Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 71
Copyright (C) HIX
1996-09-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 nepzenei CD-k (mind)  9 sor     (cikkei)
2 Re: Csillagok Haboruja!? & Heat (mind)  21 sor     (cikkei)
3 Re: Disszonans kvartok ??! (mind)  117 sor     (cikkei)
4 Re: Dur-moll (mind)  37 sor     (cikkei)
5 NEPZENEI LEMEZEK (mind)  14 sor     (cikkei)
6 Motto: A vita (discussio) nem vagdalkozas!!! (mind)  151 sor     (cikkei)

+ - nepzenei CD-k (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Zimanyi Magda emlitette helyeken kivul meg ajanlhatom:

        Amadeus, a Duna-korzon

a Vorosmarty ter jobb szelen (az MCD zeneszalon mellett, ahova
szinten be lehet nezni) lemesz a Duna=partra, majd jobbra
fordulsz.

Feri
+ - Re: Csillagok Haboruja!? & Heat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

A halozaton mar elerheto a Csillagok haboruja elozetese. Hogy hol, azt most 
fejbol nem tudom, de ha az AltaVista-nal keresel biztos meg talalod. Szerintem
nagyon jo es en ket olyan jelenetet lattam benne, ami eddig nem volt. Gondolom
februarban meg csak moziban lesz. Azt olvastam, hogy kb 4 perccel lesz 
hosszabb, mint az eredeti. (Remelem nem a vegen levo feliratok miatt. Bar en
kifejezetten szeretem vegig nezni. Majdnem mindig talalni valaki magyart (magya
r
szarmazasut) a stablistan.) Utana termesztesen jon majd a masik ket resz is.
(Es remelhetoleg 1998-ban vegre megnezhetjuk az "igazi" elso reszt is.)

Ha jol emlekszem a Filmvilagban olvastam, hogy a Szemtol szembe (Heat) c.
film jelenti Uj-Hollywood veget. Szerintetek ez mit jelent? Szerintem inkabb
ujbol feltamad. (Lasd Mission: Impossibile - rendezte Brian DePalma, aki szinte
n
Uj-Hollywoodhoz tartozik. Es ma vegre nalunk is bemutatjak!!) Egyebkent a
Heat-nek nagyon jo a zeneje (Kronos Quartett, Lisa Gerrard (Dead 
Can Dance) stb). Kivancsi vagyok masoknak is tetszik-e?

Peter
+ - Re: Disszonans kvartok ??! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Azt igertem, magyarazatat adom annak a kijelentesnek,
hogy konszonans a kvart, ha az alaphang folul van, es
disszonans a kvart, ha az alaphang alul van.
Igyekeztem osszeallitani par tablazatot, melyekben
ugyan semmi uj sincs, de konnyeden hivatkozhatok rajuk,
es nektek sem kell konyv utan szaladgalnotok.
(A tablakat alulrol folfele kell olvasni, fent folyta-
todnak, csak epp az indulast mutatom meg beloluk.)

A fejtegetesben, kepzeljetek csak, C lesz az alaphang!
Az elso tablazat egyszeruen ennek felhangjait tartal-
mazza, melyek kozotti tavolsag fokozatosan csokken,
raadasul finomabban, mint hetkoznapi elnevezeseinkkel
le tudnok irni: ezert mar kistercbol ketto is van (brrr),
nagyszekundbol negy, csak uri gusztusunktol fugg, hany
kisszekundot szerepeltetunk, s mikortol mondjuk: "ettol
kezdve ez mar uaz a hang".
[kozbeveto kerdes: van-e korlat, amit a felhangok sora
                   nem lephet at?]

De ki torodik az apro hangkozokkel, kedvenc kvartunk
buszken all a helyen, 4/3 igen, ez kell nekunk!
Amde nezzuk csak: itt c' es g viszonyarol van szo,
ami kicsit feljebb c" es g' kozott megismetlodik,
(itt az arany 8:6=4:3) Mindket esetben az alaphang a
folso hang, tehat ez a konszonans (tiszta) kvart.

Sebaj. Csak raakadunk olyanra, amikor az also hang
lesz az alaphang, vagyis valamelyik 'c'. Mit is
keresunk? Egy f es c kozotti kvartot. De az elso
16 felhang kozott nincsen 'f'!

Kovetkezo tablazatunkban megprobalunk az f nyomara
akadni, es a kereses folyamatat egy abran is bemu-
tatom. Az eredmeny lehangolo: a C felhangjai kozott
nincs meg az f hang...
A 21. felhang, amit -f jelez, 29.2 centtel, kb.
egyharmad fe'lhanggal alatta marad az f-nek.
A 11. felhang feluton van f es fisz kozott, de
szokas szerinti jelolese: fisz (a temperalt skala
alatt marad 48.7 centtel, kb. a fe'lhang felevel).

Ha tartjuk magunkat ahhoz, hogy a hangkozoket azon
az alapon hasonlitjuk ossze, melyik fordul elo
hamarabb a felhangok soraban, kezdhetjuk megerteni,
hogy az a kvart, ahol az alaphang az also hang,
disszonansabb a nagytercnel, kistercnel, mindket
szekundnal.

A C felhangjai miert nem tartalmazzak pont az f-t?
Azert, mert a 4/3, 4/3*2, 4/3*4, 4/3*8,... szamok
soraban kellene legyen egy termeszetes szam.
De hogy lenne, amikor a 2 hatvanyai nem oszthatok
3-mal (es mas paratlan szammal *sem*)?

Ezert van az is, hogy c blokkfloten az f hangot
villafogassal kell jatszani. Mintahogy minden natur
hangszeren ugyesseggel lehet csak megszolaltatni
az alaphang folso kvartjat.

Riesz Ferenc izgalmas kerdesere ez lenne a valaszom.

----
Nem allhatom meg szo nelkul, hogy a felhangok sora,
amely az "isteni" 4-5-6 helyeken a c'-e'-g' dur harmast
zengi, nem tartalmazza a moll akkordot.


Udv, ta 


              Szomszedos felhangok viszonya
    felso        also      cent    arany    hangkoz
> ----------------------------------------------------  
   :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :
   17  cisz'''  16  c'''           17/16       |
   16  c'''     15  h"    -11.7    16/15   kisszekund
   15  h"       14 -b"    -31.2    15/14       |
   14 -b"       13 +asz"   40.5    14/13       |
   13 +asz"     12  g"      2      13/12       |
   12  g"       11 -fisz" -48.7    12/11       V
   11 -fisz"    10  e"    -13.7    11/10       A
   10  e"        9  d"      3.9    10/9        |
    9  d"        8  c"              9/8    nagyszekund
    8  c"        7 -b'    -31.2     8/7        V
    7 -b'        6  g'      2       7/6 egy masik kisterc!
    6  g'        5  e'    -13.7     6/5     kisterc
    5  e'        4  c'              5/4     nagyterc 
    4  c'        3  g       2       4/3      kvart
    3  g         2  c               3/2      kvint
    2  c         1  C               2/1      oktav

A cent oszlopban az "also" felhangnak a temperalt skalatol valo 
elterese szerepel centben kifejezve (egy fe'lhang = 100 cent). 


              Kozelitesek az f hanghoz 
      arany        kozrefogo hangok      pontossag 
> -------------------------------------------------------
  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  :  
   64/3 = 21.33    22 -fisz  21 -f     --kisszekund 
   32/3 = 10.67    11 -fisz" 10  e"     -nagyszekund
   16/3 =  5.33     6  g'     5  e'      kisterc
    8/3 =  2.67     3  g      2  c       kvint
    4/3 =  1.33     2  c      1  C       oktav


           Ugyanez abrazolva, egy oktavba suritve
> -------------------------------------------------------
::::
64/3                         -fisz.-f
32/3                         -fisz....e 
16/3                      g...........e
 8/3                      g...........................c 
 4/3  c...............................................C
      |---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
      c'  h   b   a       g       f   e       d       c
+ - Re: Dur-moll (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
: > =======================================================
: > Felado : Riesz Ferenc

: > hogy egy bizonyos kompozicios elv (stilus vagy nevezzuk akarhogy)
: > elobb-utobb kimeriti a lehetosegeit.
: > """""""""""""""""""""""""""""""""

: Ebben nem vagyok biztos.

Sokkal elobb ejtik, semmint kimerulne. A 4'33 utan valahogy nem
kunszt a 4'44.

: > valoszinuleg a moll azert valasztodott ki a modalis hangkzozkbol, mert
: > ebben kellett a legkevesebben csalni ahhoz, hogy a tonalis szabalyok
: > ervenyesulhessenek. (Mielott Varga Gyorgy belem kotne :)): en ezt
: > nem ugy kepzelem, hogy hat zeneszerzobol meg ket akusztikusbol allo
: > bizottsag ezt eldontotte, hanem valamifele szerves fejlodes/kivalasztodas
: > utan alakult ki, ami aztan tankonyvek (Rameau) formajaban rogzult. Lasd
: > meg a VITA-ban korabban megjelent irasomat a hangrendszerek kialakulasarol.
: > Ez egy onreklam volt. :)))

Kerestem, nem talalom. Tudod a szamat, ill. el tudod kuldeni nekem?

: Tudom, hogy szerinted a dur-moll tonalitas egy szerves fejlodes 
: vegeredmenye - amivel en messze nem ertek egyet. Megis, mit gondolsz, 
: mikor kerult bele az europai muzenebe a dur (ion) es a moll (eol) 
: hangsor (modus)? (Egy nagyon picit beugratos ez a kerdes.)

: Varga Gyorgy

Glareanus: Dodekachordon, 1547
Gyakorlatban persze addigra mar jocskan hasznaltak. De csak
nem arra gondolsz, hogy a durt "mar a regi gorogok is ismertek",
ez lett volna az okori lid?  ;-)

Udv, ta
+ - NEPZENEI LEMEZEK (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Nem ismertek nepzenei lemezboltot Bp.-n ?...
> Elsosorban Sebore lenne nagy szuksegem...
>
> Elore is koszi... :)
> - y -:)

A Fonoban (BUDAI ZENEHAZ) biztos, hogy talalsz nepzenei lemezeket is.
Rengeteg Jazz, Folk, Etno... zenet lehet ott hallani, vasarolni. 
A cimuk : BP. Sztregova u. ~3.
A Fehervari utrol nyilik, A M. ZS. kortertol 3 megallo villamossal.

               UDV: Olah Sandor
               
	       (+36)20/448-136
+ - Motto: A vita (discussio) nem vagdalkozas!!! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [Hungary]
>>>Csak nagyon roviden: Nagy Gergely papanak semmi koze a gregorianhoz.
>>
>>Nagy Szent Gergely papanak igenis sok koze volt a gregorian letrejottehez. 
>
>Mennyiben vitatja mindez azt, amit en irtam?

A SEMMI meg a SOK kozott eleg nagy a kulonbseg. Egyebkent azt jo szem elott 
tartani, hogy a papak regen is, de kulonosen manapsag elsosorban iranyita-
nak. Elrendelnek bizonyos dolgokat, megadjak a fo szempontokat. Ebban nincs 
semmi kivetnivalo, hiszen ennyi feladatot keptleln egyetlen ember elvegezni.

>Az a kozponti iskola Romaban (ott volt?) hogyan korrigalta az
>Angliaban, Frankhonban, meg mittomen hol "eltorzitott" enekeket?

En ugy tudom, hogy a Romaban tanult enekesek (esetleg szerzetesek?) mentek 
el es terjesztettek el az enekeket. (lasd misek lentebb)

>De mondok neked egy jo hirt (evangeliumot): a mise rendje valoban Nagy
>Szent Gergely Papa Oszentsege regnalasanak idejen alakult ki (bar
>hogy szemely szerint neki mi volt ebben a szerepe, az kerdes.)

Az gregorian ordinarium ma is meglehetosen egyseges. (Ez gyakorlo, de amator 
templomi enekeskent allitom) A papa szerepe a feladat kiadasa volt.
Egy mai munkahelyen, ha valamilyen kutatasi eredmenyt publikalnak, akkor 
a cikk szerzojekent mindig feltuntetik a tenylegesen dolgozo kutato fono- 
ket is mint szerzot. Regen csak a "fonok" neve szerepelt. Akkor meg nem 
szenteltek akkora figyelmet annak, hogy megorokitsek a nevuket is. (lasd 
amonim zeneszerzok)

>Ami pedig a gregorian repertoart illeti: azt se felejtsuk, hogy
>tulnyomo resze a 9. szazadban vagy meg kesobb kelketkezett. - pl. a
>tropus es a sequentia is 9. szazadi talalmany -, es meg a 16.
>szazadban is adtak uj dallamokat a liturgiahoz. (Es nagyon fontos
>azt figyelembe venni, hogy amikor vegre le tudta'k jegyezni a
>dallamokat, akkor az egesz repertoar mar tobb mint fel evezredes
>multra tekintett vissza.)

A gregorian kezdetben sokban hasonlitot a nepdalra ugymint: szajrol-szajra 
terjedt, ekkent formalodott is. Amikor mar le tudtak jegyezni, akkor tobbe-
kevesbe megszilardult. Teljesen termeszetesnek tartom, hogy 9. sz-i allapot 
maradt fenn. Hisz ezutan nem sokkal tortentek az elso probalkozasok a "kot-
tazasra".

>Kedves Gyorgy Ur, nem kisert neha az az erzes, hogy nem artana
>utananezni azon dolgoknak, melyekrol velemenyt nyilvanitasz? (Lasd:
>Ockeghem 32 szolamu motettaja, amely nem 32, hanem 36 szolamu, nem
>motetta, hanem kanon, es valoszinuleg nem Ockeghem muve - a tobbi
>stimmel.)

Azt hiszem, hogy ekkora szolamszam mellett mar mindegy, hogy 32 v. 36.
Vegulis nem a pontos szolamszam volt a lenyeges, hanem az, hogy sok. 
Azota is a vokalis mufajban tobbnyire 4 szolam szerepel. Ugyszinten nem 
volt jelentosege abban a szovegosszfuggesben, hogy motetta-e vagy kanon. 
En motettanak tanultam, de persze a tanarom is tevedhetett. (XVIII. ker.-i 
zeneiskola, anno 1985-6) ...es persze nem attol jo zeneszerzo Ockeghem, 
hogy 36 szolamban komponalt.

>A "fiu enekeltetes" meg Bach idejen is viragzott, sot Angliaban meg
>ma is viragzik. 

>>                                   Ez vezetett a kozepkor, de meg a
>>barokk elejen is viragzo fiu enekelteteshez,...
  ^^^^^^
Nem csak Angliaban: Wiener Sangerknaban.

>                Ha a nok kitiltasa "vezetett" a kasztralashoz, akkor
>miert nem enekeltek kasztraltak mar az elso evezredben?

Nem akartam evszamot irni, mert nem emlekszem pontosan, de az a kitlitas 
valamikor az evezred vege fele volt. Ez talan megfelelo valasz.

>                                                        (Egyebkent
>szerinted mikor kezdtek enekelni az elso kasztraltak?)

Nem tudom, csak sejtem.

>                                                       A Farinelli c.
>filmben (eleg vacak film, de ez az en maganvelemenyem) nem
>"osszevagva" van a ket hang, hanem elektronikusan keverve. Egyebkent
>igen kevesse hasonlit az igazi kasztralt hanghoz, melyet hallhatsz
>pl. a kovetkezo CD-n: The Last Castrato - Alessandro Moreschi. Opal
>CD 9823-1512. A felvetel 1904-ben keszult (erre nem eskuszom, de
>biztosan a szazad elso evtizedeben).

Azt hiszem, hogy a hallgato szempontjabol mindegy, hogy elektronikusan 
kevertek vagy osszevagtak. Ez teljesseggel technikai kerdes. Azt is 
irhattam volna, hogy "raktak ossze". Persze, hogy csak "igen kevesse 
hasonlit az igazi kasztralt hanghoz" En is csak azt irtam, hogy imitalja.
Az ajanlott CD-t koszonom, ha tehetem be fogom szerezni.


>Ami a kontratenorok hangmagassagat illeti: hallottad mar Aris
>Cristofellis, Dominique Visse, Randall Wong, Robert Harre-Jones
>nevet? Mindannyian szopran repertoart (is) enekelnek, es vannak meg
>masok is.

Nev szerint ugyan nem hallottam roluk. Bar az talan igaz, hogy szolistakent 
nem igazan szerepelnek. Az ismertebb (persze altalam) kontratenorok altosok.

>Na, tovabbi kellemes vagdalkozast! Igenis!!!!! :-))))

Inkabb csak vitatkozast!!!

>>Gyorgy Ur

(Ezt a nevet nem en adtam magamnak, hanem meg egyetemista koromban a csoport-
tarsaim. Azert igy irtam ala, mert a teljes nevem kicsit hosszu. Havas-Horvath)

>Varga Gyorgy ur esq.




>Temakor: Nagy Szent Gergely es Gyorgy Ur (II.) ( 87 sor )




>A Schola Cantorumok letere az elso utalasok a 7. szazadbol valok,
>s ugy tunik, Vitalianus papae volt a fo kezdemenyezo szerep ebben is,
>meg bizonyos egysegesito torekvesekben is. Szoval, Gregoriust illetoen
>ismet egy legenda.

Ug tunik, hogy Vitalianus papae volt a kezdemenyezes, de valoszinuleg 
Gregorius alatt teljesedett ki, ezert neki tulajdonittatik az egesz. 
Azt hiszem, hogy itt az a lenyeg, hogy letezett egy zenei iskola Romaban, 
ahonnan a szetspriccelo enekesek megprobaltak az egyseges enekrendet 
elterjeszteni. 

>Egyebkent az egyhazi zenekulturat nem terjesztettek el sehonnan. Az
>tobb helyen magatol alakult ki, magaba sziva a zsido zsoltar- es
>himnuszeneklest csakugy, mint a helyi nepi hagyomanyokat.

ELeinte. De amikor valami beindul, akkor a hatalom mindig megprobal bele-
szolni, es egysegesiteni. Ennek idorol-idore meg kell tortennie, kulonben 
babeli zurzavar alakulna ki. 


>Tovabbi kellemes vagdalkozast, de azt mar nelkulem.

Miert akarsz visszavonulni???
Nem hiszem, hogy ez csak puszta vagdalkozas lenne, mert bar nem hiszem, hogy 
minden ugy lenne, ahogy en tanultam (plane, ahogy emlekszem), de azt sem 
hiszem, hogy 17 ev alatt, amig zenet tanultam (zongora, maganenk, mellette 
zeneirodalom, a piarista gimnaziumban is viszonylag alapos egyhazenetortenet) 
az mind egytol-egyig teves lenne.

>Varga Gyorgy ur esq.

Gyorgy Ur

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS