------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Sun Jan 19 00:48:18 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #464 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: A Bush latogatas Japanbol nezve IV. ( 62 sor ) Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Cser Ferinek es Jedlovszky Palinak a japan dontesi ( 41 sor ) Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu Temakor: okostoninak avagy hulye vagy Szekelyke ( 83 sor ) Felado : bodorgeza@gcrc2.wustl.edu Temakor: Igazgatoi fizetesek ( 56 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A nagykoaliciorol ( 53 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Ukrajna kapcsan a magyar kulpolitika dilemmairol ( 80 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Vizy Belanak az abortusz kapcsan ( 15 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Szekely Zolikanak ( 2 sor ) =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: A Bush latogatas Japanbol nezve IV. ( 62 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Most meg ket velemenyt szeretnek leirni 1. Olvasoi level, egy bizonyos Fred Brummer irta, Yokohamabol (nyers forditas) Megjelent jan.11-en, Bush tavozasanak napjan Gail Cleland "Eloiteletes viselkedes" c. levelere valaszolok (jan.6). Habar nem irja meg allampolgarsagat, gyanitom, hogy amerikai, brit, kanadai vagy ausztral lehet. Gyanitom tovabba azt is, hogy nem kenszeritette senki, hogy Japanba jojjon. Nagyon erdekesnek talalom, hogy On es sokan masok is, idejonnek, azutan panaszkodni kezdenek a japan tarsadalom rossz mivoltarol, s otleteket kezdenek adni arra, hogyan lehetne megjavitani. Vegul is a nyugati tarsadalom valoban felmutatta felsobbrenduseget, mar ami a kabitoszer-kereskedelmet, az irastu- atlan diakok szamat, az gyilkossagok emelkedo szamat, a varosokban uralkodo kaoszt es a koltsegvetesi deficitet illeti. Hulyek a japanok, ha nem a mi normaink szerint elnek! Mikor fogja On es az Onhoz hasonlok megerteni, hogy ez a kultura homogen, mar 2000 eve. Semmilyen ertelemben nem dolgunk megmondani nekik, hogyan kormanyoz- zak az orszagukat. Megitelni, hogy Japan jo-e vagy rossz, az nem a mi vagy a vilag dolga. Meg kell Onnek tanulnia egyutt elni ezzel a kulturaval. Ha erre nem kepes, el kell innen mennie, de nem varhatja, hogy meg tudja ezt valtoztatni. Mellesleg, miert nem beszel On japanul? Nem Japanban el? 2. Beszelgetes egy japan baratunkkal (kozepkoru, intelligens holgy, a kulfold irant az atlagnal joval erdeklodobb). Kerdes: Mi a velemenye a Bush-latogatasrol? Valasz: Bush egyaltalan nem szamit. O teszi a dolgat, ha tudja. Ami szamit, az az, hogy bajban van a gazdasaga. K.: Szereti az amerikaiakat? V.: Nem kulonosebben. Nagyon individualistak es egoistak. Nem figyelnek oda a masik velmenyere, s csak eroszakoskodnak. Nem ertik meg, miert nem vesszuk meg az autoikat. K.: Miert nem? V.: Mert meg mindig nagyok, mert sokat fogyasztanak, mert rossz a minoseguk, mert nem lehet hozzajuk alkatreszt kapni, ha elromlanak. A japan autok sokkal jobbak. Ha mar kulfoldi autot akarnek venni, inkabb nemetet vennek, mint amerikait. K.: A japanok altalaban azt tartjak, hogy a kulfoldi aruk minosege nem olyan jo, mint a japan, nem? V.: Nem. Peldaul nagyon szivesen vesszuk meg az olasz bOrarut, szeretunk a francia divat szerint oltozkodni. Vegul a poen kedveert megprobalom emlekezetembol felidezni egy tobb evvel ezelotti (!) olvasmanyomat. Egy amerikai irta, aki nagyon jo, sok evtizedes uzleti es barati kapcsolatokkal rendelkezett Japanban. Egyszer valamelyik autogyar megprobalta ravenni arra, hogy felhasznalva uzleti kapcsolatait, vegye ra a japanokat, hogy vasaroljanak tobb autot toluk. Megkereste egyik baratjat, aki - szokasos modon - kitero valaszokat adott. Vegul, nem kis kenyelmetlen erzessel, egyenesen rakerdezett az illetonel, megis, mi az oka, hogy a japanok ennyire huzodoznak az amerikai autok megvasarlasatol. Az illeto valasza meglepte. "Megmondhatnad a barataidnak, hogy mielott valamit el akarnak adni, korul kellene nezni egy kicsit a piacon. Peldaul nem artana, ha olyan modellt is gyartananak, amelyiknek a kormanya a jobb oldalon van, mert ide az elmult husz evben meg egy ilyent sem kuldtek!" A gyengebbek kedveert: Japanban baloldali a kozlekedes. Radnai Tamas =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Cser Ferinek es Jedlovszky Palinak a japan dontesi ( 41 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Feri! Megszolitottal, ezert hirtelen valaszolok: sajnos, nincsenek eleg kiterjedt ismereteim arrol, hogy a japan parlamentben milyen donteshozatali mechanizmusok mukodnek. Ket dolgot azert diohejban megemlitenek: Japanban nagy hagyomanya van a szakemberek tiszteletenek, dontesbe valo bevonasanak, hogy ugy ne mondjam, kultuszanak. Mar ketezer evvel ezelott a csaszarok fo kivalasztasi szabalya az udvar hivatalnokai eseten az volt, hogy ki tud tobbet. Az egyetemi professzorok informalis befolyasa igen nagy a legfelsobb vezetes donteseire, fontos kerdesekben mindig kikerik az ilyen-olyan elemzeseket. A lokalis szinten egy-egy egyetemi professzor minden kovet el tud mozditani, komoly tapasztalataim vannak, hogyan lehet egy ovodai beiratast, egy neylvtanfolyamot stb. elintezni egy professzori telefonnal. A tudas= hatalom jelszo alapjan nem veletlen, hogy a mult heten majdnem felmillioan rohamoztak meg az egyetemi felveteli vizsgakat. Tehat az a benyomasom, ismetlem, benyomasom, hogy Japanban a velemenyek sulyozva vannak, ha nem is a szavazasnal, de az elo- keszitesnel. A masik dolog, hogy evek ota keszulok megirni a japanok dontesi mechanizmusat a hetkoznapi dolgaikban. Nem sikerult meg idot talalnom ra, ha veletlenul lenne, kozze teszem. Csak jelezni akarom, hogy ez egy igen sajatos mechanizmus, amelyben a latszolagos (es kulfoldiek altal valosagosnak velt) tanacstalansag egy igen eros konszenzuskeresest takar, s a dontes sokszor nehezen verbali- zalhato metakommunikacios szinten tortenik meg. Ezzel maris sikerult valamit leirnom, ami meg igy sem igaz. (Egyszer az egyetemen a kvantummechanika eloado igy szuggeralta nekunk a feny kettos termeszetenek kerdeset: "a leghelyesebb fogalmazas, hogy a fenynek KETTOS TERMESZETE IS NINCS"). Ha mar itt tartunk, Jedlovszky Pali, a nagykoaliciohoz csak annyit, hogy egy dolog a konszenzus, es mas dolog annak a formaja. Lehetne partok kozott konszenzus millio kerdesben nagykoalicio nelkul is es lehetne allando allohaboru nagykoalicios jelmezben is. Megint egy japan pelda: mivel itt az LDP-e az elsopro tobbseg, az ember egyparti kormanyzast varna. Ehelyett az LDP jobban hasonlit egy tobbparti nagykoaliciora, mint egy egy parti kormany- zasra (plane a volt szocialista egypartokhoz hasonlitva). Az LDP-n belul ugyanis ot, azaz ot frakcio van a parlamentben, amelyek gyilkos hatalmi harcot folytatnak egymassal. Ld. Kaifu miniszterelnokke valasztasa majd el- csapasa. Radnai Tamas =============================================== Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu Temakor: okostoninak avagy hulye vagy Szekelyke ( 83 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kijelentem,hogy az aki " a tobbsegi osszefogas eros talapzatanak " rombolasarol beszel az AGORA-val kapcsolatban ,az idiota. Elitista csoportocska a sanghaji nagyneniked. Korosirol irod o igazi baranyborbe bujt farkas!! Hulye vagy Szekelyke ha kiveszed a parnad alol a Visinszkij -osszest ra fogsz jonni,hogy az nem Korosi hanem Kamenyev. Szinte latom magam,amint "szetforgacsolassal gyongitem a magyarsag nagy elszanasait" .Te igy szoktal zsidozni ,Szekelykem ?! Tekintettel arra,hogy Hawkingrol irt egyetlen ,nem is osszetett mondatomat fene- europai ervelesi rendszeredbe agyazottan "maga egysiku erveivel"-nek nevezted,igy pluralice,tubarozsam,fecsegek egy kicsit kifejtoleg. Fogalmam sincs,hogy Forizs Laci ugyanarra gondolt -e mint en minden bizonnyal nem,de igenis van egy mely ismeretelmeleti problema amit Witten,Penrose,Feynman,Hawking es a tobbiek nevevel ossze lehet kapcsolni. Egyetlen mondatban :a konnexiok teren nem lehet ertelmes merteket definialni,a fizikusokat ez nem zavarja halyogkovacs modjara integralnak,es szemlatomast olyasmikre jonnek ra ami objektiv igazsag. Schwarz bizonyitasa a Ray-Singer torziorol (benne van az Atiyah csomos konyveben az allitas !) egy hulyeseg,olyat nem szabad csinalni engem az ilyesmiert szaraz borson terdepeltetnek,de az eredmeny nyilvan jo. A fizikusok mosolyogva beszelnek konnexiopotencialokrol es hasonlo orultsegekrol,es igazuk van,letezik egy endomorfizmus erteku potencial a konnexiok teren,ezt a fizikusok allitolag LATJAK(ez a legszornyubb amikor ilyeneket mondanak,hogy ok LATJAK,foleg szornyu mert igy is van) amit a gorbulettel egyutt egy szimmetrikus chern formaban direkt integralva,fontos paratlan dimenzios invarianst a Chern-Simons format lehet nyerni.Emlekszem amikor a szuper nevu jelzotol allergias kiuteseket kaptam,szupersokasagok ,Berezin-szuperkonnexiok,szupertrace. Nyilvan baromsag amit a fizikusok kitalaltak a sajat szorakoztatasukra mondtam ,egeszen addig,amig ra nem jottem,hogy az operatorok szupertrace-rol korrekt kvazigimnazista matekkal barki belatja,hogy kompakt sokasagon az index. A masik rossz fizikus-duma ez a kvantizacio,nagy dolog,kompakt tereken a boho operatoraiknak diszkret a spektruma,es a nyom segitsegevel valoszinusegi mertekeket tudnak definialni,big deal. Igen am de a kvantizacio arra jo,hogy Toeplitz-izaljuk az indexproblemat. Mirol van szo ? Arrol,hogy nekem egy differencialoperator valami lokalis dolog es az a teny,hogy a korvonalon szepen lehet oket kvantizalni nem izgat fel tulsagosan,hiszen harmonikus analizist csak nagyon speci tereken lehet csinalni.Igen am,de tetszoleges kompakton lekopirozhatjuk a nagy budos lenyeget,amit meg a Dirac sem ertett(jut eszembe amikor kitalalta a spinorokat eszebe nem jutott,hogy ok is klasszifikalo ternek minosulnek majd egyszer,pontosan ugy ahogy a fizikusok szeretik, egy 2k trivialis nyalabon a spinormatrix erteku fuggveny pozitiv sajatvektoraik feszitik ki az eloallitando nyalabot,ezeknek az atkoknak egyszeruen minden bejon,es szebb mint a Grassmann,mazlistak) az operator pozitiv spektruman az egyet,a negativon a minusz egyet integralva kapott "graded identitas" pontosan ugy rendelkezik a kvazifel- cserelhetoseggel,mint a klasszikus Krein-Gohberg tetelben a korvonalon a pozitiv karakterisztikus fuggvenyu Toeplitz-transzformaciok. Mar pedig a Toeplitz-fuggveny eseteben nem valami marha nagy kunszt az egyetlen ertelmes invarianst kicsemegezni,mert csak a winding number lehet A masik dilinos a boldogult Berezin a szuperizeivel,igen am,de a Bergman-metrika segitsegevel definialt kvantizaciojaval anticipalta a Boutet de Monvel -fele indextetelt,ugyhogy alljon meg a menet. Ha valaki a spectral-flow es eta-invarians (az operatorok spektrumanak a nullara valo szimmetriajat mero,paratlan dimenzios nem lokalis invarians.) temakorben korul nez ,Niemi nevet fogja megtalalni meg egy csomo mas fizikuset,akik hetente publikalnak :elemi bizonyitasok az Atiyah-Singer index tetelre cimmel.Amugy Getzler bizonyitasa mogott egy Alvarez-Gaume fele fizikus idea,Bismut bizonyitasa mogott egyszeruen a Brown-mozgas small-time elemzese all,es ezen egykor Atiyah,Singer,Segal,Bott es a tobbiek igen igen sokat veszodtek marpedig ezek nagyon de nagyon okos fazonok. Az, a fizikusok szamara igen mersekelten meglepo teny,hogy a feny veges sebesseggel terjed,adja a maig ismert egyetlen elviselheto bizonyitast arra a tenyre,hogy a Laplace nemcsak formalisan onadjungalt,hanem tenylege- sen.(Chernov egyebkent be is bizonyitotta,hogy a feny veges sebesseggel terjed!Mielott valaki lehulyezne,matematikuseknal a ho vegtelen sebes- seggel terjed,a homagnak esze agaban nincs kompakt tartojunak lennie egy nemkompakt teren) Kalandozom itt osszevissza de egy a lenyeg,mar ideologice es ismeret- elmeletileg: A fizikusok nagy egzisztenciatetelet ugy hivjak,hogy univerzum ez az az orakulum amirol mi matematikusok mindig almodtunk a bizonyitasokon tuli igazsagok birodalma.Ez a huszonegyedik szazad filozofiaja,ezert kap a Jones, a Witten,meg a Drinfeld fields-medalt. Elek Gabor =============================================== Felado : bodorgeza@gcrc2.wustl.edu Temakor: Igazgatoi fizetesek ( 56 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az elmult napokban talagatasok targya volt vajon mennyit is keres a harom nagy amerikai autogyar igazgatoja. Tobbek kozott valaki azt allitotta, hogy Iacocca evi US $600 millio-t keres. Az erdeklodok kedveert a TIME magazin Jan. 20, 1992 szamanak 35. oldalan talahato tablazat reszletezi a kereseteket. Nem csak az amerikai, de a japan igazgatoket is. A penzfizetesen kivul termeszetesen a juttatasok is lenyegesek ilyen munkakorokben, ugyhogy azokat is kozli a TIME. Okulasotokra kozreadom: Amerikaiak: Robert Stempel, General Motors $1.6 million access to corporate jet, first class air travel for self and spouse private executive dining room, free security for home and person, legal counseling, free car every six moths, stock options. Harold Poling, Ford Motors $1.2 million financial counseling, private-club membership, free car at least once a year, home security, free home fax and telephones, corporate jet, chauffeur service. Lee Iacocca, Chrysler $4.5 million access to corporate jet, legal counseling, reserved parking, car every year, Waldorf Towers suite, stock incentives. Japanok: Shoichiro Toyoda, Toyota $690,000 golf-club membership, season tickets Yutaka Kume, Nissan $550,000 chauffeur service, executive diing room, vacation home (shared w/ board members), company rented house in Tokyo Nobuhiko Kawamoto, Honda $550,000 sporting club (available to other employees, too), executive dining room. Geza Bodor BITNET: Bodor_G@wums2.bitnet INTERNET: BodorGeza@wugcrc.wustl.edu Bodor_G@wums.wustl.edu =*****************************************************************************= = Mindig tudtam hogy rossz foglakozast valasztottam. = = = =*****************************************************************************= =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A nagykoaliciorol ( 53 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves (Jedlovszky) Pali! A Szadesz a va'laszta'sok uta'n ugyanazon okokra hivatkozva felaja'nlotta a nagykoali'cio't, amiket felsorolta'l. Nem rajtuk mu'lt, hogy nem lett. A Fidesz is koketta'lt Antallal. Antall a Fidesznek ugyan felaja'nlott egy saja'tos koli'cio't: miniszterek ugyan nem lehetnek, a'm szi'vesen la'tja o"ket fo"oszta'lyvezeto"kke'nt a miniszte'riumokban, de ez rossz viccnek tu"nt. Antall nem akart nagykoali'cio't. E'n akkor inka'bb e'rze's e's dogmatizmus alapja'n mondtam azt, hogy ne legyen. A dogmatizmus az, hogy egy demokra'cia'ban az a norma'lis, ha van korma'nypa'rt e's van ellenze'k. E's ezt mine'l elo"bb meg kell tanulnia az orsza'gnak. 1990-ben a va'laszto'k to~bbse'ge - o~nhiba'ja'n ki'vu~l - nagyon kevesett tudott a pa'rtok ko~zti ku~lo~nbse'gro"l, arro'l, hogy mire is szavaz o" tulajdonke'pp. Ha nagykoali'cio' lett volna, marad a maszatola's. Az emberek a ko~vetkezo" va'laszta'son ugyanu'gy nem tudja'k, mi alapja'n do~ntsenek, hiszen mindent egyu~tt csina'ltak. Mindenki maga'nak tulajdoni'tja a jo't e's a ma'sikra keni a rosszat. I'gy tiszta'bb a helyzet. Bizonyos dolgokban ele'g sze'les egyete'rte's volt a parlamenti pa'rtok ko~zt, gyakran me'g a Maszopot is belee'rtve. Ahhoz, hogy ezeket megcsina'lja'k, nem kell felte'tlen egy korma'nyban u~lni. Akkoriban to~bbszo~r hivatkoztam a Bundestagra, ahol a to~rve'nyek to~bb mint 2/3-a't (majdnem) teljes egyet- e'rte'sben hozta'k meg. (Ne'ha a Zo~ldek ellenze'se'vel.) A marade'k 1/3-on gyilkolta'k egyma'st. Viszont a ne'met politikusok me'g a 80-as e'vekben is hidegra'za'ssal emle'keztek arra, amikor a 60-as e'vekben musza'j volt nagykoali'cio't csina'lni. Nem hiszem, hogy egy nagykoali'cio' stabil lett volna. Gondolj Lengyelorsza'gra e's Csehszlova'kia'ra, ahol megvolt a kommunista-ellenes ero"k nagykoali'cio'ja, azta'n sze'tto~redezett a belso" feszu~ltse'gekto"l. Az puszti'to'bb is lehet, mint egy ilyen tiszta helyzet. Szerintem a magyar helyzet elo"nye volt, hogy na'lunk a va'laszta'sokra ma'r megnyerte'k a Pa'rttal szemben a harcot, e's differencia'lo'dhattak a politikai pa'rtok. Azt a koali'cio't nem a ko~zo~s ce'l, a ko~zo~s jo~vo", hanem a ko~zo~s mu'lt tartotta volna o~ssze ideig-o'ra'ig. Megnyerni a jo~vo"t kell. Arro'l pedig gyo~keresen elte'ro" a pa'rtok nezete. E'n azt hiszem, a pa'rtok ko~zt alapveto" vila'gne'zeti ku~lo~nbse'g van (miko~zben ege'szen saja'tos a'tfede'sek is vannak), e's a szeke'rta'borok ko~zti harc ezeken a valo's ku~lo~nbse'geken alapul. Ez me'g rosszabb lett volna, ha mesterse'gesen o~ssze vannak za'rva. Me'g egy praktikus e'rv. Vila'gos volt, hogy nagyon nehe'z, fa'jdalmas lesz az a'talakula's. Ha a Szadesz gyo"zo~tt volna, valo'szi'nu"leg me'g fa'jdalmasabb lett volna, radika'lisabban estek volna neki a gazdasa'gi a'talaki'ta'snak. Ha nem lenne parlamenti ellenze'k, me'g inka'bb parlamenten ki'vu~li ero"kho~z fordulna'nak az emberek. Ero"s lenne a mu'lt ira'nti nosztalgia. I'gy is van. Egyete'rtek a miniszterelno~ki felelo"sse'g kocka'zata'val. Tu'lzott a miniszterelno~k su'lya e's Antall tu'lsa'gosan (vissza)e'l vele. Ma'sre'szt gondolj bele, ha ez nincs, e's Torgya'n megpro'ba'lja egyenke'nt kilo"ni a neki nem tetszo" minisztereket. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Ukrajna kapcsan a magyar kulpolitika dilemmairol ( 80 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Ga'bor! Tegnapi i'ra'sod nagyon sze'p volt. O~ru~lo~k, hogy valami eredme'nyre vezetett leveleze'sed. Ku~lpolitikai elemze'seddel sok mindenben egyete'rtek. (Szlova'kia'ba ugyan nem most nyi'lt ki a magyar hata'r. Az u'jdonsa'g inka'bb, hogy most ma'r onnan is kinyi'lt a magyar. "Csak" pe'nzke'rde's az utaza's. Egyre inka'bb. Ku~lo~no~sen, mio'ta a magyar hata'ro"ro~k elleno"rzik.) Aze'rt egy kicsit ro'zsaszi'nu" a ke'p. Egyre'szt a magyar hata'ron bevezetett szigori'ta'sok miatt, amik elso"sorban a szomsze'd orsza'gokban e'lo"ket e'rintik. Ma'sre'szt ma'sfe'l hata'r kimaradt a felsorola'sbo'l, ahol (nem a magyar korma'ny hiba'ja'bo'l, de) nincs eredme'ny, so"t. E's ku~lo~no~sen ro'zsaszi'nu" a ke'p Ukrajna kapcsa'n. Igaz, az a'llami mega'llapoda'sok nagyon sze'pek, e's reme'lheto"leg be is tartja'k. Nagy elo"rele'pe's lesz, ha a hata'r tu'loldala'n mindazt megcsina'lja'k, amit most megi'ge'rtek. De ott a hata'r. E's a hata'ron me'g nagy bajok lehetnek. A nyitott hata'rt nem elso"sorban az a te'ny fenyegeti, hogy most 1 he't rajta az a'tjuta's Magyarorsza'gba e's to~bb o'ra a ma'sik ira'nyba - nem a magyar hata'ro"ro~k jo'volta'bo'l. A'mba'r ero"s tu'lza's az ilyen hata'rt nyitottnak nevezni. Az ma'r rosszabb, hogy a magyar hata'ro"ro~k a beutazni akaro'k jelento"s re'sze't visszafordi'tja'k. E's az ukra'n va'mosok is sok magyart visszaku~ldtek, mert tu'l u~res volt a tankja. Annak, aki Ukrajna'bo'l (vagy Oroszorsza'gbo'l vagy O~rme'nyorsza'gbo'l) Magyarorsza'gra akar utazni, nem kell vi'zum hozza'. Vajon meddig? A vi'zum bevezete'se o~sszefe'r-e a nyitott hata'rral? Ha nem vezetju~k be, e's a hata'r tu'loldala'n me'g a mostanina'l is rosszabbra fordul a helyzet, akkor mi lesz? Aki annak reme'nye'ben indul u'tnak, hogy valahol majd csak tala'l u'j, gazdagabb, be'ke'sebb haza't, annak lesz ele'g pe'nze, hisz a meneku~le's elo"tt mindent pe'nzze' fog tenni - hacsak olyan katasztro'fa nem lesz, hogy ma'r erre sem lesz ideje. Teha't pe'nzu~gyi alapon nem lehet megakada'lyozni majd a beutaza'sa't. Tova'bb nem fog tudni utazni, mert Ausztria'ba nem engedik be. Az orsza'gban meg ma'r benn lesz, maga'to'l vissza ne megy. Mi lesz, ha Ukrajna 56m lakosa'nak jelento"s re'sze vila'gga' megy? Akkor is nyitva lesz a hata'r? Az orsza'gban a hata'ro"rse'g egy decemberi (valo'szi'nu"leg tu'lzott) becsle'se szerint to~bb mint 300 ezer Jugoszla'via'bo'l meneku~lt van. Ezek ko~zu~l vagy 40 ezer hivatalosan is meneku~lt. Jo~nnek erde'lyiek. Ugyan kisebb sza'mban, de ma'ris jo~nnek ka'rpa'taljaiak is - eddig fo"leg ne'vha'zassa'ggal -, hallottam felvide'kiro"l is. Vannak nem magyarok is, ki'nai, vietna'mi, stb. Senki sem tudja, mennyi. Ezeknek az embereknek egy re'sze ideiglenesnek tekinti magyarorsza'gi tarto'zkoda'sa't, ku~lo~no~sen a Jugoszla'via'bo'l meneku~ltek. Ma's re'sze nem. E's na'lunk ragadhat az is, aki eredetileg nem akart. Bizonyos hata'rig a beva'ndorlo'k az orsza'gnak elo"nyt jelentenek. (Jo' pl., hogy vannak olcso' ki'nai vende'glo"k Pesten.) Ke'pzett, munkake'pes felno"tt emberek, akik mindent megcsina'lnak, hajtanak, mert a letelepede'shez, egy u'j e'let megalapoza'sa'hoz semmi pe'nz sem ele'g. Akik ma'r u'tnak indula'sukkal is azt bizonyi'totta'k, hogy az a'tlagna'l nyitottabbak, va'llalkozo'kedvu"bbek. Legala'bbis ha o~nke'nt va'gtak neki az u'tnak, e's nem meneku~ltke'nt, ke'nyszerbo"l. De Magyarorsza'g me'g akkor sem lenne ke'pes millio'kat felszi'vni, ha nem e'pp egy gazdasa'gi va'lsa'g verme'ben vergo"dne, nem a rohamosan no~vekvo" munkane'lku~lise'g lenne az egyik legnagyobb gondja. Az orsza'g me'g abba is belerokkanna, ha "csak" az erde'lyi magyarok ke'nyszeru~lne'nek a't. Ha't me'g ha to~bb millio' nem magyar pro'ba'lna hozza'nk meneku~lni. A be'ke e's viszonylagos jo'le't apro' szigete're, ami me'g nem za'rta be kapuit elo"ttu~k. Mi lesz, ha - ne adj isten - a jugoszla'v (polga'r)ha'boru' me'g e'vekig elhu'zo'dik? A magyar hata'ron is ve'gig lesznek majd meneku~ltta'borok, mint a thai meg a pakiszta'ni hata'ron vannak egy e'vtizede? A lakossa'g meddig lesz ilyen segi'to"ke'sz? Az orsza'g meddig tud segi'to"ke'sz maradni? Mi lesz, ha elkezdenek jo~nni az ukra'nok? E's Ukrajna'n keresztu~l ma'sok? Meddig tarthato' nyitva a hata'r? Nem lehet, hogy ahhoz, hogy a to~bbi hata'rt nyitva lehessen tartani, me'g jobban kinyitni, az ukra'nt most be kellene csukni? Bevezetni a vi'zumko~telezettse'get e's nagyon szigoru'an korla'tozni a beutazo'k sza'ma't. De akkor megtarthato'-e az egyezme'ny to~bbi re'sze? E's ha katasztro'fa lesz ott is? Nyitva hagyhatjuk-e hata'rt? Lehu'zhatjuk-e a vasfu~ggo~nyt? E'pp mi... Ki tudja ezekre a ke'rde'sekre a va'laszt? E'n szeretne'm, ha nyitva maradna'nak, kinyilna'nak a hata'rok. Azt akarom, hogy Magyarorsza'g segi'tsen a pokolbo'l meneku~lo"knek. De lehetse'ges-e ez? De lehetse'ges marad-e ez? Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Vizy Belanak az abortusz kapcsan ( 15 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Be'la! Murphy egyik to~rve'nye valahogy u'gy szo'l, hogy ami elromolhat, az el is romlik. A tapasztalat azt mutatja, ku~lo~no~sen i'gy van ez Magyarorsza'gon. Teha't ha egy to~rve'ny leheto"se'get ad o~nke'nyre, akkor lesz o~nke'ny (eddig me'g mindig volt). Ha egy to~rve'ny leheto"se'get ad arra, hogy gonosz emberek megala'zzanak valakiket csak a megala'za's gyo~nyo~re'e'rt, akkor lesznek gonosz emberek e's megala'zottak. Az egy dolog, ha azt mondod, ellenzed az abortuszt, mert ez gyilkossa'g. Akkor meg kell tiltani az abortuszt, nincs me'rlegele'snek helye. Mie'rt nem ezt mondod? Ha a magzatot embernek tartod, milyen esetben fogadod el a kive'gze'se't? Milyen bizottsa'g lehet ebben illete'kes? Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Szekely Zolikanak ( 2 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Aranyoska'm!