Most jutottam hozza' a 168 o'ra ma'rc 3. e's 10-i sza'maihoz, amik a hazai TBC
helyzettel is foglalkoznak. Ezekbo"l megtudtam, hogy ma ma'r a tu~do"szu"re's
nem ko~telezo" e's egyre keve'sbe' e'ri el a vesze'lyeztetetteket, e's
megszu"nt a TBC-s betegek ke'nyszergyo'gykezele'se. Ennek fe'nye'ben me'g
e'rthetetlenebb, hogy ege'szse'gu~gyi hivatalnokok pont a ko~telezo" AIDS
szu"re's bevezete'se'n medita'lnak, hiszen ma nincs semmilyen ko~telezo"
szu"ro"vizsga'lat sem Magyarorsza'gon.

Ko"ro~si Ga'bor

A problemat szamomra nagyon erdekes szemszogbol vilagitotta meg tavaly a
Scientific American egy szampeldaja: foladtak a kerdest, hogy ha a teszt
hibaszazaleka (erre azt hiszem eleg alacsony, 90% koruli erteket adtak) es a
populacio atlagos fertozottsegi szintje ismert, akkor mi kovetkezik abbol
hogyha pozitiv eredmenyt kapunk. A valasz: nagy valoszinuseggel az, hogy a
vizsgalt egyed nem fertozott, hanem a vizsgalat tevesen riasztott - ilyen
eredmenyre vezet az, ha alacsony elterjedtsegu fertozottseget rossz hatasfoku
modszerrel probalnak kiszu3rni (azazhogy a peldaban "kiszu3rni"). Noha a
pelde eleg mesterkelt volt (pl. nem volt definialva kulon a ketfele
hibalehetoseg valoszinusege es ellenorzo teszttel sem szamoltak), a
statisztika alakulasat nagyon tanulsagosnak tartottam.

Kerdesem Bodor Gezahoz (ill. barkihez, aki rendelkezik aktualis adatokkal):
milyen a teszt(ek) megbizhatosaga, kikuszobolheto-e a teves riasztas
lehetosege?

-- Fekete Zoli

Kedves Ka'lma'n La'szlo'!

Azt hiszem, Ko~rner Ja'nos e's Si'pos Pa'l ele'g pontosan elmondta, mie'rt
nem jo', ha fel van parcella'zva a TV: mindenki felhatalmazva e'rzi maga't,
hogy manipula'ljon, torzi'tson, e's i'gy me'g rosszabb a helyzet, mint ha
legala'bb ki'va'nsa'g szintje'n e'rve'nyes az elfogulatlansa'g, az objekti'v
ta'je'koztata's. Azt hiszem, az, amit lei'rsz, e'des a'lom. A jelenlegi
politikai viszonyok ko~zt a mai magyar ta'rsadalomban egy felparcella'zott
TV csak a munkata'rsakra nehezedo" politikai nyoma'st no~velne'. Ma is aze'rt
rosszak a politikai mu"sorok, mert rendszeresen elfogultak a vitavezeto"k,
riporterek. Egy politikai alapon szervezett TV-ben ez me'g inka'bb i'gy
lenne. E's ezen az sem segi'tene, ha nem MDF-es, Fidesz-es, stb. kamara'k
lenne'nek, hanem katolikus, evange'likus, ka'lvinista, mint Hollandia'ban.
E'rze'sem szerint a felparcella'zott TV-t ira'nyi'tana' csak igaza'n a
forte'lyos fe'lelem, mert az inte'zme'nyesi'tett leheto"se'get teremtene a
politikai beavatkoza'sra. Ma legala'bb elvileg lehet kifoga'solni a
politikusok disznolkoda'sa't. Ott ez az elvi leheto"se'g is eltu"nik.

A mu"sorara'nyok, meg a kamara'k ko~zti verseny szaba'lyoza'sa e'pphogy a
legfontosabb politikai tett, nem puszta adminisztra'cio'.

Amit Chrudina'kro'l i'rta'l, azzal egyete'rtek. E'n sem szeretem. De e'pp ez
bizonyi'tja, hogy tehetse'ges tv-s: tudja, hogy kell manipula'lni. Pa'lfy G.
me'g ezt sem tudja. Pa'lfy G. besze'dhiba's bemondo'ja e'lo" bizonyi'te'ka az
abszolu't dilettantizmusnak. Ilyet Chrudina'k nem engedne meg maga'nak.
Ma'r az is komoly halada's lenne, ha legala'bb e'rtelmesen manipula'lna'nak.

Azzal, amit Bo~ro~cz Jo'zsi e's Kokas Ka'roly i'rt, nagyja'bo'l egyete'rtek.
Csak ott lebeg Si'pos Pali ne'mileg mo'dosi'tott ke'rde'se: "Melyik nepnek
(vagy orszagnak) van jo TV-je?" (A "kis"-t hagytam ki.) Egya'ltala'n, van-e
valahol jo' TV? Lehet-e? E'n nyelvtanula's ce'lja'bo'l intenzi'vebben ne'ztem
2 e'vig a(z akkor me'g nyugat-)ne'met tv-ket, mint a magyart valaha is. Volt
ne'ha'ny e'rdekes mu"soruk, de az a'tlag semmivel sem volt jobb, mint a magyar.
Technikailag persze igen, de tartalmilag nem. Az ausztra'l TV sem dicsekedhet,
ez szerintem a'tlaga'ban rosszabb a magyarna'l, pedig nekik az angol nyelv
jo'volta'bo'l sokkal ko~nnyebb a dolguk. Ma's - holland, sve'd, francia, angol,
amerikai - tv-kro"l csak 1-2 ho'napos benyoma'saim vannak, esetenke'nt nyelvi
korla'tokkal terhelve. Tala'n me'g a francia politikai mu"sorok tetszettek a
legjobban (A-2).

Teha't az is re'sze a dolognak, hogy bizonyos e'rtelemben olyasmit ke'ru~nk
sza'mon a magyar tv unalmassa'ga'val, amiro"l nem csak o"k tehetnek. E'n sose
voltam lelkes tv ne'zo", nagyon keve's olyan mu"sor volt, ami valo'ban
e'rdekelt, ma'st meg otthon nem ne'ztem. Valo'ban volt a 80-as e'vek ve'ge'n
egy ido"szak, amikor a tv nagyon e'rdekes dolgokat adott. Ennek egyik oka az
volt, hogy felszabadult a politikai nyoma's alo'l, e's csina'lhatta'k legjobb
tuda'suk szerint, ma'sik pedig, hogy volt mit adni: voltak e'rdemi vita'k, me'g
minden nyitott volt, mindenki (majd)mindenkivel hajlando' volt  elfogulatlanul,
to~bbe'-keve'sbe' o"szinte'n besze'lni. Ez nem csak aze'rt mu'lt el, mert u'jra
iszonyu' politikai nyoma's alatt van a TV, e's ku~lo~nbo~zo" eszko~zo~kkel
eltu"ntette'k a ke'pernyo"ro"l azokat, akik akkor jo' politikai mu"sorokat
tudtak csina'lni, hanem aze'rt is, mert megva'ltozott a politika. Ma ma'r nem
lehetne olyan vita'kat o~sszehozni. Ma re'szben szu~kse'gszeru"en unalmasabb a
politiza'lo' TV. (E'rze'sem szerint nagyobbik) Re'szben persze aze'rt, mert a
korma'ny rendett va'gott ko~ztu~k. E's ebben Hankiss is felelo"s, mert nem
tudott e'rdemben ellena'llni a nyoma'snak, nem tudta a pa'rthu"se'g helyett a
mino"se'get tenni a szelekcio's krite'riumma'.

Bizonyos e'rtelemben alternati'va'nak la'tna'm, ha lenne'nek ve'gre
tisztesse'ges kereskedelmi csatorna'k. Nincsenek illu'zio'im arro'l, hogy
azok sokkal jobbak lenne'nek, so"t. Arro'l sem, hogy a korma'ny milyen
szempontok alapja'n osztogatja majd az engede'lyeket, e's minden eszko~zzel
megpro'ba'lja majd biztosi'tani, hogy a kereskedelmi tv-k vagy ne
politiza'ljanak, vagy azt csina'lja'k, amit o"k akarnak. (Hallottam
Berlusconit nyilatkozni arro'l, hogy a bu~rokratikus huzavona o~nmaga'ban
nem szegte volna kedve't, elso"sorban aze'rt mondott le kelet-euro'pai
terjeszkede'si terveiro"l, mert mindegyik korma'ny a saja't embereit akarta
ra'tukma'lni, e's ebbo"l nem ke'r. Pedig Berlusconi sem angyal...) De ez
bizonyos e'rtelemben a helye're tenne' a TV-t. E's ez hasznos lenne.

Ko"ro~si Ga'bor

Elo"szo~r Hetyei drusza'm ke'rde'se're va'laszolok, mert az egyszeru"bb.
Igen, a Ze'te'nyi-Taka'cs kapcsa'n sza'mos ko~zve'leme'nykutata's volt, to~bbek
ko~zt ilyesmikre is ra'ke'rdezve. A re'szletekre, pl. feltett ke'rde'sek
(ilyen esetben ez nagyon fontos, mert ero"sen befolya'solhatja az eredme'nyt),
pontos sza'mok, stb. ma'r nem emle'kszem. De arra emle'kszem, hogy a lakossa'g
jo'val kevesebb mint harmada (ta'n 20-25%-a) tartotta fontosnak azt, amire a
Z-T egya'ltala'n vonatkozott, e's o"k sem felte'tlen e'rtettek egyet vele.
Ami persze nagy sza'm, de az emberek to~bbse'ge't nem ez e'rdekli.

Abban persze egyete'rtek Ro'na-Tas A'kossal, hogy a fehe'r foltokat ki kell
to~lteni. "Csak" az a'ltala javasolt megolda'ssal nem. Elo"szo~r tala'n u'jra
legala'bb olyan szabadda' kellene tenni a leve'lta'ri kutata'st, mint amilyen
egy e've volt, mert ma ma'r a'lli'to'lag u'jra nem sokkal jobb a helyzet az
o~t e'vvel ezelo"ttine'l. Esetleg nem a'rtana to~rve'nyben biztosi'tani a
to~rte'ne'szek joga't a mu'lt rendszer korla'toza'smentes, szabad kutata'sa'ra.
E's nem csak a ma'r "ele'vu~lt" u~gyekre. Az u'j, a'lli'to'lag demokratikus
rendszernek itt a nagy leheto"se'ge a ko~zelmu'lt vizsga'lata'ra. A
szeme'lyise'gi jogok ve'delme'n tu'l semmire sem vigya'zni: szinte semmi
olyan a'llamtitok nincs a 89 elo"tti ido"kbo"l, ami ma releva'ns kell legyen.

A Ze'te'nyi-Taka'cs ce'lja azonban szerintem nem a mu'lt felta'ra'sa volt,
e's a korma'ny sem eze'rt ta'mogatta. Igaz persze, hogy a plaka'tragaszto'k
jelento"s re'sze akart le- e's/vagy elsza'mola'st, e's a korma'ny re'szben az
o" nyoma'sukra cselekedett, ezzel (valo'szi'nu"leg nem is tudatosan) igen
kellemetlen helyzetbe hozva a SzaDeSzt, mint az kongresszusukon ki is deru~lt.
E'n is i'rtam, hogy volt egy hangos kisebbse'g, amelyik sza'ma'ra ez ko~zponti
ke'rde's. Nyilva'n o"ket is ki akarta ele'gi'teni a korma'ny.

Az azonban, ahogy a korma'ny ezt felhaszna'lta, sza'momra azt bizonyi'totta,
hogy a ko~dge'p u~zemeltete'se volt a fontosabb ce'l. Ez a to~rve'ny olyan
fontos volt, hogy miatta a korma'ny nem terjesztette be ido"ben a ke'sz
ko~ltse'gvete'st, hagyta a pa'nce'lszekre'nyben porosodni, nehogy ideje legyen
a parlamentnek megvitatni azt. E's a ko~ltse'gvete's csak egy azok ko~zu~l a
to~rve'nytervezetek ko~zu~l, amik ott porosodnak a pa'nce'lszekre'nyben.
E's amikne'l a Z-T fontosabbnak bizonyult.

A politika'nak ku~lo~nbo~zo" szintjei e's ke'rde'sei vannak. Nem hiszem, hogy a
gazdasa'gpolitika (ado', munkane'lku~lise'g, infla'cio') az embereket hidegen
hagyna'. Azt sem hiszem, hogy az oktata's- vagy ege'szse'gu~gy, a bu"nu~ldo~ze's
e's igazsa'gszolga'ltata's a'ltala'ban ne e'rdekelne' a va'laszto'polga'rokat.
Mint ahogy a ku~lpolitika is izgatja az embereket: mi to~rte'nik a ko~rnyezo"
orsza'gokban e's ez hogy e'rint minket, mi van az Euro'pai U'nio'hoz valo'
csatlakoza'ssal. Van persze olyan pa'rtpolitikai szint, amito"l a politikusok
sikeresen elvette'k a va'laszto'polga'rok tu'lnyomo' re'sze'nek kedve't.
Egya'ltala'n nem ve'letlen, hogy a Z-T-t ehhez a szinthez sorolta'k az emberek.
Szerintem teljes joggal, oda tartozik. E'pp erro"l i'rtam. A mu'lt
felta'ra'sa't szerintem ki kellene venni erro"l a szi'ntro"l, A'kos javaslata
pedig bebetonozna' oda.  Persze, szembe kell vele ne'zni. De mie'rt lenne ez a
legfontosabb, ku~lo~nleges parlamenti bizottsa'g a'ltal nyomate'kosi'tott
politikai feladat ma Magyarorsza'gon?

Amikor e'n arro'l besze'ltem, hogy egy parlamenti vizsga'lo'bizottsa'g elvonna'
a legjobb politikusokat az orsza'g u~gyeinek inte'ze'se'to"l, egya'ltala'n nem
csak a gazdasa'gra gondoltam. Olyan apro' feladatok a'llnak a parlament elo"tt,
mint a teljes magyar joganyag felu~lvizsga'lata abbo'l a szempontbo'l,
mennyiben illeszkedik az euro'pai norma'khoz. Hiszen a'lli'to'lag Magyarorsza'g
szeretne csatlakozni az Euro'pai U'nio'hoz. Ebben a'lli'to'lag szinte minden
politikus egyete'rt. Ennek viszont ko~vetkezme'nyei vannak. Erre fel kell(ene)
ke'szu~lni, e's ez u~gyben pl. a parlament eddig szinte semmit sem tett.
Ilyesmikre kellene ra'szori'tani a korma'nyt. Erre gondoltam akkor, amikor
arro'l i'rtam, a parlament az orsza'g jo~vo"je'vel e's ne mu'ltja'val
foglalkozzon. Ebbe terme'szetesen beletartozik a kisebbse'gi to~rve'ny vagy a
sajto' u~gye. Ve'leme'nyem szerint ugyanakkor a III/3 pl. aktualita'sa't
vesztette. Fontos lett volna ke't e've, akkor ez u~gyben le'nyegi
ko~zmegegyeze's volt. A korma'ny akkor valamie'rt levette a napirendro"l.
Ele'g hata'rozott sejte'seim vannak arro'l, mie'rt, de ez most mindegy.
Ma ma'r ege'szen ma's lenne a politikai jelente'se. Ugyanolyan politikai
(parlamenti) manipula'cio' re'sze lesz, amikor ezt elo"veszi a korma'ny,
mint amilyen a Z-T volt. Emle'kezz csak a Torgya'n-fe'le bori'te'kra. Ez uta'n
nem lehet ugyanu'gy kezelni ezt a ke'rde'st, mint a va'laszta'sok uta'n.

E'n nem vagyok arro'l meggyo"zo"dve, hogy ba'rmelyik parlamenti pa'rtnak
e'rdeke egy ilyen vizsga'lattal to~lteni az ideje't. Nem hiszem, hogy a
va'lasztok di'jazni fogja'k a ko~vetkezo" va'laszta'sokon to~rte'ne'szi
ambi'cio'ikat. Szerintem ezt kellene tudatosi'tani a politikusokban.

Ko"ro~si Ga'bor

Van valakinek statisztika birtokaban az USA ill. magyar AIDS-helyzetrol?
Ugymint: fertozottek/betegek szama, illetve nemek/szexualis orientacio/
borszin stb. szerinti eloszlasa. Nagyon kivancsi lennek. Foleg olyan
"adatokkal" talalkoztam eddig, hogy sok, ijesztoen sok, nagyon veszelyes,
mar nem csak azok vagy ezek. Ezenkivul teljesen lehetetlen ertekekkel,
pl. hogy egy egyetem tanuloinak 10%-a fertozott. Szeretnek egyszer valodi
adatokat letni, esetleg szorassal megadva ?!
(ez mar csak affele fizikusi abrand)

Ha senki nem jelentkezik, lehet hogy utananezek. Csak hogy tudjuk mirol
beszelgetunk...

Gabor