Kedves Miklo's!

Lebuktam. Valo'ban zavart a fogalom-keverede's. De mege'rtettem, mit akart
mondani, e's ez valo's dilemma. Csak egy hiba's ko~rben.

Ve'gy ke't embert: az egyik 1960-ban beadta a tsz-be az 5 hold fo~ldje't meg
a lova't, 1961-ben elment a va'rosba, e's ott e'lt monstana'ig. Az akkori
to~rve'ny szerint megkapta a fo~ld uta'n a ve'gkiele'gi'te'st, e's semmi ko~ze
sem volt a fo~ldho~z a tova'bbiakban. Igazsa'gtalansa'g to~rte'nt vele?
Valo'szi'nu"leg igen. De jogilag tiszta a helyzet: forma'lisan o~nke'nt vitte
be a fo~ldje't a tsz-be, o~nke't hagyta ott, e's a tsz kifizette neki, ami a
fo~lde'rt akkor ja'rt. 1990-ben semmi ko~ze sem volt a tsz-hez, nem volt annak
tulajdonosa.

A ma'sik 1961-ben le'pett be a tsz-be fo~ld ne'lku~l. Fele'pi'tette a tsz
serte'stelepe't, meg almale'gyarto' u~zeme't, stb. Az akkori to~rve'ny szerint
a tsz vagyona az o" ko~zo~s tulajdona volt. Ezzel a felkia'lta'ssal nem adtak
neki a 70-es e'vekben annyit, mint amennyi a munka'ja alapja'n ja'rt volna,
hogy a ko~zo~s gyarapi'ta'sa'ra fordi'tja'k.

A ka'rpo'tla'si to~rve'ny kisemmizte a ma'sodikat, hogy az elso"t e'rt
se'relmet jo'va'tegye. Semmibe ve've menet ko~zben a ma'sodik addigra ma'r
valo's tulajdonjoga't. E's i'gy a re'gi jo'va'te'tele'vel u'j se'relmet
teremtett. A tsz-tagok to~bbse'ge 1990-ben ma'r nem az volt, aki 1960-ban
(e'rdektelen, hogy o~nke'nt vagy ke'nyszer hata'sa'ra) bevitte a fo~ldet a
tsz-be. Vastagh azt mondta, hogy az azo'ta jo~ttek e'rdekeiket is ve'deni kell.

Azt gondolom, most ma'r ke'so". Bu"n volt i'gy sze'tverni a mezo"gazdasa'got.
De most ma'r nem az u'jabb ka'rpo'tla'ssal kellene a korma'nynak foglalkoznia,
hanem azzal, hogyan segi'tse egy mu"ko~do"ke'pes tulajdoni- e's u~zemszerkezet
kialakula'sa't. Az Antall-korma'nynak az volt a baja, hogy a jo~vo" e'pi'te'se
helyett a mu'ltat akarta megbosszulni. Fe'lo", most a Horn-korma'ny ugyanezt a
hiba't ke'szu~l elko~vetni.

Ko"ro~si Ga'bor

Mivel "magasroptu es hibatlan logikaju" soraim miatt le lettem loyola'zva,
ugy gondoltam, itt az ideje elolvasni ujbol, hogy mit is irkaltam ossze az
elmult napokban, kideritendo, hogy miert vadolnak sorra olyasmivel, aminek
-emlekeim szerint- az ellenkezojet irtam le.

A dolog vegere jarasahoz sokat segitett Hidas Pal tegnapi 99-sorosa:

>Ha van egy intezmeny, ami nem jut a mukodesehez szukseges penzhez, akkor
>nyilvanvaloan felbomlik, megszunik, ha ugy tetszik, ugy kell oket szetver-
>ni,hogy megvonjuk toluk a forrasokat. Ez lehet az allami tamogatas megvo-
>nasa, lehet az illeto intezmeny egyeni tamogatoinak ellehetetlenitese,stb.

Kedves Vitapartnereim ! Elfeledkeztetek arrol,ami miatt vitaba keveredtunk.
Mikor beszalltam a ringbe, roviden osszefoglaltam allaspontomat. Emlekezte-
toul:

a.Az egyhazak deklaralt strategiai terve a terseg ideologiai visszaszerzese.
b.Egyetlen hatekony eszkozuk maradt erre, az egyhazi oktatas
c.Ha nem biztositunk allami forrasokat szamukra, kulfoldrol elo fogjak te-
remteni azt.

Ha ezt figyelembe vettetek volna, nem irnatok rolam, hogy vallasrombolo,
vallasellenes, stb. vagyok.

Egy tipikus pelda Hidas Paltol a negacios szelektiv memoriara:
>Ismet abbol indulsz ki, ez nem is vitas, hogy magasszinvonalu oktatas
>csak allami iskolaban lehetseges, mintha a tapasztalat nem ennek az
>ellenkezojet bizonyitana.

forum 1411-ben irtam:
>Ilymodon extra penz forditodna oktatasra, es a szisztemabol kovetkezoen az
>egyhazak az e l i t o k t a t a s b a n lennenek kenytelenek brillirozni,
>volumeneben ugyanis nem tudnanak versenyezni az allami tomegoktatassal,
>amire >-a Dabas-Sari ugy szerint- nincs is tarsadalmi igeny.

szoval melyikrol irom, hogy elitoktatas es melyikrol, hogy tomegoktatas ?

>Az alapfoku oktatas ma nalunk "ingyenes", azaz a beszedett adokbol tartjak
>fenn. (Svajcra pl. azt szoktak mondani, hogy itt semmi sincs ingyen, kiveve
>a levegot, de azt meg beszamitjak.)

Igenam, de van egy nagy kulonbseg; az adozas onkententes, ES en mondom meg,
hogy melyik egyhaznak kivanok adozni !!!! (Svajc)
/*------------------------------*/
Hetyei Gabor irja:
>Fodor Gabor erre kifejtette, hogy szerinte az a rendszer ahol az allam
>ad penzt az egyhazaknak, ahelyett, hogy azok onkentes --adobol
>levonhato-- adomanyokbol tartanak fenn magukat _rossz_.
>De ha mar ez a rossz rendszer van, akkor _minden egyhaznak_ kell tamoga-
>tast adni,egyeseket kihagyni _diszkriminacio_ lenne. Igen, olvasta o is a
>Time magazin irasat a dianetikarol, es egyebkent is tisztaban van vele,
>milyen szektarol van szo. Mindent figyelembe veve is ugy tartja, hogy a
>dianetika egyhaznak is kellett volna allami tamogatast adni.

>Bevallom, ezen a hozzaallason nagyon felhaborodtam.

Azert haborodsz fel rajta, mert egyetertesz a hibasnak tartott gondolatme-
net alapjat kepezo allami tamogatassal,az agyad szemmel lathatoan nem libe-
ralis rugora jar, ezert teljesen magatol ertetodonek tartod a masodik alla-
mi beavatkozast is, nevszerint azt, hogy az allam valogassa csak meg, kinek
a'd az aranyszoru csikobol.

Megjegyzem en a celszeruseg -ami sajnos nem politikai szempont- szempont-
jabol jutottam Fodor G. kovetkeztetesre, akinek politikai portekajatol egyeb-
kent meglehetosen idegenkedem. De rendkivul zavar, hogy ha akad is valami,
amiben nagyon jok vagyunk - igen keves ilyen van, most olvastam, hogy a pi-
rospaprika-vilagtermelesnek is csak a tiz szazalekat adjuk, Marokko es Spa-
nyolorszag, mint nagytermelok mogott, ellenben a magyar paprika(volt ezidaig)
a minosegi etalon,amihez a vilagpiac viszonyitott -csak ugy atgondolatlanul,
a napi erdekek alapjan, evtizedek kemeny munkajat semmibeveve atszervezesre
keruljon. Tan nincs eleg, ami tenyleg olyan rossz, mint a bu"n ????
/*-----------------------------*/
> Felado : 

>       "A parizsi Sorbonne nyelveszei, hogy a nyelvek osiseget
megallapithassak,
> osszehasonlitasokat vegeztek szamitogepekkel. Megvizsgaltak a vilag kis es
nagy
> elo es holt nyelveit abbol a szempontbol, hogy melyik orzott meg legtobbet az
> osmuveltseg nyelvelemeibol, az osetimonokbol.
>       Eredmeny:    a mai angol                       4% etimont
>                    a latin                           5%
>                    a heber                           5%
>                    a csendes-oceani nyelvek          7%
>                    az indiai mundha-khol             9%
>                    a tibeti, szanszkrit             12%
>                    az ostorok, turkmen              26%
>                    a mai magyar                     68% osetimont tartalmaz".

Megkerhetnelek, hogy definiald, mi az az osetimon ? Igy csak kotozkodeskeppen:
nem-e-lehetseges-e( :) figyelsz, Miki?),hogy egy oskozossegi korulmenyek kozott
elo torzs nyelve kenterbe verne 100%-kal mindenkit ? Esetleg- szinten latatlan-
ban, a fennti lista alapjan egy WAG(vaddseggu" becsles)- nem a nyeresre allo
nyelvek toldalekolo termeszetebol kovetkezik a kisebb szamu osi szoto" ujrafel-
hasznalasos tovabbelese ?

Tamas

Nemenyi Peter Andrasnak rossz velemenye van Kiraly Belarol. Azt hiszi, hogy
koponyegforgato. Idezi Lendvai Pal ujsagirot (nagy megrokonyodessel olvastam,
hogy allitolag AVH karhatalmi ezredes volt!?), aki szerint Kiraly Bela azt
mondta volna, hogy nagyon pozitiv velemenye van a Kadar rendszerrol.

Hogy az igazat megvalljam, ezt en nem hiszem el. Ujsagirok gyakran
fullentenek, vagy elferditik, amit az ember mond. Ezt sajnos a magam keseru
tapasztalataibol tudom. Kiraly Bela persona non grata volt Kadarek alatt. A
hetvenes evekben, Magyarorszagrol ideutazo torteneszek nem mertek meg
beszedbe sem elegyedni vele, mivel attol feltek, hogy valaki meglatja oket
Kiraly Belaval es otthon bajuk tortenhet. Emlekszem, hogy egyszer, hogy meg
volt hatva, mivel egy magyar kollega nem felt vele beszelni. Az lehetseges,
hogy Kiraly Bela valami olyasmit mondott Lendvainak, hogy mindent osszeveve,
a tobbi keleteuropai orszaghoz hasonlitva, Kadarek meglehetosen jol
jatszottak kartyaikat a Szovjetunioval szemben de, hogy "nagyon pozitiv
velemenye" lett volna az egesz Kadar rendszerrol mint olyanrol, az egyszeruen
nem igaz. En jol ismertem Belat es keptelennek tartom, hogy valaha is
ilyesmit mondott (vagy gondolt) volna. Balogh Eva

U.i. Bevallom, hogy nem ismerem a Fekete Lexikont. Ki adta ki, ki
szerkesztette?

Kedves (Hetyei) Gabor!

A Fodor Gaborral es a dianetikaval kapcsolatos irasod felkeltette az 
erdeklodesemet. Halas lennek, ha nehany szoban osszefoglalnad, mit irt a 
Time abban a bizonyos cikkben a dianetikarol, ui. ha ez valoban olyan 
veszelyes, jo lenne tobbet tudni rola. 

Koszonettel: Baranyi Arpad.

Furcsanak talaltam, amit Sir Bowring a magyar nyelvrol allit, 
nevezetesen, hogy nem vesz at semmit mas nyelvektol, es nem is ad at 
semmit masoknak (nyilvanvaloan altalanossagban ertette ezt a szerzo, es nem 
ugy, hogy " A magyarok aztan az egvilagon semmit nem vesznek am at 
masoktol!). Azert almelkodom ezen, mert --legjobb tudasunk 
szerint-- a magyar nep eleg sokat vandorolt, es sok neppel 
kapcsolatba kerult ( a vandorlas idejen, de azutan is, ld.pl.az 
osztrakokat). Eppen emiatt nyilvanvalo peldak vannak 
arra, hogy mennyi jovevenyszo, idegen eredetu szo talalhato a magyar 
nyelvben ( kezdve a buzatol /torok eredet/ a kiralyig /szlav eredet/). Ha 
jol emlekszem, meg olyat is olvastam, hogy a mai magyar nyelvben 
ketezernel talan nincs is sokkal tobb magyar eredetu szo. Jo volna errol  
tobbet tudni, epp ezert kerem a Bowring-rol iro kedves 
irotarsamat, irja  meg, hogyan erheto el az altala emlitett forras,  
illetve, hogy mire alapozza Bowring a kijelenteseit. 
	Koszonettel: Baranyi Arpad.

Kedves Andras,

> Nem kell kulon leirni, hogy nem tetszik amit irok, nalad ez a default
> (eddig meg MINDEN EGYES ALKALOMMAL amikor engem kellett tamadni ott 
> voltal).

Ott lettem volna minden kilometerkonel ? Ne legy ennyire szereny, ha
kulon oromot talalnek abban, hogy pont teged maceraljalak, talalhattam 
volna meg alkalmat. Egyvalamit tisztazzunk : nem veled van bajom, hanem 
azokkal az irasokkal, ahol pruszkoltem. Ha netan ujabb hasonlo irasok-
kal orvendeztetsz meg - ugye tudjuk melyekre gondolok - tovabbra is
default-kent bizton szamithatsz nemtetszesemre. Nem miheztartas vegett,
csak a tenyszeruseg kedveert.  Amire nem szamithatsz bizton az az, hogy 
szova teszem vagy sem. Neked biztos nem hianyzik, sot talan meg nekem 
sem. 
Jo lenne ezt az egesz meglehetos ido ota huzodo es aldatlan ugyetek 
vegre lezarni. A legtobb amivel ehhez hozzajarulhatok alighanem az,
hogy (a tegnapival ellentetben) igeyekezem tobbet nem hozzaszolni. 
Legalabbis egy ideig.  Ennyit igerhetek, tobbet nem.  

udv
kota jozsef

No ismet felbukkant kedvenc muvem, tudjatok, az amelyiknek szerzoje
(Kubinyi Ferenc) anno a trolin kihallgatott beszelgetes alapjan rugatott
ki valakit a gimnaziumbol. Szegeny diak valami csunyat talalt mondani a
barati Szovjetuniorol...

EDESANYAM NE OLJEL MEG!

            Szived alatt, szepen kerlek, Edesanyam ne oljel meg!
            Az oledben feszket leltem, Isten adta hozza lelkem,
            Nagy a vilag, majd elferek; ne pusztuljak mint a fereg.
            Szived alatt, szepen kerlek, Edesanyam ne oljel meg!

            En is keresztvizre vagyom, ne vedd el a mennyorszagom,
            Ha irgalmas lennel hozzam, imaidat imadkoznam.
            Szived alatt, szepen kerlek, Edesanyam ne oljel meg!

            Edesanyad is teged ringatott, olelt es vedett,
            Toled en is ezt esengem, szeress engem, turj meg engem.
            Szived alatt, szepen kerlek, Edesanyam ne oljel meg!

            Ne szalljon mint orok atok, foganasom perce ratok.
            Erzed? En mar elek benned; tudd meg anyamma kell lenned.
            Szived alatt, szepen kerlek, Edesanyam ne oljel meg!

            Ha eldobnal, ki szeretne, ki borulna a szivedre?
            Napot-orat nem szamitva, betegsegben ki apolna?
            Szived alatt, szepen kerlek, Edesanyam ne oljel meg!

            Varva jottem, egy orangyal, Isten kuldte szent paranccsal,
            Kiterjesztve vedo szarnya, jaj, ha ram hiaba varna.
            Hivtal, jottem; vartal, lettem; legyunk egyek most mar ketten.
            Istennek mar megkoszontem, hogy itt vagyok az oledben,
            Szived minden dobbanasa, kozelebb hoz a vilagra.

            Edesanyam ne oljel meg! Hadd oruljek latva teged.
            Ajkadrol vett imadsagban eletemert szived aldjam.
            Draga leted hadd kiserjen itt a foldon s fenn az egben.

                                                (Ismeretlen szerzotol)

     Tisztelettel
                       S.J.

Tisztelt Forum!

1.) Hidas Pali koltoi kerdese: hol tanultak Nobel-dijasaink? A regieket most 
hagyjuk (ez talan tenyleg koztudott). A ket legujabb kozul Harsanyi Janos 
a fasori evangelikus gimnaziumban, Olah Gyorgy a piaristaknal 
erettsegizett. (Ehhez a temahoz, hatha a kulfoldon levok nem tudjak: 
mindketten itthon vegeztek az egyetemet is; Harsanyi 50-ben, Olah 56-ban 
ment ki. Olah itthon a KKKI (Kozponti Kemiai Kutato) igazgatohelyettese 
volt; 90 ota az Akademia tiszteletbeli tagja.)
   Azt hiszem, hogy manapsag kisse mast jelent egyhazi iskolaba jarni 
mint regen (48 elott). (Ha valakinek koranal fogva van osszehasonlitasi 
alapja, irjon!) Ma ez elsosorban a lelkiismereti es vallasszabadsag 
kerdeskorebe tartozik; lasd a Hidas Pali altal irottakat. Evvel 
osszhangban az egyhazi iskolak egyhaziasabbak, mint regen voltak. 
Magyaran, szigorubbak az egyhazi szempontok ervenyesiteseben; 
kevesbe nyitottak. Peldanak okaert, a regi fasori evangelikus gimnaziumban 
megesett, hogy a diakoknak tobb mint fele nem evangelikus, hanem mas vallasu, 
javareszt zsido volt. ( Lehet azonban, hogy ez a valtozas csak protestans 
sajatsag, es a katolikus iskolak regebben is zartabbak voltak. ??)
Mindenesetre remelem, hogy csak addig tart, amig az egyhazi iskolak a 
"helyukre nem kerulnek", s a szorosan vett egyhazi igenyek kielegitesen 
tul ujra lehetoseguk es szandekuk lesz szelesebb igenyeket szolgalni.  

2.) Kocsis Tamasnak a magyar reformatus egyhazrol (a romaniai az ugyanaz 
az ugy; nemcsak mert magyarok, hanem mert Trianonig szervezetileg is 
osszetertoztak). Valo igaz, hogy a reformatus puspok magyar sajatsag. Ezt 
meg Amerikaban is megoriztek a kivandoroltak. Bar az o puspokuk sokban 
elter a hazaiaktol: nehany evre valasztjak, azutan jon a masik. Azonban a 
hazai rendszervaltas egyhazi teren is hozott valtozasokat, ha nem is 
annyit, amennyi kivanatos lett volna. Most mar nalunk sem eletfogytiglan, 
hanem csak hat evre valasztjak a puspokot. Ketszer lehet ujravalasztani. 
Erdelyben ugyanez negy ev es egyszeri ujravalasztas. (Ott 89-ben egyhazi 
"forradalom" is(?) volt, igy Tokes Laszlonak koszonhetoen radikalisabb 
valtozasok tortentek.) A lelkeszvalasztas felsobb jovahagyasa is 
megszunt. A kommunizmus alatt ugy volt, ahogyan irtad, sot sokszor mar 
azt is megszabtak, hogy ki lehet jelolt. Amibe termeszetesen az Allami 
Egyhazugyi Hivatalnak volt a legnagyobb beleszolasa.
   Evvel egyutt, meg a 90-ig ervenyben levo rendszer is demokratikus volt 
a katolikus es ortodox egyhazakehoz kepest, hiszen valasztott puspokok es 
valasztott testuletek iranyitottak az eghazat. A puspoki cim persze 
megteveszto, de optimalis korulmenyek kozott a reformatus puspok olyan mint egy
 
miniszterelnok: a vegrehajto hatalom (ertsd: az egyhazigazgatas) feje 
negy evig. Ha jol csinalja, akkor ujravalasztjak, ha nem, akkor mas lesz 
a puspok. (Felreertes ne essek: ahany egyhaz annyi szokas; a demokracia 
csak egy szempont a sok kozul, ami alapjan velemenyt alkothatunk egy 
egyhazrol.)

3.) Elek Gabi: Akkoriban Fodor elnoke volt a nevezett bizottsagnak. 
Nezeteivel a Fideszben is egyedul maradt (szakertoi es politikai szinten 
egyarant), ugyhogy, ha eddig nem tudtad volna, nemcsak doktriner 
liberalisok vannak :-). A kovetkezo evben mar Nemeth Zsolt elnokolt az 
illeto bizottsagban, s ekkor simabban mentek a dolgok. Ekkor tiz 
kerelmezo "egyhaz" nem kapott penzt, a "destruktivokon" kivul azok sem, 
amelyek 91 utan jegyeztettek be magukat. Kaptak viszont 1 Ft-ot a 
Krisnasok, akik korabban nem kaptak. A valoban felremagyarazhato 
destruktiv minositest nem alkalmaztak. A juttatas feltetele a mar 
emlitett idokorlaton tul az volt, hogy vegez-e kozhasznu (oktatasi vagy 
szocialis) tevekenyseget az egyhaz. Abban persze Fodornak igaza van, hogy 
jobb lenne nem direkt koltsegvetesi tamogatasbol finanszirozni az 
egyhazakat, de ez meg valoszinuleg sokaig igy marad, mivel ennek 
megvaltoztatasahoz atfogo intezkedesekre lenne szukseg.

Orosz Ferenc

Eszterhas Illesnek:

Vajon mi marad a kesonjovoknek?

Zsoter Andrasnak:

Meg mindig nem irtad le - pedig mindannyian epedve varjuk -, hogy
honnan kene ismernie Szekely Zolinak. Vagy ugy gondolod, hogy az
egyetemkozi pletykak, amelyeket Te hallottal, egyertelmusitik azt,
hogy akirol szolnak ismer Teged? Meg az sem derul ki ebbol, hogy TE
ismered Zolit. Mielott barki megvadolna vele, hogy vedelmembe vagy
tamadasaim tuzebe vonok barkit is, elmondom, hogy kicsit furanak
erzem Andras megalapozatlan allitasait es az egeszbol elegem van.
Nem gratulalok SZ. Zoltannak es Zsoter Andras baromsagain sem vidulok
kevesebbet, mint pl a magamen, alkalomadtan...
Szoval tema napirenden - en meg irogatok.

Csuros Miklosnak:

Csak az a bajom, hogy bizonyos esemenyek kapcsan semmit nem arul el a
tortenelemtudomany. Vegyuk pl. Marcus Aureliust. Ugye romai csaszar volt.
Ha ezutan nem allitunk rola ennel tobbet, esetleg megjegyezzuk meg, hogy
filozofalt - semmit sem mondtunk. De ha elolvassuk az elmelkedesek cimen
ismertte lett irasait, akkor nem a "legigazsagosabb csaszar" lesz szamunkra,
hanem a filozofus, az ember - mint akarki mas. Nekem gyakran az az erzesem,
hogy tudomany nincs meg a valosag elrejtese nelkul. Talan ebben is ez valosul
meg: 56-rol (es minden esemenyrol, pl amikor tegnep a piacon jartam...) nem
eleg annyit tudni, hogy evszam es idopont szerint mi minden tortent. Slussz-
passz. Persze mas kerdes, hogy esetleg erdeke fuzodik hozza valakinek, hogy
az igazsag ki ne deruljon. Nekem az a velemenyem errol, hogy minig sajnala-
tos dolog, ha akad, akit valami kepes teljesen hidegen hagyni. Persze
van mod arra, hogy az ember erzelemmentesen lassa a vilagot, de pontosan
az a szemlelet kelletik hozza, amely nem osztalyoz, hanem mindent egyarant
fontos dologkent kezel. Nos en egyetlen ilyen szemleletet ismerek, ez pedig
a kozvetlenseg megelese. Ha az, aki velem van, valamit atelt, akkor en
is igyekszem megerteni mi volt az. Nem azt, hogy mi neven neveztetik azon
esemeny, hanem CSAK azt, hogy o mit elt at. Nem azt, mit tudok rola en es mit
allit rola o - hanem azt, hogy mit elt at o es talan csodalkozva ismerek ra
arra, hogy ez "ugyan akkor volt, amikor...". De az emberi nezopontok
annyira kulonbozoek, hogy ha nem igy teszek, akkor semmit sem teszek es
elarulom, hogy nem akarom a masikat megerteni. De igy a tortenelemhez sem
jutok kozelebb....A kozvetlenseg pedig, nem foltetlenul erzelmi toltest
tetelez fol, csupan azt ismeri be, hogy a velemenyalkoto szemely, fontos
resze a velemenynek, osszefuggesuk nyilvanvalo es nem elhanyagolhato.

Elek Gabornak:

Kivel kene kotozkodnom...? Nem ertettem, bar torom a fejem, ugy szeretek
kotozkodni...

Mindenkinek:

Meg tudna valaki indokolni, hogy mire alapozza Fodor Gabi, a liberalizmus
lancos kutyaja ( :-o ), hogy Baro Eotvos Jozsef liberalis politikus volt?
Esterhazynal olvasta? ;-D

Udv, Kolos

Ui.: Andras ????

Attila (Konkol),

Nem tudom hany kozalkalmazott van ma MAgyarorszagon, de a 
kozalkalmazottak valamifele kozos szakszervezete kb. felmillio embert 
kepvisel. Osszesen  Kb. 1 milliora teszem a szamukat. Hogy a 
hir igaz-e (kb. 200 000 elbocsajtas, hogy a maradeknak a torveny szerint 
emelhessek a beret) azt nem tudom, mert hivatalosan 
nem jelentettek be ilyet, csak cafoltak....Ahogy CSernobil utan is azt 
mondtak, hogy semmilyen sugarzasnovekedes nincs, kesobb ez a fele're 
csokkent......

A feketegazdasagban becslesek szerint 900 milliard forint tunik el, ennek 
csak az adovonzata is eleg lenne a belzo adossag megfinanszirozasara: az orszag
 
hitelszerkezete kedvezoen alakult, a netto kulfoldi adossagunk nem 
valtozott, a brutto novekedett. Ez pozitivum. Viszont cserebe soha nem 
latott belso adossag keletkezett. Ez igen nagy negativum, raadasul most 
Bekesi azt allitja, hogy ennek megfinanszirizasara ujabb kulfoldi 
hiteleket kell felvenni. Ez szomoru, foleg mert ez a penz valojaban 
megvan az orszagban. Ennyi.

						Andras

ps.: te nem tudnad megnezni a Jesus College iranyitoszamat? (ld. TIPP)

Az elozo FORUM vegen H9801sar@.... erdekes kerdest vet fel- miert eroltetjuk
a finnugor rokonsagot ? ( mondhatnam , eroltetik ...)

A sztori a kovetkezo:

Egeszen a Bach-korszakig az egesz magyar nep a tudomannyal egyutt a hun-magyar
rokonsag, nyelviekben pedig a torok nyelvekkel valo rokonsag hiteben elt.
Nos, a nem eppen magyarbarat Bach-rendszer alatt erdekes modon uton-utfelen
a finnugor kapcsolatot hangoztattak - az allamilag tamogatott "szakertok".
Nyilvanvaloan az osztrakoknak nem alt erdekeben az eros nemzeti ontudat, igy
ez kapora jott nekik, elvegre nem valami dicso dolog felnomad-nomad nepekhez
tartozni...
Igy szep lassan besulykoltak az emberekbe ezt a tudatot. Ez meg ma is tart.

Peldaul a torikonyben oldalakat irnak errol, Laszlo Gyula kettos honfoglalas
elmelete a "futnak meg" kategoriaba tartozik, az esetleges sumer rokonsagrol
pedig ennyi : abszurdum (ez nem pontos idezet, de ez volt az ertelme )
Az atlaghonpolgar pedig erdeklodes/forrasmunkak hianyaban inkabb elhiszi eze-
ket, mert utananezni faradsagos ...

A mai, Marx emloin nevelkedett torteneszek - erthetoen, hisz tudomanyos foko-
zataikat vedik - az egeszet helybol lekezelik.

Pelda #2: Anonymus Gestaja, amely szerintuk "mesekonyv".
         Nos, lehet, hogy egyes kerdesekben pontatlan (hiszen a honfoglalas
utan 2 evszazaddal keszult),vagy teved (ebben korantsem egyedulallo az irasos
emlekek kozott...), de talan nem szerencses dolog az egyik elso nyelv- es
tortenelmi emlekunket igy lehuzni...

Nos , nekem volt szerencsem ezekkel a kerdesekkel foglalkozo konyveket olvas-
ni. Noha ezek egy resze nem mentes bizonyos erzelmi toltestol, egeszen
MEGDOBBENTO dolgokrol irnak - gyakorlatilag ujra lehet irni a magyar tortenel-
met a kezdetektol.

Az esetleges erdeklodok reszere elarulom, hogy a Deak ternel, a McDonald's
es a Porsche center kozott van egy konyves bode, itt lehet kapni a temahoz
kapcsolodo irodalmat. Igaz , nem valami olcson.

Na, udv

       Csicsely Szabolcs