Baratnomnek tradiciokrol kellbeszamolnia,
persze minel tobb orszag szokasairol beszelve.Ehhez kernem a
segitsegeteket.Van - e otthon valami hagyomanya a hazszentelesnek?Mit
szoktak csinalni,ha vegleg elkeszult a haz (persze azon kivul,hogy
bekoltoznek)?
A valaszt a sajat cimemre kuldjetek!
Elore is koszi mindenkinek : Nora

u.i.Ha esetleg mas orszagrol is van infotok,annak is nagyon orulnek

>Felado :  [Austria]

>Peternek:

>1. az 1mV hatarozatlansag nem jogosit fel arra, hogy 1mV-os
>egysegekre mint lehetseges allapotokra oszd fel a bemeneti tartomanyt.
>Ha ismered az invertereket elektronikabol, akkor gondolj rajuk.

>2. (eltekintve 1.-tol) Nem garantalt, hogy a 10^10 allapot egymastol
>fuggetlenul elofordulhat, lehetnek korrelaciok, melyek csokkentik a lehetseges
>allapotok szamat. (lasd meg veges automatak)

Igen, ezt en is erzem, de mivel jobb szamitast nem tudtam csinalni,
megerzesbol erre tippeltem. Tudnal otletet adni, hogy ez esetben hogy lehet
pontosabban megbecsulni a bemeneti allapotok szamat? 

Tovabbra is ugy velem, hogy a bemenet "analog" esetben is diszkret, ha
masert nem, hat a kvantummechanika miatt, de remelem, ilyen melysegig nem
kell lemenni.

(Az inverterek mukodeset sajnos nem ismerem)

>- Mas: jol tudom, hogy meg nem ismeretes, hogy hogyan tarol az agy informaciot
?
>Azaz mi az ami valtozik bennem, amikor megtanulok egy telefonszamot (arcot stb
)
>Valamely neuron(ok) belso tulajdonsagai (pl. ionkoncentracio stb)? Vagy
>maga a neuronhalozat topologiaja itt-ott? Vagy mi?

En sem vagyok szakerto, de ugy tudom, ket dolog valtozhat. Egyreszt valoban
a topologia, tehat tanulaskor az idegsejtbol uj palyak indulnak mas sejtek
fele, meg hozza igen nagy sebesseggel (ugy remlik, errol meg mikroszkopos
filmfelvetelt is lattam valamikor). Masreszt a mar meglevo szinapszisok
erossege is valtozhat.

Magat a folyamatot az valtja ki, hogy a ket neuron egyszerre tuzel. Hogy ez
milyen modon erositi a szinapszist, vagy hoz letre uj palyakat, azt nem
tudom, de az asszociaciok kialakulasat jol magyarazza a dolog.

>Jut eszembe meg: amikor az orvosok elektrodakkal maceraljak az agyat es
>probaljak megfejteni a mukodeset, mindig az a kep merul fel bennem,
>hogy valaki egy fazisceruzaval matat egy TV belsejeben es ra akar jonni,
>hogy hogyan mukodik, de az istennek nem veszi eszre a szorzokeverot,
>KF-szurot, PLL-t, VCO-t es a tobbi finomsagot. Csak annyit tud eszrevenni, hog
y
>ha ide nyulok igy romlik el a kep. Hat szerintem ez me'g a beka segge alulrol.
>(no azert ennel talan elobbre tartanak).

Azert ahogy a TV szerelok modszereit elnezem, a legtobb hibat fazisceruzaval
is meg lehet talalni. Megtalalja a rossz panelt, es kicsereli. Gondolom, az
agysebeszet is hasonloan mukodik, csak az a ciki, hogy a kivagott resz
helyett nem lehet uj panelt betenni. :-)

Udvozlettel:    Peter

Mar regen sejtem, hogy a sugarakkal van a baj, es Dezso levezetese ezt
teljes mertekben igazolta:

>Felado :  [Hungary]

>A tomegpontokat kicsiny R sugaru gomboknek tekintem. Azzal a >kovetelmennyel
>e'lek, hogy az R sugar legyen minden esetben allando, fuggetlenul a tomeg-
>pont mechanikai tomegenek nagysagatol. 

Es ezt a "kovetelmenyt" mivel indoklod? Mert hogy a valosaghoz nem sok koze
van, az biztos. 

>Ez a dolgot egyszerusiti, 

Olyannyira, hogy innen szarmazik a teves eredmeny.

>de nyilvan
>ez a kovetelmeny csak korlatozott ervenyu lehet. 

Annyira korlatozott, hogy semmivel sem indokolhato, es teljesen teves.

De nezzuk a tovabbiakat:

>Ket, m es M tomegu, egyesitett tomegpont sajatenergiaja:
>
>                   U(M+m) = (1/2)*G*(M+m)^2/R = U(kezdet)

>         U(kezdet) - U(veg) = (1/2)*G*4*mM/R - (1/2)*G*(2m)^2/R =
>
>                        = 2*G*mM/R - 2*G*m^2/R

Itt a szerzo "tapintatosan" elhagyja a levezetes reszleteit, de szerencsere
az konnyen elvegezheto, es kiderul belole, hogy (amint korbban is
emlitette), minden tomeg sugarat azonosnak veszi. 

Mi is tortent tehat itt: Kezdetben volt egy M+m tomegu, R sugaru gombunk.
Ebbol a gombbol levalasztottunk egy 2m tomegu darabot. Kezdetben nyilvan
egyik sem gomb, es ha azok lennenek, a sugaruk akkor is kisebb lenne az
eredeti sugarnal. 

Aztan fogtuk mindket testet (az (M-m), valamint a 2m tomegut), es R SUGARU
GOMBOKKE FUJTUK FEL OKET.

Hogy ehhez nemi energia kellett? Oda se neki!

Tehat a levezetes finoman szolva teljesen hibas, nem vesz figyelembe
lenyeges energiatagokat.

Azt hiszem, ezzel a dolgot le is zarhatjuk.

Udvozlettel:    Peter

>Most allt ossze a kep! Kb. negy, ot evvel ezelott Miskolcon toltottem a
>nyarat, ott lattam az ujsagban rendszeresen megjeleno fizetett hirdetest,
>kb igy festett:
>----------
>Newton Torvenye Hibas! A Fizikakonyvek Tevednek!
> ...
> ...az ezt kimutato nagypontossagu ingam elado 1.6 millio forintert.
> ...

Namost ez ugyan abszolute nem vag a temaba, es semmi koze a
tudomanyhoz, de (ha a moderatornak is tetszik) meg tan hallgato
koromban a kovetkezo hirdetest lattam az Ors Vezer teren kiragasztva:

"Homokorak, naporak valamint fuggo"o'nok gyors, szakszeru javitasa !
Ugyanott helyben nyelvoktatas. Tel: <telefonszam>"

A tudomanyhoz jobban kapcsolodva, ugy remlik, hogy valahol van egy Web
page (nem tudom az URL-t) ami ilyen a tudomany teved jellegu
kijelentesek gyujtemenye. Hogy mennyire komoly, azt nem tudom, de a
hirdetese szerint ott megtudhatod, hogy a repulo megsem a Bernouli
torveny alapjan repul, a felhok nem az elparolgott vizbol kepzodnek es
ilyemiket.

Zoltan

A sietseg nem kifizetodo ( - csak neha). Azert tortenhetett meg, hogy a 2. pont
ban kozolt eszmefuttatasomba egy kis hiba csuszott ;-) :

Helyesbitek:  abs(x) = i    helyett    abs(Im(x)) = 1 -et szerettem volna irni.

Elnezest kerek minden igenyesebb matematikustol.
-------
Most pedig a lenyeg:  

A komplex szam a Gauss-sikban egy vektorral abrazolhato. E vektor hosszara a ko
vetkezo definiciot fogalmazhatjuk meg:

Ha  C - komplex szam, es K - a C konjugaltja ( tehat arg(K) = -arg(C) ), akkor:
    abs(C)^2 = C * K    vagy   abs(K)^2 = K * C
                   ...         = K * C                   ...        = C * K    
  

Ebbol adodik, ha   C = a + i*b   es  igy   K = a - i*b, akkor:

     1.      a <> 0    es   b  =  0    ---->  abs(C) = sqrt(C*K) = sqrt(a*a)

     2.      a  =  0    es   b <> 0    ---->  abs(C) = sqrt(C*K) = sqrt((i*b)*(
-i*b))

Igy aztan,  ha    a=0 es b=1,   akkor:     1 = sqrt(i*(-i)). 

Itt van az a hires kutyus elasva !!!   :-).  Tehat  sqrt(1) = -1 ezert hibas.

                Udvozlettel, Pe'ter 
> ----------------------------------------------------------
Kapa's Pe'ter, TU FEI KTEEM Kosice
e-mail          : 
> ----------------------------------------------------------

Kedves Albert!
Megkerdeznem Toled, fogtal te valamit ebbol a gravitacios vitabol? Mert levelke
d
alapjan szepen besorolhato vagy Egely baratunk melle, barmennyire is lenezed,
leven hogy Te se nagyon ervelni szeretsz, hanem inkabb csak allitani.
Az emlitett hipotezist nem cafoljak azok az allitasaid, mely szerint a merest
igazolo inga elado volt valamikor, illetve hogy az elmelet kiagyaloi magukrol
neveztek el a felfedezesuket. Ugyan mirol kene elnevezniuk? Ha veletlenul kide
rul hogy igaz, joggal lehetnek buszkek magukra. Szoval irasod szinvonala arany
muves ismerosunk szinvonalat is alulmulta. Ide nyomathatod nyugodtan a leveze-
tes cafolatat is egzaktul, paran biztosan elolvassak, elvegre ez a tudomany
rovat.
Gazember
u.i. Visszasertegethetsz nyugodtan, nem fogok reagalni ra, ez nem az a rovat
ahol az olvasokat erdekli a civakodas.

Kedves Dezso! 

Emlitetted, hogy nehezsegekbe utkozott a Sarkadi-Bodonyi-fele 
Gravitacios Elmelet publikalasa. Marpedig, amig az _egesz_ teoria 
nyilvanossagra nem kerul, addig teljesen folosleges arrol 
reszeredmenyek es hazi feladatok formajaban itt, vagy mashol vitatkozni. 
Ennek alapjan orommel kinalom fel a sajat webemet a publikacio celjara. 
Ezennel vallalom, hogy legalabb egy evig helyet biztositok 
az idevonatkozo anyagnak a kovetkezo lebontasban: 

1 MegaByte -- fenykepek es abrak, 
2 MegaByte -- meresi adatok, 
8 MegaByte -- szamitasok es elmeleti fejtegetesek (szoveg), 
osszessegeben pedig 10 MegaByte -- a teljes cikk szamara. 

(Amint latod, a hipotezis nem additiv jelleget ezuton is 
probalom tiszteletben tartani.) 

Remelem, hogy elni fogsz ezzel a lehetoseggel, es rovidesen 
mindannyian megvizsgalhatjuk az elmeletet teljes reszletessegeben, 
talan eppen itt: 

http://www.math.ohio-state.edu/~varga/tudomany/sarkadi-bodonyi-elmelet/sbh.txt

Ha barmilyen kerdesed van pl. a technikai lebonyolitast illetoen, 
kerlek, fordulj hozzam bizalommal! 


Udvozlettel, 

Varga Joska

Dezso!

Eddig sokan dicsertek (szerintem is jogosan), hogy igyekszel nem
kodositeni. Ez most megdolni latszik, azt irod:

> A PARONKENTI GRAVITACIO OSSZEGZES ALTALABAN NEM IGAZ ! ! !
 ...
>         A gravitacio eroesen tomegeloszlas-fuggo. A reszekre felbontott
> test egyedi gravitacios terei nem-linearisan szuperponalodnak. A testtol
> nagy tavolsagban mar viszont igaz a linearis szuperpozicio, hiszen a test
> pontszerunek tekintheto.

Ezt ertem is meg nem is, az viszont vegkepp nem derul ki belole (es azt
hiszem az eddigi irasaidbol sem), hogy mi is az uj gravitacios torveny.
Hogyan kellene kiszamitani -- mondjuk -- a Plutora hato erot az osszes
bolygo helyzetebol es tomegebol?
Ezt mindenkeppen ismernunk kellene ahhoz, hogy az altalad is emlitett
Naprendszer-szimulaciot el lehessen kezdeni, vagy hogy pl. a javasolt
orokmozgokrol vitatkozhassunk.

Volt mar hasonlorol szo, de en is megkerdeznem a csillagaszathoz ertoket,
hogy mennyire pontosan kell szamolni a gravitacioval -- es mennyire
pontosan kell ismerni elore a bolygok tomeget (a gravitacios allandoval
szorozva, hogy kiessen a bizonytalansag) --, hogy urszondakat tudjanak
kuldeni tavoli bolygokhoz es holdjaikhoz trukkos keruloutakon?  


Egy masik dolog: allandoan irsz a fekete lyukakrol, tehat felteszed,
hogy az einsteini altrelt kisse modositva ki lehet hozni a te
parkolcsonhatasodat is. Gondolkoztal mar az uj relativitaselmeleten?

Titusz

Hello,

meg sem szaradt a tinta allitasomon hogy az uj grav. torvenyrol semmilyen
egzakt allitas nem hangzott el maris, olvasom hogy megis van. Helyes. A
problemara rogton feny derult. 

U = - G * M * m / R

az nem mas mint az M tomegu testtol R _tavolsagra_ levo m probatest
gravitacios potencialis energiaja.

az U = - G/2 * m * m / R

amit Sarkadi Dezso egy m tomegu es R _sugaru_ test gravitacios
sajatenergiajanak definial az nem mas mint az illeto test feluleten
elhelyezkedo vele azonos tomegu test potencialis energiajanak fele.

- az alapveto hiba hogy : SEMMI koze sincs egy esetleges sajatenergiahoz
(es azt hogy mit is ertunk ezalatt azt is reszletesen definialni kellene
elotte). Akarhogyis a grav. potencialis energia fogalma csak ket test
kozott definialt. Az egyik mozog a masik tereben, ilyesmit egy test
eseteben felirni? 

- mar csak az emlitett "fizikusi szubjektiv intuiciora" hivatkozva jelzem,
hogy roppant furcsa volna hogy ha a gravitacios sajatenergia egy
geometriai kulso parametertol is fuggne (R),

- mint jelentektelen hianyossag : elejen az R allando minden tomegpontra a
vegen meg altalanositjuk az R-t, erteke tetszoleges, nagyon furcsa.

A kiindulo keplet hibas...az eredmeny akarmi lehet.

csak jot,

i.a.

> Felado : Telegdy Attila

> Az is erthetetlen, hogy miert nem tudnak kiegyezni a kulonbozo
> izomerek. Alakulhatott volna ugy is az elet a Foldon, hogy
> minden eloleny (vagy legalabbis sok faj) alkalmas legyen
> mindket izomerrel valo osszeferhetosegre es ez a tuleles
> valoszinuseget novelte volna. Megsem ez tortent.
> Mi a magyarazat erre?

A ket tukorkepi izomer nagyon hasonlit egymasra, ha oldatban vannak, es 
mindegy hogy milyen iranyban vannak a csoportjai, csak ott legyenek, hiszen 
az oldott reagens barmelyik oldalrol hozzafer.  Vizes oldat kemiai 
reaktivitasa szempontjabol az L cukor olyan mint a D cukor.
Az enzimek viszont a feluletukon kotik meg az anyagokat, egyszerre tobb 
csoport is fontos, mert pl. ketto kotodik az enzim feluletehez, es csak 
egy-egy bizonyos kotohelyhez, es mondjuk a harmadik reagal, szinten csak egy 
bizonyos csoporttal az enzimen. Emiatt az enzimek csak az egyik izomerrel 
reagalnak. 
Probalj meg egy tetraeder negy sarkara negy kulonbozo jelet rakni, pl. negy 
szamot, 1,2,3,4 (ezt nem erdemes elkepzelni, ki kell probalni, csak tudsz 
csinalni magadnak egy tetraedert, akar kenyergalacsinokbol es hurkapalcabol).
Azutan rajzolj egy papirra a negy jelbol harmat (1,2,3), haromszog alakban, 
es probald a tetraederedet rapasszitani. 50% esely van ra hogy sikerulni 
fog, 50 % hogy akarhogy forgatod a tetraederedet, nem stimmel. Tudniillik 
ketfele ilyen tetraeder van, ezek egymasnak tukorkepei, es csak az egyik 
illik ra az onkenyesen felvett haromszogre. Onkenyesen megkulonboztetheted a 
ket tetraedert, pl megfogod "4" csoportot, mint egy nyelet, ugy hogy a masik 
harom feled nezzen, es most megnezed, hogy a  (mondjuk) 1-2-3 korbejaras az 
orajarassal megegyezik-e vagy se, tefeloled nezve, ha tehat a "4" hatul van, 
mert azt fogod. Ilyen modon egy definicioval te megkulonboztetheted a ket 
tukorizomert.
Az enzim is ezt csinalja, ha  mondjuk megkoti az 1,2,3 csoportokat, es 1,2,3 
csoportok kotohelye az enzim feluleten az orjarassal megegyezo koruljarasu 
haromszog, az enzimmolekula belseje felol nezve. Az ilyen kotohelyre kotodik 
a fenti izomer, a tukorkepe viszont nem.
Es az elolenyekben szinte minden reakciot enzimek katalizalnak. 
Ezert nem  alakulhatott volna ugy is az elet a Foldon (ez a feherje alapu 
elet, amit ismerunk), hogy akar egyetlen faj is alkalmas legyen mindket 
izomerrel valo osszeferhetosegre. 
Az elolenyek szamara a tukor molekulaknak altalaban csak az egyike megfelelo.
udv Gergely

Sziokak!

A hiradoban volt par napja, hogy Steven Hawking kapott egy
3 millio dollaros szamitogepet amibe betaplaltak a fizika
torvenyeit es egy halom modellt es ebbol akarnak kihozni
valamit az Universum keletkezesevel kapcsolatban. Tudtok
errol valamit?

Masik kerdes: meg lehet e elmeleti uton mondani, hogy
hanyfajta hokristaly letezik? (mintazatra)


Jozsi

Ugy tudom, a NASA-nak van egy web-lapja, ahol javaslatokat lehet tenni az
urben elvegzendo, erdekes kiserletekre. Nem probaltatok meg veluk
egyuttmukodni?


Necc Elek (az ezermester)

Kapas Peter egy igen erdekes temat feszeget. En ugyan csak fizikus
vagyok, de hatha tudok precizen is fogalmazni.
    Szerintem Peter, megint elhallgattal valamit. Pedig mar majdnem
kimondtad. Szoval srqt(1) az 1. Ez a definicioja. (melyik az a nem negativ
szam, amely negyzete egy).
    Mas kerdes, hogy az x^2=1 egyeletnek -1 is megoldasa. De csak
azert, mert az x^2=a egyenlet ket megoldasa:
sqrt(a) es -sqrt(a)
    Vagyis a nem negativ szamokra tiszta ugy. Komplex szamokra pedig
eppen a Tudoamny 101-ben irta Konkol Attila, hogy az
sqrt(c), ahol c komplex szam jelenti az a komplex szamot, akinek a
negyzete c es a fazisa [0,pi).
    Az egy mas kerdes, hogy az c^2=x egyenletnek ket megoldasa van.
Ha c=re^(if), akkor a ket gyok
sqrt(r)e(if/2) es sqrt(r)e(if/2+pi)
Az elsot hivjuk sqrt(c)-nek, a masikat -sqrt(c)-nek.
    Lassan odajutunk, hogy hogyan lehet egyforma az
re^(if) es az re^(if+2pi), vagy az re^(if+8pi), hiszen a ket szam ami oket
leirja (az abszolutertek (vagy hossz), es a fazis) kulonbozik egymastol.

    A masik megjegyzesem, hogy a gyokvonas kiterjesztese a negativ
szamokra, nem mult szazadi dolog. Egyresz ott van Cardano, de a legelso
aki erre kepes volt az Fibonacci.
    Az egesz dolog a harmadfoku egyenletek megoldasabol jon. Ugyanis 
mint koztudott 5. vagy magasabb foku egyenletek altalanosan nem
megoldhatoak. A masod foku egyenletekkel sem volt semmi baj. Hiszen vagy
0, vagy 1, vagy 2 gyoke van (ma ezt ugy mondjuk, hogy valos gyoke).
    De ott voltak a harmadfoku egyenletek. Mindig van egy valos gyok,
de neha harom is. A harom valos gyok matematikus meghatarozasa viszont
igenyli a komplex szamok hasznalatat. A kozepkorban meg rendeztek
matematikai tornakat. Fibonacci tobbek kozott arrol is hires volt, hogy a
harmadfoku egyenlet-megoldo versenyeket rendre megnyerte. Ebbol gondoljak
a tudomanytorteneszek, hogy ismerte a Cardano kepletet, es hasznalta a
komplex szamok fogalmat. Ezt persze titikban tartotta, mert a tobbi tornat
is o akarta megnyerni.
    Sajna nem emlekszem Fibinacci mikor is elt pontosan. Megkerek
valakit nezzen mar bele egy konyvbe es irja be.

Horvath Pista