Hello Otthon!

Eddig nem szoltam bele a Hiromis dolgokba, most sem szolok, hanem kerdezek,
mert erdekel ami ismeretlen szamomra.

>Hiromi tettet igy a legostobabb ember is megertheti, ha akarja." 
Valoszinuleg a legostobabb ember kategoriaba tartozok, mert itt nekem
valami nem teljesen vilagos.

>" Japan elkepzeles szerint az ember nem pozitiv vagy 
>negativ jellemvonasai, nemes vagy nemtelen nezetei, 
>kifogastalan vagy rut tettei folytan jo vagy rossz. Az 
>embert attol fuggoen minositik, hogy mikeppen viszonyul 
>hozza a kornyezet. A japan egyaltalan nem erzi magat 
>bunosnek, meg ha mind a tiz parancsolatot athagja is. Az a 
>tudat viszont, hogy tettevel kart okozott a kozosseg 
>tagjainak, kinzo lelkiismeret-furdalast valt ki nala."
Ez akkor azt jelenti, hogy Hiromi nem ismeri be maganak, hogy hibazott es
artott, ezt eddig ertem. Bar en inkabb azt az elvett tartom kovetendonek -
termeszetesen a magam szamara - hogy Romaban viselkedj ugy mint a Romaiak,
vagyis ha elmegyek valahova, akkor az ott ervenyes szabalyokhoz,
torvenyekhez igyekszem tartani magam, nem pedig a sajat szabalyaimhoz, ami
az ottlevok szamara valoszinuleg ismeretlen. Ha elkovetek egy foben jaro
bunt egy idegen helyen, ahol ezert engem halalra itelnek, akkor az nem ment
meg engem, hogy azt mondom, hogy az en hazamban nincs halalbuntetes, nem
igaz?
A kozosseg, vagyis a HIX tarsadalma melysegesen eliteli tetteert es nemcsak
ezert a tetteert, hanem jonehany kijelenteseert is. Ettol neki ezek szerint
kinzo lelkiismeret furdalasa van.  A kozosseg, a kornyezet nem lehet mas,
mint a HIX, hiszen ebben a kornyezetben tette amit tett. Ebbe a kozossegbe
pedig onkent jott. Mar csak azt nem ertem, ami az idezetbol nem derul ki
szamomra, hogy lelkiismeret furdalas eseten mit tesz a japan. Mert magambol
kiindulva, ha lelkiismeret furdalasom van, akkor en elnezest kerek attol
akinek kart okoztam, aki miatt ez az erzesem keletkezett es megprobalom a
hibam kijavitani. Hiromi cselekedeteibol pedig arra kovetkeztetek, hogy
lelkiismeret furdalas eseten celtanaul serteget a japan ember. Ezt nem
tartom logikusnak. En nem ismerem a japanokat, kerlek Bobe mond el nekem,
hogy hogyan van ez.

Van meg valami amit nem ertek. Ez az idezet arrol szol, hogy egy elkovetett
bun *utan* mit hogyan erez a japan. De magyarazatot nem ad. En tovabbra sem
ertem, hogy *miert* tette amit tett. Szornyu ilyen ostobanak lenni.

>Hiromi nem all szoba mar a Hixet olvaso magyarokkal
Sajat velemenyemtol teljesen fuggetlenul, a kornyezet bekeje erdekeben
remelem, hogy ezt korabbi igeretevel ellentetben karacsonykor is igy
gondolja majd. 

>Kerem az erintetteket, hogy ezert ne engem utaljanak. 
>Targyilagos ember vagyok, akit csak tenyek erdekelnek.
Engem is erdekel a dolog, mint egy tavoli kultura sajatossaga, semmi tobb.


Bobe, Te nem vagy veletlenul Nyul? Ha nem, akkor bocs.

Byte,
Krisztina

>Feladó:   [Hungary]
>"...A japan egyaltalan nem erzi magat 
>bunosnek, meg ha mind a tiz parancsolatot athagja is. Az a 
>tudat viszont, hogy tettevel kart okozott a kozosseg 
>tagjainak, kinzo lelkiismeret-furdalast valt ki nala."
Szegeny, hogy kinozhatja :-o

> En ismerem valamelyest a japanokat. Az idezetet 
>megertettem. Akos is ismeri a japanokat. Szerintem meg o is 
>erti mirol akar ez szolni hozzank. 
Sajnos nem ismerem oket igazan, bar probalkozom.
Meginkabb nem ertem, hogy miert ezt mondja, hiszen valojaban 
nem szegett meg semifele parancsolatot, de a kozossegnek kart 
okozott, egyreszt, hogy egymasra uszitotta az embereket, 
masreszt, hogy igert, es szamitottak arra amit igert.

>Valahogy igy van ez. Ha nem csak azt varnank el, hogy 
>bennunket ertsenek.
en probalom megerteni, de a valaszaibol eddig nem sikerult 
kiokosodnom.

> Akos tudod mit jelent ez?
>(Ha senki se tudja, akkor szivesen megmondom.) 
Legy szives vilagosits fel :-o

>Ui: Kerem az erintetteket, hogy ezert ne engem utaljanak.
>Targyilagos ember vagyok, akit csak tenyek erdekelnek.
Balga aki ijesmiert utalni akar :-o

A'kos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: forties.sophos.com)

 [Hungary]
>Oruletes kanikula volt Athenban is 
>de ott is. Egyszeruen kibirhatatlan hoseg volt, annyit 
>szenvedtem a melegtol amennyit reg nem
Ne duhits :-)

A'kos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: forties.sophos.com)

Kedves Otthon-lako-tarsaim! :)

--> Akos <--
> Azt ne mond, hogy te nem neztel meg a napba, vagy nem vezettel pl. 
> perceken keresztul napszemuveg nelkul hunyorogva ugy hogy a nap 
> pont a szemedbe sutott.
Dehogynem, de a napfogyatkozasrol volt szo, nem?

--> Odette <--
> Most kezdte a masodikat.:-) (Itt. Otthon meg kozepso ovis lenne.) 
Miert kezdenek a holland csemetek ilyen koran suliba jarni?

--> Agni <--
> Varom a kepeket Gabo honlapjan
Allitolag mar megvan a videokartyank, csak el kell hozni. Tovabbi 
kitartast :)

> Egyszeruen kibirhatatlan hoseg volt, annyit szenvedtem a melegtol 
> amennyit reg nem
Tovabbra is irigyellek. En mar inkabb fazni szoktam, mert nem 
akarodzik feloltozni. Amig shortban vagyok, addig erzem, hogy nyar van. 
De bizony a nyari ruhak itt csak napkozben hasznalhatoak, este nagyon 
huvos van. Vagy csak en lennek ennyire fagyos?

Szeretettel: Gabo
----------------------
http://www.yourwebhome.com/gabo --> frissites: 1999. augusztus 20.
(korcsolya, gyereksarok, nemdohanyzo, linkek, szemelyes)

Sziasztok!

Ma a Csucsformaban cimu mualkotast lattam. Be kell hoznom
a lemaradast. 8-

Azt hittem, a ket foszereplo eleg garancia 90 vegigrohogott percre.
Jackie Chan az egyik, aki kung fu sztar letere aranyos es kedves,
mondhatni szeretetremelto, jatszek barmilyen bargyu filmben (inkabb
kung fu bohoc, mintsem akciohos, de a bohoc szo pozitiv akar itt
lenni). A masik alak Chris Tucker, aki Az otodik elemben jatszotta
a nagydumaju DJ-t.
Itt sem all meg sem Jackie Chan okle, sem Chris Tucker szaja. Ami
viszont ebbol kisult -- semmi extra. Lehet nevetgelni, lehet rohigcselni,
bar vigjatekhoz kepest tul sok a halott, de igazan remekul csak a fo"cim
alatt lehet szorakozni, ahol a filmben elrontott jeleneteket mutogatjak.

Nem merem ajanlani. Azert menjetek el nyugodtan, nezzetek meg, de en
szoltam elore.. 8-)

Krisztina, a Matrixot meg nem lattam, ahogy megneztem, referalok. 8-)

Most viszont bucsuzom, mert meg kell neznem Milanot es Velencet. De
rossz nekem.. 8-))


Tibi
icq: 37929652

>A film cime eretlenek, valamikor a 80-as (?) evekbol.

  1995-bol, Sisi. Nem merem hozzatenni, hogy abbol az idoszakbol, amikor a
magyar filmgyartas anyagi helyzetenel csak szinvonala volt rosszabb
allapotban, s plane nem merem azt mondani, hogy ez meglatszik a sorozat
rettenetes szinvonaltalansagan. Olyan sokan tudtatok az idezet eredetet,
meg megkoveznenek erte...

Epp jokor beszelgetunk errol a vetelkedorol, Rozsa tegnap este borzaszto
bakit csinalt. Az volt a kerdes, ki irta A tizedes meg a tobbiek
forgatokonyvet. A jatekos passzolt, igy mindenkeppen eletet vesztett volna,
de a musorvezeto altal kozolt megfejtes ismereteben akkor is kiesett volna,
ha tudja a valaszt. Rozsa Gyorgy megfejtese Dobozi Imre volt.
  Szasz Peternek hivtak azt a nagyszeru filmirot, akinek neve politikai
okokbol nem kerulhetett erre es meg sok mas filmre. Helyettuk Dobozi Imre
partfunkcionarius szerepelt forgatokonyvirokent, aki azonban soha nem irt
semmit, legfeljebb kaderlapokat. Javitsatok ki, ha tevedek. De ezt mindenki
tudja, megdobbentonek tartom, hogy eppen egy regi teves ne tudna.

Par napja az ircen arrol beszeltunk Andreaval, hogy en elutogetem a
gyalogosokat a Grand Theft Autoban, es o ezt kifogasolja. Tovabbra sem
ertem, miert, hiszen azert vannak ott, hogy az ember elusse oket, de ettol
fuggetlenul teny, hogy a jatekprogramok nem kicsiknek valok. A legtobb
jatekprogramot csak bizonyos kortol kezdve lehet a gyerek kezebe adni. Tobb
okbol.
  A programok jelentos reszet a kicsik nem ertik. Peldaul a logikai jatekok
tobbsege olyan bonyolult strategiat kovetel, amit ok meg nem latnak at.
Peldaul a kozkedvelt parositojatekok (Brix, Think Cross stb.) szabalya
nagyon egyszeru: huzd egymas melle az egyforma kockakat, s akkor eltunnek.
Am a palyak, amiket a keszitok terveznek, olyan bonyolultak, hogy a
felnottek logikajat is probara teszik -- hisz ez a celjuk --, a kicsiknek
semmi eselyuk. A strategiai jatekoknak mar a szabalyai is tul bonyolultak.
  A klasszikus jatekprogramok tobbsege megnyerhetetlen: nincs olyan, hogy
ezt most megnyertem, csak olyan van, hogy tovabb birtam, tobb pontot
szereztem, mint a korabbi jatekosok. Ez hat-nyolceves kortol mar nem
annyira zavaro, de a legkisebbek nem orulnek neki. Ilyenek kedvenceim, a
tetrisek, a teglabdak (faltoros jatekok), a flipperek, a lovoldozos
jatekok, a pacmanek es meg rengeteg minden.
  A legtobb jatekprogram kemeny ellenfel, ami a nagyok szamara is komoly
kihivast jelent. Tizeneves gyerekek is nehezen birkoznak meg az allando
kudarcelmennyel, hisz peldaul a klasszikus maszkalos jatekok egyik
legjellemzobb sajatsaga, hogy nehezen lekuzdheto akadalyokkal van tele az
utvonal. Otszor-tizszer neki kell rugaszkodni ugyanannak az akadalynak,
mire sikerul -- ha nem sikerul, az halalt jelent. De hiaba jutsz
vegre-valahara at a nehez szakaszon, kesobb ujabb kovetkezik, s ha ott
meghalsz, visszakerulsz a legelejere, s ismet meg kell birkoznod a
fogcsikorgatva legyurt elozo akadallyal. Jo peldaja ennek a sok gepre
megirt Manic Miner, aminek rengeteg palyaja van, de en az elson is csak
orokelettel tudtam atjutni.
  A jatekok egy resze pedig egyszeruen nem valo gyerekeknek. Peldaul a
Mortal Kombat, ahol a verzioszam emelkedesevel exponencialis aranyban no a
kiomlo ver es a szetrepulo testreszek mennyisege.

  Ez azonban nem jelenti, hogy nincs is olyan jatekprogram, amit a
legkisebbeknek talaltak ki es nekik valo. Emlekeim szerint arrol meg nem
esett szo az Otthonban: milyen jatekprogramot adjunk szamitogeppel
ismerkedo gyermekunknek, ha utobbi a fiatalabb?

  PC Blocks
  ftp.simtel.net/pub/simtelnet/msdos/educate/pcblx30s.zip (remelem, hogy a
cim stimmel)

  Ez lehetne mintapeldaja a kisgyerekeknek valo programoknak. Epitokocka.
Sok kicsi tarkabarka epitokocka. Van kocka alaku, hengeres, kupos, gombolyu
meg mindenfele. Vannak varfalat utanzok, van mindenfele zaszlo, tehen,
macska, kaktusz, egesz kis arzenal. Harom dimenzioban lehet rakosgatni oket
a negyzetes teruletre, amelynek hatterkepe tobbfele lehet. Ha kesz a mu, ki
lehet menteni es orulni neki. Nem kell megvedeni semmilyen tamadas ellen,
nem kell gazdalkodni az epitoelemekkel, nem kell semmilyen elvarasnak
megfelelni. Csak jatszani vele.
  A program hatranya, hogy a shareware verzioban csak nehany epitoelemet
lehet hasznalni; egyebkent is lehetne kicsit nagyobb a keszlet, ha mar
ugyis megtakaritottak a Lego gyar hatalmas muanyaguzemeit. Az iranyitasa
nagyon egyszeru, de lehetne egy kicsit meg egyszerubb is. Hatranynak
tartom, hogy a levegobe csak ugy lehet elemet helyezni, ha elozoleg
lathatatlan kockakat rakunk ala -- ha a lathatatlan kockak mutatasat
kikapcsoljuk, a boltiv teljesen boltivszeru es valoban a levegoben log, de
semmit sem lehet betenni ala. Ez zavaro. Nem ismeri a statikat, egy kup
hegyere akar egesz kockatornyot ra lehet tenni minden gond nelkul. S ami
szinten zavarhatja a kicsiket, a kockaknak pontosan bele kell illeszkedni a
haromdimenzios kockaracsba, nem lehet tehat egy kockat ket masikra allitani
kozepen.
  Viszont nagyon aranyos, kellemes program, s ha a gyerek megbaratkozik
korlataival, jol ellehet vele. Persze az igazi kocka jobb.

Hét felé járt az idő, mire hazaértek, sokáig kellett várakozniuk a
rendőrségen, míg felvették az adatokat. Kicsit veszekedniük is kellett az
őrmesterrel, az mindenáron azt akarta, hogy a gyerek lakóhelye szerint
illetékes kapitányságon jelentsék be vagy a saját lakóhelyük szerintin vagy
-- ő nem mondta, de nyilván -- akárhol, csak őt hagyják békén. Jean-Pierre
közölte vele, hogy ha ő is máshová küldené a hozzá érkezőket, akkor másokkal
kötnének üzletet, s lehet, hogy akkor nem épülne mozi Perpignanban, mert
abban is benne van a munkája. A rendőr úgy nézett rá, mint akit egyáltalán
nem érdekel, van-e a városban mozi, sőt mi az a mozi tulajdonképpen, de
végül mégis elintézte a papírokat és kiadta a keresést. Sophie Vaudrois
körözött személy lett Pyrénées-Orientales megyében, s ha negyvennyolc órán
belül nem kerül elő, az országos listára is felírják.
    Mire a körözés megszületett, Sophie régesrég elhagyta a Pireneusok
környékét, Vaucluse székhelyének egyik ódon terecskéjén üldögélt egy padon.
Azon gondolkodott, mitévő legyen. Nyilvánvaló, hogy nem mehet szállodába
vagy hasonló helyre. Akkor se, ha még nem keresi a rendőrség. Ezer méterre
szél ellen látszik róla, hány éves, nincs az a szállodás, aki szobát adna
neki. Fura, hogy ezt ilyen biztosan tudja, sose próbált szállodába vagy
akárhová költözni egyedül. De teljesen nyilvánvaló. Gyerekek nem
sétafikálnak a szüleik nélkül, nem bérelnek szobát, nem csinálnak semmit
egyedül, legalábbis a felnőttek azt szeretnék, ha így lenne. A gyerekek csak
fogják a szüleik kezét és hagyják magukat vezetni szépen, mint illedelmes
kiskutyák. Ha nincsenek szüleik, akkor is. A gyerek ne törődjön azzal, hogy
vannak-e szülei. Fogja a kezüket és maradjon békén.

    Felkelt, átvágott a téren és benyitott a kis étterembe, amit már az
imént kinézett magának. Vett egy hotdogot meg egy kólát, majd később
rendesen megebédel, de most semmi kedve hozzá. Hülye dolog ez az egész úgy,
ahogy van. Haza nem akar menni, máshova meg hová menjen? Martine-hoz se
mehet, az ugyanaz, mint haza. Nincs is olyan igazából, hogy haza. Mi köze
neki Dupeyronékhoz? Marie-Florence néni Moreau nagyapa testvére, ennyi köze
van. Mutasson valaki egyetlen embert a világon, aki a nagyapja testvérénél
lakik.
    Összerezzent a zajra, ahogy valaki letelepedett az asztalához, úgy lökve
arrébb a széket, hogy szinte visszhangzott az étterem csendjében. Egy lány
volt, vagy tizenhat éves, fekete bőrdzsekiben, bőrnadrágban és vörösre
festett hajjal. Tessék, ez is, az egész nyamvadt hely kong az ürességtől,
minek ül az ő asztalához?!
    -- Helló, nem baj, hogy ideültem? Utálok egyedül enni. -- Odaintett a
pincérnőnek és a harmadik székre dobta a táskáját. -- Nat vagyok.
    Nat, jó vicc. Miféle név az, hogy "Nat"? Már majdnem megmondta a nevét,
de nem, hogyisne. Először is ő holnaptól körözött személy, majd bolond lesz
úton-útfélen bemutatkozni, másrészt ha nem volna is, mi köze ennek a Natnak
ahhoz, hogy ő kicsoda? Ette a hotdogot és hallgatott.
    -- Hozz nekem egy husilevest -- mondta Nat a pincérnőnek, az tényleg nem
lehetett sokkal idősebb nála, de azért magázhatta volna. -- Van valami jó
sült hal?
    -- Van, ha Pierre még nem falta föl.
    -- Ha igen, mondd meg neki, hogy akkor én meg őt falom föl, kajás vagyok
és halat akarok enni. -- Úgy látszik, ezek ketten ismerik egymást, akkor
biztos azért tegezi. -- Lulu volt már?
    -- Aha, nem volt boldog, hogy nem talált itt.
    -- Tehet egy szívességet. Rakj valami rizsát a hal mellé és lehetőleg ne
áztasd el az egészet a mártással.
    -- Meglesz, csibém.
    A pincérnő eltrappolt, Nat pedig visszafordult hozzá. -- Jó? -- intett a
hotdogjára. Megbillegette a fejét, tűrhető. -- Nem úszol a lóvéban, mi? Mikor
dobbantottál?
    Milyen nyelven beszél ez? Dobbantottál, min dobbantott volna és főleg
minek?
    -- Nem régen, mi? Meghívlak valamire, ha akarod.
    Ez már egész franciául hangzik, bárcsak tudná, mi nem volt régen.
Megrázta a fejét.
    -- Hű de előkelőek vagyunk. Aztán ne kunyizz, ha kiürül a bukszád.
    Hát ezt megígérheti. Ha valakitől pénzt kérne, ez a Nat lesz az utolsó.
Nyílt az ajtó, egy magas srác lépett be. Észrevette Natot és feléjük indult.
    -- Van nyelved? -- érdeklődött Nat. -- Még egy árva mukkot nem hallottam
tőled, némasági fogadalmat tettél?
    Megrázta a fejét, de ha akart volna, se lett volna ideje válaszolni,
mert a srác megállt az asztaloknál. -- Helló, csajok, mi az ábra?
    -- Olaj, hapsikám, olaj!
    -- De szúrós valaki, kaktuszt reggeliztél?
    Nat feléje fordult a széken. -- Oké, öregem. Akarsz az asztalunkhoz ülni?
    -- Mi az hogy...
    Nat kinyújtotta a kezét. -- Húsz frank.
    Jézusmária! Ki ez a csaj, csak nem egy...
    -- Ne csináld már, Nat...
    -- Pénz beszél, kutya ugat. Perkálsz vagy átmész költöző madárba?
    -- Figyelj, jövő héten megkapod, oké?
    -- Aha, a miniszteri fizetésedből. Elmehetsz jeget aszalni.
    Sophie itt beszüntette a hiábavaló kísérletezést, hogy legalább egyetlen
mondatfoszlányt megértsen. Kár, hogy még van a hotdogból, étellel a kezében
mégse állhat fel, pedig menne már. Nagyot harapott. Nat rövidesen utat
mutatott ismerősének és hozzálátott a húsleveshez. Sajnos evés közben se
hallgatott egy pillanatra sem.
    -- Hol tartottunk? Szóval egérúton vagy, nem vitás. Kóterból jössz, mi?
    Biztos, hogy nem. Akárhány helyen eddig járt életében, mindről tudta,
micsoda. A kóterról fogalma sincs, úgyhogy nem onnan jön. Megrázta a fejét.
    -- Persze a szerkód se olyan. Gáz van az ősökkel, tudtam egyből. De nem
idevalósi vagy, lefogadom.
    Biccentett. Bár tudná, mi az a szerkó és nem milyen. Kezdett zúgni a
feje. Nat előrehajolt az asztal fölé. -- Oké, kispofám. Ha kitalálom, honnan
jöttél, megszólalsz?
    Ezen muszáj volt mosolyognia. Bólintott.
    -- Na végre egy kis öröm az életben. Le Pontet-ből jöttél, igaz?
    Nemet intett. Azt se tudja, hol van.
    -- Eyguięres? Messzebbről? Nďmes? Aix-en-Provence? Montpellier? Csak nem
vagy marseille-i, csibém? Oké, hadd lám, mi van még. Messzebb, mint
Marseille? Toulon? Cannes? Nizza? Marhaság, olyan messziről nem is jöhettél,
ha csak az imént pattantál meg.
    Megpattant? Ez valami szökésre gondol, lehet, hogy a dobbantás is azt
jelenti? Intett, hogy de igen, messzebbről jött.
    -- Grenoble? Lyon? Bésančon?...
    Hűha, már csak azt kellene kitalálni, mit mondjon, ha végül kilyukad
Perpignannál, Bordeaux-nál vagy Bretagne-nál, mert hogy előbb-utóbb
kilyukad, az fix. A fene se nézné ki belőle, hogy így vágja a földrajzot,
mármint hogy két-három városnál többet ismer legalább névről, és tessék, még
azt is tudja, mi milyen messze van. Ő soha nem tudta megtanulni a
tengerparttól távolabb fekvő helyeket.
    De végül Párizsnál megállt. -- Oké, kiscsibém, nyertél, nem találtam ki.
Ha megmondod, állom a kajádat -- bökött a hotdogra.
    Hirtelen eszébe jutott valami. Amikor fizetésre kerül a sor, elő kell
vennie a tárcáját, ki kell venni a pénzt, váltani is kell, nincs elég
aprója. Mindezt Nat szeme láttára... lehet, hogy alaptalan gyanúsítás, de
éppen úgy néz ki, mint aki fél perc alatt kizsebelné az embert. Ha ő fizet,
ez a gond nincs.
    -- Bretagne.
    Nat hátradőlt a székén és hitetlenkedve nézett rá. -- Át akarsz dobni.
    Ez valószínűleg becsapást jelent. Megrázta a fejét.
    -- Az úgy megvan ide ezer kilométer, mint macskán a szőr. Ha van egy
Ferrarid és megállás nélkül repesztesz a sztrádán, hajnalban kellett volna
startolnod.
    -- Péntek reggel indultam.
    Nat elismerően biccentett. -- Nem semmi egy ilyen szopóstól. Derék
ősöknek persze fogalmuk sincs, hol vagy, mi?
    Hát az biztos. Az apjának fogalma sincs, nemhogy azt nem tudja, hol van,
arról se tud, hogy egyáltalán létezik. Anya pedig... úristen, rá most nem
szabad gondolni, így is van elég baja. Nat közben végzett a húslevessel és a
pincérnővel pörölt a hala miatt. Legalább egy kicsit nem figyel ide. Nagy
levegőt vett, hogy megnyugodjon.
    -- Aztán merre lesz a séta? -- Megvonta a vállát. -- Ne csináld, nem
doblak
én föl, gondolhatod. A Riviérára tartasz? Vagy Olaszba? Bökd ki már,
kispofám, látod, már méteres a lyuk az oldalamon.
    Most mit csináljon? Mondja meg ennek a vadidegen csajnak, hogy néhány
embert akar meglátogatni, akik szanaszét vannak szórva az országban, s
valószínűleg egyik se tud semmit az apjáról, de nem is mehet el hozzájuk,
mert nyomban elkapnák?! Mondja el, hogy egy élő lélek nincs az egész
világon, akihez fordulhatna, van pár száz frankja, egy ütött-kopott
adó-vevője meg a rajta levő ruha, amit három napja hord?...
    -- Kiszaszeroltam én egyből, hogy valami nem klappol -- hallotta Nat
hangját elmosódottan a feje fölött. -- Ha már az asztalra borulva itatod az
egereket, ott hézag van, ez tótziher.