Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 189
Copyright (C) HIX
1997-01-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Komoly zene ~ CD ajanlataim (mind)  51 sor     (cikkei)
2 Rovid valasz Gyurinak (mind)  45 sor     (cikkei)
3 Valasz Bach-rol Gyurinak. (mind)  148 sor     (cikkei)
4 Jarrett nemcsak zongoran (mind)  11 sor     (cikkei)
5 Re: Keith Jarrett (mind)  36 sor     (cikkei)

+ - Komoly zene ~ CD ajanlataim (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kulturaltak!

Hat honapos restanciamat igyekszem behozni; minden tovabbi bevezeto 
nelkul itt kuldom a (nagyon egyeni) listamat.

Fogalmam sincs, milyen zenei csemegekrol irtam utoljara.  Koztuk me'g nem 
voltak Fanny Mendelssohn "Das Jahr" zongora darabjai, ugye?  Sarah 
Rothenberg jatszik.  (Arabesque Z6666)  

Louis Theodore Gouvy vonosnegyeset es zongora otoset vegre megszereztem.  
Remek.  (K617 054)  

Xaver Scharwenka negyedik es Emil Sauer elso zongoraversenyet Stephen Hough 
jatsza; nagyon ajanlom.  (Hyperion CDA66790)  

Scharwenka zongoramuveinek negyedik (!!!) kotetet is megvettem Seta Tanyel 
eloadasaban.  Kituno.  (Collins Classics 14742)

Remelem, erdekel a romantikus zene, mert most latom, hogy ez mind oda 
tartozik.  Sebaj.  A Vivaldi "Stabat Mater" mar nem!  (D. Scarlattieval 
egyutt, ami mar nem annyira valtozatos mu.)  (Sony SBK 48 282)

Itzhak Perlman "A la carte" cimen kiadott aprobb darabokat; zenekari 
kiserettel.  (EMI 5 55475 2)  Neki nem kell hirdetes.  :))

Barmi, amit Alicia de Larrocha, Evgeny Kissin vagy Stephen Hough vett fel, 
jo.  Ellenben most vettem meg "In Gabriel's Garden"-t, Winton Marsalis 
CD-jet.  Hacsak nem vagy trombita bolond, harom perc mulva eleg belole.

Most fedeztem fel egy ujabb gyongyszemet:  Anatol Lyadov zongora 
antologiajat.  Inna Poroshina jatszik.  (ESS.A.Y. CD 1045)  

Paganini hegedu-gitar muvei is szenzaciosak: Gil Shaham - Go:ran So:llscher
(Deutsche Gramophon 437 837-2)  

Es ha mar Paganininal tartunk, a szolo gitarra atirt 24 Caprice-t hallani 
kell.  Fenomenalis!  Eliot Fisk ugy az atiro, mint eloado.  
(MusicMasters ~BMG~ 67092-2)

Jobb, ha megallok itt, mert ha sorolni kezdem a sok gitar CD-t, egy masik 
oldalt is teleirok.

Erdekelne, hogy ismeritek-e ezeket, vagy megvan-e masoknak (konyvtar, 
stb) es foleg, hogy akad-e olyan koztuk, amit megvesztek/vettetek.

Velemenyeteket kivancsian varom.  Bar sokszor hetekig nem jutok hozza, 
hogy a KULTURA-t elolvassam, csak atfutom es szorgalmasan gyujtogetem oket.  
Hatha megis lesz ra idom.  Egyszer...  :)))
 
Szep es jo muzsikat kivanok mindenkinek!
Martha
+ - Rovid valasz Gyurinak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gyuri!

Rovid valaszodban a kovetkezot irod:

> Javits ki, ha tevedek, de szerintem kettonk vitaja a kovetkezokeppen
> oszzegezheto:

> Te azt mondod: korabeli hangszeres eloadas biztosan nem jo.

> En azt mondom: korabeli hangszeres eloadas IS lehet jo.

Az elsot en nem allitom, ha ezt olvastad ki levelembol, akkor valoszinuleg
felreerthetoen fogalmaztam, vagy Te nem voltal elegge figyelmes.
A "jo" eloadas szamomra az, amelyik egy szinvonalas kozonsegnel betolti
muveszeti funkcioit: gyonyorkodtet, ujat mond..stb.
Bar a "jo" fogalmanak ez csak igen szegenyes 'definicioja'.

En azt allitottam, hogy a Goldberg-variaciokat jobban szeretem zongoran
mint cembalo-n, (ezen nemigen van mit indokolni) mert szamomra sokminden
kihal a darabbol ha azt cembalo-n jatszak.

Tovabba azt allitottam, hogy Bach
szandeka is valoszinuleg az volt, hogy a darabot egy a szolamok kiemelesere
alkalmasabb hangszeren adjak elo mint az akkori (!!) 'normal' cembalo, hiszen
ezt irta ra a kottara.

A korabeli hangszeres eloadasok altalaban (!) nekem is jobban tetszenek
eredetihez kozel allo hangszereken, de a GV kivetel.
Ez utobbi kivetelevel tehat az altalad "osszefoglalt" allitasok kozul en is
masodikkal ertek egyet. (izlesem olyan)

A 'hosszu valasszal' kapcsolatban lasd az en masik valaszomat.

Udv!

Zsolt

-- 
***************************************************************************
Dr. Zsolt T. Nemeth                       Tel: {+} 49 2461-61-5196 
Institut fuer Festkoerperforschung        Fax: {+} 49 2461-61-2850
Forschungszentrum Juelich Gmbh            email: 
D-52425 Juelich
Germany
***************************************************************************
+ - Valasz Bach-rol Gyurinak. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gyuri!

Bach-rol irott elozo levelemben szandekosan nem 'idezgettem szet'
korabbi, meglehetosen ideges hangu cikked, hiszen gondolataimnak
szerettem volna format adni, azonkivul cikkem nem valaki ellen,
hanem valami mellett szolt.
(Egyeduli idezetemben is csak sajnalatos targyi tevedesed szerettem volna
helyesbiteni, hiszen az nem bun, tevedni mindenki szokott, s ha ad magara
akkor be is ismeri.)
Most azonban kenyszeritve erzem magam, hogy megvedjem nehany allaspontomat
es nehany masikban pedig egyetertesemet fejezzem ki.
Azt irod, hogy:

>>A 17-18.sz. kozkedvelt hangszere volt a cembalo.

>Meg a 16. szazade.
A ket allitas nem mond ellent egymasnak, igy megjegyzesedet nem tekintem
helyesbitesnek, sot egyetertunk, csak ugyanilyen erovel felsorolhattunk volna
pl. meg par masik hangszert is, ami a mondanivalo szempontjabol folosleges.

>>lenyomasanak erossegetol, es sebessegetol is _majdnem_ fuggetlenul
>>mindig ugyanolyan erossegu es frekvenciaosszetetelu (szinu) hang
>>szolal meg. A hangszer lehetosegei igy igen korlatozottak,
>>frazirozast dinamikat, szolamkiemelest tekintve pedig (meg a
>>kozben bevezetett plusz pedalok, es egyeb technikai ujitasok ellenere
>>is)messze alatt marad a kesobb viharos gyorsasaggal elterjedt
>>zongoranak.

>Legy oly kedves, marasztald el a fentiek miatt az orgonat is. Ne
>gyere a regiszterekkel: olyanok a csembalon is voltak.

Azt hiszem itt a nagysagrendekkel van a baj. Egy valamire valo orgona
regisztereinek (melyek a hanszint es hangerosseget TELJESEN megvaltoztatjak) es
igy lehetosegeinek toredekevel sem bir meg a legraffinaltabb cembalo sem. Nem
szolva arrol, hogy a ket hangszer (zongora-orgona) repertoarja sokkal kevesebb
atfedest tartalmaz mint a cembalo-zongora parose.
Te:
>.. Csak egy porblema van: mindez nem az eredeti barokk
>csembalora vonatkozik, hanem annak 20. szazadi valtozatara.
en:
Bach jegyzete a GV-on az eredetire vonatkozott, csak az en megjegyzesemet
lehetett a maiakra VONATKOZTATNI. (ha akartad)
Te idezel tolem:
>>Azonban jonehany (legtobb!!) nyilvanvaloan billentyus hangszerre
>>irt darabjara NEM IRTA RA HOGY CEMBALO-RA VAGY CLAVICHORD-RA
>>SZANJA!!!
megjegyzesed:
>Vagy orgonara, esetleg Lautenwerckre.

Itt magad ellen beszelsz, de egyetertunk.-:)
tolem idezel:
>>Ezt tamasztja ala Varga Gyorgy nyilvanvalo tevedese is:
Te:
>>>"Igen, Bach gyakran atirta muveit egyik hangszerrol a masikra
>>>(hegedurol fuvolara es vice verza, hegedurol orgonara, lantra,
>>>zenekarra (bizony, lasd a 29. kantata nyito Sinfoniajat!) stb.),
>>>csakhogy ilyenkor valtoztatott magan a zenen is!"

>>Bach sokszor egyeltalan NEM vagy csak igen-igen keveset (nehany
>>[...]
>>PEDIG UGYE A HEGEDU ES A CEMBALO (VAGY ZONGORA) "KICSIT" ELTERO
>>HANGSZEREK?
Te:
>Igen. Ebbe nem kivanok belemenni. Azt mondod, a 29. kantata nyito
>Sinfoniaja, mely zenekarra irodott (trombitakkal, ustdobokkal),
>hangrol hangra megegyezik az eredeti, szolohegedu valtozattal?
en:
Ha megegyszer elovasod a fenti idezeteket akkor kiderul, hogy Te
mondod kizarolag a 29.K. Szimfoniajara alapozva, hogy Bach MINDIG
valtoztatott a zenen athangszereleskor, en pedig azt mondom, hogy LEGTOBBSZOR
nem es peldanak hozok (melyet mar nem ideztel-:) egy tucat Concerto-t,
melyek partiturait ajanlom figyelmedbe.
En csak azt mndtam, hogy "legtobbszor" nem valtoztatott, amibe ugye belefer
az is, hogy neha igen?
Te:
>A dolog lenyege: nyilvan egy adott mu eloadasat tekintve vegtelen sok
>lehetoseg lebegett Bach es kortarsai szeme elott. Egyenletesen
>temperalt Steinway zongoran valo megszolaltatas azonban nem tartozott
>ezek koze.
en:
Nem mondtam amit a masodik mondatban allitasz, az elso mondat nyilvanvalo,
a Steinway-zongora pedig NEM egyenletesen temperalt meg 'hivatalosan' sem.-:)
(Csakugy mint mas zongorak, kerdezz meg egy JO hangolot!)
Te idezel engem:
>>A Goldberg-variaciok (Clavier U"bung IV.: Aria mit Variationen) 1742-
>>ben szuletett KETMANUALOS (!) CLAVICEMBALO-ra. Erre a darbjara rairta
>>Bach, hogy mire szanja es nyilvanvaloan nem veletlenul. Ez a hangszer
>>a cembalo egy modositott valtozata volt, melynel alkalom nyilott
megjegyzesed:
>Khmm, khmm... ketmanualos csembalo (sot, pedalos csembalo) mar sokkal
>regebben volt. Vincenzo Galilei archicembaloja (16. szazad)
>6 manualos hangszer, oktavonkent 31 hanggal. (Ha kivanod, irok rola
>bovebben - hangolas, meg mi volt a celja, meg minden.)
en:
Nem azt irtam, hogy kesobbi, hanem, hogy MODOSITOTT, melynel alkalom nyilott
(tovabb mar nem ideztel-:) a szolamok elkulonitesere, melyen a hangsuly is van.

Egyebkent szivesen veszem, ha irsz rola, mert erdekel!
Te idezel: (?)
>>Ha Bach a zongorat nem is ismerte volna, torekvese a differencialasra
Te:
>A Steinway zongorat nem ismerte. Bizonyitsd be az ellenkezojet. A
>"zongora" pedig meg Beethoven idejeben is alapvetoen mas volt,
en:
Idezeted szerintem oncelu, mert tartalmatlan. Mondatom masodik feleben van a
mondanivalo,nem ertem miert ragadtal ki egy lenyegtelen reszt. Amit irsz
nyilvanvalo,viszont hangszinetol eltekintve a 18. sz-i zongora
is rendelkezett a darab (GV) szempontjabol lenyeges dinamikai lehetosegekkel.
Te idezel:
>>A zeneben sajnos szinte nincs pontos kordokumentum. A hangszerekrol,
>>hangzasrol, hangolasokrol -kiveve az utolso kb. 200 evet- vajmi
>>keveset tudunk.
megjegyzesed:
>A zenerol _tomentelen_ mennyisegu kordokumentum van. Ami a
>hangolasokat illeti, lasd a SENDDOC-ot, hangolas.txt file. Ott
en:
Elsiklottal a "PONTOS" szo felett, igy mondatod nem ellenvetes a tobbi
pedig ismet nyilvanvalo.
Koszonom, hogy felhivtad figyelmem a file-ra es koszonom a munkad, hogy
bekuldted. Meg fogom nezni, erdekel.
Te idezel:
>>Ha ugy tetszik erosen megrongalodott kepzomuveszeti alkotasokhoz
>>lehet a muveket hasonlitani (foleg Bach eseteben, aki sokszor szinte
>>alig adott utmutatast az eloadast illetoen)
kommentarod:
>Bach, kortarsaihoz kepest, valosaggal telezsufolta kottait eloadoi
>utasitasokkal. Meg is kapta erte a magaet.
en:
En nem a kortarsai viszonylataban irtam es azt, hogy: "sokszor szinte".
Nehany kortarsahoz kepest bizonyosan jobban megkototte az eloadok kezet, hiszen
a barokkban teljes szabadsag volt
utemekre rugoan pl. szekvenciak tekinteteben, melyeket az eloado rogtonzott.
Zeneszerzo utodainak tobbsegehez (pl. Bartok, aki tenyleg mindent leirt
pontosan) kepest viszont mar nem mondhato soknak az utmutatas.
A Zene rekonstrualhatosaganak kovetelmenyehez kepest pedig ROPPANT HIANYOS.
(Neha le sem irta az orgonaszolamot, csak a 'basszusmenetet' mert a tobbit
ott improvizalta a misen...)
Nyilvan vannak pontosabban leirt muvei is, de nezz meg egy eredeti kiadast,
mint mar ajanlottam es vesd ossze egy Debussy-vel mondjuk!

A zarszodban leirtak tobbsegevel melysegesen egyetertek, es korantsem
mondom azt, hogy minden muvet modern hangszerekkel kell eloadni, sot!
A hangolasok szbadsagaval  is elni kell, foleg a barokk-ban,
hiszen azok a sivar es (valojaban hamis) temperalt-hoz kepest
mas 'dimenzio'-nak szamitanak.
(Reszemrol imadok a 'kicsit' es erdekesen elhangolodott zongoran jatszani is.)
Udv!
          Zsolt
+ - Jarrett nemcsak zongoran (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Toth Andras irja:

>: Keith Jarrett komolyzenesznek egeszen kozepes
>
>Nem furcsa, hogy amikor jazzt jatsszik, kizarolag zongoran teszi, komoly-
>zenet hajlamos csembalon eloadni? (Ezzel arulja el "komolytalansagat"?)

Figyelmedbe ajanlom The Book of Ways c. lemezet, melyen klavokordon es
a Hymns - Spheres cimut, melyen orgonan jatszik.

Feri
+ - Re: Keith Jarrett (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nemeth Zsolt irja (#187):
>Keith Jarrett komolyzenesznek egeszen kozepes (altalanos szakmai   
velemeny,
>nemcsak az enyem) s ezt valoszinuleg o is tudja. Ilyen iranyu   
torekveseinek
>oka valoszinuleg joreszt financialis. Ugyanigy illik ez 80-as evek   
vegetol
>megjelent es megjeleno masjellegu lemezeinek zomere is szerintem.

Az altalanos "komolyzenei" szakmai velemenyt mire alapozod?
Es az ujabb produkcioit miert tartod financialisan motivaltnak?

Talan sejted, de egyik velemenyeddel sem ertek egyet.

>Az O" 15 eve 1970-1985-ig terjed. Amit ekkor letett az asztalra igen   
nagy
>tiszteletre melto, mi tobb zsenialis. Nagyon szeretem.(1963-1970 kozott   
igen
>erdekeseket produkalt, tanulsagos mehallgatni egy zenesz utkereseset.   
Kulonben
>eredetileg fafuvos-tanszakot vegzett a Berkeley-n, csak 'hobby'-bol   
zongorazik)

Szerintem az 1985-os Spirits utan is nagyon jo zeneket alkotott/jatszott.
Tenyleg megvaltozott, de szerintem tovabbra is zsenialis.
Amennyire en tudom, a jazz-zeneszek es kritikusok nagy resze
a legjobb trionak tartja a K.J. triot.

Persze: izlesek es pofonok...

Utananezek a Berkeley vegzettsegenek, de talan erdemes tudni, hogy
zongorazni tanult egeszen kis gyermek koratol, 5-7 evesen mar koncertet
is adott, "komoly"zeneit. Persze, lehet, hogy "csak" "hobbybol" ...

Udv
Attila

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS