Kedves es Tisztelt HANGolok!

Sikerult teljesen megzavarodnom a high-end vs. felvetelminoseg vs. teszt
temaban,
koszonet erte Kovary Peternek es Gruiz Martonnak.:-)))
Ha lehet, jol jonne meg nemi segitseg az alabbiak figyelembevetelevel, hogy
tisztabban lassak a temaban.
1 - Beszeljunk, irjunk kizarolag CD-rol (termeszetesen az en problemammal
kapcs.-ban), mert az LP lassan, de biztosan (sajnos) eltunik, elsosorban a
konnyumufajbol - amit en a legtobbszor hallgatok.
2 - Mit jelent / milyen a jo minosegu felvetel az abszolut high-end
felszerelesen hallgatva? (Szamomra kb. azt, hogy minel jobban betudjon
csapni, ha pl. koncertfelvetelt hallgatok es ott esik az eso, akkor akarjam
letakarni a CD-t, nehogy megazzon. Tehat legyen valosagos, hiheto, meg sok
olyan kozhelyet is irhatnek meg, amiket HiFi meg egyeb ujsagokban mar sokan
olvastunk.)
3 - Honnan kezdodik a high-end? Barmilyen megkozelites erdekel, akar
Ft-ban, akar erzesekben, akar akarmiben.
4 - Mit jelent az atlagos es a nagyon jo minosegu felvetel, honnan lehet
felismerni oket? Csak hallassal vagy a CD borito egyeb adatairol is? (AAD,
DDD stb. X bit/Y Khz vagy csak a hallas alapjan, mert ugyebar a legjobb
technikaval is lehet szuper-rossz minosegu felvetelt kesziteni?)

Kedves Kovary Peternek:

>>1., Mitol lehet az, hogy az en (kommerszebb, nem "kihegyezett")
>>felveteleim annal rosszabbul szolnak, minel dragabb,
>>komolyabb lancba helyezem be?
>Ez a komolyabb lanc mar eleg jo ahhoz, hogy ne ontse le generalszosszal
>a hangot, de megnem eleg jo ahhoz, hogy a lemezre rogzitett informaciok
>akar csak felet is visszaadja. A midfiben az a jo berendezes, amelyik
>"kellemesen" szinezi ...
Igy tudtam en is, ezert nem ertettem, hogyan lehet  ilyen minosugi CD-vel
tesztelni.:-))

>Oldfield es Enya hallgatoknak nem kell hiend. Csalodnanak benne. Pedig a
>korongok borzalmasak.
Fenti ket eloadoval nincs bajom, nem favorizalom Oket, azert szerepeltek Ok
peldakent, mert az O felveteleikrol hallottam high-end-distaktol,
hogy nem egy hangfalat tonkretett a torz jel.
Az, hogy ezek a korongok borzalmasok abszolute egyetertek, a sajat fulemmel
hallottam: akkoriban Prince volt a kedvencem, mikor hallhattam egy
allitolag high-end lancot. Amilyen gyorsan beraktuk a lemezt, olyan gyorsan
ki is vettuk, mert elvezhetetlen volt, pedig normal cuccon hallgatva meg a
jobb minosegu felvetelekhez volt sorolhato O. (Milyen lehet a tobbi!) Nna
ekkor jottem ra, hogy amig en az ilyen es hasonlo zeneket kedvelem, addig
nekem kifejezetten hatranyos lenne high-end, mar, ha lenne penzem ra. Addig
is: a high-end "gyorsasagat" nagyon irigylem!

>>Meghokkenve olvastam a fentieket. Nekem homlokegyenest
>>ellenkezoen mukodhet a hallasom?
>Nem a hallasod muxik maskent, hanem a cuccod meg nem eleg jo.
Most mar akkor ertheto, hogy miert irtam, amit irtam?:-))

Kedves Gruiz Martonnak:

>Visszaterve, a "rosszul szolok" egy resze, a berendezesek javulasasaval
>drasztikus minosegjavulast mutatnak. Szerintem ezek a legjobb teszt cd-k.
Ezzel a mondattal lettem a legjobban megzavarva, mert ezeknek a
felveteleknek nagyon jo minosegunek kell lennie, kulonben nem szolalna meg
jol a high-enden. Pedig Te azt irtad, hogy:
>Egy  berendezes hibait szerintem az atlagfelvetelek hozzak ki a legjobban.
En ebbol, lehet, hogy hibasan, de arra kovetkeztettem, hogy ezekkel lehet a
legjobban tesztelni. Es akkor ez ugy mukodne, hogy, ha minel rosszabbul
szolnak ezek a lemezek, akkor annal jobb a szerko? De honnan tudom, hogy
amit hallok, az a lemezen van, vagy pl. az erolkodo teszi e hozza? Hogy
hozza ki a hibakat?
Vagy forditva? Ha nem hallom a hibakat, akkor az a lanc gyenge? De akkor
mar kellett hallanom az anyagot HE-en, hogy tudjam mik azok a hibak.
De, lasd fentebb meg azt irod, hogy a mas minoseguek a legjobb teszt CD-k,
amit en ertenek is, mivel, ha van egy ilyen lemeze az embernek, akkor ugye,
ha minel jobban szol, annal jobb a ketyere.

Regen HE guruk nekem azt mondtak, hogy attol HE egy keszulek, ha a
maximumot leszedi egy lemezrol es mindazt minel szinezetlenebbul tovabbitja
az eterbe es minel jobban be tud csapni, annal jobb a kutyu.

> Felado :  [Hungary]
>A hangsugarzo kabelrol viszont nem kellett lemondanom. Igaz, Istvan azt a
>2x2,5 m-es, banandugokkal szerelt vezeteket nem nekem szanta, de sikerult
>rabeszelnem arra, hogy megvaljon tole. Halas koszonet erte, ezuton is!
Nekem szanta.:-)) En is megkaptam az enyemet, de ez Istvannak egy +0,5
éjszakajaba
kerult. Pont abban remenykedett miutan Te elmentel Tole, hogy en nem fogok
jelentkezni a tyukbelert, mikor megszolalt a telefonja es en hevesen
erdeklodtem, hogy mikor mehetek. :-))
Egyre tobbet kell hallgatnom a lemezeimet, olyan jol sikerult az upgrade. A
halozati kabel cserejet nem szabad kihagyni!
A hangfalkabel csereje nem okozott ugrasszeru javulast, de meg kiprobalom
veluk azt a par tizforintnyi alkatresz beiktatasat, amit Istvan javasolt,
de meg nem tudom, hogy
mik azok.
Kedves Viletel Istvan: ha veletlen olvasod a soraimat, akkor, ha nem gond
kuldj legy szives egy e-mail-t az alkatreszek listajaval, mert nem sikerult
elernelek otthon. Ha barmire, az alkatreszekkel (minoseg) kapcsolatban oda
kell figyelni, azt is ird le legy oly kedves. Koszonom.


Udvozlettel: B. Rolland

Elnezesta hejesirasi hibajimert!

> itt is lehet meglepetes. Van egy jazz cd-m - ami valszeg hamis -
>es akarki megmondhatja, hogy a felvetel (vagy a cd maga) nagyon rosszul
>szol minden berendezesen. (Van olyan szam, ahol csak az egyik oldalon van
magas
> hang stb.) Ennek ellenere nagyon kimutatja a berendezesek
>kozotti kulonbsegeket! Legalabb annyira, mint sok demo cd.

Talalkoztam egy erdekes hozzaallassal a tesztelest illetoen:
http://www.audionote.co.uk/anp1.htm

A lenyege: ket keszulek osszehasonlitasakor ne a fejunkben levo
hangzasidealhoz hasonlitsuk a jol ismert tesztlemezeket, mert ez _nagyon_
szubjektiv a dolog termeszetebol fakadoan. Inkabb a kovetkezo modszert
kovessuk: hallgassunk meg tobb, lehetoleg szamunkra ismeretlen felvetelt,
mindenfele zenei es technikai stilusut es minosegut. Amelyik keszulek
nagyobb kulonbseget mutat az egyes felvetelek kozott, az a jobb.
Az egyes felvetelek kozott ui. nagy kulonbsegek vannak (LP-k eseten
jellemzoen nagyobbak, mint CD-knel). Amelyik keszulek kisebb kulonbseget
mutat, az jobban csal, szinez, osszemos dolgokat.
Persze mind e mogott megbujik egy elv: az AN nem a zene elethu
reprodukalasat tuzte ki celul, csak a felvett zene egzakt akusztikai
analogiajanak ujboli eloallitasat.

Mas:
http://www.audionote.co.uk/anp2.htm egy erdekes cikk a negativ
visszacsatolasok karos kovetkezmenyeirol.

Udv, Robi

PS. Lehet, hogy irtam mar ezekrol regebben, ez esetben bocs.

> Temakor: Fw: Valasz Bese Attilanak. ( 94 sor )
> Idopont: Sat Dec 19 08:41:07 EST 1998 HANG #288
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Szo sincs semmifele sertodesrol!
> Mar csak azert sem, mert mint elitettem nem vagyok "villamos szakember".
>
> > terminologiat megsem lesz ismeros terulet. Hidd el nem Benned vagy
> > Bennetekben van a hiba hiszen tudomasom szerint sehol a vilagon nem
> > foglalkoztak ilyen jellegu kutatasokkal.
>
> Koszi, hogy megnyugtattal engem/minket, mar almatlan ejszakaim voltak.:-))
>
> > A mechanikai hanghullamnak van egy olyan energia tartalma ami
> >makrofizikai szinten nem detektalhato.
>
> Ez meg mi a mano???

Ezt a bizonyos manot szeretnem bemutatni nektek. Egy tucat nezopontbol
probaltam elmeleti uton kozeliteni ehhez a manohoz. Tobb kevesebb, sikerrel
ezeket probaltam az internetes irasaimban megtenni. De ugy latom meg
mindig nem volt idod elolvasni ezeket. Ami meg fontosabb, hogy  kiserleti
uton tudom az allitasaimat igazolni. Termeszetesen a termekeink mindegyi-
keben tervezett modon benne van a mano effektus figyelembe vetele.
Azt gondolom nem lehet ennyiszer jol tevedni.

> Mar megint egy allitas, amit csak ugy kijelentesz. Ezeket megtuzdeled
> ilyen "makrofizikai", meg "energia" szavakkal, amitol a szerencsetlen
> atlag olvaso azt sem tudja, hogy hova legyen a nagy "tudomanyossagtol".
> Vagy fogalmazz _valoban_ preciz, tudomanyosan is ertelmezheto modon,
> vagy pedig ne alkalmazz ilyen szavakat csak azert, hogy a kulonbozo
> elmeleteidnek igy probalj nyomatekot adni. Ha ezeket a szavakat
> lehantjuk az eddigi irasaidrol, akkor semmi egyeb erv, vagy konkret
allitas
>nem marad. Ezzel egyszeruen nem tudok mit kezdeni.

Az altalad kifogasolt terminologia nem a bosszantasodra vagy megtevesztesul
szolgal csak jelzesek arra vonatkozoan, hogy valami egesz masrol is szo van
mint ami szamotokra ismeros terulet.

> Nem lehetetlen muszaki dolgokrol erthetoen beszamolni itt a
> listan, Viletel Istvannak peldaul sikerult.

A PE es PP vitaban azt hiszem legalabb olyan konkret voltam mint Viletel
Pista. Sot az o kabel koncepciojarol szolo irasanak a vegere irtam is nehany
figyelmezteto mondatot. Ha vegre elolvasod a kabeleinkrol szolo koncepciot
akkor be kell, hogy lasd, hogy nem mellebeszelesrol van szo.

> A fenti allitasrol nehany szo:
> Ha nem lehet valamit "detektalni", akkor honnan tudsz a letezeserol?
> Csak elmeleti uton juthattal erre a kovetkeztetesre. Ez hogyan, mi alapjan
> tortent? Ha valami nem detektalhato, akkor a ful hogyan kepes erzekelni?
> Hiszen a ful is fizikai kolcsonhatas altal erzekel!
> Azzal ne gyere, hogy a hallas erzekenyebb, mint a muszerek, mert ez
> egyszeruen nem igaz. Ha konkretan meg tudom mondani, hogy mit merjek,
> akkor manapsag barmilyen gyakorlati szempontnal nagyobb
> pontossagot lehet elerni.
> Kedves naivsag azt kepzelni, hogy a mechanikai hullamok "tudomanyos
> rejtelyeket" tartogat a jovo szamara.

Szerintem Te vagy naiv ha azt gondolod, hogy nincsenek ilyen" tudomanyos
rejtejek". S ez nemcsak a mechanikai hullamokra igaz hanem  minden
a tudomany szamara ismert teruletre. A fizika ma korulbelul olyan paradigma
valtas elott all mint az 1920-as evek utan.

> > Hidd el ezekbol az alapelvekbol teljesseggel hianyzik az amire
> en utaltam.
>
> Az alapelveknek a lenyege eppen az, hogy nagyon altalanos. Ahogyan
> haladunk a specialis teruletek fele, ugy szukul az elmelet
> hataskore, viszont no a gyakorlati alkalmazhatosaga, tehat pont forditva
> igaz, mint ahogy allitod.

Evvel tokeletesen egyetertek. De......
>
> > nincsenek osszefuggesben a vita targyaval. Csak egy kicsit olyan mintha
> > a Maxwell egyenletekkel akarnank mondjuk feszultseget merni.
>
> Egyenletekkel en sem mernek semmit, inkabb muszerrel. :-)
>
Ugy latom a peldambol semmit nem ertettel meg. A muszaki alkalmazas
nem azonos az alapelvek matematikai levezetesevel. Az alkalmazas
nagyon sok alapelv szintetizalasara epul. Ezert allitottam hogy nincs
osszefuggesben a vita targyaval hiszen a rugalmassagtan onmagaban
tul keves a problema megkozelitesere.

> > Tehat roviden:
> > 1, a rugalmassagtan a homogen es izotrop idealis anyaggal foglalkozik
> >     statikus terhelesnel. (A gyakorlati eletben ilyen anyag nincs.)
> > 2, az anizotrop anyagokkal amelyek mar jol kozelitik a fak
> tulajdonsagait
> >     az anizotrop rugalmassag es szilardsagtan foglalkozik
> szinten statikus
> >     terhelesnel.
> > 3, raadasul a legtobb anyag meg kis kitereseknel is nemlinearis,( pl.
> >    a femek polikristalyosak ) a nagyon nemlinearis anyagokkal
> >    (pl muanyagok) a reologia foglakozik amely szinten statikus leiras
> > 4, Az olyan anyagok vizsgalataval amelyek dinamikus igenybevetelnek
> >     vannak kiteve a muszaki akusztika foglakozik.
>
> Multkor mar megjegyeztem, hogy kulonbozo, esetleges teruletek
>  felcimkezesevel, majd ezek emlegetesevel nem mondasz semmi
>  erdemlegeset. (Kiveve a nevuket.)

Ezek nem cimkek, hanem gyakorlati tudomanyos alkalmazast jelentenek.
Eloszor is felteteleztem, hogy ismeros teruletekre utalok akinek pedig nem
az, az megnezi az idevago szakirodalmat. Hiszen mar tobbszor utaltam
arra milyen hosszadalmas es folosleges lenne itt ezekrol irni.

> A Te szavaiddal: van nehany targyi tevedes az irasaodban.
> > 1, a rugalmassagtan a homogen es izotrop idealis anyaggal foglalkozik
> Ez nem igaz. A homogenitas (mindenhol egyforma az anyag) es az izotropia
> (minden iranyban egyforma tulajdonsagu), valamint a rugalmassag kozott
> nincs ilyen osszefugges. Ez ket kulon fogalom.

Nem ertem mi a problemad a homogen es izotrop feltetelek szuksegessegerol
a rugalmassagtan elmeleteben. Enelkul nem lehet matamatikailag leirni.

> >(A gyakorlati eletben ilyen anyag nincs.)
> Nincs, de nem ez a lenyeg, hanem bizonyos esetekben nagyon jol kozelitheto
>  veluk. Persze ilyenkor meg lehet mondani (pontosan), hogy egy modell
> mikor, hol es milyen mertekben ervenyes.
> > 2, az anizotrop anyagokkal amelyek mar jol kozelitik a fak
> tulajdonsagait
> >az anizotrop rugalmassag es szilardsagtan foglalkozik
> A csavarassal a "csavarastan", a nyujtassal a "nyujtastan"... es
> meg folytathat
> nam, de nincs ertelme "cimkezni".
>
Pontosan arrol van szo, hogy a rugalmassagtan akar izotrop akar anizotrop
nem elegseges modell a szerkezeti anyagok tulajdonsagainak leirasara.
A muszaki akusztika nem egy kis specialis terulet, hanem a muszaki elet
napi gyakorlata. A baj ott van, hogy a hifiben nem vagy rosszul alkalmazzak.

> Kedves Attila!
> Ugy tunhet valamiert kotoszkodom veled, pedig en csak vitazom es
> nincs semmi "hatso" indulat, vagy szandek bennem.
> Erre bizonyitek az, hogy meg a listas "feltunesed" elott en ajanlottam
> mindenkinek a halozati kabeledet, valamint a High End Show-rol beszamolva
> kedvezo utalast tettem a termekeidre.
> Ugyhogy kerlek ne vedd szemelyed elleni tamadasnak a leveleimet.
>
Kedves Marton!

Tudom, hogy nem kotozkodes es tamadasrol van szo hanem amit en
nagyon gyakran atelek. Ha ebben a temakorben olyan informaciokat
kozlok ami latszolag ellentmond a jozan esznek, az ismert fizikai
elveknek termeszetesen ezt a reakciot valtja ki. De hidd el a legkorul-
tekintobben jarunk el annak a tenynek a tudomanyos feltarasaban
amit a hallas es a mechanikai hullamok kulonleges sajatossagairol
allitok.
Egy egyszeru targyi bizonyitekot ajanlok fol a Hangosok szamara.
Van egy rendkivul egyszeru termekunk ami bizonyito ereju mindenki
szamara. Ez egy un. CD ratet. A mukodese elve az, hogy a polikar-
bonat CD korong rezgeseit csokkenti. Be tudom bizonyitani, hogy a
rahelyezestol egyetlen bitnyi informacioval sem jon tobb adat a korongrol
es megis jobb hangzasuva valik a CD hangja. Aki itt nalunk nem hallja
a kulonbseget az kaphat egyet ajandekba.


>
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: *** HIX HANG *** #287 ( 30 sor )
> Idopont: Sat Dec 19 16:37:58 EST 1998 HANG #288
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> >
> >      Elnezest, hogy igy szelrol belekotyogok, de en mintha Geher Karoly
> >     ota ugy emlekeznek, hogy egy negypolus "fazistolasa" es
> >     csoportfutasido karakterisztikaja analog fogalmak es ua. a
> jelenseget
>
> Ezzel messzemenokig egyetertek. Vagyis legyen linearis a
> fazisatvitel, ekkor a csoportfutasi ido konstans>0. Ha
> a csoportfutasi ido veletlenul zerusra adodna, akkor a
> halozat nem lenne kauzalis.
>
Csoportfutasi ido kulonbseg a nulla amire gondoltam. Van egy jo abra a
Wireles World 78 jul szamaban e temarol.

Üdvözlettel Bese Attila

Sziasztok Atis vagyok
Kellemes unnepeket mindenkinek.
Segitsegeteket szeretnem kerni!
Yamaha szintetizatorhoz xg hangfajlokat honnan lehet esetleg
lementeni.
                                            koszi Atis

Hello Hix,

szombat, 19 december 1998, -kor írt üzenet:
HH> Azzal ne gyere, hogy a hallas erzekenyebb, mint a muszerek, mert ez
HH> egyszeruen nem igaz. Ha konkretan meg tudom mondani, hogy mit merjek,
HH> akkor manapsag barmilyen gyakorlati szempontnal nagyobb pontossagot lehet e
lerni.

??
Csak En nem tudok ilyen muszerrol?
Melyik az a mikrofon ami akkora dinamikat visz at mint a fulunk?
Abba is bele van epitve a dinamikus hallaskuszob?

Pa:Magic

Csak egy hete olvasom a HANG-ot , a gyakran igen magas szakmai szintu
leveleket .Nekem  lenne egy egyszeru kerdesem, hatha valaki tud es hajlando
ra valaszolni. Fiatal koromban  (70-es evek) szinte a legegyszerubb, telepes
magnoban is nagyfrekis torlest es elomagnesezest alkalmaztak . Ma egy
CD-s , programozhato radios  30-40000 Ft-os "Music Box"  magnojaban is
permanens magnesu -jobb esetben egyenaramu torlofejet talalunk . Ezzel
a sajat felvetel a zsebradio hangminoseget sem eri el, mig a radio, vagy
gyari kazetta hangja jo. (Nem Hi-Fi rol beszelek)  Elofordult, hogy egy uj
radios magnoval keszult beszedfelvetel visszahallgatva olyan zajos es torz
volt , hogy biztos voltam benne, a keszulek rossz. De kiderult , hogy mind
olyan. Nem ertem, hogy a  technika  fejlodese miert  hozott  ilyen  muszaki
romlast .  Meg atapiteni  sem  lehet , mert  bar  regen  a  torlofej egy  olcso
alkatresz volt , ma csak markas csucskeszulekekhez valo draga torlofej
kaphato, -ha egyaltalan van.
   Ma , az irhato CD-k koraban nem hiszem, hogy a masolastol akarjak elvenni
a kedvunket , a magnot pedig hangrogzitesre talaltak ki !

                              Kellemes unnepeket  mindenkinek !