Rettenetesen nehez kivonatolni a konyvbol ugy, hogy az ertelem megmarad-
jon, mert nagyon tomeny a szoveg. Ha valamit nem vilagos, valoszinuleg az
en tordelesem az oka, olvassatok szepen csak el az eredetit !
Az igert nyalanksagokat azert nem idezem, mert csak ertelemvesztessel,il-
letve a fel konyv idemasolasaval idezhetnem oket. (ilyen romantika es a
konzervativizmus kapcsolata (ami nekem tokuj volt), a konzervativ gondol-
kodasmodrol irottak, valamint a szerzo azon jo szokasa, hogy  nem csak a
liberalizmust veti ossze a konzervativizmussal, hanem bizony ott szerepel
harmadikkent a szocializmus/kommunizmus is.

Tamas

/*---*/
Letezik egy olyan altalanos emberi lelki hajlam, ami abban nyilvanul meg,
hogy szivosan ragaszkodunk a hagyomanyokhoz,  es csupan kelletlenul foga-
dunk el ujitasokat. [..] ezen altalanos emberi tulajdonsag jelolesere Max
Weber eloszeretettel hasznalt kifejezeset: a tradicionalizmust vesszuk i-
genybe.
[..]
Egy tradicionalizmusrol,amely eppen csak a hagyomanyhoz valo ragaszkodast
jelenti, bizonyara joggal allapithato meg, hogy mindfele  reformizmusnal,
minden szandekolt ujitasvagynal eredetibb magatartasmod.Megallapitjuk to-
vabba, hogy "altalanos  emberi", hogy osi formaja a magikus tudattal fugg
ossze, mint ahogy  "primitiv"  nepeknel az orokolt eletformakhoz valo ra-
gaszkodas azon  magikus hatranyoktol valo felelemmel  fugg ossze, amelyek
valtozas eseten kovetkezhetnek be. 
[..]
A tradicionalista cselekves tehat nincs, a  jelenben sincs politikai vagy
barmely  jellegu konzervativizmushoz kotve.  Politikai szempontbol "prog-
ressziv" szemelyisegek bizonyos eletszferakban peldaul messzemenoen "tra-
dicionalisztikusan" cselekedhetnek,tekintet nelkul politikai erzuletukre.
[..]
A  "tradicionalista"  kifejezes itt nyilvanvalo  modon  f o r m a l i s -
p s z i c h o l o g i a i  tulajdonsagot jelol, amivel tobbe-kevesbe min-
denki rendelkezik, a  "konzervativ  modon  cselekedni"  szintagma azonban
olyan cselekvesre utal, melyet  egy  o b j e k t i v e n   m e g l e v o
s t r u k t u r a l i s  o s s z e f u g g e s  e r t e l m e b e n  kell
felfognunk.
[..]
Az, hogy mikepp reagalnak egy uj jelensegre tradicionalista modon  (mond-
juk a vasutak uzembe helyezesekor), nem lehet ketseges;  az azonban, hogy
mit tesz egy konzervativ vagy  aki a politikai konzervativizmus szelleme-
ben cselekszik egy meghatarozott korban,csak az illeto orszagbeli "k o n-
z e r v a t i v    m o z g a l o m"   s a j a t o s s a g a i n a k   e s 
s t r u k t u r a j a n a k  i s m e r e t e b e n  valaszolhato meg meg-
kozelitoen.
[..]
A politikai konzervativizmus tehat  o b j e k t i v  -  s z e l l e m i
s t r u k t u r a  -  o s s z e f u g g e s,  ellentetben  az egyes egyen
"szubjektivitasaval".
[..]
Minden egyes tortenelmi-dinamikus  struktura-osszefuggesben el  egy olyan
a l a p i n t e n c i o (stiluselv), melyet a struktura-osszefuggessel e-
gyutt sajatitanak el, azzal, hogy alkalmazkodnak hozza,  es sajat elmeny-
kiteljesitesuk reszeve teszik. De ez a "csira", ez  az alapintencio, ez a
stiluselv sem all idon  es  tortenelmen kivul, hanem a tortenelemben jott
letre, es az eletuket elo emberek konkret sorsaval egyutt fejlodik.
A "konzervativizmus" ilyen objektiv,  tortenelembe agyazott,  dinamikusan
valtozo  struktura-osszefugges  ( es  mint ilyen, mindenkor resze annak a
szellemi-lelki o"ssz-strukturaosszefuggesnek,  mely egy-egy meghatarozott
korszakban a tarsadalmi-torteneti valosaghoz tartozik) es a "konzervativ"
elmeny es cselekves (a pusztan tradicionalistaval szemben) annyit es csu-
pan annyit jelent,hogy valaki e "konzervativ" struktura-osszefugges egyik
fazisara (megpedig leginkabb korabeli fazisara) a l l i t o d i k   be, e
struktura-osszefugges szellemeben cselekszik, akar ugy hogy ezt egyszeru-
en reszlegesen vagy egeszeben "ujratermeli",akar pedig ugy, hogy egy meg-
hatarozott eletszituaciohoz alkalmazva tovabbfejleszti.
[..]
A  tradicionalista  cselekves majdnem   t i s z t a n    r e a k t i v. A
"k o n z e r v a t i v  c s e l e k v e s"  t a r t a l o m r a, megpedig
olyan tartalmi osszefuggesre orientalt, amely korszakrol korszakra, az e-
gyik tortenelmi periodustol a masikig  eltero objektiv  tartalmakra  tesz
szert, es szuntelenul valtozik. Ebbol ertheto meg, miert nincs abban sem-
mifele ellentmondas,ha egy politikailag progressziv szemelyiseg a minden-
napi eletben tradicionalista modon reagal. A politikai szferaban objektiv
struktura-osszefugges szerint orientalodik, amig a mindennapi eletben re-
aktiv modon cselekszik.
[..]
A tradicionalista cselekvesnek, eppen tisztan csak formalisan meghataroz-
hato, kvazireaktiv mivolta miatt nincs, legalabbis nincs vilagosan kovet-
heto tortenelme; a "konzervativizmus" ezzel szemben olyan tortenetileg es
szociologiailag megragadhato kontinuitast,amely meghatarozott szociologi-
ai es tortenelmi helyzetben keletkezett, es kozvetlen kapcsolatban fejlo-
dik mindazzal, ami a tortenelemben el.
[..]
....................................
[..]
Mindezt meg egyszer osszefoglalva:a modern konzervatizmusok alapveto oka,
egyuttal  azonban  a  kulonbozo  nemzetek modern konzervativizmusaiban is
( ellentetben a puszta tradicionalizmussal ) kimutathato kozosseg, hogy a
modern vilag dinamikussa lett, hogy ez a dinamika tarsadalmi differencia-
lodas termeke, hogy ez a tarsadalmi dinamika a szellemi kozmosz tartalma-
inak osszessegere is "atterjed", es hogy az ezeket hordozo  retegeknek e-
zek az  alapmegkozelitesei az  egymassal szemben  mozgo vilagnezetek  (es,
ebbe beagyazva, az egymas ellen feszulo gondolkodasi stilusok) felhalmoza-
si kozeppontjava, de alkoto centrumaiva is valtak. Egyszoval:  a tradicio-
nalizmusnak (a fent jellemzett ertelemben valo)  konzervativizmussa alaku-
lasa csak osztalyszeruen retegzett tarsadalomban kovetkezhet be.
/*---*/

Dears,

 A kortars amerikai konzervativ Russel Kirk irja
 a konzervativokrol :

 "I think that there are six canons of conservative thought.
 
 1.Belief in a transcendent order, or body of natural law,
 which rules society as well as conscience. Political problems
 at bottom are religious and moral problems...
 ..True politics is the art of apprehending and applying
 Justice which ought to prevail in a community of souls.

 2. Affection for the proliferating variety and mystery of human
 existence, as opposed to the naroowing uniformity,
 egalitarianism, and utilitarian aims of most radical systems...

 3. Conviction that civilized society requires orders and 
 classes, as against the notion of a "classless society'.
 With reason, conservatives often have been called
 the party of order...

 4. Persuasion that freedom and property are closely 
 linked :separate property from private posession, and 
 Leviathan becomes master of all. Economic levelling,
 they maintain, is not economic progress.

 5. Faith in prescription and distrust of "sophisters,
 calculators and economists' who would reconstruct society upon 
 abstract designs. Custom, convention, and old pres-
 cription are checks both upon man's anarchic
 impulse and upon the innovator's lust for power.

 6... Society must alter, for prudent change is the
 means of social preservation, but a statesman must
 take Providence into his calculations, and a
 statesman's chief virtue, according to Plato and
 Burke, is prudence."

 Ezzel szemben a liberalis attitudrol igy velekedik :

 " All the same, in a hastily generalizing fashion one
 may say that radicalism since 1790 has tended to
 attack the prescriptive arrangement of society on
 the following grounds -

 1. The perfectibility of man and the illimitable
 progress of society : meliorism. Radicals believes that
 education, positive legislation, and alteration of environment 
 can produce men like gods, they deny that humanity has a natural
 proclivity toward violence and sin.

 2. Contempt for tradition. Reason, impulse, and materialistic 
 determinism are severally preferred as guides to social welfare, 
 trustier than the wisdom of our ancestors...

 3. Political levelling. Order and privilege are condemned;
 total democracy, as direct as practicable, is the professed
 radical ideal...

 4. Economical levelling. The ancient rights of property, especi-
 ally property in land, are suspect to almost all radicals;
 and collectivistic reformers hack at the institution
 of private property root and branch. "


  Ennek a szovegnek pedig semmi koze sincs Newt Gingrich-hez.
  Altalaban, Newt Gingrichnek semmi koze sincs a konzer-
  vativizmushoz, egy konzervativ nem hirdeti meg a forradalmat
  a TV-ujsagban. Kirk a Real McCoy, Gingrich egy West-Georgiai
  macher.
  A konzervativ szamara eleve vereseg a liberalis demokracia lete.

   A "political levelling" (bar az amerikai alkotmany elso cikkelyenek
   masodik szakasza ugyan leirja, hogy a Nep valasztja a kepviseloit
  de arrol egy szot nem szol, hogy ki a nep, a nep meglehetosen 
  hosszu ideig jomodu, feher ferfiakbol allt.) kiteljesedett.
  (Voting Rights Act,illetve 15., 19.,24. es 26-ik kiegeszites)

  Kirk elso es masodik pontja eppen arrol szo, hogy absztrakt jogelvek 
  nem vezenyelhetik a konzervativ szamara kedves tarsadalmat, es
  hat egy orszagot absztrakt jogelvek vezerelnek az az USA.
  A konzervativ tarsadalomban leteznek autoritiv intermediate retegek. 
  Na, hat ez nem
  jellemzo Amerikara. A Barron vs. Baltimore 1840-ben meg adott egy leheto-
  seget a tradicionalistaknak azzal, hogy az allamokat kivonta a Bill
  of Rights hatalya alol,
  azonban a huszadik szazadban a "Barron" eltunt,  szovetse-
  gi birok ugy vagnak haza absztrakt alkotmanyos indokkal,
  nepszavazassal megerositett torvenyeket 
  hogy orom nezni.
  Amerikaban a Supreme Court filozofus-kiralyai voltak arra hivatva, hogy
  a tradiciokat orizzek. A huszadik szazad liberalis fobiroi pedig
  "atalltak" a forradalmarok taboraba. 

   Kirk szamara a kulonbozo vilagkepek, a kulonbozo velemenyek igenis
  nem egyenranguak, es pont. (and he is damn proud of it)
  Az USA-ban pedig kifejezettel eroszakosan egyenjogusitjak
  a velemenyeket, neha egyaltalan nem vilagos, hogy a velemenyek
  elnyomoi vagy a velemenyek elnyomoinak elnyomoi aggresszivebbek.

  Amerika nem igazan osztalytarsadalom, kulturalisan nagyon nem az,
  ahol feher gimnazistak jiveban beszelgetnek es gangsta
  rapet hallgatnak a hiphop sapkajukban , Yo-mama-yo, mondjam vagy
  mutassam :-)) (nem tudom mutatni,valahogy nagyon kombinative kellene
  a csuklot es az ujjakat behajlitgatni :-)).

   A New Deal  "economic levelling"-jet sem igazan lehet "visszacsinalni".
  (Gingrich FDR-t a legnagyobb huszadik szazadi elnoknek tartja, az
  ellenseg megtevesztese vegett, bar a C-SPAN-en rola aradozo Toeffler
  hazaspar akkora libertarianus hogy orom nezni, a neni olyan vehemens
  pro-choice, hogy az mar kifejezetten mulatsagos).
 
  A konzervativ tehat tovabbra is morog.  (morogni egyebkent jo)

Kedves Szalon!

Tavol all tolem, hogy a Szalonban eddig megjelent -izmus kerdesben
atfogo velemenyt probaljak formalni, mivel egy ilyen hordereju
kerdessel kapcsolatos velemenyem kialakitasahoz a szuksegesnel sokkal
kevesebb idot tudok most raforditani, azonban id. Jedlo eziranyu
velemenyehez szeretnek egy-ket megjegyzest fuzni.

A hatalmi vakuum-elmeletevel nagyjabol egyetertek, magam is ugy
velem, egy-egy "etnikai", "vallasi", stb. haboru igazi oka
legtobbszor a hatalomvagy.

Nem tudok egyeterteni azonban azzal az ervelessel, mely szerint
barmely filozofia csak akkor eletkepes, ha mellette mas filozofiak is
megjelennek. (Itt a "filozofia" ugyanolyan tag ertelmu fogalom, mint
Jedlo-nal.) Az emberek kulonbozoek, ezert szuksegszeru, hogy nem
letezhet homogen filozofia, de nem kovetkezik a homogen filozofia
eletkeptelensege. Lehet, hogy a taoista saman nem tud meglenni
gyertyaonto nelkul, azonban el tudok kepzelni imadsagot gyertya
nelkul is :-). Komolyra forditva: tudomasul veszem, hogy mas maskepp
csinalja, de nem biztos, hogy hianyolom a massagot. Ezzel nem azt
akarom mondani, hogy jo az egyformasag (szornyu lehet), hanem csak
azt, hogy elkepzelhetonek tartom a "filozofiai" homogenitast.
Szamomra pl. a transzcendens mennyorszag ilyen.

>Jo lenne egyszer egy igazan rendszerszemleletu vilag modellt, vilag-
>filozofiat latni.
Ezt nem ertem. Miert lenne jo? Miert van szukseg vilagmodellre?
Letezik-e vilagmodell? Szerintem a vilag egesze nem modellezheto.
A kornyezetunkben lezajlo folyamatok talan modellezhetok, ezeket
biztosan jobban megerthetnenk jo modellekkel es talan a prognozisok
is pontosithatok lennenek ilyen modellek elemzesevel, de a vilag -
alapveto filozofiai nezetem szerint - nem megismerheto.

>Nem hagyhatom szo nelkul Vegh Laszlo egyhaz-apologetikajat sem. ...
>Bantasi szandek nelkul, 'a zsido-kereszteny vilagszemlelet ...
>szolgalt a termeszettudomany fejlodesenek alapjaul.'
>es kesobb ' a zsido es kereszteny vallas mondhatni utat keszitett a
>termeszettudomany szamara'. Mondhatni. De ez olyanfajta erveles,
>mintha valaki a sztalinizmust dicserne, hogy 'mondhatni utat
>keszitett a rendszervaltashoz' [Tulzas, elismerem] ...
Ebbol ugy tunik, Jedlo szerint a keresztenyseg a termeszettudomany
fejlodesenek gatja (volt). Aki rendszerszemleletu vilagmodellt
szeretne latni, annak kicsit pontosabban kene ismernie az
egyhaztortenelmet... (Banto szandek nelkul.) Sajnalatos, hogy a
kereszteny egyhazat kivulrol biralok kizarolag az inkviziciot
hozzak fel elrettento peldakent, noha - csak a katolikus - Egyhaz
tortenelme 2000 eves, ezen belul az inkvizicio alig 200... Ezen
felul: teny, hogy letezett inkvizicio, de az is teny, hogy az
inkvizicio nem kizarolag halado termeszettudosok megegetesevel
foglalatoskodott.

Visszaterve az eredeti gondolatmenethez: az europai tortenelemben a
felvilagosodas nyitotta meg azt az utat, amely a mai
termeszettudomanyos megismeresig vezetett. Azonban ne felejtsuk el,
hogy a felvilagosodasnak is volt elozmenye. A kodexeket papok,
szerzetesek masoltak, terjesztettek, az elso iskolakat ok
mukodtettek. Semmit sem tudnank az okorrol, a kora kozepkorrol az
annyiszor szidott klerus nelkul, akik atmentettek szamunkra ezt a
hatalmas kincset. Ilyen ertelemben igenis V.L-nek van igaza.

Az Egyhaz nem allhat a termeszettudomanyos fejlodes elere, mivel
nem ez a feladata. De igenis tamogatja azt, mind a mai napig. Nem
szab korlatokat a megismeres ele, viszont kotelessege az erkolcs
szempontjanak figyelembe vetele. Vegyunk egy aktualis kerdest.
Genetika. Vajon megengedi-e a puszta humanum, hogy elo embriokon
kiserletezzenek? Nem kotelessege-e az emberi elet vedelmet es
tiszteletet hirdeto Egyhaznak felemelnie szavat ellene? Vajon ezert
vadolhato fejlodes-ellenesseggel?

Barmely -izmus csak akkor hiteles, ha megnyugtato valaszt ad az ember
alapveto kerdesere: miert vagyunk? Nincsen ab ovo rossz -izmus meg jo
-izmus. Melyikunk nem ert egyet pl. a kommunizmus alapeszmejevel? Nem
az -izmusok a rosszak, hanem az -izmusokat a maguk (hatalmi) celjaira
felhasznalo emberek.

Tisztelettel:

Kovacs Adam

(Elnezest ezert a "your name here"-ert, nyilvan elszurtam valamit, amikor
megadtam a nevemet, de most nem akarok varni addig, amig ezt rendbe tudom
hozni. Hetvegen nem tudtam mail-ezni, vagyis mar igy is kesesben vagyok.)
  Tobbek keresere megirom, amit a Tolgyessy-ugyrol tudok. Nem allitom, hogy
minden fontosat, de a fobb vonalait igen. A moderator kert, hogy lehetoleg
ne legyen ez is 207 soros; tenyleg nem annyi lett, hanem 284, ugyhogy
szetszedtem harom reszre. Naponta fogom kuldeni oket.
  A tortenet 1988 oszen kezdodott, amikor az MSZMP bedobott egy
"szuper-nagyszeru-reformer" alkotmanytervezetet. Nem is tudom, hogy akkor
meg Halozat volt-e eppen, vagy mar SZDSZ, mindenesetre a volt szamizdatosok
korul szervezodo politikai csoport ugy gondolta, jo lenne nemcsak a sajat
laikus velemenyuket megprobalni megfogalmazni errol, hanem szakertok utan
kene nezni. Valakinek eszebe jutott a jogi kar egyik, 29 eves oktatoja,
akinek koztudottan semmi koze nem volt korabban sem a szamizdathoz, sem az
MSZMP-hez, de a Forumhoz vagy a Fideszhez sem, bizonyos Tolgyessy Peter.
  O megkoszonte a felkerest, atvette az alkotmanytervezetet, majd ketto,
azaz 2 nap mulva megkereste Kis Janosekat, akik par het mulvara vartak,
es letett elejuk egy tanulmanyt arrol, mely pontokon, miert nem kene
elfogadni ezt a tervezetet, es minek kene ott szerepelni helyette. A
jegyzek 118 pontbol allt. Ha Lengyel Laszlo volnek, most leirnam, amint
Kisek dobbenten neznek, Tolgyessy pedig kicsit zavartan, magyarazkodva
megszolal: "Szeretek gyorsan dolgozni." Persze nem voltam ott (Tolgyessy
egy interjuban mondta ezt elmeselve az idezett mondatot) de valahogy igy
tortenhetett. Kisek azonnal tudtak, hogy ezt az embert mindenkeppen meg
kell tartaniuk, ami lenyegeben gond nelkul ment is nekik, bar kisse zavaro
volt, hogy Tolgyessy rendszeresen leszogezte: o egy abszolut, szaz
szazalekos civil, egy polgar, akinek eszebe se jut semmifele politikai
karrier es nincs is kedve hozza; ha szakmailag szukseg van ra, az mas
kerdes, az megtisztelo, es nagyon szivesen segit. Fel evig tartott, mig
belepett az SZDSZ-be, hangsulyosan kommentalva: "ugyis mindenki azt hiszi
rolam, hogy mar reg SZDSZ-tag vagyok, vagyis mar teljesen mindegy, na nem
banom". Ez vegul is eleg jol jott, mert igy, amikor 1989 tavaszan az MSZMP
Jaruzelski otletet atveve nemzetikerekasztal-targyalasokat kezdemenyezett,
es az SZDSZ nyomasara az ellenzeki partok ugy dontottek, hogy ebbe nem
mennek bele, de szabott temaju es hangsulyosan ketoldalu targyalasba igen -
nos, akkor kellett a leheto legkevesebb, es nem is nagyon a partokhoz
kotodo ember, aki ezt a me'gnemtargyalast-deesetlegmaskeppme'gistargyalast
megtargyalja az MSZMP-vel: Solyom Laszlora es Tolgyessyre esett a
valasztas. Ossze is hoztak a kesobbi "haromoldalut", Tolgyessy elismertsege
az SZDSZ-ben tovabb nott.
  Eljott 1989 osze, a targyalasok lezarasa. Az SZDSZ-ben senki se akart
elnokvalasztast abban az evben, es nagyon zavarta a partot az MSZMP
tisztazatlan vagyoni helyzete is. Rendben van, nem fogjak alairni a
megallapodast, eddig oke, de mit csinaljanak? Amennyire tudom, a
"nepszavazas" szot is Tolgyessy mondta ki eloszor; ebben nem vagyok biztos,
de nem is ez a lenyeg. A lehetosegek logikai vegiggondolasa soran elegge
adodott ez a valtozat. Azt azonban a mai napig mindenki elismeri, hogy
Tolgyessy volt az, aki mindenki massal elhitette, hogy tenyleg erdemes is
belevagni. A tobbiek hangulata az volt, hogy nem letezik, hogy a kello
szamu ember a nevet adja az ivekhez, es akkor meg nem is beszeltunk az
50%-os reszvetelrol, meg a szavazas eredmenyerol. Tolgyessy megforditotta
ezt a hangulatot, es elkezdtek gyulni az alairasok. Szeptemberben az MSZMP
es az MDF volt a kozvelemenykutatasok ellovasa, a Fidesznek 9, az SZDSZ-nek
pedig 4-5 szazalekos szavazotabora volt. Az alairasgyujtes elvileg
SZDSZ-Fidesz-FKgP-MSZDP akcio volt, de gyakorlatilag csak az SZDSZ vallalta
a kudarc kockazatat, a tobbiek megprobaltak minden lehetseges kimenetelre
egyszerre jatszani, lenyegeben nem gyujtottek, majd nem kampanyoltak. Az
eredmeny: 1990 elejere a Fidesznek tovabbra is 9 szazalek volt a tabora, az
SZDSZ-e 20 fole nott. Ez tette egyaltalan kerdesse a valasztasok elott
annak eredmenyet, Antall miniszterelnokseget, nem beszelve arrol, hogy a
Fidesz eredmenye mogott jelentosen lemaradni az SZDSZ jovoje szempontjabol
vegzetes lett volna.
  Tolgyessy elotte persze tovabb novelte a tekintelyet magukon a
targyalasokon, Antallal ketten voltak a resztvevok szamara a nagy
felfedezettek. Peldaul a valasztasi rendszert gyakorlatilag o dolgozta ki
(kiveve a megyei listakat, ami helyett orszagost akart, majd engedett a
tortenelmi partoknak).
  Eljott 1990 februarja, amikor vegleg el kellett volna az SZDSZ-nek
donteni, hogy ki legyen a miniszterelnok-jeloltje. Ehelyett az nagyon hamar
eldolt, hogy ezt nem dontik el - de akkor is, legalabb a leendo
frakciovezetot ki kellett jelolni. Egyebkent Magyar es Peto Kist szerette
volna miniszterelnokjeloltnek, Kis azonban azzal lepte meg baratait, hogy
februarban bejelentette: o parlamenti kepviselo se hajlando lenni. Eleg
komoly panik tort ki az ugyvivok kozott; a legkinosabb az volt, hogy
lehetetlennek tunt elkerulni azt a valoban teljesen hamis latszatot, hogy
Kis osszeveszett a tobbiekkel. Ezert azt talaltak ki, hogy az SZDSZ addigi
szellemetol meglehetosen idegenul valasszanak az ugyvivok maguk kozul
ideiglenes, ugyvezeto elnokot, es az legyen Kis. Kis amugy is felig-meddig
kimondva elismert "primus inter pares" volt a szamizdatosok kozott.
  Na de mi legyen a frakciovezetessel? A Kissel legkevesbe szimpatizalo (ez
tenyleg ennyit jelent itt, nem eufemizmus) ket ugyvivo, Koszeg es TGM
Tolgyessyt javasolta. Nemi hummoges utan mindenki belement.
							    (Folyt. kov.)