Sziasztok! Kedves Agi!

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: RE: Copperfield ( 42 sor )
>Idopont: Thu Jan 28 08:44:07 EST 1999 PARA #383
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>gravitacio. Amit eszrevettem, az az volt, hogy folemelkedesnel valami
>lathatatlanba kapaszkodva huzta fel magat, es minden
>helyzetvaltoztatasnal hasznalta a kezet kapaszkodasra, felhuzodzkodasra.
Nem, nem mindig. Es amikor igen, akkor is csak lathatoan pantomimmuveszt
jatszott, mert a keze enyhen mozgott, nem ert semmilyen lathatatlan szilard
ereszte'khez.

TV-s trukk:
>Kivancsi lennek, hogy vegigcsinalta-e valaki kozuletek, es
>milyen eredmennyel? (Termeszetesen majd en is leirom a tapasztalatomat,
>csak elobb kivancsi vagyok masokera.)
En vegigcsinaltam mind a ketszer. Hat benezte a DC, mert a vegen mindig az
ujjam alol vette el a tablacskat.. :)

Udv: Ceyra

Sziasztok!

Reakcio Zolinak:

>Szerintem - a lelek nem definialhato,
>ahogyan az anyag sem, de ha nagyon kell, akkor roviden,
>es tokeletlenul:

A gondolat elso reszevel nem ertek egyet, mert definialtuk.
A "Lelek"
A masodik resz pontos.
Viszont fontos lehet, hogy a definialjunk egy altalanos fogalomkepet,
amely fuggetlen a kulturalis hozadektol..
Tehat nem a szocialis, kulturalis vonatkozasokra gondolok, hanem a
tenylegesen _tudhato_, megfoghato elemekre.

>Bevallom, hogy ezzel titkon egy mindent atfogo energiara
>gondoltam.

;)
Energia nem lehet oke, mert azt mar megmertuk volna.
Gondoljunk inkabb egy mindent athato _abszolut anyagtorvenyre_.
(Ezt pedig ismerjuk!!! A bizonyitek a tudosok tankonyveiben, de az emberi
faj nem kepes meg az orranal tovabb latni) Lasd Darvin peldajat a
bilogiai evolucios elmelettel.

>A lelek letezese miert is ne lenne kimutathato psziches
>allapotvaltozasok es biokemiai folyamatok megfigyelesevel ?
>Gondolok itt a nem kifejezetten gepi sajatossagok velejaroira -
>mint a szeretet, felelem, fajdalom, kedv, akarat, humor.

Amit irsz valoszinuleg nem lehet a lelek standardja, legfeljebb a foldi
human fajt jellemzo fobb, civilizacios, szolializacios megnyilvanulasok.
Ha a fent hivatkozott "abszolut torveny" -t elfogadasaval, egy
extrapolalt gondolatban vilagossa valhat, hogy mire gondoltam.
A pszihes es biokemiai folyamatok meg egy fajon belul is iszonyu szorast
mutatnak.
A foldi fajok tekinteteben pedig mar elenyeszik a jelentosege.
Mas vilagban lehetseges elo rendszereket is figyelembeveve szinte nulla
annak az eselye, hogy vizsgalat ala vonva a lelek letezesere kapnank
magyarazatot.
Talan csak az emberre (ill fajokra) ervenyes minosegekkel
statisztikazhatnank.
Azt meg En a kulturalis kosarba teszem.

>Ugy gondolom, hogy a lelek es az anyag egymassal osszefugg,
>es ahogyan az anyag ekvivalens az energiaval,
>ugy a lelek is ekvivalens az anyaggal.

En is igy gondolom.
Univerzumunkban az anyag a ter es kornyezeti valtozok fuggvenyeben
rendszerbe, rendszerekbe szervezodik.
Globalisan vizsgalva ez az entropia rorvenye.
Lokalisan viszont anyag szempontjabol pont a forditottja tortenik!
(Stabililizalodas, Rendszerezodes, Szervezodes...stb.)

>Amennyiben az anyag fejlettsegerol beszelhetunk, akkor a
>lelek az anyag legmagasabb szintu megnyilvanulasa, s
>az intelligencia folott is all.

A mondatod elso reszevel megint abszolute egyetertek.
Viszont az intelligenciaval kapcsolatban gondolj csak bele abba amit fent
is leirtam.
Nem valoszinu, hogy standardizalhato jellemzorol van szo az
intelligencia eseteben.
Talan az elkepzelheto, hogy az intelligencia a szervezodes minosegi
jellemzoje.
De ez egyaltalan nem biztos.

>Kemiai koteseink bomlasi energiajanak egy resze fenysebesseggel
>kisugarzodik az Univerzumba, es fogalmunk sincs mi tortenik ott vele,
>es fogalmunk sincs hogyan, es milyen informaciot visz magaval.
>Ki allithatna felelosseggel, hogy - semmive valik ?
>
>Szerintem bizonyithato - de kello hozzaertes hijan ezt nem
>teszem, hogy testunk molekulainak jelentos resze elobb utobb
>a Fold minden pontjara eljut es eselyes beepulni mas egyedekbe.
>
>A fizika szerint az azonos tipusu anyagi reszecskek
>megkulonboztethetetlenek egymastol.
>Ezzel szerintem nem azt mondjak, hogy tok egyformak, s ha nem
>egyformak, akkor valami emleket vihetnek, mely beepul
>valahol valakibe, valamibe.

En a fenti gondolatsorod utan (gondolatban) tettem egy kerdojelet.
- Valami van, de nem igazi ;)
Mintha letezne valami oksag. (mint vilagunkban a ter, ido,
energia...stb.)
Amit talan a felbontokepessegunk ellentettjevel, az osszegzokepesseg
novelesevel foghatunk meg.
Mindket esetben felfedezhetunk ket vegpontot. (hatarfeluletet)
Az elso esetben vilagunk kezdetet, a masodik esetben a kiterjesedeset
lathatjuk meg.
E ket vegpont kozott letezik a mi univerzumunk.
Az egyenes amit igy gondolatban huzhatsz ramutat egy komplex
metauniverzumra. Mas vilagegegyetemre.
A mehuzott iv ket vegenek legalabb ket vege van.
A minket eredeklo, a "lelek" vonatkozasaban a fejletteb.
Az anyag- (vagy mifene) fejlodesi folyamatokon atesett metafizikai ter.
Ma joesetben is mindossze egy felvillano horizont mogotti esely.

Utoirat.
Az, hogy volt e elotte a leleknek nevezett akarmi szubsztinancianak
barmifele elozetese, azt nem tartom valoszinunek, mert minden egyedi
tulajdonsagokkal biro rendszert az anyag hozza letre az idoben.
(S itt a lehetosegek vegtelenek.)

Viszont ha a "Metauniverzum" valahogy igy mukodik, (nekem valoszinunek
tunik) akkor nagyon sokmindent a helyere tudunk rakni.
Minden ma meg nem magyarazhato, a tudomany hatarain tuleso, esetek es
elmenyek belefernek.
Egyetlen anyagevolucios modellbol levezethetunk mindent.
Ufokat, transzcendenciat, Isteneket, lelekvandorlast ...mindent.

Udv:
Szebeni Attila
http://www.nexus.hu/anomalia/

Sziasztok!

Engedjétek meg, hogy megosszam veletek a Coperfielddel kapcsolatos véleményemet
. 
Szerintem azon kívül, hogy profi bűvész, én inkább az előadás stílusát és a poé
nokat élvezem. Azon, hogy hogy csinálja nem is igazán gondolkozom. Azt élvezem,
 amikor a már ismert trükkökben van valami meglepő. Pl. ült egy hölggyel egy sé
tahajó éttermében egy asztalnál az ablaknál.(szemben egymással) Egy pakli kárty
ából kiválasztatott egy lapot. Megnézték, megmutatta, letépte a kártyalap sarká
t és visszatette a pakliba. Az egész paklit megkeverte, majd arősen meghajlítva
 az ablakra pattintotta. A lapok szétszóródtak, és természetesen a kiválasztott
 és letépett sarku kártyalap rátapadt az ablakra. Jó. És az igazi poén? Kinyito
tta az ablakot és kiderült, hogy a lap kívűlről van rátapadva az ablakra! Vagy 
amikor a széplánnyal hordták a vászon borításu falakat a nagy ventillátorhoz, a
kkor egyszer lehajolt és már csak az árnyékképe volt látható. Jó, biztos onnant
ól vetítik az alakját- gondoltam és " átlátva a trükköt " hátradőltem a székemb
en. Majd amikor az árnyéka átmen a ventillátoron már biztos voltam benne, hogy 
tudom mi történik. Erre a hölgy szinte a szemünk láttára szintén átment a venti
llátoron.
 A másik amit jól csinál, hogy egy "szimpla" kártyatrükköt (ami egyébpént szint
én profi) úgy adott elő, hogy azt a nagypapájától tanúlta. Itt maga a produkció
 körítése, a hatásvadász részek voltak igen jól kidolgozva és előadva. (bár azt
 hiszem az amerikaiak szeretik a patetikus jeleneteket).
A repülést akárhogy is csinálja, irígylem érte. Biztos kellemes lehet, én csak 
álmomban repűltem eddig.
Sziasztok. 
Török György

Agi irta: 

> Volt egy (jobban mondva ket kulon musorban ket) musorszam, amit direkt a
> tevenezoknek csinalt. A lenyege az volt, hogy a kepernyo megerintesevel
> ki kellett valasztani egy kartyat negy kozul (mashol egy szamot
> 1-12-ig), amit berakott ot masik koze, es kulonbozo lepkedesek utan
> (ossze-vissza lehetett lepkedni a szomszedos kartyak kozott minden
> iranyban, o diktalta, hogy hany lepest kell megtenni) levett
> egyet-egyet, es vegul ami maradt, arrol kijelentette, hogy a nezo azt
> valasztotta. Kivancsi lennek, hogy vegigcsinalta-e valaki kozuletek, es
> milyen eredmennyel? (Termeszetesen majd en is leirom a tapasztalatomat,
> csak elobb kivancsi vagyok masokera.)

Sziasztok

Megcsinaltam ezt a "trukkot", de nem jott ossze. A szamnevek
betuinek osszegevel manipulalt, de ez gondolom, csak angol
nyelven mukodik. Magyar szamnevekkel nem sikerult.

Attila

Somogyi:

> " Charles Berlitz, a neves szerzo a tengeralatti kutatasok alapjan
> bebizonyitottnak veli, hogy Atlantisz nemcsak legenda, hanem valoban
> letezett. Platon igazat irt, s a tortenelem elotti korok romos koemlekei
> a foldon es a viz alatt egy elveszett civilizacio nyomai lehetnek."

Na es? Hol irtam en azt, hogy Berlitz szerint nem letezett Atlantisz? Nem
azert hivatkoztam ra, mert tamogat, hanem mert irt egy konyvet
Atlantiszrol. Cayce ugyanigy. A konyveikben sok informacio van
osszegyujtve, az mas kerdes, hogy ok tevesen ertelmezik azokat.

> A fenti gondolatmenet mar csak azert is hibas, mert geologiai es biologiai
> bizonyitekai is vannak Berlitz konyveben, megpedig a XII. fejezetben a
> 203.-ik oldalon, ahol az Andok, a Sziklas Hegyseg es a Himalaya
> hegylancain balnacsontokat es mas tengeri elolenyek csontjait talaltak.
> Persze lehet az is, hogy vicceskedvu nepali serpak cipelgettet oda.

Hat en arrol nem tehetek, hogy Berlitz meg nem hallott az uniformitarius
geologiarol es a lemeztektonikarol. Tudod ezek a hegyseglancok ugy
keletkeztek, hogy egyik kontinentalis lemez felgyurte a masikat, igy a
tenger feneke a hegy tetejere kerult. Ezt minden iskolas gyerek tudja.
Persze neked mar biztos regen volt az iskola (meg Berlitznek is).

> A masodik hiba pedig az, hogy a foldrajzkonyvek szerint a Fold 2/3-a
> vizzel boritott es vastagabb, mint 1 cm.
> Ebbol valoban nehez elkepzelni, hogy honnan kerulhetett toltes a
> Vizozonbe.

Ugy van. Honnan jott volna annyi viz, hogy meg a 8000 meteres himalajai
csucsokat is elboritsa? Ehhez majdnem meg egyszer annyi viz kellene, mint
amennyi jelenleg a Foldon van.

> A harmadik hiba pedig az, ha egy telepulest arviz er, akkor ott helyileg
> biztosan nagy tragediakent elik meg a kartetelt, de hogy ezt megorokitenek
> evezredekre, ennek nagyon kicsi a valoszinusege, meg az ertelme is.

Mar miert lenne kicsi a valoszinusege? Ne felejtsd el, hogy a regieknek
fogalmuk sem volt arrol, hogy a Fold mekkora, meg hogy a Fold egyaltalan
gombolyu. Nekik a sajat kis orszaguk volt minden.

> Marpedig a Vizozont a Fold minden tajan megtalalhatjuk az emlekek kozott.
> pl. Vedak, Gilgames-eposz, Dera Linda Boek - egy kozepkori friz kronika
> stb.

Persze, mert helyi arviz mindenhol volt. Azonkivul sok esetben atvettek
egymastol a mitoszokat. Egyebkent szaznal is tobb ozonviz-sztori van, de
azt is hozza kell tenni, hogy ezek reszleteikben jelentosen kulonboznek
egymastol.

Le kell szogezni: a globalis vizozonnel annyi problema van, hogy az
tudomanyos szempontbol teljes abszurdum. Ajanlom, olvasd el a "Flood
Geology" temaban irott FAQ-kat a www.talkorigins.org-on. Peldaul ha lett
volna globalis vizozon, akkor a vizozon idejen elt elolenyeket mind egy
geologiai retegben kellene talalnunk. Nem igy van, szigoru retegzodes
figyelheto meg mindenutt.

> Ezt a "valodi tortenetet" legfeljebb egy ovodaban lehetne eladni elalvas
> elott.

Szeretem az ilyen meggyozo erveket.

> Ugy 12-16000 evvel ezelott vajon mi stamithatott "oriasbirodalomnak" es
> mihez kepest?

Platon leirja, hogy Atlantisz szerinte nagyobb volt, mint Eszak-Afrika.
Ezt irtam is. Esetleg figyelhetnel.

Csak tudnam, hogy miert ragaszkodnak egyesek foggal-korommel ahhoz, hogy
Atlantisz letezett. Miert jo ez nektek?

Szilagyi Andras

ceyra:

> Egy biztos, nagyon ugy nezett ki, mint akik log. Az egyik labat egyreszt
> allandoan felhuzva tartotta, aztan amikor a ket femgyurut atforgattak
> korulotte, akkor abba az iranyba forgattak (nem am az ellenkezo iranyba,
> hogy hitelesebb legyen), amerre nem vag el semmilyen esetleges
> felfuggesztest. Ezt viszont kilotte a plexiszekrenybe valo beleereszkedese,
> hiszen az lezartak..

A szekreny tetejenek ket oldalan resek voltak. 
A karikakat pedig nagyon ugyesen mozgattak, ugy, hogy ugy nezzen ki,
mintha athuznak Copperfield folott, de valojaban ez csak optikailag nezett
ki igy, igazabol egyik karika sem ment at folotte.

Szilagyi Andras