Nem volt  kimondottan  jo kedvem a  reggel.   Arra  ebredtem, hogy  az
ujsagot gyomoszolik be az postaladaba.  Koromsotetben botorkalok ki az
eloszobaba, onnan  aztan a konyhaba.    Megnyomom a kavefozon a  piros
gombot, visszafekszem.  Arnold motyog almaban.  Kihuzom  a feje alul a
parnat, erre elhallgat.

Mind hangosabb a konyhaban rotyogas.   Hogy nem erezni a kave illatat,
gyanut  fogok, amely aztan  megalapozottnak is bizonyul.  Ugy latszik,
Arnold csak vizet tett a kavefozobe, mert enyhen barnas szinu forroviz
az eredmeny.  Kenytelen vagyok elolrol kezdeni, persze meg kell varnom
amig annyira lehul, hogy ujra lehet tolteni.

Felpolcolom magam az agyban, villanyt gyujtok.  Az ujsagot kave nelkul
kezdem olvasni.  Arnold felebred a lapozasra,  hunyorog, az agy szelen
ulve  baratkozik   a felkeles    gondolataval. Valamivel   kesobb  ket
kavescseszet  egyensulyozva jelenik   meg.    Valahogy nem  esik  jol,
gyorsan atfutom az ujsagot, aztan felreteszem.

Arnold   persze   kapva kap az   alkalmon,   raveti magat,  kiteriti a
kisasztalra.  Kezeben  kavescseszevel,   hunyorogva  silabizal, kozben
jegyzetel  a  lap margojara.   Neha megcsovalja  a fejet.  Tudja, hogy
figyelem,    de  egy szot   sem  szolna.   Azert  is  megvarom  amig o
kezdemenyez.

- Nahat!  - mondja szinte maganak. Kimegyek  a konyhaba, megeresztem a
vizet, tuntetoleg mosogatast mimelek.  Csak tudnam mi erdekeset talalt
az ujsagban, amit en nem vettem eszre. Elzarom a csapot, kiszolok:

- Lennel olyan szives segiteni? - Csak  tudnam miben.  Meg sem varom a
valaszt, perdulok is  kifele.  -  Azt  a  vacak  ujsagot  bezzeg tudod
olvasni!

Arnold  arcan  megbanas,  latszik,  hogy  nagyon belemerult   az ujsag
tanulmanyozasaba.  Odaallok,  melle,  hadd  lassam  , mi  az   ami ugy
lekototte a  figyelmet.   - Oh,  a  szavazasi  eredmenyek!  Hat nem  a
"szossze'k" nyertek?! Ezt mar egy honapja tudom!

- Igen,  de ez  itt  az osszes leadott  szavazatok  listaja.  - Arnold
felebe hajtja   az ujsagot.  A  margorol  olvas,  a nyilakat  ceruzaja
hegyivel koveti! - A  szocialdemokratak nyertek, megpedig az 5.640.393
urnakhoz vonult szavazo kozul 2.513.905-en adta rajuk  a voksat, mig a
konzervativok 1.243.253, a liberalisok 399.556 szavazatot kaptak... De
a kis partok,  ugy ertem a  kicsi-kicsi partok is kaptak szavazatokat!
A Kocsma part  peldaul 2, Donald Kacsa  , a Termeszet 54, a  Mano-part
pedig harom szavazatot kapott!

Kezd engem   is erdekelni a dolog.  Helyet    szorit a heveron, ketten
hajolunk a  lap fole!  A megkozelitoleg  ezres  listan a partok neveit
abece-sorrendbe szedtek.   Rogton elsonek az A-part  , aztan  Al Bundy
majd  az  Ateista-part  vonja    fel   a   figyelmunket,  mi   meg   a
szemoldokunket.  Szavazatot kapott  a  Baath, a Barna-Kaka,  a Beatnik
valamint a Beavis&Butthead part is.

Most  mar  egyre lelkesebben   vadaszunk.   A Kupleraj,   a  Pokolba a
Kurvakkal, a Rudugro,   a Nudista, a Piraya,   a Bolondok, a  Ha-ha es
Hi-Fi  partok  egyenkent egy-egy  szavazatot  kaptak. Ugyanannyit mint
Szaddam Hussein,  Elvis Presley, Curt  Cobain  es Fred Flinston  nevet
viselo partok.  Az allatok  - Kecske,  Macska  valamint Kakadu -,  sem
voltak sokkal eredmenyesebbek.

Sztalin , a Szedult Fej es a Maszturbaljunk Tobbet partok nepszerusege
a a  Kiraly parteval vetekedik.  A  Nintendo, Rozsaszinu Parduc, Walag
(?)  ,  Pol Pot, Olof Palme,  Oriaskigyo, Liverpool FC valamint a Part
partok egyuttesen  annyi szavazatot   kaptak mint  a  Robin Hood  part
egyedul.  Mr Bean  for president,  Frank  Zappa, Thomas  Brolin, Tonia
Harding es Jimmy Hendrix pedig osszesen annyit mint Jezus.

Futottak    meg:  Szelesebb    Jardakat,   Tobb   Nyugdijat az   Orosz
Parancsnokoknak,  az Elfelejtettek,  a   Becsuletesek,  a   Bagozok, a
Kannibalok, a Noi Hatsofertaly,  a Ket Nemiszerv - becsuletesen kiirva
-, a Nincs  Kire  Szavazni  es a  Part    part!  Hogy ne emlitsem    a
Homokozolada, Esernyo, Tenisz, Nap, vagy eppen a Telefon partot!

Van valasztek, igazan nincs  mit panaszkodni.  Emlekszem, nem is olyan
reg, a Hadsereg Hazaban szavaztam.   Agitatorok jartak vasarnap reggel
az  utcakat,   becsengettek  minden  hazba,  nogattak  a kesonkeloket.
Katonak - igaz fegyvertelenul  - segedkeztek, szurke zakos  uriemberek
jartak ki-be az ajton.  Igenyesebb valasztokban a  hullahaz hangulatat
idezte fel.  Tiz  orakor a  radio  bemondta,  hogy a PART-ra   dolgozo
nepunk   99.86%-a  adta szavazatat,  ugyhogy  nyugodtan   ulhettunk le
ebedelni.  Nem akarok  rosszmaju lenni, de   meg kell jegyeznem,  hogy
erre fel most, a szamitogep   koraban,  a demokracia surujeben,   keso
estig kell varnunk a  megkozelito valasztasi eredmenyre, nem  beszelve
arrol, hogy a pontos lista csak egy honap mulva keszul el.

Nyujtozkodom, indulnek a  furdoszobaba, amikor Arnold hirtelen rabok a
lista vegere.   Kozelebb  hajolok, nem hiszek   a szememnek:  A  lista
legvegen, Zigge es Zorro koze ekelve, ott  all, igen, a ZITA part, egy
szavazattal.

- Elokelo tarsasagba kerultel,   hallod-e?  - Arnoldnak nehezere  esik
visszafojtani derultseget. Rosszkedvemnek nyoma  sincs, jot mulatunk a
veletlen jatekan.

Pedig, ha  nem tudnam, teljesen veletlenul,   hogy nem is oly  regen a
"Zita" hirhedt porno-mozi volt  a belvarosban, akkor bizisten a Kancsi
Lappra gyanakodnek.
Udvozlettel, Zita neni

Carl Gustav JUNG: A szemelyiseg kialakulasa (folytatas)

    Bocsanat, de tegnap elfelejtettem a forrast megadni. Carl Gustav Jung:
Melysegeink osvenyein. Analitikus pszihologiai tanulmanyok. Gondolat Kiado. 
Budapest. 1993. forditotta Bodrog Miklos. Na most folytatom;


    Azokrol a fiatalokrol, akik a pedagogiat valasztottak elethivatasul,
feltetelezik, hogy ok maguk nevelesben reszesultek. Hogy egyben mindnyajan
szemelyisegek is volnanak, azt aligha merne barki is allitani. Nagyjabol
ugyanazt a hibas nevelest kaptak, mint azok a gyerekek, akiket nevelniuk
kellene, es rendszerint eppoly kevesse szemelyisegek, mint azok. Nevelesi
problemank az a mindenestol beteg ugy, hogy egyoldaluan hangsulyozzak: a
gyereket nevelni kell, mikozben szem elol vesztik a felnott nevelok neveltetesi
deficitjeit. Aki diplomat szerzett, az mind komplett nevelesunek, egyszoval
felnottnek kepzeli magat. Sot kell is igy velekednie magarol, hogy
illetekessegenek ezzel a szilard meggyozodesevel helytallhasson a letert
folytatott harcban. Ketsegek es bizonytalansagerzesek benitanak es gatolnak,
alaasnak a sajat tekintelyebe vetett olyannyira szukseges hitet, s
alkalmatlanna tennek hivatasanak gyakorlasara. Azt akarjak tole hallani, hogy o
erre kepes, biztos a dolgaban, s nem azt, hogy ketelkedik magaban, es
illetekessegeben. Mert hiszen a szakember kerlelhetetlenul kompetenciara van
karhoztatva.
    Hogy mindez nem idealis allapot, azt mindenki tudja. Am az adott korulmenye
k
kozott Cum grano salis a leheto legjobb. Egyatalan nem is volna belathato,
mikent lehetne maskepp. Az atlagnevelotol altalaban nem lehet tobbet elvarni,
mint az atlagszuloktol. Ha jo szakemberek, eppugy be kell ernunk ezzel, mint
azokkal a szulokkel, akik gyerekeiket a toluk telheto legjobb modon nevelik.


    Ennyi. Tulajdonkeppen csak ez vag az oktatashoz, de meg utanna is talaltam
idezheto es idezendo gondolatokat. Vagyis amig kedvem tartja, es amig le nem
hurrogtok folytatnam.

            begepelte,              Horvath Pista

Horvath Pista, alias C.G.Jung :) irja:
>kik nevelnek szemelyisegekke? Elso es legfontosabb helyen a  megszokott ,
>inkompetens szulok, akik sokszor maguk is felig vagy egeszen gyerekek
>holtukig.

Ezen a "felig vagy egeszen gyerekek holtukig" kijelentesen nem szabad am
csak ugy atsiklani, itt kemenyen kibujik az analitikus Jungbol. Szerintem
egyaltalan nem az oktatasrol szol az iras, inkabb arrol, hogy egy magolasra
epulo (didaktikus) oktatas NEM szemelyisegnevelesi modszer. Jung a nevele-
sen a szemelyiseg formalasat erti, nem tudas-elsajatitas all a kerdes kozep-
pontjaban, ami pedig a vitatemank volt eredetileg.

Tamas

p.s: nincs kifogasom a vita itteni folytatasarol, de a politikai vonatkoza-
sait felejtsuk a forumon, jo ?

Kedves H.Pista!

Hogy a kozepebe vagjak: most meg vagy 
gyozodve arrol,hogy Jezusnak igaza van, amikor azt mondja:"Ne olj!",vagyis 
(ahogy en ertelmezem) hogy soha semmilyen indokbol nem szabad megolni egy 
masik embert. Nos, ne hidd, hogy a 
a velemenyed mindig ilyen marad. Az embernek rengeteg gondolata, 
tapasztalata, meglatasa, ketelye tamad, szembetalalkozik masok 
velemenyevel stb., es bizony nem konnyu megtalalni a helyes utat. Nekem is 
lepten-nyomon ujra kell gondolnom a velemenyemet, mert egyreszt allandoan 
jonnek a megvalaszolando kerdesek (pl. mit kellett volna tenni a naci 
Nemetorszaggal?), masreszt az igazsaghoz az evilagi eletben ugyan 
folytonosan kozeledhetunk, de tokeletesen csak "odaa't" ismerjuk meg. 

Nem tudom,mennyire gondoltad at a dolgokat. Szeretnem, ha megirnad, mit 
ertesz az alatt, hogy -noha elismered, SOHASEM szabad embert olni-, 

>Passzivan ellenallni, csak keresztenyeknek lehet. Kulonben nincs ertelme, 
>mert
>likvidalnak. A Habsburg Monarchia, es a Britt Birodalom eseteben hatasos
>lehetett. De miertelme lett volna az Okorban (vagy barmely korban) a
>"barbaroknak" passzivan ellen allni. Vagy korunk barbarjainak, Hitlernek 
>vagy
>Sztalinnak ellenallni. Semmi.
>Amugy regota foglalkoztat, ez a gondolat. Ennek van egy szamomra erthetetlen
>vetulete is. A Romai Birodalom Krisztus elott. Ugy tunik Krisztus elott is
>kelloen civilizaltak ("keresztenyek") voltak. Ez szamomra erthetetlen.

1)Ha nem lett volna ertelme passzivan ellenallni, akkor mi mast kellett 
volna 
tenni? Fegyveresen szembeszallni, vagy elmenekulni:ez a ketto jut eszembe, 
mint alternativa.Te mit gondolsz? Az elmenekulesrol lasd a velemenyemet
egy kesobbi bekezdesben.Most annyit, hogy sok esetben ez a megoldas.

2) Illetve:mit jelent az, hogy passzivan 
ellenallni csak keresztenyeknek lehet? Azt, hogy csak kereszteny 
rendszerben lehet, vagy azt, hogy csak a keresztenyek kepesek az ilyen 
ellenallasra? Eloszor is, egy rendszer, ami ellen nekem, mint 
krisztus-kovetonek ellen kell allnom, nem lehet kereszteny. 
Onellentmondas lenne azt mondani, hogy ellenallok egy kereszteny 
rendszernek,mert vagy kereszteny a rendszer (vagy a szoban forgo dolog), es 
akkor nem allok ellen neki, vagy nem kereszteny, es akkor: a) passzivan
ellenallok, vagy b) nem allok ellen.
 (Mas kerdes, hogy a politika termeszete't ismerve, nem hiszem, 
hogy egyaltalan letrejohetne es megmaradhatna egy olyan rendszer, ami 
valoban kereszteny, ld. a politikusok nem hazudnak stb..) A valosagban 
letezo rendszerek esete'n az,hogy milyen jellegu a rendszer, nem 
lehet hatassal arra, hogy van-e lehetosegem a passziv ellenallasra vagy 
sem (hacsak korlatozo 
tenyezonek nem veszed azt, hogy megolhetnek erte).Nem akarok cinikusnak 
latszani,es egyelore meg en sem allok tul magas szinten a hosiesseget 
illetoen, de megis, a fentiek a velemenyemet tukrozik.

A masik dolog, hogy a passziv ellenallas fogalmaba rengeteg minden 
belefer.Kezdve attol, hogy nem veszek igenybe 
bizonyos, az allam altal 
nyujtott, es neki bevetelt jelento szolgaltatasokat, egesz odaig, hogy nem  
engedelmeskedek a hivatalos folszolitasoknak( ez utobbi veglet persze 
ra'zo's, es -a rendszertol fuggoen- akar az ember eletebe is kerulhet).De 
a lenyeg az, hogy e'n nem alkalmazok eroszakot. Es ha ezt a fajta 
ellenallast 
sokan kovetik, akkor meglesz a hata'sa.Persze nem olyan gyors es 
latvanyos, mint egy fegyveres harc, de azert a tortenelem 
bebizonyitotta az eredmenyessege't (nemcsak kereszteny ellenallok 
eseten, ld.Gandhi mozgalma't). De mindez persze foltetelezi a 
batorsagot, ra'ada'sul sok ember batorsa'ga't. (Egyebirant, ha a 
hadseregben az emberek tobbsege nem felne 
attol, hogy agyonlovik,mert nem teljesiti a "Lo~j!" parancsot /persze ez 
a fe'lelemnelkuliseg elmeleti feltetelezes/, akkor nem lenne a 
vezete'snek  eszkoze arra, hogy harcra birja a katonakat.  Jo kerdes 
viszont, hogy hogyan allunk az onkentesekkel, akik lelkesednek...)

Idetartozik meg, hogy sok esetben talan nem az "aktiv (azaz fegyveres) 
ellenallas", illetve "passziv ellenallas" ellente'tpa'rja'ban kene 
gondolkoznunk, hanem igy:az "eroszak alkalmazasa" szemben "minden 
EGYEB"-bel, 
es ez utobbiba aztan a menekulestol kezdve a passziv ellenallasig minden 
belefer.
  
3) Azt irod, nem erdemes passzivan ellenallni akkor, amikor likvidalas 
lesz a vege. Illetve: nem erted az o'kori Roma civilizatsagat. 
Nos ez utobbi kerdesedet nem ertem,mire vonatkozik, jo lenne, ha 
megvilagitanad. Viszont a Romai Birodalom passzivan ellenallo (ennek 
kovetkezteben halomra gyilkolt) keresztenyeinek gyozelme jo pelda arra, 
hogy a passziv ellenallasnak bizony akkor is van ertelme, ha a vege a 
kereszt (szo szerint). 

Udv! Arpad