Hello Hix,

szerda, 21 október 1998, -kor írt üzenet:

>>Nemtom a Yamaha-CDirokrol mar sok jo-es rossz dolgot mondtak nekem.
> Mi rosszakat?

Pl. a keszulek optikaja 1-2 iras utan uugy elalitodott, hogy csak
rossz lemezeket gyartott. A szervizben ujra beallitottak, de 1-2 iras
utan megint elallitodott.
Volt aki megvolt vele elegedve. (Sok firmware javitas utan)

> Nem, hiszen ezek csak a CD forgatasa miatt valnak idobeli jelle. Egy allo
> CD-n levo jelekbol nem lehet semmilyen idozitest generalni, meg ha tudjuk
> is, hogy ez vagy az a reszlet ehhez vagy ahhoz az idohoz tartozik.

Amikor nem forog a lemez, akkor nincs is szukseg szinkronizalasra. Ez
csak akkor erdekes amikor mar elindult a lejatszas.
>  A szinkronizalas amugy is a beolvasott bitek szamahoz tortenik, az idokod
> (gondolom ezt erted szinkronjel alatt) csak arrol informal, hogy eppen hol
> jarsz a CD-n.

Na itt nagyon felreertettuk egymast.
En nem az idokodokra gondolok, hanem ettol teljesen fuggetlen jelekre,
amik csak azert vannak a cd-n, hogy ezeket a jeleket hasznaljak a lemez aktuali
s
fordulatszamanak beallitasar.
CDrol jovo szinronjel -> PLL <- Referencia orajel
                          I (hibajel)
                          V
                 lemezforgato motor
Igy biztositva az adatfolyam egyenletes aramlasi sebesseget.
Vagyis ezek "meghatarozzak" azt a bizonyos sokat vitatott orajelet.

Pa:Magic

Haliho!

Leforditana ezt vki? En nemnagyon ertem. :-(
> 3 Hz SRC JITTER FILTER & MASTER CLOCK
> 
> The critical master integrator clock feeding the CS4328 is taken from a local
 crystal not from a Phase Locked Loop (PLL).
> The crystal is excited to form the master clock in a low stress low jitter ci
rcuit featuring two separate regulators double LC de
> coupled off the analog supply rail. This is made possible by using the Analog
 Devices AD1891 asynchronous sample rate
> converter chip to break the synchronous nature of all previous S/PDIF format 
audio DACs. As well documented in the world
> audio press and Audio Engineering Society publications synchronous audio DACs
 suffer the effects of jitter introduced into the
> clocks recovered from the input data stream. Jitter is introduced by the data
 source, the wire or optical media carrying the serial
> S/PDIF data stream, and unavoidably by the compromise inherent in combining t
he data and clock into a single data stream.
> With typical gold plated sledge hammer engineering many in the high end desig
n community have gone after the jitter problem
> with multi thousand dollar transports, non-standard two wire interfaces and u
ltra wide bandwidth implementations of S/PDIF
> and AES/EBU. While great fun to write about and play with for well funded aud
iophiles, all these solutions struck us as
> 'hot-rod' audio. Not well suited to a real world which promises a wealth of d
igital sources now and in the future. A single
> source system featuring an $8000 CD transport is fine if that is what you wan
t and can afford. We want the same superior
> results if the data stream comes from sources we can not or choose not to gol
d plate like digital music services from cable TV
> or satellites. One can hardly ask the local cable company or not so local sat
ellite operator to kindly lower the jitter on channel
> 30 because I want to hear more of the body of Yo Yo Ma's cello! But I DO WANT
 TO HEAR THE WOOD IN THAT
> CELLO'S BODY! And in our experience it is lowering the jitter in the critical
 clocks inside audio DACs that allows these fine
> details and the emotional impact they carry to shine through. The technology 
of asynchronous jitter reduction allows breaking
> the synchronous bond between S/PDIF format audio DAC's and their data sources
. Operating as truly asynchronous devices
> we finally have digital audio as it was meant to be, the only concern being i
s the data error free, NOT is it error AND jitter free.
> The AD1891 ignores jitter above 3 Hz. Unlike nested PLL jitter filters the in
put PLL can be left 'wide open' assuring quick
> locking to all sources and sample rates. Asynchronous operation of the CS4328
 further tightens and appears to extend the
> bass. The already excellent highs are elevated another notch. Jitter adds dis
tortion throughout the frequency range of PWM and
> bit stream DACs, feeding a pure clock to the device finally allows its inhere
nt purity to shine through in the critical midrange.
> This improved midrange clarity may be the best dividend of asynchronous jitte
r reduction.

Koszike!
(forras: http://galstar.com/~ntracy/ACG/Xdac/xdacinfo.htm)

Pa:Magic

Magic irta, hogy a kutatasok szerint az emberi
ful is bocsat ki hangokat, es feltetelezi, hogy ez
osszefugg azzal, hogy egyesek bekotott szemmel is
eleg nagy biztonsaggal meg tudjak allapitani,
hogy egy kicsi, vagy nagy helyisegbe vittek-e
oket.  (Vegre egy igazi, szo szerint vett  HANG-tema!...)

Nos,  az emberi ful   valoban  bocsat  ki  hangokat,
sot  azt is  megallapitottak, hogy pl. a gyulladt, beteg
ful "zajosabb" az egeszsegesnel (speci   mikrofonnal
mertek).

A bekotott szemmel   valo tererzekeles azonban valszeg
nem ezen a kibocsatott es visszavert zajon alapul (lsd. denever...),
mert ez ahhoz tul kicsi. Sokkal inkabb arrol van szo, hogy abszolut
csend nincs - meg a suketszobaban se! - ,es egyeni kepessegtol
fuggoen az egeszen csekely visszavert, vagy beszurodo tavoli
hangok alapjan egyesek meg tudjak allapitani a helyiseg 
kb. meretet bekotott szemmel is. (Persze,  itt minimum szoba-terem 
meretkulonbsegrol lehet szo, par negyzetmeternyi elteresrol 
aligha...). Megkockaztatom azt is, hogy a tererzekelesben, 
pontosabban a korulvevo ter nagysaganak megallapitasaban  nem
csupan a ful, vagy a szem vesz reszt; egy szuk liftben az ember
egesz testevel "erzi", hogy kalitkaban van.

Egyebkent mar regen szerettem volna megirni van den Hul
mester jotanacsat, most a tema kapcsan itt az alkalom. A ful
ugyanugy edzheto, mint barmely mas testresz. (Ra is fer ebben
az iszonyu zajszennyezesben!) Nem kell mas, csak egy varostol
minel tavolabbi erdo - ott le kell csucsulni egy fa tovebe es csak 
hallgatozni, hallgatozni. Kis ido mulva olyasmit is meghall az ember 
fia-lanya, ami az elso percekben fel sem tunt. Kesobb  aztan  nemcsak 
a kulonbozo, finom  neszeket tudja egymastol jol megkulonboztetni 
(lsd. FELBONTAS....), hanem  azok iranyat is egyre precizebben be 
tudja tajolni (lsd. TERLEKEPZES....). Tul azon, hogy kikapcsolodasnak 
sem utolso ez a trening, egy kis koncertlatogatassal egybekotve igen 
nagy segitseget nyujt egy zenelanc hangminosegenek megiteleseben.

Na meg egy helyiseg meretenek megallapitasaban, bekotott szemmel...


Udv: Zozo

Kedves HANGosok!

Kovary Peter levele ugy megemelte az adrenalin szintemet, hogy addig nyaggattam
 az operatorokat telefonon, mig vegre megoldottuk, hogy a "rendes" levelezoprog
amokat is tudjam hasznalni. Koszonom Peter! 

>> Hajdu Csabanak: Ha a lezer utani RAM-bol jon ki a digitalis jel, akkor abban
>> hogyan tud benne maradni a szervo jittere, hiszen a RAM-bol valo kiolvasas
>> utemet a kozponti orajel diktalja? Ezt nem ertem.

>Nem, mert eppen a szinkron tartasa miatt itt mar nem a kozponti orajelet
>hasznaljak. Erre a kis RAM-ra igazak azok az korabbi okfejtesek, hogy az
>iras es olvasas nem mehet kulonbozo orajelekkel, mert szetcsuszik az
>egesz. Erre mondhatnad, hogy de igen, hiszen a ket orajel szinkronizalva
>van. De sajnos ez nem valodi szinkron, csak szabalyozas. Persze nyilvan
>van akkora RAM, amivel mar a legrosszabb eset is kezelheto, de valamiert
>megsem mennek ebben az iranyban a high-end gyartok.

Most sem ertem! Van egy kozponti orajel aminek egy utemere kiolvas egy bitet a 
RAM-bol es beolvas egyet a cd-rol. Persze nem teljesen szinkronban, mert akkor
az egesz nem erne semmit. Nem ertek hozza, de valahogyan biztosan meg lehet old
ani, hogy a szervo miatt ingadozo (jitteres) jel bemenjen a RAM-ba es idoegyseg
enkent atlagosan ugyanannyi bit jojjon ki. Igy nem kene meg egy orajel, tehat a
 "szetcsuszas" sem jelentkezne. 

Sokszor beszelnek a halozat nagyfrekvencias szureserol. Azt nem teljesen ertem,
 hogy analog keszulekeknel mi ertelme lehet (biztos van, de nem tudom az okat),
 
viszont a digitalis keszulekeknel  szerintem ertheto, mivel a digitalis jel is 
nagyfrekvencias es ha arra rarakodik a nagyfrekvencias zavar, akkor az is jitte
rt okozhat. 
A TEAC legendas VRDS mechanikaja is (a lemezzel egyuttforgo femtarcsat szorit a
 CD-re) szerintem a jittert csokkenti, ket okbol is. Egyik, hogy csokken a leme
z rezgese, a masik ok, a szogsebessegingadozas merseglodese a tarcsa tehetetlen
sege miatt.
Utobbi hetek leveleibol le lehet vonni a tanulsagot: "minden ut jitterbe vezet"
. 
Most mar en is teljesen paff vagyok attol, hogy nem hasznal senki RAM-ot.    
Akinek van lehetosege meg kellene errol kerdeznie egy fejlesztomernokot, legyen
 az egy multi, vagy akar egy kis speci ceg alkalmazottja. Megtehetne ezt peldau
l az egyik magyar audio magazin! En nagyon kivancsi vagyok. 
Lehet, hogy baleknak neztek a vilagot?

>mechanikailag ertve, egyszeruen nem koveti a jelet (tehetetlenseg, surlodas)
>de a fazisokban nem befolyasolja a maradekot. Persze lehet, hogy boduletes
>baromsagokat irok, de az en tudatomban ezek a kepek jelennek meg a temarol.
>Javitsatok ki!!!!
Kijavitalak. A gerjeszett mechanikai rezgorendszeren (dobhartya), surlodas hata
sara 
fazistolas lep fel.
Udv, Gruiz Marton.

Hello HANG

     Tudna nekem valaki kimenotrafo szamitasban segiteni?
     Egyutem SE.

     UDV

     Robert

Hi! Hangoskodok!
Mondjon nekem valaki nehany WWW cimet, ahol online zenet lehet hallgatni.
A www.juventus.hu  nem igazan erdekel.
Koszi sziasztok.  Csaboca.

Nekem legjobban az Uzenet meg a Bennunk van a kutyaver c. CD-juk
tetszik, a csak vinil lemez formaban letezo elso albumukat sajna nem
ismerem. Szivesen vennek egyet, hogy aztan CD-re atmasoljam. A Tuzugras
meg a Rege sok nem nepzenei szamot tartalmaz, ezek egy resze nekem
kevesbe tetszik, bar van kozottuk olyan, amit egy ido utan megszerettem.
A  http://www.kalligram.sk/ghymes/ cimen meg lehet nezni a lemezek
boritoit, meg Ghymesekkel kapcsolatos informaciokat is kaphat az ember.

Kellemes zenehallgatast kivan:


                Andras

Hello!
 Elado egy technics rs-bx501 -es deck. 2 ev korul van, nagyon megkimelt 
allapotban. Erdeklodni a 2222-625 telefonon.	19-23h
  				Oc.

> ekvalizator, kompresszor, es egyeb gonosz elektronika. Regebbi orosz
> lemezek is megdobbentoen tudnak szolni. Nekik sem volt sok hightech

"Jobb korokben" sosem mertem bevallani, hogy en szeretem a
Melodia lemezeket, de ha Kovary Peter is le meri irni, miert tagadjam.
Serceg, pattog, recseg-ropog, DE ZENE SZOL rola.
Udv
Andra's

Sziasztok!


Az Internet-kiszolgalom megint sikeresen megviccelt, ezert a tegnap meg-
irt levelemet kenytelen vagyok kesessel kuldeni. Bocs.


  >trenka@...nak: Nem ertem, a "Boszorkanyuldozot" Te mondtad, vagy 
  >nem?
Igen, en mondtam (egy reagalasomban, mivel eloszor Te emlitetted a bo-
szorkanyegeteses peldat). Csak nem RAD, hanem -- ne'mi o:nironiaval -- 
MAGAMRA celoztam vele. Nincs jelentosege.

  >Apropo, mit jelent az, hogy "samanista"? Te irtad!
"Samanista = 1. a samanizmus hive, kovetoje 2. a samanizmusra
jellemzo, vele kapcsolatos.
Samanizmus = hatarozott rendszert nem alkoto kezdetleges vallasi forma,
amely arra a hitre epul, hogy egyes emberek (a sa'ma'nok = varazslo, pap)
onkivuleti allapotban erintkezesbe kerulnek a szellemekkel, es igy rendkivuli
tudas birtokaba jutnak" (Bakos, mivel en nem tudom ilyen egzaktul 
megfogalmazni)
Nincs jelentosege. De megvan az a rossz (?) szokasom, hogy ha kerdeznek
vmit tolem, megprobalok ra valaszolni.


  >Ennek ellenere a jitter ellen nem mechanikailag kene kuzdeni, foleg a mai 
  >RAM meretek es arak mellett.
Tiszta sor. Ahogy ma'r emlitettem, tenyleg nem ertem, miert nem ment el
senki (marmint gyarto) ebbe az iranyba (ha valoban nincs ilyen termek).
Mivel ugy tunik, tema lezarva, utoljara csak annyit: ha vki megis keszit a 
vazolt elmeleti DAC-nak megfelelo keszuleket, vagy ismer ilyent (pontos
tipusszammal), nagyon szivesen meghallgatnam.


    >> Uj gep eseteben en pl.egy egyszeru, kolcsonkapott szerkentyut
    >> hasznalok a helyes fazisallas megallapitasara -- ha van vmire
    >> "tudomanyos" eszkoz, miert hagyatkozzak csak a fulemre?
  >Hogyan mukodik ez a "kutyu"? Mi van benne?
Sajnos, nem ismerem a mukodesi elve't. Hogy mi van benne, nem tudom
megnezni, mert nem csavaros a doboza, hanem ragasztva van, azt hiszem
(es mivel nem az enyem, ezert nem boncolhatom fel) .
Ket ceruzaelemmel mukodik , ket led van rajta: az egyik a 
bekapcs-jelzo, a masik eltero intenzitasu fennyel (idegtepo sipolassal ki-
serve) jelzi, ha erzekel vmit (talan elektromagneses mezot , azt hiszem,
mert pl. TV-kepernyohoz kozelitve bolondul meg igazan -- ilyenkor az a he-
lyes fazisallas (jo foldeles?),amikor kisebb tavolsagrol kezd csak el visitani)
.
Hi-fi keszulekek eseten egyszerubb: ha jol van bedugva, a dobozoldali 
halozati csatlakozonal egyik oldalrol kozelitve visit-vilagit, masik oldalon
csond es sotet a led. Rossz dugoallas = mindket oldalon jelez. Lenyeg: 
a vizsgalt keszulek semmihez se legyen csatlakoztatva!  Amennyiben a
keszulekhazhoz kozelitve jelez, akkor rossz az arnyekolas. (A hozza adott
leiras me'g egy "fontos" alkalmazasi teruletrol ir: nagyon kivaloan hasznal-
hato bortonbol valo szokesi kiserlethez, mert jelzi, ha aram folyik a keri-
tesben!  8-)))))))))))))
Amikor eloszor megkaptam, azert eloszor hallgatasi probat is tettem, 
tenyleg hasznalhato-e. Jo volt. Innentol megsporoltam magamnak egy 
csomo idot .
Neve: Elfix Polarity Checker, 30USD-ert rendelheto meg. (Az osszeget ke-
rem az amerikai jovedelmi viszonyokhoz nezni!) De aki ert hozza, gondolom
fillerekert megbarkacsolhatja.
Ld.  http://www.audioadvisor.com/product.cfm?productid=445


  >Orulok, hogy sokan belekezdtek kedvenceik ismertetesebe!
En is. Szivesen ajanlanek en is lemezeket (sajna, csak CD-ket), de:
-- nincs kimondottan kedvelt iranyzatom, "mindenevo" vagyok. Talan csak a 
blues zenek azok, amikhez kulonosen vonzodom. Meg azt tudom, mit NEM
szeretek (nagyon leegyszerusitve: a ma divatos 'zeneket'-iranyzatokat).
-- nem astam bele magam egy iranyzat komoly megismeresebe sem (ld.
idohiany es nagyfoku lustasag)
-- tudom, hogy blues-jellegu zenek tere'n nalam sokkal hozzaertobb is van
a listan 8-)
-- nem tudok olyan szepen irni a zenehallgatas soran bennem keletkezo 
erzesekrol, mint az eddig publikalo'k. 8-(


Me'g egy aprosag:
Ujbol kezd feleledni a Hi-Fi Piac honlapja: tesztek, linkek, aprohirdetesek:
http://www.webservice.hu/hifipiac/
Es pl. innen is el lehet jutni arra az oldalra, ami az elkovetkezendo HE Show
kiallitoit ismerteti


Udv: Tamas

Kovary Peti irta par szammal ezelott:

> Egyebkent en Mozart Rekviemjet nem igazan ajanlanam kezdoknek. Inkabb a
> latvanyos zeneket. 1812, Les Preludes, Olasz capricco, Jota aragonesa,
> nyitanyokat es a tanczeneket, Strauss keringok, balettzenek. Az 1812es
> nyitany minden hifis kedvenc muve.
>
>> Carl Orff „Carmina Burana" c. oratoriumanak „O Fortuna" tetele.
>> Hatasos, bombasztikus, elsopro stb., stb.
>
> Aha! Bombasztikus. Becsapja a fulet. Ghiaurov ariahoz mar szinten nem
> eleg a midfi. De szopranhoz vagy althoz sem. Az midfin vagy tompa, vagy
> sikit, de mindig eletszerutlen.

Nos, lehet, hogy a Mozart „Requiem" kicsit tulzas, en megsem banom. Ha valaki
javaslatomra mar megvette, talan veszi a faradtsagot, es kicsit megkuzd vele.
Az igazi ertekek befogadasa csak igy lehetseges. De nem ertem a gondolat-
menetedet. Szerinted a „Carmina Burana", „becsapja a fulet", meg „midfi".
Aztan jossz az „1812"-vel, meg a „Les Preludes"-del ?!  Valo igaz, hogy
ezek a legismertebb slagerdarabok, meg hifi-demo darabok, de ha valami
„midfi", meg „becsapja a fulet", akkor az az „1812". De ne felj, nem
hagyom ki ezeket sem !


>> En nagyon kedvelem Daniel Barenboim felvetelet a Chicago Symphony
>> Orchestraval ERATO CD-n elsorangu digitalis hanggal.
>
> Jaj, kedves Gyula! Legalabb Te ne!
> Tudom CDket hallgatsz. Azt sem mondom, hogy azok elvezhetetlenek.
> De felall a szor a hatamon, ha ezt a demagog reklamszoveget hallom, amit
> most Te is ovatlanul atvettel. A , legolcsobb
> tucatslagerosszeallitasokat is ugy hirdetik, hogy "kifogastalan
> digitalis felvetel". Pedig imho hallgathatatlan. [Nem az altalad
> ajanlott Cdrol beszelek]
>
> De lehet, hogy Te ugy ertetted, hogy a digitalisok kozott elsorangu
> hanggal. Igy rendben lehet. Csak erosen felreertheto.


Tokeletesen igazad van. Teljesen felesleges ures tomjenezo szovegeket
nyomnom, mikor a legeslegelejen rogton leszogeztem, hogy igyekszem
a hangminoseget is szem elott tartani. (Hiaba az a par ev „sales"-
kedes nem mult el nyomtalanul :-(((( ). Ezentul az alaphelyzet az,
hogy a javaslataim hangminoseget jonak tartom, s csak akkor
teszek kivetelt, ha az eloadas minosege miatt javasolt felvetel
varhatoan kompromisszumokra keszteti a hallgatot (itt elsosorban
archiv felvetelekre gondolok), ilyenkor figyelmeztetni fogom
az ovatlanokat.

> A Telarc digitalis felvetel
> fantasztikus dinamikaval, csodas melyekkel, fantasztikus, bombasztikus,
> es hallgathatatlan. Ocska matt, grizes digitalis hang.

Mivel tulnyomoreszt LP-t hallgatsz, felteteleztem, hogy a Telarc „Tuzmadar"
is LP-verzioban van meg (ahogy azt a Hi-Fi Magazinban, ha nem tevedek,
valahol az 5. szam kornyeken fulugyre vettek). A digitalis
forrasbol keszitett, un. hibrid LP-k tulnyomo tobbseget a 80-as
evek elso feleben keszitettek, es a lemezrevagas elott szukseges D/A-
atalakitasnal hasznalt konverter erthetoen az akkori technologia
szinvonalat kepviselte, amit manapsag mar messze tulszarnyaltunk.
(Ebben ugye nem lesz vita :-))). Ugyhogy ebbol nem vonnek le
messzemeno kovetkezteteseket. Mellesleg a korusmesterbol karmesterre
avanzsalt Shaw, a legjobb pillanataiban is legfeljebb masodligas
Atlantai Szimfonikusokkal biztosan nem szamit a zenekari hangkepfestes
legnagyobbjai koze. Kezed a szivedre, annak idejen ugye Te is azert
a velotrazo pillanatert vetted meg, mikor Kascsei tancba kezd !
Ha mar a „Tuzmadarnal" tartunk, mindenkepp probald megszerezni LP-n
a Concertbebouw Orchestra/Colin Davis fele verziot 1978-as analog
Philips. Ez a teljes balett, ha szereted a darabot, nem fogsz csalodni.

Mindenkinek:

Kronikus idohiany miatt nem volt alkalmam folytatni a sorozatot, de
most nekiveselkedem majd. Koszonet mindazoknak, akik kozben
(talan az en hatasomra :-)))) elkezdtek a zenei vilagunkat masik
iranyokba is tagitgatni.

Udv,

Gyula

> okozhatja a CDmasolatok gyengebb minoseget. _Feltetelezeseim_ voltak,
> hogy vagy az audio CDjatszok tobb hibaval olvassak az irt lemezeket,

Igen, ez elofordulhat, mivel eleve mas a lemezek minosege. Vannak pl.
olyan hordozhato jatszok, amik irott CD-t csak halozatrol uzemelve
szeretnek olvasni - gondolom elemrol nem eleg a lezer teljesitmenye...

> Ezt termeszetesen nem vitatom. De jo lenne az adatvisszaolvasas
> biztossagarol jobban meggyozodni. Mondjuk a szakertobbek csinalhatnanak
> egy aramkort, amivel szamszeruen detektalni lehetne a hibajavitasok
> szamat. Az osi idokben meg voltak olyan CDjatszok, amin egy LED jelezte
> a hibajavito aramkor mukodesbe lepeset. Nem tudom, hogy mennyire
> erzekenyen.

Miutan ezt a jelet maga a javito aramkor szolgaltatja, a leheto
legerzekenyebben. Harom lepcso van, C1, C2, es az interpolacio, illetve
ami ezutan jon, az mar egyertelmuen hallhato... Amig csak az elso ketto
fordul elo, addig nincs gond, es nekem az a tippem, hogy egy jo CD-nel a
harmadik csak nagyon elvetve kerul musorra. Kerdes, hogy az osi jatszok
LED-je melyiket jelezte anno? Meg azert sokat fejlodott azota az egesz,
lehet, hogy az osi jatszok meg tenyleg gyakra(bba)n interpolaltak.

> Egy kicsit azert gondolom a kozponti orajelen is lehet javitani. Ezt
> csinalja a Trichord modifikacioja. Es a Dunaudio is feltuningolja
> kereskedelmi CDjatszok hangminoseget jobb kvarc es egy-ket egyeb
> alkatresz beepitesevel.

Persze, de ennek csak akkor van jelentosege, ha a DAC nem sajat orat
hasznal...

Kovary Peter irja:

>A kozelmikrofonozast mi hajendesek kollektiven utaljuk. Az itt egy
>nagyon lealazo jelzo. Jo, tudom. Midfin becsapja az embert.

 Amikor beleirtam a szovegbe a kozel mikrofonozottsagot a Sonny Rollins
felvetellel kapcsolatban, akkor nagyon jol tudtam, hogy erre majd
ugrani fog valaki a hajendes hifi guruk kozul. Ezzel nem azt akartam irni,
hogy a kozelmikizes charm lenne a regi felvetelen. Ismert, komolyzeneben
nagyon fontos az ultetes es a "korrekt" mikrofonozas. Jazzben egy kicsit
mashogy van. Jazzkedvelok koreben kozismert, hogy egyes kozelmikrofonozott
felvetelek kulonleges elmenyt tudnak nyujtani, kulonosen trio felveteleknel
nagyon fontos, ui. pl. a dob seprojenek minden rezdulese vagy a bogo 
hurpendulesei is jol hallhatok, ami sokszor az audofil nirvanaba tudja kuldeni
a fulelot. Sok felvetelen, mint pl. John Coltrane felvetelein foleg csak
maga Coltrane tenorja hallhato rendesen, mig a ritmusszekcio alig, csak a 
hatterbol. Ami az ikermikrofonozas kovetkezmenye sztereo felvetel eseten.
Coltrane-t termeszetesen nagyra ertekeljuk, de jo lenne hallani pl.
Elvin Jones dobjatekanak minden rezduleset vagy Paul Chambers bogojatekat
"teljes" felbontasban.

 Udv. Durbincs