Tisztelt kollegak,
az Orszagos Doktori es Habilitacios Tanacs 1997. oktober 3-i ulesen kerult
kiosztasra dr. Kenesei Istvannak, a JATE rektorhelyettesenek javaslata a
felsooktatasi torveny modositasara. Az alabbiakban olvashato maga a
javaslat, es az arra szuletett valasz. A hivatkozott jogszabalyok szovege
megtalalhato a DOSZ honlapjan, a http://www.net.hu/dosz/ cimen.
Kerey Peter
*************************************************************************
Torvenymodositasi javaslat a Felsooktatasi Torvenyhez:
A 35/a paragrafusbol javasolom torolni az utolso tagmondatot: "tovabba
oktatoi munkajaert kormanyrendeletben meghatarozott kulon dijazasban
reszesul"
Indoklas: A doktoranduszok oradija szamos sulyos nehezseget vetett fel.
Eloszor: az oradijaknak nincsen fedezetuk sem altalaban, sem azon a
tanszeken, ahol a doktorandusz oktat, hiszen az alapkepzesben resztvevo
oktatokat az e celra rendelkezesre allo berkeretbol kell(ene) fizetni,
bermaradvanyok pedig a szuksegszeruen kozpontositott bergazdalkodas
kovetkezteben nincsenek,
Masodszor: a doktori kepzesben szemelyi kifizetesekre rendelkezesre
allo keret nem a doktorandusznak, hanem az oket oktato meghivott oktatoknak
az oradijat kell, hogy fedezze. Ha megis ebbol fizetik a doktoranduszt,
akkor az adott tanszeken, ahol a doktoranduksz oktat "ingyen", mas forras
(egy esetleg tole fuggetlen doktori program) koltsegere kap munkaerot.
Harmadszor: az a rendszer, amelyben a doktorandusz - viszonylag magas -
allami osztondijat kap csupan azert, hogy tanuljon, es kulon fizetseget a
sokszor szamara is hasznos oktatasert, igazsagtalan azokkal a foallasu
oktatokkal szemben, akiknek a fizetese nem eri el a doktoranduszi
osztondijat sem.
Negyedszer: a nemzetkozi gyakorlat a ma ervenyes rendszernek szoges
ellentete. Mashol a doktorandusznak esetleg mersekelik (egyebkent rendkivul
magas) tandijat, es csak akkor, ha tanit, vagy egyeb modon segiti az
oktatok munkajat, kaphat osztondijat.
Otodszor es vegul: tudomasunk szerint maguk a doktoranduszok is
elegedetlenek a fennallo rendszerrel, amely megnovekedett adoterhekkel jar
szamukra, s ezaltal elonytelenebb, mint a korabbi, amelynek
megvaltoztatasaert oly eredmenyesen kuzdottek.
Tehat javasoljuk, hogy lepjen ujra eleltbe az eredeti rendszer, amelyben a
doktoranduszt oraadassal (vagy egyeb szakmai tevekenyseggel) lehetett
megbizni -tandijcsokkentes fejeben.
**********************************************************************
A DOSZ nyilt levele a doktoranduszokat megilleto egyes vagyoni
juttatasokrol es a doktori kepzes finanszirozasarol - valasz Dr. Kenesei
Istvannak, a JATE egyetemi tanaranak a felsooktatasi torvenyhez irott
modosito javaslatara
A felsooktatasrol szolo 1993. evi LXXX torveny (Ftv.) 1996. szeptember 1-
evel hatalyba lepett modositasai ota a doktori kepzest folytato
intezmenyek szamos vezetoje fejtette ki azt az allaspontot, hogy a
doktoranduszok oktatasi tevekenysegenek jogszabalyban garantalt dijazasa
nem pusztan azzal a felfogassal ellentetes, hogy a doktorandusz kepzesnek
feltetlenul resze az oktatasi tevekenyseg, mert ez mindenki szamara
hasznos, hanem a tandijmentesseg megszunese miatt magukra az oktatasban
resztvevo doktoranduszokra nezve is hatranyos, hiszen ezaltal a
doktorandusz szemelyi jovedelemado alapja novekszik.
Tisztelt Olvaso, engedje meg, hogy a fenti okfejtessel kapcsolatban, amely
eddig legnyiltabban Dr. Kenesei Istvan professzor ur 1997. szeptember 10-i
torvenymodosito javaslataban oltott testet, a DOSZ mint a dijazasi
kotelezettseget annak idejen javasolo, es a doktoranduszok erdekeit a
felsooktatas egeszenek fejlesztesevel osszhangban vedeni kepes szervezet
vazlatosan, a teljesseg igenye mellett kifejtse allaspontjat. A DOSZ
szandeka jelen nyilt levellel nem titkoltan az, hogy a felsooktatasi
intezmenyekben szinte kivetel nelkul kialakult jogszabalyellenes, onmagaban
is ellentmondasos gyakorlatot megszuntesse, es egy mindenki szamara
attekintheto finanszirozasi rendszert epitsen ki az intezmenyvezetokkel
egyutt, vagyis ervenyesuljon a jogalkoto akarata.
1. Az oktatasi tevekenyseg dijazasanak a fedezete:
Az Ftv. 35/A paragrafusaban megfogalmazott kulon dijazas fedezete a 14/1997
(I.30.) Korm.rendelet 14.paragrafus (3) bekezdese alapjan egyertelmuen a
felsooktatasi torveny 9/B paragrafusaban irt kepzesi normativa (kulonos
tekintettel annak negyedik bekezdesere), ertelemszeruen felteve, hogy a
doktorandusz oktatasi tevekenyseget gradualis hallgatok kepzese kereteben
fejti ki. Az az aggaly, hogy ezaltal a kepzesi normativa foallasu oktatok
dijazasara szanhato berkerete csokken, annyiban megalapozatlan, hogy
magatol ertetodoen ugyanennyivel csokken ezen oktatoi kor oktatasi terhe
is. A DOSZ ehelyutt is kinyilvanitja, hogy a felsooktatasi normativak
realertekenek megorzeseert mindenkor es barkivel szemben kesz egyuttmukodni
es harcolni, akar kozosen mas felsooktatasi szervezetekkel.
2. A doktori normativa
A doktori kepzesre biztositott koltsegvetesi normativ tamogatas semmikeppen
nem hasznalhato fel a doktoranduszok oktatasi tevekenysegenek dijazasara.
Ennek kapcsan ra kivanunk mutatni arra, hogy el kell erni egyreszt a
jelenlegi ket kategoriaban torteno normativ finanszirozas tovabbi
arnyalasat, kategorizalasat, masreszt gazdalkodasi szempontbol a nappali es
a levelezo kepzes forrasainak szamviteli elkuloniteset, termeszetesen
anelkul, hogy ezaltal a kepzesi formak kozott indokolatlan elhatarolodas
keletkezzen, harmadreszt koltsegvetesi eszkozokkel, pl. adokedvezmeny es
masfajta osztonzessel lehetove kell tenni, hogy a jelenleginel nagyobb
aranyban vegyenek reszt a doktori kepzes finanszirozasaban a kozponti
koltsegvetesen kivuli szervezetek, kivalt a gazdalkodoi tevekenyseget
folytatok.
3. A doktori osztondij
Szinten szeles korben hallhato az a nezet, hogy a doktori kepzesben
resztvevok a felsooktatas "aranyifjai", hiszen az ertekallo es magas
osszegu osztondijuk mellett oktatasi tevekenysegukbol is szarmazik
(szarmazna) beveteluk, amely "igazsagtalan azokkal a foallasu oktatokkal
szemben, akiknek a fizetese nem eri el a doktoranduszi osztondijat sem".
Teny, hogy ma Magyarorszagon a felsooktatasi oktatok javadalmazasa olyan
mertekben alacsony, hogy az mar a hagyomanyosan minosegi magyar
felsooktatas magas szinvonalat veszelyezteti, kulonos tekintettel a
tarsadalom altal elvart tomegkepzes megvalositasara.
Latni kell, hogy a fejlodes majd minden esetben differencialodassal jar.
Allaspontunk szerint ugyancsak egyertelmu, hogy a magyar felsooktatas
megujitasat annak erdekeben, hogy az maradektalanul megfeleljen az
atalakult magyar tarsadalom es az atalakult Europa, a kulvilag
elvarasainak, a fiatal tehetsegek rendszerben tartasaval lehet elerni, ez
pedig a legalabb az alapegzisztenciat biztosito anyagi megbecsules nelkul
(es itt szo sem esik e korosztaly altal is igenyelt tartalekkepzesrol,
csaladalapitasrol stb.) elkepzelhetetlen.
A fentiek alapjan egy olyan allaspont vallasa, sot hangoztatasa, hogy a
doktoranduszok jovedelmet a jelenleg meg meg nem becsult oktatoi retegekhez
javasolja viszonyitani, leszallitani, es nem veszi figyelembe a magyar
tarsadalom es gazdasag realis ertekviszonyait, nemcsak ertelmetlen, de
kifejezetten felsooktatas fejlodesellenes (csak osszehasonlitaskent
jegyezzuk meg, hogy a McDonald's gyorsetterem-lancban a vegzettseghez nem
kotott kiszolgalo kezdo oradija magasabb, mint a doktorandusz napi 8 orai
aktivitast feltetelezo oradija).
4. Doktoranduszok tandija es koltsegteritese
Elfogadhatatlan szamunkra az a gyakorlat, hogy a felsooktatasi intezmenyek
arra hivatkozva kivanjak emelni a nappali tagozatos doktoranduszok
tandijat, illetve szukiteni a tandijmentesseg eseteit, hogy ezzel
kompenzaljak az egyebkent tenylegesen ki nem fizetett oktatasi dijazasukat.
A DOSZ allaspontja kezdettol fogva az volt, hogy esszerutlen es
meltanytalan a nappali tagozatos doktoranduszok szamara szocialis
helyzettol es tanulmanyi, kutatasi eredmenytol fuggetlenul azonos osszegben
biztositott, a felveteli szuro altal egyfajta allami jutalomkent elnyert
osztondijbol ugyanazon allam altal, ugyanazon jogcimen tandij levonasa. E
korben allaspontunk szerint a doktorandusz osztondijat indokolt a
koztarsasagi osztondijjal "rokonitani".
Utalni kivanunk tovabba arra, hogy a jogalkoto ugyan az Ftv-ben (31.
paragrafus /1/) eloirta az altalanos tandijfizetesi kotelezettseget az
osszes hallgatora, es igy a doktoranduszokra vonatkozolag is, ugyanakkor a
14/1997 (I. 30.) kormanyrendelet 15. paragrafus (1) bekezdeseben nem
veletlenul nem kerult meghatarozasra olyan koltsegvetesi bevetelt garantalo
also kuszob, mint a gradualis hallgatok eseteben a 144/1996. (IX.17.) Korm.
rendelet 10.paragrafusanak (3) bekezdese.
A fentiek alapjan a DOSZ tovabbra is indokoltnak tartja a nappali tagozatos
doktoranduszok tandijmentessegi jogcimeinek leheto legszelesebb koru
meghatarozasat, illetoleg a tandij osszegenek leheto legkisebb merteket,
valamint a levelezo doktoranduszok koltsegteritesenek indokolt es
differencialt meghatarozasat.
Ugyancsak szuksegesnek tartjuk, hogy a doktoranduszok altal fizetett
tandijat es koltsegteritest maradektalanul a doktori kepzes koltsegeire
(ez termeszetesen lehet intezmenyi mukodesi koltseg is) forditsak.
A doktoranduszok altal fizetendo tandijjal es koltsegteritessel
kapcsolatban a magyar felsooktatas fejleszteseben erdekelt szervezetek
osszefogasat kezdemenyezzuk azert, hogy a tarsasagi es a szemelyi
jovedelemadorol szolo torvenyek modosuljanak ugy, hogy az osszevont adoalap
adojat csokkento tandijkedvezmenyre jogosultak korebol ne zarassanak ki a
doktori kepzesben resztvevo hallgatok, valamint, hogy ilyen adoalap-
csokkentesre legyen modjuk a doktorandusz osztondijat biztosito es
tarsasagi adot fizeto adoalanyoknak is, kulonos tekintettel arra, hogy az
Orszaggyules tobb izben kinyilvanitotta mar, hogy koltsegvetesen kivuli
forrasokat kell bevonni a felsooktatas finanszirozasaba. E targyban a mai
napon torvenymodositasi javaslatot juttatott el a DOSZ a Magyar
Orszaggyules Oktatasi Bizottsaganak tagjaihoz.
5. Rendszeres elszamolas a normativ, a tandij-, es koltsegteritesi
bevetelek felhasznalasarol
A doktori kepzes hangulatanak javitasa es a finanszirozasanak
tovabbfejlesztese erdekeben is hasznos, sot nelkulozhetetlen, hogy a
felsooktatasi intezmenyek penzugyi osztalyai lehetove tegyek, hogy a
doktori kepzesben reszt vevok (doktoranduszok es oktatok egyarant)
felevente elszamolast kapjanak arrol, hogy mire hasznaltak fel a
koltsegvetesi normativajukat es befizeteseiket. Ezt kulonosen egyszeru
lenne megoldani tekintettel arra, hogy a doktori kepzesre szant forrasokat
a jogszabaly elkuloniti es nevesiti. Termeszetesen ez esetben is megvan
annak az eselye, hogy nyilvanvalova valik: egy doktorandusz az
intezmenynek tobbe kerul, mint amennyit utana kap a koltsegvetesbol es mas
befizetoktol, es ezt a hianyt a professzori kar eddigi gyakorlatanak
megfeleloen mas forrasok bevonasaval kell kipotolni. Azonban ez az esetleg
fennallo "eroosszpontosito" gazdalkodas allaspontunk szerint nem titkolni
valo "visszaeles", hanem a kulonbozo forrasok indokolt egyuttes
felhasznalasa, ilyen szempontbol a doktorandusz normativa pusztan
hozzajarulas az egyetem kutatasi tevekenysegehez es az utanpotlas
nevelesehez.
6. A kepzes utan es a fokozat elott
Penzugyi es jogi statusz szempontjabol jelenleg megoldatlan a doktori
kepzest befejezo azon doktoranduszok helyzete, akiknek kutatasaikat doktori
temajukban feltetlenul folytatniuk kellene, vagy ugy kerulnek a doktori
eljaras ala, hogy az egzisztenciajukat es tudomanyos aktivitasukat
biztosito anyagi fedezettel nem rendelkeznek. Allaspontunk szerint minden,
a doktori kepzesben erintett szervezetnek kotelessege ennek a
finanszirozasi es szabalyozasi urnek a betolteset kezdemenyezni annak
erdekeben, hogy a legjobb vegzett doktoranduszok szamara a toretlen
tovabblepesnek legyen meg az anyagi alapja.
7. Az oktatasrol altalaban
Nyomatekkal utalni kivanunk arra, hogy sem a DOSZ, sem mas altalunk ismert
doktorandusz erdekkepviselet soha semmilyen korulmenyek kozott nem
allitotta, hogy az oktatoi tevekenyseg nem valhat a doktorandusz elonyere.
Ugyanakkor a doktori kepzes celja a doktori fokozat megszerzesere torteno
felkeszites, amelynek nem eleme az oktatoi kepesseg es gyakorlat, ez utobbi
esetben indokoltabb lenne "habilitacios kepzest" statualni. Ezzel
parhuzamosan hangsulyozzuk, hogy meg kell orizni a tarsadalmi es gazdasagi
elvarasokkal osszhangban a doktori kepzesnek azt a sokszinuseget, hogy az
abban resztvevo hallgatok eltero karrier-elkepzelessel rendelkeznek, es
mast-mast varnak el a doktori kepzestol. Tehat vitathatatlanul csak egy
reszuk, de ezen reszuk valoban azzal a szandekkal van jelen a doktori
kepzesben, hogy o is reszese legyen az egyetem oktatoi utanpotlasanak, de
a szabalyozasnak nem csak oket kell figyelembe vennie.
Szinten felvetodott "nehezseg", hogy olyan doktori kepzesek eseteben, ahol
szukseges a pedagogiai gyakorlat, a dijazasi kotelezettseg miatt nem lehet
megvalositani a kepzes ezen elemet. Allaspontunk szerint ez esetben a
doktorandusz kepzesi elem hangsulyosabb az oktatoi tevekenysegnel, tehat
ertelemszeruen ez esetben nem kell a kepzes reszekent oktatoi gyakorlatot
vegzo doktorandusznak dijazast fizetni.
Tisztelt Olvaso!
Koszonjuk, hogy megtisztelte figyelmevel nyilt levelunket, es remeljuk,
hogy a leirtak alapjan segitsegunkre lesz abban, hogy a doktori kepzes
finanszirozasi rendszere mind hatekonysagaban, mind nyilvanossagaban
mintaerteku legyen az egesz felsooktatasi rendszer szamara.
Oszinten bizunk abban, hogy azok az indulatok, amelyek a felsooktatasi
polgarsag egyes retegei kozotti kulonbsegek alapjan kialakultak, olyan
iranyba fordithatok, hogy az egesz rendszer helyzetenek jobbitasat
szolgaljak.
Tisztelettel,
Budapest, 1997. oktober 7.
a Doktoranduszok Orszagos Szovetsegenek
elnoksege
|
