Kedves SZALON!

Tonio ) irasat olvasvan ragadtattam  magam 
betuvetesre. 

Azt hiszem hasonlo helyzetben vagyunk. Kozgazdasagi 
ervekkel magam sem szolgalhatok, csak erzelmi szalakkal szorosan atszott
tapasztalatokkal. Nem feltetlenul tudok objektiv maradni, de igyekszem.
Kezdem a cikk vegerol:

Orulnek ha egy kozgazdasagtanban jartas valaki felvilagositana az
ertektermelo agazatok szuksegessegerol. Magam jozan paraszti esszel
azt gondolom, keves es specialis helyzetben levo orszag (gazdasag)
engedheti meg maganak, hogy csak bankok, kereskedok, biztositok stb.
tevekenysegebol allo jol mukodo gazdasaggal rendelkezzen. Kell, hogy
valamilyen modon ertek termelodjon. Ebben egyetertunk, azt hiszem.

A vasfuggony mogotti magyar ipar kenytelen volt bizonyos agakban
vetelytars hijjan jo szinvonalra fejlodni, fejlodeset csak a politikai
rendszer korlatozta annak lenyegebol fakadoan. A vasfuggony felszamolasa
utan ez az ipar nem volt kepes megkuzdeni a nyugati konkurrenciaval
allami tamogatas hianyaban. Nem penzbeli tamogatasra gondolok, hanem
munkakra (project-ekre), piacra. Ugy gondolom a kulfoldi toke rendkivul
gyorsan tette piacca Magyarorszagot, kivasarolva a gazdasagbol a
sikeresnek mondhato cegeket. A mai magyar gazdasagban mukodo termelo
cegek nagyobb resze valamilyen nyugati technologiat hasznal, jo esetben
valami kevesbe osdit. Legfobb termelo eronk az olcso es szakkepzett
munkaero. (Foleg azert olcso, mert ugyanakkor szakkepzett!) Lehet hogy
az olcso (es ijedt, mert nem szokta a munkanelkuliseget es fel a 
szocialis gondoktol, talan nem is alaptalanul...) munkaerobol mas 
orszagok jol mukodo gazdasagot hozhattak letre, en ugy erzem nem kellett
volna idaig jutni, kezdhettuk, folytathattuk volna magasabb szintrol.

Ahonnan mondom mindezt:
1987-ben vegeztem a BME villamosmernoki karan.
1990 tavaszaig az Orszagos Villamostavvezetek Vallalat-nal dolgoztam
	mint "vedelmes mernok".
Az azota eltelt idoben a KFKI-MSZKI Ipari Alkalmazasok Foosztalyan
	dolgozom; szamitogepek villamos-energiaipari  alkalmazasa teren.

Tovabba...
Az ipari korszerusegrol az alabbi dolgok jutnak az eszembe szemelyes
tapasztalataim alapjan:
Az ipari technologia lassan avul. A popularis szamitastechnika 
eszelosen gyors fejlodesevel osszevetve az ipari technologia valtozatos 
kepet mutat.

Peldaul:
Ipari folyamatok vezerlese eseten nem engedheto meg hogy a 
folyamatiranyito szamitogepeken futo software rendszeresen lefagyjon,
akarmilyen korszeru is az. Tovabba a felujitasra forditott ido termeles-
kieseskent jelentkezik. Ezert gyakran uzemeltetnek latszatra muzealis 
technikat, jo hatasfokkal. Igy a szamitastechnikai szaklapok avatott 
olvasojanak nyilvan nevetsegesnek tunhetnek peldaul a Dunamenti Hoeromu
Vallalat (Rt?) blokk vezerlo szamitogepei: KFKI TPA sorozatu 
szamitogepek (PDP-8?), ha jo emlekszem 32kiloszo! (de lehet hogy 16!!) 
memorival. Ma is ez mukodik, kutya baja, a blokkok igenyeit kiszolgalja.
Persze jo lenne ujabb, de egy ilyen rendszer elavulasa 15 ev. Minden
korabbi csere kiesest okoz a vezerelt folyamatban, ami nem kivanatos.

Masik erdekes terulet a folyamatos uzemu nagy rendszerek korszerusitese.
Ilyenek peldaul a vasut, telefon, vagy (szivem csucske) a 
villamosenergia halozat. Ezeket nem lehet "eldozerolni", es helyebe egy
szep uj es csillogo - villogo rendszert epiteni, es nem csak azert mert
nincs ra penz. A felujitas csak 
reszenkent lehetseges, es gyakran a korabban alkalmazott technologia a
kerekkotoje a korszerusitesnek, 10-30 evvel korabbi koncepciok, 
koszonnek vissza, nehezitik az uj technologia implementalasat. Ilyen
rendszerekben gyakran el egymas mellett 20 evnyi kulonfele fejlettsegu 
technologia. (Jo esetben. A 20 lehet 50 is.) Peldaul nagyfeszultsegu 
villamosenergia-halozatok vedelmei korabban mechanikus relek voltak,
de az elmult 10 evben az elektronikus berendezesek nagy teret 
hoditottak. A keszulek gyartok a mechanikussal teljesen azonos
tulajdonsagu keszulekeket kezdtek gyartani, integralt aramkoros 
belsovel. Napjainkban a modul rendszeru, integralt elektronikus
"szekrenyek" korat eljuk, de mindket regebbi technologia jelen van a 
rendszerben, es mukodesi tulajdonsagait tekintve nincs kulonbseg a
generaciok kozott. Szoval eleg kaotikus.

A banyarol szolo (mondom ba'nya'ro'l) reszben a Nagyegyhazi Banyauzemre
velek ismerni. A pontos elnevezesere nem emlekszem. Valoban impozans 
letesitmeny. Engem legjobban a fold alatti telefon es hangosbeszelo
halozat lepett meg. A fold alatt 50-100 meterenkent telefonok vannak
a falon, ahonnan a ceg barmelyik reszet hivni lehetett. Ugy tunt nekem
akkor, hogy a Nagykorutrol nehezebb a Lonyay utcaba telefonalni...
No meg a vasut a plafonon, a mozgotamos(?) frontfejtes, stb... 
Kar hogy szen az keves volt, mar ugy ertem a sok meddo dragava tette a 
termelest, nem is beszelve a vizrol meg a sujtolegrol. 
A "vizes ladak a plafonon"-rol kiseroink eleg szkeptikusan nyilatkoztak.
Azt mondtak "allitolag hasznal valamit", de szerintem aki nap mint nap
lent van egy sujtoleges(levegos?) banyaban attol ez a helyes valasz. 
Aki nem hiszi jarjon utana, bar nem kivanom neki... 
Mi lett a ba'nya'val, bezartak azota?

A munkaero vandorlasrol:
Orkeny Istvan szerint vannak konnyen tanulhato szakmak es nehezen
tanulhatoak. (Azt hiszem a Sztalinvarosi Riportokban(?) irja.)
Konnyen tanulhato pl.: a fazekassag, nehezen tanulhato pl.: a 
hajoskapitanysag. A nehez teruleten dolgozo (hajoskapitany) csak
felugyelt gyakorlat alapjan tehet szert a szukseges tudasra, mig a
masik "otthon is gyakorolhat", akar egyedul is. Az ilyen szakembereket 
szelnek eresztese komoly urt hagyhat maga utan. Szerzett 
tapasztalataikat nem lehet nelkuluk (felugyeletuk nelkul) tovabb adni.
Persze ha a tapasztalat a kutyanak se kell...

	Remelem nem nyultam tul hosszura, koszonom hogy elolvastatok
	Tisztelettel

			Meszaros Peter

P.S.: A bekezdesek helyenkent feleslegesek, sajnos a UNIX vi (Valami
Iszonyat) nem nagyon tamogatja a folyamatos irast.

Kedves Eva:

>Miklos jobban tenne, ha osszehasonlitana jelenlegi helyzetet
>Franciaorszagban, ahol $22,000 korul van a GDP/fo, a magyarorszagi helyzettel,
 >peldaul 10 evvel ezelott.

Ido hianyaban teljeskoru osszevetesre most nem vallakoznek, annyit azonban
megjegyeznek, hogy ennek az osszehasonlitasnak volnanak  elonyos es
hatranyos pontjai bizonnyal. 
Had eroszakoskodjam, csak egy aprosag erejeig: annyi mozit, szinhazat,
konyvet nem szivtam magamba azota sem... It ezt nem tudom magamnak meg-
engedni, barmennyi a rameso GDP;-((
Udvozlettel: MM
PS: talan egyszer ezek a hasonlitgatasok is megernek egy miset. Persze, tudjuk,
akkor (is) fogyasztottuk a jelenlegi adossaghalmaz forrasat...

Kedves Eva,

Sajnalom, hogy hihetelenul hangzik a felvasarlas es raktarra alakitas 
dolga, de ez a valosag. Nem csak cukorgyarak kerultek ilyen sorra, 
hanem egyeb gyarak is. Reagalasom ota kaptam tobb levelet, melyek 
megerositenek abban, hogy nem tudom ezeket rosszul, tobb mas gyar 
sorsa is ez lett. Azert nem kozlom ezeket, mert szemelyes mailben 
kaptam.

A banyaban me`g akkor jartam, amikor meg szen is volt. Igaz sok meddo 
reteg is volt benne, allando vetodesek de a fold alatt nem lehet 
felvalra venni a dolgokat. Az egyik re:reagalo is jart abban a 
banyaban es neki is feltunt egy- ket korszerunek mondhato dolog.

A mezogazdasagban nem vagyok jartas, mert csak betanitott 
munkas vagyok szuleimnel a kertben. Azt gondolom, hogy korszeru 
foldmuvelo gepeket egyes kis emberek nem tudnak megvenni, csak ha 
kolcsonzik a szukseges idore. Akkor meg mennyi gep kellene, hogy 
mindenki egyszerre jelentkezo igenyet ki lehessen elegiteni a 
kolcsonzobol?
Ha jol emlekszem a lengyel mezogazdasagnal volt ilyen szetszabdalas, 
es kisgazdasagokra valo atteres. Ha igaz nem sok sikerrel jartak 
a gepesites dragasaga miatt.

A cikkem at volt szove erzelmi szalakkal, de ez van. Ha lebontom rola 
ezeket, akkor is siralmas a kep. 

Remelem vegre a kozgazdaszok is megszolalnak pro vagy contra !!! , 
hogy ok mit latnak ebbol az egeszbol.

Tonio

Balogh Eva irja:
>Amit pedig a banyarol irsz. En persze nem vagyok sem kozgazdasz, sem mernok,
>de en ugy tudom, hogy mar alig van szen Magyarorszagon, nem beszelve arrol,
>hogy eloallitasa tul draga.

Anyam szallitasvezeto volt azokban az anti-idokben,mit-ad-isten egy Tatabanya
melletti TSZ-ben. Nagy  kocsiparkja volt a TSZ-nek, rendszeresen voltak berbe-
adva a banyanak a teherautoi soforostol.
Nagyon sok volt a meddo, a soferok folyton viccelodtek rajta, hogy kitermele-
sen dolgoznak, de tiz kocsibol ha egyben a meddo mellett nemi szen is van, az
mar unnepnap.

>Ha ez igy van, akkor mi a csodanak oltek bele azt
>a sok modern gepet, meg kartya kulcsokat, es igy tovabb ?

Ket oka volt. Egyiksem gazdasagi, viszont mindketto hatalmi/politikai :) :)

1. A banyasz, (a kohasz, a vasmunkas) az igazi MUNKAS, ahogy aztat Marx le-
irta. Ezert ideologiailag tamogatott munkasreteg volt a banyasz. Hozzatarto-
zik, hogy tenyleg kemeny kommunista videknek szamitott Te'banya, ezeknek a
melyrol jott (pun indeed) embereknek az utolso pillanatig tudott a szocia-
lizmus valamit nyujtani, es ezert igen halasak voltak.
Tehat abszolut lenyegtelen kerdes volt, hogy van-e szen vagy nincs, hiszen
a banyasznak banyaszni kell, egyszeruen nem lehetett banyaszt az utcara ki-
tenni, mert a part alapbazisat kepeztek.

2. Hatalmi eroviszonyok a parton belul.
Az eocen-program elinditasahoz nem feltetlenul szakmai lobbyk harcoltak ki,
mint sokan gondoljak, illetve nem itt dolt el a dolog. Abban az idoben Havasi
elvtars (Komarom megyei parttitkar) igen nagy ember volt a partban (Kadar-
stilusu ficko, csak nagysagrendekkel sotetebb), es a banya (kozponti penz,
politikia befolyas) a mindene volt. Meg emlexem egy vele keszult hosszu te-
veriportra abbol az idobol, mikor o volt a magyar gazdasagi koncepcio fo-
atyauristene ( a megye mellett, amely felett onkenyurkent uralkodott)
is egyben.

Tamas

Az otszoros hirt egy percig sem vettem komolyan. Minthogy korabbi informa-
cioim szerint Magyarorszagon a terhessegek kozel felet megszakitjak, az
otszoros novekedes moge nagy foku szexualis aktivitas novekedest is kellene
tenni, amit ugyancsak nem hiszek. Ha nincs, akkor a novekedes matematikai
nonszensz.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Czigany Zsolt ha nem is szoszerint idezett engem, de helyesen. Valoban azt
mondtam, hogy surgosen privatizalni kellene a meg allami tulajdonban levo
gyarakat/cegeket, meg akkor is, ha talan nem kapnak erte annyi penzt, mint
amit szeretnenek.

Mielott valaszolok Zsolt kerdesere, marmint "hogy miert kell a privatizacio
minden aron!" eloszor azt szeretnem itt megemliteni, hogy ezeket a
privatizacios remtorteneteknek en 90 szazalekat nem hiszem el. Hiszen fel
kell teteleznunk, hogy egy uzlet tulajdonosa esszeruen vezeti ceget es nem
fogja tudatosan tonkretenni ujonnan vasarolt gyarat. Azt is nehez elkepzelni,
hogy jo penzert vasarolt gyarakat csak azert vasarolnak meg kulfoldiek, hogy
a csillogo-villogo gepeket nyugatra szallitsak. Vagy a regi gepeket
kisuvickoljak majd valahol Nemetorszagban. Ezt nagyon nehez elhinni. Szoval,
hagyjuk a remtorteneteket ki ebbol az ugybol.

Miert kell privatizacio olyan surgossen? Egyreszt azert mert a meg mindig
allami kezben levo vallalatok legnagyobb resze veszteseggel mukodik, es mint
allami vallalatok az allam felelos ertuk. A legtobbjuk felszerelese elegtelen
es komoly osszegeket kell majd befektetni, hogy profitabilisek legyenek. A
jelen pillanatban ezek a vallalatok/cegek/gyarak nem tudjak, hogy mi is
tortenik veluk--privatizalas lesz-e vagy sem. Es ha lesz mikor. "They are in
limbo," tehat a levegoben lognak valahol es eppezert mukodtetesuk is
elegtelen. Ugy emlekszem, hogy Bokros mondta nem regen, hogy ha az ev vegeig
nem sikerul eladni bizonyos bankokat, akkor meg egy forintert is erdemes
eladni oket. Azt hiszem igaza van. Itt van peldaul a Budapesti Bank es az
allando vesztesegek--minel tovabb varunk, annal nehezebb lesz eladni. Es a
vegen nagyon is lehetseges, hogy egy forintert kell majd tuladni rajta.

Van nekem itt egy kiadvanyom az AVU-tol, amiben megtalalhato a kiarusitando
cegek profilja. Higyjetek el, hogy ezek a cegek a jelen pillanatban
eletkeptelenek. Legtobbjuknek uj epuletekre, uj gepekre, uj hivatali
felszerelesekre (beleertve a szamitogepeket) van szuksege. Komoly
befekteteseket kell eszkozolni, hogy vegre termelni kezdjunk. Ezekre a
befektetesekre az allamnak nincs penze. A pezsgobb gazdasagi fejlodest
akarunk, akkor neki kell allnunk termelni es eladni. Itt van peldaul a
szallodalanc fiaskoja. Otven valahany millio dollar jobb mint semmi. A 14 szal
lodabol 12 felujitasra szorul. Most pedig semmi sem tortenik, mindent elorol
kell kezdeni. Sot, az is lehetseges, hogy meg 54 milliot sem fogunk kapni
ertuk.

De mindezen tul en igen szkeptikusan ertekelem az allamot mint gazdat. Az
allami kezben levo vallalatok meg Nyugat-Europaban sem mukodnek jol. Itt az
Egyesult Allamokban igen keves vallalat van allami kezben, de az, ami van,
peldaul a posta, irtozatosan rosszul es rafizetessel mukodik. Ugyanakkor a
ket csomagszallito maganvallalat, a Federal Express es a United Parcel
Service remekul es haszonnal operal. Adhatok egy magyar peldat is. A Magyar
Postanak monopoliuma van az ujsagterjesztes teruleten. Ugy is mukodik! Ha
peldaul ma elhatarozod, hogy szeretnel elofizetnel egy-ket hetilapra es
kifizeted a kert osszeget meg ugyanazon a napon, *talan* julius elsejetol
kapni is fogod az ujsagokat. Az Egyesult Allamokban ha ma elhatarozom, hogy
en pedig elo akarok fizetni valamilyen hetilapra, egy heten belul jon is az
ujsag. Es persze ezeknek a kiadovallalatoknak erdekuk, hogy egy ev utan ujra
elofizessel, sot ravegyed ismeroseidet is arra, hogy ok is elofizessenek. Mar
az elofizetes lejarta elott egyik felszolitast a masik utan kuldik, nehogy
elfelejtsed, hogy ujra elo kell fizetned ekkor es ekkor. Nem igy
Magyarorszagon. Elkuldik a szamlat, ami nem mindig helyes, felszolitanak,
hogy ha reklamalni ohajtasz, tedd meg irasban ket heten belul. Ha nem kapnak
toled levelet, vagy elveszitik a Postan, mint ahogy velem tortent, akkor
egyszeruen leallitjak a szallitast es ket honapig nem kapsz ujsagot. Kozben
mindenki veszit az ugyon. En nem kapom meg az ujsagokat ket teljes honapig, a
kiadovallalatok elveszitenek ket honapra egy elofizetot, es a Magyar Posta
gondolom nem kapja meg a dotaciot, amit a terjesztesert kap a kiadoktol.	Ezzel
 szemben a HVG mostanaban mar maga terjeszti az ujsagot. Irtam nekik egy
e-mail levelet es annak ellenere, hogy a Magyar Posta szurta el a dolgot,
azonnal megkuldtek a hianyzo szamokat, sot meg egy kis ajandekot is kuldtek.
Sot, felhivtak figyelmemet, hogy ma mar toluk is meg lehet egyenesen rendelni
az ujsagot. Szoval oriasi kulonbsegek vannak jol mukodo cegek es burokratikus
allami vallalatok kozott, ahol ugy latszik nem nagyon torodnek azzal, hogy
elveszitenek egy elofizetot vagy sem.

Szoval szerintem ezert kell privatizalni, megpedig gyorsan.

Balogh Eva