Kedves SZALON Olvasok!

Erdeklodessel olvasom a liberalizmus es konzervatizmusrol szolo
eszmecseret.  Azt hiszem, hogy meg kell kulomboztetni az eredeti (regi,
kozvetlen a Francia felvilagosulas es forradalom ellen kialakult) Europai
konzervatizmust, ami a Porosz/Nemet nemesseg erdekeit vedte, az amerikai
(u.n.) konzervatizmust  (ami viszonylag uj, es a liberalis forradalom meg a
radikalis protestans elvek kenyelmetlen szintezise) es az amerikai
kapitalistak erdekeit vedi, es utoljara az uj europai (Thatcher fele)
konzervatizmust ami a nyugat europai uralkodo osztaly szempontja es a regi
europai konzervatizmus meg az amerikai konzervatizmus osszevonasa.

Az eredeti konzervatizmus fejlodeserol meg a huszas evekben Mannheim Karoly
irt egy igen erdekes szociologiai tanulmanyt.   Az angol forditas (nemetbol
Konservatismus: Ein Beitrag zur Sociologie des Wissesns_)  _Consrvatism, A
Contribution to the Sociology of Knowledge_ ( edited by David Ketter,
Volker Meja and Nico Stehr, publihed by Rutledge and Kegan Paul 1986)

Sajnos szegeny kepessegeim megakadajozzak, hogh erdemileg beszamoljak e
konyv tatalmarol.  De mindenkinek, akit erdekel a tema, ajanlom, hogy
nezzen bele.  Izelitonek, a fejezetek cimeit begepelem.

Part I    General Problems

1 Statement of the Problem

2 German Conservatism and the Problem of History
   The problem of timelessness and the forms of reasoning. The sociological
  question: from what constellation did the distinction between nature and
history arise?  The antithesis between liberal and conservative thinking.
How historical consciousness split into two styles of thought.  The
different tendencies within conservative thought.  The nature of
romanticism in Germany.  The distinctive historical and sociological
characteristics of German conservatism.

3 Modern Structural Relations
   Forms of Historical thinking.  The political element in the modern
intellectual movement.  Changes in the structure of the modern spiritual
and social cosmos.  The tendency towards cohesion and the split world view.
 Party formation and history.  World view and style of thought.  The
problem of styleistic syntheses.  The philosophical element in the totality
of world views.

4  The Problem of Modern Rationalisation
   The two characteristics of the  modern style of thought.  The strugle
against the qualitative factor in Aristotelian thought. The struggle
against the magical element in the Renaissance philosophy of nature.
Universal validity and its relation to 'truth'.  Abstract experience.

5 The Anti-capitalist Opposition and the Irrational
   Romanticism and Bourgeois Rationalism.  The Alliance Between Romanticism
and Anti-capitalist tendencies.  The irrational Element in the Dialectic.


Part II  Conservatism: Its Concept and its Nature

1 Traditionalism and Conservatism
   The concepts of objective and historical-dynamic contexture.
"Traditionalist" as a formal psychological category; 'conservative' as
historical-sociological category.  On the history of the term
'conservative'.

2  Historical Note on the Concept of Conservatism
    J. Fr. Stahl: revolution and conservatism as political systems.
Stahl's ahistorical approach and intellectualism.  Constantin Franz's
formal definition of Conservatism.  Gustav Radbruch's investigations into
world-views as context for political ideologies.

3 The Sociological Background of Conservatism
    The functionalisation of the traditional attitude to life. State and
Society.  The dynamicisation of historical social complexes.

4. Morphology of Conservative Thought
(a) The Fundamental Design of Conservative Thought
      The tendency of progressive thought toward system and of conservative
thought towards the individual case.  Conservative experience and the
conservative concept of property.  The conservative concept of liberty.
Conservative experience and thinking at the level of reflection.
(b) The Theoretical Core of Conservative Thought
       The sociological prehistory of natural law.  Natural law thinking
and the eighteenth century.  The conservative attack on natural law
thinking.


Part III  Early Conservatism in Germany

(Sor limit miatt mar nem idezem, ugyis tul sok angol.  It sorba veszi a
kovetkezo gondolkodokat: Adam Mu~ller, Edmund Burke, Justus Mo~ser, Hegel,
Marx, Schelling, Savigny, Hugo.  Persze a nem conzervativok csak hasonlitas
erdekeben emlitodnek.  Enyibol is lathato, hogy milyen alapos munka.
Szerintem ebbol kiindulva a  tobbi fele konzervatizmus is konyebben
erthetove valik.

Udvozlet mindenkinek,

LBT

 U.I. Tudom Cser Ferinek mar nagyon regen tartozom, de meg mindig
gondolkozom a quantum dolgokon  :->

Vegh Laszlo irta:

>Kedves Andras!
>  K. Sandor megjegyzesere
>> Szerintem eleg eros a tortenelmi bizonyitek az mellett hogy a kulturak
>> amelyek a keresztenysegre alapozodtak azok ertek el a legnagyobb fejlodest
>> a modern korban.

>  az alabbi modon valaszoltal:
>>Nem tudom Japa1nt hogy illeszted be ebbe a ke1pbe: szerintem legfeljebb arra
>>van bizonyi1te1k hogy a modern korban azok a kultu1ra1k e1rte1k el a
>>legnagyobb fejlo3de1st amelyek az euro1pai terme1szettudoma1nyossa1gra e1s
>>az arra e1pu2lo3 me1rno2ki/ipari teve1kenyse1gre alapozo1dtak. Ez a
>>terme1szettudoma1nyossa1g isme1t nem az egyha1z ta1mogata1sa1val, hanem a
>>valla1sos misztika1val valo1 a1llando1 harcban alakult ki, e1s az egyha1z
>>sorra vonult vissza azokro1l a teru2letekro3l amelyeket azelo3tt hitbe1li
>>ke1rde1snek tekintett -- kis ke1se1ssel me1g Galileinek is igazat adtak...

>  Ehhez a kovetkezot tennem hozza. Nem veletlenul epp Europaban fejlodott
>ki mindez es mondjuk nem Japanban.  A zsido - kereszteny vilagszemlelet,
>amely szakitott a magikus felfogassal, szolgalt a termeszettudomany
>fejlodesenek elvi alapjaul. Mig masutt netan nimfakat kerestek minden
>forras mogott vagy a termeszet tokeletesseget csodalva illesztettek magukat
>abba, a zsido - kereszteny felfogas a vilag egyetlen urarol beszelt,

Vannak szep szammal akik ezt a velemenyt is magikus felfogasnak tartjak.

 aki
>a vilagot teremtette es azt torvenyeivel kormanyozza. Ezeket a vilagot
>kormanyzo torvenyeket az ember megismerheti, nincsenek tilalomfak, sot
>a megfelelo bibliai helyek inkabb azok tanulmanyozasara valo osztonzeskent
>ertelmezhetok. A magia elvetesevel es tiltasaval valamint az isteni
>torvenyekrol valo beszeddel a zsido es kereszteny vallas mondhatni
>utat keszitett a termeszettudomany szamara.

Egeszen addig, amig a termeszettudomanyi kutatas eredmenyei nem kerultek
ellentmondasba a bibliaval vagy azzal amit az egyhaz eppen alapveto
dogmanak tartott.  Ebbol a szempontbol az "egyhaz" egyes reszei altal
befolyasolt orszagok peldaja sokat mond.  A keleti ortodox egyhazat
koveto orszagok soha nem voltak a tudomanyos/gazdasagi haladas elvona-
laban, elszigetelt kivetelektol (pl. Mengyelejev) eltekintve.  Ezt en
az ortodoxia szigoru tekintelyuralmu hozzaallasaval magyarazom.

A nyugati egyhaz szerepe pozitiv volt egeszen a reformaciot kivalto
erkolcsi valsagig, melynek soran a nyugati egyhaz is tekintelyuralmuva
valt.  A katolikus egyhaz ezt a vonalat meg is orizte egeszen a mai
napig, es szerintem nem veletlen, hogy az europai technikai/tudomanyos/
gazdasagi forradalom nem katolikus orszagokbol indult.  A katolikus
nagyhatalmak (Portugalia es Spanyolorszag) csak a gyarmataik kifosztasa
reven viragoztak, es amikor ennek vege lett minden szempontbol hanyat-
lottak.

Eppenseggel a reformacionak a megkovulo dogmak es a magat minden kerdes
fole helyezo abszolut tekintely elleni tamadasa teremtette meg az angol-
szasz orszagokban es Nemetorszag eszaki feleben az intellektualis legkort
ami a fejlodeshez szukseges volt.  Franciaorszag peldaja is fontos: a
forradalom egyik fo celja volt a katolikus egyhaz befolyasanak a korla-
tozasa es egy mindent megkerdojelezo intellektualis magatartas elfogad-
asa, ami a reformacioehoz hasonlo eredmennyel jart a tudomanyos kuta-
tas stimulalasaban.

>  Nem meglepo, hogy a legnagyobbak, peldaul Newton es Maxwell is az isteni
>torvenyeket kerestek es veltek megtalalni. Felrevezeto lenne azt mondani,
>hogy az egyhaz elvbol uldozte volna a tudomanyt. Az egyes perek soran a
>tudomany inkabb csak diszlet volt a sulyosabb teologiai es szemelyes
>perlekedesek mogott.

Az egyhaz elvbol uldozott mindenkit aki a kinyilvanitott dogmaknak ellent
mert mondani.  Ha ez eppen egy tudomanyos folismeres volt, akkor az egyhaz
azt uldozte.  Ezt teologiai perlekedesnek nevezni a dolgok megszepitese.

>  A Galilei - per lezarasa pedig inkabb erkolcsi cselekedetkent foghato fel.
>Gondoljuk el, van a vilagon egy olyan szervezet, amely, bar kb 350 ev telt
>el azota, szukseget latja annak, hogy beismerje tevedeset. Nem mondja
>semmire, hogy regen volt, mi kozom hozza, kulonben is, stb. A mai vilagban,
>ahol a felelossegtol valo menekules magatol ertetodo, teljesen termeszetes
>viselkedes, a katolikus vilagyegyhaz beismerese es sajnalkozasa azert nem
>akarmi.

Szerintem ha nem is nem akarmi, de szanalmas eredmeny.  Az ugyet vizsgalo
bizottsag tudomasom szerint evtizedekig ulesezett mire kisutotte, hogy vegulis
Galileinek volt igaza.  Emellett meg Giordano Bruno rehabilitaciojarol
szo sincs, akit ugye megegettek mert ugyanazt mondta mint Galilei.  Hogy
ne is legyen szo az Inkvizicio mint olyan eliteleserol: ha ennek hianya nem
a felelossegtol valo menekules, akkor nem tudom mi lehet az.

Anto'ny Gyuri

Visszaterve ujbol a kezdetekhez: a vallalhato elvek es az elvek vallala-
sanak lelektani vonzatai. Errol irtam, kijelentve, hogy valoszinuleg nincs
egyedul udvozito es kovetendo elv. Meg annyit kell hozzatennem, hogy amint
arra torekszem, hogy liberalis vagy barmi mas elv megelesenek modjat keressem,
rajovok, hogy ez nagyfoku elzarkozast kovetel. A kerdes ugyanis folveti az
elv gyakorloja altal letrejott hatas vizsgalatanak szuksegesseget. Semmi elv
nem lehet jo, hogyha masokat befolyasol, elterit, kenyszerit, megoldhatatlan
helyzetbe hoz. Vagyis azt kell vizsgalni, mifele cselekvesi ter marad barmi
elv kovetoje szamara?
  Azt kell mondanunk, hogy elv igazan akkor mukodik hasznosan es hatasosan,
ha azzal munkal es ervenyesul, hogy valaszt es megoldast kinal, nem pedig
helyzetet teremt, amelyben valaszt lehet adni. Ha hatalommal parosul, akkor
helyzetet teremt a maga szamara. Persze ez sem szuksegszeru, hiszen a hatalom
birtokaban elmeletileg, csupan sajat elveinek megvalositasa elott tarul ki
a lehetoseg, eselye lesz minden eszkozzel megvalositani elveit. De nem ez
tortenik, mert a hatalom megkoveteli az iranyitast, ami viszont nem ad helyet
az elmeleteknek, amelyek bizonyos esetekre nezve nem kinalnak megoldast.
  Te is irtal errol. Igy tehat kiderul, hogy a hatalom nem elvekre epul,
ha mukodo es teljes, akkor mast kovetel, masfajta hozzaallast kell gyakorol-
nia birtokosanak. Vagyis az elv, csak szigoru keretek kozoztt - onmaga gatjain
belul fejtheti ki hatasat, meg hatalmi helyzetben is, azaz barmi elv gyakor-
loja intaktsagra kenyszerul.
  Lelektanilag ez ugy tortenik, hogy a befele fordulo ember minden esetben
szolgal valami olyan elvonatkoztatott ugyet, amely elvei folott all. Ha nem
ezt teszi, akkor osszeutkozesbe kerul mas iranyzatokkal. Nem ketseges, hogy
bizonyos elvek kovetoi meltanytalan uldozest szenvednek, azaz egyertelmuen
aramlatok aldozataiva valnak, idoleges erdekek sodorjak el oket, amelyek
minden eszkozzel a maguk celjait szolgaljak. De eppen ezekkel a modszerekkel,
az effele megoldassal hivatott szembeszallni minden elv, mert a tapasztalat
szerint, annal eletkepesebb es teljesebb egy elv, minel inkabb eloretekinto,
vagyis minel tobb dologra alkalmazhato. Ebben pedig benne van az is, hogy
turelmes es elfogado mas elvekkel szemben.
  Ez a baj a liberalizmussal: olyan elv, amely mintegy fagyottan es dogmati-
kusan hirdeti a turest, mikozben belebonyolodik sajat maga egyetemesse tete-
lenek igyekezetebe, abba, hogy magat elobbre helyezze masoknal. Vagyis a
liberalizmust gyakorlok abba a hibaba eshetnek, hogy eppen a legfontosabb
elvek szamara letfontossagu mukodesi modot, a turest teszik dogmava, ala-
csonyitjak le, csak azert, hogy igazukat elerjek.
  Nem mindenki esik ebbe a hibaba, de be kell ismerni, hogy aki tulno ezen
a kisertesen, akinek sikerul tenyleg nyitottnak maradnia, az nem liberalis
szellembol teszi ezt, hanem emberi alapallasabol kovetkezoen. Nyilvan nem
alapallasa miatt valaszt neki tetszo elvet, mert eppen alapallasa az, ami
kesobb belyeget nyom elvgyakorlatara - akar pozitiv, akar negativ ertelemben.
 Egyszoval elobb van az emberi alkalmassag az elvek folfogasara, azok
vallalasanak szuksegesseget megerteni es elfogadni letjogosultsaguk es mukode-
suk eselyeit, felteteleit. Ne elveket keressen az ember, hanem legyen maga
az elv.
 Nem csak a liberalizmust hasznaljak hamisan es elvtelenul, ugyanakkor ma
Magyarorszag visel egy hatalombirtoklasi vagytol uzott elvtelen uralkodo
hordat, akik azzal alcazkodnak, hogy mennyire szabadon hagyjak az egyen
jogait. Az meg szegeny eszre sem veszi (mert nem tudja), hogy nem lehet mas
a szabadsag PLAKATJA, HIRDETESE, mint amitas, mert senki nem MASOKTOL KAPJA,
HANEM MAGA GYAKOROLJA. Mivel pedig a hatalom uralkodik de mint az alavetettek
ugy o sem valasztja a szabadsagot, a kor bezarul.

 A kerdes miszerint "gyakorolhatja-e liberalis ember az elveit?", leegyszeru-
sodik, mert atfordul abba a kerdesbe, hogy becsulettel elhet-e az ember,
elhet-e emberi modon, csak annak elve, amit tennie kell? A politikus
lehet-e egyben becsuletes is, az orvos tudhat-e szeretni is, a tudos
kepes-e felelosseget vallalni? A hatalom hijjan elo ember pedig kepes-e
elismerni a hatalmat, megelni a hatalomnelkuliseget, azt, hogy mas terhe-
ket viseljen, semmivel sem kevesbe emberien.
                                                         Olorin