>     Korosi Laszlo rendkivul erdekes es ertekes cikke folos
> elfoglaltsagaim dacara azonnali valaszra kesztetett (kozben
> atkozva magamat, hogy mar megint nem lesznek dolgok
> elintezve amiket mara terveztem...dehat a "vesszoparipa!..)
>     Korosi cikkenek VEGEVEL vitatkoznek, vagy inkabb
> pontositanam azt. Amikor emberi intelligenciarol beszel a
> programmal kapcsolatban amit az emberi intuicio volta miatt
> ( s amivel a gep nem rendelkezik ) a gep sohsem fog tudni 
> tulszarnyalni akkor itt tisztazni kell a fogalmakat:
>     1.) Abszolut ertelemben veve - es a kezdo lepetol kiindulva - 
> az egymast koveto hadallasokban a sakktablan NINCS intuicio
> csak matematikailag kiszamithato kovetkezmeny sorozat. Ez
> volt az ok amiert a feladvany fejto masinak sokkal elobb toke-
> letesedtek s ma mar a vilaghiru szerzok eszkoztaranak is 
> minden esetben tagjai, ellenorizve vele a szerzok otletei-
> nek ( ha tetszik intuiciojanak...) exactsagat
>     2.) Meg kell kulonboztetni a human intelligenciat mint fo-
> 'galmat es maximalis integracios kepesseget az egyedek 
> egyeni intellektusanak allapotatol ( diszponaltsag, faradtsag,
> teves kalkulacio, stb.) ami MINDIG, MINDEN EGYES JATSZMA-
> BAN tenyezo marad a gep es ember kozott, a gep ugyanis
> SOHA sem fog az EGESZ human intellektus ellen jatszani, 
> hanem mindig csak a vele szembenallo egyen szubjektiven
> viselkedo intellektusa ellen!
>    3.) Ebbol kovetkezoen
>                 a.) A gep (amelynek funkcioit a kollektiven integralt
> intelligencia iranyitja, amit programmozoi, folytonos javitga-
> tasok, jarulekok, feltarasok utjan egyre messzebbre lato hori-
> zontig terjesztenek ki) egy ido mulva mindig es minden parti-
> ban meg fogja verni a human ellenfelet, mert egyszeruen sok-
> szorta tobbet "lat" majd mint az ellenfel "re'szintelligenciaja       
>          b.) A Deep Blue ezen a meccsen mar egyertelmuen
> a "brute force" szisztemat alkalmazta a regebben kiserletezett
> Shannon "A" es Shannon "B" szisztemak helyett, ahol a kompu-
> terek figyelmet ratereltek az egyes lepesek utan eloallo valto-
> zatok vonalas levezetesere, amivel gyakran utvesztokbe ker-
> gettek. A brute force modszert pontosan olyan gepekre lehet
> alkalmazni mint a Deep Blue amely 200 millio lepest elemez
> masodpercenkent. A brute force lenyege, hogy a masina
> - mondjuk egy 16 lepeses horizontig elore - MINDEN lepest
> konyortelenul kielemez, akar jo, akar akkora marhasag, hogy
> mar a masodik lepesben vezert veszit a variacioban!
>               c.) A brute force "konyortelen" alkalmazasa (ez
> a kifejezes neveben is benne foglaltatik...) kiol az allasbol 
> minden "intuiciot", es "verbalizmust" ha a matematikai algo-
> ritmusok helyes ertek aranyszamokat tartalmaznak (koltsegek)
> A "buta" komputer ugyanis hangya szorgalmaval tesz tul az
> "osztonos" nagymesteren. A legutobbi parosmerkozes 
> kremje es pacalja NEM a hatodik jatszma gyors Deep Blue
> gyozelme volt ( Kasparov szerintem mar akkor tudta s
> demoralizalva volt , hogy vilagossal a gep konnyen kire-
> mizi s a meccs maximum dontetlen lesz, ezert mindenaron
> nyerni akart ami a legrosszabb recept elo es halott ellen-
> felekkel szemben egyarant...lasd elozo megjegyzesem
> az individualis intellektus allapotairol...) hanem az 5.-ik
> jatszma 41 es 50-ik lepese kozotti szakasz, ahol Deep
> Blue egy csodalkozastol leesett allu Kasparov es kibice-
> lo nagymester szemelattara egy latszolag forszirtan vesz-
> tett partit dontetlenre sibolt a VILAGBAJNOK ellen olyan
> manoverrel amit - verbalizmus ide meg amoda - a jelen-
> levok barmelyike (beleertve Kasparovot is ) aligha sejtett.
>             d.) Egyebkent az altalad emlitett intuicio sokszor
> inkabb kerekkotoje az egyennek mintsem a gepnek.
> Adva van egy hada'lla's. A nagymester latja, hogy a rogos
> ut vegen bemattolna az ellenfelet, ez ugy a 10-ik lepes korul
> lenne, de kozben be kellene aldoznia a vezeret, esetleg
> egy bastyajat sot valami paraszti anyagot is. "Na ne! " -mond-
> ja magaban. "Tobbe kerul a leves mint a hus. Es mi van, ha
> kozben elneztem valamit? " Es helyette egy illedelmes 
> lepesecsket valaszt!
>            Ezzel szemben a komputer azt mondja: " Nini! A
> tizedik lepes vegen keresek husz fillert! Arkon bokron
> szaladok, hogy megkaparintsam! " Es konyortelenul uta-
> na iramodik.
>            Igy hat - s ez tobbeknek is szol - a gepi fejlesztes
> soran a komputer az EGYES vetelkedok ellen (vilag-
> bajnok ide vagy amoda ) erofolenye miatt lesz mellozve...
> Most? Jovore? Ket ev mulva? 
>            Mellekes.
> 
>    - pagony - 
>           
> 
> 
>

>A valasz egyszeru, bar nem koztudott. A test definiciojabol kovetkezik,
>hogy -a*-b=a*b. Bizonyitas:
>
>Felhasznalom a kovetkezoket:
>
>1) -x x additiv inverzenek rovid jelolese, azaz -x+x=0 avagy -x=0-x
>2) disztributivitas (x-y)*z=(x+(-y))*z=xz+(-y)z=xz-yz
>3) 0*x=0 <- 0*x=(0+0)x=0*x+0*x
>
>
>-a*-b=(0-a)(0-b)=0*0-a*0-0*b+a*b=a*b

Bocs, de szerintem a fenti sor nem bizonyitek, mert felhasznaltad benne a 
bizonyitando allitast amikor a (0-a)(0-b) kifejteseben az utolso
tagot a*b -nek irtad. Ez a tag a valosagban -a*-b:
(0-a)(0-b) = 0*0 + 0*-a + 0*-b + -a*-b = -a*-b, tehat meg mindig nem
bizonyitott, hogy -a*-b = a*b.

A kettagu *osszegek* szorzatarol tudjuk, hogy mi a vegeredmeny, a
kettagu *kulonbsegek* szorzatarol azert tudjuk, mert felhasznaljuk a
-1*-1 = 1 egyenloseget. 

Viszont kiindulva a kovetkezokbol:

Axi:    van egy es csak egy '0' elem amire igaz, hogy 
                                 a + 0 = a es
                                 a * 0 = 0
        van egy es csak egy '1' elem amire igaz, hogy 
                                 a * 1 = a
        minden a-hoz van egy es csak egy -a amire igaz, hogy 
                                 a + -a = 0

        Valamint a szorzasra es osszeadasra igazak a szokasos
        disztributiv, asszociativ es kommutativ tulajdonsagok.

Ezek utan bizonyitsuk be, hogy -1*-1 = 1 :
                
a ( 1 + -1 ) * ( 1 + -1 ) = 0 -bol kiindulva,

        (1*1) + (1*-1) + (-1*1) + (-1*-1) = 0

az a * 1 = a miatt:

        1 + -1 + -1 + -1*-1 = 0

bezarojelezve

        (1 + -1) + -1 + -1*-1 = 0

az a + -a = 0 tehat 1 + -1 = 0 es 0 + a = a miatt

        -1 + (-1*-1) = 0

Minden negativ szamnak 1 es csak 1 pozitiv megfeleloje van amire 
a + -a = 0 es a -1 -nek ez 1, tehat a

        (-1 * -1) = 1 -kell legyen.

Ezek utan meg be kell latni, hogy a * -1 = -a :

    a + -a = 0
        
TF, hogy az allitas igaz es tudjuk, hogy a * 1 = a :
        
        a * 1 + a * -1 = 0        ?

kiemelve a -t
         
    a * ( 1 + -1 ) = 0        ?

ami 1 + -1 = 0 es a * 0 = 0 miatt igaz, azaz a feltetelezes megallta a
helyet.

Igy aztan -a * -b = (-1*a) * (-1*b) = (-1*-1) * a * b = 1 * a * b = a*b

Csato tanarno a matek tanszekrol azert most biztos megvonna tolem a
szigorlati jegyemet :-)

Zoltan

> Felado :  [United States]

>    Gyerunk tehat vissza az alapkerdeshez. Azt kerdez-
> tem, hogy az szervetlen molekulakbol ki dobalta ossze
> A SZERVES letezes blue printjet?...

A Maxwell-demon.

Eppen azert fontos az eletet tudomanyos igennyel definialni, hogy az ilyen
kerdesekre valaszt kaphassunk. Pl. a chemoton (Ganti fele) definicio
alapjan a legegyszerubb elo sokkal egyszerubb, mint ahogy azt az ember
elso pillanatban gondolna. Ebbol kovetkezoen sokkal kevesbe vad
feltetelezes az, hogy az elet spontan modon keletkezett, mint mas
elmeletek alapjan kiindulva. Pl. nagy problema, hogy nincs elet feherje
nelkul, viszont a feherjek az elo szervezet termekei. (Marhogy az elet
jelenleg ismert formajaban.) Ganti elmeletehez viszont nem kellenek
feherjek. Ezek katalizaljak az egyebkent is bekovetkezo reakciokat es igy
az esemenyeket sok nagysagreddel felporgetik. Ezert, ha  az elet
definiciojat bizonyos tipusu reakcikhoz kotjuk, es figyelmen kivul hagyjuk
a sebesseget megoldodik ez a tyuk-tojas problema. (Persze minden baromi
lassu lesz, de idonk az volt az elejen.)

Ganti persze abstrakt reakciokat hasznal. Tett ra kiserletet, hogy az
elmelete alapjan osszeallitson egy rendszert lombikban, de nem hallottam
azota az eredmenyrol.

Necc Elek (az ezermester)

Kedves Zoltan

A logikatlan felepitesnek az az oka, hogy ez egy telefonpoloska kapcsolasi
rajza. Mivel frekvenciamodulaciot akartam elerni (ami tul jol sikerult)
emiatt ezert kellett a
'dragabb' elemet hasznalni. Egyebkent fel is tuntettem a rajzon a bekotesi
modjat. Valoban az L1 es a trimmer kondenzator egy rezgokor, de csak a
kivant felhang meghatarozasara szolgal hangolasukkal csak a kimeno jel
amplitudojat lehet szabalyozni, esetleg egy masik felhangra hangolni.
Viszont a kvarccal soros L2, a 5,6pF es a varikapp is egy rezgokor, amivel
a
kvarc onfrekvenciajat lehet hangolni. En sem szamitottam ekkora
hangolhatosagra, erre ugy derult feny hogy a telefonhalozat (amibol a
tapfeszultseget nyeri az ado) kulonbozo feszultseg szinteket szolgaltat
beszelgetes, tarcsazas, foglatjezes soran. Minden 'uzemmodhoz' tartozik egy
frekvencia ami homerseklettol fuggetlenul mindig azonos frekvenciat
eredmenyez. Az elteres 5 MHz..10MHz -ig terjedt. Nemtudom milyen
tapfeszt hasznalatal, mivel ezt nem adtam meg gondolva, hogy majd a rajzot
kovetve epited meg, a hatas 24V magassagaban mutatkozik. (a 24V-ot az
oszillator nagy belso ellenallasa hozza letre a telefon 5..9V voltos
feszultsege
helyett mivel a telefon vonal aramstabilizalt taplalasu)

Teszteleshez ajanlanek inkabb egy egyszeru URH radiovevot. Valoszinuleg van
valamekkora AM 
modulacio is, de nem szamottevo es a vevo valoszinuleg kiszurne (AFC). 

Vegul csak az tudom elmondani, az altalam es masok altal is megepitett
oscillator az emlitett jelenseget produkalta.
A hatast lehet fokozni a varikapp duplazasaval. En jobb magyarazatot nem
talatam az altalam leirtnal. Ha az uj informaciok birtokaban mar mukodik az
efektus akkor kivancsi lennek a Te magyarazatodra.

Udvozlettel
Also-Antal Csaba

Ui: Az anyazas ezen a listan a moderalas miatt nemigen fordulhat elo, de En
moderalas nelkul sem megyek el soha az anyazasig.

....annyi szep magyarazat volt mar a negativval valo szorzas
megvilagitasara, hogy kenytelen vagyok nektek elmagyarazni az alapokat is
(a MOKA utan, szabadon:-).

Szoval, ha ot ember utazik a buszon, s egy megalloban leszall het, akkor a 
kovetkezo megalloban kettonek fel kell szallni, hogy a busz ures legyen.

Vilagos, nem ?

Vaskalap.

Az Elet es Tudomany ket hettel ezelotti szamaban volt egy jo cikk a szules
idozitesenek mechanizmusarol (a magzat agyanak egyik reszeben termelodik
egy hormon, ami egy meglehetosen kozvetett uton elinditja az anya szerve-
zeteben az oxitocin termeleset, amely meginditja a mehosszehuzodasokat).

A terhesseg soran folyamatosan emelkedik az anyak vereben az oxitocin
koncentracioja. Amig a kismamaktol csak nappal vettek vermintakat, nem
igazan tudtak, hogy miert jelentosen tobb az ejszakai szules. Az ejszakai
vermintakbol derult ki, hogy az oxitocin-koncentracio az ejszaka kozepen
a nappali ertek tobbszorose, es a terhesseg elorehaladtaval ez a csucs-
ertek lassan emelkedik.

                                ***

Csodalom, hogy komolyan foglalkoztok ezzel az (M-m)-es keplettel. A meresi
osszeallitasban rejlo csapdak megkeresese, vagy masik nezopontbol: a mert
eredmenyek interpretalasa egy erdekes dolog, mondjuk szellemi torna. De egy
keplet elemzese, amely ellentmond a korabbi megfigyeleseknek, idopocseklas.

Udv/Laci

Ket megjegyzesem volna. Egyreszt Kororsi Laci vegkovetkezteteseit kicsit
indokolatlanul vegletesnek tartom. 
> Ennek meg az lesz a kovetkezmenye, hogy a sakkszamitogepek 
> "tudasanak" hatara messze alatta marad az ember tudasanak. Az
> "ember"  alatt azt ertem, hogy mindig lesz olyan valaki, aki az
> adott gep felett lesz tudasban. Ez nem azt jelenti, hogy a gep 
> sohasem fogja megverni az embert, hanem azt, hogy megfeleloen 
> sok lejatszott merkozes utan a gyozelmek aranya az ember fele 
> fog hajlani.

Szerintem a mai szamitogepek 90%-an futtatott barmilyen sakkprogram
megveri az emberek 99%-at. Az sem igaz, hogy az ember olyan nagyon tud
tanulni. Az a 99% szerintem sajnos soha az eletben nem is akarna beerni
a szamitogepet. Az viszont lehet, hogy egy tehettseges ember ki tudja
tanulni a Deep Blue elleni gyozelem modjat. Ez egyebkent nem biztos,
hogy kapcsolatos a sakktudasaval.

Szerintem nem kell annyira leirni a mesterseges intelligencia
lehetosegeit sem. Ne felejtsuk el, hogy Kaszparov kb. 10 evet tanult
intenziven sakkozni. Senki nem tudhatja, hogy egy 100 milliard neuronos
halo ennyi tanulas utan mit tudna. Tehat nemcsak a mesterseges
intelligenciaban vannak a korlatok, hanem a tudomany (penzugyi)
lehetosegeiben. Amig ilyen korlatok vannak, addig nem nyilatkoznek a
masikrol.

Masreszrol viszont Peter optimizmusat is tulzasnak tartom. Valoszinuleg
tartom, hogy irasaban azt akarta mondani, hogy a megfelelo
tarolokapacitas mellett van remeny a mesterseges intelligencia
kialakitasara. A memoriaforras inkabb szukseges, mint elegseges
feltetel.

-- 
http://www.vein.hu/~brendelm

> Felado : Sarkadi Dezso                                       V2.TXT
E-MAIL: 
Tel: 75/317-898, 
     lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.

> Temakor: Pontositott gravitacios torveny (141 sor)
Ismet Sarkadi Dezso vagyok, udvozlok Mindenkit, akit erdekel a gravitacio!
*** VALASZOK a feltett kerdesekre! Elotte rovid osszefoglalo:
A kiserletileg es elmeletileg bizonyitott uj gravitacios /torveny/ 
hipotezis:  
                   F=Gm(M-m)/r^2,    (M>=m)

Kiserletileg eloszor Bodonyi Laszlo merte ki 4 eve, utolag Sarkadi Dezso 
mind elmeletileg, mind kiserletileg igazolta az uj keplet ervenyesseget.
A kiserleti igazolas 60 masodperces lengesi ideju /T/ fizikai ingaval
tortent. Az igaz, hogy gravitacios meresekre Cavendish ingat szokasos
hasznalni, de egy fizikai hatast kulonbozo modszerekkel is lehet merni.
A ketfele meresi modszernek egyarant vannak hatranyai es elonyei.
Nyilvan, a kozel egyenlo tomegek gravitacios meresehez jobb a fizikai
inga, mivel a fizikai inga felfuggesztese alkalmas tobb 10, tobb 100 kg-os
tomegek alkalmazasara. Bizonyithato, hogy az inga kiterese aranyos az 
alkalmazott ingatomeg nagysaganak negyzetgyokevel. A Cavendish inganal
a nagyon vekony drotsza'l /acelsza'l/ nehanyszor 10 grammos tomeget enged
meg, mert leszakad.
   A Cavendish inga tipikus lengesideje 10-20 perc, amely miatt a meresek
vegrehajtasa sokkal hosszabb es korulmenyesebb. Fizikai inga ezert alkal-
masabb az azonos, vagy azonos nagysagrendu tomegek grav. meresehez.
Amint a korabbi valaszomban irtam, minden esetben /a Cavendish inganal is/
gravitacios energiat merunk, es az inga kiteresebol lehet az erot vissza-
szamolni.

Az ingat mukodes kozben Mindenkinek be tudom mutatni, Barki merhet vele,
("csalo taviranyito" keszulekem nincs hozza), tehat az Erdeklodoket szivesen
varom Paksra, egyuttal Eromu latogatast is tudok szervezni, de ehhez
elozetes bejelentes es engedely szukseges /elozetes szemelyi adatok alapjan/. 
Ez egy kivalo alkalom lenne egy jo szakmai beszelgetesre is.

>Inga lengesido Janosnak /Peternek?/: T=60 masodperc es nem 60 perc!
                T=60 sec >>> sulypont-forgaspont tavolsag kb. 1 mm.

>EOTVOS INGA: nem Cavendish inga, bar torzios elven mukodik.
        Minden magyar muszakinak, fizikusnak illene tudni az Eotvos inga
        jelentoseget es mukodeset. Tudjuk, a gravitacio mar "leragott csont".
        Atom es reszecske fizika - az igen, az mar valami !!!
        Az angolok nem tudom, mennyire ismerik Newton, Cavendish, Hooke,
        stb. munkait. Szoval minden magyarnak szeretnem uzenni, nezzen 
        utanna egy kicsit az EOTVOS inganak. 
        Az is meg kell mondanom, hogy nagyon sok magyar fizika tankonyv
        elegge zavarosan ir az Eotvos-ingarol. Ennek oka az, hogy minden
        megvalositott gravitacios meres kicsit bonyolitott, a gyenge
        effektus miatt. Az Eotvos inga fizikai elve azonban nagyon
        leegyszerusitheto, az ertheto rajzat nemregen lattam egy amerikai 
        folyoiratban: F.D. Stacey: A Fith Force? SCIENCE SPECTRA, No.7.1996.
        A lenyeg, az Eotvos inga celja a tehetetlen es gravitalo tomeg
        aranyossaganak igazolasa, anyagi minosegtol fuggetlenul!
        A meres a Fold gravitacios erejet es centrifugalis erejet hasonlitja
        ossze, mindig egy referencia tomeg es egy mintatomeg eseten.

> Horvath Pistanak az USA-ba. A hazai tankonyvekben es folyoiratokban
  a Cavendish kiserletrol mindig ugy esik szo, hogy egy nehany grammos
  tomegekkel felszerelt, kb. fel meter hosszu /fabol keszult/ hurkapalca
  volt felrogzitve ugyancsak kb. fel meteres torzios szalra.
  A szimmetrikusan elhelyezett kiterito tomegek nagysagarol 20 kg-tol
  160 kg-ig olvastam. Nekem sajnos nincs meg az eredeti Cavendish cikk 
  masolata. Nyilvan az eredeti cikkben fontok,la'bak /huvelykek/
  szerepelnek. 
     Cavendish a kiserletet 1790-ben hajtotta vegre, eloszor laboratoriumi
  korulmenyek kozott. Azota sokat fejlodott a technika, sokan is mertek
  egeszen mas modszerekkel is. Cavendish elott banyaban, hegyen me'rte'k
  a g nehezsegi gyorsulas valtozasait, es abbol szamolgattak G-t.
  Minden uj es regi gravitacios meressel kapcsolatos anyag erdekel, aki tud
  ilyet kuldeni a fent megadott cimemre, nagyon sokat segit! ! !.
  A gravitacios meresek reszleteirol Varga Peter /Sopron Geofizika/
  irt a Termeszet Vilagaban /1995. november/, csodalatos cikk !!!
  Ma mar az elektronika es szamitastechnika lehetove teszi a regi kiserletek
  pontos megismetleset. Az inga felnagyitott mozgasa lehetove teszi a
  gravitacios tranziens folyamat reszleteinek tanulmanyozasat is.

ELMELETI BIZONYITAS: itt most megint nem adom meg egyenlore, csak segitek:
    
A teljes gravitacios energia minden esetben ket reszbol all:
   
   -  a kolcsonhato tomegek sajat gravitacios energiaja= -1/2*G*m^2/R
        /R a gomb alaku tomeg sugara, m a gomb tomege/   

   -  a kolcsonhatasi gravitacios energia -Gm(M-m)/r, ahol r a kolcsonhatasi
      tavolsag m es M kozott.

Feldarabolaskor a ketfajta energia osszege allando, ezt kell belatni!
Tovabbi segitseg /Heisenberg S matrix elmelete/

    "A szamitasokban /szorasban, Scattering/ bennunket csak a kezdo 
                         es vegallapot erdekel."

>Voros Jozsinak:

- VALOBAN: A FIZIKA alapveto kerdese, mi szamit egy tomegnek, vagy kettoenek.
   A fizika geometriai eredetu, tomegpontokkal operal, de sem az elektron,
   sem a proton, sem a stb. nem tomegpont. Mikor lesz egy tomegpontbol
   ket tomegpont, ez fogas kerdes ! ! !

-  A Hold tomege 81-ed resze a Fold tomegenek, ez durvan egy szazalek.
  A G grav. allando pontossaga a legjobb esetben +-1%.
  A G csillagaszati meresekbol, muholdas meresekbol nem szamithato ki.
  A G-t sajnos merni kell es nagyon rosszul merheto.
  Az Apollo es mas mesterseges holdak, stb. tomege elhanyagolhato
  mind a Fold, mind a Hold tomegehez viszonyitva.
  Nem akarok sokat magyarazni, ha komolyan utanaszamolsz, az uj gravitacios
  torveny hatasa a Naprendszeren belul, illetve az urhajozasban nem
  mutathato ki. Foleg az urhajozasban!
 
-SZABALYOS HAROMSZOG csucsaiban azonos tomegek. Minden egyes tomeg 
 kolcsonhat a szemben levo masik kettovel, a ket tomeg egyuttesevel, 
 durva kozelitesben azok sulypontban egyesitett tomegevel. A valosagban 
 egy tomegdipolussal hat kolcson, egyszerubb kimerni mint kiszamitani.
A dolog hasonlo a triciumhoz. Vegyuk a proton es neutron tomeget 
kozelitesben egyenlonek. Paronkent /deuteron/ 2.24 MeV, azaz 3*2.24=6.7 MeV
a kotesi energia. Ez csak a proton-neutron tomegkulonbseg kovetkezmenye, 
amely kozelitesunkben zerusnak tekintheto. A valosagban a tricium kotesi 
energiaja kb. 8.5 MeV, azaz a szabalyos nukleon haromszogben mar mukodik
a kolcsonhatas /harom-nukleon tipusu/, amelynek energiaja 8.5 - 6.7= 1.8 MeV.

MIERT FONTOS A GRAVITACIO PONTOSITASA, JOBB MEGERTESE!

- A gravitacio "kilo'g" az elmeleti fizikaban. Nem mutattak ki gravitont,
  a csatolas gyengesege es mas okok miatt is. 
- Az egyenlo tomegekre vonatkozo minimalis /zerus/ gravitacio szabad utat
  nyit az elektromagneses khatas es a gravitacio egyesitese fele.

Nezzuk a tokeltesen lezart heju, nemesgaz atomokat, mindig atomosak es
nehezen cseppfolyosithatok. Altalaban: minden fizikai parametereben
azonos rendszerek kozott nem jon letre tartosan kotott /energia-hianyos/ 
allapot. Ez a Sarkadi-Bodonyi hipotezis, amelynek van ne'mi koze a Pauli 
elvhez. Ket, harom, negy, stb. neutron sohasem kot meg, pedig nincs
magfizikai akadalya. Ket neutron eseten a spinek is ellentetesek, ket 
neutron rugalmasan szorodik egymason, de tartos kotesuk nem figyelheto meg.

Koszonom a turelmeteket, es folytatasa kovetkezik, Sziasztok

Dezso                           Paks, 1997 majus 14.