> A baj az hogy a legkore nagynyomasu CO2 (90-110 bar) es a felszini hofok
> az uveghazhatas folytan 400-500 celsius.

Helyenkent 800 fok is van. Ezenkivul a Venusz felhoi kensavbol allnak.

> De pl. legkorbe telepitett moszatokkal allitolag meg lehetne oldani
> Carl Sagannak volt ilyen otlete..

Szivos moszatokat kell hozza kitenyeszteni. Es kockazatos. Pl. ha azok
a moszatok eleg szivosak lesznek ahhoz, hogy a Foldon is elterjedjenek.

/Laci

A nepessegszaporulatnak az elelmiszerellatas csak az egyik korlatja. Mond-
juk azon a szinten, ahogy a legszegenyebbek elnek, ez az elsodleges korlat.
A fejlett orszagokban a Fold szemet-elnyelo kepessege a korlat. A szaporodo
civilizacios betegsegek kozul jonehanyat (pl. az allergias betegsegeket)
csak az emelkedo levego- es kornyezetszennyezes szamlajara lehet irni.

Elek Laszlo hosszabb elemzesenek sajnos nem leltem a nyomara. Emlekezetbol:
a nepessegszabalyozasban a fogamzasgatlas technikajanak nincs jelentos sze-
repe, azokon a teruleteken, ahol az embereknek erdekuk volt a keves gyerek,
mar tobb szaz evvel ezelott is jol meg tudtak oldani, Elek Laszlo peldaul a
svabok "egyke'ze'se't" hozta fel (sok orokos eseten a birtok elaprozodik).

A kerdes tehat az, hogy miert erdeke a sok gyerek az elmaradott teruleteken
eloknek? Elek Laszlo valasza: a stabil nyugdijrendszer keves gyerekre osz-
tonoz (a gyerektelen hazasparok eletszivonala lenyegesen magasabb). Ennek
hianyaban a megoregedo szulok egyetlen tamasza a felnovekvo gyereksereg.

Bizonyos fejlettsegi szint felett en is elfogadom ezt a magyarazatot. De a
legszegenyebb teruleteken talan eppen a humanitarius segelyek (amivel sok
esetben a gyerekeket ill a kisgyerekes anyakat celozzak meg) osztonzik a
noket minel tobb gyerek szulesere. Ebbol eleg morbid kovetkezteteseket le-
het levonni...                                                    Udv/Laci

P.S: Kinaban a Mao-korszakban volt egy eroteljes nepesseg-csokkentesi terv,
csaladonkent egy gyereket engedelyeztek. A tervet a kor szellemenek megfe-
lelo eszkozokkel be is tartattak. A keleti kulturaban azonban a noket nem
becsulik sokra, igy aztan, foleg videken, ha kislany szuletett, komposztal-
tak. Nagy orszag, sok kislany --> a most 25-35 eves generacioban nehany
tizmillionyi fiatalembernek nem jut feleseg.

Szia Pagony!

A radonos irasod mar tetszett. Es ez az iras mar nemcsak problemakat
mutat, hanem utat is a megoldasra. De ugye belatod, hogy amellett, hogy
az altudomanyosnak kikialtott temakra felfigyelunk, az igazi megoldast
az artalmas kisugarzas tudomanyos vizsgalata adja. Az eredmenyes
megoldas a sugarzas radon mibenletenek kideritese, tudomanyosan
elfogadott, tehat megbizhato merokeszulekek hasznalata, es a tudomanyos
felismeresek bevitele a kulonbozo eloirasokba, valamint szakmailag
elfogadhato eljarasok szorgalmazasa a mar meglevo hazaknal. Pl. ha mar
nem tudsz kikoltozni, es a keszulek veszelyes radonszintet mutatott ki,
akkor a rendszeres szelloztetes alkalmazasa. Meg hatasosabb modszert
ajanlott valaki az alacsony legretegek szelloztetesevel, ami megintcsak
tudomanyos felismeres. A paranak nevezett tudomany problemaja pont ezen
rendszeres modszeresseg es a kontroll hianya. A az igazi tudomanynak
ilyen kriteriumai kell, hogy legyenek, hiszen ezek valoszinusitik a
megbizhatosagot, az eredmenyesseget. Emellett abban igazad van, hogy a
motivaciokban, az otletekben szerepet kell, hogy kapjon az ezt a
modszert nelkulozo gondolkodok eredmenyei, hiszen itt csak otletadasrol
van szo, az ablakok szelesebbre tarasarol. De fontos, hogy ezt a kettot
megkulonboztessuk. Ahol otletekrol van szo, ott lehetunk csapongo
fantaziajuak, de ahol igazsagrol, es foleg hasznalatrol van szo, ott
kell, hogy mukodjon egy exact szuro.

Ez vonatkozik a Metschnikoff temara is.

Udv: BM

Egy olyan tablazatra volna szuksegem, amelyben laktoz/ D-galaktoz
koncentraciok vannak feltuntetve elelmiszerekben (foleg gyumolcsokben).
Ha vki tud ilyet, vagy forrast, ahol ez fellelheto, legyszi magan
e-mailben valaszoljon. Koszi a segitseget:
O.E.

Szia Csabesz,
Mar itt is olvashattal rola (irtam vagy ket hete). Energiasurusege
(Wh/kg) a NiCd akkuknal tobb, de a Litium-(oxid?) akkuknal egyelore
kevesebb. viszont a jhu.edu-n (ott fejlesztettek ki) mar dolgoznak
kb 10-szeres energiasuruseget ado anyagokon. Hideg/melegturese jobb
sokkal jobb, mint a hagyomanyos akkuknak. Vegyeszeket esetleg fel-
izgato reszletek (pl. az elektroda polimerek megnevezese) a SciAm
97/4 szamaban, http://www.sciam.com
Udv/Laci

Tisztelt TUDO MANY! 

Lebegtessunk! 

Kigyot, bekat: 

http://sciencenow.sciencemag.org/html/970414c.htm
http://www-hfml.sci.kun.nl/hfml/levitate.html


Magneses porgettyut (Levitron): 

http://www.levitron.com/demo2.html
(Mozgo kep) 

http://www.physics.ucla.edu/marty/levitron/node1.html
http://www.lauralee.com/physics.htm
(Magyarazkodasok) 



Hold/Nap suruseg mezitlabas osszehasonlitasa (mar regota tartozom vele): 

http://math.math.sunysb.edu/~tony/tides/sun-moon.html

Jo webrazast! 


Varga Joska

Mielott a tema vegleg elhalna, leirnam azt amit meg e temaban
szerettem volna elmondani. Ugy latom a problema megfogalmazasaval mar
nincs gond. Mindenki tobbe-kevesbe ugyanazt erti alatta. A torespont ott
van, hogy Peter fundamantalis kerdesnek tekinti, vele kisse ellentetben
nehanyan azon a nezeten vannak, hogy ez "csak" egy tapasztalati teny.
Most ezt nem fogom ujra kireszletezni, mert mar egy parszor megtettuk.
        En magam is ez utobbiak kozze tertozom. Mindemellett elismerem,
hogy az oksag serulese komoly problemakat vetne fel. Az altalam elkepzelt
megoldasok:

        1. A Peter fele: Az oksag alapveto termeszeti torveny. Soha sem
serulhet. Mint mar mondottuk, ezzel az a baj, hogy bar tenyleg komoly
dologrol van szo, eloirja a termeszetnek milyen legyen. A tudomanyban
viszont minden modellnek definicio szerint eldobhatonak kell lennie.
Vagy, ha ugy jobban tetszik, tovabbfejleszthetonek. A Peter fele
megkozelites nem ilyen. Kozbevetoleg megjegyzem, engem nagyom meglepett,
hogy Peter velemenye kisebbsegben maradt. Ugy gondolam o kepviseli az
altalanos nezetet. Persze lehet, hogy rosszul gondoltam.
        2. Az oksag bizony serulhet.
a. Kiderul a logikankrol, hogy ez esetekben nem alkalmazhato a Vilagra.
b. Kozmikus cenzor felugyeli a Vilagot.

        Kerdezem a tarsasagot latnak-e a fenti harom eseten kivul meg
mast.
        A 2. ponttal egyebkent nagyon sok sci-fi is foglakozik. Ha
gondoljatok irjatok be nehany valoban tudomanyos szempontbol is erdekes
dolgot.

        Azzal egyetertek Peterrel, hogy minden tudomanyos elmeletben
valahol ott van az oksag elve. De mit tehetunk, akkor, ha az alt relben
idoszeru egymast metszo gorbek vannak?
        1. A Landau fele Peternek tetszo megoldas; Kidobjuk ezeket a
megoldasokat. Bar az alt relben valoban ki kell dobni nehany fizikailag
alkalmatlan megoldast, ez esetben ez nem szuksegszeru.
        2. masik megoldas lehet az a valaki altal javasolt megoldas
(bocsanat, de nem emlekszem a nevre), hogy a fizikus nem kepes az
urhajojat ugy gyorsitani, hogy ezt a palyat bejarja. Ezzel csak az a baj,
hogy ha a technika kellokeppen fejlodik, akkor egyszer majd csak meg 
fogjuk csinalni.
        3. Megoldas a Kerr esetben a kovetkezo: Mikor atbujunk a fekete
lyuk kozepen, akkor nem ugyanabba a terreszbe jutunk vissza, hanem egy
masik vilagba erkezuk. A baj csak az, hogy ujra atbujva egy harmadik
vilagba kell jutnunk, hogy az oksag ne seruljon. Es igy tovabb. Vagyis a
Landau fele megoldast elkerulve az oksag elvet is megtarva vegtelen
vilagok sokasagara van szuksegunk.
        4. Megoldas az altalam emlitett kozmikus cenzor. A kozmikus cenzor
ilyen fajta megfogalmazasat masutt meg nem hallottam, de ha valaki megis
felismerni veli kerem szoljon, nehogy a prioritast  erdemtelenul
koveteljem magamnak.

        A Kerr Lyuknak van egy a mi szempontunkbol egyszeru
megfogalmazasa. Illetve ez a megfogalmazas a oksag serulesenek egyik
lehetseges modja. X tudos felepiti az oksag serto gepet. A gep a kovetkezo
keppen mukodik. Van ket szoba, egymas mellett, melyek teljesen egyformak.
Van rajtuk egy-egy ablak. Kivul, ha megnyomjuk a piros gonbot, akkor a ket
szoba kozott egy percig nyithatova valik egy ajto. 
        Y kiserleti alany (kezdetben egy nyul, kesobb egy ember) ez alatt
az egy perc alatt atsetalhat az egyik szobabol a masikba. A megfigyelesek
szerint, az egyik szoba idejeben az ajto a gomb lenyomast koveto 60
masodpercig nyithato, a masik szobabol nezve a 60 es 120 masodperc kozotti
idoben. Vagyis kivulrol azt latjuk, hogy a 15. masodpercben kinyilik az
ajto es a kiserleti alany besetal a 2. szobaba. Majd a 60. masodpercben az
1. szobaban ulo kiserleti alany fel all odamegy a ajtohoz es a 75.
masodpercben atmegy az ajton.
        X tudos hasznalati utasitasa a gephez, hogy a piros gomb lenyomasa
utan 120 masodpercig tilos kinyitni a 2. szoba kulso ajtajat. Ugyanis, ha
hamarabb kinyitod, akkor esetleg a kiserleti alany kisetal atmegy az elso
szobaba, es nem engedi atsetani onmagat a 75. masodpercben (durvabb
megfogalmazasban megoli magat).
        Persze a ravasz es a szabalyokat nem tisztelo kiserletezok
egyszerubb oksag es logika serto kiserletet is kitalalhatnak. Megkerik a
pacienst az 50 masodpercben, hogy amikor atmegy a 90. masodpercben
(laboridoben 30 masodperc) mutassa fel a balkezet, ha a fizikus a bal
kezet mutatja fel neki az 50. masodpercben. Ha a fizikus az ablakon at a
jobb kezet emeli fel, akkor a paciens is majd a jobb kezet emelje fel
kesobb, ha atjutott a 2. szamu szobaba.
        Mit tesz a "gonosz" fizikus? Ha a paciens a 30 masodpercben a jobb
kezet emeli fel, akkor o a bal kezet mutatja meg az 50 masodpercben. Ha a
paciens a bal kezet mutatja, akkor a fizikus a jobbat fogja.
        Kesz is van a Peternek oly kedves logikailag feloldhatatlan
ellentmondas. A magam reszerol elismerem jogos a Peter fele erveles;
        Ez elkepzelhetetlen, kvazi lehetetlen, ezert egy altalunk meg nem
ismert komoly torveny tiltja.
        De ugyan ugy lehet, hogy nincs ilyen torveny. Ekkor azert meg ket
eset lehet. 
        1. Egy altalunk elkepzelhetetlen vilag is letezhet, nem zavartatva
magat attol, hogy a mi csekely ertelmunk ot nem kepes elkepzelni.
        2. Jon a kozmikus cenzor es agyoncsapja a "gonosz" fizikust. Az
erosebb cenzor agyoncsapja az egesz vilagot.

        A magam reszerol en ez utobbit partolnam, de ez valoban csak hit
kerdese. Szoval szerintem,
        Egyelore meg semmilyen torveny nem mondja ki, hogy az oksagnak
feltetlenul igaznak kell lennie.
        Amennyiben serul az oksag tessek vigyazni. Kiserletezni lehet
ugyan, de csak modjaval. Megnezzuk a nyuszit, amint egyik szobaban meg
ott van, a masikba meg mar megjelent. De tobbet nem szelszeru csinalni.
        Ha megis olyan butak vagyunk, hogy logikai ellentmontasokat
gyartunk, es pusztan ezert a Kerr lyukba bezavarunk egy urhajost, hogy a
kezet emelgesse, akkor megerdemeljuk, hogy a kozmikus cenzor agyoncsapjon
bennunket.
                                                        Horvath Pista

Figyelem!
Aprilis 15-en megjelent az EU INCO-COPERNICUS palyazat masodik fordulojanak
palyazati felhivasa.
Bovebb informacio: http://www.omfb.hu a palyazatok rovatban
Ugyanott letolthetok a fontosabb informacios file-k is incocope.zip (91 k)
neven.
Nyomtatott informacios csomag csak majus elejen varhato.
Aprilis 29-en de. 10 orakor az OMFB (Szervita ter 8) 218 teremben informacios
rendezvenyt tartunk, EU eloado reszvetelevel

Zsigmond Attila OMFB Nemzetkozi Kapcsolatok Foosztalya

Budavari Laszlo #70:

>...De a Feny nem csak tisztit. Rajta keresztul, Istentol 
>kozvetlen tanitast is kap a lelek, gyorsulva ezzel fejlodese, 
>okeletesedese. Ez nem tudas hanem
>bolcsesseg es felul all minden emberi intelektuson...

Mint az az idezetbol kiderul, a szerzo kvazi maga is tudomanytalannak
definialta a temat. Ugy gondolom, az iras is nelkuloz minden
tudomanyossagot, ezert ezuton tiltakozom megjeleneset illetoen.

Brendel Matyas

Sziasztok!

Megtudna valaki mondani, hogy mi az analog kijelzesu kvarcora 
mukodesi elve?
Koszi.

Gyula irja:

>Radon ugyben: Nem, az ablakot nem jo becsukni, mert attol csak tobb
>lesz a levegoben. A radon ugyanis foleg a jo magyar panel elemekbol
>jon. Egy idoben az volt a szokas, hogy a hoeromuvek koho salakjat,
>ami rettenetesen fel van dusitva uranban, beledolgoztak a hazgyari
>elemekbe. Innen van a radon a lakasban (a radon az uran bomlasi
>soraban van). Ha megmered es sokat talalsz, akkor kulonbozo opciok vannak.
>Robbantas, csakany, es ehhez hasonlok. Dramatikusan nem tudod igazan
>redukalni...

Az elso mondattal egyetertek, a szelloztetes a legjobb (legolcsobb) megoldas
magas radonkoncentracio eseten. A tobbinel viszont nehany kiigazitast
tennek. A panel lakasok ebbol a szempontbol a legjobbak koze tartoznak. (A
teglaknak nagyobb az uran es torium tartalma.) Panel alapanyagba M.o.-on
soha nem epitettek be kohosalakot. Nagyon kis szamban pl. Tatabanyan
tortent, hogy un. salakblokkot keszitettek ebbol, s ezt hazepitesre
felhasznaltak - eleg durva ertekeket mertunk itt kulso gammabaol es radonbol
is - de ezeknek a termekeknek (mellektermekeknek) az epitoanyagkent valo
felhasznalasat mar egy 1960-as EM  (Epitesugyi Miniszterium) rendelet
megtiltotta. Epitoanyag gyar ezert nem is hasznalta ezeket, ezt
ellenoriztek. Viszont nagyon sokan felhasznaltak szigeteleskent az aljzatban
es a mennyezetben. Radon e mellett johet a talajbol is. Mentesitesre,
csokkentesre tobb eredmenyes modszer van, a robbantas es a csakany
mellett... NCsaba

Kiss Gabor > wrote:
[ora-perc-masodperc definicioja a nap osztasaval]
>Kezdetben.
>Aztan a meroeszkozok pontossaganak novekedesevel kiderult, hogy a "nap"
>hossza rovid- es hosszutavon is valtozik, ezert aztan egy bizonyos ev
>(az 1900-as) tortreszekent definaltak a masodpercet, de mivel eleg
>nehezen reprodukalhato, attertek a kvantummechanikai definiciora.
Sajnos ugy latszik a tegnapi irasom elveszett... Abban irtam, hogy en
is csak a foldi "hetkoznapi" idomeres szempontjabol tartanam logikusabbnak 
az eredeti definiciohoz valo ragaszkodast, egyszeruen praktikus okokbol.
Persze csak hosszabb tavon, az even beluli (feltetelezem nagyjabol
ciklikus) valtozast elhanyagolva.

>Egy inflalodo mertekegyseg teljesseggel hasznalhatatlan. Van csillagasz
>vagy fizikus a vonalban?
Ezzel egyetertek, de ez ugyis csak a fizikusoknak szamit, ok hasznalhatjak
nyugodtan a kvantummechanikai masodpercuket. Mindenesetre atiranyitom a
TUDOMANYra is.

Th(A)n, aki mar most gondol a leendo marsi telepesekre is

Sziasztok!

Par honapja volt a Beyond 2000-ben (ami amugy 5 evvel ezelotti szam) egy film.
Elektromagneses agyu, amivel olcsoert lehet kulonbozo dolgokat orbitalis palya-
ra allitani. Ki tud errol valami tovabbi fejlemenyt? 

Udv.: S. Balazs

Ugy latszik, kb egy hete uborkaszezon van, ezert toltom egy kicsit a listat.

1. Eloszor a halaszatrol. Irtak maganlevelben is, meg itt is valaszolt
erdeif. Valoban nem hittem, hogy a dolog mara ekkora mereteket oltott.
Valaki megirta, hogy Japan kornyeken 50 km hosszusagu halokkal halasznak.

2. Az energiatermelo tornyokrol is kaptam levelet, de a pontos mukodest
senki sem irta le. Ha valaki tudja, meg mindig kivancsi vagyok ra.

3. Par hete Csaszar Pali irt az Ampere-torvenyrol. Nem valaszolt ra senki
(en is csak maganlevelben, mert nem ertettem pontosan a problemat, es nem
akartam trivialis dolgokat leirni.)

Azota tisztaztuk a dolgot. Szerinte arrol van szo, hogy letezik a
Biot-Savart torveny, amely az aramelem magneses teret irja le, es letezik
egy Ampere torveny, amely ket aramelem altal egymasra kifejtett erorol ad
szamot.

Ha a Biot-Savart torveny alapjan szamolunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ket
aramelem kolcsonhatasa nem tesz eleget Newton III. axiomajanak, a
hatas-ellenhatas torvenyenek. Az Ampere-torveny viszont igen.

Pali allitasa szerint a ket torveny nem ekvivalens egymassal.

A vitank egyelore felbe szakadt, mert Palinak par hetes elfoglaltsaga akadt,
de kivancsi lennek a tobbiek velemenyere is. 

4. Gyokvonas: Nemes Marcus cikke meglepett. Olvastam a helyesbitest, de nem
olvastam az eredeti levelet. (Ugy latszik, tevedtem: a kauzalitas tenyleg
meg tud serulni :-))

5: Mahikari ugyben tokeletesen egyetertek Szilagyi Andrassal es Szebeni
Attilaval: nem a Tudomanyba valo. (Bar ha szaporodnak az effele inseges
idoszakok, lehet, hogy a Tudomany is kenytelen lesz rafanyalodni a Parara.)

6: Olvastam, hogy megalakult a "Rejtveny". Akit erdekel, es meg nem tud
rola: a feliratkozas ugyanugy megy, mint a tobbi HIX ujsagnal. 

7. A mai "Felkinalom"-ban lattam egy erdekes motort (sajnos epp telefonalt
valaki, igy alig hallottam valamit az egeszbol). A motor mukodik a viz alatt
(mindenfele szigeteles nelkul), es allitolag egyeb egzotikus dolgokat is
tud. Meg en is ez utan fogom megnezni, allitolag megtalalhato a 
        http://www.datanet.hu/felkinalom
vagy http://www.datanet.hu/~felkinalom        
cimen.

8. Szinten ma hallottam, hogy egy nemzetkozi talalmanyi versenyen
(Svajcban?) Magyarorszag harom aranyermet nyert. Az egyik egy buvos
kisautorol szol, ami valami fuggoleges siku korpalyan mozog korbe-korbe,
energiabefektetes nelkul. Hogy hogy, az meg melyseges titok. Lehet, hogy
teljesen felreertettem, de ezt is csak kutyafuttaban hallottam, ezert
erdekelne, ha valaki tudna rola tobbet mondani.

Peter

(Ps.: Aztan irjatok, kulonben holnap 16 ponttal jovok! :-))

Na, akkor meg mielott teljesen elhalna a lista, megiscsak megirom
az elkepzelesem ebben az ugyben (a muszaki tudomany gondolom mindenki
szerint IGAZI Tudomany.)

 wrote:
>Par honapja lattam egy musort, amiben bizonyos energiatermelo tornyokrol
>volt szo. Azt hiszem, Izraelben talaltak ki, es egy kisebb makett mar
>mukodik is. A lenyege valami olyasmi, hogy a fent bevezetett hideg levego a
>surusegenel fogva "alazudul", es meghajt valamifele turbinat. (Lehet, hogy
>pont forditva van, es felfele szall, nem tudom). Szoval a legretegek kozti
>homersekletkulonbseget hasznalja ki valahogy. Kozben a levego is lehul, igy
>idealisan alkalmazhato a sivatagban (energiat termel, es lehuti a levegot)

Mivel irod, hogy a sivatagban szandekoznak hasznalni, en arra tippelek, hogy
a nap jol felmelegiti a tornyot (mondjuk be is festik e celbol feketere),
igy a benne levo levegot is, es az ettol folfele fog aramlani (minel magasabb
a torony, annal nagyobb nyomaskulonbseg erheto el). Szoval nem a legretegek
kozotti homersekletkulonbseget hasznalja (ami aramlas amiatt jon letre azt
nem igazan erdekli, hogy van-e neki torony epitve, vagy nincs, pontosabban
hiaba van, majd "hulye lesz" bemenni es turbinat hajtani, mikor szabadon is
megcsinalhatja), hanem azt az elvet, ami alapjan minden kemeny is mukodik:
mivel bent a levego melegebb, igy alacsonyabb a surusege (azonos nyomason --
ebbol a szempontbol a nyomaskulonbseg elhanyagolhato (akkor is mukodik, ha
nem elhanyagolhato, de en nem fogom senki kedveert kiintegralni -;-)), igy
belul kisebb lesz a hidrosztatikai nyomaskulonbseg (ro*g*h -- g es h azonos
belul es kivul) a torony teteje es alja kozott, mint kivul. (gyk. ha felul
azonos a nyomas (pl fent nyitott, alul zart torony), mondjuk p0, akkor lent
belul pb=p0+ro[b]*g*h, kivul pk=p0+ro[k]*g*h, igy ro[b]<ro[k] miatt pb<pk,
azaz ha kinyitom akkor alul "beszivja" a levegot)
Ebbol az is latszik, hogy huteni is csak annyit hut, amennyi arnyekot a torony
vet. (teljesen komolyan, gondoljunk az energiamegmaradas elvere)

Th(A)n
p.s. az azert tenyleg eleg szornyu, mikor mar az en irasom a legtudomanyosabb
a TUDOMANYban...