Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 104
Copyright (C) HIX
1997-05-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Idojarasvaltozas oka (mind)  63 sor     (cikkei)
2 Re: kettos robbantas (mind)  35 sor     (cikkei)
3 Fold tengelye (mind)  63 sor     (cikkei)
4 Re T#102 Fibonacci, Hold-Nap ero (mind)  14 sor     (cikkei)
5 Fibonacci (mind)  23 sor     (cikkei)

+ - Idojarasvaltozas oka (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Geza,

1. A fold alatti atomrobbantasok nem kepesek impulzust atadni a Foldnek,
   a robbanas keltette lokeshullam szep egyenletesen gomb alakban 
   elnyelodik a foldkeregben. Ez attol fuggetlen, hogy hany robbanas
   tortenik, tehat a Fold palyajara elvileg sem lehet hatassal.
   Egyebkent egy kozepes foldrenges soran a fold alatti robbantasok 
   energiajanak sok milliardszorosa razza meg a foldkerget. A fold alatti
   atomrobbantasokat csak erzekeny geofizikai muszerekkel lehet kimutatni.
   A Fold tomege kb 6 x 10^24 kg. Ekkora tomeget annyival arrebblokni a
   palyajan, hogy kimutathato hatasa legyen az idojarasra... Pelda: kb
   harminc evvel ezelott a Nevada sivatagban egy hidrogenbombat robban-
   tottak fel. A bomba 400 meter melyen volt, a robbanas helyen egy 100
   meter mely es kb 400 meter atmeroju homok-krater keletkezett. Ez a
   jonehany megatonnas bomba tehat kevesebb mint 1 kobkilometer laza
   homokot tudott megmozditani, aminek a tomege < 10^12 kg. A Fold ennel
   tizezermilliardszor nagyobb.

2. A Nap koruli palya nem pontosan kor alaku, van benne egy kis tojassag,
   igy juniusban kb 3%-kal tavolabb vagyunk a Naptol, mint decemberben.
   Ez a napsugarzasban 1.03^2 vagyis 6-7% intenzitaskulonbseget jelent.
   Ezert a telek hidegebbek es a nyarak melegebbek a deli felteken, de
   nem 7%-kal, mert a Fold deli feltekejen sok tenger van, amelyek eleg
   jo ho"tarolok. A Fold forgastengelye kb 23 fokban be van dolve a
   "fuggolegeshez" kepest (ezert van tel es nyar). Ez a forgastengely
   a bugocsigahoz hasonloan korbe-korbe jar (egy tolcser alakot rajzol).
   A korbejaras (precesszio) periodusideje 26 ezer ev. Vagyis 13 ezer
   ev mulva juniusban (nyaron) leszunk kozelebb a Naphoz es december-
   ben tavolabb. A Fold eszaki feltekejen lesz nagyobb a napsugarzas
   valtozasa a tel es nyar kozott, a deli felteken kisebb. A bolygora ez
   osszesitett hatassal is lesz (az eszaki felteken kevesebb a tenger).

3. A gronlandi jegbol vett furasmintakon nagyon jol lathato az elmult
   250 ezer ev idojarasa. A jeg feluletere lerakodo csapadek evszakos
   valtozasa szabalyos "evgyuruket" (azert tettem idezojelbe, mert itt
   gyururol szo sincs) rajzol a jegbe. A retegek vastagsagabol, a bennuk
   oldott oxigen mennyisegebol es meg nehany jellemzobol eleg pontos
   kepet lehet alkotni az Atlanti ocean eszaki reszenek idojarasarol.
   Az elmult 250 ezer evben az idojaras igen gyakran es jelentos mertek-
   ben valtozott, a legutobbi jegkorszak vege ota eltelt 13 ezer ev meg-
   lepoen sima es egyenletes (a korabbiakhoz kepest).

4. A Fold melegszik, tobb okbol is (tulajdonkeppen nemregen ert veget a
   jegkorszak), a fokozott CO2 termeles miatti uveghazhatas erre csak
   radob egy lapattal. A majusi SciAmban van nehany diagram is, egyiken
   az ausztraliai Queensland egyik varosaban (amit tortenetesen Romanak
   neveznek) az evenkenti fagyos napok szama 1900-tol szep egyenletesen
   csokken, az akkori atlag 25 nap volt, ma korulbelul 10. Ennek magya-
   razata lehet az egesz Fold atlaghomersekletenek kb 1 fokos emelkedese
   ebben az idoszakban. Volt ennel mar sokkal melegebb is a Fold: az
   emlitett gronlandi furasokkal 250 ezer ev "melysegben" elertek a
   sziklat, vagyis azt megelozoen volt egy olyan meleg idoszak, amikor
   Gronlandon teljesen elolvadt a ho es a jeg.

5. A melegedes kovetkezmenyekepp biztosan atrendezodik a Fold idojarasa.
   Az elmult 100 evben a csapadekeloszlas (errol is van egy jo kis rajz
   a SciAm-ban) bizonyos teruleteken 20%-ot is valtozott; Magyarorszagon
   (mar amennyire az apro terkepen behatarolhato) kifejezetten csokkent.

6. Az ozonlyuk kozvetlen idojarasi hatassal nemigen jar, napozni viszont
   kifejezetten artalmas.

Udv/Laci
+ - Re: kettos robbantas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Egyik baratommal arrol beszelgettunk, hogy az utobbi evekben mennyire
> megvaltozott szukebb es tagabb kornyezetunk idojarasa. Erre en lehetseges
> okkent-okokkent a csernobili katasztrofat, az ozonlyukat es egyeb
> szerintem "realis" okot neveztem meg, o csak egyet: miszerint kb. 10

  Kihagytad a braziliai pillangot, ami tornadod csinal Texasban. Most
ez nem akkora baromsag, mint hangzik. A meteorologia szentul allitja,
hogy az problema 'kaotikus'. Nem a szo koznapi ertelmeben, hanem 
ahogy a fizikusok ertik. Nagyon kis kezdeti valtozasok idoben nagyon gyorsan
nagyon nagy valtozasokat eredmenyeznek. Ezert nem lehet hosszutavo idojaras
elorejelzest csinalni. Angoloknak megy talan harom napra ket csucs
Cray-t tandem jaratva (kell nekik a hajozas miatt).

> evvel ezelott az USA-ban es a SZU-ban (akkor meg volt ilyen) EGYIDOBEN
> volt egy-egy foldalatti atomrobbantas. Azt, hogy mennyire egyidoben, arra
> mar o sem emlekszik, bar szerinte lehoztak egy rovid cikkben az ujsagok eme
> robbantasok tenyet. A lenyeg, hogy a kozos robbantas eredmenye az lett,
> hogy valamennyit (csak minimalisan) kimozdult a Fold a palyajarol
> (esetleg a palyahoz mert dolesszogbol???)!

  Test tomegkozeppontjat belso erok nem tudjak megvaltoztatni. Egy foldalatti
robbantas belso ero. Ketto belole is az. Amit valtozhatott volna, az a
fold forgasa. Allitom, hogy mindkettot csillagaszok eszrevettek volna.
Ugyanis az osszes megfigyeles ami ertelmes ideig tart (par masodperc felett)
csak ugy teheto meg, ha kompenzalod a fold keringeset. A Fold tengelyenek
ingadozasat tenyleg latjak (elvegre a Fold nem merev test, meg precesszal is),
igy ha lenne is a robbantasnak ilyen hatasa, mivel nem latjak, elhanyagolhato
a termeszetes ingadozashoz kepest. Keringesi idot szintem eszrevennek ha
az osszemerheto lenne a termeszetes ingadozassal (mert azt ki tudjak merni
-- meg is teszik, ezert is vannak neha szoko masodpercek).

Gyula

P.S.: vigyazni kell a csillagaszokkal, mert nagy unneprontok tudnak lenni
(azt is evtizedekkel elobb megmondtak, hogy harom neutrino van :-)
+ - Fold tengelye (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [Hungary]

>Egyik baratommal arrol beszelgettunk, hogy az utobbi evekben mennyire
>megvaltozott szukebb es tagabb kornyezetunk idojarasa. Erre en lehetseges
>okkent-okokkent a csernobili katasztrofat, az ozonlyukat es egyeb
>szerintem "realis" okot neveztem meg, o csak egyet: miszerint kb. 10
>evvel ezelott az USA-ban es a SZU-ban (akkor meg volt ilyen) EGYIDOBEN
>volt egy-egy foldalatti atomrobbantas. 
> A lenyeg, hogy a kozos robbantas eredmenye az lett,
>hogy valamennyit (csak minimalisan) kimozdult a Fold a palyajarol
>(esetleg a palyahoz mert dolesszogbol???)!

A robbantasokrol ugyan nem tudok, de ketlem, hogy a fenti modon
megmagyarazhato lenne a klimavaltozas. Ahhoz, hogy a Fold palyaja
megvaltozzon, nem lenne eleg a puszta robbanas, hanem az kellene, hogy a
robbanas kovetkezteben jelentos anyagmennyiseg hagyja el a Foldet (mert csak
igy teljesulne az impulzusmegmaradas).

A tengely dolesszegenel hasonlo a helyzet, mert ott meg a
perduletmegmaradasnak kell teljesulnie, ahhoz pedig megint az kell, hogy
igen jelentos mennyisegu anyag hagyja el a Foldet.

Nuklearis robbanasok eseteben ilyesmirol meg nem hallottam, kulonosen
foldalatti robbantasoknal nem.

Arrol nem is beszelve, hogy ha ilyesmi tortent volna, es a kimozdulas
eszreveheto valtozasokat okozna az idojarasban, akkor azt a kimozdulast a
csillagaszok biztos, hogy eszrevettek volna.

Ezzel kapcsolatban azonban eszembe jutott egy masik dolog. Meg
kozepiskolaban hallottam a fizikatanaromtol, hogy hetvegen, amikor Amerika
autoba ul, es megindul a tengerpart fele, a Fold szogsebessege kimutathatoan
megvaltozik. Tudtok errol valamit?

A klimavaltozas okai egyebkent engem is erdekelnenek. Egyaltalan, letezo
dolog ez? Par eve olvastam egy cikket, amiben azt allitottak, hogy a
globalis felmelegedes tenye meresekkel egyaltalan nem igazolhato, elso
sorban peldaul azert, mert a meteorologiai allomasok eloszlasa ezt nem is
teszi lehetove. (Itt a deli feltekere utaltak, ahol sokkal ritkabbak az
ilyen allomasok, mint az eszakin.) Tehat ha mondjuk azt tapasztaljuk, hogy
az elmult tiz evben az eszaki felteken az atlaghomerseklet 1 fokkal
emelkedett, nem tudhatjuk, hogy a deli felteken nem csokkent-e ugyanennyivel.

Az biztos, hogy az utobbi 8-10 ev nyarai sokkal melegebbek voltak a
korabbiaknal, sot, olyanra is emlekszem, hogy decemberben +20 fok volt.

Ha a mostani idojarast nezzuk, akkor viszont ugy tunik, hogy ennek a
tendencianak vege szakad. Szoval arra akarok kilyukadni, hogy az elmult tiz
ev mindannyiunk altal tapasztalt forrosaga vajon eleg ahhoz, hogy
klimavaltozasrol beszeljunk? Hiszen Egyiptomban is volt het bo, aztan meg
het szuk esztendo, ami gondolom, szinten az idojarasal magyarazhato.

A cikkben egyebkent volt meg egy erdekes allitas: Eszerint ha a globalis
felmelegedes valoban letezik, es folytatodik, akkor az elobb-utobb globalis
lehulesbe fog atcsapni. Ezt ha jol emlekszem, olyasmivel indokoltak, hogy a
megnovekedett homerseklet es CO2 koncentracio miatt meg fog novekedni a
novenyi bioszfera (az allati meg gondolom, alaposan megcsappan). Ettol a
novenyek meg jobban elszaporodnak, kiszivjak a legkorbol a CO2-t, es az
uveghazhatas hianya miatt akar egy ujabb jegkorszak is bekovetkezhet. Aztan
kezdodik elolrol az egesz... (Nem ilyen egyszeru volt, csak en emlekszem
ennyire)

Udvozlettel:    Peter
+ - Re T#102 Fibonacci, Hold-Nap ero (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : Horvath Pista    Penn State
 > [..]
 >     Sajna nem emlekszem Fibinacci mikor is elt pontosan. Megkerek
 > valakit nezzen mar bele egy konyvbe es irja be.

(kb) 1170-1240 (eleg regen !)

Egyebkent, Horvath Pista felhivta a figyelmemet arra az aprosagra,
miszerint a Hold nem a Fold, hanem a Nap korul kering (es a Fold csak
ezt a palyat befolyasolja). Egesz rovid fejszamolassal belathato,
hogy igaza van, a Hold-Nap ero kb. duplaja a Hold-Fold eronek. 
Elnezest kerek a pontatlansagert/figyelmetlensegert.

Zoltan
+ - Fibonacci (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Peter,

        En is Simonyi konyvebol vettem az informaciot, csak az kozben
8 evet tartozkodott a neuronjaim kozotti kapcsolatokban tarolva. A furcsa
topoligia eredmenye keppen mar csak ez jott ki belole.
        Mivel nekem itt nincs Fizika kulturtortenete, legy szives masold
mar be ide, az engem igazolo reszleteket is belole.
        Kesseggel visszavonom, hogy ismerte volna a Cardano-kepletet. De,
hogy a komplex szamokrol (a XII. szazadban!) volt valami fogalma az
bizonyos. Nyivan nem olyan tiszta es finom ismeretei voltak mint nekunk.
De pl Roger Bacon (Fibonacci utan par evtizeddel), mar a Newton fele
impulzusrol sokkal tobbet tudott, mint barki utana Newtonig, az bizonyos.
Lasd Simonyi konyvet. Ugyanott persze az is megtalalhato, hogy Baconnek
mennyire zavarosak voltak ezek a nezetei. Hiaba no, csak par szaz evvel
korabban elt Sir Isaac-nal!

Udvozol,

Horvath Pista

ps. Fibonacci eredmenye eppenseggel pontos. Csak 60-as szamrendszerben van
felirva. Honnan tudhatta volna szegeny, hogy Peternek 1997-ben kompjutere
lesz es 2000 jegy pontos eredmenyt var a XII. szazadi matematikustol.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS