ős – A - Mén,.( tudjuk, hogy a Mén  a
termékenység istenének a fedőneve). Ebből lett az az akkádiai  Urusalem,
majd a héber  Jeruzsálem.
 Lehetséges, hogy a fenti magyarázat részben vagy egészben tévedés,
ezért csupán mint munkalelméletet ajánlja  e dolgozat szerzője.
+ - Paint It Black = ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

Par honappal ezelott feltettem itt egy eleg kacifantos kerdest, s anno kaptam
 
is ra pontos valaszt, ezert remelem, hogy most is sikerrel jarok, mert a 
webkeresok rendre cserbenhagytak.

Anno volt kis hazankban egy sorozat "Egymillio lepes Magyarorszagon" cimmel. 
Ennek a sorozatnak a focimzeneje egy magyar nepdal volt. Kerdesem, hogy 
melyik 
volt ez a nepdal? Az igazan jo az lenne, ha valaki MIDI file-ban vagy MP3-ban
 
is el tudna nekem kuldeni ezt a nepdalt, mert igazabol a dallamara vagyok 
kivancsi.

Azt is megmondom, miert. Epp most lattam az HBO-n a "Devil's Advocate" c. 
egyebkent egesz jo filmet. Ennek a filmnek a legvegen a Rolling Stones "Paint
 
It Black" c. szama hallhato egy ideig. Namarmost, annak a dallamat hallgatva 
nekem valahogy a fent nevezett tevesorozat kezdo kepsorai ugrottak be. 
(Erdekes 
gep ez az agy, mi? :) Ez vagy azert tortent, mert a ket dallamsor hasonlo 
egymashoz, vagy azert, mert ahogy oregszem, ugy hulyulok.

Mindenesetre a bogar el lett ultetve a fulemben, es csak ugy tudom kizavarni 
onnan, ha bebizonyitom vagy cafolom a fenti sejtesemet.

FONTOS: a HIX KULTURAt ritkan olvasom, ugyhogy az esetleg valaszokat az 
alanti 
email-cimemre kernem. Koszonom!


|    |
|_/\_|_/\_  
'/~~\'/~~\  http://surf.to/lala

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS