Sziasztok,

Ugy tunik, hogy a "HiFi a pifi" vita elkanyarodott a sznobsag biralata
fele, ami (bar ugy tunik, egyetertunk) nem tartozik szorosan az ujsag
profiljaba. Keresem tehat a kovetkezo: terjunk vissza az eredeti temahoz,
vagyis van-e, lehet-e racionalis magyarazata annak, hogy bősz vajtfuluek
(allitolag) felismerik a 20 kHz-nel vagott spektrumu zenet.

Ket napja mar bekuldtem egy potencialis magyarazatot (lenyege: a nem
linearis fulben igenis tortenik valodi keveres igy a 20 kHz folotti
hangokbol keletkeznek kis intenzitasu de mar hallhato komponensei),
sot, azt a teoriamat is kifejtettem, hogy a szaraz tudomanyok muveloi
miert utasitjak el csipobol az ilyen jellegu megfigyeleseket. Szoval
elvtarsak: ne csak irjunk, olvassunk is.

Udv///Laci

Sziasztok!

Mar masodszor (2 hete es ma) hallottam a Kossuth radio Napkozben c.
musoraban egy borgyogyasz-kozmetologus holgytol (aki egy korhaz foorvosa
is), hogy az UV sugarak 80%-a (!) athatol a felhokon is, ezert ova inti a
hallgatokat attol, hogy vedelem nelkul legyenek kinn akar felhos idoben is
- kulonos tekintettel a gyerekekre.

Hat mit mondjak, eleg nehezen tudom elkepzelni, hogy igaz legyen ez a 80%.
Foleg, hogy egy szo sem esett arrol, hogy milyen felhonel igaz ez. Pl
amikor szinte esti szurkuletet okoz egy hatalmas zivatarfelho, szerintem
semmikeppen sem lehet leegni, akarmennyit van kinn valaki. Sot, en bizony
egy vekonyabb, affele rosszido-felho, vagy csak az egen uszkalo
kisebb-nagyobb felhok eseten is elegge hihetetlennek erzem ezt.

Szamomra az is erthetetlen, hogy egy tobbszaz, vagy akar tobb km vastagsagu
felhoregeg kevesebb vedelmet nyujt akarmelyik lathato vagy UV-A, UV-B stb
sugar ellen, mint egy szazadmillimeter vastagsagban felkent valamilyen
napozokrem.

Ha tud valaki erdemit ebben a temaban, dobjon meg egy emillel legyenszives,
vagy itt is jo lesz, ha mast is erdekel a dolog.

Udv: hjozsi

> Vegre megjelent magyarul Douglas R. Hofstadter klasszikus muve, a
> Godel, Escher, Bach. A kognitiv tudomany temainak kisse ugyan regi 
> (>10 eves), de igen szellemes es kimerito targyalasa.

No, ezt megnezem magamnak, a konyv ugyanis olyan mertekben hasznalja ki
az angol nyelv sajatsagait, szojatekok garmadat szove egy hihetetlenul 
bonyolult szemantikus haloba, hogy szerintem ez mar boven tul van a praktikus
fordithatosag hatarain. Egyebkent az egyik fejezet a "Szajko Hukk" c. vers
("Jaberwocky", irta Lewis Carroll) forditasa kapcsan lenyegeben a sajat
forditasanak nehezsegeit is elemzi, ami persze frappansan illeszkedik a
konyv vezerfonalahoz: arrol, hogy mi minden tortenhet, ha valami onmagarol
(is) szol. Holland forditast mar lattam, de ott a nyelvi kozelseg miatt sok
problema fel sem merul. Ha a forditas tenyleg jo, akkor az viszont olyan 
csucsteljesitmeny, mint mondjuk a Karinthy-fele Micimacko. Ezzel egyutt 
angolul tudoknak melegen ajanlom az eredetit [is?], rendkivuli elmeny.
Az agymukodesrol szolo reszek egyebkent tenyleg sokat avultak (pl. az 
ideghalozatok 20 eve me'g nem voltak divatban, ma mar sok mindent
maskent gondolnak az agytudorok), de a konyv nagy resze idotalloan
zsenialis, sziporkazoan szellemes es hihetetlenul szorakoztato.
Aki nem sajnal ne'mi [?] szellemi erofeszitest sem olvasas kozben, annak
nem szabad kihagynia ezt a konyvet. 

Koszonet Vazulnak a hiradasert; a forditas sikeressegere me'g visszaterek, 
ha mar lattam.

Udv,
KZ

hello!

lenne egy fura kerdesem: milyen szine lehet az antianyagnak? egyaltalan
latszodna?

csabesz

Amikor nehany hete feltettem a kerdesem kifejezetten arra voltam kivancsi,
hogy hogyan lehet egy bizonyitottan oroklott viselkedesformat a DNS
nyelvere leforditani. A tanulas termeszetesen fontos, de a kerdesem nem
erre vonatkozott. Idokozben egy remek konyvet talaltam, amely reszben
megvalaszolta a kerdeseimet. A konyv Dean Hamer es Peter Copeland: Living
with Our Genes c. munkaja. Dean Hamer viselkedes genetikaval foglalkozik es
93-ban nagy port kavart fel a homoszekszualitasra valo hajlamot orokito gen
felfedezesevel.  
A viselkedesformak oroklodeserol meg eleg szegenyesek az informaciok, de
nehany erdekes peldat hoz a konyv, ezekbol en egyet ragadok ki:
Adott egy testverpar (nem ikrek), az egyik vizzahuzodo es felenk, a masik
vallalkozo szellemu es remek tarsasagi leny. Ugyanabban a csaladban nottek
fel es ugyanazt a viselkedesformat lattak a szuleiktol, mi okozza hat a
kulonbseget? A pszichologus persze kozbevaghat, hogy biztosan mas
meghatarozo elmenyek ertek oket gyerekkorukban. Nem megyek reszletekbe, de
ikerkiserletek bizonyitottak, hogy a geneknek nagy szerepe van a
viselkedes, a jelen peldaban a "vallalkozo szellem" oroklodeseben.
Szandekosan hasznalok idezojelet, mert arrol persze szo sincs, hogy magat a
vallalkozo szellemet vagy a homoszekszualitast orokolni lehetne, inkabb az
arra valo hajlamot. Tehat fogadjuk el azt, hogy a viselkedesnek vannak
oroklott elemei. Visszaterve a peldahoz, X szeret veszelyes helyzetekbe
kerulni, mig Y visszahuzodo es jobban szeret otthon ulni es konyvet
olvasni. Hogyan lehet ezt a DNS nyelvere leforditani? Egy kis kitero: Az
agyban az oromerzesert felelos egyik fontos kemiai anyag a dopamin. Egy jo
ebed, szex vagy bizonyos kabitoszerek az agy dopamin szintjenek
emelkedesehez vezetnek. Az agy egy regioja (nucleus accumbens) rendkivul
gazdag dopamin termelo es koto molekulakban. A nucleus accumbens az agy
oromerzo kozpontja. Bizonyitaskeppen patkanyok oromerzo kozpontjat
osszekotottek egy elektroddal, ami egy pedal megnyomasakor elektromos
ingert kuldott az oromerzo kozpontba. A patkanyok annyira szerettek az
ingert, hogy naphosszat mast sem csinaltak, mint a pedalt nyomkodtak, meg
az evesrol is elfelejtkeztek. Amikor a dopamin hatasat gatlo anyagokat
adtak nekik, helyreallt a normalis viselkedes. A dopamin egyike a szamos
neurotranszmitternek az agyban es fontos szerepet jatszik egyes
viselkedesformak (pl: addikcio, agresszio, eves, szex, depresszio)
iranyitasaban. A dopamin onmagaban nem kepes az oromerzet kivaltasara,
sokkal inkabb a kulcs a zarhoz. A zar a dopamin koto receptor. A dopamin a
receptorhoz kotodve egy kemiai folyamatot indit el. Szamos dopamin koto
receptor letezik, bizonyitva, hogy mennyire bonyolult folyamat az
oromerzet, elegedettseg kialakitasa. Hogy jon a dopamin a vallalkozo
szellemhez? A vallakozo szellemu ember dopamin szintje vagy alacsonyabb
vagy pedig a dopamin koto receptora maskent viselkedik, mint az atlag
embere. Ahhoz, hogy megfelelo oromerzet alakuljon ki az agy ujabb es ujabb
izgalmakra, kihivasokra osztonzi az egyent. 
Ahogy irtam a dopamin szabalyozasa az agyban annyira bonyolult folyamat,
hogy valoszinuleg senkinek eszebe sem jutott volna, hogy a vallalkozo
szellem genetikai eredetet kutassa, ha a veletlen nem szol kozbe. Evek ota
ismert a dopamin szerepe a Parkinsonos betegeknel (lasd: Oliver Sacks:
Awakenings) es kutatok fontos szerepet tulajdonitanak a dopamin hianyanak
illetve korosan alacsony szintjenek a skizofrenia kialakitasaban. Egy, a
skizofrenia kialakulasert felelos gent keresve, a kutatok egy erdekes
dopamin receptorra bukkantak, amint nevezzunk D4-nak. A D4 egeszseges
egyeneknel is  nagyon nagy kulonbsegeket mutat, kizarva szerepet a
skizofrenia kialakitasaban. A kulonfele D4 receptor variansok kulonbozo
dopamin koto kepesseggel birtak a teszt kiserletekben, azt sugallva, hogy
szerepuk lehet a kulonbozo egyenek oromerzetenek kialakitasaban. Ami meg
erdekesebb volt, a receptor nagy mennyisegben fordul elo az agy limbikus
kozpontjaban, ami az erzelmi reakciokert felelos. Erdekessegbol a kutatok
megvizsgaltak a D4 receptor es a vallalkozo szellem kapcsolatat. Egy
reprezentativ csoporttal a vallalkozo szellemet tesztelo kerdoivet
toltettek ki es parhuzamosan a D4 receptorukat is kielemeztek. Az
eredmenyek azt mutattak, hogy azok, akik magas tesztpontszamot ertek el
(azaz valalkozobb szellemueknek tekinthetok, mint az atlag) azoknak a D4
receptora gyengebben kototte meg a dopamint, tehat tobb stimulusra van
szuksege az agyuknak hasonlo oromerzet eleresehez. A megfigyelt nagy
elteres a D4 receptoroknal evolucios szempontbol is erdekes. A vallakozo
szellem evolucios szempontbol jo is meg rossz is: egy vallalkozo szellemu
osember nagyobb valoszinuseggel fedezett fel uj, dus legeloket vagy
vallalta a vadaszas veszelyes szerepet. Ugyanakkor nagyobb esellyes esett
aldozatul egy oroszlannak, mint a kevesbe vallalkozo szellemu tarsa. Ez
megmagyarazza, hogy miert tapasztalhato nagy szoras a D4 receptoroknal. A
tortenetnek itt vege. 
Az ismereteink egyre nonek es egy nap talan erteni fogjuk az agy bonyolult
viselkedeset es az oroklott tenyezok szerepet a viselkedes kialakitasaban.
A konyv szamomra azert volt erdekes, mert eloszor adott logikus
magyarazatot egy viselkedesforma lehetseges orokitesi mechanizmusara
molekularis szinten. - Eva

T. Zoltan !
1. Azert, mert a szkopodon szemmel nem latod a zajokat, azert meg vannak
zajok.
A szkop nem alkalmas ilyen jellegu vizsgalatokra, mivel csak a jel
nagysagrendjebe eso valtozasokat latod.
Ezert nincs szukseg ott 8 bitnel sokkal pontosabb jelre.
Digitalizalasnal a legkisebb helyierteku bit nagysagrendjebe esik a
szuksegszeruen belevitt hiba.
A 0,1,0,1,..... mintasorozatrol nem tudhatjuk, hogy az jel, vagy hiba.
Ezert az ilyen nagysagrendu jeleket ki kell szurni.
A szures termeszetesen nem csak a hibat szuri ki, hanem a jel minoseget
is rontja. A jel rontasanak merteke igy LATSZOLAG valoban nem fugg a
frekvenciatol.
DE !
A hangspektrum valoszinusegi eloszlasa altalaban a szallitott energia
mertekeben kiegyensulyozott, es mivel a frekvencia novekedesevel no a
hang energiatartalma, ezert a nagyobb frekvenciaju hangoknak kisebb az
amplitudoja. Valodi felharmonikusoknal persze a nagyobb frekvenciaju
osszetevokben az energia is kevesebb, igy az amplitudocsokkenes meg
drasztikusabb.Ez pedig azzal jar, hogy az alapfrekvenciaval egyutt
szalitott felharmonikusok elenyeszoen kicsi amplitudoval rendelkeznek,
es ezert vagy bele sem kerulnek digitalis jelbe, vagy ha "jo" szuronk
van, akkor aldozatul esnek a szuronek.  Enyit mondanek mara a
frekvencia, es az abrazolasi pontossag kapcsolatarol.

2. Valoban nem pontosan fogalmaztam, amikor csak a szigoru monotonsagot
koveteltem meg az A/D konvertertol.
Hozza kellet volna tennem, hogy a linearitasnak annal jobbnak kell
lennie, minnel nagyobb helyierteku bitjere vizsgaljuk a konvertert.
Vagyis hallgatolagosan feltettem, hogy egy 9 bites konverter legalabb
annyira linearis, mint egy 8 bites, es csak az alacsonyabb helyierteku
uj bitek hoznak be ujabb hibat. Ezert olyan hibakrol, mint amit Te
emlitettel, tehat egesz mas fuggvenymenetrol, en nem is almodtam. Inkabb
arra gondolok, hogy a lepcsos jelleg joval kisebb mertekben, de megmarad
az uj bitek belepese utan is. Ennek kulonfele torzitasi effektusait
nagyon nehez megbecsulni, azonban ugy gondolom, az emberi ful az
ilyesmire nem tulsagosan erzekeny.

3. Termeszetesen nem csak a digitalis konverzio miatt kell hibakkal
szamolni. A keszulek analog reszei sem mentesek a hibaktol. Egy
idealis16 bites konverter jel-zaj viszonya mondjuk 65535:1 vagyis kb.
-96 dB, de hogy ha csak a felet veszem, az is -90 dB. Bar mar regen
foglalkoztam analog technikaval, de akkoriban egy tranzisztoros
erositofokozat zaja ennel joval nagyobb volt, igy nem tudom, van-e
ertelme ennel pontosabb konverterekkel operalni ? Legalabb is egy
akkoriban gyartott erosito jo, ha -65 dB-t tudott. (Ez egy 11 bites A/D
konverter nagysagrendje.) A hangszorok, es mikrofonok torzitasa szinten
eleg razos kerdes.

4. Es akkor meg nem beszeltem a szomszed trappolo, kiabalo gyerekeirol,
a masik szomszed porszivojarol, meg Hilti furojarol, a mosogeprol, es az
ablak elott robogo trolibuszrol. :-) Ennek figyelembe vetelevel a
jel-zaj viszony -2 dB. (Ha csak nem akarok masokat tulkiabalni.)
 Udv: Takacs Feri

> Felado :  [Belgium]
> Temakor: HIFI ( 20 sor )

>  Tehat a februari szam a 31. oldalon bemutat egy CD-lejatszot,
> amely cirka 900000 Ft-ba kerul.

Egy kelloen gazdag es szenvedelyes embernek semmi sem draga, ha kedvenc
szabadidos tevekenysegenek elhet. Ez nem racionalis dolog, kifejezett
orom lehet adott esetben sok penzt kolteni egy draga jatekszerre.
Kicsiben mindenki hajlamos erre, szinte mindenki dragabb karorat vesz,
mint ami eppen megfelelne az ido megbizhato meresere...

Kulonosen feltuno ez a horgaszok eseteben, legtobbjuknek az adott
feladatot messze meghalado kivitelu felszerelese van, tobb is... 

>  Megrogzott hifisek szinten allitjak, hogy a hagyomanyos analog
> lemezjatszokkal eredetibb un., audofil hangzast lehet elerni
> (persze csak jo keszulekkel) mint egy CD-lejatszoval. Azt allitjak,
> hogy jobb alt. a zenei hangzas, tererzet, tisztabb a hang, elethubb
> megszolalas jellemzo, jobban elkuloniti a hangszereket es altalaban
> termeszetesebben szol.

Van ebben kello adag misztikum is, a CD hibait keszseggel elismerve nem
vagyok  meggyozodve arrol, hogy az analog hanglemez valoban _annyira_ 
jo. Az audiofilek sok mindent elneznek a regi kedvesuknek... Ritka
szeanszokon elbuvolten mutatjak ismeroseiknek egyetlen fekete demolemezuk
hangjat, maskor meg CD-t hallgatnak mint mindenki mas.   :-)

Mindenesetre szamos muszaki erv felhozhato a jelenlegi CD szabvany ellen.
Mikor kidolgoztak, a digitalis technika messze fejletlenebb volt, igy
takarekoskodni kellett a CD-n tarolhato bitek szamaval, alacsony lett a
mintaveteli frekvencia. A bitszam akkor nem tunt alacsonynak, nem is
nagyon leteztek meg megfelelo 16 bites a/d es d/a konverterek. A Philips
peldaul 14 bites d/a-t alkalmazott az elso CD lejatszoiban,
tulmintavetelezessel es szuressel igyekezve javitani a helyzeten.
  
Mai szemmel a mintaveteli frekvencia tulzottan alacsony, es a bitszam is
kevesebb a kivanatosnal. (A bitszam novelese elsosorban halk reszeknel
hozhatna javulast). Sok javitast sikerult eszkozolni a digitalis kimeneti
szurok eseteben, az alacsony bitszam miatt halk reszeknel keletkezo
hibakat ravaszul valasztott hozzakevert zajjal csokkentettek, igy
meglehetosen jo eredmenyt ertek el az adott szabvanyon belul.

Mindenesetre az uj DVD hang szabvany joval nagyobb mintavetelt es
bitszamot ad meg...

Jozsef

> A Sztereo magazin legutobbi szamaban olvastam nehany dologrol,
> amit egyszeruen nem ertek.
> Tehat a februari szam a 31. oldalon bemutat egy CD-lejatszot,
> amely cirka 900000 Ft-ba kerul.
> A cikkben a szerzo olyan kifejezesekkel operal hogyaszongyahogy
> "analogos hangulat, kulonosen a tererzet teren jelentett jol hallhato
> valtozast" stb.

Lasd amit a TUDOMANY #416-ban irtam "high-end (?)" cim alatt. Ezt hivjak
sznobhatasnak, megha megkoveznek is erte a hifistak. Olvasva a
valaszokat, csak megerositve latom allaspontomat:
1/ CD-bol NEM lehet tobbet kihozni mint amit a kommersz lejatszok
kihoznak, mert NINCS RASUTVE a lemezre ez a tobbletinformacio. A 22 kHz
feletti freki tartomanyba -erdemlegesen- csak nemlinearis torzitas miatt
kerulhetnek hangok, amit inkabb kiszurni kellene nem draga penzen
arulni.:)
2/ egy audio rendszer leggyengebb pontja a hangfal -ahogy irtam- tehat
akarmilyen csillogo erositot raksz ele (amit leginkabb a deneverek
tudnanak dijazni:))) ) nehez olyan hangfalat csinalni aminek a
karakterisztikaja 20 Hz-20 kHz kozott akar kozelebe' lenne az
idealisnak. Ez utobbit nagyon komoly fizikai korlatok okozzak.

> Kerdem en, mi az istentol lehet ennyivel jobb egy CD keszulek a
> boltokban kaphatoknal es mi az isten kerul benne jo nehany szazezerbe?

A high-end kereskedo extaprofitja kerul ennyibe :-(((

Volna egy gondolatkiserletem:
venni ket ilyen millios "csodamasinat" es az egyikben lecserelni az
eredeti vasat egy arban kommersznek tekintheto, de jo minosegu
hifi-cuccra. Utana korbeadni mind a ket (kulsoleg tokugyanolyan) cuccot
kiprobalasra a fanatikus high-endesek kozott. (ugy olvastam ott divik ez
a -vasarlas elott- tobb napos kiprobalasra torteno kolcsonadas)

Vajon mi tortenne? Hanyan vennek eszre, hogy valami nem stimmel?
Varom a szavazatokat 

VAti