Amint azt minden iskolas gyerek  tudja, a vitz  az o"sper-
gameneken a  "Mennyi?   Harminc.  Miharminc? Ha'mimennyi?"
alakban maradt rank.  Jozsef azonban orrfricskazva a 17-es
szammal adta fel, metaforikusan tiszteltegve'n a Mathe'zis
es a  nagy    Gauss elott.   (Akinek    utolso kivansagara
sirkovere elete egyik fomuve't, a szabalyos tizenhetoldalu
sokszog szerkeszteset ve'ste'k.)
                              __o
             __o             -\<,
            -\<,  __________O / O
__Gabor____O / O

Kedves (Korosi) Gabor!
Termeszetesen nagyon sok mindenben igazad van. De a takarekossagot
illetoen szeretnem meg pontosabban megfogalmazni, hogy mire
gondolok.

En programok torleserol beszeltem. Arra gondolok, hogy seregevel
vannak hivatalok, amelyek az en allampolgari velemenyem szerint
teljesen feleslegesek, csak eszik a koltsegvetest. Nehany pelda:

1. A hadugyminiszter szerepenek pillanatnyilag ervenyes ertelmezesevel
nem egyeztetgeto ossze a Hadiipari Hivatal lete.

2. Az Ipari miniszterium, az AVU, a privatizalasi miniszter es az Allami
Vagyonkezelo RT teruletei erost adfedik egymast. A negybol bosegesen elegendo
volna az elso ketto.

3. Hasonlokepp nem igazan vagyok meggyozodve egy, a kormanytol fuggo, mert a
vezetoje miniszter, kulon Bankfelugyelet letezesenek szuksegessegeben. Eleg
volna egy osztaly a Penzugyben.

4. Az 1992-es ev hivatalszaporitasai koze tartozik (meg akkor is, ha meg nem
alakult meg) a Radio es Televizio Hivatal. Ebben az a szep, hogy itt nemcsak a
kormany, hanem az ellenzek is el tudja helyezni a klienseinek egy reszet.
Szeretnelek emlekeztetni ezzel kapcsolatban arra, hogy a Magyar Kozlony azon
szama, ami tartalmazta a boldog emlekezetu Tompe Istvan felmenteset az Allami
Radio es Televizio Bizottsag elnoki tisztebol, egyuttal tartalmazta azt a
kozlemenyt is, ami ugyanezen bizottsag megszunteteset adta hirul, vilagossa
teve, hogy olyesmire nincs szukseg. Nem hiszem, hogy a dolog lenyegesen
valtozott volna azota. Az hogy az urak marjak egymast ebben az ugyben, az
allampolgari nezopontbol bakfitty.

5. Ugyancsak az 1992-es ev hozta Berci bacsi nagy otletet, hogy szakmai (ertsd
politikai) szempontbol vizsgaljak felul az orszag osszes pedagogusat, nyolc
regionalis kozponttal. Gondolom ez a program sem ket fillerbe kerul.

6. A peldak soraban utolsonak
megemlitem a Duna Tv-t, a maga 2 milliardjaval. Elismerve
mindazon dicsero megallapitasokat, melyeket korabban errol az intezmenyrol
tettel. (En is voltam otthon, egy vasarnap lattam a musorat, nagyon jo volt, de
errol majd egy mas alkalommal, mert ez mashova vezet.) Barmennyire jo,
barmennyire szol hatarainkon kivul elo testvereinknek, talan megis lehetett
volna varni vele. Mert barmennyire vannak kotelessegeink a nem Magyarorszagon
elo magyarokkal szemben, szeretnem, ha tetszik ez allampolgari allasfoglalasom,
hogy MAGYARORSZAG politikajat MAGYARORSZAG polgarai hatarozzak meg.

Vegul szeretnelek emlekeztetni egykori kivalo penzugyminiszterunk, Kupa Mihaly,
egy elszolasara, amit a ketkulcsos AFA miatti alkudozasok soran tett engedmeny
kapcsan tett, es amibol vilagosan kiderult, hogy az engedmeny miatti
jovedelemkiesest BOVEN ki lehet gazdalkodni a hivataloknal.

Osszefoglalva: allaspontom az, hogy KEVES, de KIVALO es JOLFIZETETT
hivatalnokra van szukseg. A rajuk bizott munkat pedig hatekonyan kell, hogy
elvegezzek. Kompromisszumnak talan ez jo is.

Udv Bela

Kedves Ka'lma'n!

Nem emle'kszem arra, hogy a HVG mit i'rt erro"l, e's nem tudom, mi az MNB
politika'ja a ku~lfo~ldi hitelek engede'lyeze'se'vel kapcsolatban. De meglep 
az az a'lli'ta'sod, hogy a LIBOR + 2% a ku~szo~b, mert az MNB kb. ennyie'rt
tudott ko~lcso~nt kapni jobb ido"kben, amikor me'g kapott bankokto'l
kereskedelmi hiteleket, legala'bbis, amikor a kamat a liborhoz volt ko~tve. 
(A LIBOR=London InterBank Offered Rate, amin a nagy londoni bankok egyma'st
refinanszi'rozza'k. Ku~lso"nek ennyie'rt, vagy pla'ne enne'l kevesebbe'rt nem
adnak pe'nzt, kereskedelmi hitelekre legala'bb 1%-ot mindenke'pp
ra'sza'molnak.) Alig hiszem, hogy sok _magyar_ va'llalat lenne, ami ilyen 
felte'telekkel kaphat hitelt. A _magyar_ aze'rt van kiemelve, mert magyar
tulajdonu'ra gondolok. Ha ez igaz, nem tudom, hogy jo~tt o~ssze az a to~bb
100m$ ko~zvetlen ku~lfo~ldi hitel, ami emle'keimben e'l.

A dolog ma'sik fele viszont, hogy illu'zio', amit i'rsz. Kezdo" magyar
va'llalkozo'k nem kaphatnak ku~lfo~ldro"l hitelt, mert nincs az a ku~lfo~ldi
bank, amelyik adna nekik. A nemzetko~zi pe'nzu~gyi szektorban recesszio' van,
a bankok to~bbse'ge jelento"sen szu"ki'tette az elmu'lt 2-3 e'vben a ku~lfo~ldi
to"kekihelyeze'se't. I'gy csak nagyon keve's nagyon jo' va'llalat reme'nykedhet
egya'ltala'n abban, hogy ko~lcso~nt kaphat ku~lfo~ldro"l. Valo'ja'ban a magyar
ce'gek ko~zu~l inka'bb csak a bankoknak van erre ese'lye, ha valamennyire
rendbetette'k ko~nyveiket.

Egye'bke'nt kezdo" va'llalkozo'knak most ma'r van olyan kedvezme'nyes hitel
(E-hitel), ami szinte aja'nde'k. Ehhez ke'pest ba'rmilyen ku~lfo~ldi hitel
iszonyu' dra'ga lenne, me'g a LIBOR-on is.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Jo'zsef e's Miki!

Minden tudoma'ny mindig modelleket alkot. A modell mindig szu~kse'gszeru"en
pontatlan, hiszen elvonatkoztat a valo'sa'g bonyolultsa'ga'to'l, a vizsga'lt
jelense'get kiragadja ko~rnyezete'bo"l. Ez fu~ggetlen atto'l, hogy a modellt
matematikai eszko~zo~kkel fogalmazza'k-e meg.

A gazdasa'g (ta'rsadalom) bonyolult nem-stacioner rendszer, az erre adott
modellek (elme'letek) szu~kse'gszeru"en keve'sbe' releva'nsak, mint egyszeru"bb,
le'nyege'ben stacioner rendszereke', eze'rt elemze'sre, elo"rejelze'sre
nagysa'grendekkel keve'sbe' alkalmasak, mint pl. a fizikai/ke'miai modellek.
Etto"l me'g minden modell terme'szetesen elemze'sre e's elo"rejelze'sre
ke'szu~l. (A megku~lo~nbo~ztete's a mu'lt e's jo~vo"beli a'llapotok
sze'tva'laszta'sa'ra vonatkozik, ami egy nem-stacioner rendszerben le'nyeges.)
Terme'szetesen minden e'rtelmes modell haszna'lhato' elo"rejelze'sre, hiszen a
ce'l e'pp ko~vetkeztete'sek levona'sa, a ke'rde's csak annak megbi'zhato'sa'ga.

Minden e'peszu" ko~zgazda'sz tiszta'ban van azzal, hogy elemze'seink jelento"s
re'sze elo"ite'leteken alapul. Ezeket szoktuk iskola'knak, elme'leti
rendszereknek, paradigma'knak, stb. nevezni. Tartalmilag ezek saja'tos
egyszeru"si'to" felte'telrendszerek. Ezeket vagy elfogadja valaki, vagy nem; 
az eredme'ny nyilva'nvalo'an ero"sen fu~gg a kiindulo' felteve'sekto"l.
I'gy sza'momra ele'g terme'szetes, hogy ugyanazokbo'l a te'nyekbo"l elte'ro"
elme'leti rendszereket (=egyszeru~si'to" felteve'seket) alkalmazo'
ko~zgazda'szok le'nyegesen ku~lo~nbo~zo" ko~vetkeztete'sekre jutnak bizonyos
ke'rde'sekben. Van ugyan egy olyan mag, amiben a ko~zgazda'szok tu'lnyomo'
re'sze egyet e'rt, de ami arra ra'tevo"dik, ott ma'r nagyon le'nyeges
ku~lo~nbse'gek vannak magukban a kiindulo' felteve'sekben. (E's persze ez a
ko~zo~s mag is egyszeru"si'to" felteve'se'ket jelent, amik az esetek tu'lnyomo'
re'sze'ben eddig ugyan hasznosnak bizonyult, de mivel a rendszer nem-stacioner,
csak az biztos, hogy van olyan pont, ahol e'pp ezek a felteve'sek
akada'lyozza'k majd le'nyeges folyamatok felismere'se't.) Majd minden kalapbo'l
szinte aka'rmilyen nyu'l elo"hu'zhato' ne'mi u~gyeskede's a'ra'n, de bizonyos 
kalapokbo'l bizonyos nyulak sokkal ko~nnyebben.

Van olyan ko~zgazdasa'gi Nobel-di'jas, aki a ko~zgazdasa'gtan egy re'sze'nek
axomatikus fele'pi'te'se'e'rt kapta a kitu~ntete'st. Defini'cio', te'tel,
bizonyi'ta's. Azt reme'lte, hogy ez majd egy olyan a'ltala'nos kerette' va'lik,
amibe a ko~zgazdasa'gi elemze'sek belehelyezheto"k. Nem to~rte'nt meg, mert
(legala'bbis abba a keretbe) nem helyezheto"k be. Nagyon sokan megleheto"sen
improdukti'vnak tartjuk ezt az ero"feszi'te'st.

Ebben az e'rtelemben terme'szetesen ta'vol a'll a ko~zgazdasa'gtan
Euklideszto"l, e's meggyo"zo"de'sem szerint mindig is ta'vol fog a'llni.
Az e'n a'lli'ta'som csak annyi, hogy aki nem tanul meg egy viszonylag
jelento"sebb re'szt a me'rte'kelme'letbo"l (belee'rtve a klasszikus
valo'szi'nu"se'gsza'mi'ta'st is), dinamikus programoza'st (belee'rtve a 
ja'te'kelme'letet), az nem fogja tudni ko~vetni az elme'leti ko~zgazdasa'gi
kutata'sokat, e's aki nem tanul meg haszna'lhato' mat-stat-ot, ku~lo~no~s
tekintettel az o~ko~nometria'nak is nevezett - regresszio'sza'mi'ta's specia'lis
(nem mintave'telen alapulo') felte'telek ko~zt - a'ga'ra, az nem fogja 
mege'rteni az empirikus tanulma'nyokat. E's ez fu~ggetlen az e'n kre'do'mto'l, 
ez viszonylag ko~nnyen elleno"ri'zheto" te'ny. Ele'g beleolvasni az American
Economic Review-ba, Economica-ba, Kyklos-ba, vagy az Econometrica-ba, hogy 
csak a ne'ha'ny legtekinte'lyesebb a'ltala'nos folyo'iratot emli'tsem.

Ez annyira i'gy van, hogy egyes amerikai egyetemeken a ko~zgaza'sz PhD
programokban e'pp a ko~zgazdasa'gtant felejtik el megtani'tani, mert az ma'r
nem nagyon fe'r be a ke't e'v alapozo' kurzusba a szu~kse'ges matematikai
ismeretek melle'. Ennek ko~vetkezte'ben jelento"s sza'mban keru~lnek ki olyan 
PhD-sek amerikai egyetemekro"l, akik kiva'lo' technikai tuda'ssal elemzik a
semmit, mert nincs e'rdemi elke'pzele'su~k arro'l, melyek a releva'ns
ke'rde'sek. Se nem matematikusok, se nem ko~zgazda'szok, de ez uto'bbinak
hiszik magukat. Ez egy aberra'cio', ami leginka'bb csak ott fordul elo", e's
nem fu~ggetlen atto'l, amit Pannon Jo'zsi ide'zett a Tippben.

Ko"ro~si Ga'bor

Egy Bimbo' Kata'to'l kapott maga'nleve'l ra'e'bresztett arra, fe'lrevezeto",
fe'lree'rtheto" a formaliza'lt e's historiza'lo' e'rvele's szembea'lli'ta'sa.
A gazdasa'g formaliza'lt ta'rgyala'sa is lehet to~rte'nelmi abban az 
e'rtelemben, hogy a va'ltoza's folyamata't elemzi logikai e's/vagy empirikus 
u'ton, dinamikus modellel, vagy pl. ido"sorokat elemezve. A historiza'lo' 
uto'lag nem la'tszik igaza'n szerencse's cimke'nek, egyszeru"bb lett volna 
verba'lisnak nevezni. Az ja'rt az eszemben, milyen sokszor kerestek klasszikus 
ko~zgazda'szok to~rte'nelmi analo'gia't, so"t, gya'rtottak to~rte'nelmi 
analo'gia't logikai gondolatmenetek szemle'ltete'se're.

                  Ko"ro~si Ga'bor