Kedves SZALON,

mindig is tudtam, hogy az angol az egy olyan nyelv, amely az atlagon felul 
kepes az eufemizmusokra, de azert az alabbi, Warren Christopher kulugyminisz-
tertol szarmazo idezet Boszniaval kapcsolatban minden szamitasomat felulmulta:

>	Although the ``killing, raping and ethnic cleansing are definitely an
>atrocious set of acts,'' he said, experts in international law must
>decide whether those abuses constitute genocide.

(Forras: USENET-en terjesztett UPI hirek)

 Nemreg vettem egy humoros PC-szotart, amelynek van "know your opressor"
c. fejezete is. Ebben szerepel az "arbitrary deprivation of life" szokapcsolat,
amelyet egy korabbi amerikai kormany szovivoi hasznaltak a salvadori 
tomeggyilkossagokkal kapcsolatban. A kifejezest kitalalo szovivo szerint 
azert volt szukseg a nyelvujitasra, mert "we thought the term >>killing<< is 
too broad."

 Eddigi eletemben csak ket napot toltottem Angliaban, de valahogy az az erze-
sem, hogy a brit angolban az eufemmizmus meg mintha a humor forrasa lenne.
Az amerikai angolbol viszont mintha elillant volna ez a humor a hosszu
tengeri szallitas alatt, es mintha csak a farizeizmus maradt volna.

					Udvozlettel: Hetyei Gabor

Kedves (Hetyei) Gabor,

Bocsanat erkezik... Sot, nagyon tetszett. Igazad van, axiomakon nem
erdemes vitatkozni, azok helyesseget(vagy inkabb pontossagat) a beloluk
levezetett gondolatrendszer es valosag osszevetese igazolhatja. 
Az igazi kulonbseg kettonk gondolkodasmodja kozott szerintem a
vizsgalodasi modszereinkben keresendo. Meggyozodesem, hogy a
tarsadalomtudomanyok teruleten ugyanolyan jol alkalmazhatoak a
termeszettudomanyoknal mar jol bevalt deduktiv modszerek. Mint ahogy a
termeszet is a sajat torvenyei szerint mukodik es nem az akademiak
elkepzelese vagy ohaja szerint ugy a tarsadalom is a sajat mukodesi
torvenyszerusegei szerint 'jar el'. Ha nem eleg jo a modelled akkor a
belole levont kovetkezteteseknek eleg keves kozuk lesz a gyakorlathoz.
Egy megalmodott vilagot nem lehet akkor letrehozni ha az ellenkezik a
valos vilag mukodesi torveanyszerusegeivel. Alapjaban veve ez is egy
optimalizalasi problema. Hogyan lehet ebbol a vilagbol a leheto legjobbat
kihozni. Ezt termeszetesen csak kovetkezetes logikaval ill. sok-sok 
kiserleti tapasztalat gyujtesevel lehet elerni.

			Farkas Florian

P.S. Ha jol tudom a maffia ill. az a jelenseg amit ehhez a szohoz
kapcsolunk keleti(deli) 'termek'. N'est pas?

Egy hetig otthon leszek a husveti unnepek alatt. Majd 13-an tudom ismet
olvasni a HIX-et. Addig is kellemes unnepeket kivanok. Meg sok tojast.

Kedves EG,

Azt hiszem veszelyesben 'uszunk' mivel a filmmuveszet, irodalom,
szepmuveszet teren igencsak lehetetlen  medencehosszban merni az 
alkotasokat ill. az alkotokat. Raterve azonban a kiindulopontra:
nezzuk meg mely kulturak voltak kulonosen sikeresek a tortenelem soran;
azok amelyek vagy tenger mellett fekudtek vagy nagy kereskedelmi
utvonalak menten helyezkedtek el. Ezaltal rengeteg olyan informaciot,
tapasztalatot, tudast tudtak elcsipni amelyet aztan fel tudtak
hasznalni. Ehhez termeszetesen nyitottnak kellett maradniuk. A legjobb
pelde erre egy kulturan belul a tengerparti ill. a szarazfoldi Kina
kozotti oriasi kulonbseg.

Raterve egy kicsit a kis orszagok, kis nepek kulturalis eletere.
Meggyozodesem, hogy a kulturalis bezarkozasnak(legyen az kicsi vagy
nagy) mar kozeptavon is igen negativ eredmenye van. Hozzaszoktatja a
honi muveszeket ahhoz, hogy nekik a piac egy bizonyos szelete biztositva
van akarmit is alkotnak. Miert kell rogton azt gondolni, hogy a kultura
eleve veszteseges? Szerintem otthon az a baj, hogy egy nehany muveszt
leszamitva nagyon elkenyelmesedett a tarsasag. Csak egy pelda: regebben
a legjobb irok forditottak altalaban 6-8 nyelvbol. Ma Tandori Dezsot
kiveve ki tud forditani(ki fordit)? Miert 'budos' nekik ez a munka? 

Mas. Otthon is nagyon jol meg lehet elni kulturalis kiadvanyok
keszitesevel. Ehhez termeszetesen magas szinvonalat kell produkalni. Ket
peldat emlitve: a 2000 ill. a Magyar Lettre Internationale. A lapok
abbol a szempontbol nem nyeresegesek, hogy a lapar fedezi az eloallitasi
koltseget plusz meg profitot is termel. Az igen magas szinvonal miatt
azonban bankok, alapitvanyok, tarsasagok tamogatjak a lapokat. Nagy
oromomre.

Oscar-dij. Ha jol tudom az Oscar-dij egy amerikai dij, miert kellene ott
europai izles szerint osztalyozni? Arra ott van a cannei filmfesztival.
Az utolso elkeszitett magyar film ami tetszett a 'Tuske a korom alatt'
cimu film volt (1987). Nehany azutan keszitett magyar film megtekintese
azonban elegge elvette a kedvem az uj magyar film kovetesetol. Inkabb
Robin Williams-t meg Roman Polanski-t nezem.

		Farkas Florian	

P.S. A husveti unnepekre hazautazom. Legkozelebb 13-an olvasok HIX-et.
Addig is kellemes unnepeket kivanok.

Ugy erzem, hogy keveredik a szezon a fazonnal, de nezzuk

>Mar majdnem mindenki hozzaszolt a Landeszman-ugyhoz, en inkabb egy kisse
>a temaba vago glosszat gepelnek be az ES marc.6-i Paratlan oldalabol
>(minden engedely nelkul).
>KERESZTENYEZNI TILOS!
>Ezennel megtiltom, hogy a focimerkoseken lekeresztenyezzek a jatekosokat,
>a jatekvezetot, az ellenzeki tabort.

A fanyar gugy sem tudja a tenyek igazsagat megtorni. A landeszmanni velemeny
elsosorban nem a kereszteny ertekeket tamadta, hanem a Magyarsagot!!!!!
Valoszinu, hogy a Magyarsag mar letezett a keresztenyseg elott es ha Landeszmann
a keresztenyseget gyalazta volna, ugy nem zudult folna fel annyi Magyar.
Persze alltalanosan gyalazni a keresztenyseget veszelyes, de a Magyarsagot az 
mar nem annyira. Epp ezert a font emlitett keresztenyezes az ugyet vallasi 
szintre emeli, mig a Magyarsag az nem vallas, nem eletforma es nem divat, mar
ami a nadrag szaranak formajat illeti, sem.
 
> Hatarozottsagomat, kerem, ertsek meg. Anya vagyok.
>Fiam kek szemu, szoke haju es kicsi orra van. Tok ugy nez ki, mint egy
>kereszteny.

Juj de santit a cikk. Azt meg el lehet ertelmezni, hogy bizonyos anyak gyermekek
helyett eletformat szuljenek, de azt, hogy valakit a vallasa szerint fel 
lehessen ismerni az mar trukk a javabol. A kek szem, szoke haj megkozelites
viszont ismerossen cseng. A cikkiro nem veletlenul az Arja megkozelitesben
probal jopofizni egy olyan orszagban ahol az evezredes keveredes ellenere
a kek szem es a szoke haj kombinacioja meg mindig csak egy szuk reteget 
kepvisel? 

Nemenyi Peter Andras

Kedves Korosi druszam,

irod, hogy

>Igen, bizony, a parlament ma's napon ta'rgyalta az egyha'zak ta'mogata'sa't,
>mint ba'rmi ma'se't. A ta'mogata'sokat to~bbnyire a ko~ltse'gvete's kerete'ben
>szoka's ta'rgyalni, ezt meg kiemelte'k belo"le. Ezzel a parlament ku~lo~n
>jelento"se'get adott do~nte'se'nek.

Ha jol emlekszem, ez a kerdesem egyik fele volt. A masik fele az volt, hogy 
_mas tetellel_ soha  nem fordult elo, hogy kulon targyaltak volna.
Idezem a kerdest

> Ezek szerint az egyik napon
>kezelte az egyhazi tamogatas kerdeset, es a masik nap az osszes tobbit?

(Kiemelnem az "osszes tobbit" kifejezest.)
Tehat: soha mas utolagos es egyedi koltesegvetes-modositas meg nem fordult elo?
(En ugy emlekszem, hogy igen.) H igen, akkor ugyanis nagyon keveset jelent
az, fontossag es hangsuly szempontjabol, hogy "es az n-edik napon a Parlament
az egyhazi tamogatasok ugyevel foglalkozott". 

>Nem tudok ro'la tova'bba', hogy az a'llam ta'mogatna' a szakszervezeteket.
>Szerintem azoknak a folyo' beve'tele az uto'bbi (demokratikus) ido"kben
>tagdi'jbo'l sza'rmazik. Ez nem ismeretlen az egyha'zakna'l sem, csak azt ott
>ma'ske'nt hi'vja'k.

En meg ugy emlekszem, hogy egy fel/egy eve eppen azon ment a vita, hogy amig
a szakszervezetek nem kepesek megegyezni a jogutodlasi kerdesekben, addig
az allam nem tud penzt adni nekik. Bar lehet, hogy ez csak a szakszervezeti
vagyon szetosztasara vonatkozott, mindenesetre mindannyian tudjuk, hogy
az szakszervezeti vagyon es az allamvagyon kozt nem volt eles a hatar a mult-
ban. (Ez allam-egyhaz viszonylatban is ervenyes, hiszen az allam nagyon sokmin-
dent elvett az egyhazaktol, es ennek most csak egy toredeket adja vissza. A 
szakszervezeteknel a javak aramlasa forditott iranyban is megvolt tudtommal.)

 Mindenesetre nem lattam nyomat felhaborodasnak annakidejen, hogy az allam
a szakszervezetek ugyeivel (sot belugyeivel) foglalkozik...

 Mas: az alanyi jogon valo tamogatas vedelmeben felhozhato az, hogy ilymodon
az allam nem szol bele a tamogatott szervezet belso mukodesebe. Ha pl. egy
muvelodesi haznak ugy adok penzt, hogy kikotom: ebbol csak tanchazat lehet
szervezni, de Kassak-olvasokort nem, azzal tukeppen az adott szervezet
mukodeset befolyasolom.

 Erdekelne, hogy a TV-vel kapcsolatban is azt tamogatnad, hogy az allam 
bizonyos TV-musorokra adjon penzt, vagy szerinted egy kozos tamogatast kene 
adnia? (Vagy alljon meg a TV a sajat laban, reklamokbol).

					Udvozlettel: Hetyei Gabor

Tisztelt SZALON!

Lam-lam, nocsak-nocsak, hatasvadasz bucsuzasom csak eddig tartott. Szer-
vusztok! 

Elvezettel olvasom a konzervativ vitat. Sajnos ehhez nem tudok hozzaszolni,
mert fogalomzavarom van. En mindeddig ugy tudtam, hogy konzervativ az, aki
a hagyomanyokhoz, a regi megszokott dolgokhoz ragaszkodik es ellenez minden
valtozast, megujulast. Ma pedig egeszen mas ertelemben hasznaljak. Ugyanigy
gondom volt a liberalis kifejezessel is, koszonom tobbek velemenyet, korul-
belul latom most mar, hogy mit fed, pontosabban, hogy mimindent preselnek
bele, ugyanugy, ahogy a konzervatizmusba is. Cimkek, amikkel velemenyt
igyekeznek egyesek ugy kifejezni, hogy vagy nincs mit mondaniuk, vagy kep-
telenek a dolgokat abszolut mibenletukben szemlelni es viszonylagossagot
kivannak ezzel abrazolni, ugyanakkor a szavak eredeti ertelme mar kodbe
veszett.

Findler Miki velemenyet tamogatom az egyhazak es az allam elvalasztasanak a
problemajaban. Az egyhaz es az allam elvalasztasa nekem azt jelenti, hogy
politikai donteseket nem hitek, dogmak es ideofilozofiak, hanem lehetoleg a
realitasok alapjan hozza meg az a testulet, ami a hatalmat kepviseli. Ne
legyen szervezeti osszefonodas, ne nyilvanitsanak egy kozosseget ilyennek,
vagy olyannak, mert nem mindenki ilyen es nem mindenki olyan es ettol
azonnal masodrendu allampolgarra valik. Elismerem, a racionalitas SEM
MINDIG OK, de az irrecionalitas az SOHASEM. A nem-mindig es a sohasem azert
jelentestartalmukat tekintve rettentoen kulonboznek.

Felreertes ne essek: nem a vallasrol, hanem a vallast kepviselo intezme-
nyekrol, nem a tudomanyrol, nem filozofiai nezetekrol, hanem az azokat
kepviselo intezmenyekrol van szo: ne fonodjanak ossze a politikai gyakor-
lattal, mert abbol altalaban csak az inkvizicio (vagy azzal analog nepszeru
intezmeny, mint AVO, KGB, Gestapo stb.) sulhet ki. Ne legyen valaki csak
azert miniszter, mert fopap, vagy fofilozofus, vagy mit-tom-en. Ha olyat
tud, ami a tarsadalom szamara jo, akkor viszont az se legyen a gatja, hogy
fopap, vagy fofilozofus, vagy fotudos. Ne eszmet, ne intezmenyt kepvisel-
jenek az ilyen fo-fomuftik, hanem valamifele szakertelmet, tudast, kepes-
seget vagy hasonlot, amire nem talalok felre nem ertheto szavakat.

Tamogatasok. Ezeket az intezmenyeket (egyhazak, partok, egyesuletek) a ko-
zosseg tamogatja. Nezeteim szerint jobb, ha kozvetlenul es nem az allam-
bacsin keresztul. Ezt is jelenti az elvalasztas. Egyetertek viszont azzal,
ha olyan szolgaltatast nyujt, amit a kozosseg az allamatol var el, akkor,
OK, annak erejeig kapja meg azt a "tamogatast", amit az a szolgaltatas
jelent (iskola, apolas). De ne azert kapjon az egyhaz/part/egyesulet/klub/-
a-fene-tudja-meg-miminden az allamtol jovedelmet, mert az allamban vannak
hivo/hivo/hivo/hivo/meg-mindig-hivo-de-egeszen-masban-emberek. Az ilyen
intezmenyek fonntartasara szolgalo jovedelmet viszont ne is vonja el az
allam, hagyja meg a polgaroknak, hogy ok tarthassak fenn a nekik megfelelo
egyhazat/templomot/lelkiklinikat/szeminariumot/parthazat/zeneklubot/vagy-
hivjuk-akarhogy. Merthogy erre igenis szukseguk van! Kinek erre, kinek
arra, kinek tobbre is. De ezzel mar atlepek a MA'SSA'G temakorbe, arrol
legkozelebb. 

Udvozlettel:  Cser Ferenc