Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 26
Copyright (C) HIX
1992-04-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Ertelmiseg, tarsadalmi kulonbsegek, eloiteletek (mind)  46 sor     (cikkei)
2 Az ominozus aszimmetria (mind)  33 sor     (cikkei)
3 pozitiv diszkriminacio (mind)  41 sor     (cikkei)
4 Nem e1rtelek, Sze1kely Zolta1n (mind)  31 sor     (cikkei)
5 A veszelyes aszimmetria (mind)  33 sor     (cikkei)
6 Diszkriminacio es bunbakosdi (mind)  63 sor     (cikkei)
7 Ha mar diszkriminacio legyen pozitiv (mind)  11 sor     (cikkei)
8 affirmative action (mind)  56 sor     (cikkei)
9 A szimmetria (mind)  6 sor     (cikkei)

+ - Ertelmiseg, tarsadalmi kulonbsegek, eloiteletek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok! Mar regota olvasom a SZALONt, csak hallgattam.

Megis csak megszolalok, mert ez a tema regota izgat.

5-6 evvel ezelott olvastam egy konyvet. 4 tanulmany volt benne a magyarorszagi
zsidokerdesrol. Magam nagyon pozitivnek ereztem a tanulmanyok hangjat, igaz,
a mult szazad vegetol csak e-szazad kozepeig tekintette at a kerdest. Elitelek
mindennemu negativ megkulonboztetest es szarmazashoz kotott eloiteletet. Ezert
a multbeli esemenyek miatti haborgasomat kisse csillapitotta a konyv elso tanul-
manyanak szerzoje (nem emlekszem a nevere, de autentitasat az adta, hogy ak-
tiv, hivo zsidonak allitotta be magat), aki a magyar tortenelmen vezette ve-
gig ezt a kerdest es kimutatta, hogy Istvan koratol a szazad elejeig, meg ha
volt is Magyarorszagon antiszemitizmus, mindig lenyegesen enyhebb volt, mint
a szomszedoknal, ezert a zsidoknak Magyarorszag az Europai antiszemitizmus
elol viszonylagos vedelmet nyujtott. Nem tudtam pl., hogy az 1848-as szabadsag-
harcban a magyarorszagi zsido kozosseg - szamaranyat joval meghalado mertek-
ben - vett reszt Kossuth oldalan egy onallo zsido szazad (vagy ezred (?)) kial-
litasaval, ami komoly harcokban is resztvett.

Textilvegyesz multamnak van egy nagyon pozitiv tapasztalata: a zsido csaladok
nagyon komolyan vettek, hogy TANULNI, TANULNI, TANULNI! Ha van valami aszimet-
ria, az pl. ennek koszonheto. Magam nagyon rossz neven vennem, ha az aszimetria
nem ugy oldodna fel, hogy EZ az eletvitel valtozna meg es nem a tarsadalom ege-
sze valasztana azt, hogy: TANULNI, TANULNI, TANULNI!

A font emlitett konyv is targyalta ezt a kerdest: a zsido csaladoknal a muvelo-
des, a kultura az elet meghatarozo eleme volt es ahogy tudom, ma is az.

A nemzetkozi tudomanyos es feltudomanyos sajtoban is folmerult mar a Kelet Eu-
ropa-i szellemi bazis katasztrofalis helyzetenek a kerdese (pl. New Scientist
egyik cikkeben, februar kozepen). Ha ezt tekintjuk, meg azokat a lehangolo
hireket, hogy a mai ifjaknak mi a velemenyuk a tanulasrol (bele ertve sajat
21-23 eves gyermekeimet is, akik otthagytak az egyetemet, mert kilatastalan-
nak erzik a jovojuket egy lerobbano szinvonalu oktatas alanyaikent), akkor az
az aszimetria, ami szamomra pl. a zsidokat pozitiven megkulonboztette, nem a
kivant iranyban fog feloldodni.

Tud-e valamelyikotok valami pozitiv esemenyrol, ami arra utalna, hogy a mai
allamvezetes az oktatas, a szellemi bazis - aminek szerves resze a kutatas -
kerdeseben mar valamit lepett, vagy legalabbis eljutott arra a szintre, hogy
elhatarozza, hogy lepni akar? Tavaly novemberben, amikor otthon jartam, meg
csak az volt vilagos, hogy "ezek a gondolkodo emberek objektiv velemenyukkel"
kellemetlenek a vezetesnek es tudasuk sokkal inkabb hatranyt jelent szamukra,
mint barmifele elonyt.

Tisztelettel:    Cser Ferenc
+ - Az ominozus aszimmetria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves SZALONtagok,

	Me'g ha a matematikusok, termeszettudosok es hasonlo pontossagra torekvo
olvasok kisebbsegben is lennenek, akkor is csodalnam, hogy senki nem ker-
dezte meg Szekely Zoltant, vagy egymast, vagy sajat magat: mit ertunk t.k.
tarsadalmi aszimmetrian? Hogy lehet azt eszrevenni, hogy lehet kvantifikal-
ni ("oh, most mar sokkal kisebb, mint hat eve volt..."), stb. Ha ezeket az
ALAPVETO kerdeseket elfogadhato modon sikerult megvalaszolni, akkor nezzuk
meg: mik a pozitiv es negativ hatasai -- egy kis csoporton, egy varosban,
egy orszagban/orszagszovetsegben, stb.
	Szekely Zoltan axiomaja, hogy a veszelyerzete az aszimmetriat "okozoknak"
arra (kellene) keszteti (kesztetni) oket, hogy megprobaljak csokkenteni az
aszimmetriat. Ez engem bizony az alaposan kiprobalt gleichschalt-olasi ten-
denciakra emlekeztett -- a kozponti diktatura szellemi es fizikai modsze-
rekkel eltunteti a maskent gondolkodokat/kinezoket/hivoket/stb.
	Probaltak persze az aszimmetriat okozok a tortenelem folyaman csokken-
teni a (me'g mindig nem definialt) kulonbsegeket. Pl. egy gyakori jelenseg
volt a kereszteny hitre valo onkentes/kenyszeritett kiteres. Van, amikor ez
"segitett" (Disraeli Anglia miniszterelnoke lett, a marrano-k tuleltek az
inquiziciot), de a kozelmultban a nurnbergi es hasonlo torvenyek szemeben
edes keveset jelentett az ilyen asszimilaciora valo torekves. (Apropos, most
ket "sz" kell, mert az ADsimilatio-bol jon, mig az aszimmetriaban az "a"
fosztokepzo...). Mit lehet me'g tenni? Kenyszer alatt, vagy onkentesen le-
mondani ertelmisegi hivatasokrol -- szenvedje meg az egesz orszag ezt a
dicserendo tarsadalmi celt. Beszelhetnenk me'g a haj szokere valo festese-
rol, a nem-kivanatos orrok plasztikai sebeszettel valo atformalasarol,
visszaragaztani a circumcisio altal elvesztett reszt, de talan ezt is be-
sorolhatjuk a tarsadalmilag kevesbe lenyeges torekvesek koze.
	Hat eddig csak ezek jutottak eszembe, mint lehetosegek. Talan, ha bir-
tokunkba jut az aszimmetria fent hianyolt definicioja, mas kivanatos teve-
kenyseget is megvitathatunk...

	F. Miki
+ - pozitiv diszkriminacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A pozitiv diszkriminacio elve az, hogy megtalalni a kivalto okot, es ezaltal
pontosan meghatarozni azt az embercsoportot, amelyik hatranyban van a tobbiekkel
szemben, es azt elonyben reszesiteni, fuggetlenul attol, hogy a csoport specifi-
kacioja rasszista, szexista, vagy pista (hja kerem, a 'p' betuvel kezdodo nevu-
eket, mivel kozepen vannak a nevsorban, nem feleltetik annyit, mint az a betu-
seket vagy z-betuseket, tehat kevesebbet fognak (meg)tanulni, tehat onhibajukon
kivul hatranyos helyzetuek, ezt a felvetelin figyelembe kene venni (bocs)). Ez
egy szociologiai feladat, es messze nem mindig konnyu, hisz peldaul a zsido
szarmazasuak valoban tul vannak reprezentalva az egyetemeken, de ennek oka nem
a szarmazas, hanem pl. az ertelmisegi csalad. Ha az ertelmisegen belul is tul
vannak reprezentalva (nem tudom), akkor ennek is meg kell keresni az okat, pl.
specialis neveles. Ha a szociologiai vizsgalat azt mutatja ki, hogy a specifika-
cio igy, es nem mas szempontok alapjan valogatott embercsoportra pontos, azaz
a tulreprezentaltsag *oka* semmi egyeb nem lehet, mint zsido szarmazasuk, tehat
ez a szarmazas unfair elonyoket biztosit nekik (biztos vagyok benne, hogy nem
igy van), akkor csak ugy maradhatunk konzisztensek, ha pozitiv diszkriminaciot
(numerus clausus-t) vezetunk be az egyetemi felvetelin  a nem zsido szarmazasu
jelentkezok javara.
Ennek nem kene szornyen hangzania, persze ugy hangzik, de ennek az oka az, hogy
mindannyian a tortenelemre gondolunk, ez viszont teljesen fuggetlen ettol a gon-
dolatmenettol. Ilyen ertelemben a 'zsidozas' teljesen normalis dolog, egy szoci-
ologiai csoportrol nyugodtan lehet beszelni. Arrol is, hogy valoban a zsidosag-e
az a jol illeszkedo csoportspecifikum, amely tul van reprezentalva a kommunis-
takon belul, vagy megint csak valami masrol (ld. ertelmiseg) van-e szo.
De azert ez a pelda mutatja, hogy a pozitiv diszkriminacioval vigyazni kell (na,
ez nagy bolcsesseg volt ;-)). En peldaul a konkret szazalekok megnevezesenel
huznam meg a hatart. Ez mar szerintem nem engedheto meg (meg akkor se, ha az MIT
csinalja:-). Persze nem olyan konnyu masfajta normativ szabalyozast talalni,
nekem legalabbis semmi se jut az eszembe. Ugyhogy abban kene maradni, hogy a
tarsadalmi igazsagossag ugyis csak az emberek erre valo erettsegen keresztul
valosulhat meg, azaz akkor, ha norma nelkul is lehet pozitiv diszkriminaciot
csinalni anelkul, hogy ezzel visszaelnenek.

Roboz Andras

Ui. a tarsadalmi igazsagossag egyenlo eselyekre valo torekvest jelent, ez
valoban legtobbszor szimmetriara valo torekvest eredmenyez. Az aszimmetria
onnan ered, hogy  mivel kulonbozoek vagyunk (ami egy nagyon jo dolog), az
egyenlo eselyeket is kulonbozokeppen hasznositjuk. Errol lehet mint 'eredendo
igazsagtalansag'-rol beszelni, de nem erdemes, leven nincs jobb alternativa.
Tehat torekedjunk a szimmetriara, es oruljunk, hogy sose fogjuk megvalositani.
+ - Nem e1rtelek, Sze1kely Zolta1n (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nagyon bu2szke voltam magunkra, hogy megdi1cse1rte1l, me1g nem mentu2nk
tu1l messze hangnem tekintete1ben, e1s o2ru2ltem, hogy gondolkoza1si
ido3t ke1rte1l, hiszen e1n hata1rozott ke1re1sekkel fordultam hozza1d:
dokumenta1ld bizonyos a1lli1ta1saidat. Sajna1lattal veszem e1szre, hogy
valo1szi1nu3leg nem olvastad a hozza1szo1la1somat (erre utal az is, hogy
kitartasz az `aszimmetria' szo1 hiba1s, ke1t sz-es i1ra1smo1dja mellett).

>A magam reszerol tovabbra is a Findler Miklos
>szamara irando valasz megfogalmazasat tartom
>elsodlegesnek - remelem, het vegeig sor kerul-
>het ra - nemcsak azert, mert ovele kezdodott
>a jelen vita, hanem azert is, mert _egyedul_
>teljesen remenytelennek tartom az osszes fol-
>merult kerdes erdembeli megvalaszolasat.
Nem szeretne1m, ha csak Findler Miklo1snak va1laszolna1l. Ez ugyanis nem
maga1n-leveleze1s. Aki `a magyar zsido1sa1gnak' (aka1rkit e1rt is ezen,
aka1r koponyame1ret, aka1r hitko2zse1gi ado1fizete1s, aka1rmi alapja1n
szelekta1l) valamife1le ko2zo2s politikai alapa1lla1st tulajdoni1t (pl.
kollabora1nssa1g), annak dokumenta1lnia kell az a1lli1ta1sa1t,
ku2lo2no2sen, mivel ez az a1lli1to1lagos csoport (amelyro3l kora1bban
me1g hajmereszto3bb dolgokat i1rta1l, pl. hogy o2sszetarta1suk
`majora1lja' a ko2ztu2k fenna1llo1 egye1b viszonyokat) nem rendelkezik
szo1cso3vel, nem nyilva1nul meg mint szervezet vagy alakulat. Tova1bbra
is fenntartom, hogy dokumenta1la1s hia1nya1ban (belee1rtve azt is, hogy
mit tartasz az e csoporthoz tartoza1s meghata1rozo1 isme1rveinek)
SZALON-ke1ptelen, amit i1rsz, e1s nemhogy vita1ra, de a ha1lo1zaton
valo1 ko2zle1sre is e1rdemtelen.

Szo1val gondolkozz me1g egy kis ido3t, ke1rlek.

U2dvo2zlettel -- KL
+ - A veszelyes aszimmetria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

1.Szekely Zoltan szerint a tarsadalomban a kulonbozo kisebbsegeknek
nagyjabol szamaranyuknak megfeleloen kell szerepet vallalniuk,mert,ha
nem, ugy robbanasveszelyes helyzet alakul ki.
2.Szekely szerint a zsidok aranytalanul sokan vannak kiemelt szerepekben.
Ad 1.:
Egy ember tobb kisebbseghez is tartozhat.Lehet pld. no es zsido es
munkas szarmazasu egyszerre. Igy aztan az aranyos kepviselet kriteriuma
egyszerre tulhatarozza a problemat,es a megoldas -szerencsere- lehetetlenne
valik. Arrol nem is beszelve,hogy bizonyos aszimmetriak esetleg kifejezetten
udvosek. Elofordul, hogy,mondjuk, zeneszek kozott sok a zenesz-gyerek.
Uldozobe vehetnenk ezt a jelenseget,mondvan,hogy az egeszseges tarsadalmi
anyagcsere-aramlas megkivanja, minden mindennel aranyanak megfeleloen
keveredjen,es eme magasztos elv alapjan a zenesz-gyerekek csak a zeneszek
tarsadalmi aranyanak megfeleloen nyerhessenek felvetelt a Zeneakademiara.
Okos lenne ez?!
Ad 2.:
Ha a zsidosagot tarsadalmi aranyanak megfelelo (szimmetriat garantalo)
szerepvallalasra akarjuk kenyszeriteni,sajnos,meg kell hataroznunk,ki a
zsido.Es ez nem konnyu,sot,batorkodom kijelenteni,ertelmetlen feladat.
A szulei altal megkeresztelt,amugy hajthatatlanul ateista,de Horthy
jovoltabol dokumentalhatoan szintiszta (?) zsido minek tekintheto? Es
ki dont e kerdesben?Es a zsido apa,kalomista anya kozos gyermeke?Vagy
megforditva?Es az egynegyed zsido,aki mellesleg a masik haromnegyedtol
tortenetesen nemi dzsentroid antiszemitizmust is orokolt (valoban
letezo szemely,kedves baratom,de biztos mindenki ismer ilyen
bonyolult lelkeket,akik rakoncatlanul ide-oda tartoznak a rendszereto
politikai gondolkodok legnagyobb bosszusagara).
Nem artott volna,ha Szekely Zoltan absztrakt teoretizalo furora (szenvedelye?)
mezalianszra lepett volna a ketes szarmazasu "common sense"-szel,mielott
nyilvanosan megfogannak Szekely ur elmelkedesei arrol,hogy az igazi belgak
hova is alljanak.
Jan van Korner
(Brusszel,foter)
+ - Diszkriminacio es bunbakosdi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szabo Zoli (vagy a benne bujkalo kisordog? ;-) igy foglalta ossze velemenyemet
a minap:

>Hetyei ur a numerus clausus, mint intezmeny ellen agal valamennyiunk
>egyetertesere apellalva. Persze o is tudja, hogy az MIT-n, a Harvardon es
>valoszinuleg a legtobb amerikai egyetemen egy puha, de explicit numerus
>clausus van ervenyben, amely a noket es az etnikai es faji kisebbsegeket
>preferalja.

 Kosz Zoli a figyelmeztetest, raebresztettel, hogy nem egeszen azt irtam, amit
irni szerettem volna.
 Valojaban csak azt nem tudom elfogadni, hogy egy "elonyos helyzetu" csoport
reszesedesaranyat valami kozos jobol felulrol limitaljak, es nincs kifogasom
azellen, hogy egy "hatranyos helyzetu" csoportnak kotelezo minimalis reszesedest
irjunk elo. Matematikus leven, tudom, hogy amit most mondok, az onellentmondas:
kotelezo minimum-reszaranyt eloirni a munkasszarmazasuaknak ugyanugy
diszkriminal a nem-munkasszarmazasuak ellen, mint ahogy a Horthy-rendszer
beli numerus clausus diszkriminalt a zsido szarmazasuak ellen.

 Szubjektive viszont talan ertheto, mire gondolok, es valoszinuleg a legtobbunk
-eltekintve a kemeny fasisztaktol es a kemeny liberalisoktol  a skala ket
szelen- hasonloan erez: szivesen latjuk az elesettek felkarolasat, de irtozunk
a tehetsegesek eroszakos visszanyomasatol.

 Valahol ez az elso ranezesre a pszichologiai paradoxonok korebe tartozo
intuicio racionalisan is megfoghato, ha ahelyett az igen/nem kerdes helyett,
hogy diszkriminaljunk-e , azon vitatkozunk, hogy _mennyire_ diszkriminaljunk.
Akkor egyertelmuve (?)valik, hogy "rossz" az olyan diszkriminacio, amely sokat
vesz el egy kis csoporttol azert, hogy keveset adjon egy nagynak, es
jo az, amely a forditottjat teszi.
 (Mar latom, hogy holnap ozonleni kezdenek hozzam az egykori foldbirtokos
arisztokratak gratulalo levelei az elozo mondatomert, es akkor majd
megint szabadkoznom kell, de sajnos a fentieknel jobban pillanatnyilag nem
tudom szavakba onteni a gondolataimat. Bar ki tudja, lehet hogy tenyleg
nem volt igazsagos a foldosztas ;-)

 Volt viszont egy masik fontos momentum is, amelyre a diszkriminacio
kerdese mellett egyenlo hangsuly szerettem volna helyezni: a "bunbakosdi"
nevu jatekra. Fuggetlenul attol, hogy pozitive vagy negative diszkriminalunk,
szerintem veszelyes es demagog konkret bizonyitekok nelkul egy olyan
allitast propagalni, miszerint A csoport tagjai azert alultaplaltak szellemileg
vagy fizikailag, mert B csoport tagjai elfogjak eloluk a napfenyt.
 Vannak olyan helyzetek (pl. gyarmatositas) amikor ebben az allitasban
van valami, de tortenetesen Kelet-Europaban es tortenetesen kisebbsegekkel
kapcsolatban ez nem szokott igaz lenni. Nem azert eltek jobban pl. a romaniai
magyarok a Ceasescu-era alatt, mert elettek a romanok kenyeret, hanem mert
tobb kapcsolatuk volt egy Romanianal gazdagabb orszaggal, Magyarorszaggal.
Viszont belulrol (Romaniabol) nezve ez nem lathato, igy a "bozgorok megeszik
a kenyerunket" tipusu allitasok jol eladhatok, es jol elterelik a figyelmet
a kenyerhiany valodi okairol.

 Ugy gondolom, hogy mara a populistak is rajotek, hogy a cselekedetekben
kovetkezetesen vegigvitt bunbakosdi nekik is tobet art mint hasznal, ezert
probalkoznak olyan "kecske is jollakik, kaposzta is megmarad" megoldasokkal,
ahol verbalisan uszitunk egy bunbak-csoport ellen, de mielott elszabadulna
a pokol, gyorsan bunbakot valtunk.

 Szivesen hallanam a velemnyeteket arol, hogy -fuggetlenul attol, hogy
a bunbakosdi termeszetesen erkolcstelen- elkepzelheto-e, hogy modernizalt
valtozataban esetleg ugy veszeljuk at, mint egy influenzat vagy meginkabb, mint
egy novekedesi zavart, es nem ugy, mint egy pestist.

					Udvozlettel, Hetyei Gabor
+ - Ha mar diszkriminacio legyen pozitiv (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Most olvasom a Hirmondoban:

>Goncz Arpad szerint a szlovakiai magyar nemzeti kisebbseg es a
>magyarorszagi szlovakok problemait egyarant ugy lehetne megoldani, ha
>tobbletjogokat adnanak nekik. Az allamfo a Narodna Obroda cimu pozsonyi
>lapnak adott interjuban kifejtette, hogy a pozitiv megkulonboztetes
>lehetove tenne, hogy a kisebbsegek deklaralt jogai a gyakorlatban is er-
>venyesuljenek.

 Kommentar?
				Sziasztok, H.G.
+ - affirmative action (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A magyarorszagi zsidosag nem vallasi es nem etnikai kategoria (azaz
nem feltetelenul es nyilvanvaloan az, ha igen akkor en nem vagyok zsido
hiszen vallasos nem vagyok, anyai nagyanyam pedig nem volt zsido)
Az ertelmisegi szulokkel rendelkezok csoportja sokkal jobban tulreprezen-
talt az ertelmisegen belul mint a zsido eredetueke, mitobb ha magukat
az ertelmisegieket definialjuk egy kategorianak akkor azt tapasztaljuk, hogy
ok mind ertelmisegiek, es a nemertelmisegiek 0 szazalekban ertelmi-
segiek, ami megiscsak dobbenetes:-)
 Az affirmative action egy reakcio, amit a tarsadalom vezetoi gyogymodkent
alkalmaznak, es nem aszimmetriak, hanem eloiteletek ellen.
Joan Birman, Karin Uhlenbeck, Dusa McDuff nem jo, hanem egyenesen nagyon jo
matematikusok, ennek ellenere meg ok is talalkoztak avval a nezettel, hogy
a nok alkalmatlanok a matematikara. Teny, hogy az elit egyetemek
tenured pozicioiban 300-bol van ketto no, hogy az amerikai matematikus
akademikusok kozul egy (Uhlenbeck) no, mikozben semmifele jele nincs annak
hogy a matematikara iranyitottabb lanyok szemernyit is gyengebbek lennenek
a fiuknal. Az affirmative action hivei avval ervelnek, hogy role-modellek
hianyaban a nokkel, feketek kisebbsegi tudata erosodik, van aki azt is
hozzateszi, hogy a kozepiskolaig a feketeket (es esetleg a lanyokat is)
kulon intezmenyekben kepezzek, hogy a tarsadalmi szerepkenyszerek ne
erjek oket abban a periodusban, amikor olyan kepessegek, mint leadership
onertekeles kialakulhatnak.
 Ugyanakkor az amerikai tarsadalom telibekapja az eloiteletektol duzzado
mozikat, magazinokat, iskolakat, bizonyos egyhazakat, ugyhogy ami tortenik:
morgas az affirmative actionnal szemben.
Mi tortent az Oscar-dij atadas elott?
A Queer Nation beduhodott, hogy a Hollywoodi filmekben a leszbikusok es
a gay-ek ongyilkos hajlamuaknak vagy pszichopataknak vannak abrazolva
(az arab-amerikaiak tul kevesen vannak ahhoz, hogy a permanensen olaj-
hienanak vagy terroristanak bemutatott arabok miatt balhezzanak).
Ugy gondolom, hogy igazuk volt, az amerikai tarsadalom hajlamos elfogadni
a filmek altal sugallt vilagkepet. Az Oscar-dij atadason: 1. AIDS-szalaggal
vonult fel mindenki. 2 Eloszor az Oscar torteneteben egy elhunyt muvesz he-
lyett azonos nemu elettarsa vehette at a dijat. Gondolom ez egy megegyezes
volt, de hogy amerikazzak egy kicsit, a message atjott, es a message jo volt.
En a male-dominant literature, male-dominant history ugyben nem tudok
allastfoglalni, de abban lehet valami, hogy az uralkodo kultura dominanciaja
az oktatasban kisebbsegi komlexust okozhat akar a feketeknel, akar
a tortenelmileg" alulertekelt" csoportoknal.
Magyarorszagon a helyzet sokkal rosszabb, ujra "2500 eves magyar kulturank"
hanyatlasarol beszelnek a suk-sukozo felanalfabetak, ez rossz jel.
A Werboczi harmaskonyvre es a Csemegi-kodexre mint jogforrasra valo hivatko-
zasok MDF-politikusok szajabol, a Magyarorszag legyen a magyaroke (a
FORUM-idezet Sebestyen Belatol a magyar fajvedo mozgalom egyik prominens
"alakjatol" szarmazik.) a Mindszenty-kultusz hierarchikus csalad es tarsa-
dalom modellje, a nyilt es buszken vallat xenofobia, skinhead-POFOSZ-nep-nemze-
ti szovetseg, altalaban ez az egesz Vatra Magyaresca a maga kemeny kormanyzati
poziciojaval azt mutatja, hogy nekunk sokkal banalisabb problemaink vannak
kisebbsegugyben mint az affirmative action.

Az affirmative actiont mint szelekcios mechanizmust nem tudom tamogatni
de nem vagyok hajlando elvetni sem, szukseges rossznak tartom, amit
szeretnek nem ujabb konfliktusok okozojank latni.
 Azt viszont elfogadom, hogy az affirmative action partoloi altal megneve-
zett tarsadalmi problemak leteznek es figyelni kell rajuk, nagyjabol
igy allok a kornyezetvedokkel is. EG
+ - A szimmetria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gondolatkiserletet ajanlok: tudna valaki mondani egyetlen tarsadalmi
  tenyt, amely "szimmetrikus" viszonyt tetelez? (A "szabadpiac" e vonat-
  kozasban "nem er", mert az az ideologiai almok mufajaba, s nem pedig
  a tarsadalmi tenyekebe tartozik. :-))

      Udv: Borocz Jozsef ;-) ( <-- aszimmetrikus smiley)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS