Kedves Maria

koszonom a kimerito folvilagositast, idokozben szorfoltem kicsit az  
interneten es sokmindent olvastam rola, de annal kevesebbet tole.
Igy a beidezett verse - ami nekem oszinten szolva nem tetszik, de ez  
izles dolga - hezagpotlonak is folfoghato. Ha van kedved (es idod  
persze) idezz meg egy-kettot, ami Neked tetszik, hatha megis
lesznek olyanok ami mindkettonknek (es a kultura olvasoinak is)
oromere szolgal.
(Az interneten egyetlen koltemenyere akadtam, "Kedvesem,tegyel"
cimmel, az inkabb a kedvemre valo volt.)

Udvozlettel

Andrea

PS: Ezuton is koszi mindenkinek, aki Kukorelly ugyben segitsegemre  
volt.


## CrossPoint v3.02 R ##

Ujabb ket reagalas erkezett multkori levelemre. Sajnos a "fo
csapasiranytol" (progressziv rock) tavoli temaju mindketto, de
erre szamithattam, mivel en is megengedtem magamnak nemi asszociaciot.
Jobban orultem volna, ha az eredeti temanal maradunk, de azert persze 
valaszolok.
Ez volt a vitat kivalto bekezdes:

>> Ami nalad ereny, az az en szemeben "hiba". Es most csak a
>> hangszerelesre gondolok. E szempontbol az un, klasszikus komoly
>> zenek tobbseget remenytelenul osdi, elavult hangzasunak gondolom.
>> Tulzas persze, de a "falnak megyek", amikor pl. egy szimfonikus
>> zenekarban megszolal a vonosok vinnyogo korusa. Par eve olvastam
>> egy zeneszerzovel keszult beszelgetesben valamit, amit nagyon
>> talalonak erzek. Az ominozus szerzo termeszetesen "kotelezoen"
>> elitelte a konnyuzenet (sekelyes, primitiv, stb. (ilyenkor mindig
>> felmerul bennem, ismerik-e vajon pl. az en kedvenceimet)), de valami
>> olyasmit mondott, hogy a komollyal ellentetben pontosan reagalnak
>> korunkra, es fejezik ki azt. A regi zenek -eltekintve a csekely szamu
>> idotlen, es univerzalis kiveteltol- elmult korok hangulatat, erzeseit
>> tukrozik, es nagyon tavol vannak a modern vilag eleterzeseitol.

Es a reakciok:

Balint Gabor:
> Ezzel azt akarod mondani, hogy a zenemuvek, es az egyeb muveszeti agak
> alkotasai elavulnak? Csak csekely szamuk elvezheto manapsag?

Akkor nem ezt akartam mondani, de most hogy igy hallom toled, bizony
lehet benne valami. Nagyon is el tudom kepzelni, hogy a mualkotasok
foleg es elsosorban egy-egy kulturahoz kotodnek -es nem valami
abszolutumhoz tartoznak-, es annak elmulasaval, vagy mas, idegen
kulturkorok szamara, nincs mondanivalojuk, nem elvezhetoek. Ha a
muveszet merceje az, -ami ellen en is tiltakozom egyebkent- hogy milyen
sokan szeretik, elvezik, meddig marad fennt az ido rostajan, akkor
ennek a mercenek sok, ma meg kotelezoen tisztelt szerzo, lehet hogy
meltatlanul, de nem fog megfelelni, es el fognak tunni hamarosan a
sullyesztoben. Aki meg esetleg ismeri az abszolut merteket es mercet,
az nekem is szoljon!

> Most mondhatnam azt, hogy ez akkor van igy, ha teged egyaltalan nem
> erdekelnek az elmult korok, csak a jelen. Mert csak a jelen a 'modern
> vilag'. Ez esetben felvetodik a kerdes, hogy mikortol szamit a 'jelen'?
> A tegnap szuletett zene, kep, regeny stb. az mar az 'elmult korok'-ba
> szamit bele? Vagy a tavalyi? Ezek szerint pl. a szazadfordulo zeneje,
> festeszete, irodalma elavult?

Valami hiba csuszhatott a logikaba, mert engem bizony nem csak a jelen
erdekel. Hogy mikortol valik a mult modern vilagga, azt nem tudom
pontosan megmondani, de ha ez erdekel, kozlom sejteseimet. Az egyes
kulturalis, muveszeti korszakvaltasok a legkevesbe sem az evszamokhoz
kotodnek (szazadfordulo, tavaly), hanem az oket meghatarozo, es
alapjukul szolgalo nagy lepteku tarsadalmi valtozasok indukaljak oket.
Ezert lehet olyan viszonylag hosszabb idoszak, amikor "langy mocsar"
van, maskor viszonylag rovid ido alatt heves forradalmak zajlanak.
Elofordulhat, hogy valami 10 evvel ezelotti mar "elavultnak" tunik,
egy mas teruleten meg a 70 evvel ezelotti sem az.

> Ha meg igy van, akkor miert 'csekely szamu' az, ami ma is hat?

Nekem, aki inkabb a modern, avantgarde dolgokat kedveli, kicsi
ez a szam. Neked meg nagy, ugye? ;-)

> Ui. Amennyiben te CSAK a zenere gondoltal, akkor bocs. En altalaban a
> muveszeti agakra gondoltam.

Csak semmi bocsanatkeres. Most mar en is...


Varga Gyorgy:
> Ja. Csakugy, mint Michelangelo freskoi es szobrai, Rubens,
> Caravaggio, Raffaello, Leonardo, Tiziano, Delacroix, Monet
> festmenyei, Petrarca szonettjei, Shakespeare, Madach dramai, Byron,
> Petofi, Ady, Arany versei, es igy tovabb, a vegtelensegig.

Igen, a fentiek "magas szintu", de ketsegkivul kisse konzervativ
izlesrol arulkodnak. En is mondhatok ilyeneket?: Gilbert es George
e'lo" szobrai, Christo csomagolasai, Alain-Robbe Grillet filmjei,
Kazimir Malevics, Max Ernst, Rene Magritte, Arshile Gorky festmenyei,
Joseph Beuys happeningjei, a dadaistak "orultkodesei", a szurrealistak
almai, polgarpukkasztasa, a sci-fi vizioi, meg persze a progressziv
rock. Mikor lesz ez muveszet? Vagy mar az? Vagy meg nem? Vagy mar nem?
Mirol is beszelgetunk mi itt?

> Birom az ilyen sommas kijelenteseket.

No problemo. Orulok, hogy valami tetszett is. ;-)

> Nem gondolod, hogy attol, hogy te nem talalsz bennuk semmit, masok
> szamara meg mondhatnak ezek a muvek fontos dolgokat mind a mai napig?

De gondolom. Es forditva is igy van, ugye?

> *En* talalok bennuk mondanivalot a magam szamara; *te* nem talalsz a
> magad szamara. Rendben. De szerinted ez azt jelenti, hogy *objektive*
> nem is tartalmaznak ilyesmit? En es a hozzam hasonlok csak
> hallucinalnak?

Messzire eltavolodtal az eredeti kerdestol. De legalabb dolgozott
a fantaziad. Kedves Varga Gyuri! Miert nem azzal vitatkozol, amit
tenylegesen mondtam? Na mindegy. Kerdezed, hogy szerintem objektiv 
jellegu-e  a mondanivalojuk. Azt gondolom, hogy nem. "Termeszetesen" 
szubjektiv. Ezert van az, hogy oly sokfelekeppen iteljuk meg az egyes 
muveket. Objektiv muveszet eseten koztunk sem lenne sok vita. 
Egyertelmu volna a mondanivalo, kiszamithato az ertek. Tevedes ne 
essek, ez nem azt jelenti, hogy nincs mondanivalo. Van, illetve
lehet, es ezt mindenki maga donti el kulturaltsaga, muveltsege, 
izlese, es hasonlo szempontok alapjan.


Mas:
Vagy egy hete, valamilyen fatalis tevedes folytan az MTV1 levetitette
David Lynch elso jatekfilmjet, a fekete-feher, szurrealista-
horrorisztikus "Radirfej"-et. Lynch ezt tartja a legjobb filmjenek, es
Kubrick is a kedvencei koze sorolja. Filmkedvelok, lattatok? Mit szoltok
hozza?

PCS

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: progressziv ( 103 sor )
> 
> Orulok, hogy rajtam kivul legalabb meg egy progressziv "fan"  van a
> listan, de egyben kisse csodalkozom is, hogy ekkora irtam volna ... 
Az is gond valamilyen szinten, hogy minden csak CD-n kaphato, en
legalabbis kazettan nem nagyon jutok ilyesmihez, atvenni is csak Pink
Floydot sikerult. Tud valaki valami helyet ahol kazettan elofordulnak
ilyesmik?

> Ezen nem csak te mosolyogsz, en is. Sajnos sokan tulsagosan is komoly
> uzletemberekke valtak, pedig a muveszet es az uzlet nem nagyon fer
> ossze. Tudom, ez sokaknak ujdonsag.
:) Dehogynem! Legfeljebb mas celkozonseget nezek ki magamnak es hozzajuk
igazodom. Gondolom a hetvenes evek elejen ezekhez a zenekarokhoz is dolt
a penz. (Bar nem ezert szeretjuk oket). Inkabb az szerintem a gond, hogy
nem az a cel hogy zeneljen, es melleksen penze is legyen, hanem forditva.

> hangszerelesre gondolok. E szempontbol az un, klasszikus komoly
> zenek tobbseget remenytelenul osdi, elavult hangzasunak gondolom.
Hmm. Ez azert eleg szubjektiv, szerintem egy szimfonikus zenekar se szol
rosszul, kulonosen kiegeszitve masokkal (pl. Jeff Wayne War of Worlds-e).
Meg igazabol a klasszikusok se mindig szolnak rosszul. MEg ez gondolom
eloadoi szinvonaltol is fugg.

> Tulzas persze, de a "falnak megyek", amikor pl. egy szimfonikus
> zenekarban megszolal a vonosok vinnyogo korusa. Par eve olvastam
Ez csak annyit mutat, hogy nem szereted a vonosok hangjat. Van aki
szereti.

> talalonak erzek. Az ominozus szerzo termeszetesen "kotelezoen"
> elitelte a konnyuzenet (sekelyes, primitiv, stb. (ilyenkor mindig
Ez kb. ahhoz hasonlo, mint amikor gyermekkent en is ha a komolyzene
elokerult, akkor divatbol azt volt szokas mondani, hogy nem szeretjuk.
Persze nem is ismertuk. Dehat ez van, mindenki nmaskepp sznob :).

Ha latta valaki az MTV1 (Julius 5.) vasarnap ejszakai Tonik c. 
musorat es emlekszik az abban szereplo amerikai zeneszerzo nevere, 
 legyen szives irja meg nekem.


Udv
	Zoli

Hello ZSosz es tobbiek!

 Sajnos nekem is ugyanez a problemam a cseh filmekkel kapcsolatban, hogy nem
tudom megszerezni...mint mar regebben irtam nagy rajongoja vagyok a cseh
filmeknek, de a magyar tv-re ilyen teren szerintem nem igazan lehet
szamitani, orulok ha harom honaponta egy cseh filmet leadnak...

 Pedig nekem is vannak kedvenceim, a Hoviragunnepet amirol beszeltel azt nem
ismerem de szivesen megneznem....az en igazi kedvencem eddig, a Szaguldas
Jan Sveraktol, de ezt is mondtam mar:)

 Szoval en sem tudom honnan lehetne beszerezni a filmeket:((((

     Ciao:      Valentine

Szabó Mikolaj irta:

> > Ezzel azt akarod mondani, hogy a zenemuvek, es az egyeb muveszeti agak
> > alkotasai elavulnak? Csak csekely szamuk elvezheto manapsag?
> > Most mondhatnam azt, hogy ez akkor van igy, ha teged egyaltalan nem
> > erdekelnek az elmult korok, csak a jelen. Mert csak a jelen a 'modern
> > vilag'. Ez esetben felvetodik a kerdes, hogy mikortol szamit a 'jelen'?
> > A tegnap szuletett zene, kep, regeny stb. az mar az 'elmult korok'-ba
> > szamit bele? Vagy a tavalyi? Ezek szerint pl. a szazadfordulo zeneje,
> > festeszete, irodalma elavult?
> 
> IGEN!!! IGEN!! Minden egyes kerdesedre a valasz Igen. Az 5 masodperccel ezelo
tt
> i
> zene is mar elavult. El kell fogadni, hogy a valtozas ("fejlodes") hihetetlen
> mertekben felgyorsult.

Leforditanam ezt magyarra: Az egyetemes kulturalis orokseg tobb ezer 
evenek muveszeti produktumaibol -- regenyekbol, versekbol, filmekbol,
szobrokbol, festmenyekbol, zenemuvekbol, katedralisokbol -- egyetlen 
egy sem mond neked az egvilagon semmit.

Gratulalok.
 
> > Masreszrol pedig azt gondolom, hogy az osember is, meg a mai muveszek is
> > rolunk irtak, az emberrol, az emberi lelekrol. Marpedig szerintem nem
> > sokat valtozott az emberi lelek  tobb ezer ev ota...
> > Mondjam, hogy egy ezereves szerelmes vers ma is olyan hatast tud tenni,
> > mint akkor? Mert a szerelem erzese sem sokat valtozik.
> 
> Rengeteget valtozik!

Ja, te meg emlexel ra, hogy tobb ezer eve egeszen maskepp szerettunk, 
igaz?

Varga Gyorgy

"Vigyazat! A modernseg felett hamar eljar az ido!" -- Stravinsky

"Hallatlan nagykepusegre vall sajat magunktol idezni." -- Varga Gyorgy

>Felado :  [Hungary]

>> [...] Nem kivanom osszehasonlitani a prog-rockot
>> a komolyzenevel, de a parhuzam tagadhatatlan. Eddig csak
>> a komolyzeneben ismert hangszerek jelennek meg, gyakori egesz
>> szimfonikus zenekarok es korusok kozremukodese; sok rockzenesz
>> pedig egyenesen klasszikuszenei kepzessel rendelkezik; a hatas
>> gyakran tudatos es bevallott. 
>
>Ami nalad ereny, az az en szememben "hiba". Es most csak a
>hangszerelesre gondolok. E szempontbol az un, klasszikus komoly
>zenek tobbseget remenytelenul osdi, elavult hangzasunak gondolom.

Megint az osi kerdes merul fol bennem: mi alapjan mondod ezt?!
A gimnaziumi enekorakon kotelezoen beledtukmalt nehany nepszeru
mu felszines vegighallgatasa alapjan?

>Tulzas persze, de a "falnak megyek", amikor pl. egy szimfonikus
>zenekarban megszolal a vonosok vinnyogo korusa.

Hallgasd meg Vivaldi "A negy evszak" c. muvet (biztos ismered)!
Ebben a vonosok hihetetlenul gazdag hangszineket produkalnak,
az egzenges utanzasatol kezdve egeszen a pasztor sipjaig!
(A falrol majd kesobb.)

Vagy, ha a rockzeneben is a fajsulyost szereted, talan nem idegen
toled Bartok sem. A Divertimento vonosai mindent csinalnak,
csak nem vinnyognak.

>Par eve olvastam
>egy zeneszerzovel keszult beszelgetesben valamit, amit nagyon
>talalonak erzek. Az ominozus szerzo termeszetesen "kotelezoen"
>elitelte a konnyuzenet (sekelyes, primitiv, stb. (ilyenkor mindig
>felmerul bennem, ismerik-e vajon pl. az en kedvenceimet)), de valami

Valoszinuleg nem ismerik, eppen ugy, ahogy Te sem
ismered az o muveszetuket. :-)

>olyasmit mondott, hogy a komollyal ellentetben pontosan reagalnak
>korunkra, es fejezik ki azt. A regi zenek -eltekintve a csekely szamu
>idotlen, es univerzals kiveteltol- elmult korok hangulatat, erzeseit
>tukrozik, es nagyon tavol vannak a modern vilag eleterzeseitol. Pedig
>ezt meglehetosen fontos tenyezonek tartom.

Varga Gyorgytol megkaptad mar a magadet :)); igaza is van, de
talan szerencsesebb lett volna, ha *konkret* muveket ajanl -
hisz valamikor o is Fripp-pel kezdte, ha jol emlekszem... :-))))

Egyetertek Gyorggyel abban, hogy bizony vannak orok ervenyu, a
manak is szolo regi zenemuvek. De van itt meg egy szempont is.
Te magad irod: "A regi zenek [...] elmult korok
hangulatat, erzeseit tukrozik." - itt szandekosan szakitom meg
az idezetet. En ezert *is* hallgatok regi zeneket, mint ahogy
szivesen bolyongok regi epuletek kozott, szivesen nezegetek
regi festmenyeket, szobrokat, targyakat. (Mondd, a 25 ev
nem szamit mar reginek a rockzeneben? :)

>> Meg arrol is szo lehet [...], hogy
>> az egyre kifinomultabb stilus elobb-utobb valami
>> egyszerubbnek adja at a helyet.
>
>Nem latom be, miert kellene ilyen "a-priori" muveszeti
>torvenyszerusegnek -ha egyaltalan az- leteznie, hacsak nem bizonyos
>izles-beli, es uzleti szempontok altal diktalva.

Ez tapasztalati teny. A zenetortenetben szamos ilyen
valtas kovetkezett be: a kozepkor vegen (errol volt szo); a
reneszansz vegen az egyre kifinomultabb polifonia (pl. Tallis:
Spem is alium, 40 szolam!) a szoveget kiemelo,
monodikus zenenek adja at a helyet - ez a barokk kezdete;
a barokk mar kiuresedo, sallangszeru disziteseit is a
klasszika egyszerusege valtja fel 1750 utan; a romantikaval
viszont mar borul az egesz; XX. sz.-ban is van
nehany ilyen valtas: a neoklasszicizmus, a
minimalizmus es az uj egyszeruseg.

>> Ismered-e, szereted-e a magyar After Cryingot?
>
>Hallottam mar feloluk, de nekem ugy tunik, a legjobb magyar progressziv
>egyuttesek (East, Panta Rhei, Syrius) sem erik el a mufaj
>vilagszinvonalat.

Egyetertek a Syrius kivetelevel. Szerintem vilagszinvonaluak
(persze az elkommerszializalodasuk elott). Az After Crying
is az, meg akkor is, ha bevallottan a
regi Crimson vonalan haladnak. 

*******************************************************************

>Soft Machine: Third (1970)
>Szerintem ez a legjobb lemezuk. Dupla, 4 db 18-20 perc koruli, egy
>kivetelevel teljesen instrumentalis szam. Avantgarde kiserletek utan
>(Soft Machine, Volume Two) nagyon eros free-jazz hatasok (4 fuvossal),
>de a jazz kotottsegeitol mentes szabad, szarnyalo, es azert alapvetoen
>rockzene. Valtozatos, gyonyoru, de elvont, igen nehezen emesztheto.

Nem ismerem az elso ket lemezuket, de egyetertek a kommentaroddal.

>Soft Machine: Fourth (1971)
>Talan egy paranyit letisztultabb, egysegesebb, de kulonben ugyanolyan
>mint az elozo. Kesobbi lemezeik -parhuzamosan a meghatarozo tagok
>tavozasaval (Wyatt, Hopper, Dean, Ratledge)- sajnos fokozatosan a
>hagyomanyosabb jazz-rock iranyaba csusztak el, de meg mindig igen
>magas szinvonaluak maradtak.

Igy igaz!

>King Crimson: In the Courth of the Crimson King (1969)
>Ez az elso lemezuk, de azonnal teljes "fegyverzetben" mutatkoznak.
>Csodalatos, soha nem hallott dallamok, de kemeny, rockos szam, es
>elvont "kiserletezes" is van rajta.

Szerintem a rocktortenet egyik legfontosabb es leggyonyorubb
lemeze. Ha a Crismonrol szolunk, nem szabad elfelejtenunk azt
a hatast, amit a rockzenere tettek. Mig olyan bandak, mint
a Pink Floyd, szinte vegig ugyanazokkal a zeneszekkel dogloztak,
a Crimsonban csak Fripp volt az allando tag. Itt kezdte
palyafutasat Lake (az ELP-s), de megfordult itt Bill Bruford (Yes stb.)
es John Wetton (Family, UK, Asia) is.

>King Crimson: Lark's Tongues in Aspic (1973)
>Valahol olvastam, hogy Robert Fripp hajlamos volt a "tulkombinalasra",
>es ez ezen a lemezukon a legszembetunobb. Ez nem egeszen igy van, pl.
>a "Lizard"-ot eklektikusabbnak, kavarosabbnak, az "In the Wake of
>Poseidon"-t meg nehol tenyleg tulsagosan "magabafordulonak" erzem [...].

Regebben szerettem ezt a lemezt, kesobb mar en is zavarosabbnak
ereztem. A Lizardot *en* osszefogottabbnak, egysegesebbnek tartom.

>Genesis: Selling England by the Pound (1973)
>Az art-rock egyik koronazatlan kiralya. Hosszu, bonyolult valtozatos
>szamok gazdag hangszereles, tokeletes kidolgozottsagu dallamos zene.

Azert a "Lamb" se semmi :)).

>Genesis: Wind and Wuthering (1976)
>A legliraibb hangulatu lemezuk. Jo hosszu, mint minden Genesis.

En ezt mar a hanyatlasuk elso lepesenek tartom. Peter Gabriel
tavozasa utan meg kihoztak egy igen jo lemezt - A trick of the tail -,
de a WaW mar kevesbe jo - szerintem. Steve Hackett tavozasa meg
vegkep betett nekik.

>Pink Floyd: Wish You Were Here (1975)
>Szerintem ez a legjobb Floyd, es nemcsak azert mert nekem ez volt
>az elso. E mellett a hires "The Wall" labdaba sem rughat a slagerizu
>popularis szamaival. A tarsadalomkritikus hang a progressziv
>zenek eseteben kevesse tud meghatni.

Hasonloan velekedik  [Hungary] is:

>Abban egyetertek, hogy a Wish You Were Here nagyon jo zene, es azzal
>is, hogy a Falban vannak "diszkos" szamok, de szeretnek annyit hozzatenni,
>hogy a Fal szamomra igy is nagy elmeny. [...]

Jaj. Jaj! Jajj!! Nem ertitiek ti A falat!! Nem progressziv zene,
persze, hogy nem az. (Hol volt a progressziv mar 1979-ben?!)
A fal a rockzene zsenialis, nagy szintezise, talan utolso dobbanasa, a
beat-generacio sirfelirata, ahogy Boda Dezso irta regebben. Valoban,
ez olyan zene, amelyben a szoveg is igen fontos.

Ha A falban van "diszkos" vagy "slagerizu" zene, az idezet - vagy
inkabb utalas -, aminek muveszi mondanivaloja van, es semmikeppen sem
az alkototehetseg kimerulesenek a jele vagy felules az eppen aktualis
divathullam hatara. A legszembetunobb a "Goodbye, blue
sky"-ban a "Goodbye, Ruby Tuesday" motivumanak a felidezese. De mig
a Ruby Tuesday-ben a dallam szepen lekerekedik, a Floydnal szinte
szarnyaszegetten nemul el.

A fal nemcsak a legjobb Floyd-lemez, hanem a rocktortenet egyik
kulcsfontossagu alkotasa.

>Colosseum: Valentyne Suite (1969)
>Blues beutesu rock, sok jazz-es elemmel.

Ismerem, jo lemez.

>Gentle Giant: Three Friends (1972)

Ezt nem ismerem, csak az elso, a masodik es a Free Hand c.
lemezuket. Legjobban a masodik lemezuk (Acquiring the taste)
tetszik. En oket tartom a tipikus progressziv zenekarnak:
zenejukben minden benne van, amitol progressziv a progressziv.

>Chase: Chase (1971)
>Ez egy amerikai banda volt, tobbek kozott 4 trombitassal
>felallva. Ennek ellenere nem egysiku, dallamos jazz-rock.
>Alapmu ez is. Csak 3 lemezuk van.

Igaz. Kesobbi lemezeik is jok, de mar hianyzik beloluk az
a friss energia, ami a Chase-t nagyszeruve teszi.

Nem irtal a Jethro Tull-rol. Oket nem szereted?

Feri

Sz'asztok!


No! Szoval, Kispal es a Borz. Hat lemezes ( vagy kazettas, esetleg CD-s)
egyuttes.
A mai "egyet durranto" egyuttesek kozott szinte veterannak szamitanak, s a
hat album (na, ez jo!:-)) onmagaban is tekintelyt parancsolo teny.
Mar az elso lemezuk, a Naphoz Holddal (1991) meghozta nekik a sikert, es
sokan - kozottuk en is - felkaptak a fejuket az eredeti hang hallatan. Az
elso lemezen nyomulo "Husrago, hidvero", azota is az egyik legjobb szamuk.
Lelkesen hallgattam oket, s ez a lelkesedes toretlen maradt a tovabbi
lemezek utan is:
Fold, kaland ilyesmi (92)
Agy, asztal, TV (93)
Sika, kasza, lec (94)
Ul (96)
Balnak ki a partra (97)

Mi a titkuk? Ugyan az, mint egy sikeres vallalkozasnak. Sikerult "olyan
lyukat talalniuk, ami meg nem volt betomve". Azaz, olyan jellegzetesen uj
hangot megutni, amely a korabbi "oreg beatek", es az ujabb "kisebbsegi
rapperek" kozott feluton, mellbe talalta a kozonseget. Ehhez persze
feltetlenul szukseg volt ket olyan ember, mint Kispal Andras (zene) és
Lovasi Andras (szoveg) talalkozasara, akik ezt a specialis diffuziot
letrehoztak a zurzavarbol.

Mire gondolok? A zene, az elso lemez ota, szinte alig valtozik, de annyira
jellegzetes, hogy nem is kell valtoznia. Egeszen addig, amig a szovegek tul
nem nonek rajta. Ez eddig meg csak nehanyszor kovetkezett  be, de velemenyem
szerint nehany zsenialis vers, mar erosen feszegeti a kispalos zene
korlatait. A "Kenyszer, Erdek, Osztonelet", a "Jutka" (talan a legjobb
szamuk), a "Zsakmanyallat", az "Egy az egybe", a "Nyar volt, s bluzat a
szel" cimu szamukat elmlitenem, ahol a szovegek - velemenyem szerint-, mar
kinottek a rajuk huzott "zenezakot".
A kerdes csak az; meddig viseli el Kispal A., hogy mindenhol Lovasi
nyilatkozik, szerepel. Minden TV musorban o kepviseli a zenekart, sot a
"Kepzelt riport...." felujitasahoz is ot hivtak szereplonek. Ezek into
jelek, nem szoktak jot tenni a zenekron beluli hangulatnak. Remelem csak
kepzelodom.

Mindezzel egyutt a K & B egy nagyon jo, egyedi hangon megszolalo zenekar,
amely mindenkeppen ude szinfolt, a hazai, manapsag sekelyes es jellegtelen
konnyuzenei palettan.


                        - GyF -

" Egyszeruen nem hallom, hogy barki azt a zenet jatszana, ami a fejemben
van, ugyhogy nekem kell eljatszanom. " (Bob Dylan)

>Nehany eve volt a Taban moziban egy cseh filmfesztival es ott lattam egy
>filmet, aminek ha jol emlekszem az volt a cime, hogy Hoviragunnep, de
>ebben sajnos nem vagyok biztos. Azt tudom, hogy egy no rendezte, aki nem a
>Chytilova (ot ismerem, mint cseh filmrendezonot, meg megy egy mostani
>egyetemista lanyt, de o ME~G nem hires....). Tudnatok nekem segiteni,
>hogy melyik lehetett ez a film, esetleg honnan lehet megszerezni ?
>Jatszott benne Menzel es Hrabal is (bar ez annyira nem segit, tudom...)


AJAJAJAJAJAJAJ!!!!

Itt valaki szezont kever a fazonnal!     :-)

A cime valoban Hoviragunnep lehetett.
A filmet Jiri Menzel rendezte, aki tenyleg nem a Chytilova. Hrabal nem
jatszott benne, ellenben o irta a forgatokonyvet Menzellel parban.
Szereplok: Rudolf Hrusinsky, Jeromir Hanslik, Petr Cepek, Josef Somr

A tobbi stimmel :-)

Nekem meg van a film videon. Ha valakit erdekel, maganlevelben
megbeszelhetjuk a reszleteket.


                                    - GyF -