>Felado :  [South Africa]
>Temakor: re:Re: C02 koncentracio ( 40 sor )

>Vati irta:
>>.... -ne feledd, most egy jegkorszak kozepen elunk - .....

>ennek inkabb epp a forditottja az igaz: jelenleg epp, hogy ket
>jegkorszak kozotti felmelegedesi korszakban elunk. Habar, tekintettel
>az utobbi 2-3 jegkorszak ciklusara, mostanra mar a lehulesi fazisban
>kell(ene) a Foldnek lennie.

Tudomasom szerint jegkorszaknak a foldtortenet 2-20 millio eves
(nem nehany tizezer) periodusait nevezzuk, amit az kulonboztet
meg a tobbitol, hogy a Fold polaris jegsapkakkal rendelkezik
ezen idoszakokban: ennek egyik kovetkezmenye a magasabb foldrajzi
szelessegeken uralkodo lenyegesen huvosebb es nedvesebb klima.
A mostani jegkorszak durvan 2-5 millio eve kezdodott, fokozatos
es egyre erosodo lehules utan. (Az Antarktisz eljegesedese mar
korabban bekovetkezett, es attol kezdve indult be a lehules)
A megelozo jegkorszak a perm/karbon idoszakok hataran volt.

A jegkorszakok -legalabbis a legutobbi- glacialisokra es
interglacialisokra oszthatok, elobbi az "eljegesedes". Ezek tipikusan
10-100 ezer evenkent valtjak egymast, eleg gyorsan, nehany ezer ev
alatt. Eljegesedes idejen a sarki jegtakaro kiterjed jo messzire
delre, az interglacialisokban pedig -mint manapsag- visszahuzodik,
de megmarad.

VAti

Szia,
1. Miert csipne meg ket embert egy szunyog? Az elsobol nem bir jollakni?
2. Ha megis, miert fujna vissza az elsobol kiszivott vert?
3. Lehet, hogy tenyleg megfertozi, csak az 1. es 2. esemeny egyutt
   olyan ritka, hogy ennel meg az is valoszinubb, hogy megmelexel :-)
4. Az is lehet, hogy a szunyog takaritja a szivokajat, vagy olyan anyagot
   hasznal veralvadasgatlokent (hangyasav) amit rosszul visel a virus.
Udv///Laci

>Egy baleset  megoldasanak...

Az ERO-re vonatkozo konkret kerdesre nem adhato 
megnyugtato valasz.
Annyi sejtheto, hogy idoben folyamatosan valtozo nagysagu 
erok lepnek fel a becsapodaskor.

A fellepo ERO ugyanis fugg az utkozesben resztvevo 
anyagok mechanikai tulajdonsagaitol, 
pl. a keplekenyseguktol, rugalmassaguktol,
valamint attol a sebessegfuggvenytol, melyet
a becsapodas pillanatatol kezdve  
ismerni kellene a fekut folyaman.

Meg a kutya altal a szemelynek atadott mozgasi energia 
elnyelese sem adhato meg korrekt modon - az emlitett 
keplekenysegi, ill. rugalmassagi adatok hijan.
Ami kiszamithato - az a kutya mozgasi energiaja, mely
az aldozaton at reszben tovabb-adodott a kocsinak, 
es a fekutat valamelyest novelve hove alakult.

Egyebkent ovatossagra intve mindenkit:
100km/ora sebessegrol 0-ra fekezeskor 
kb. ugyanannyi energia alakul hove, mint a 10. 
emeletrol lezuhanaskor.

>Ket res kiserlet elektronokkal.
Ketelkedem, tehat vagyok.
A ket-racsos kiserletnel a racs maga is atomokbol 
allo rendszer, azaz nem valamifele idealis, merev, megfoghato, 
jol korulhatarolhato dolog, hanem _elektronfelhovel korulvett_, 
tobbe-kevesbe atjarhato objektum.
A racs elektronjai nyilvan kolcsonhatasba lepnek a racson 
athalado elektronokkal. Esetleg nem ennek a kovetkezmenye az, 
hogy a kiserlet mas eredmenyeket produkal, mint a makroszkopikus
vilagban megszokottak ?
Lehet, hogy itt nem okvetlenul a klasszikus modellel 
van a baj, hanem a racs tisztazatlan viselkedese zavar 
bele a kepbe ?
Elektronsugarral vegzett kiserletrol van szo, vagy
maganyos elektronra is ervenyes ?
Egyaltalan van e lehetoseg arra, hogy maganyos
elektronnal efele kiserletet hajtsunk vegre ? Elocsalhato
valahonnan egyetlen maganyos elektron egy kiserlethez ?

A golyomodell a koraram ugyeben valoban zsakutcanak tunik.                     
        

Kepzeljuk helyette inkabb az elektront az atommaghoz hasonlo 
osszetett valaminek, melyet az atommagok magerojehez hasonlo, 
_szogrol leakasztott_  ero tart egybe.

Miert ne feltetelezhetnenk azt, hogy a par nelkuli elektron 
azert nem sugaroz, mert nem kering, hanem toroid 
alakzatot vett fel, az atommag korul?
E _keplekeny_ toroid alaku elektron anyagaban terjedo 
hullamjelensegekkel is jellemezheto lehetne bizonyos 
_megengedett_ hullamhosszokon.
Valamint, ha megfelelo frekvenciaju gerjesztest kap, a kialakulo
rezonancia folytan az alakzat megvaltozik, s esetleg mas 
minimal-alakzatta alakul arra az idore, amig a felvett energia 
lesugarzasahoz alkalmas helyzet eloall.
Ezek termeszetesen csak talalgatasok, meg mindig egy 
klasszikus, mechanikus modell toldozgatasahoz. 
Nem biztos, hogy baj, ha eloszeretettel alkalmazunk analogiakat,
s a mar ismert jelensegek mintait eroltetjuk ra legszivesebben 
az ismeretlenekre, bar lehet, hogy nem celravezeto.
A kvatumelmeletrol azt olvastam, hogy eppen amiatt nem szep,
mert nem szemleletes, nem megszokott modellekre epul.

Az emberi gondolkodasra jellemzo, hogy olykor akar egeszen 
egyszeru buvesztrukkok magyarazatat keresve fizikai 
lehetetlennek nyilvanitjuk azt, ami mogott nevetsegesen 
egyszeru magyarazat rejlik.
Gondolom fizikai modellek elvetesenel is elkovethetjuk
ugyanezt a hibat.
                             
Befejezesul egy poriasan egyszeru kerdesre keresek valaszt:
Milyen atlagsebesseggel haladnak az elektronok egy femes 
vezetoben, amikor azt allitjuk villanyaram folyik benne ?
Egyaltalan merheto ez ?  

                             -geonauta-

Hat ezt mondtam en is: a kutya 0.5-1.0 masodperc alatt becsapodik, ez a
tranziens fekezesi szakaszra esik, amikor nincsen megcsuszas, a fekhatas
egyre emelkedik, es a kutya relativ gyorsulasa szinte akarmekkora is
lehet. Azt pedig kozlekedesi es baleseti szakkonyvek tudjak megmondani,
hogy a fekezes elso fel/egy masodperceben hany km/h sebesseget tud
vesziteni egy adott kocsi, nominalis vezetovel. - g

> hirtelen; tehat a kutya 60km/h-val repult elore. A nyugvohelye es a
> vezeto nyaka kozti tavolsagot, -az egyseruseg kedveert- megtette 1
> masodperc alatt. Ebbol kiszamitva a -negativ- gyorsulasat: a= v/t,
> ahol v = 60km/h [= 16.67 m/s], es t = 1 sec. --> a = 16.67 m/s^2.
> Behelyettesitve az: F= m.a -ba --> F = 10x 16.67 kgm/s^2= 166.7 N

  NEM!!!!!!!!!!
  Amig a kutya repul, addig repul, nem lassul. Akkor kezd el lassulni, 
amikor hozzaer a vezeto nyakahoz. A Te meggondolasodat alkalmazva 10km
magasbol kiugorva egy repulobol, nincs szukseg ejtoernyore. A zuhano
ember pillanatok alatt felgyorsul 200 km/h sebessegre (kozegellenalas es
gravitacio egyensulya emberre). Igy a zuhanas kb. 3 percig tart, azaz
a fenti gondolatmenettel szamolva 0.3g a lassulas :-)

  Szerintem egy olyan rendszerbol kell nezni, ami eleinte egyutt mozog
a kocsival, de nem fekez. Ekkor azt latod, hogy a kutya all. A vezeto 
all kb. 1 meterre a kutyatol, majd megindul fele kb. 1 g-vel, es nekiutkozik.
Ebbol kb. 4-5 m/s, azaz kb. 15 km/h jon ki.
  Ami a nagy kerdes, hogy hogyan zajlik le az utkozes. Azaz menyi idobe
illetve tavolsagba telik, mire a kutya 'megall' (a vezetohoz kepest), illetve
az energiat (impulzust) melyik test nyeli el. Ha a kutya total
merev (acelgolyo) es a gerincet talalja el (nyakcsigolya), akkor par
cm deformacio aran all meg, akkor 10-20 kN ero is fellephet. Minel 'puhabb'
a kutya annal kisebb az ero. 

Gyula

Nem birtam ki, en is nyomom. :)

A kutya siman agyonuti az emberket - az alabbiak miatt:

En is feltetelezek egy 1-es surlodasi tenyezot, amivel finom vagyok, mert a
gumi/aszfalt ennel jobb.

m = 10 kg (kutya)
a1 = 10 m/s^2 az auto lassulasa, azaz belulrol nezve a kutya gyorsulasa.
S1 = 1.5 m (kutya - vezeto kozti tavolsag)

Fekezes, kutya kicsit feljebb dobodik a hatso ules picit kiemelkedo tamlaja
miatt --> roppalyaja szerecsetlenul a vezeto nyakaban vegzodik V
sebesseggel, ami:

V = gyok(2*a1*S1) = kb 5.5 m/s (mellesleg kb 0.54s alatt er oda)

A vezeto nyakanal lehetosege van pl. S2 = 10 centi alatt megallni (onkenyes
szam, de ennyinel tobbet nemigen tud epsegben felvenni a pofa nyaka. 

Letrejovo lassulas a vezetohoz kepest (durva kozelites):

a2 = V^2/(2*S2) = kb 150 m/s^2
Ero: F = m(kutya) * a2 = 1500 N

Ehhez hozzajon a kutya vizszintes "sulya", hisz nem fejezodott be a kocsi
fekezese, de ez (100 N) nem lenyeges, a szamitasban ennel nagyobb hibak
lehetnek a kozelitesek miatt. 

Mindenesetre ekkora erovel el lehet torni egy ember nyakat.
Vizualalisan: el lehet kepzelni, hogy valaki fog egy kutyat, es gyalazatos
modon, mint egy kalapacsveto, elkezdi forgatni maga korul a farkanal fogva
kb 90 centis sugaru korpalyan 1/s fordulattal. Aztan ezt a szerencsetlen
allatot ravezeti egy szeken ulo meg szerecsetlenebb ember nyakara,
pontosabban a nyaka alatti reszre. (Elkepzelni elegge rohelyes) :))

Szoval igy egyszeruen agyonuti a szeken ulot. Ugy hatravagodik a feje az
emberkenek, tekintve, hogy elernyedt nyakizmokkal ul, hogy kitorik a nyaka.

Kulonben utana az auto valahol landolt kormanyozatlanul, ahol nem
valoszinu, hogy csak a surlodas allitotta meg. Ekkor nagyobb bajok is
tortenhettek, utkozes-szeru viszonyok kozott. A kutya inkabb ettol
mulhatott ki, de a sofornek is lehet, hogy ez tett be vegleg.

hjozsi

Ps: surlodas: a forma 1-ben letrejohet - nemreg hallottam - akar 4g (!!)
oldaliranyu gyorsulas is bizonyos ivu kanyarokban. Persze ott a gumi
minosege nem akarmilyen, meg ugye a leszorito szarnyak, es a kocsi aljanak
a kikepzese, amitol tovabbi leszorito erok jonnek letre, de nem hinnem,
hogy ez osszessegeben meghaladna a jarmu sajat sulyat. De ekkor is ugye meg
mindig 2 korul lesz a surlodasi tenyezo.
Most megmertem egy gumitalpu oreg bakancs es egy jardalap viszonyat: jobb,
mint 1 (meredekebb 45 foknal ahol meg meg is all csuszasbol), pedig nincs
meg az a feluleti nyomas, amitol az erdesitett aszfalt hatasosabb a tok
simanal (raspoly-hatas). Ha csak 1.5-tel szamolok, maris tobb, mint 2
mazsanak megfelelo ero jon letre a vezeto nyaka alatt, amitol barkinek
kiakad a nyakcsigolyaja. Ekkorat mar csak rugni lehet.

Ha mar a kutyanal szobahoztam, a multkor (duplikalas miatt) nem ment at az
alabbi cikkem.
------------
Nem sporteredenyeket akarok itt taglalni, hanem:

Az a szamomra meglepo adat hangzott el az iment a TV-ben, hogy egy bizonyos
kanyarban a versenyzokre csaknem 4g (!!) oldaliranyu gyorsulas hat.

Elgondolkodtam: Ekkora gyorsulasnal a kanyarban maradast ket dologgal lehet
letrehozni. Egyreszt fantasztikus surlodasi tenyezovel, masreszt igen
hatekony leszorito szarnyakkal. Eddig semmi erdekes.

A surlodasi tenyezo nagyjabol allando, legalabbis nem pillanatnyi
sebessegfuggo az adott tartomanyban. A szarnyak leszorito ereje viszont
igen erosen sebessegfuggo. 

A sebesseg novelesevel ugyanabban a kanyarban egyre nagyobb a centripetalis
ero, es egyszercsak elerjuk a surlodasi hatart annak ellenere, hogy kozben
nott a kerekeket leszorito ero is a szarnyak altal.

Elkepzelheto-e, hogy a sebesseg novelesevel (amivel a versenyzo berongyol a
kanyarba, es nem ott noveli) a szarnyak leszorito ereje olymertekben megno,
hogy ujra eloallnak a kanyarban maradas feltetelei? Olyan
sebessegtartomanyra gondolok, ami alatt es felett egyarant lehetetlen
bevenni a kanyart, csak joval alatta.

Szemlelteto abra, ahogy elkepzelem:

 ^F(oldaliranyu) / F(leszorito)
 |                                    kisodrodik       *
 |                       *    *                      *  
 |-----------------*----------------*-------------*----------hatarvonal
 |             *                         *    *
 |         *                        |-------------|
 |      *                          erdekes tartomany
 |    *
 |  *                      bennmarad a kanyarban
 |*                                                           sebesseg
> ---------------------------------------------------------------------->

Ha valaki ert hozza, mondja meg legyenszives, hogy lehetseges-e a fenti.
Ha igen, akkor egy versenyzo "kifekeztetese" egy ilyen modon bevett
kanyarbol teljesen biztos kisodrodashoz vezet.

hjozsi