Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 979
Copyright (C) HIX
1995-09-28
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 London III. (mind)  94 sor     (cikkei)
2 valaszok Simanyi Nandornak (mind)  61 sor     (cikkei)
3 Rozsa Sandor a lovara felpattant... (mind)  100 sor     (cikkei)
4 Simanyi Nandornak (mind)  44 sor     (cikkei)
5 OTKA-Centrirozas... (mind)  81 sor     (cikkei)
6 McDonald's (mind)  12 sor     (cikkei)

+ - London III. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A szallas

A Gatwick Express szinte a Viktoria palyaudvar kellos kozepen tesz le.
Megallunk a hatalmas hall kozepen. Kellemes meleg van, tisztasag. Fejunk
folott mindenfele nyilak mutatnak, csak a metro jelet nem talaljuk. Csak nem
"tunnelbana"-nak, azaz alagut-utnak hivjak mint Stockholmban? Mint mindig,
ilyen helyzetben Arnold osztonos megerzesere vagyok utalva. Tudataban van
ennek, mert rovid toprenges utan, hatarozott mozdulattal a jobboldali
kijarat fele mutat. Bolintok, es elindulok a baloldali fele. Engedelmesen
kovet, es par lepes utan, tenyleg, mar latszik is a Metro felirat. Hoztunk
magunkkal igazolvanykepet, heti berletet veszunk a jegyirodanal. Negy napra
igazan megeri a tizenharom fontot.

Az automata kikapja kezembol a jegyet, hogy aztan egy felmeterrel arrebb
dugja ki. Az ajto erre megnyilik,  aztan becsukodik mogottem.
Szorakoztatonak talalom, a parizsi metrora emlekeztet. Egyenruhas orok
figyelnek fasult tekintettel. Arnold is atjut a boronddel a kapukon. A
sargaval jelzett Circle Linet keressuk, vandorlunk a kanyargo folyosokon.
Mind lejjebb es lejjebb megyunk. A harmadik mozgolepcso utan mar csak kettot
kell fordulni, aztan egy lepcson lemenni es maris a peronon talaljuk
magunkat. Arnold a berlet melle kapott terkepet tanulmanyozza, a lehetseges
atszallasokat veti ossze a szallasadonk telefonon adott utmutatasaval. 

Sokan vannak a peronon, a  szerelveny kesve erkezik. A hangosbeszelon
idonket kozlemenyeket olvasnak be. Egy szot sem ertunk belole, de nem zavar,
mert Stockholmban mar ugyis megszoktuk, hogy a megallokat perzsa kiejtessel
mondjak be. Szerencsere jo nagy betukkel mindenhova kiirjak. Igy aztan,
amikor az egyetemi evnyito napjan huncut diakok kicsereltek az Odenplan
tablait a Stadioneval  tekintelyes panik uralkodott a munkaba sieto
bennszulottek koreben. 

Kanyarogva zotykolodunk, dogleszto a meleg. Izzadok, kozben olvasgatom a
plafonon a megallok neveit. Paddington ismeros, Agatha Christie es P.G.
Wodehouse konyveibol. Na meg Oxford Circus, aztan Hyde Park Corner,
Piccadilly, es Wimbledon, de az kint van a vilag vegen. Notting Hillnel
atszallunk. Megint vandorlas a folyosokon, irany a piros vonal. Itt mar
ulohely is van. Majdnem mindenki olvas, ki konyvet, ki ujsagot. A tikkaszto
meleg ellenere kisse oszies az oltozetuk. Szinte kivetel nelkul sotet szinu,
vastag talpu cipot viselnek. Stockholmban telen sem vennek fel ilyet, megsul
benne az ember laba.

Kibukkanunk a fold alol, fekez a szerelveny. Arnold jelentosegteljesen
bolint, megerkeztunk. A megallonk nagyon csinos, falusi bakterhazhoz
hasonlit. Felmutatjuk a jegyeinket az uresen tatongo fulke ablakanak es
kilepunk az utcara. Turelmesen varok, amig Arnold  a jarda szelen allva
tanulmanyozza a feljegyzeseit. Idonkent felemeli a tekintetet, beleszimatol
a levegobe. - Eloszor atmegyunk a tulso oldalra. - Adja ki az utasitast. A
papirlapot az ingzsebebe gyuri, kinez balra, es nekiindulunk. A fekcsikorgas
fulsiketito, remulten ugrunk vissza a jardara. - Ez orult! Lattad, szinte
elutott? - Arca kezdi visszakapni a szinet. Valamivel higgadtabban
folytatja. - Persze, tudom, hogy itt baloldali kozlekedes divik, de azert
tekintettel lehetnenek a normalis emberekre is.

Az Oxford fele vezeto fout  jardajan haladunk. Oriasi a forgalom, alig
halljuk egymas hangjat. A levego kejesen remeg a forro aszfalt folott.
Arnold hatan mind nagyobb az izzadsagfolt. Valami olyasmit motyog, hogy
kodos Albionrol volt szo, nem pedig Bombayrol. Az ut ket oldalan lakatlan
sorhazak. A kerteket felveti a gaz, a szederindak messzire kinyulnak a
jardara. A bontasra itelt hazak ajtai, ablakai beszegezve, voros femlemezzel
letakarva. Sehol egy jarokelo, egeszeben kisertetvarosra hasonlit. Az
otodik, vagy hatodik mellekutca utan aztan lakott videk kovetkezik.
Befordulunk a sarkon es par lepes utan ott allunk a racsos kerites elott.

Becsengetunk. Szallasadoink kedves magyar emberek. Megmutatjak a szobankat,
a furdot, ellatnak hasznos tanacsokkal. Tiszta, apolt lakas, azt hiszem jol
fogjuk erezni magukat.  Csekely ellenszolgaltatas elleneben kezunkbe nyomjak
Varga Janos London cimu utikalauzat, ami kesobb jo befektetesnek bizonyult.
Meg del sincs, ezert gyorsan lezuhanyozunk es mar indulunk  is varosnezni.

Autobusz is jar errefele, csak eleg ritkan, ezert inkabb a metronal
maradunk. Elhaladunk a sarki  buszmegallo mellett, megjegyzem a nevet:
"Gipsy Corner". Arnoldra sanditok, megvonja a vallat. Jovet tunt fel, hogy a
fout alatt huzodik egy atjaro, igy lenyegesen lerovidul a tavolsag a
metroig. A bejaratanal egy rikito sarga tablan tanuk segitseget  kerik egy
hetekkel ezelott elkovetett "serious crime" felderitesehez. Egyikunk sem
szol semmit, de azt hiszem, hogy hazafele inkabb a hosszabb utat fogjuk
valasztani.

Rutinos mozdulattal mutatjuk fel a berleteket Peter Sellers ikertestverenek,
es maris docog velunk a metro a belvaros fele. Arnold javaslatara nem
viszunk terkepet magunkkal, keves tudasunkra alapozva fogjuk felfedezni
Londont. Beleegyezek, pedig igy mar sikerult eltevednunk vagy tiz
kisebb-nagyobb varosban. Harom evvel ezelott Utrechtben, meg is fogadtam,
hogy tobbet nem bizom magam a veletlenre. Alacsony hazak mogott magaslo
templomtornyot probaltunk megkozeliteni a mellekutcakon. Jo melyen bent
jartunk mar a piros lampas utcaban, amikor radobbentunk, hogy mar a ki tudja
hanyadik  kirakatban magukat kelleto fordoruhas holgyek nevetgelnek rank. -
Rukverc! - Perdult meg Arnold, mikozben szorosan belemkarolva kifele
szaporazta lepteit.

A Piccadilly megallonal szallunk ki.  Allunk a vilag egy legtobbet
fenykepezett helyen. A Sanyo, TDK, Fosters', Coca Cola, McDonalds reklamok,
a kozepen diszelgo szobor lepcsoin uldogelo turistak, egy "deja vu" erzest
keltenek bennem. Masszoval: pontosan ilyennek kepzeltem.
+ - valaszok Simanyi Nandornak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Nandi!

A kotozkodesemre adott valaszoddal mar tudnek mit kezdeni egy vitaban, a
gond az, hogy nincs tul sok idom (epp koltozunk haza, tudod, a
kalandvagy... :-/ ). Azert megprobalom roviden kontrazni, amit legutobb
irtal.

> Mert otthon az 5 tagu csaladomat is csak ugy zsigeri modon kell eltartanom,
> etetnem. (Most nem az ideiglenes amerikai letunkrol beszelek.)

Detto (az enyem is 5 tagu, meg en is koltozom haza, mint mar mondtam): de
nem ertem, miert kovetkezne ebbol automatikusan a Horn Gyula (vagy akar csak
az MSZP egyik iranyzatanak) megvaltoi kepessegeibe vetett bizalom (lasd me'g
alabb).

> Mint a tavalyi kekszalagos radios tuntetesek egyik resztvevoje
> (marc. 4. Brody S. utca, marc. 14. Batthyany-mecses--->Petofi szobor),
> nem nagyon szorulok vedekezesre e mondattal kapcsolatban.
[ti. a "zsidozas" vadjaval kapcsolatban]

Sajnos nem ertem, hogyan tesznek a multbeli kiallasok ervenyesse egy
mai, szerintem eredendoen hibas, gondolatmenetet, amely minden rossz
gyokerenek az SZDSZt es a vele cimboralokat tartja. Szerintem a
kiindulopontod teljesen teves, es ezen a kek szalag sem valtoztat.

> Ott latom a bajt, hogy van egy lebenitott kormanyfonk, akit egy
> 18%-os parlamenti mandatumu part vezetoje rendszeresen politikailag
> megkontraz, modszeresen keresztbe tesz neki, es ez nem Szalonkepes
> egy demokraciaban ugy pusztan aritmetikailag.

Hat most ugy eszembe jutott, ahogy a nyolcvanas evek elejen a nyugatnemet
FDP (szabaddemokratak, nana') a maga 6-8 (nem 18!)  szazalekaval taccsra
tette a szocialdemokratakat (negyvenvalahany szazalek); de hagyjuk a
peldalodzast. Ha a kormanyfo altal is alairt koalicios szerzodes olyan, hogy
lehetoseget ad a 18%-nak arra, hogy "lebenitsa" a kormanyfot, akkor 
1. a kormanyfo mar akkor hulye volt, amikor ezt alairta, vagy 
2. ha elege van belole, akkor alljon fel, es boritsa rajuk az asztalt, 
   vallalva a kovetkezmenyeket (ja, ha ezek nem mind tetszenek...).  
A gond ott kezdodik, hogy szerintem a kormanyfo egyreszt folyamatosan magat
benitja le, amikor nem kepes felmerni elore, hogy minek mi lesz a
kovetkezmenye (ugye ugy fogta le Peto Ivan a kezet, amikor aldasat akarta
adni a HungarHotels-uzletre, igaz??), masreszt igen-igen benitoan hat ra a
sajat partjaban folytatott iszapbirkozas es ezzel kapcsolatban a sajat
egyeni ambicioinak hajszolasa. Egyre inkabb ugy tunik, hogy ez az ember
elsosorban csak arra koncentral, hogy o maradjon az egyetlen kakas a
szemetdombon (a tobbi jelentkezot elmarta [Nyerstol Bekesiig] vagy most
probalja lekenyerezni [Nagy Sandor]), masreszt ez az egesz miniszterelnokosdit 
a korabbi serelmeket (az alacsony termettol kezdve a kozelmult pufajkazasaig) 
orvosolni kepes szemelyes elegtetelnek tekinti, es mar csak ezert is
ragaszkodik hozza mindennel erosebben.  Emiatt (meg me'g sok mas miatt is
persze) szerintem Horn me'g Antallnal is alkalmatlanabb a miniszterelnoki
hivatalra (A.J. legalabb a szinfalak mogotti egyezkedesekhez es az emberek
tologatasahoz ertett), es ezen az sem segit, ha rovid uton kirugja az SZDSZt
Bokrosostul egyutt.

Sajnos rohannom kell, talan legkozelebb azt is el tudom mondani, hogy 
miert botorsag szerintem a gazdasagi megvaltast a Kadar-kor "legszebb" napjait
idezo vastagnyaku MSZP-gardatol varni.

Udv,
KZ
+ - Rozsa Sandor a lovara felpattant... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Szalon, Kedves Balogh Eva!

Ha mar egy hos betyar legendaja szovodik korem, roviden valaszolok
Balogh Eva legutobbi irasaira, noha sok erdekes, tanulsagos hozzaszolast
es valaszt kaptam masoktol is, de tenyleg nincs idom mindenre reflektalni.

Balogh Evat fogom idezni:

> utan. Kulonosen a Suchman interju (Nap-Kelte) hozott ki a sodrombol. Na
> persze Pal Laszlo kinevezese a MOL elere sem volt kutya. 

Mi a baj Pal Laszloval, vagy az o kinevezesevel?

> A mai Narancsban
> vegre valahara azt olvasom, hogy nem csak en, hanem masok is kezdik
> felfedezni, hogy Horn Gyula alapjabanveve nem olyan ragyogo politikus mint
> ahogy azt az ujsagirok hiresztelik mar evek ota. Altalaban igen rosszul
> mennek a dolgok, a kormany szekere alig docog mig az Alkotmany Birosag
> dontesei valoszinuleg teljes anyagi csodbe fogjak kergetni az orszagot. 

Pontosan, a dolgok igen rosszul mennek. En is csalodtam Hornban, mint oly'
sokan masok. Soha, sehol nem allitottam, hogy a levelem cimzettje jo 
politikus lenne. Mindossze a jobbitasra tettem egy javaslatot.
Egy kormanynak viszont illik az alkotmanyossag probajat kiallo
torvenyjavaslatokat beterjeszteni es a szavazogeppel megszavaztatni,
nem pedig az AB-t hibaztatni. Ha az AB jo volt az Antall ellen, akkor most
hirtelen miert nem az?

> Ezzel
> kapcsolatban nekem az a velemenyem, hogy szep, szep, hogy az SZDSZ meg akarja
> menteni az orszagot de sajnos ugyanakkor a sajat partjukat teszik tonkre.
> Senkinek sem kotelessege felaldozni sajat partjat a "haza oltaran" kulonosen
> akkor, amikor nepszeruseguk egyre lejjebb csuszik. A haza ugy latszik nem
> halas!

A szivem megszakad, ha annyi onzetlen, a hazajaert buzgon tenykedo,
a sajat partjat es erdeket felaldozo angyalt latok, es mindezt egy partban...
Senki nem kerte oket, hogy aldozzak fel a partjukat a haza oltaran.
 
> rossz kinevezes volt ez: a privatizacio semmivel sem halad elore; Suchman mar
> osszetuzott a sajtoval is; sot a mai hirek szerint egyszeruen nem jelent meg
> a megadott idoben az IMF delegaciojanal. Annak az IMF-nek a targyalofelei
> elott, akiktol Magyarorszag 300 millios kolcsone fugg!! Az angol nyelvu
> listan megjelent egy cikk valakitol, aki a magyar kormany tanacsadoja volt a
> World Bank megbizasabol. Ez az illeto azt irja, hogy "government officials
> and industry representatives distinguished themselves by ignorance of the
> prevailing conditions, indifference to the proposals being worked out and a
> deep cynicism about the ability of the lender (and consultants) to contribute
> or, in fact, do anything useful except fork out money. Other than suggestions
> to break for lunch, I do not recall a single positive contribution coming
> officially from the Hungarian side." ...

> ...Es most pedig Suchman elvtars egyszeruen nem jelenik
> meg, mig az IMF emberei tobb mint egy oraig varakoznak! Meg van ez a kormany
> orulve?

Tul finom volt az IMF-es fiukkal a Suchman, ugy latszik, tenyleg uriember.

> Ezt mar reszben megvalaszoltam. El sem tudom kepzelni, hogy mi tortenne, ha
> kormanyfonk nem lenne megbenitva! De vicceken kivul: az MSZP-nek nem kellett
> belemenni a koalicioba es nem kellett alairni a koalicios egyeztetesekrol
> szolo dokumentumot. Csinalhatta'k volna egyedul is, es akkor nem kellene a
> miniszterelnoknek megerdeklodni a koalicios partner velemenyet bizonyos
> dolgokban. 

Most utolag persze konnyu okosnak lenni, de tenyleg elhibazott dolog
volt a koalicio. Az a baj, hogy az orszag kormanyozhatatlanna valt, 
es nem az, hogy ki kell kerni a koalicios partner velemenyet. Kulonben is,
az SZDSZ-nek nem az a problemaja, hogy nem kerik ki valamely politikai
kerdesben elozetesen a velemenyet (ami nem is igaz, mert kikerik),
hanem ahhoz ragaszkodik, hogy barmilyen politikai dontest megvetozhasson,
es azokat rendre meg is vetozza. Persze lehet, hogy ez igy helyes egy
jol mukodo koalicioban.

> A helyzet az, hogy az IMF es a Vilagbank nem kovetel eleget. Nem csak

Kedves Eva, mas borere konnyen lehet meg tobb aldozatot kovetelni!
Bar tanitana egy magyar egyetemen!

> megszorito intezkedesekre lenne szukseg, hanem az egesz gazdasag strukturalis
> megvaltoztatasara. Szerintem a megszorito intezkedesekre szukseg van es ahol
> kovetik az IMF kivanalmait egy bizonyos ido utan van is eredmeny. A tegnapi
> New York Timesban volt egy cikk peldaul Oroszorszagrol, ahol lassan, de
> biztosan javul a gazdasagi helyzet. 

Azt a fajta javulast koszonom szepen.

> irt irasbol, a baj nem az, hogy szolgamodra kovetik az IMF utasait. Ennek
> eppen ellenkezoje igaz es ezert is nem jon a 300 millio dollar. 

Az a 300 millio fog minket megvaltani?

> Sot, pimasz
> viselkedes sem all toluk tavol--lasd Suchman Tamas sztorijat.

Nem elegge pimasz!

    Tisztelettel:

     Nandi
+ - Simanyi Nandornak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Nandor!

Meglepodve tapasztaltam, hogy ugyanazon kerdeseket tetted fel a Forumon es a
Szalonon is. Ezt nem egeszen ertem, de ugy gondoltam, te is ugy tartanad
helyesnek, ha ugyanazokra a kerdesekre ugyanazon valaszokat a Szalonba is
elkuldjem. Ime:

Nem tudom, hogy ram is gondoltal-e, amikor kerdest inteztel a kozgazdasagi
szakertokhoz, de azert megprobalok valaszolni a kerdeseidre.
Eloszor is en olyat nem allitottam, hogy az orszagba bearamlo es az
orszagbol kiaramlo osszegek egyenlege pozitiv lenne a mi szempontunkbol. (Ez
okozza az adossag novekedeset). Csupancsak annyit, hogy a ki- es bearamlas
folyamatos, ezert kizarolag a kiaramlast alapul venni nem szerencses, ha az
ember nem kifejezetten politikai jelszonak hasznalja.

1. Az ipari es mezogazdasagi termeles visszaesese arra vezetheto vissza,
hogy meg mindig folyik az utobbi 40 evben torzul kialakult struktura
leepitese, es az uj meg nem kepes fedezni a kiesest. Ezt en szuksegszerunek
tartom, mert magaert a statisztikaert nem erdemes olyan uzemeket, sot
iparagakat fenntartani, amelyek csak veszteseget termelnek, amelyet az allam
kenytelen finanszirozni a koltsegvetesbol (hangzatosan az adofizetok penzebol).

2. Az eletszinvonal csokkenese sajnos szinte szuksegszeru velejaroja a
gazdasagi atalakulasnak. Egyreszrol munkahelyek megszunese miatt (pl. bezart
nagyuzemek). Masreszrol azert, mert a szocialis rendszert hozza kell
igazitani a gazdasag teljesitokepessegehez, s ami ennel is fontosabb, nem
tarthato fenn az a korabbi egyenlosdi, ami a szocialis juttatasokat
jellemezte az elozo rendszerben.

3. Harmadik kerdesedre a legegyszerubb a valasz: forrashiany. A belso
forrashiany teny, a kulso forrasok igenybevetelevel pedig epp az
adossagproblema miatt ovatosan kell banni. De pont ezert letfontossagu
szamunkra a kulfoldi hitelfelvetelek folytonossaga, ami eleg kockazatossa
valna egy fizetesmegtagadas eseten.

Az, hogy no az adossagunk, mert a fenti egyenleg negativ, sajnalatos teny,
de a kiut kulcsa nem a hitelfelvetelek teljes leallitasaban, hanem a
gazdasag atalakitasaban van. Ez nem konnyu jatszma, mert a felvett hiteleket
jol kell tudni felhasznalni, es bele is bukhatunk, de a cel nem az, hogy egy
napon osszecsaphassuk a kezunket, hogy mar nincs tobb adossagunk, hanem hogy
letrehozzunk egy olyan gazdasagot, amely kepes minket eltartani.

Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter
+ - OTKA-Centrirozas... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

aggyisten!

Vattay Gabor komment-jeivel csak egyeterteni lehet.
Annak idejen Antall Jozsef gesztusat, amivel a kormanyalakitas 
szinte masodnapjan elment szemelyesen az MTA 1990-es kozgyulesere, es 
miniszterelnoki jelenletevel szentesitette a lenyegeben csak Kosary 
Domonkos szemelyeben uj tisztujitast, en a magam reszerol elso 
ketsegbevonhato dontesenek, az Akademia megujulasat keslelteto lepesnek 
minositettem, persze fokent csak magamban, mert egyebkent jol haladtunk a 
politikai rendszer megvaltoztatasa utjan. 
Az nyilvanvalonak latszott Antall megnyilvanulasaibol, hogy celja az 
allam kivonulasa a nem-kozigazgatasi teruletekrol. Ezt nem mindenki 
ertette, a kulturabol, mediabol, tudomanybol, stb. kivonulni tenyleg 
kamikaze akcionak latszott (es ahogy a megtisztulas nelkuli folyamat 
haladt, kesobb annak is bizonyult).
Itt, most ugye a tudomanyrol es a felsooktatasrol beszelunk. A kivonulas 
kozben meg idoben megcsillantak, sot reszben intezmenyesultek a 
civilizalt helyeken megszokott megoldas korvonalai: allamilag tamogatott 
es maganalapitassal szuletett felsooktatasi intezmenyek egyuttelese; a 
kutatointezetek karcsusitasa; kezdetben csak allami finanszirozasu, kesobb 
alapitvanyi forrasokra is mindjobban tamaszkodo palyazati rendszerrel a 
kutatas szinvonalanak versenyszeru fokozasa; a kutato es oktato 
intezmenyek egyuttmukodesenek, alkalmasint osszeolvadasanak osztonzese.
Ha ezt az ember latta (es me'r ne latta vo'na), felkototte a gatyajat es 
idoben OTKA vagy OMFB vagy EU-eredetu, vagy egyeb nemzetkozi erdekeltsegu 
palyazatban probalta ertekesiteni kutatasi eredmenyet, otletet vagy 
publikaciojat, sajnalta a gyengeseg miatt lemaradokat, szolidaris volt a 
kisse ma'le'sza'ju' de elismert tudasu kollegaival, es valami megindult. 
Igy csokkent le igen jelentosen negy ev alatt a KFKI letszama, a 
kutatocsoportok hajtanak, mint a bolond, a Physical Review-ba elfogadott 
cikkek szama megsokszorozodott...Ilyesmi tortent az MTA 
termeszettudomanyi  kutatointezeteiben eleg altalanosan.  
Az OTKA es OMFB palyazatokat (nem is emlitve a nemzetkozieket) viszonylag 
partatlanul probaltak a legjobbaknak juttatni maguk a tudomanyos 
kozvelemenybol kivalasztott (alkalmankent kulfoldrol felkert) biralok 
(tudom, voltak biztos befuto szent tehenek is). 
Tessek figyelni: nem a penzugyminiszter, nem az OTKA-bizottsag elnoke, 
nem az OMFB miniszteri rangu elnoke, hanem a tudomanyos erdemet szerzett 
biralok, biralo-bizottsagok. Autonom modon. Decentralizaltan. 
Megiscsak lehet, hogy Antallnak igaza volt itt is (mint az ugyancsak 
ellentmondasosan fogadott 15 millios megnyilvanulassal)? Vegulis az 
allam az Akademiarol kivonult es az Akademia - kenyszerbol persze -  
elkezdte onmagatol kiizzadni a javulo iranyu megoldast. 
Sajnos az egyetemeken kisse maskepp lattak mindezt. (Meg mielott a 
nepharag fejemre hullna, orommel elismerem, hogy van sok kivalo egyetemi 
csoport is, a Puskin utca statisztikus fizikusai, a Muegyetem uj vezetesu 
fizikai tanszekei, Debrecen, stb., hogy csak fizikusokat emlitsek de...) A 
szinvonalert valo agaskodasban a kutatointezetek erosebb hajtasra voltak 
anyagilag kenyszeritve, mint az egyetemek. A minosegi kivalasztodas 
sokkal lassabban es nehezebben indult az oktatasban a negy ev soran.
Most pedig, mielott a kutatasi (es oktatasi) palyazatoknak az egyetemi 
oktatoi allomany szinvonalara gyakorolhato jotekony hatasat az egyetemek 
is kenytelenek lennenek kinkeserves kivalasztodasi folyamattal melyebben
megtapasztalni, megerkezett a megbokrosodott fodros funyiro. Ok (marmint 
Bokros es Fodor) centrirozva eldontik, hogy mitol doglik a felsooktatas 
es kutatas legye, es nyirnak, vagnak, fureszelnek, meghuznak minden 
kullot (ahogy a TIPPben javasolt modszerekhez illik... csak ki ne 
lyukadjon a belso...). Nem a  letszamcsokkenes a baj, hanem a 
differencialatlan kozpontosito szemlelet. A centrirozas. 
Ha egy kozosseget felnottnek tekintenek, es rabizzak, hogy a feltetelek 
valtozasahoz hogyan alkalmazkodjon, jobb megoldast fog kitalalni, mint a 
messzirol jott emberek (akik barsonyszekben akadalytalanul azt mondhatnak, 
amit akarnak). Azt mar lattuk, hogy az OMFB sajat finanszirozasu 
palyazati lehetosegei jelentosen lecsokkentek (az elnok le is mondott 
lenyegeben e miatt), vajon mit fogunk latni az 1996 januari dontesi 
hataridovel beadott OTKA palyazatok finanszirozasi kereteibol? Az altalanos 
kozpontositas nem sok jot josol a decentralizalt autonomiak 
koltsegvetesi penzugyi eszkozeinek sorsa felol (tegnap mar 
tiltakozasrol is olvashattunk az OTKA onallosaganak megszuntetese, 
miniszteriumi hataskorbe vonasa... azaz centrirozasa miatt; a 
visszametszes merteket meg nem tudjuk, csak sejtjuk). 
Ismet elofordulhat, mint az idegen hatalmaknak alavetett Magyarorszag 
torteneteben annyiszor, hogy nem a kivivott (itt-most: tudomanyos vagy 
oktatasi) erdem, hanem a hollet, a viszonyulas, az alkalmasint kinalkozo 
ulep nyalasanak keszsege lesz a kivalasztodas, az elomenetel, a tisztes 
szegenyseggel folytatni kivant kutatasi-oktatasi lehetoseg 
megszerzesenek meghatarozo kriteriuma. Remelhetoleg a kozelmult annyit 
rontott vagy javitott rajtunk, hogy ezt a helyzetet az evtizednyivel 
ezelottinel joval tobben fogjuk elfogadhatatlannak itelni.
 
istenvelunk...			 kadargyorgy
+ - McDonald's (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vattay Gabor irja a 977-es szamban

>Es a legkozelebbi Mc.Donalds is tobbet fizet mint egy egyetemi adjunktus
>sot mar talan a professzoroknal tartunk ...

Egy videki varosban a McDonald's 70 Ft-os orabert fizet. (Pestrol 
nincs informaciom elso kezbol). Az napi 9 oraval, havi 26 nappal kb. 
16000 Ft ... A mostani doktoranduszi osztondij van 16-18000 Ft korul 
(nem terheli ado, tehat netto). Ennel az adjunktusok es professzorok 
gondolom tobbet keresnek ... 

Udv, Gabor

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS