Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 278
Copyright (C) HIX
1998-12-09
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Rock'n roll a weben (mind)  9 sor     (cikkei)
2 Digitalis kabel, es ami vele jar... (mind)  31 sor     (cikkei)
3 Id athelyezese DAT szallagon (mind)  16 sor     (cikkei)
4 hangositas (mind)  15 sor     (cikkei)
5 Qsound (mind)  37 sor     (cikkei)
6 Marshall gitar combo surgosen elado (mind)  9 sor     (cikkei)
7 Bemutatkozas, hozzaszolasok (mind)  69 sor     (cikkei)
8 csoves hangvalto (mind)  118 sor     (cikkei)
9 kabel-cikk + DVD (mind)  43 sor     (cikkei)
10 cd-mod, GX fej (mind)  28 sor     (cikkei)

+ - Rock'n roll a weben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A segitsegeteket szeretnem kerni abban, hogy hol talalok 
olyan magyar WWW oldalt, ami a cimben szereplo temaval 
foglalkozik, valamint e korszak nagyjait mutatja be legyen 
az szolo eloado vagy akar egyuttes.
Segitsegeteket elore is koszonom!

Attila
+ - Digitalis kabel, es ami vele jar... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> egyebkent a dolog bedoglik. Ha megnezzuk a modemmel torteno adattovabbitas
> torvenyszerusegeit: itt mar sokkal kritikusabb az adatatvitel, az atviheto
> harmonikus osszetevok szamanak veges (es kicsi) volta miatt (adott
> savszelessegnel). Ez csupan szemlelteti a hangtovabbitas problemait.

Igen, ott lehet akar tobb szaz kilometer ilyen - olyan kabel, kulonfele
kapcsolokkal es erositokkel megspekelve, nem igazan lehet csodalkozni.  

> Hasonlo dolog tortenik a digitalis ketyereknel. A (coax) digitalis kabel
> minosege imho azert (is) szamit mert a savszelesseg fuggvenyeben tobb vagy
> kevesebb felharmonikust tud atvinni (negyszogjelnel pedig kell egy par).

Meglepoen keves is eleg, foleg, ha az idozites nem kritikus.

> Az igaz hogy adattovabbitasra megfelelne, de hangot kodolo informaciok
> tovabbitasakor vannak meg mas megszoritasok is. Minel tobb harmonikust tud
> atvinni, minel kevesebb szuro-effektussal es faziskesleltetessel, annal
> kisebbek lesznek az idozitesi hibak, csokken a jitter stb.

Jitter ugyben egyetertunk. Ha az lett volna a szoveg, hogy ket kabellel
mas a jitter, nem szolok egy szot sem, de valami egesz mas volt irva, amit
sajnos mar nem tudok idezni :)

> Meg egy: a hang NEM ADAT, a jelenlegi digitalis technika mellett. Meg
> nem tudjuk a hangot kello pontossaggal binaris adatfolyamma konvertalni.

Dehogynem adat. Legfeljebb valamilyen hibaval lett konvertalva. Utana
rairhatjuk CD-re, tehetjuk ide, oda, nem erdekes semmi, csak a bitek. Az
mar csak az utolso fazisban szamit, hogy a D/A konverter ezeket a biteket
milyen orajellel dolgozza fel. Ez elott egyszeru statikus adatsorral van
dolgunk.
+ - Id athelyezese DAT szallagon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hallo hallo !          Annak, aki SONY DAT-ot hasznalt.
Van ket SONY TCD55 es  Datom. 
Felvetelkor a szam elejen automatikusan elhelyezi
az ID-t a szallagon. Igenam, de mindig egy kicsit keson.
Celzott visszajatszaskor emiatt mindig lemarad a szam
elso kb huszadmasodperce. Ez tipushiba. Allitani nem lehet.
Az ID kitorolheto es ujra felirhato.     Manualis feliraskor a
pontos kezdete kb 20ad masodpercenkenti leptetesekkel
hatarozhato meg. 
Tudtok e jo modszert arra, hogy a meglevo ID pont egy
kb huszadmasodperces (freamnyi) idovel hamarabb
kezdodjon ? Lenyeg, hogy nem akarom kitorles utan 
ujra megkeresgelni a szam elejet, hanem tudom, hogy
pont csak egy freamnyivel akarom hamarabb kezdve
ujra felirni. Mi tehat az algoritmus ? Nem sertodom meg
szajbaragos leirasoktol.                     Udv, Agoston
+ - hangositas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali!

Gollner Karoly ) irta:
>Szeretnek tobb informaciot szerezni zenekarok szinpadi behangositasarol,
>(dob, bogo, gitar, szinti), hasznalatos mikrofonokrol, P.A. rendszerekrol.

A Csinald magad c. konyvsorozatnak van egy Zenei elektronika c. kotete.
Ebben pont az altalad kert dolgokat irjak le, kicsit "hetkoznapi" (ertsd: a
hulye is megertse) modon. Nem tudom, hogy nalad ezt lehet-e kapni. Itt
Pesten a Liszt Ferenc teri Muszaki Konyvesboltban lehet fellelni.

--
Boldog Karacsonyt! Merry Christmas!
Redei Balint
E-mail: 
+ - Qsound (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hallihow!

Elso hozzaszolasom a HANG-hoz. Jómagag is hifizek, de elsősorban a
zenehallgatás kedvéért. A cuccom az alsó kategória felső helyén vagyon (NAD
cuccok, házi készítésű hangfal StandArt sugárzókkal)


>Kedves HANG-osok,
>aki tudja, mondja (irja) meg: mit jelentenek a CD-boriton
>az alabbiak:
>- CDC
>- Q
>A fenti jeloleseket Roger Waters Amoused to death c.
>lemezen talaltam. Hallottam mar AAD-rol, ADD-rol es
>DDD-rol, de CDC-rol meg nem. Az ugyancsak a felveteli modszert (?)
>jelolo "Q" szinten talany a szamomra.
>Udv mindenkinek: Zozo

Egy Sting album boritojabol idezve:

"What is the Qsound? Qsound is a revolutionary new audio technology which
provides maximum depth, clariy and three dimensional imagery from standard
cassetes, CD's and albums. Music and sounds will seem to emanate of the
speakers, creating a comlete enviromental soundscape. A conventional stereo
system and proper stereo set-up is all that is required. Sit a comfortable
distance from the speakers and center yourself between them. Like normal
stereo, optimum Qsoud imaging is best in the center, but no matter where you
are you'll enjoy greater depth and clarity than normal stereo."

Hat ennyi. Es hallhatoan jobb a tererzet. A dobok kefejezetten jól szólnak.
Na igen, Manu Katche tud valamit.

Tovabbi jo hifizest!
Sala


"Élni tudni annyi: mint röhögni a halálon, s meghalni a röhögéstől."  (B.V.)
+ - Marshall gitar combo surgosen elado (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Egy baratom megkert, hogy segitsek neki hirdetni az iget:

  Surgosen elado egy Marshall Lead 20-as gitar 
  combo (35W-os Celestion hangszoroval) 30000-ert.
  Telefon: 264-14-34 (Kobanya)

Sz.
+ - Bemutatkozas, hozzaszolasok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv hangosok!

Eljott az ideje, hogy ne csak olvassam a listat.
Rovid bemutatkozas: 
Nemreg vegeztem a BME-n mint villamosmernok. Jelenleg alkalmi munkakkal
foglalkozom, sajnos nem hangtechnikai temakorben. Probalok hangtechnika,
akusztika iranyba orientalodni, de nem tunik tul egyszerunek (ha
valakinek van otlete, ne habozzon megirni). Nagyon tetszik a lista, kb.
a 157. szamnal talaltam ra, azota olvasom, ugy erzem nagyon sokat
tanulok belole. Sokszor tamadt ingerem reagalni egyes cikkekre, de a
levelezes enelkul is tul sok idombe kerult. Mostantol azert igyekszem
nem veka ala rejteni a velemenyemet, mar csak azert sem, mert egyesek
hianyoltak:

Szekeres Tamas:

(Kisordog:Miert nem ir az a 200 "kukkolo"?)

Azert en optimista lennek, hatarozottan ugy latom, hogy egyre tobben
irnak, es a lista fejlodese nem lebecsulendo.
Meg annyit magamrol , hogy nem vagyok meg igazi muerto audiofil, de
szeretnek azza valni. Azok koze tartozom, akik szeretne'k a legaprobb
reszletekig megismerni es kivesezni a CD-jatszokat, csoves erolkodoket,
hangsugarzokat stb., es persze epiteni, merni, kiserletezni.

Ja, es nagy elvezettel olvastam Hunyor Gyula, Bartha Agoston es Durbincs
kollega zenerol szolo cikkeit.

Kovetkezzen egy hozzaszolas:

Viletel Istvan:

> A reszletek tisztazasa elott a Litze szerkezetrol kell valamit
> mondani.A Skin effektus kovetkezeben novekvo frekvenciak eseten
> a vezetes a vezeto feluletere szorul ki s a belseje mint ha ott
> sem lenne.Szamszeruen - de a keplet mellozesevel - 20 kHz-en a
...
> Nos ez a Litze szerkezet.

Igen, ezzel magyarazzak a Litze huzal hasznalatat a regi radiokban is.

Gruiz Marton:

> A skin effektus egy egyszeru jelenseg, ami a Maxwell egyenletekkel 
> konnyen leirhatunk. Lenyege, hogy a valtakozo aramnal a valtakozo 
...
> Ha egy vezeteket hosszaban felhasogatok, vekonyan leszigetelek, majd 
> egymas mellett vezetem, akkor hiaba nagy a felulet, mert a terek akkor 
> is a kulso reszen engedik csak folyni az aramot. Persze valamennyire 
> csokkenhet a skin effektus attol, hogy a szigetelok szethuzzak a 
> vezeto keresztmetszetet.

Igen, nekem is ilyen gondolataim tamadtak amikor a Litze huzal
hasznalatat indokoltak a radioepitok.
En is ugy gondolom, hogy a Litze huzal nem sokat er a skin hatas
csokkentese szempontjabol, annak ellenere, hogy eleg kitartoan
hasznaltak hosszu idon keresztul a radiokban.
Amit Viletel Pista csinal, az velemenyem szerint egeszen mas, o ugyanis
osszefonja a ket "irany" szalait egymassal es ez mar nem a Litze huzal.
Itt nem egy vezeto sok szalanak osszefonasarol van szo, hanem egy vezeto
parrol azaz hullamvezetorol, amely ket ellentetes polaritasu vezetobol
all es ha az ellentetes polaritasu szalakat helyezzuk egymas melle akkor
a ket szal kozott lesz tererosseg es a belso szalak is csokkentik a skin
hatast.

Azt hiszem ennyi boven eleg volt belolem elsore.
Udv!

&rew
+ - csoves hangvalto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Nemreg Bese Attila irta magan-emilben, hogy a hangvaltot sajnos senki
sem tudja megcsinalni rendesen, mivel nincs ra eleg jo meroeszkoz.
Tobbnyire igy is van, keves az olyan  tehetseg, mint pl Joachim Gerhard
aki olyan brilliansan illesztette a  Seas Excel midwoofert az Audio
Physic Avanti-ban, hogy leesett az  allam mikor meglattam a rajzot a
www.speakerbuilding.com-on.

Ezzel kapcsolatban egy uj (?) temat szeretnek felvetni. Hangfalkeszito
emberkeket (van egy par!) szeretnek megkerni arra, hogy amennyiben
lehet, mindenki okulasara tegyek kozze tapasztalataikat/torteneteiket
passziv vagy aktiv hangvaltok tervezese kozben megelt nehezsegekrol.
Pl kivancsi lennek a belgiumi Focal hangszorokkal epult hangfal
tortenetenek epilogusara, a Viletel Pista dobozara, Bese Attila
dobozaira, Kovary mester dobozaira (ertekeket nem kell mondani, ha
esetenkent cegtitkokrol van szo).
Peldaul olyanokat, amiket Pista irt a hangfalak utolagos
impedanciakorrekciojarol.

Itt van egy mai eset, hat ma is tanultam valamit...
A szendvicskeszito norvegtol hallottam eloszor a Marchand aktiv
crossoverekrol, meg is neztem a honlapjat (http://www.marchandelec.com).
Nem voltam hasraesve, pont olyannak tunt mint a tobbi olcso aktiv
rendszer (valaki azt mondta hogy jo aktiv rendszer nem kerulhet
kevesebbe mint 20000$ es egyetlen hiba azt is ellovi).
Olvasva a katalogust, feltunt hogy az alaknak van egy csoves
hangvaltoja is. Raadasul Harvey "Gizmo" Rosenberg, a nagy tanaita :-)
ajanlasaval (aki mellekesen a Goertz alphacore kabelekre eskuszik :-)
--> lasd http://www.marchandelec.com/articles.htm, www.alphacore.com
Erdemes elolvasni az elso ket cikket, nem semmi az alak, hullara
rohogtem magam...
Kiderult, hogy japanok evtizedek ota ilyesmit hasznalnak, a kedvenc
hangszoroikhoz igy a legmegfelelobb triodas erositot csinalhatjak meg.
Mikozben a mi audiokulturank a felvezetok zsakutcajaban rohant a
falnak...
Van-e valakinek tapasztalata ezen a teren?
Ez csak ketutas crossover, monitorokhoz idealis. Haromutashoz Gizmo
rabbi jo kompromisszumkent  azt ajanlja, hogy csereljuk ki a magas-kozep
hangvaltoban a tekercseket Solen legmagosra (mit mondtam a minap? :-) es
az also crossovert csinaljuk aktivra.

A kovetkezo kerdesek merultek fel bennem:
- milyenek a csoportfutasi idok a valtofreki korul aktiv hangvaltonal vs
passziv hangvaltoknal
- mennyire hajtja tul a hangszorokat (a kilenges masodfoku meredekseggel
no a frekvencia csokkenesevel), illetve mennyire modosul(hat)nak a
keresztvaltasi frekvenciak
- mekkora teljesitmeny kell az egyes szakaszokhoz (pl tweeter 1-10W?,
kozep 5-10W? basszus 20-40 W?)
- hogyan valtozik a hangfalkabel hatasa (itt mar nem a hangvaltora,
hanem a hangszorora megy direktbe, hangszoro-impedanciavaltozasok
egyenesbe jonnek, nincs korrekcio stb stb) viszont kisebb a szukseges
teljesitmeny;
- hogyan valtozik a fazismenet
- es lehet boviteni a listat.

Kerdes, hogy valaszt lehet-e adni Attila kerdesere...

Emlitettem a Manger hangsugarzot (http://www.manger-msw.com). Epitett-e
valaki mar vele hangfalat? Itt van egy, de nem eleg jo tervezes, es
passziv. Ez pl kivaloan alkalmas lenne egy aktiv konfiguraciora, kb
100-200 Hz kozott valtva egy nagyerzekenysegu vagy ket parhuzamosan
kotott melysugarzora. Sajna nem olcso mulatsag, a Mangerek eleg dragak,
a hozzaillo wooferek is, nem beszelve a hangvaltorol meg az erositokrol.
Joachim Gerhard itt is elol jar, de az Audio Physic Medea tobbszamjegyu
ara meggyozott... Ha valakit erdekel, vannak meg reszletek, a projekt
ara 5000-8000 DM folott lenne, nekem egyelore nem er annyit. Viszont
valszeg az egyik legjobb letezo hangfal lenne.
Terjek mar ra, miert hoztam fel a Mangereket meg az Audio Physic-et.
Van az Audio Physic-nek egy (szamomra idealis) hangfala, a Caldera.
Aztan most kihoztak a Medea-t a Mangerekkel, aktiv konfiguracioban. A
tesztet olvasva (www.klangpunkt.de) a tesztelo meglepodve konstatalta,
hogy gyakorlatilag a passziv Caldera ket aktiv Rhea subwooferrel
kiegeszitve lenyegeben SEMMIVEL nem maradt el az aktiv Medea mogott,
es tobb mint ketszer olcsobb (kb 30 000 DM, khhrrrrmm...). A Medea a
jelenlegi legjobb technikat hasznalja, mig a Caldera egyszeru (de jo)
drivereket a Scan-Speaktol (a tweeter ugyanaz, ami az Arielben van) es
hagyomanyos passziv hangvaltot.

Nesze neked aktiv hangvalto!

Persze a csel ott van hogy a ket Rhea subwoofer az bizony aktiv. A
tanulsag az amit mar regen hajtogatok, hogy az egyetlen dolog amibe
erdemes belefogni az egy ketutas filigran monitor, aktiv (sztereo)
basszussal kiegeszitve.

Amin igazan meglepodtem, hogy annak ellenere hogy a Calderanak passziv
magas/midbass hangvaltoja van, a kozephangot ugyanolyan transzparensnek
talalta'k mint a majdnem-full-range Mangeret, ami a maga nemeben elegge
kozeliti az idealis hangszorot. Viszont a lanc tobbi elemenek hibaja
jobban kijon aktiv hangvaltonal, igy felek attol, ha netan atmegyek
aktivba, gozerovel fogom kicserelni a komponenseimet.

Ugy tunik, a tweeter es kozep illesztesenel a passziv hangvaltok is
eleg jol bevalnak, ha jol vannak megtervezve es megfelelo drivereket
valogatunk ossze. A basszusnal pedig fogadjuk meg Joachim meister
tanacsat, es tegyuk a valtofrekit a kozep/midbass rezonanciafrekvenciaja
kozelebe, ami egy nagyon jol definialt tartomany. (Joachim a tweetert is
a rezonanciafrekvencianal keresztezi, ezzel kapcsolatban vannak
fenntartasaim, de meg kell adni, nagyon jol csinalja.)
Itt pedig szabad az ut az aktiv hangvaltok elott. Sot, csoves hangvaltok
elott.  Idealis esetben egy triodas erosito meghajtana a monitort, egy
solid-state pedig a basszust. Sajnos ez meg csak jovo szamomra, egyelore
csak a monitor van (abbol viszont ketto is, szerencsere konnyu
atalakitani aktivva), egy klasszikus solid-state meg egy  REL subwoofer,
trioda csak kolcson volt, az se sokaig. De eleg ideig, hogy meggyozodjek:
a kovetkezo lepes egy 300B SE/PP lesz, aztan meg egy  Marchand csoves
valto. Hat igen, ugy nez ki, soha nem lesz autom :-)

Fejezzem be Gizmo rabbi szavaival:
"Let us now bow our head for a moment of silent prayer for all of our
brothers who do not use a Marchand tube crossover."

Irgalom szegeny fejunknek...

Udv mindenkinek es bocs a hosszu szovegert,
Zoli
+ - kabel-cikk + DVD (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A kabel-vitaval kapcsolatban, ugy tunik, erdemes elolvasni kulonbozo
gyartok technikai cikkeit, eddig volt szo a Kimberrol, most ajanlok egyet
a Nordost-tol, ugyanazt, amit emlitettem mar, es persze tele van
reklammal.
A targyalt problemak: terjedesi sebesseg, kapacitas, induktivitas,
szigetelesi technikak, skin-hatas, dielektrikus hiszterezis, reflexiok,
cstalakozok, teszt-tipusok. Mindenrol roviden, de van valami. Talan
hasznos informacio. Ugy tunik, ok mashogy kozelitik meg a reflexio
problemajat (nem impedanciaillesztessel !!! ???). Valaki, aki erti,
magyarazza mar meg...

_Akusztikai_ informacio-atereszto-kepesseg: tenyleg lattam az Attila
irasaiban, orultem is hogy vegre egy szaki is errol beszel, de sajat
tapasztalatokrol beszeltem amikor a "zenei" informacioateresztokepessegre
utaltam. Es ez ugy erzem, nagyon komplex dolog es bizonyos ovatossagra
kesztet az osztonos technikai jellegu reagalasokkal szemben. 

Mas. Egy nem vajtfulu baratom meghivott egy CD-DVD osszehasonlitasra.
Minden vajtfulu legyint amikor tobbcsatornas hangvisszaadasrol hall.
Noha nincsenek deneverfuleim mint Gizmo rabbinak, en is legyintettem, de
ma mar nem szarozom le izombol a tobbcsatornas hangvisszaadast, merthogy
valoban tobbletet nyujtHAT a sztereohoz kepest.
Ne a Mari neni home cinema receivere jusson eszunkbe, itt magarol az
elvrol van szo.
Egy masik kerdes, hogy amit nyerunk a reven, elveszthetjuk a vamon, lasd
mono-sztereo atteres: sok mono felvetel zeneibben szol. A tobbcsatornas
felvetelkeszites nagyon nagy muveszet, es meg elegge gyermekcipoben jar.
De mar erezni, hogy mire lehet kepes.
Termeszetesen senki sem "hegedul a hatunk mogott", de az eredeti tereket
nem lehet sztereoban erzekeltetni (pl orgona). Azt kell mondjam, hogy
szivesebben hallgatok orgonat 5+1 csatornas hazimozi erositorol DVD 5+1
felvetelrol, mint CD-vel vagy lemezzel akar csovekrol, a TER miatt, annak
ellenere, hogy sztereoban a csoveknek sokkal jobb teruk van, azaz a hangok
szinte testet oltenek. Komolyan sajnalom hogy a quadrofonia bedoglott...
Egy jo szalagos magno, nagy sebessegen, egy jo quadrofon felvetelrol, negy
triodas erositovel, az Arielekkel es aktiv basszussal... Sohasem hallottam
meg, de nem szolhat rosszul :-) Mindig is erdekelt, az angyaloknak milyen
hifijuk van, de azt hiszem, kozel jarnank hozza :-)))
Azt hiszem, itt az ideje hogy induljak koncertre... Csak az a baj, hogy
altalaban egy ideig nem tudok otthon zenet hallgatni utana...

Udv,
Zoli
+ - cd-mod, GX fej (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozletem Hangosok!

   Multkoriban felmerult a kerdes, hogy mit csinal a lista sok passziv
resztvevoje.  Hat olvassa a listat, es nem mindig szol bele, mert
esetleg mar elhangzott az o allaspontja is, es lassan a tudomanyos
magyarazatot is csak bizonyos szint felett erdemes bedobni :-)  Ezt
egyebkent (marmint a szinvonal ilyen merteku emelkedeset csak jo szemmel
nezhetem).  A masik problema, hogy ha kicsit elmaradok az aktualis
temaval, akkor nem szolok bele, hatha mar keso.

   A kerdeseim a kovetkezok:
Viletel Istvanhoz: a CD-modifikacio milyen koltseggel jar (Technics
SL-PG 590, bar gondolom ez mindegy)?  (ez akar maganba is johet, ha nem
illik)  Lehet-e hazilag beepiteni, vagy el kell vinnem a keszuleket?
Mennyi idot vesz igenybe?  Videki leven ez fontos szempont.
A hangfalkabelnel, - ha jol ertem - legfeljebb 0,9-es tomor drotokbok
kell allni?  A sodrott nem jo?

Altalaban:  Van egy Akai GX4000-es magnom.  Mint az nem olyan regen
kiderult, nem szabad alkohollal tisztitani a GX fejeket, mert
megszakadhatnak.  Sajnos ez mar az utan volt, hogy a keszulek elromlott.
A nem vesz fel az egyik savra (oldalra).  oszcilloszkop nelkul nem
tudtam tul sok dolgot merni.  A kerdesem az, hogy (mivel en a felvevo
fejre gondoltam) lehet-e azon valami hasznosat merni egy multimeterrrel.
A masik kerdesem, lehet-e valahol kapni hozza feje(ke)t, ugyanis a
lejatszas is kicsit torz.

Borbely Gabor

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS