Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 842
Copyright (C) HIX
1997-10-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Gallup, statisztikakak (mind)  20 sor     (cikkei)
2 Orvosok, parak (mind)  46 sor     (cikkei)
3 Meg mindig Jeruzsalem, ... (mind)  222 sor     (cikkei)
4 'Adossag' Bende Sandornak #838 (mind)  96 sor     (cikkei)

+ - Gallup, statisztikakak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Toth Mihaly:

TM>>>Ezek a statisztikak sehol a vilagon nem jonnek be pontosan.

>>Ha jol  emlekszem a Gallup minden amerikai elnokvalasztast 3-5%
>>pontossaggal eltalalt a 30-as evek ota

>Gyanitom, hogy az ottani politikai szituacio es az itteni egy
>kicsit mas.
A "sehol a vilagon " nekem azt jelenti, hogy sehol a vilagon.

>Az allitasom, formailag teljes, valojaban csak reszleges
>cafolatara mindenesetre jo pelda.

Ezt hogy kell erteni ?  Csak azt cafoltam amit mondtal, de azt nem amit
ezzel sugallni akartal ? De ha a kiindulo allitas hamis akkor a
sugallatokkal is van valami baj, nem ?

Udv
BFS
+ - Orvosok, parak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Akos:
>Ha a lazat lenyomod egy
>lazcsillapitoval attol meg "vidaman" beteg marad az illeto.

Meg fogsz lepodni. Kisgyerekeknel gyakran az egyetlen dolog amit tenni
lehet, az a lazcsilapitas. Es meggyogyulnak.

>ha nem magyarazzuk meg egy embernek, hogy az allando
>stresszes allapotabol kifolyolag szenved a gyomorfekelyetol, akkor akar
>bele is fulladhat az Almagel nevu gyogyszerbe, nem fog rendbejonni.

Igen, az Almagel nem igazan jo megoldas. De a nyugodt stresszmentes
elet sem. A fekelyt 90%-ban egy bakterium okozza, es antibiotikumokkal
kezelik.

>Kulonosen igaz ez a szenvedely-betegekre. Ok - ahelyett, hogy szembe-
>neznenek a problemaikkal - az alkohol, narko, stb.-hez menekulnek.
Ebben igazad van, de nem minden betegseg ilyen.

Kolera es kut:

>Viszont abban az esetben, ha nem a kutat hasznaltak volna allati hulladek
>tarolasara, vagy a tuz sokezereves ismerete utan felforraltak volna a
>vizet, akkor bajosan indulhatott volna el a jarvany.

1. Nyomokut volt, aminek a fogantyujat szerelte le a mernok.
2. A kolera terjedesehez nincs koze az allati tetemeknek, es ivokutakba
soha, soha nem taroltak allati tetemeket. Ezt csak akkor leptek, (s
foleg a Balkanon) ha ellenseg foglalta el a teruletet, es ki akartak
szurni veluk. A kolera a rossz, nem letezo csatornazas miatt terjedt az
ivovizzel, a szenyle beszivargott a kut vizebe. (Pontosabban, a
kolerabacik a beteg urulekevel terjednek.)
3. A viz felforralasa csak azutan terjedt el, hogy bebizonyitottak,
hogy a mikroorganizmusok okozzak a legtobb betegseget.  Apropo miert
kellene felforralni a vizet? Hiszen a betegseg pszihes okokbol keletkezik.
:-))

>Nehezen hiheto, hogy csupa derus, vidam ember elt volna ott. Az erzelmi-
>leg lepusztult, depresszios, pesszimista ember sokkal nehezebben all ellen
>barmifele fertozes ellen, ami lehet anyagi (pl. betegseg),

Es hogyan javitotta meg ugrasszeruen ezeknek a "lepusztult,
depresszios, pesszimista" embereknek a lelkiallapotat a leszerelt kut ?

Udv
BFS
+ - Meg mindig Jeruzsalem, ... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt VITA!

Cserny Pista ezt irta:
>A multkor felsorolt ot konyv mindegyiket Te voltal szives ajanlani kozel
ket
>evre visszanyulo vitaink soran. Igaz, hogy akkor meg nem magaztal... ;-)))

Igen az ot konyvet IS emlitettem 2 eves vitaink soran, de konkretan, a Je-
ruzsalem, Kafernaum es Nazaret vitaban nem azok voltak az en hirforrasaim,
azokbol Pista nem nagyon olvasott el egyet sem. Elsosorban itt Thiering es
Ahmed Osman ket-ket konyvet hoztam fel. Thiering konyveit Pista kezbe sem
veszi, mert:

>1. Az Interneten tajekozodtam, s a velemenyeket, vagy a konyvekbol
>   kimazsolazott ADATOKAT (utobbinal a vilagnezet aligha szamit!)
>   mindenfele vilagnezetu emberek irtak (ateista, zsido, protestans stb),
>   nem tudok rola, hogy akarmelyikuk is jezsuita lenne...

Ez logikus hozzaalas, kulonosen egy a hitet felto ember reszerol. Ami
rosszat
irnak rola, azt elfogadja, ami jot, azt nem. Remek, gratulalok. En egyebkent
a jezsuitat ugy emlitettem, hogy o is nyilatkozott a konyvrol es a nyilat-
kozatat nem tekintettem szentirasnak, ergo "megvadoltam"
>2. A jezsuita ujabb (negyedik, vagy otodik alkalom mar?) alaptalan
>   megvadolasa nem eppen ildomos, es nem o"t minositi... :-((
es nem alaptalanul, hanem bosegesen megalapozva, mert en Pistaval
ellentetben
elolvastam Thiering konyveit es ahol csak tehettem, ellenoriztem a
forrasait.
Hogy ez engem minosit? Ebben egyetertek Pistaval, igen ez engem _minosit_! A
tudomanyos gyakorlat eppenhogy ezt kivanja meg es nem eloiteletek,
ideologiak
moge buvast. Minosit = minoseget jelent ;-))

Kafernaum, Nazaret:

>Ez valoban igy van. De a mi vitankban nem latok ilyen problemat. Kafarnaum
>esete egyszeru, mert Josephus es a rabbinikus irodalom is nev szerint
>emliti. Nazaretet pedig mind a kereszteny hagyomany mind a masodik szazadig
>visszanyulo zsido hagyomany egyertelmuen Nazaret neven emliti, nem tudok
>mas nevrol, ami szamitasba johetne. Igy az a puszta teny, hogy Josephus nem
>emliti meg nev szerint, nem lehet komoly kifogas alapja. Hogy hivtak volna?

Kafernaum ugyeben elismerem, igaza van. Mar a gorogok alapitottak, ebben
tevedtem. Abban is, hogy Thieringre hivatkoztam, holott Osmanra kellett
volna. Nazaretet a herodesi idokben (-21 es +80 kozott) alapitottak, egy el-
vileg Jezus elhetett Nazaretben, bar a valoszinusege emiatt csekely, hogy
ep-
pen a gyerekkorat toltotte ott. A varosok a Cultural Atlas of Bibel-ben sze-
repelnek, most megnezhettem, a vitank idejen nem volt a kezemben meg.

Hivatkoztam az Oszovetsegre, ahol a Nazareust emlitik:
>Eleg, ha a hivatkozast megadod. De hogy jon ez a varosnevhez?

Ime az adatok: Mozes 4. konyveben 6:2, 4, 13, 18, 19, 20, 21, Birak
konyveben:
13:5, 7, 16:17 es Amos profeta konyveben:2:11. Ez utobbi igy hangzik:

"Es profetakat tamasztottam a ti fiaitok kozul es nazirokat a ti fiaitok
kozul.
"

A Birak konyvenek 13:5 passzusaban a magyar forditasban nem szerepel a
Nazarit.
A King James-ben: a "mert Istennek szenteltetett" igy szerepel: "shall be a
Nazarit onto God". Egyebkent ez a passzus Samsonrol szol es az egesz jelenet
meglehetosen hasonlit Samuel szuletesere a Samuel konyvbol.

Hogy hogyan jon a varosnevhez? Nem tudom, talalgathatok. pl. hogy a
telepulest
azok a bizonyos Nazareusok alapitottak, vagy laktak. Nem biztos, hogy mar
varos
volt. Jezus meg inkabb volt nazarues semmint Nazaret-i. :-(

Ezt sajnos ujra ideznem kell, mert Pista sem-nem akar olvasni ;-))

>>A fenti betucsomag olvasata (a kerdojelekkel jelzettek bizonytalanok):
>>   Seh(?) - U - Sh(!!!) - A - M - M - Set(?) => ..ushamm != Urisalim.
>Elolvashattad volna az alabbi mondatot is!
>>>A regies jeleket is tartalmazo nev olvasata Ausamem vagy Rusalimum, mely
a
>                                               ~~~~~~~
>>>nyelveszek szerint a kanaanita Urusalim megfeleloje.
                        ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Elovastam azt a mondatot es a != azt jelenti, hogy nem egyenlo, nem azonos.

A Salem isten nevevel valo manipulalasrol tudok, Osman hivatkozik ra es meg-
cafolja.

>Attol tartok, hogy itt Te talaltal melle (alaposan) a dinasztiakkal, mert
>az atokszoveget nem a XVIII. hanem a XII. dinasztia idejen irtak. Abbol a
>korbol is van pontos es teljes nyilvantartasod?

Akkori idobol sem szarmazik adat arrol, hogy a Holt tengert ovezo domb-
videken levo varos follazadt volna, kulonosen, mert Arad akkor ott volt
es uralta a teruletet, masreszt egyiptom erdekeltsege nem volt szamottevo
a belso reszeken. Ezt Redford irja es nem "new age"-es konyvekbol valo. :-(

Pista stilusanak jellemzoi:

>>_Jeruzsalembe, a szent varosba_ lakoul..."
>>A kiemelt resz heberul: _Yurushalayim ha Qudesh_.
>
>Nem tudom, hogy melyik "szakerto konyv" jott elo ezzel a "zsenialis"
ervvel,
>de magunk kozott szolva ez a dilettantizmus magasiskolaja. :-((( Az arabok
>tudvalevoen azert nevezik szent varosnak Jeruzsalemet, mert hituk szerint
>Mohamed innen ment a mennybe. De konyorgom, mikor? Cirka 2000 (azaz
>KETTOEZER!) evvel Tuthmozis utan. A zsidok pedig azert nevezik szent

Lehet, de Jeruzsalem mellet ki-nem-szarado forras van es EZ tette szent
hellye, mint ahogy Heliopolis (On) is kinemapado forrasa miatti szent hely.
Arabok meg nem csak Mohamed ota leteznek. A nyelvuk sem akkortol szarmazik.

>varosnak, szent helynek (de ez JELZO es nem a varos NEVE), mert miutan
David
>idehozatta a frigyladat, Jeruzsalem lett Jahwe "lakhelye". De mikor? Kb.
500
>evvel (FEL EVEZREDDEL) Tuthmozis utan. [nem kiabaltam, csak kiemeltem]

Tenyleg mikor? Hiszen ez a vita alapja: mikor is uralkodhatott es ki volt
az a David! Mert fel evezreddel Tuthmozis (1280) utan mar Tiglath Piliser
III
dulta fel a Kanaant (731) es akkorra mar David es Salamon pusztan emlek (l.
Peter James: Centuries of Darkness, Rutgers Univ. Press, New Brunswick, 1993
es
ez szakkonyv, nem altalanos iskolas tankonyv!) David 1000 korul kellett,
hogy
uralkodjon, szep parhuzamban a XIX dinasztia nagyjaval, II. Ramses-el. Ugye,
azert nem elkepzelheto, hogy egyidoben ketten legyenek Kanan
megkerdojelezhe-
tetlen urai, nem is beszelve arrol, hogy Salamon ideje is atfed II.
Ramsessel.

>Egyszoval Tuthmozis korara a fenti ervek nem vonatkoztathatok.  Ha Mozes
>elso konyvet fellapozod, abban Abraham koraban Salem neven szerepel

Fellapoztam es mar Abraham idejen is szent hely volt, hivatkozom
Melchisedek-
re, ha mar biblikus idezetre van Pistanak szuksege (1Mozes 14:18). Es mikor
elt Abraham? Ki mondta azt, hogy Tuthmozis elott elt Abraham? Egyaltalan,
elt-e Abraham? Amikor a faraoval talalkozik, akkor hivatkozik arra, hogy a
szep feleseg miatt esetleg megolhetik, ezert vallja testverenek. Kesobb Gera
kiralyaval (Abimelech) ez ujra lejatszodik. Azutan unokajanak is ez a
gondja,
amikor Gera kiralyaval, Abimelech-el talalkoznak es hivatkoznak valakira,
akit megoltek a szep felesege miatt. Es Uriast a Samuel konyveben olik meg.
Nagyon az az erzese az embernek, hogy a Samuel konyve mar letezett akkor,
amikor Mozes konyveit osszehoztak! De nem csak ez a jel int ovatossagra, ha-
nem szamtalan mas is. Pl. a birak konyveben lejatszodik a levita agyasa
miatti
oldokles a benjamitak felett, es Mozes 1. konyveben Dina miatt Shechem
fiain,
akiknek a varosa - oh, milyen csoda! - veletlenul Shalem (1Mozes 33:18, de
Karolyi ezt eltagadja, a King James-ben talalhato meg). Shechemtol vasarol
Jakob foldet satra felvonasahoz! Abraham meg sirhelyet vasarol Sarahnak Je-
ruzsalem kozeleben (delre tole) a hettita Efrontol. Ide temetik majd Abra-
hamot es Jakobot is. Az analogia megint csak figyelemremelto.

Abimelech egyebkent Abi-kiralyt jelent (az Abi jelenteset nem tudom, de
renge-
teg nevben szerepel El(i)- es Je(o)- helyett! pl. Abiezer=>Eliezer, Abijah=>
Elijah, Abishua=>Jeshua=>Elishua=>Melchishua, Abiathar mint fopapi csalad az
esszen idokig fontos maradt) es a birak konyveben o mar kiralykent szerepel.

Visszaterve Davidra: profeta (pap) keni fol kiralynak, ahogy III. Tuthmozist
is a papsag valasztotta ki, jollehet nem egyikuk sem volt a dinasztikus
orokos.

>Jeruzsalem - tokeletes osszhangban azzal, hogy ekkor a kananeusok lakjak az
>orszagot. Ugyanebben a konyven tobbszor is felbukkan Kades neve, tehat _nem
>azonos_ Jeruzsalemmel. Mozes negyedik konyve is gyakran emliti Kadest a
>sinai pusztaban valo vandorlas soran, tehat Kanaanon _kivul_ fekszik
>(Edom hataran).

Termeszetesen szent hely nem csak egy van azon a teruleten. Magam is hivat-
koztam az Orentes volgyeben levo Kadeshre. Ebben is egyezunk: van masutt IS
Kadesh. A Negeb-i Kadesh-barnea azonban kerdojeles hely a Biblia atlaszaban,
nem tudjak azonositani. Ugyan a reteg az i.sz. 2. evezredbeli, de tobbet nem
ir rola, csupan annyit, hogy a  Biblia szimbolikus ertelemben hivatkozik ra:
itt erositettek meg a hituket Jahwe-ben. Szoval nem nyert, jobb ervet kerek.
Jeruzsalemet III. Tuthmozis idejen zommel huritak es nem kanaaniak lakjak,
akik egyebkent a hyksosokat kozvetlenul megelozoen telepedtek oda le.

>>A Biblia egyszer Salemnek emliti (Gen), maskor Jebusnak.
>Vedd eszre: Abraham idejeben kananeusok lakjak, ekkor hivjak Salemnek.
>Saul/David idejeben mas nepek (jebuzeusok?) lakjak, ekkor hivjak Jebuznak.
>David elfoglalja, ekkortol ismet az osi neven emlegetik.

Igen? Ismet? Jajj, de nagyon valtoznak az ott lako nepek! Amikor David
elfog-
lalja, miert kell eppen akkor a regi Isten tiszteletet a regi nevvel megpe-
csetelni? Furcsa egy logika diktalja ezt, raadasul meg adat sincs ra, csak
az excatedra kijelentes. :-(  Jeruzsalem nagyon regi telepules az allando
vizforrasa miatt. A hyksosok Ahmoz elol menekulve idaig vonulnak vissza.
Azutan jon III. Tuthmozis a hadjarataval, amikoris Megiddo ostromat itt
varja
ki, mint David Rabba varosaet. Nem ostromolja meg a varost (Kadesh), hanem
bekevel fogadja a faraot a varos foltehetoen hurita kiralya (Melchisedek?).
Egy Negeb-i telepulesrol elegge nehez lenne iranyitani Megiddo ostromat! De
van kozelebbi varos is, es akkor meg miert? Az Orentes melletti varost Tuth-
mozis ostrommal veszi be egy kesobbi hadjaratakor es annak nyomai az
asatasok
soran meglatszanak.

A "Vedd eszre" a mondat elejen "remek" stiluselem! Kioktato! Es ezek utan
meg csudalkozik Cserny Ur, hogy nem kivanom meg csak meg se szolitani, nem
tegezem. A tegezes valamifele kolcsonos tiszteletet foltetelez. Melbourne
ka-
tolikus lelkipasztoraval tegezodom, mert a tisztelet kolcsonos. De ha
valaki-
nek a "vedd eszre" a stiluseleme, azzal a tegezodes nem celszeru. Egyaltalan
az, hogy szobaalljak vele. Remelem, a tisztelt VITA ezt nem roja fel
bunomul.

A kora keresztenyi iratokkal kapcsolatos kerdest most nem kivanom ragozni.
Alkalomadtan majd kiterek rajuk. Az irodalom felsorolasat koszonom, meg-
probalom megkeresni es atbongeszni azokat.

Udvozlettel:

Cser Ferenc
+ - 'Adossag' Bende Sandornak #838 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sandor!

Az utobbi idoben elegge osszekavarodtak a levelek, igy adodott egy kis
restanciam, amit megprobalok csokkenteni.

> Ezt tudtommal senki nem vitatta. De innen odaig hogy minden betegsegnek
> pszihologiai alapja van, egy egeszen nagyot kell ugrani.
Ugyan miert? Gondolj bele, minden emberi betegseg az embert betegiti meg.
Ugyanazt a rendszert. Milyen alapon lehetne szelektalni? Ugyanabban a
"rendszerben" tesz kart. Az alapallapotot az "egesz-seg" adja, ami mar a
neveben is jelzi, hogy a szervezet egeszerol kell beszelni. Tehat a beteg-
seg = felbomlott egesz-seg. Az emberi szervezetben minden mindennel
osszefugg, igy a megbomlott egesz-seg is csak komplex modon hozhato
helyre.

> Hogy a
> kozepkori pestis peldajara visszaterjunk, szerinted aki azt hitte, hogy
> ot nem fertozi meg a betegseg, az meguszta ? Pl. aki erosen hitt az
> imaban, vagy amulettekben?
Akar a "cserebogarak hallhatatlansagaban" is! A hit (is) serkenti az
emberi vedekezo rendszereket, amik egy darabig ellen is allnak.

>Nem hinnem, mert akkor az egesz
> orvostudomany eleve mas iranyt vett volna, s ma amuletteket hasznalnank
> es imadkoznank ahelyett, hogy orvoshoz mennenk. Vagy az akkori orvosok,
> akik sok esetben nem hittek, hogy a betegseg ragalyos, es nyugodtan
> jarkaltak a betegek kozott ? Az a helyzet, hogy ugyanugy megkaptak mint
mas.
Szerintem itt is vissza kell kanyarodnunk az emberhez. Ha abban az orvos-
ban olyan szinten all a hivatastudat, miszerint neki eletben kell maradnia,
mert kulonben sok ember halhat meg, akkor ez kepviselhet szamara akkora
hajtoerot, hogy o nem betegszik meg. Az emberben rengeteg tartalek van.
Talan mondanom sem kell, hogy az agy 15%-a ill. az izomzat kb. 30%-ig van
tudatosan kihasznalva. Egy "veszhelyzet" hihetetlen dolgokra teszi kepesse
az embert. Erre biztosan te is ismersz peldat.

> Azt hiszem felreertettel. Te azt irtad, hogy lehet, hogy ami ma nem
> minosul tudomanynak az majd kesobb talan  igen. Erre irtam mint
> ellenpeldat, hogy ami 200 ill. 100 eve nem minosult tudomanynak az ma
> sem az, pl. a mesmerizmus ill. a christian science.
Ha nincs a messmerizmus, akkor ma nincs a hipnozis sem, vagy mas uton
kerul vissza a ma emberehez. Ennek ellenere a hipnozis sem mostani
"talalmany". Erre is nyugodtan lehet mondani a szokasos szoveget, hogy:
"mar az okori gorogok is...".
Messmer maximum abban lehet hibas, hogy nem a megfelelo kovetkeztetest
vonta le a megfigyeleseibol. Az vesse ra az elso kovet, aki meg nem
tevedett!
A "christian science"-rol nincs ismeretem.

> Mik a termeszetgyogyaszok "megismeresi modszerei" ? Pl. van-e olyasmi
> mint a  "double blind" kiserletek, statisztikai analizis stb. ?
> Tudtommal nem, mert az mar valodi tudomany lenne.
Kotozkodesnek hatna, de pl. az irodalomtudomany kriteriumai szerint az
altalad kepviselt tudomany sem tudomany.
En azert ovnek mindenkit attol, hogy amit nem erzekel az ot erzekszerve az
nincs.
A termeszetgyogyaszat ( TGY ) sokfele ismeretbol epul fel. Alapveto
allitasa, hogy az ember "ketkomponensu", azaz van egy lathato es egy lat-
hatatlan osszetevoje. A lathatatlan osszetevot agazatonkent tobb reszre is
bontjak. A lathatatlan osszetevot is meg lehet latni nagyon egyszeru
gyakorlattal, amit leir pl. B. A. Brennan: Gyogyito kezek c. konyveben
(Hunga-Print Nyomda es Kiado; Bp. 1993) a 41. oldalon. Meg tobb hasonlo
gyakorlat is letezik, a Web-en is talalsz egyet:
   http://ourworld.compuserve.com/homepages/health_/seeau.html.
Ha rakeresel a Netscappel Semyon Kirlian nevere, akkor szep u.n. aurafotot
lathatsz, ami egy fizikai lekepezodese az embert korulvevo energiaburok-
nak. Szabad szemmel azert szebb!
Ha erdekel, akkor folytatom.

> Az a problema, hogy
> ezekkel a tenylegesen objektiv modszerekkel semmilyen "para" allitas
> nem bizonyithato.
Es milyen objektiv meromuszerrel lehet megmerni, hogy en mennyire szeretem
a felesegemet, a rokonaimat, barataimat es egyaltalan az embertarsaimat?


> Atmennel-e egy olyan hidon, amelyikrol azt mondjak,
> hogy persze, hogy nem dol ossze, ha eleg erosen hiszel benne ? En nem.
> en elvarnam, hogy ugy legyen meretezve, hogy akkor is megalljon ha en
> tortenetesen ketelkedem, sot akar a muszereimet is felvihessem ra. :-)
Ennek kellene az alapnak lenni, hogy mindenki olyan erzettel lepjen ra egy
hidra, hogy az ugy van meretezve, hogy elbir. Azaz a hidepito megtette a
kotelesseget.
Hat ettol meg elegge messze vagyunk.
(bocs hidepitok!)

> P.S. Egyebkent van tapasztalatom a termeszetgyogyaszokrol, es az negativ.
Erre ugyanugy lehetne a masik oldalrol is peldat mondani, de az effele
szembeallitas sehova sem vezet. Abban szerintem megegyezhetunk, hogy aki
megprobalja a leheto legjobban teljesiteni az adott szakteruletet, az tud
segitseget nyujtani a raszorulonak. Ez kizarolag emberi kerdes. Ha
valasztanom kellene egy lelkiismeretes orvos es egy lelkiismeretlen term.
gyogyasz kozott, biztosithatlak, hogy az orvost valasztanam, meg akkoris,
ha nem volnek meggyozodve a kezelese pozitiv kimenetelerol.

Udvozlettel: Akos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS