Kedves (Hetyei) drusza'm!

Felke'rte'l a keringo"re, a'mba'r e'n erro"l ma'r i'rtam ne'ha'ny dolgot.
A felki'na'lt ing ta'n me'g illik is ra'm. Most mindenesetre magamra veszem.

A'ltala'ban ellenzem az a'llami finanszi'roza'st, kive've, ha olyan ko~zvetett
haszonro'l van szo', amit e'n kapok, de a ko~ltse'g ma'shol meru~l fel, e's
vagy nem tudom, vagy tu'l dra'ga ko~zvetlenu~l finanszi'rozni. (A ka'r
elha'ri'ta'sa't is haszonnak tartom.) Elvben teha't az ado'm a'll szemben a
va'rhato' hasznommal (hosszu' ta'vu' haszon esete'ben annak jelene'rte'ke'vel,
ami ma'r kamatla'bto'l, vagyis a gazdasa'g no~vekede'si u~teme'to"l is fu~gg),
valamint az ado'bo'l fizetett teve'kenyse'g re've'n elha'ri'tott vesztese'ggel.
A labda teha't a tuloldalon van: mindig azt kell bizonyi'tani, hogy valamit
e'rdemes ko~zvetve, az ado'mbo'l finanszi'roznom. (Itt az elso" szeme'ly az
a'ltala'nos alanyt jelenti.) Amiro"l ezt nem tudja'k velem, ado'fizeto"
(va'laszto'-) polga'rral bela'ttatni, arra nem haszna'lhato' fel a pe'nzem.
Majd megveszem magamnak, ha szu~kse'gem van ra'.

Teha't pl. aze'rt tartom a'llami feladatnak az alapoktata's finanszi'roza'sa't,
mert nekem va'rhato'an e'rdekem, hogy olyan ta'rsadalomban e'ljek, ahol mindenki
megfelelo" mu"veltse'ggel, ke'pzettse'ggel rendelkezik, mert akkor a ta'rsadalom
o~sszesse'ge'ben va'rhato'an nagyobb (anyagi e's egye'b) teljesi'tme'nyre
ke'pes. A fejlett orsza'gokban ma'r a sza'zad eleje'n nyilva'nvalo' volt, hogy
az a'llamilag finanszi'rozott alapfoku' oktata'sbo'l hosszu' ta'von va'rhato'an
az ado'fizeto"knek is haszna van. Az, hogy mekkora az elfogadhato' finanszi'-
roza's me'rte'ke, az a ko~ltse'g e's a va'rhato' haszon o~sszevete'se'bo"l
ado'dik. Ma a magyar korma'ny u'gy gondolja, hogy ez 10 oszta'lyt jelent;
e'n a jelenlegi magyar iskolarendszer szerkezete e's egye'b, gazdasa'gi,
ta'rsadalmi indokok alapja'n u'gy gondolom, hogy ez 12 oszta'ly kellene legyen
(amivel elkeru~lheto" lenne az oktata'si zsa'kutca'k teremte'se).

Ugyanakkor azt gondolom, hogy az ingyenes egyetemi oktata's nem e'rdekem.
U'gy ve'lem, az az e'rdekem, hogy a szege'ny tehetse'ges emberek is ja'rhassanak
egyetemre. Teha't elfogadhato'nak tartok egy a szocia'lis ko~ru~lme'nyeket e's
tanulma'nyi eredme'nyt egyara'nt figyelembe vevo" o~szto~ndi'j-hitel rendszert,
ahol - a'ltala'nos, az egyetemi oktata's ko~zvetlen ko~ltse'geit fedezo" tandi'j
mellett - a szege'ny (=alacsony jo~vedelmu") jo' tanulo'k tisztes o~szto~ndi'jat
kapnak, amibo"l fizetni tudja'k a tandi'jat e's a mege'lhete'st, de amit
ke'so"bb, az egyetem elve'gze'se uta'n, vissza kell fizetni, ha jo~vedelmu~k
meghaladja az egyetemet nem ve'gzettek a'tlagjo~vedelme't (teha't lehet, hogy
sose fizetik vissza, ha nincs tisztes jo~vedelmu~k). A ko~zepes ke'pesse'gu"ek
(eredme'nyu"ek) kapjanak annyi o~szto~ndi'j-hitelt, hogy a tandi'j elviselheto"
teher legyen sza'mukra. A gazdagok csak fizesse'k a befektete's a'ra't. (Az
egyetemi ke'pze's egy befektete's emberi to"ke'ju~kbe, aminek norma'lis
jo~vedelmi viszonyok mellett hozade'ka (=magasabb jo~vedelem) kellene legyen.
Eze'rt az a va'rakoza'som, hogy az e'vek sora'n az o~szto~ndi'jban
re'szesi'tettek jelento"s re'sze to~bbletjo~vedelme'bo"l vissza tudja majd
fizetni a kapott pe'nzt.) A buta'k e's lusta'k egyetemi oktata'sa't meg nem
la'tom, mie'rt nekem kellene fizetni; ha annyira fontos nekik a diploma,
teremtse'k elo" az a'ra't. De ba'rkinek legyen mo'dja egyetemet ve'geznie, ha
van e'rettse'gije e's hajlando' megfizetni a ke'pze's ko~ltse'ge't. Lehet,
25 e'v mu'lva ma'r az a'ltala'nos ingyenes egyetemi oktata's mellett fogok
kardoskodni, a'mba'r nem hiszem. De 70 e've me'g a ko~ze'piskola'ra is
nyilva'nvalo'an az volt igaz, ami ma az egyetemre mondok. A ta'rsadalom
fejlo"de'se'vel a hata'r nyilva'n feljebb tolo'dik (a'mba'r ke'rde's, milyen
gyorsan), mert egyre no" a ko~ltse'ge a rosszul ke'pzett munkaero"nek. (Pl. mert
bizonyos ke'pzettse'gi szint alatt nem tala'l munka't, e's a ta'rsadalomnak kell
eltartania - szocia'llibera'lis vagyok, vagyis azt mondom, nem engedheto" meg,
hogy emberek e'henhaljanak, vagy megfagyjanak te'len az utca'n, mert nem
tala'lnak munka't -, illetve mert a sze'lesko~ru" szaktuda's hia'nya
korla'tozza a fejlo"de'st, e's ezzel vesztese'get okoz a ta'rsadalomnak.)

Ma'sik pe'lda az ege'szse'gu~gy, ahol vila'gossa' teheto" a dolog. Nyilva'nva-
lo'an e'rdekem a ko~zege'szse'gu~gy a'llami finanszi'roza'sa. Ez azonban nagyon
szu"k teru~let. (Ko~ja'l; ja'rva'nymegelo"ze's, terme'kek ege'szse'gu~gyi 
norma'inak elo"i'ra'sa e's betartata'sa.) Elvben ez is piacosi'thato' ka'rte'-
ri'te'si perekkel (Amerika'ban pl. sokmindent azzal csina'lnak), de hia'ba 
nyerem meg a ka'rte'rite'si pert, ha ma'r belehaltam a szalmonella-me'rgeze'sbe
vagy a pestisbe; szinte biztos, hogy jobb nekem az a'llami teve'kenyse'g, 
appara'tus finanszi'roza'sa. Minden ma's ege'szse'gu~gyi proble'ma ma'r 
ke'rde'ses. Lehet, bizonyos betegse'gekne'l az az e'rdekem, hogy azt a ta'rsa-
dalombiztosi'ta's ko~ltse'gvete'se'bo"l gyo'gyi'tsa'k, ma'sna'l meg az, hogy 
fizessen csak a beteg. Fu~gg atto'l, kiket e'rint a betegse'g, mennyibe keru~l a
gyo'gyi'ta'sa. Azt ma'r a szocia'llibera'lissa'gom mondatja velem, hogy nekem
rossz, ha ido"s emberek aze'rt halnak bele az influenza'ba, mert nincs pe'nzu~k
megvenni a gyo'gyszert. (A konzervati'v libera'lis azt mondja, elo"rela'to'bbak
lehettek volna, e's takare'koskodhattak volna.) Azt gondolom, hogy valami
ko~telezo" e's re'szben (de fo"szaba'lyke'nt nem teljesen) a'llamilag, vagyis
az e'n ado'mbo'l finanszi'rozott betegse'g-biztosi'ta's a kiva'natos.
(Nem mondtam azt, hogy ennek egy monopolista ta'rsadalom-biztosi'ta'snak
kell lennie, sok ma's megolda's is van. E's azt sem, hogy egyszerre csak egy
megolda's haszna'lhato'.)

Vannak ma's teru~letek is, amit ce'lszeru" a jelen felte'telek mellett ado'bo'l
finanszi'rozni, pl. ko~zbiztonsa'g, igazsa'gszolga'ltata's. (Felte've, hogy
norma'lisan mu"ko~dnek, vagyis van hasznom a teve'kenyse'gu~kbo"l.)

A mu"ve'szet e's tudoma'ny ezen a szinten nehezebben elemezheto". De aze'rt
majd ra'te'rek a (nem felte'tlen csak kubista) festme'nyre is. Sza'momra a
ketto" le'nyege'ben ugyanaz. Ugyanaze'rt fontosak: valami u'jat teremtenek.
Mindketto" az emberi teve'kenyse'g, ismeret, ke'pesse'gek hata'rait ta'gi'tja,
csak ku~lo~nbo~zo"ke'ppen. A kubista festme'ny pe'lda'ul az alakfelismere's
egyik elso" kise'rlete; ugyanezt csina'lja'k az alakfelismero" programok: elemi
forma'kra bontja'k a ke'pet. Vagy gondolj arra, hogy a szu~rrealista festo"k
eredme'nyeit ma ma'sodpercenke'nt felhaszna'lja'k ke't sokmillia'rd dolla'ros
ipara'gban: a rekla'mban e's a to~megszo'rakoztata'sban. Ez a sokmillia'rd
dolla'r nem le'tezne az u'tto~ro" mu"ve'szek ne'lku~l, de nem a mu"ve'szeket
gazdagi'tja. (A'mba'r ne'ha'nyan, pl. Dali maguk is rendesen szaki'tottak a
terme'sbo"l.) Igazsa'gos, hogy ado'zzanak a felhalmozott kultura'lis
o~ro~kse'gbo"l ko~lcso~nvett, e's jogdi'jjal nem ve'dett o~tletek uta'n.
E's hogy az i'gy befolyt pe'nzt az o~ro~kse'g gyarapi'ta'sa'ra fordi'tsa'k,
hogy majd ke'so"bb is legyen mit felhaszna'lni.

Ezen terme'kek (mu"alkota'sok, tudoma'nyos elme'letek) egy re'sze azonnal
e'rte'kesi'theto" a piacon, egy ma'sik re'sze meg gyakorlatilag nem. Az eddig
legnagyobb pe'lda'nysza'mban elkelt ko~nyv a'lli'to'lagos szerzo"i, az u'j
testamentumot i'ro' apostolok felteheto"leg nemcsak a ko~nyv sikere'hez ke'pest
re'szesu~ltek megleheto"sen szere'ny di'jaza'sban. (A'mba'r Pe'ter spiritua'lis
o~ro~ko~sei nem panaszkodhatnak.) E's ez igaz minden jelento"s alkota'sra:
u~zleti sikere, ha egya'ltala'n van, hosszu' ta'vu', az alkoto' csak a teljes
hata's, e's i'gy teljes beve'tel viszonylag kis re'sze't e'li meg. Teha't
indokolt lenne valami olyan ta'rsadalmi transzfer, ami a jo~vo"ben genera'lo'do'
hasznot eljuttatja ahhoz, aki ne'lku~l ez le'tre sem jo~nne.

Ku~lo~no~sen akkor van baj, amikor valami gyo~keresen u'j szu~letik. A piac
viszonylag jo'l mu"ko~dik kisebb, inkrementa'lis va'ltoza'sok e'rte'kele'se'-
ne'l, amikor valami ismert felhaszna'la'sa'ro'l van szo', e's ele'g rendszere-
sen te'ved, amikor valami nagyon szokatlan, egyedi, meglepo" keru~l a piacra.
Hosszan lehetne sorolni a pe'lda'kat, egy tala'n ele'g. Decemberben, u'tban
hazafele megla'togattam egy mu'zeumot. A piac i'te'lete szerint a mu'zeum
ne'vado'ja a tala'n lege'rte'kesebb mu"ve'sz, ke'pei az aukcio'kon
a'rvila'gcsu'csokat do~ntenek. A festo" e'lete'ben azonban a ke'pek piaci
e'rte'ke nulla volt. Egyetlen ke'pet adott el, a csala'd e's bara'tok
ko~nyo~radoma'nyaibo'l e'lt ami'g e'hen nem halt. Mindo~ssze sza'z e've.
Ma a ke'pei egy re'sze't bemutato' mu'zeum beve'tele'bo"l is jo'l e'lne,
arro'l nem is besze'lve, mennyit keresne a ke'peivel ma.

Viszonylag ko~nnyu" teha't e'rvelni amellett, hogy szu~kse'g van egy olyan
ta'mogata'si rendszerre, ami a van goghokat akkor is e'letben tartja, megve'di,
ha korta'rsaik nem ismerik fel, micsoda e'rte'ket hoznak le'tre. A gond ketto"s:
nincs biztosi'te'k arra, hogy egy ta'mogata'si rendszer a korta'rsai a'ltal
semmibe vett van Goghot ele'rte volna. Ma'sre'szt viszont biztos, hogy sok
o~nmaga't nagyra tarto' e'rte'ktelen senki vagy egyszeru" csalo' is re'szesu~l
a ta'mogata'sbo'l, ha az ele'g sze'les ahhoz, hogy a potencia'lis van goghokat
is ta'mogassa. Ra'ada'sul egy ilyen sze'les ta'mogata'si rendszer nemcsak
dra'ga, hanem sza'nde'ka'val gyakran ellente'tes hata'st e'r el.

A proble'ma a tudoma'ny e's a mu"ve'szet ta'mogata'sa'val teha't nem az hogy
indokolatlan - ve'leme'nyem szerint nagyon is ko~nnyu" e'rveket tala'lni arra,
hogy van ko~zvetett haszon, e's hogy a haszon nagyon gyakran ko~zvetett. A
proble'ma az, hogy gyakorlatilag megjo'solhatatlan, ki az, aki az igaza'n
hasznot hajtja majd, e's - pl. a ko~zoktata'ssal szemben - indokolatlan egy
a'ltala'nos ta'mogata'si rendszer kialaki'ta'sa, ami minden potencia'lis
alkoto't nagy valo'szi'nu"se'ggel ele'r. E'n teha't indokoltnak tartom az
alapkutata's e's a nem kommercia'lis mu"ve'szet ta'mogata'sa't, de nem tudom,
hogy csina'lhato' meg. Ami nyilva'n arra indok, hogy sok ku~lo~nbo~zo" forma'val
pro'ba'lkozzunk.

Most eljutva ve'gre a kiindulo'ponthoz, az egyha'zak ta'mogata'sa'hoz. Az
egyha'zak csina'l(hat)nak olyasmiket, ami egye'bke'nt az a'llam feladata
lenne: oktata's, ege'szse'gu~gyi szolga'ltata's, szocia'lis munka. Ezekre
terme'szetesen normati'v ta'mogata'st kell kapnia, a teve'kenyse'g a'llami
elleno"rze'se mellett. Ez evidens, e's nem ez a vita ta'rgya.

Lehet azt is mondani, hogy az egyha'zak ko~zo~sse'get teremtenek (ebben pl.
a Jehovista'k sokkal jobb eredme'nyt e'rnek el, mint a tradiciona'lis
egyha'zak), e'rte'keket o"riznek (a'mba'r e'n keveset tartok e'rte'knek
abbo'l a hagyoma'nyrendszerbo"l, amit az egyha'zak o"riznek), ami o~nmaga'ban
is haszon lehet, e's az a'llamnak ezt is ta'mogatni kell. De ugyanezzel az
indokkal a ne'pdalko~ro~k, hobbiklubbok e's sportegyesu~letek is ta'mogathato'k,
az egyha'zak velu~k versenyeznek. Mie'rt kapjon egy egyha'z, amit tagjai esetleg
e'vente legfeljebb ne'ha'nyszor la'togatnak, ko~zo~sse'gteremte'se'rt to~bb
pe'nzt, mint az a bridzsklub, aminek tagjai naponta tala'lkoznak, e's eszu~kbe
sem jut a parlamentto"l ta'mogata'st ke'rni?

Ve'gu~l nyu'jt az egyha'z spiritua'lis szolga'ltata'st is. Ha igaz, hogy van
tu'lvila'g, megva'lta's, e's e'pp az X. egyha'z istene az igazi, akkor persze
az egyha'z tagjai nyilva'n olyan o~ro~k jutalmat kapnak hu"se'gu~ke'rt, ami
indokolja az egyha'znak nyu'jtott anyagi ta'mogata'st. A re'szu~kro"l.
Re'szemro"l csak akkor, ha e'n e'pp ezen egyha'z jo'volta'bo'l annak ellene're a
mennyorsza'gba keru~lo~k, hogy le'te'ben sem hiszek. A va'rakoza'som az, hogy ez
nem to~rte'nik meg. I'gy a magam re'sze'ro"l - lehet, te'vesen - indokolatlannak
tartom azt, hogy az a'llam az e'n ado'mbo'l ta'mogassa o"ket. Szi'vesen
ta'mogatom azt, hogy lehessen leheto"se'g arra, hogy utasi'tsd az a'llamot arra,
hogy ta'mogassa ado'd egy re'sze'bo"l a sza'modra fontos egyha'z(ak)at. E'n ezt
a pe'nzt a magam re'sze'ro"l inka'bb a vo~ro~skeresztnek e's hasonlo'knak 
adna'm.

                                  Ko"ro~si Ga'bor

Furcsa, hogy a vedekezesnek a tamadast hasznaljak azok akik sohasem tudtak
megerteni a lenacizott Csurkat, a landeszmann ugyet megis megprobaljak 
bekesen vagy tamadolag belemagyarazni a buta bo(r?)nadragos Matyarok fejebe:

>	Gyakran kezdodnek ugy a SZALON-beli hozzaszolasok, hogy Landeszmann
>szerint... Egyaltalan nem vagyok benne biztos, hogy a forabbi velemenye a
>magyarokrol valoban az lenne, amit amit a mult heti Heti Magyarorszagban
>nyilatkozott volna.

A gond ott van, ha a forabbi (es tarsa,Zoltai) nem a velemenyuket hangoztattak
a magyar nep ellen, akkor meg siman hazudtak. Az jobb??

> Eszerint Landeszmannt felzaklattak az ujsagiro kerdesei es nehany
>pillanatig csak arra koncentralt, hogy "betonba dongolje" az ujsagirot 

Ugyan! Senki sem lopakodott Landeszmannek hata moge, onkent vallaltak a riportot
aminek korvonalait elore leszoktak fektetni. Es nem az ujsagirot probalta a 
betonba dongolni a rabbi, hanem a magyar nepet es azokat akiknek a hosszu evek
hidteremto munkajat a zsido-magyar kapcsolatok faradozasan egy-ket jol elhelyeze
tt
felsobbrendusegi kijelentesevel osszezuzott.
A provokaciorol, meg talan annyit, hogy nem artana sorrol sorra az ujsagiro 
kerdeseit is kielemezni es ahol tortenelmi utalasok vannak, azokat az igaz
vagy hazugsag rovatba tenni. Ahol meg a vallasi kerdes  lett felteve, ott meg
talan teologiai oldalrol kellene kielemezni, eldontve, hogy miert volt serto
az ami allitolag serto volt.

>	A masik kerdes az, amit Kardos Zsolt is felvetett a L. interju nyoman,
>vagyis, hogy a magyarorszagi kultura eredmenyei  milyen mertekben
>koszonhetoek egyik vagy masik nepcsoprtnak. 

Hat igen. Gondoljunk csak Matyas kiraly altal behivott olasz gondolkozokra, 
muveszekre. De miert van, hogy az olaszok meg nem jelentkeztek allitva, hogy 
Magyarorszagon meg mindig barlangban laknanak a Matyarok, ha oket akkor nem 
hivtak volna? De ilyen eseti alkalmaktol eltekintve a Magyarok nem importaltak
jobban kulturajukat, mint barmely mas nep. Miutan Izrael nem letezett az 
utobbi idokig, a zsidok okori kulturajuktol eltekintve a vendegorszagok kultu-
rajabol meritve az ihletest fejlesztettek magukat, szigoruan kijelentve, hogy 
ez egy cseppet sem kissebiti a zsidok geniuszat. DE, azok a zsidok akik a 
magyar iskolakban tanultak, azok inkabb megkoszonhetnek a tanitoik munkajat
es tisztelhetnek azon goy tarsaik tudasat, akiknek munkassagat a hatterbe,
feledesbe probalta a kommunista rendszer szoritani.

>Csak azt fuznem hozza Zsolt legutobbi SZALON irasahoz, hogy
-> szereny velemenyem szerint - aki szamontartja minden ismeroserol,
>hogy az zsido-e avagy sem, az bizony antiszemita.

Ez jelentheti azt is, hogy az a zsido aki ismeroseirol szamon tartja, hogy az 
esetleg magyar, az antimagyar?

Nemenyi Peter Andras

azaz megszolal a csendes olvaso

Kedves Mindenki!

A Landeszmann-ugyhoz:
1. Magam nem hiszem, hogy _komolyan_ is gondolta a bogatyat, a futyulos ba-
   rackot meg lehet, meg szereti is. A nyilatkozatot sokkal inkabb egy fel-
   hergelt ember megnyilvanulasanak tartom. Mindazonaltal az is igaz, hogy
   "felelos" emberkent nem engedhette volna meg maganak a duhonges luxusat.
   S erre nem mentseg az sem, hogy hasonlo "luxust" bizony a magyar politi-
   kai elet nem egy tagja megenged(ett) maganak.
2. Negerek, ciganyok, stb.: nem tudom, miert nem lehet elismerni, hogy vannak
   nepcsoportok, melynek tagjai egyik-masik dologhoz atlagosan jobban ertenek,
   mint egy masik nepcsoport tagjai ---> s ekeppen "tul vannak reprezentalva".
   Lehet itt gondolni a neger atletakra, zsido zeneszekre (a hegedusok, zongo-
   zongoristak jo resze a kivalasztott nep tagja; mig mondjuk fuvosokban nem
   jeleskednek). Ami persze egyaltalan nem jelenti azt, hogy mondjuk egy arab
   sportolo ne tudna 8mperc alatt futni a 100 metert vagy, hogy egy kinai kis-
   lany ne tudna soha olyan brilliansan hegedulni, mint teszem azt, Menuhin.

   Vagy hogy egy divatos temaba is belekapjak: a kekharisnyak ("kekfuszek-
   lik", Esterhazy) ugyan demonstralhatnak, megis kevesse valoszinu (bar
   mint olyan, egyaltalan nem lehetetlen), hogy barmely holgy mondjuk suly-
   emelesben lenyomna az adott kategoriabajnokot. Mondom, nem lehetetlen.

A konkluziom tehat: folosleges szegyenlosnek lenni, batran ki lehet
jelenteni: vannak dolgok, melyhez egyik/masik nepcsoport/nem jobban ert,
jobban ratermett, mint a tobbi (masik). Ami, hangsulyozom, messze nem jelenti
azt, hogy az adott "muveletet" mas ne tudna esetleg me`g jobban vegrehajtani.

A veszely: ugyanakkor az (is) veszelyes, ha valaki "felelos" ember (most nem
L-re gondolok: o nem volt teljesen maganal) ezt kezdi hangoztatni; vesze-
lyes, mert a nepcsoportoknak/nemeknek bekesen kellene egymas mellett/egymassal
elniuk, s nem orok (esetleg halalos) versenyben a sajat ertekeiket bizonyga-
tando.

Megjegyzesem Kardos mesterhez: ha az aranyokban vitatkozol Landeszmannal, ak-
kor valahogy Te is a zsidokat szamolod (ha mas elojellel is), mint ominozus
kedves baratod. S erre csak azt tudnam mondani: ha nem lettek volna magyarok,
akkor hogyan, hol teremtodtek volna meg a zsido-magyar (vagy magyar-zsido, a-
tetszik) ertekek?

Osvay (de azert nem akarok falansztert) Karoly