Kedves Tibor!

Persze defini'cio' ke'rde'se, mi az o"skommunizmus. Amit Te lei'rta'l, az egy
szaba'lyos maga'ntulajdonon alapulo' piaci eloszta'si rendszer. Nincs pe'nz,
de pe'nz amu'gy sem kell a piachoz. Ez szerintem semmilyen defini'cio' szerint
sem o"skommunizmus, hiszen azt a piaccal szembea'lli'tva definia'lja'k. A
marxista'k pl. u'gy definia'lja'k, hogy nincs eloszta'st befolya'solo' tulajdon,
teha't e'rdektelen, kinek a nyila lo"tte le a zsira'fot.

Karcsi ba'csi megi'te'le'se'ben nincs ko~ztu~nk le'nyeges vita.

Amit arro'l i'rta'l, mi is a tudoma'ny, i'gy szerintem nem igaz. Ezzel Te pl.
a kvantummechanika't is kiza'rod a tudoma'nybo'l, hiszen me'g azt sem tudja'k
megjo'solni, hogy hol, mekkora sebesse'ggel halad az a fra'nya elektron.

Tuda'sunknak vannak abszolu't korla'tai. Ezek az abszolu't korla'tok a jo'sla's
pontossa'ga't befolya'solja'k. A ta'rsadalomtudoma'nyban a jo'sla's
nyilva'nvalo'an, e's szu~kse'gszeru"en sokkal bizonytalanabb, hiszen itt
keve's, mindo~ssze ne'ha'ny (ti'z-, sza'z)millio', egyenke'nt nagyon bonyolult
viselkede'su" egyed teve'kenyse'ge'nek eredo"je'ro"l van szo'. De aze'rt tud a
ta'rsadalomtudoma'ny jo'solni, e's ehhez hibahata'rt is ad. Ez a hibahata'r
gyakran olyan nagy, hogy a jo'sla's e'rdektelenne' va'lik. De ugyanez e'rve'nyes
lehet fizika'ban is: jo'soldd meg a Szaturnusz gyu"ru" egyik holdja'nak
pa'lya'ja't. Ott is olyan nagy lesz a hibahata'rod, hogy pillanatok alatt lefedi
az ege'sz gyu"ru"t. Azt nagy valo'szi'nu"se'ggel meg tudod modani, hogy a
gyu"ru"t nem hagyja el, azt viszont, hogy hol is lesz a gyu"ru"n belu~l egy
ho'nap mu'lva, ha megfeszu~lsz sem.

Erro"l a hibahata'rro'l persze a politikusok gyakran nem tudnak, vagy ha me'gis,
akkor viharos sebesse'ggel elfelejtik. De erro"l nem a ta'rsadalomtudoma'nyok
tehetnek. E's az, hogy mit mondanak, csina'lnak a politikusok, nem me'rce a
ko~zgazdasa'gtan megi'te'le'seben.

Igazad van, a ho'labda's pe'lda'mban mindezt tudhatjuk. So"t. Me'g azt is, hogy
lapulnak el a ho'krista'lyok, amikor ho'golyo't gyu'rsz. Az az egyetlen baj,
hogy ez senkit sem fog e'rdekelni, ez a tuda's irreleva'ns. To"led me'g csak
nem is azt fogja'k ke'rdezni, hogy mekkora valo'szi'nu"se'ggel tala'lnak el
engem, hanem hogy most sikeru~l-e ve'gre eltala'lni azt a rothadt diszno't.
(Merthogy a ta'rsadalomtudoma'nyokto'l ezt ke'rik.) Ebben pedig mindaz, amit
elsorolta'l, nagyon keve's segi'tse'get fog adni. Ha ezt nem tudod megjo'solni,
minden ma's e'rdektelen.

Ha egy ko~zgazda'szto'l megke'rdezik, mekkora lesz jo~vo"re Magyarorsza'gon az
infla'cio', e's o"szinte va'laszt akar adni, akkor azt mondja, hogy pl. 95%-os
valo'szi'nu"se'ggel 15 e's 40% ko~zt lesz, e's ekkor azonnali hata'llyal
elku~ldik a francba. Pedig addig, ami'g nem tudja, milyen lesz a jo~vo" e'vi
ko~ltse'gvete's (amit most a gazdasa'gpolitika ro~vid elneveze'seke'nt
haszna'lok, teha't belee'rtem az ado'to~rve'nyeket, ta'mogata'si politika't,
miegyma'st), milyen pe'nzpolitika't folytat majd az MNB (ez fu~gg az
elo"zo"to"l), ki nyeri a va'laszta'st tavasszal, e's az nya'ron milyen
po'tko~ltse'gvete'st csina'l (ez megint fu~gg minden eddigito"l), felmondja-e
az IMF a hitelt a va'rhato' nemteljesi'te's miatt, a mostani korrupcio's
botra'nyt felhaszna'lja'k-e a bankrendszer sze'tvere'se're, a privatiza'cio'
lea'lli'ta'sa'ra, vagy sem, stb, stb, addig enne'l pontosabb elo"rejelze'st
adni ko'klerse'g. Illetve u'gy nem, ha megmondod, hogy az infla'cio' 15-18%
ko~zt lesz, felte've, hogy jo~vo"re a ko~ltse'gvete's nem lesz deficites, stb.,
e's azta'n uto'lag mosod kezeid, hogy Te megmontad, mik ennek a felte'telei,
arro'l nem tehetsz, hogy ezek a felte'telek nem teljesu~ltek.

Ha tetszik, e'n pont azzal foglalkozom, amit Te a tudoma'ny krite'riuma'nak
nevezte'l: az elme'letek falzifika'la'sa'val. Valaki elo"vesz egy a'ltala'nos
gazdasa'gi elme'letet, pl. egy AEE modellt. Abbo'l bizonyos felte'telek mellett
levezet valamilyen ko~vetkeztete'seket. Azta'n jo~vu~nk mi, o~konome'terek, e's
elkezdju~k tesztelni, lehetse'gesek-e ezek a ko~vetkeztete'sek, vagy
ellentmondanak a me'rt gazdasa'gi folyamatoknak. Gyakran igen. Ha rendszeresen
ezt tala'ljuk, hogy igen, akkor ezt az elme'leti ko~zgazda'szok is tudoma'sul
veszik, e's ejtik az elme'letet. Egy-egy me're's viszont se pro, se kontra nem
sza'mi't, hiszen mindenki tudja, hogy nem elleno"rzo~tt kise'rletekro"l van
szo', vagyis az te'tel levezete'sekor feltett ko~ru~lme'nyekro"l csak azt
tudjuk biztosan, hogy pont u'gy nem a'llnak fenn. Erre me'rget lehet venni.

Persze, gazdasa'gtanban, e's a'ltala'ban a ta'rsadalomtudoma'nyokban van
ideolo'gia. Fo"leg, amikor politikusoknak su'gnak. Ez azonban e'rdektelen.
Hosszu' ta'von kipotyognak, ha nem to~bbek elo"i'te'letekne'l. Annak, ha egy
ideolo'gia (vagyis tudoma'nyos elo"i'te'let) fennmarad, o~nmaga'ban e'rdekes
okai lehetnek, biztos van benne valami. (V.o~. pl. marxizmus.) Viszont olyan
gazdasa'gtanra hia'ba va'rsz, ami mindig, minden ta'rsadalomra igaz lesz.
E'n nem is e'rtem, mie'rt akarsz olyan gazdasa'gtant, ami az o'kori Ro'ma
gazdasa'ga't ugyanolyan jo'l lei'rja, mint a jo~vo" sza'zade't. A ta'rsadalom
egy dinamikusan va'ltozo' rendszer, ahol a viselkede'si alapszaba'lyok
mo'dosulnak. Ma'sok voltak a rabszolgatarto' antik ta'rsadalom gazdasa'gi
o~sszefu~gge'sei, mint a mu'lt sza'zadi kapitalizmuse', vagy a mostanie'.
Ez mie'rt baj?

                            Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Diana!

E'n ugyan nem vagyok lengyel szake'rto", e's enne'l messzebb ma'r nehezen
lehetne'k Lengyelorsza'gto'l, de aze'rt azt gondolom, nem annyira va'ratlan,
mint amennyire meglepo"dte'l.

Ha a Fidesz o~sszehoz me'g egy-ke't sze'kha'z-u~gy me'retu" baromsa'got a
va'laszta'sig, na'lunk is nyerhet a Maszop. (Az lesz majd a sze'p, amikor 
Horn a Mado~f e's a KDNP ta'mogata'sa'val alaki't majd korma'nyt...)

Lengyelorsza'gban a hatalmat elo"szo~r a libera'lisok szerezte'k meg. O"k
fejbeva'gta'k az orsza'got egy akkora sokkal, amito"l te'nyleg jelento"sen
lassult az infla'cio', de olyan a'ron, hogy a magasnak addig sem nevezheto"
e'letszi'nvonalat egyszerre csak a be'ka feneke alatt sem nagyon lehetett
megtala'lni. Belebuktak. (Jelento"s re'szben persze annak a sokknak
ko~szo~nheto", hogy most van valami no~vekede's a lengyel gazdasa'gban:
eltakari'totta a romokat, i'gy viszonylag sze'les terepe van az u'j
va'llalkoza'soknak. E's akkora't zuhant a gazdasa'g teljesi'tme'nye, hogy onnan
nehe'z volt me'g lejebb menni. A lengyel e'letszi'nvonal most alacsonyabb,
mint a 70-es e'vek ko~zepe'n. Ra'ada'sul a mostani no~vekede'sen csak egy
nagyon szu"k re'teg gazdagodik, a va'laszto'k tu'lnyomo' to~bbse'ge mit sem
vesz e'szre belo"le.)

Egy e'ves megleheto"sen puszti'to' hata'su' politikai ka'osz uta'n a (lengyel
me'rce'vel me'rve me'rse'kelt) konzervati'vok keru~ltek hatalomra. O"k is 
hoztak ne'ha'ny u'jdonsa'got a lengyeleknek: abortusztilalmat, gyakorlatilag 
ko~telezo" valla'soktata'st. A lengyel ta'rsadalom ugyan sose moderniza'lo'dott
annyira, mint a magyar, de aze'rt a teokra'cia kora ma'r ott is elmu'lt.
Ko~szo~nik, ebbo"l sem ke'rnek.

Ha Magyarorsza'gon a kereszte'ny nemzeti koali'cio' uta'n a libera'lis is
leszerepel, akkor lehet, hogy Elek drusza'm 1998-ban az Mado~fre fog szavazni, 
de a va'laszto'k to~bbse'ge szinte biztosan a szocialista'kra.

(A magyar va'laszta's eredme'nye't ke't esetben befolya'solhatja a mostani
lengyel eredme'ny: ha gyorsan fela'll az u'j korma'ny e's nagyon hamar
la'tva'nyos sikereket hoz - ez nem valo'szi'nu" -, vagy ha la'tva'nyosan nagyot
bukik. Mindketto" hata'ssal lehet arra, ha'nyan szavaznak majd a Maszopra.)

I'gy van ez ke'rem. Ha lehet va'lasztani, akkor a sok rossz ko~zu~l a
legkeve'sbe' rosszat va'lasztja'k az emberek. Most a lengyel va'laszto'k
me'g mindig a volt reformkommunista'kto'l fe'lnek legkeve'sbe'. Azt mindenki
tudja, ezek ma'r nem olyan kommunista'k. E's hogy a hajdani cucilizmus
visszate're'se ki van csukva, atto'l a mumusto'l most nem kell fe'lni.

Ko"ro~si Ga'bor

Az elmult heten -csaknem- teljes volt a csend a botranyrol, legfeljebb
egy marginalis hir hozhatta izgalomba a radiohallgatokat ;-) : Pinter
Sandor orszagos rendorfoparancsnok egy debreceni riporternek azt
nyilatkozta, hogy a meglehetosen bonyolult ugyben a rendorsegi nyomozas
rendben folyik, majd elarulta, hogy Hajdu-Bihar megyei delikvensek is
szerepelnek a gyanusitottak kozott.

Ha't, egyenlore ennyi. Ilyen tempoban vajon mikorra sikerul felgongyolni
ezt a valoszinuleg szovevenyes buncselekmenysorozatot?

Udvozlettel:
Va'go' Imre, Debrecen

Elek Gabor irta a Forum 52-es szamaban, a Csoori-vita kapcsan:

>>Csoori a nepi irodalom,
  igen ha Antall Jozsef meg is szidja erte a harmadik utas( Nemcsak Nemeth
  Laszlora tessenek asszocialni,hanem Bibora is !) kiserlet,a magyar
  hivatas gondolatnak a magyar meritokracia pillereibe agyazottsagat felti
  es nem mondhatom neki,hogy paranoias.
    Mert holnap esetleg,o is elzarkozik ha en a csehszlovak,francia uj hullam
 helyett Rambo tizennyolcat talalok a Szikraban(pardon Vitezben,vagy  Gyepuben
 a fene se igazodik el ma mar Pesten,most en is ronda leszek egy minutara)
 Nemcsak Moricz,Veres Peter,Sinka fog eltunni a konyvesboltbol,hanem Orkeny
 Gide,Marquez helyett is csak a "Hogyan legyel konnyen gyorsan leszbikus"
 marad. 
   Persze azutan is elkuldhetjuk egymast a francba.<<

 Nos, otthonjarva azt tapasztaltam, hogy mozimusorok teren bekovetkezett
Elek druszam felteteles modu joslata. Balatonszemesen, ahol nyaraltam,
egesz nyar alatt egyetlen magyar filmet adtak (Koltai Janos uj filmjet), 
a tobbi amerikai volt.

 Persze itt meg felvetheto, hogy egy balatoni udolohely talan nem mervado,
hiszen a nemet turistak kedveert bizonyara torzul a musorszerkezet.
Viszont a pecsi mozikban az augusztusban jatszott 16 film kozul is csak 
4 volt europai es a tobbi amerikai.

 Mielott valaki kerdezne, hogy milyen amerikai filmekrol van szo: termeszetesen
nem Hitchcock filmekrol, megcsak nem is Woody Allen legujabb filmjerol, 
hanem az itt futo legdivatosabb, legsemmitmondobb filmekrol: a Home alone-rol,
az Uszo erod-rol, Thelma es Luise-rol.

 Elek druszam csak egy apro reszleteben nem latta pontosan a jovot:
Rambo helyet ma mar Van Damme a sztar...

					Tisztelettel, Hetyei Gabor

...avagy Real Men Don't Eat Quiche?
Hat, ha tovabb szovom Findler Miki gondolatat (tenyleg nagyon szep koltoi 
volt), hat en bizony majdnem harom evig ettem a kanadai kenyeret (neha, ha 
nem lattak, bizony a frankofon quiche-t is), igy engedtessek meg egy kis 
elemzes. Az osszehasonlitas igen nehez, talan az egyszeru, es legjobb merce, 
hogy hol erzi jol magat az ember. Erre a valaszom Kanada, legalabbis az 
Upper Midwest es Ontario viszonylataban. Mindazonaltal ezt szamos szubjektiv 
tenyezo is befolyasolja.
Ime azert nehany dolog Kanadarol. Az orszag szempontunkbol ket igen eltero 
reszre oszthato, a frankofon es az anglofon teruletre. Elobbihez tartozik 
Ottawa nagy resze, Quebec City, Montreal, melyek a Niagara es Toronto 
mellett talan a leglatogatottabb helyek az europai es talan az amerikai 
turistak altal is. A nyelvi korlatok, meg az, hogy az itteniek mersekelten 
ruhellik, hogy az angolokkal egy talbol kell cseresznyezniuk, megakadalyozza 
oket abban, hogy amerikanizalodjanak. Legalabb annyira tekingetnek az 
anyaorszag (Franciaorszag) fele, mint az USA-ra vagy akar Ontariora. Igy 
sokkal inkabb europaibbnak mondhatok, mint a kontinens barmely egyeb resze. 
Persze meg a frankofonok angol-Kanadahoz valo politikai-gazdasagi viszonya 
megerne egy kulon miset, ebbe most ne menjunk bele.
	Mi a helyzet az anglofonokkal, kozelebbrol Ontarioval (hogy miert eppen 
Ontarioval, hat, mert itt laktam/eltem, na meg talan ok a legerosebb 
tartomany)? A mindennapi elet teren nagyon sokban hasonlitanak az USA-hoz. 
Barbeque party, videokazetta orulet, rengeteg amerikai csatorna a TV-n, gay, 
lesbian, feminist affirmative action, silicon breast implants (plusz az 
ellene tuntetok termeszetesen), pay equity program, sexual harrassment 
committee, pro-life, pro-choice... Ismerosek, ugye errefele az USA-ban is e 
szavak? Szoval naluk is megvan a jobol es rosszbol sokminden, ami az 
USA-ban, kulonosen "Suburban Canadaban". Ami viszont kulonbseg: tiltott a 
fegyverviseles, igaz Torontoban azert csak szaz folott van a gyilkossagi 
statisztika minden evben. Megis, este szinte biztonsagosabb vegigmenni az 
utcan, mint nappal (mert a kinai es hongkongi maffia valahogy napkozben 
intezi el belso surlodasait tobbnyire). Ha nem is kommunizmus, de eleg eros 
szocialista behatas azert erte az orszagot. Ez nem is volt rossz, de most 
roppan eppen bele a gazdasag sajnos. Mert az alacsonyabb berek ellenere egy 
alapveto (itt a magyarorszaginal azert jobb) egeszsegugyi ellatas minden 
dolgozonak ingyen jar, szintugy a nyugdij, munkanelkuli segely (ha jol 
tudom, 22 het munkaviszony utan). Ami rosszabb, a berek talan tenyleg 
alacsonyabbak kicsit, az ado mindenkepp magasabb, ugy az szja (a felso sav 
valahol 40-45 % kozott van), mint az afa, azaz a GST+PST (ez utobbi egyutt 
15 %). A kanadaiak frusztraltak, mert nem olyan erosek, mint az USA, de 
buszkek, mert ok bekefenntartokent lepnek fel szemben az USA-val, a bunozes, 
nyomorban elok aranyanak statisztikaja kedvezobb az USA-enal.
Egy ontarioi holgyismerosom mondta, hogy a kanadaiak szexualisan el vannak 
fojtva - szoval, kedves Andras, a szemezo lanyok a miniszoknyajukkal nem 
nemzeti szimbolum (semmi kozuk a juharlevelhez vagy a nemzeti allathoz, a 
hodhoz, azaz beaverhez :-)).
	Amire meg nem sikerult rajonnom, az eroszakos nemi buncselekmenyek szama
 mindket orszagban egbekialtoan magasnak tunik Magyarorszaghoz kepest - mi 
lehet ennek az oka? Csak tobb publicisztikat kap, vagy itt tenyleg van 
valami a levegoben?
	Ugy tunt, Kanadaban valamivel baratsagosabbak, segitokeszebbek voltak az
emberek, mint Wisconsinban (a koszonomre is tobbnyire ki birtak mondani, 
hogy "You are welcome", az itteni "uhummel", jobb esetben You bet-tel 
szemben). A nemzetkozi kultura irant is fogekonyabbaknak tuntek: a TV-n sok 
kulfoldi film volt, magyar is, igaz, ezek este 11 utan tobbnyire (mas 
kerdes, hogy epp valaki haldoklik egy Bergman filmben, es a kovetkezo 
masodpercben azt hallod orditani:See your Toyota dealer, now!).
Masfelol hiaba ismertek a Pilsener Urquellt, mint jo markat, ok nem adtak 
volna ki egy extra dollart egy hatos rekeszert, inkabb ittak a la-soruket 
(ami Labatt Dry volt). A "vad" egyetemista partik csucspontja a Trivial 
Pursuit volt. Valahogy az osszes europai ugyanugy velekedett Kanadarol, mint 
Kaiser Andras az USA-rol (svedek, csehek, na meg az a gyonyoru flamand lany 
is...), legalabbis a "nem tudnak ezek mit kezdeni az eletukkel" cimu fejezet 
teren.
	Hogy vegulis jobb, vagy rosszabb, vagy csak mas az elet e kontinensen, 
bizony mindenkinek maganak kell eldontenie a maga szempontjait 
figyelembeveve.