Nalunk Ithacaban a SCOLA kabelen jon. (A SCOLA eredetiben ad
nem ameriaki TV-k musorait. Foleg hireket.)

Egy jo ideje vasarnaponkent magyar musor is van.

De milyen!
Mindig nezem, remenykedve, hogy ez alkalommal valami ertelmesebb lesz.
Es minden alkalommal a legcifrabb atkokkal kapcsolom ki a dobozt.

Mar az otodik alkalommal latom Sass Elemer fizikaorajanak ismetleset.
Bemutattak egy szupergeil TV jatekot (Horvathek) amiben bekebeli
"kerlekalassankodas" volt, amitol a gyomrom felfordult.
Bemutattak egy 60-as evek beli operett-filmet, amitol a hajam
egnek allt.
Meg sorolhatnam a jobbnal jobb musorokat.

Tud-e valaki arrol, hogy ki kesziti ezeket a "musorokat"?
Biztos vagyok benne, hogy van az otthoni TV-nek olyan egy oras
hazai osszefoglalo musora, ami a SCOLA celjaira megfelelo lenne.
Miert nem azt adjak? ( <- naiv kerdes ).
  Revesz Peter
--

*= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =*
* Peter Revesz,   Materials Science & Engineering                     *
*                 126 Bard Hall                                       *
*                 Cornell University, Ithaca NY 14853 USA             *
*                 (607)-255-7179  Fax: (607)-255-2365                 *
*                                               *
*                                                                     *
*= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =*

Kosztolanyi Dezsonet egyszer megkerdezte valaki, hogy mi kell a jo hazassaghoz,
mert koztudomasu volt, hogy o"k nagyon szepen eltek, s hogy Ilona: felese'g.
Azt mondta:
- Harom dolog elengedhetetlen:  1. turelem,  2. turelem,  3. turelem !!

Hat, ez igaz!  De nem minden, mert egy turelmes martir kibirhatatlan...


(Zs. Tudos Klara: Felese'g!..., reszlet)

A 749-es TIPPen ezt kerdeztem es most kozlom a megoldasom es a trukkoket.
Eloszor is koszonom mindenkinek, aki valaszolt, mert segitett megerteni,
hogy a postaladahoz nyulni nem erdemes probalni egyszeru scripttel,
inkabb vannak postakezelo programcsomagok. Csanyi Gabor segitsegajanlatat
(ki)hasznalva az elm "filter"-jet valasztottam.

Eloszor a $HOME/.forward fajl minden beerkezo postat iranyit a filter
program fele, a "-o" utani fajlba kerulnek az esetleges filter-hibak:

"|/usr/local/bin/filter -o /usr2/gemap/clary/.Erreurs-filter"

Aztan a filter azt csinalja, amit mond a $HOME/.elm/filter-rules fajl,
itt inputkent kuldi egy kivitelezendo script fele:

subject "*** TIPP *** #" ? execute "/usr2/gemap/clary/ma/tip/.filter"

Most mar az jon, ami semmi tajekoztatofajlban sincs benne. A script
mindenkinek legyen futtathato (legalabb rwx--x--x) es Bourne shell-fele,
a kezdo #!/bin/csh nem megy. Ne legyen valtozo a fajlnevekben (peldaul
$HOME), es a ket elozo fajlban sem. A lenyege, hogy fajlra menti az
inputot, tehat legyen benne olyasmi, mint

cat - > /tmp/fichier.filter

es aztan a benne levo datum vagy Subject sor alapjan (grep-et hasznaltam)
valami szep nevet talal a script (sed-et hasznaltam), es az ilyen nevu
fajl vegere teszi a TIPP szamot.

Izzadtam rajta, meg nem vagyok tapasztalt unixos, de mukodik. Az AGORAra
is mindjart keszitek ilyet, ott meg hasznosabb lesz.

Olivier

Kedves TIPPelo"k !

	Megkesve bar, de nem elfelejtve szeretnem most ismertetni veletek
az olimpiai magyar ermek nevu" jatek vegeredmenyet.
	A varakozassal ellentetben eleg lanyha volt az erdeklo"des, csak
4 tipp erkezett, magamet is beleertve.
	Ertekeles : elteres*hibapont, ami arany eseten -3, ezu"st eseten
-2, bronz eseten pedig -1.
	Talalat eseten ugyanezek plusz pontot jelentenek!


	Ermek 	AMR		MA.IXM		MTE		CHETTC		

Arany	11	12	-3	10	-3	6	-15	7	-12

Ezu"st	12	11	-2	12	+2	11	-2	6	-12

Bronz	7       8       -1      11	-4	4	-3	11	-4

O"ssz:	30	31	-6	33	-5	21	-20	24	-28

Az eremtablazaton elert helyezest senki sem talalta el, igy azt nem vettem
figyelembe az ertekeleskor.

Eredmenyhirdetes:

Arany:	

Ezu"st:	

Bronz:	

Vigaszdij:	CHETTC	( jutalmam a kellemes csalodas ! )

Mindenkinek ko"szo"no"m a jatekot !

Gratulalok az olimpikonoknak a nagyszeru" szereplesert!

				Czuppon Tibor

Nem tudom miert kellett Gabort epp a szeretet neveben papolva lebeszelni
valamirol, ami talan epp a szeretet fejezte ki a legjobban.

1. Gabor onzetlenul tette, amit tett. Semmi haszna nem szarmaz(ha)tott
	belole. Sot, idejebol aldozott arra, hogy masoknak oromet,
	irodalmi elmenyt szerezzen. Ez is a szeretet egy arca.
2. Ha tudna _jol_ olvasni az, aki a szeretetrol anonymuskent irni oly
	szivhez szoloan tud, akkor epp a szeretetet olvashatta volna ki
	azokbol a reszletekbol. Egy masik megjelenesi formajaban
	erhette volna tetten: akkor, amikor nincs, elveszett, megoltek.
	Nem a rabok sziveben nincs, de azokeban, akik miatt ez
	megtortenhetett. Akik tettek es akik hagytak. Mert az allatok
	szintjere sullyedunk es sullyesztunk masokat, ha a szeretet igy
	eltunhet, nyomtalanul, egy madareledelnyi morzsa varazskontoset
	oltve magara.
	Es nem is volt olyan regen, hogy idaig nyomorodott a vilag.
3. 1. es 2-bol kis ugrassal kovetkezik a szeretet egyik legfontosabb
	jellemzoje: nem lehet direktben adagolni, nem lehet kozvetlenul
	megmondani, hogy ilyen, vagy olyan. Akkor a legkifejezobb, mikor
	a legkevesbe lathato es a legkevesbe gondolunk ra, vagy mas
	dolgok mogott huzodik meg csendben.


De mielott meg lirai kepessegeimen tulra mereszkednek erzelmes-indulatos
kepzavaraimmal, mondok valami mast.

Ha - remenyeim szerint - masok is vannak, akik szivesen olvasnak irodalmi
szemelvenyeket a TIPP-en, akkor egyreszt arra kernem Gabort, hogy ha
ideje engedi, folytassa Orkenyt. Habar szemely szerint ebbol sok oromom nem
szarmazik, leven, hogy hamarosan repulok haza.

De epp ebbol kovetkezik a masreszt.
Gondolom, masok is vannak, akik nem jutnak olyan konnyen hozza
magyarul/magyar irodalomhoz.
So, here is the deal.
Itt a lehetoseg, hogy kerjetek. Szeptember masodik feleben jovok vissza,
es elhozhatok 3-4 olyan konyvet, amibol szivesen latnatok reszleteket.
Lehet ez vers, drama, novella gyujtemeny, regeny stb.
Mi tobb, ha nem kuldenek el helybol a fenebe tul sokan, akkor
szivesen begepelek beloluk heti ket-harom alkalommal, mondjuk napi egy
oldalnyi atlagban.
Es akkor azt olvashattok, amit szerettek, nem amit az a csunya Gabor
kenyszerit rank.

	Indulata miatt szegyenkezo Tisztelettel:

						Nonimus A.

P.S. Azok kedveert, akik a TIPPre nem tudnak, vagy nem akarnak irni,
	adok egy email cimet: .
	A cim kedd delig el csak! Ha addig eleg keres, ha egyaltalan,
	erkezik, az alapjan valasztok.
Anonymous

...avagy egy szeretetteljes raada's


Amikor   ve'getert   a  de'lelotti   vizit,  Groh  doktor, mar  kifele
mente'ben,   eszrevette, hogy az egyik  beteg  szaporan integet  neki.
Odament az a'gya'hoz.
 -Ne tessek haragudni, hogy foltartom a foorvos  urat - mentegetozott a
beteg, akinek a haja a ke'thetes korhazban fekvestol egeszen a vallaig
lenott.  Ettol olyan kulseje  lett, mint az apostoloknak, kulonosen ha
hozzakepzeljuk ajtatos kek szemet es pezsgodugo formaju, szelid orrat.
 -En csak azirant szeretnek erdeklodni,  milyen  fu"te'se  van a doktor
urnak?
 -Maga ka'lyha's, ugye, Kreibich bacsi? - kerdezte az orvos.
 -Az bizony. Cserepkalyhaja van a doktor urnak?
Groh  doktor  nem valaszolt rogton.   Egy percig gondolkoznia kellett.
Eloszor  is, mert nyar  volt, s  ilyenkor  senki nem  tartja e'szben a
kalyhajat. Masodszor, mert olyan ember volt,  aki nem sokra becsulte a
civilazacio aldasait. Jol turte a  kenyelmetlenseget, hidegre nem volt
erzekeny, azt ette,  amit elebe  raktak, lakasara nem  koltott. Nem is
volt benne se szonyeg, se kep, de me'g  egy arva kaktusz sem. Jellemzo
ra, hogy meg egy  cigarettafajtahoz sem ragaszkodott, amit a trafikban
meglatott, azt megvette.
 -Nekem csak egy kozonseges vaskalyham van, Kreibich bacs.
A kalyhasnak felcsillant a szeme.
 -Es mit szolna a fo"orvos ur egy bekebeli mino"segu" termokokszhoz?
 -Jo nekem az is, amim van - mondta az  orvos, ramosolygott a betegre,
es kiment a korterembol.
Hozza  volt    szokva  a halarohamokhoz.   Jol   sikerult mutetek utan
megajandekoztak  mar hizott libakkal,  diszparnakkal, kaveval, teaval,
kezzel ko~to~tt harisnyaval,  so"t egyszer egy par postagalambbal  is.
Elofordult, hogy egy   beteg verset irt  hozza,  a  sorok   kezdobetui
folulrol lefele osszeolvasva a kovetkezo" szavakat adta'k:
 Az Isten Aldja meg Groh Mihaly drt
A  korhazi  orvosoknak szu"kos a  fizetese.    Ennelfogva o"  se vette
zokon, ha    teheto"sebb  betegei    diszkreten  kezebe  nyomtak   egy
levelboritekot.      De  ugy  viszolygott    a  "termeszetbeni"  hala-
adomanyoktol, hogy mikor Kreibich bacsi ujabb celzasokat eresztett meg
a kalyharol, hatarozottan kijelentette:
 -Koszonom, Kreibich bacsi,  egyreszt  azonban nincs szuksegem  arra a
termomicsodara, masreszt pedig nem akarom, hogy maga koltsegekbe verje
maga't.
A kalyhas izgatottan folult, es kidugta butykos labfejet a takaro alol.
 -Felre    tetszett  erteni-  mondta.-   Egy   valamirevalo  termokoksz
nyolcezer  forintba  kerul, fo"orvos ur.   En a  kalyhat nem ajandekba
akartam adni, hanem ugy gondoltam, hogy o~nko~ltsegi aron megcsinalnam
a foorvos urnak.
 -Ne faradjon, Kreibich bacsi - mosolygott  Groh. - En ugyszolvan csak
aludni jarok haza. Minek nekem egy ilyen draga kalyha?
 -Tudja a foorvos ur, hogy mi az a termokoksz?
 -Nem en.
Kreibich bacsi agas-bogas labanak o~regujja erre rangatozni kezdett.
 -Es  meg nem is latott termokokszot?
 -Meg nem.
Kreibich bacsi, akinek  hasa'bol masfelmeter  ve'konybelet va'gott  ki
Groh,  meg harom hetig fekudt a   korhazban.  Ezalatt megto~rte, vagyy
jobban    mondva mego"ro~lte  az   orvos  ellenallasat.    Amikor Groh
megrendelte a   kalyhat, meg  mindig meg   volt gyo"zo"dve rola,  hogy
haszontalan  holmira  pocsekolta  a   penzet.  Kreibich bacsi  nem  az
erveivel, hanem a szenvedely erejevel  gyozott. Mert Kreibich bacsinak
a termokoksz volt a szenvedelye.
Szamontartotta, hany budapesti csaladnak rakott mar termokosz kalyhat.
Ezekkel  a csaladokkal  evekig tartotta a   kapcsolatot, valahogy ugy,
mint egy apa, aki szep stafirunggal adja ferjhez a  lanyat.  El-eljart
hozzajuk,  megveregette a  kalyhat,    es  bizalmasan rahunyoritott  a
haziasszonyra.    Mindenutt szivesen latta'k.    Ke're'se're    tobben
folhivta'k    Groht   (egy postatisztviselo, egy vilagbajnok   es  egy
operaenekesno), gratulaltak   a tervezett kalyhahoz,   es  meghivta'k,
latogassa  meg egyszer az o"  termokokszukat.  Az orvos erezte, hogyha
tovabb  makacskodik,  akkor  koztiszteletben allo  szemelyek   du~he't
zudija magara.  Egy okkal tobb, hogy megcsinaltassa a kalyhat.
Lakasa, a Gellert hegy eszaki lejto"jen, ket honapig lakhatatlan volt.
Kreibich   bacsi  telerakta  csempevel, vasalkatreszekkel, troglikkal,
japanerekkel, teglaporral   es piszokkal.  Ezt    Groh fol  sem vette.
E'lete'ben  az   otthona  alarendelt   szerepet jatszott.   Szerette a
hivatasat.   Sokszor    vacsorido"ig dolgozott az   osztalyan.  Minden
masodik  este'je't  a  fonokenel   toltotte,  Warga adjunktusnal,  aki
szinte'n agglegenyember volt, s az egyik korhazi orvoslakasban lakott.
A   kozbenso este'ken  vagy   ejszakai ugyeletet vallallt, vagy  pedig
no"ismeroseit latogatta meg.   Mint semmi masban,  a pa'rva'lasztasban
sem volt va'logatos.  Ne'gy-ot nonek udvarolt egyszerre, fo"kepp, mert
mindegyik egyforman kedves volt hozza, s o" nem birta ra'sza'nni magat
a  szakitasra.    Jellemzo" ra,  hogy    a   keresztnevuket sem  tudta
megjegyezni, es ezert mindegyiket igy szolitotta: "Anyuka'm."
Mar jol benne jartak a fu"tesi idenyben, amikor  Groh doktoron eloszor
latszott   valamilyen valtozas.   Warga  adjunktusnak egy  este szemet
szurt, hogy baratja su"ru"n nezegeti az ora'jat.
 -Mi az, randevud van? - kerdezte.
 -A' - legyintett Groh.- Ra kellene rakni a kalyhamra.
Az  adjunktus   rabamult.  Groh pedig   kirohant telefonalni, s amikor
visszajott, paprikavorosre  gyulva szidta  a szomszednojet,  egy lomps
boszorkanyt, akinek o"  rendes havidijat fizet azert, hogy  este'nkent
fel vo~do~r kokszot tegyen a kalyhara.
 -Ha nem jut eszembe telefonalni, megint elfelejtette  volna  az a ven
csoroszlya.
 -Hat aztan? - csodalkozott Warga.- Hat nem idebent alszol?
 -Ehhez  te nem  ertesz   -   mondta  fensobbsegesen mosolyogva  Groh
doktor.- Ez egy valodi termokosz.
Alig figyelt   a baratjara.  Latogatasai  idovel   megritkultak, aztan
teljesen  megszuntek.  A  sebeszeten  eszrevette'k,   hogy Groh  kezdi
hazahordani a betegektol kapott divanyparnakat. Ugyanakkor rezkarcokat
va'sa'rolt, s ke'z alatt egy  szo"nyegre is szert tett.  Ekkoriban mar
majdnem  minden  este'jet   otthon   to~ltotte;   uldogelt,  olvasott,
radiozott, vagy pedig nekivette ha'ta't a kalyhanak, es melegedett.
No"ismeroseit is kezdte    elhanyagolni.    Az  egyiket,   aki  nagyon
ragaszkodo volt,  egy este meghivta a  lakasara.   Amikor bele'ptek, a
leany o~ro~mmel kialtott fol:
 -De jo meleg van nalad!
 -Azt  elhiszem  -  buszke'lkedett  Groh.- Csak  nezd  meg  jol, milyen
kalyha ez, anyukam.
Atkarolta a lanyt, es odavonta a  kalyhahoz. Elmagyarazta, hogy osszel
megrakja'k benne a tuzet, s az nem alszik ki  tobbet tavaszig...- Ha't
azt tudod-e -kerdezte-,  mennyit fogyaszt  ez  a kalyha?    Tizennyolc
mazsat o"szto"l tavaszig!
 -Az sok vagy keves? - kerdezte a vende'g.
Groh elengedte a lanyt.  Hu"vosen bant vele egesz este.  Szep is volt,
okos is  volt, de neki  megis elment to"le   a kedve...  Nem  is hivta
tobbet.    Nehany balul  sikerult  kiserlet  utan elhatarozta,  hogy a
tobbiekkel is szakit. otthon ulo" ember lett belole. Es emberkerulo".
Elajandekozta az  operaberlete't.  Ha tehette,  nem va'llalt  ejszakai
ugyeletet. A korhazbol egyenesen hazasietett.  Elofordult, hogy delben
taxit hivott, hazament, nehany percre nekivette ha'ta't a kalyhanak, s
aztan megnyugodva te'rt vissza a korhazba.

A kalyha hibatlanul mukodott.  Keveset fogyasztott, egyenletes meleget
adott. Sosem aludt  ki benne a tu"z.  Egyszoval:  to~keletes volt, oly
to~keletes,  hogy Groh  doktornak  neha  furcsa  gondolatai  tamadtak.
Peldaul, hogy  semmifele e'lo"leny, beleertve o~nmagat  is - nem lehet
olyan to~ke'letes, mint egy termokosz.
Lassankint minden csinjat-binjat kiismerte.  Rajott,  hogyha  noveli a
huzatot, melyik cserepsor adja ki  eloszor a meleget.  Bele-belenezett
az  aknaba, ahol cseresznyepirosan izzva  roskadt  lefele  a koksz, es
halkan, mint egy izzo  szu, percegett... Milyen  csodalatos!- gondolta
ilyenkor Groh.- Belul  forro, mint egy  vasha'mor, kivul langyos, mint
egy asszonyi  test..  S ilyenkor   kise'rte'st erzett,  megcsokolja  a
kalyhat.
Februar vegen beteget jelentett.  Attol kezdve  hol bejart, hol otthon
maradt. Nem volt semmi  baja, csak nem  va'gyott elmenni a finom meleg
szobabol. Egy ilyen napon surgonyozott Kreibich  bacsinak, hogy masnap
este la'togassa megy.

A kalyhas  bele'pett.  Felpiszkalta a  tuzet,   megveregette  a kalyha
oldalat, so"t  me'g a fule't is ratapasztotta,  mint  amikor  az orvos
ellenorzi a tudo" mu"kode'se't.
 -Jol szuperal, fo"orvos ur? - kerdezte aztan.
 -Nagyszeruen  -   mondta Groh.-  De    en  mas miatt  hivattam  magat.
Rajottem valamire, Kreibich bacsi.
A kalyhas   varakozasteljesen  nezett  ra.   Groh   nekitamaszkodott a
kalyhanak. Megvarta, mig a't nem jarja a meleg.
 -Mostanaig -  mondta  aztan- az  emberek nagy  hazakat   epitettek, es
aztan  minden szobanak  raktak   egy kalyhat.   Nem lehetne   forditva
csinalni, Kreibich bacsi?
 -Hogy forditva, fo"orvos ur? - kerdezte a kalyhas.
 -Nagy kalyhakat kellene  epiteni  - mondta  abrandozva  Groh-, s  nagy
kalyhaba kicsi hazakat. Mit szol hozza Kreibich bacsi?
 -Igy   elso   hallasra kisse   szokatlanul   hangzik  -  mondta   nemi
gondolkodas  utan a kalyhas.   Hiaba  marasztalta az orvos,  nemsokara
elkoszont es hazament.
Masnap  Groh doktort a  korhaz sebeszeterol szep csondben atvittek  az
elmeosztalyara. Azota ott el. Nem bant  senkit, o"t sem  bantja semmi.
Ha'ta't nekiveti a falnak, es szelid mosollyal ne'z a semmibe.

(1perces)