Igeretemhez hiven az alabbiakban mellekelem a DOSZ egyik eloterjeszteset.
Az anyag alapvetoen a DOSZ kuldottgyuleseinek hatarozataira epul, de
osszeallitasaban es megfogalmazasaban ertekes segitseget kaptam a hataron
inneni es azon tuli kollegaktol, amit utolag is koszonok.
Eloterjesztes az Orszagos Doktori es Habilitacios Tanacs
1995. december 19-i ulesere
A DOKTORANDUSZOK ORSZAGOS SZOVETSEGENEK (DOSZ) ALLASFOGLALASA AZ
ALLAMI OSZTONDIJAS DOKTORANDUSZOK TANDIJFIZETESI KOTELEZETTSEGEVEL
KAPCSOLATBAN
A felsooktatasrol szolo 1993. evi LXXX. torveny 31.paragrafusa es
a doktori eljarasrol szolo 47/1994. (IV.1.) kormanyrendelet
11. paragrafusa a doktoranduszokat tandij fizetesere kotelezi; a
83/1995. (VII.6.) kormanyrendelet 14. paragrafusa alapjan pedig
tandijmentesseget kaphat az a doktorandusz, aki legalabb heti 4
ora oktatasi tevekenysegre kotelezett.
ALLASPONTUNK SZERINT NEM LEHET ES NEM IGAZSAGOS AUTOMATIKUSAN
EGYFORMAN KEZELNI A DOKTORANDUSZOKAT ES AZ ALAPKEPZESBEN RESZTVEVO
HALLGATOKAT A TANDIJFIZETESI KOTELEZETTSEG MEGALLAPITASAKOR, A KET
KEPZESI FORMA ALAPVETOEN KULONBOZIK.
A doktori kepzes nem az egyetemi alapkepzes meghosszabbitasa. Bar
a doktoranduszok jelenleg hallgatoi jogi statuszban vannak, a
doktori kepzesbol csupan egyetlen jelenseg emlekeztet nemileg a
gradualis kepzesre, hogy kurzusokat kell hallgatniuk. A kurzusok
munkanapra vetitett atlaga 8-10 perc, ez a munkanap 2 %-a, a nap
tobbi reszeben a doktoranduszok dolgoznak, kutatomunkat vegeznek,
az eredmenyeiket prezentaljak, cikkeket irnak, a publikacioikon
tobbek kozott szerepel egyetemuk neve. (Azokban az orszagokban,
ahol a Ph.D.-t nem tegnap talaltak fel, letezik egy fogalom, a
"research assistantship", amely a kutatomunka anyagi elismerese,
torvenyes berezese.)
Mindezekkel szemben az alapkepzesben reszt vevo hallgatok csupan
eloadasokra, gyakorlatokra jarnak es vizsgaznak, es nem tartozik
kotelessegeik koze, hogy dolgozzanak, alkossanak, uj erteket
termeljenek. Igazsagtalan tehat egy alapvetoen az alapkepzesre
irodott kormanyrendelet, a 83/1995 hatalyat automatikusan a
doktoranduszokra is kiterjeszteni.
Az allami osztondijas doktoranduszok tandijfizetesre valo
kotelezese mas okok miatt is elfogadhatatlan. A doktoranduszok
osztondija az alapkepzesben reszt vevo hallgatok osztondijaval
ellentetben egy palyazaton elnyert osszeg 36 honapra elosztva,
amely erzeketlen a szocialis helyzetre, a tanulmanyi eredmenyekre
es minden masra. Ezek utan meglehetosen igazsagtalan utolag a
tandij cimen "megadoztatni" ezt az amugy is nevetsegesen alacsony
osszeget. Az egyetemek, felismerve ennek a helyzetnek a
keptelenseget, mar tobb helyen - egyelore
atmenetileg - mentesitettek az allami osztondijas doktoranduszokat
a tandijfizetes alol valamilyen formaban, peldaul egyszeruen
kifizetik helyettuk a tandijat. Varhatoan amint a tandij az
egyetemek koltsegveteseben marad, egyenesen visszautaljak azt a
doktorandusznak. Mi ertelme igy a tandijuknak?
A jovo evezredben talan jarhato ut lesz az, hogy a doktoranduszok
jovedelme a temavezetoik kutatasi penzeibol kerul majd
kiegeszitesre ("research assistantship"). A jelen helyzetben ez
egyelore teljesseggel remenytelen, hiszen az osztondijas helyek
elosztasakor nem foglalkoztak olyan alapveto kerdesekkel, hogy
van-e az adott kepzesi helyen egyeb kutatasi forras es hogy
altalaban mekkora. Ha volna is, valoszinutlenul kicsi az eselye
annak, hogy az egyre nehezebben megszerezheto es egyre csokkeno
kutatasi penzekbol a temavezetok extra kiadast (a doktoranduszok
research assistantshipje) vallaljanak.
ELFOGADHATATLAN A JELEN HELYZETBEN, HOGY A TANDIJ TOBB MINT 10 %-
KAL CSOKKENTI A DOKTORANDUSZOK JOVEDELMET.
Az allami osztondijas doktoranduszok havi 18.000 Ft osztondijat
kapnak, ezenfelul tovabbra sem reszesulnek semmilyen penzbeli
szocialis juttatasban, tankonyv- es jegyzettamogatasban es egyeb
hallgatoi juttatasban. A havi 2.000 Ft tandij a jovedelmuket
16.000 Ft-ra csokkenti. Raadasul a doktoranduszok a tandijat az
alapkepzesben resztvevo hallgatokkal ellentetben nem irhatjak le
az adoalapbol, mivel a doktori kepzes nem elso alapkepzes; tobbek
kozott ez a teny is az idevago rendeletek kovetkezetlenseget
tukrozi.
Ugyanakkor mindannyian egyetemi diplomaval es altalaban allami
kozepfoku nyelvvizsgaval rendelkeznek, amelyet munkajuk soran
hasznalnak; sokan tul vannak mar az egyetemet koveto szakkepzesen
is, s mind kepzettseguk, mind tevekenyseguk szinvonala semmiben
sem marad el a veluk egyutt dolgozo, kozalkalmazotti statuszon
levo kollegaktol. Ezt realisan mertek fel, amikor annak idejen az
osztondijat a kozalkalmazotti netto jovedelem nagysagrendjeben
allapitottak meg. Jovedelmuk viszont mar a tandijfizetesi
kotelezettseg bevezetese elott sem erte el a kozalkalmazotti
minimumot, a kulonbozo egyeb juttatasokrol, kedvezmenyekrol es
potlekokrol (nyelvi potlek; veszelyessegi potlek [!!!]; 13. havi
jovedelem; eltelt evek beszamitasa) nem is beszelve. Raadasul a
kozalkalmazottak fizeteset azota emeltek, a doktoranduszok
osztondijat nem. Nevetseges es megalazo, hogy kevesebb a
jovedelmuk, mint a sajat asszisztenseiknek.
Osszefoglalva tehat: az allami osztondijas doktoranduszok
kepzettsege, tevekenysege es jovedelme kozott mar a tandijfizetesi
kotelezettseg bevezetese elott is jelentos ellentmondas feszult. A
tandijjal tovabb romlott a helyzet.
A fenti feszult helyzet sajnalatos kovetkezmenye az a mar
tapasztalhato tendencia, hogy azok a hallgatok, akiknek lehetosege
nyilik ra, elhagyjak a doktori kepzest es kozalkalmazotti
statuszokon helyezkednek el. A jelen meltatlan korulmenyek tovabbi
romlasa felgyorsitja azt a folyamatot, amelynek vegeredmenyekeppen
a doktori iskolak olyan diakokkal fognak feltoltodni, akiknek
sehol mashol nem sikerult elhelyezkedniuk. Felo, hogy a fentiek
miatt a doktori kepzes fokozatosan devalvalodik, s a magyar Ph.D.
fokozat erteke joval elmarad mas orszagoketol. Az allamnak nem
erdeke, hogy a kevesbe tehetsegesek kepzesebe fektessen be. Es az
egyetemnek sem erdeke, hogy kontraszelektalodjanak a potencialisan
tehetseges kutatok.
ELFOGADHATATLAN A TANDIJMENTESSEGNEK ES AZ OKTATASNAK A 83/1995
KORMANYRENDELETBEN LEIRT MODON TORTENO OSSZEKAPCSOLASA.
A tandijmentessegnek tobbnyire az a celja - egy jol mukodo
oktatasi rendszerben - hogy jobb tanulasra serkentse a hallgatot.
Torz az az otlet, hogy ezt egy valos, elvegzett munka
megfizetesere hasznaljak fel. Eloszor is, sportszerutlen a
rendelet, mert csak also hatarat szab (tehat az egyetemek akar
heti 24 ora megtartasara is kotelezhetik a doktoranduszokat),
ugyanakkor nem kotelezo ezert a tandijmentesseget megadni neki. S
ha meg is kapjak, akkor sem realis a havi 2000 Ft (maximum
"oraber": brutto 125 Ft). Raadasul az egyseges 2000 Ft-tal nincs
kulonbseg azok kozott, akik heti negy orat oktatnak es akik heti
nyolcat, ami egyatalan nem ritkasag (utobbiak "bere" igy mar eleri
a brutto 62 Ft 50 fillert egy megtartott tanorara szamitva,
amennyiben egyatalan megkapjak a tandijmentesseget).
A doktoranduszoknak atadott orakat igyis-ugyis meg kell tartani,
es eddig is meg voltak tartva, tehat megvan ra az egyetem
koltsegveteseben a penzkeret. Felo, hogy ha a doktorandusz es az
oktatas fogalmai torvenyi szinten osszekapcsolodnak, elobb-utobb
varhato, hogy kovetkezo lepeskent megnyirbaljak az egyetemek
oktatasi kereteit. Nem utolso szempont az sem, hogy vannak kepzesi
helyek, ahol - kulonfele okok miatt - egyatalan nincs is lehetoseg
oktatni (egyetemekkel kooperalo kulso intezetek, vagy egyeb
specialis okok, mint peldaul a klinikai oktatas a SOTE-n, stb).
A DOSZ JAVASLATAI:
(1) A tandijmentesseg kerdeset ne kapcsoljak ossze az oktatasi
kotelezettseggel.
(2) Az allami osztondijas doktoranduszok automatikusan, minden
feltetel nelkul kapjanak tandijmentesseget.
(3) Az allami osztondijas doktoranduszok ne a 83/1995
kormanyrendeletben rogzitett 20 %-os hallgatoi keret terhere
kapjanak tandijmentesseget.
(4) A doktoranduszok tandijanak kerdeset ne a 83/1995
kormanyrendelet szabalyozza, hiszen ez egy alapvetoen az
alapkepzesre vonatkozo jogszabaly, es a 47/1994 kormanyrendelettel
torteno egyuttes alkalmazasakor sokhelyutt ellentmondasok kerulnek
felszinre.
(5) A nem allami osztondijas doktoranduszok tandija az adoalapbol
leirhato legyen, mind a tarsasagi ado, mind a maganszemelyek
jovedelemadoja tekinteteben.
(6) Az allami osztondij osszege ne maradjon el attol az osszegtol,
amit a doktorandusz ugyanabban a munkakorben kozalkalmazottkent
keresne (nyelvi potlek, veszelyessegi potlek, 13. havi jovedelem,
eltelt evek beszamitasa, stb). Az osztondij kovesse a
kozalkalmazotti jovedelem valtozasait.
(7) A doktoranduszt ne lehessen oktatasra kotelezni, az oktatasban
valo reszvetelerol sajat maga donthessen. Amennyiben a
doktorandusz oktat,
-minden tanitasi oraert jarjon hivatalos berezes ("teaching
assistantship");
-a berezes forrasa az alapkepzesi beralap legyen es ne a
doktori normativa;
-a ber nagysagrendje a kozalkalmazotti tablanak megfeleloen
keruljon megallapitasra (pl. tanorankent az A1 egyhuszada).
(8) Haladektalanul hozassek letre egy bizottsag a doktori
kepzesben kompetens szakmai es erdekkepviseleti szervek (OAB, ODHT
es DOSZ) reszvetelevel, amely az idokozben felgyult
tapasztalatokat felhasznalva kidolgozna javaslatait a 47/1994-es
kormanyrendelet modositasara. A tandijmentesseg kerdeset is ebben
a kormanyrendeletben kellene szabalyozni.
|
