"Meszaros Laszlo (Budapestrol)" wrote:

@@@@@@
Csak a kesobbi felreertesek elkerulese vegett jegyzem meg, hogy egy
www cikk nyersforditasarol van szo; igyekeztem tartalmaban az eredetihez
hu maradni, de forditasi hibak elofordulhatnak. /// Meszaros Laci
@@@@@@@

> A Richard Dawkins altal felvetett "onzogen" elmelet az elmult 25 evben
> nagy hatast gyakorolt a tudomanyos gondolkodasra. Az elv lenyege, hogy a
> genek csak sajat celjaikat szolgaljak, es nem azon szervezet celjait
> amelyhez tartoznak. Dawkins szerint a tuleles az egyedi gen szintjen
> tortenik. Nem organizmusok, hanem a genek kulonbozo valtozatai (alleljai)
> versenyeznek.

Azert tulzas, hogy ezt mondta volna. Mar maga az a teny, hogy leteznek
organizmusok, csoportok, ellentmond annak, hogy a geneket autonom
letezoknek lehetne tekinteni, amiknek a tuleleset csak sajat
tulajdonsagaik befolyasoljak. Csak annyit allit (es ez szerintem
vitathatatlan), hogy a magasabb szervezodesi szinteken zajlo evolucio
sokkal lassab es gyengebb, mint a mikroevolucio. Egy hasonlattal: a
mikroevolucios hatasok olyan mint az elektromos ero, a makroevoluciosak
meg olyan mint a gravitacio. Az elobbi hatarozza meg az anyag mukodeset
kisebb meretekben es idointervallumokban, es az utobbi a nagyobb
meretekben es idoegysegben. Csak mert a kis dolgok kozti gravitaciot el
lehet hanyagolni, meg nem allitja senki, hogy nem is letezik gravitacio,
es hogy nem az hatarozza meg a vilag szerkezetet nagyobb meretekben. Azt
felejti el elegge hangsulyozni Dawkins, hogy nem csak mikroevolucio
letezik, az onzo gen elmelet semmi ertelmeset se mond a filogenezisrol,
nem is mond peldat amiben erre alkalmazna, vegig csak mikroevoluciorol
beszel. Ez epp azert van, mert hosszabb tavon a genek mar nem
tekinthetok evezosoknek, akik veletlenszeruen kerulnek egy hajoba (ezt
irta a cikk is). Kezdjuk ott, hogy leteznek fajok, amik nem tudnak
egymassal szaporodni. Egy ilyen faj mar nem pusztan egy esetlegesen
verbuvalodott evezoscsapat, hanem evmilliok alatt osszeszokott,
osszecsiszolodott garda, aminek egyedei (genjei) mar kicsit sem
fuggetlenek. Az adott keretek kozt persze onzoek, de hogy egyaltalan ott
vannak a csapatban, es reszet kepezik az organizmusnak, az nem egyeni
erdemuk, hanem egy sokkal magasabb szinten zajlo folyamat eredmenye.

> Az ok, amiert nem beszelhetunk versenyzo organizmusokrol, az, hogy ez
> esetben az adott organizmusban levo genek kooperaciojat is fel kellene
> vetnunk, es Dawkins szerint a genek semmikepp sem kooperalnak.

Szerintem az egesz vita abbol fakad, hogy Dawkins nehol tul sarkosan
fogalmaz, talan hogy minel nagyobbat rughasson Lorentzbe, meg a
csoportszelekcioba, mint mikro szinten meghatarozo tenyezobe. Ez engem
is zavart, amikor a konyvet olvastam, de szerintem Dawkins nem
gondolja, hogy "a genek semmikepp sem kooperalhatnak". Ha megis ezt
gondolja, akkor nincs igaza. Es ehhez nekem meg matematikai analizis se
kell. :)

SB

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ATRON-nak Diffrakcioelmelet  ( 40 sor )
> Idopont: Thu Jun  1 11:13:14 EDT 2000 TUDOMANY #1134

> Pontosan ugy van ahogy mondod. Egy 4. 5. stb. dimenzioban gorbul.
> Raadasul nem csak a 3 dimenzios ter, hanem a 4 dimenzios terido gorbul.

Istvan!

Ez(eke)t a plusz dimenzio(ka)t, 'amiben' a mi 4-dimenzios teridonk
gorbulne, ezeket muszaj feltetelezni? Ha jol ertem, ez azt jelenti,
hogy a terido, mint differencialhato sokasag be van agyazva egy masik,
magasabb dimenzios sokasagba. De nekem ugy remlik, azt olvastam
valahol, egy sokasag gorbultsege anelkul is ertelmezheto, hogy
beagyaznank egy nagyobb sokasagba! E szerint nem lenne mindenkepp
szukseges feltenni a magasabb dimenziok letezeset, azok nelkul is
lehet a mi 4 dimenzios teridonk gorbult. Hogy van ez ???

udv,
Gergely.

T. Kota Jozsef!

Nagyon koszonom a segitseget. Az f = (1/r)*g(r-c*t) fuggveny valoban mar-mar
baratsagosan gombszeru. Ugy tunik, ennek a hullamegyenletmegoldasnak az a
titka, hogy elore el kell donteni, hogy milyen jellegu megoldast keresunk, es
azutan megnezzuk, hogy lehetseges-e az ilyen megoldas. Mar kezdtem magamtol
is rajonni, hogy nem a megfelelo formaban kerestem a megoldast, de meg sokaig
tartott volna, mire kitalalom az altalad leirt format. A biztonsag kedveert
ellenoriztem a Te megoldasodat is, es valoban megoldasa a hullamegyenletnek.

Talaltam viszont a Landau-Lifsic II.-ben egy erdekes kepletet a
sikhullamokkal kapcsolatban, amely nehany ertelmezesi problemat is tisztaz,
illtve felvet. A monokromatikus sikhullamok resz 2. es 3. mintapeldajaban ki
van szamolva az elektromagneses hullamok tereben "nyugvo" toltes mozgasa. Az
x tengely iranyban halado cirkularisan polarizalt hullam tereben a toltes az
y,z sikban az x tengely korul kormozgast vegez. py~sin(w), pz~cos(w). Ha a
hullam az y tengely iranyaban polarizalt, akkor a toltes --8-- alaku mozgast
vegez az x,y sikban (az x tengelyt is berajzoltam). py~sin(w), px~cos(2w).

Ez utobbi pelda azert meglepo szamomra, mert az x iranyu mozgas letrehozasa
egy x iranyu hullam eseteben azt a benyomast kelti, mintha a hullam terjedese
nem lenne szigoruan tranzverzalis. Persze ez csak a tranzverzalis hullamokkal
szembeni eloiteleteimbol fakad. Valojaban a tranverzalis hullam tetszoleges
iranyu erot kozvetithet, es csupan a longitudinalis hullammal (amely
kizarolag hullamiranyu eroket kozvetit) valo allando osszehasonlitgatas miatt
alakul ki az a kenyszekepzet, hogy a tranzverzalis hullam nem kepes arra,
mint a longitudinalis. Persze itt megint nem pontos a megfogalmazas. Ugyanis
nem mindegy, hogy a vivo kozeg kepessegeirol beszelunk, vagy egy konkret
hullam jellegerol. Vannak kozegek, amelyek nem kepesek tranzverzalis
hullamokat szallitani. Ez a teny meghatarozza a kozegek osztalyozasat ebol a
szempontbol. Ez az osztalyozas azonban nem allit semmi olyat, hogy azok a
kozegek, amelyek kepesek tranzverzalis hullamot szallitani, barmi modon is
korlatozva lennenek a longitudinalis hullamok szallitasaban.

A pelda azt is mutatja, hogy a "sugarnyomas" nevu jelenseg valahogy felre van
ertve, de az is lehet, hogy a peldakban nem lett figyelembe veve valami
fontos jelenseg. Ezekbol a kepletekbol az derul ki, hogy a toltes ugyan
kulonfele rezgo mozgasra kenyszerul, de az w idotartalmara szamitott
sulypontja valtozatlan marad. Ez kicsit megmagyarazhatatlan most szamomra.

A pelda nem targyalja, de nyilvanvalonak tunik, hogy az igy mozgasra
kenyszerulo toltes maga is sugarozni kezd a mozgasa miatt, es hogy ez az
indukalt sugarzas csokkenti az eredeti sugarzast a haladasi iranyan tul
(hacsak nem tul nagy a faziskesese), mig mas iranyokban mint uj sugarforras
jelenik meg. Vagyis a toltes szetszorja a bejovo sugarakat. Az is
valoszinunek latszik, hogy a toltes lemasolja az a mozgast, amely a sugarzast
letrehozta. Bar a palya meretei kulonboznek, ha a tavolsag miatt csokken a
sugarzas amplitudoja, illetve, hogyha kulonbozik a letrehozo, es a vizsgalt
toltes nagysaga, vagy tomege, de a palya alakjai hasonloak lesznek. Persze a
sugarnyomassal kapcsolatos ellentmondas miatt meg van mit tisztazni ezen a
teren is.

Annyival meg ki kell egesziteni az f = (1/r)*g(r-c*t) fuggveny
meghatarozasat, hogy ez egy vektor fuggveny, vagyis a harom kulonbozo ter
koordinatara harom kulonbozo kulonbozo ertekeket vehet fel, beszelhetunk
kulon f_x(r,t), f_y(r,t), f_z(r,t) fuggvenyekrol, es ugyan igy g_x(w),
g_y(w), g_z(w) fuggvenyekrol. Ezert ez a megoldas sem jelent longitudinalis
hullamokat. Az is lathato, hogyha a g_x(w), g_y(w), g_z(w) fuggvenyek
kulonboznek, akkor elveszik a gombszimetria. Kulon-kulon koordinatankent
gombszimetrikusak, de egyutt mar nem. Peldaul a g_x=sin(w), g_y=cos(w), g_z=0
valasztassal eleg tavol a kezdoponttol a z tengely menten kozelitoleg
cirkularis sikhullamot, az x,y sikban sikban polarizalt sikhullamokat kapunk,
mas iranyban pedig elliptikusan polarizalt sikhullamot.

Udv: Takacs Feri

Annak idejen mondta valaki, hogy agyunk kapacitasanak 3-5%-at hanszaljuk. A
zsenik, mint Einstein hasznal talan 8-10%-ot. Nehany ev olvastam egy cikket,
ameynek iroja utana nyomozott ennek az allitasnak. Soha senki nem vegzett
ilyen mereseket ez csak egy szalloige.

Tucsi

On Tue, 30 May 2000, Tajthy Tamas wrote:
> A cikk ezt irja:
> 
> Ha viszont letezhet eleg nyag meretu, atjarhato fereglyuk, akkor az Thorne 
> szerint idogepkent mukodhet. A kovetkezo gondolatkiserletet vegezte el: A 
> fereglyuk egyik szaja a professzor nappalijaban van, mig a masik a kerben 
> levo urhajoban, amelyben a felesege ul. Az urhajo relativisztikus sebessegre 
> gyorsul, majd egynapnyi utazas utan visszafordul es ugyan oda leszall. A 
> prof. a fereglyukon atnezve azonnal latja ezt, es a kertbe siet, hogy 
> udvozolje a feleseget. Igen am, de az urhajot nem talalja ott! A felesege 
> oraja lassaban jart, igy az urhajoban 2 nap telet el, mig a professzornal 5 
> ev. Tehat a prof. csak 5 ev mulva talalja a kertben az urhajot. Az utazas 
> kezdetetol a vegeig a lyuk egyik szajanal 2 nap, mig a masiknal 5 ev telt el,
 
> mikozben barmikor atbujhatnak egymashoz, azaz ot even keresztul tatszolegesen
 
> ugralhatnak az idoben.
> 
> Szoval en nem ertem, hogy az urhajo-haloszoba rendszer miert lesz idogep. 
> Szerintem a prof nem tud egy korabbi idobe visszamenni, csak elore. Igaz azt 
> kulonbozo sebesseggel...
  
    Udv, Mindenkinek!
  
  A doki a lyukon at 2 nap esemenyeit latja 5 ev alatt. Ez az
idonyulas( idodilatacio )( de jo, hogy nem ezt a tetelt huztam).
Ha a feleseget leszallni latja, akkor az meg javaban utazik.
Igaz, ehhez az szukseges, hogy a no meg a Fold kozeleben is
relativisztikus
sebesseggel repuljon es viszonylag foldkozel kezdjen csak lassitani.     
Ha mar tavolabb kezd el lassitani, akkor a doki nyugodtan
kimehet ot varni.
               A fereglyuk valoban idogep lehet. A doki egy tetszoleges 
pillanatoto kivalaszt. Ekkor a felesegehez atugrik. Egyutt toltenek egy
romantikus estet, majd a doki visszajon a Foldre. TFH(= tegyuk fel, hogy)
a hajo orajan merve 4 orat toltottek egyutt, ekkor a doki visszaterve azt 
tpasztalja hogy a foldi ora kb 5 honapot siet.
 Persze a gondolatmenet feltetelezi, hogy kb 99,9%-os fenysebessegre lehet
gyorsulni es a lyuk ketiranyu.
 Remelem elegge egzakt voltam.

  " Az Univerzumot valasztjuk, vagy semmit."(H. G. Wells)
Addig meg se alljunk, amig fel nem epitjuk a Regi Koztarsasagot! 

  Miklos

> Miert epp olyan szamokat hasznal civilizacionk, mely a viszonylag
> egyszeru felepitesu 7 szegmenses kijelzokon egeszen turhetoen,
> egyertelmuen megjelenitheto ?

Miert epp annyi szegmenses kijelzoket hasznal civilizacionk, melyeken a
szamjegyek egeszen turhetoen megjelenithetok? 

Jano

T. TUDOMANY

Lehet, hogy tajekozatlansagombol fakad, de az Einsteini elmelet tobb
paradoxonat is feloldhatatlannak tartom.
Az ikerparadoxont,  mara mar a tankonyvek megoldottnak tekintik.
Mi is a tankonyvi magyarazat? Az, hogy a messzi utrol visszatero testver az
utazas kozben felgyorsult, lelassult, megfordult es visszatert a Foldre.
Ezert az urhajos testver vonatkoztatasi rendszere nem tekintheto
inerciarendszernek. Miert pont a
Foldon maradt testver vonatkoztatasi rendszere az inerciarendszer? Az
urhajohoz kotve a vonatkoztatasi rendszert, a Fold vegez gyorsulo es lassulo
mozgast, igy ez nem tekintheto inerciarendszernek, csak az urhajo
vonatkozatasi rendszere. MIERT PONT NEKUNK van igazunk es
nem a visszatero urhajosnak. CSAK az egyik fel igazsaga lehet realis
igazsag, egyszerre nem lehetseges a ketto. Ugyanezt fenntartom ket egymashoz
kepest x relativ sebessegel mozgo ket inerciarendszerre is. Vegyunk egy
urhajot, amelyen egy kulonleges bomba es egy toltott femgomb kapott helyet.
A bomba akkor old ki, ha magneses mezot erzekel. Az urhajo eddig egy
urallomas mellett dokkolt, es most elindul. Mi fog tortenni? Az urhajosok a
sajat vonatkoztatasi rendszeruket nyugodtan tekinthetik inerciarendszernek,
hiszen az allomas tavolodik toluk. Az urallomas szemelyzete ugyan ezt
elmondhatja magarol. Realiv a helyzet, de csak egy dolog lehet objektiv
valosag. Vagy felrobban az urhajo (az uralomas velemenye), vagy nem (az
urhajosok velemenye).
Hogy oldjak fel azt a problemat, hogy a vilagegyetemben gyakorlatilag
nincs tokeletes inerciarendszer?
Az elmeleti tudosok mindenek elott valonak tartottak elodeik munkait, es
szinte valtoztatas nelkul kezdek ezekre az alapokra epitkezni. Igy lehetett
ez a relativitaselmeletnel is. Einstein is szem elott tartotta  Galilei
relativitasi elvet, miszerint az inerciarendszerek a mozgas leirasa
szemponjabol egyenertekuek.
Galilei utan jott azonban Lorentz, es rajott, hogy az egymassal parhuzamosan
mozgo toltesek kozott erohatas lep. Ezen az alapon viszont kulonbseget lehet
tenni egy mozgo es egy allo inerciarendszer kozott. Jottek nagy otletek.
Mertek a fenyt jobbrol-balrol. Kesobb elvetettek az etert. Elvetettek a
Maxwell torvenyek modositasat. Es vegul Einstein elorukkolt az elmeletevel,
amit ma majdem mindeki fenntartas nelkul elfogad. Erre epulnek a jelenkor
tudomanyos kutatasai. De mi van akkor, ha meg Galileinel vakvaganyra
tevedtunk, nem a tudos hibajabol, hanem a kesobb felfedezett ismeretanyag
hianya miatt. Newton es az ot koveto tudosok atalakitottak az addigi
vilagkepet. Kivancsi lennek a velemenyetekre, hogy milyen hatassal jarna, ha
elvetnenk az inerciarendszerek egyenertekusegenek elvet. Kivancsi lennek ra,
hogy vegeztek-e mar olyan kiserletet, amikor egy repuloben levo toltott
targy magneses tulajdonsagit vizsgaltak. Ilyen kiserlet hianyaban a jozan
esz azt sugallja, a mozgo toltesnek lesz magneses hatasa. Ha ez
beigazolodna, akkor nyilvanvalova valna, hogy a vonatkoztatasi rendszereket
nagy tomegekhez, jelen esetben a Foldhoz kell kotni. Ez egy teljesen uj
szemleletet, es uj elmeleteket jelentene. Ujra kellene ertekelni a
gravitaciot.
Lenne meg a vegen egy feltevesem. Ha a hangsebesseget
normalallapotu levegoben merjuk, akkor merhetjuk azt oldalrol szembol, x
sebesseggel kozeledve tavolodva, az mindig ugyannyi lesz. Ha igaz, akkor a
fenysebesseg allandosagara is valami hasonlo magyarazatot konnyen ra lehetne
huzni. A feny terjedesi kozege a vakuum ennyit teszi lehetove, ugyanugy,
ahogy a hangnal a levego. Ebbol pedig az kovetkezne, hogy a vakuum, nem egy
nagy semmi, hanem egy rugalmas _valami_. Ha azt is feltetelezzuk, hogy a
gravitacios mezo egyfajta optikai suruseggel rendelkezik - c nem allando - ,
akkor tobb erdekes jeleseget ujra lehet ertelmezni - fenyelhajlas nagy
tomegek kozeleben, feketelyukban az anyagszerkezet osszeomlasa - most csak
ezeket tudnam megindokolni.

By ATRON

> Gopi bhaya madhurata szrigiszo dadhi sadhiga
> 3 1  4  1  5  9 2 6     5   3  5  8  9   7 9  3
> khala jivita khatava gala hala rasadhara
>  2 3  8 4 6  2  6 4     3 3  8 3  2 7  9 2

csakhogy az utolso szamjegy hibas, ez ugyanis 5. amennyiben viszont a
ra=5, akkor elobb lesz a kodban hiba.

> Ezek alapjan akkor megis a Vedak vezetik a listadat a kodolt PI-t
> illetoen.
nem biztos, szotagkodokat meg tudtommal nem vizsgalt senki.

> A tanfolyam helye: Bp. IV.ker. Munkasotthon  u. 8-10. Tel.: 369-68-65
> vagy 379-02-75. A tanfolyam kezdete: 2000. Szeptember 6. 17.30
koltsege?:)

math

Meszaros Laci:
>A cikkben szerepelt, hogy a ceg Einsteintol
>eredezteti a nevet, aki azt mondta, hogy az emberek csak agyuk 10%-at
>hasznaljak.
azoknak, akik ezt igy kapsbol el is fogadjak, cska megjegyzem, hogy ez
persze total mervado, hiszen Einstein ismert neurobiologus volt.:)

math

1) adva van egy veletlenszam-generator es adva van egy diffegyenlet,
amelynek egy kezdeti parametere szabad, a tobbi rogzitett. a
diffegyenlet ezen parametere fuggvenyeben a megoldas +-vegtelenbe
konvergal, illetve konstans marad. a veletlenszam-generator eloallit egy
szamot, betaplalljak parameterkent, es kiszamoljak a diffegyenletet, a
konstans megoldas jon ki. jon egy "europai" ember, aki az egeszet nem
tudja, csak a diffegyenletrendszert latja, es, hogy a parametert
valahonnan atvettek, elkezd csodalkozni, es azt mondja, hogy valami oka
van annak, hogy a parameter pont olyan, hogy a konstans megoldas jon ki.

2) jon egy indiai ember, a helyzet ugyanaz, de o nem lat a dologban
semmikulonoset

3) most megismetlik a kiserletet, es olyan emgoldas jon ki, ami a
vegtelenbe konvergal. az europai ember mostmegvonja a vallat, es semmi
kulonoset nem talal

4) ugyanaz a helyzet, mint 3)-ban, de az indiai ember hirtelen rajon,
hogy a gorbe vonala hihetetlenul hasonlit az indiai elefant ormanyanak
abrazolasara x.y. festmenyen, ami koztudottan a tokeletes esztetikai
gorbe, nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy ennek valami oka van

5)-9) uj felallas, most egy ember szandekosan csinalja  a parameterk
kiosztasat, es az emberekmegint pont ugyanugy viselkednek


osszefoglalo:  lathatoan az emberek csodalkozasa illetve nem
csodalkozasa teljesen fuggetlen attol, hogy a parameter kulonlegesseneke
van-e valojaban oka, vagy csak veletlen talalt. mindket esetben a
kulonbozo szempont szerint mericskelo emberekkulonbozo azonos, es
egymashoz viszonyitva kulonbozo modon gondolkodnak. tehat az osszes
effajta gondolkodas ertelmetlen, es semmikoze ahhoz, hogy a parameter
megvalasztasanak volt-e valodi oka, vagy veletlen.
mellesleg a gyanakodas onmagaban egyik esetben sem vitte elore a
megismerest, legfeljebb annak intuicioja lehetett, annakmeg
akarmilyenirracionalis gondolat is jo, mert maganugy.

math

sziasztok!

egy kis fantasztikum erejeig visszaternek a letunt civilizaciok
gondolatahoz. epp most olvasok egy sci-fit, Csillagdagaly, ebben a
dologban a kerdes, mint praktikum vetodik fel, ugyanis a Galaxist
civilizacioit szervezet iranyitja, ellenorzi, es a civilizaciok csak ugy
nem hasznalhatjak a bolygokat hivatalos engedely es nyilvantartas
nelkul. Tehat itt mint dedektivkerdes merul fel, ami nalunk
episztemologiai kerdeskent. A konyvben vanis egy erdekes otlet, mi
szerint az illegalis civilizaciok a keregperemre, lebuko kergek melle
epulnek, hogy a parszaz millio evenent arra jaro ellenorzo szolgalat
elol eltunve, a nyomokat a magmaba mossa a keregmozgas.

szoval, ha mar fantatsztikum, akkor lehet egeszen vad lehetosegekrol is
beszelni, de mas a fantasztikum es mas a megismeres.

math

Szilagyi Andras irta:
> A transzdendencia tudomanyos modszerrel nem megkozelitheto. Ezert kerem
> mellozni az Istenre meg egyeb transzcendens tenyezokre valo
> hivatkozasokat, az ezzel valo foglalkozast, stb. 

A kifejezetten vallassal foglalkozo ugyekben egyetertek. Viszont kerdezem:
A lelek transzcendens fogalom (vagy materia) e?
Foglalkozik e vele a pszichologia?
Tudomany-e a pszichologia?
Azt hiszem ez utobbirol a tobbseg igenloen nyilatkozott. Sot abban is
megegyeztunk, hogy helye van a TUDOMANYban.
Kerdeseimmel csak arra szerettem volna ravilagitani, hogy ne tessek
eles hatarokat huzni. (Mondom ezt en, aki konkret moderalasi szabalyokat
kerek szamon szegeny moderatorokon ;-)

Horvath Pista

Szilagyi Andras irta:
> http://www.phys.hawaii.edu/vjs/www/monkey.html cimen. Negy alapveto
> konstansot lehet valtoztatni: a finomszerkezeti allandot, az eros
> kolcsonhatasi allandot, a proton tomeget es az elektron tomeget. 

Erdekes amit irsz (ha lesz idom belenezek). Viszont a negy allando egyike
sincs a kozmologiara semmi hatassal, leven egyik sincs benne az Einstein
egyenletekben. Tehat az itt targyalt rho/rhokrit finomhangolas
problemajaba nem szol bele. A tobbibe viszont beleszolhat, de azokra
szerintem meg varni kell 1-2 hetet (amig teljesen megemesztjuk a 60 jegyre
beallitott ertek problemajat).

Sziasztok!

Anekdota a XIX. szazadbol:
Schiaparelli egyszer tavcsoves bemutatot tartott
egy faluban. Eppen a Hold tavolsagarol volt szo,
amikor a biro ravaszul megkerdezte tole, hogy
hol van Novino. A csillagasz azt felelte, hogy
nem tudja, mert meg nem jart ott. Pedig csak
fel oranyira van innen, felelte a falu biroja,
majd hozzatette: "de az ur nem tudja, mert nem
jart ott. A Holdon sem jart, megis azzal jon,
hogy tudja, hogy milyen messze van. Csakhogy
minket nem olyan konnyu felrevezetni, csillagasz
uram!"

Ha valakivel ma hasonlo tortenik, ketfelekeppen
reagalhat. Vagy kijelenti a bemutato, hogy o jart
a Holdon, vagy elmeseli az alabbiakat:

Arisztarkhosz ie. 270-ben  egy holdfogyatkozas ido-
tartamabol becsulte meg azt, hogy milyen messze van:
Egyreszt a Hold kb. egy ora alatt teszi meg a sajat
atmerojenek megfelelo utat. Masreszt a Hold 3 ora
alatt halad at a Fold arnyekan (belso erintestol belso
erintesig). Ari kovetkeztetese: a Hold atmeroje a Fold
atmerojenek kb. harmada. 1/3 foldatmeronyi targy mekkora
tavolsagbol latszik fel fokos latoszog alatt? Kb. 60
foldatmero tavolsagbol. Az elso becsles, es jo.

Hipparkhosz ie. 129-ben a holdtavolsagot egy teljes nap-
fogyatkozas adataibol hatarozta meg. Helleszpontoszbol
eppen teljes, Alexandriabol 80 %-os volt (maga a nap-
fogyatkozas ie. 310-ben tortent). Eredmenye 62-73
foldsugar.

Ptolemaiosz is, masok is fedeztek fel egyenetlensegeket
a Hold mozgasaban, de arra nem jottek ra, hogy a Hold
tavolsaga is valtozik. Pedig a holdkorong latszo
atmerojenek valtozasa mar okori eszkozokkel is kimutat-
hato lett volna. Kepler elvileg mar tudhatta, hogy a
Hold palyaja ellipszis.

Eloszor Newtonnak volt egeto szuksege a Hold tavolsagara.
Az az allitolagos alma kertjeben 1666-ban esett le, de a
Fold meretere es a Fold-Hold tavolsagra vonatkozo adatok
pontatlansaga megakadalyozta Newtont a gravitacio elmele-
tenek igazolasaban. Erre csak 20 evvel kesobb kerult sor,
miutan Jean Picard expedicioja pontosabb adatokat szolgal-
tatott a Fold mereterol, es igy a Hold tavolsagarol is.
Kiderult, hogy ezek a tavolsagok 15 %-kal nagyabbak az
addig veltnel. Ekkor Newton ujra elovette a szamitasait
es latta, hogy elmelete immar kielegito pontossaggal
alkalmazhato a Hold mozgasara.

Az 1900-as evek elejen George Howard Darwin (a biologus
Charles Darwin fia) kiszamitotta, hogy az arapaly
jelensegek miatt a kozepes Fold-Hold tavolsag lassan no,
a Fold forgasa pedig lassul. 

1946-ban Magyarorszagrol Bay Zoltan, az USA-bol Dicke es
Beringer csoportja radarvisszhangot kaptak a Holdrol.
Bay Zoltanek a korrelacios technikat alkalmaztak az igen
gyenge jelek vetelere, melyek eredetileg a zajszint alatt
voltak. Az 1960-as evekben mar km-es pontossaggal ismertek
holdunk tavolsagat.

Meg pontosabb tavolsagadatok lezer-visszaverodessel kaphatok.
Lezertukroket amerikai reszrol az Apollo expediciok, szovjet
reszrol a Lunohod szondak hagytak a Hold felszinen. Az ezekrol
visszaverodo lezersugarrakkal a tavolsagban 8-15 cm-es, az
iranyban 0.005" alatti pontossagot ertek el. Ma a Hold (azaz
az ott levo lezertukor) tavolsaga 3 cm-es pontossaggal
merheto.
(Geodeta ismerosom ennek hallatan hitetlenkedve csovalta
fejet. Hogyne, mikor o meg B-tipusu teodolittal sem
tud lemenni 0.3" pontossag ala, s a cm-es pontossagu
tavolsagmeghatarozas sem mindig lehetseges. Ennek oka
a legkor zavaro hatasa.)

Milyen messze is van a Hold? A kozepes foldkozeppont-
holdkozeppont tavolsag 384 400.6 km. Foldkozelben
363 296 km, foldtavolban 405 504 km. De meg ezek is
kozepes adatok, a konkret ertekek ezek korul ingadoznak.
A foldtavolpont 1500 km-rel, a foldtavolpont 7000 km-rel
terhet el az itt emlitett ertekektol le vagy fel.
A Hold mozgasa a sokfele perturbacios hatas miatt igen
bonyolult. A legnagyobb palyahaborgast a Nap okozza,
a bolygok okozta perturbacio egy nagysagrenddel kisebb.
Tovabbi zavarast jelent a Fold forgasi ellipszoid
alakja es egyaltalan az a teny, hogy a Fold nem tekint-
heto tomegkozeppontnak a szamitasokban. Lehet meg
ralativisztikus korrekciokkal is szamolni, de azok
a Hold mozgasa eseteben igen kicsik.
Vannak nemperiodikus valtozasok is. Az atlagos tavolsag
novelkedese (lasd Darwin) 3.8 cm evente.

Folvetodik a kerdes, hogy minek ez a nagy pontossag.
Ez egy kihivas az elmelet szamara. A Hold mozgasa igen
pontosan megfigyelheto (mivel kozel van), ezert a
mozgast leiro elmelettol is ekkora pontossag varhato
el.

Udvozlettel:
Kalman

Sziasztok !

Figyelmeztetest kaptam, hogy a gombkondenzator radialis
kisutesenel jo nagyot tevedtem, mert a kisutest nem gatolja 
vegtelen onindukcio, sot, az onindukcio eppenhogy 0.

Most azt keresem, hogy hol is tevedtem.
Egy kerdesem van, melyre ha valaszt kapnek, talan elore
vinne: 

Ha siklapon elhelyezett, tobb szorosan egymas mellett levo egyforma
feltoltott tarcsakondenzator lemezeit kozepen keresztuldofjuk 
egy-egy vezetovel egyszerre, akkor a kisulesuk lassabb e, mintha 
egymastol tavol lennenek a kisutesukkor ?
A kerdes mogott az all, hogy az ilyen belso kisuteskor 
fellep-e kozottuk kolcsonos indukcio, mely a kisulest lassitana ?

Udv: zoli

Sziasztok!

Ez a kerekes pelda gimnaziumi peldanak szerintem aljassag, mert fel kell
teteleleznunk a kondenzatorrol szort teret (szemben a C=epszilon*A/d
gimnaziumi keplettel). Kondenzatoron kivul 0 terrel azonnal orokmozgot
epitunk. Felulnezeti rajz:

   +                                  -
   +                                  -
   +                                  -
   +                *                 -
   +                |                 -
   +                |                 -
   +                o                 -
                    |
                    |
                    *

Ahol + ill. - a 2 kondenzatorfegyverzet, o a kerek tengelye, * a
ponttoltes. Az egyszeruseg kedveert 2 kullot rajzoltam. A tengely pont a
homogen ter hataran van. A tengelynel levo surlodas legyen olyan kicsi,
hogy a statikus ter meg tudja forgatni a kereket; a kereknek legyen
valamennyi tehetetlensege; a ponttoltes pozitiv, a kondenzatoron beluli 
ter idoben konstans es homogen.

Ekkor a kerekre olyan forgatonyomatek hat, ami jobbra forgatva
"vizszintesre" allitja be, de a tehetetlenseg miatt tullendul, igy az
eddig teren kivuli toltes bejut a terbe, es mivel tulmentunk a holtponton,
tovabb forgatja a kereket. [A "vizszintes" nem szerencses kifejezes, mert
a kerek sikja eleve vizszintes, hogy a gravitaciobol eredo imbolygast
kizarjam.] Eredmeny: a kerek felgyorsul veges szogsebessegre.
Tehetetlenseg es surlodas nelkul a kerek "vizszintesre" all be.
Tehetetlenseg nelkul, de surlodassal a "vizszintesbe" jutas elott fog
megallni (ott, ahol a surlodasi ero nyomateka ugyanakkora, mint az
elektrosztatikus ter altal kifejtett nyomatek).

Normalis eredmeny akkor jon ki tehetetlenseggel, ha belevesszuk, hogy a
szort ter az eddig teren kivuli toltest taszitani fogja, igy ellenkezo
iranyu forgatonyomatek ebred. Vegeredmenykent a kerek nem "vizszintesen",
hanem a tehetetlenseg nelkuli surlodasos helyzethez hasonloan fog
megallni, de mas szogben (ott, ahol az egyik toltesbol keletkezo nyomatek
= a masik toltesbol keletkezo nyomatek + surlodasi nyomatek).

Tehat nem kell a magyarazathoz alaguteffektus, csak inhomogen statikus
ter.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

: Ha tiz egymast koveto sorsolason kihuzzak az 5-os szamot, egyre kevesbe
: hiheto, hogy a kovetkezon is kihuzzak. Ezt konnyu belatni, viszont nem
: lehet matematikai torvenyekkel megfogalmazni, szamszerusiteni (tenyleg
: nem?).

Legyen annak a valoszinusege, hogy egy lottosorsolason kihuznak egy
bizonyos szamot, p. Annak a valoszinusege, hogy n egymas utani sorsolason
is kihuzzak, p^n (fuggetlen esemenyek). Viszont egy (vegtelen hosszu)
veletlenszam-sorozatnak van egy olyan tulajdonsaga, hogy van olyan resze
(alsorozata), ahol egyszer, ketszer, haromszor... vegtelenszer elofordul
ugyanaz a szam egymas utan, tehat n darab huzas utan nem tudod megmondani,
hogy melyik alsorozatban vagy. Tovabba minden ilyen alsorozat elofordulasi
valoszinusege x forditottan fugg az alsorozat hosszatol is, igy a

szumma i=n+1 -tol vegtelenig (x*p^i) 

-bol valahogy ki lehet hozni, hogy a kovetkezo veletlenszam p
valoszinuseggel hosszabbitja az alsorozatot, vagyis nem lehet elore
josolni. Irodalom: az un. m-sequence -kel foglalkozo dolgok. Mivel itt
binaris szamabrazolasrol van szo, p=0.5, sokkal konnyebben megertheto.

Udv,
marky

Sziasztok!

> Miert epp olyan szamokat hasznal civilizacionk, mely a viszonylag
> egyszeru felepitesu 7 szegmenses kijelzokon egeszen turhetoen,
> egyertelmuen megjelenitheto ?
> Mi all emogott ? Oseink gyakorlatias elorelatasa, vagy a veletlen,
> vagy mi mas ?

Szerintem a kis elemszam (10) az oka ennek. A kevés kulonbozo jel
esetén, azok jelentos torzitasa mellett is meg jol megkulonboztethetok
egymastol. Ugyanez peldaul a 24 karakteres angol ABC eseten mar
nehezebb lenne. Egyebkent a 7 szegmenses kijelzovel 2^7 = 128 allapot
lenne kepezheto, igy a 10 fele hasznalt (plusz egy kikapcsolt) allapot
mar nem is tunik akkora kunsztnak, hiszen 4 biten is elvileg kodolhato
lenne a dolog.

Ha jól emlekszem az ASCII kodtablara regebben a tus nyomtatok az
5*7-es matrixot hasznaltak, ami 2^35 allapot !!! Ennek ellenere
mondjuk az O es 0, vagy a i es l vagy 1 eleg jol osszekeverheto.


Udv:
Joco