1. |
??? (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
2. |
Megegyszer az amerikai oktatasrol (mind) |
69 sor |
(cikkei) |
3. |
Megjegyzes Borocz Jozsef irasara (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
|
+ - | ??? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
"The New Administration and Economic Competitiveness"
Most jottem a fenti temaban rendezett ertekezletrol, ahol a kormany,
szenatus, ipar stb kepviseloi adtak elo vizio'ikat. Az alabbiak elso,
rendezetlen jegyzeteknek tekinthetok.
Jelszo': NEW PRAGMATISM
A hangsuly az EDUCATION.
Nehany kiragadott javaslat (igen nagy esellyel az elfogadasra, ill. mar
letezo torvenyek eletbeleptetese):
A kozepiskola kell, hogy biztositson egy meghatarozott szintu
"Technical Literacy Standard"-ot;
Annak, aki nem keszul tovabbtanulni, a kozepiskola utani + 1 eves szak-
oktatasban kell (?) resztvennie, valoszinuleg a nemet rendszerhez hasonloan,
szakmai gyakorlattal egybekotott oktatas kereteben (apprenticeship)
(nalunk ipari tanuloknak neveztek a megfelelojet);
Az ipar adokedvezmenyt kap "training tax credit" cimen az oktatasra forditott
"befektetes"utan. Idetartoznak a graduate osztondijak is.
Morzsak:
Az ipar evente 30 milliardot kolt alkalmazottai szervezett oktatasban valo
reszvetelere. 180 milliot (!) informalis, munkahelyen, munka kozbeni treningre;
a fenti 30 milliard 2/3-a "mamagement training"re megy el.
Oregonban (onnan valo az adott szenator, aki meselte) felmertek a 16-17
eveseket. feladat: kapsz 5 dollart es egy etlapot. Haromfelet kell kivalasz-
tani az etlaprol es kiszamitani a visszajaro penzt. 20% meg tudta oldani.
A katonai kutatasoktol elvont penzt oktatas/kutatasba forgatjak vissza, polgari
, fogyasztoi es kettos rendeltetesu celokra. DE az ipar csak akkor kap R&D
penzt a kormanytol, ha vallalja a koltsegmegosztast (cost sharing). A
kutatasok fontos eleme az egyetemi kutatas, ami a kormany altal (fe'lig)
finanszirozott es a DARPA, ill. polgari ARPA-k altal menedzselt ipari
konzorciumok megbizain alapul. A temakon dolgozo graduatek automatikusan
megvalositjak a technologiaatvitelt az egyetem es az ipar kozt, amikor vegzes
utan, az adott iparagba mennek dolgozni.
A fejlett technologiai kutatasok magas koltsegei es nagy rizikoja a
konzorciumokat igen vonzova teszi az ipar szamara. Nehany (jol) (mukodo)
mar bebizonyitotta elet- es versenykepesseget.
***
Lehet meditalni allami beavatkozasrol, allami ipar-kutatas politikarol,
kozponti szervezesrol, de ugy nez ki, hogy a problemakkal mindenki
tisztaban van, es mindenki megoldast keres, sot, egyetert a megoldas
modjaban. ne felejtsetek: a jelszo:
NEW PRAGMATISM.
P. Horva'th Ma'rta
|
+ - | Megegyszer az amerikai oktatasrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Korosi Gabor tegnapi cikkehez a kovetkezoket szeretnem hozzafuzni:
1. Valo igaz, hogy az itteni neveles alapveto celja a magolas, a drill hatter-
be szoritasa, s ehelyett a problemamegoldasra es az osszefuggesek helyes
felismeresere valo koncentralas. Ez azonban az en tapasztalataim szerint
sokszor csak a deklaracio szintjen jelentkezik. Ezt az alapjaban veve
pozitiv torekvest kiseri ugyanis az un. "self-fulfilling prophecy" elve
(melynek helyesseget patkanyokon vegzett sikeres kiserletekkel igazoltak),
miszerint a diakot a legprimitivebb feladat megoldasakor is agyba-fobe
illik dicserni. Ennek elonyei mellett (a kisdiak frusztraciomentesen ter
haza az iskolabol Kacsameseket nezni) oriasi hatranya, hogy a legegyszerubb
feladat is a gyerek szemeben oriasi intellektualis fegyvertennye valik, te-
hat semmi sem sarkallja, hogy kihozza magabol a maximumot. Ennek kovetkez-
teben a kituzott cel sem ervenyesul (az altalam tanitott diakok nagyresze
-tisztelet a kivetelnek- sokszor teljesen leblokkolt, ha a trivialisnal is
kicsit nehezebb feladatot adtam nekik), azaz kreativitaskeszseguk nem fej-
lodik, masreszt a "magolas" elleni kampany kovetkezteben targyi tudasuk is
joval elmarad a kivant szinttol.
2. A graduate school-t elert amerikai diakokkal kapcsolatban: Jelentos reszuk
az elso evben szamottevo nehezsegekkel kuszkodik, mindenfe'le potlolagos
gyogykurzusokat vesz. (Kifejezetten szomoru, hogy kozuluk sokan itt
talalkoznak eletukban eloszor hatarozott kovetelmenyrendszerrel)
A PhD programokon egyebkent a szinvonalat inkabb a tobbseget kitevo
kulfoldi diakok hatarozzak meg, akiket fiatalabb korukban elegendo
egeszseges kudarcelmeny ert. Az amerikaiakat egyebkent a PhD programra
sokszor "kotellel kell fogni", az alacsony fizetes es a kemeny munkakove-
telmenyek miatt. A kulonbozo szakmai forumokon (pl. az American
Chemical Society) evek ota foglalkoznak a nem kielegito belfoldi szakem-
berutanpotlassal.
Egyeb hozzaszolasokra reagalva:
3. A "liberalis" oktatasi modszer szerintem elsosorban a kifinomult ige-
nyekkel nem rendelkezo, fogyasztoi tomegember kialakulasat segiti
elo, akinek intellektualis horizontja avideoklipektol a Terminator II-ig
terjed (utobbit az evszazad egyik legjelentosebb filmteljesitmenyenek tartja)
Az engedekeny tanari es szuloi magatartas nepszerusitesenek burkolt am annal
nyilvanvalobb celja tehat nem a "gyermek egeszseges, kudarcmentes fejlodese"
vagy a "gyermek szemelyi szuverenitasanak elismerese". Szuveren szemelyiseg
kifejlodesehez ugyanis nelkulozhetetlenek bizonyos informaciok, akar lexi-
kalis ertelemben is, arrol nem is beszelve, hogy a mindennemu szellemi ero-
feszitesrol leszoktato neveles keptelenne tesz az onallo velemenyalkotasra.
Az ilyen iskolabol kikerulo gyerekekbol elpuhult, befolyasolhato es barmi-
nemu lemondasra keptelen felnottek lesznek, azaz idealis fogyasztok.
Egyebkent pedig nem ertem, hogy az amerikai alapfoku oktatasra altalanosan
jellemzo "extra Americam non est vita"-szemlelet hogy kivanja elosegiteni
a valodi tolerancia fejlodeset es a "mas kulturak megismereset"
4.Csatlakozom azokhoz a vitapartnerekhez (s remelem, ok alkotjak a tobbseget)
akik az amerikai oktatasrol szolo vitat nem tartjak izlestelen csamcsogas-
nak, foleg azert, mert, ha a New York Times-tol kezdve minden mediaforum
kello figyelmet szentel az ugynek (kis hazankat e teren kivetelesen elonyos
szinben tuntetve fel), talan a mi disputank sem sert meg semmifele tabut.
Masreszt, ez a vita "csaladon belul" folyik,tehat a "vendegjoggal" sem elunk
vissza. (Ok is eleg sokat rohoghetnek a bena kulfoldieken). Mellesleg,
kerem az Ovilagban tartozkodo vitafeleimet (legyenek akar a Kodos Albionban
vagy a delibabos Hortobagyon) europai tapasztalataikat ne extrapolaljak Ame-
rikara, ez egy tulontul mas vilag. Vegezetul, mivel odahaza mostansag a
"csapbol is az Ujvilag folyik" nagyon fontosnak tartom a magyar kozvelemeny-
ben (es az esetleg ide keszulodo, otthoni HIX-olvasoban) egy realis
Amerika-kep kialakitasat.
Vetek Gabor
Department of Chemistry
State University of New York
at Stony Brook
|
+ - | Megjegyzes Borocz Jozsef irasara (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Jo'zsef!
Az igazi baj a szememben az, amit kolle'ga'id hozza'a'lla'sa'ro'l melle'kesen
lei'rta'l. Az egya'ltala'n nem lepett meg, hogy huszonegy-ke't e'ves amerikai
fiatalok nem e'rtik meg a Svejket, vagy a Mega'll az ido"t. Az, hogy a
Szigoru'an elleno~rzo~tt vonatokat sem, ma'r szomoru'bb, de me'g mindig
e'rtheto". Mutatja ez persze a ko~ze'p-euro'pai e'rtelemben vett huma'n
mu"veltse'g szinte teljes hia'nya't is. De fo"leg annak eredme'nye, hogy ezek
olyan e'lethelyzeteket tu~kro~znek, amik egy a'tlag amerikai fiatal sza'ma'ra,
aki a vietnami ha'boru' ve'gefele' szu~letett, elke'pzelhetetlen, e's amihez
hasonlo'val jo' ese'llyel soha sem keru~lt szembe. Me'g akkor sem, ha esetleg
ma'sodik genera'cio's. Lehet, szu~leik e'rtene'k, ha o"k Vietnambo'l,
Ki'na'bo'l, Ko'rea'bo'l, vagy Ko~ze'p-, Kelet-Euro'pa'bo'l mentek oda. De e'pp
aze'rt mentek Amerika'ba, hogy a gyerekeiknek ma'r ne kelljen ezt mege'rtenie.
Azt hiszem, tu'lza's volt pont Svejket feladnod az elso" o'ra'n. Svejk
gyo~keresen ellente'tes mindazzal, amire ezeket a fiatalokat e'letu~k sora'n
eddig nevelte'k. Tetszik, nem tetszik, gyerekkorukban minden reggel
elszavalta'k a hu"se'gesku~t a za'szlo' fele' fordulva. (To"led tudom.)
Elo"veheted a bunko't, hogy gondolkoda'sra ke'nyszeri'tsd o"ket, ez nyilva'n
haszna'ra va'lna a to~bbse'gnek, de csak megfelelo" elo"ke'szi'te's uta'n.
Na'lad, ha jo'l e'rtem, nem volt elo"ke'szi'te's. Nem tudom, mie'rt lep meg az
eredme'ny, a teljes elutasi'ta's. Ha meg u'gyis tudtad, ezt va'rtad, akkor ka'r
volt csina'lni. Bizonyos e'rtelemben sokkal hasznosabb bunko'k pl. Oliver Stone
filmjei. Ba'rmennyire is Svejkkel o~ssze nem me'rheto" mino"se'g, egy amerikai
sza'ma'ra eme'sztheto"en fogalmaz meg hasonlo' szitua'cio'kat, dilemma'kat.
Mert Stone ugyanolyan nai'v amerikai gyerekke'nt keru~lt Vietnamba, mint
amilyenek tani'tva'nyaid, mert ugyanolyan csillogo' szemmel ne'zett JFK-re e's
az amerikai igazsa'gszolga'ltata'sra, stb. Sza'mukra tala'n o" hozhat valamit.
Ha azt ma'r megeme'sztette'k, meg tanultak valamit K(afkai)-Euro'pa'ro'l,
akkor ta'n ma'r Svejk is e'rtheto"ve' va'lhat.
Bocs, hogy i'gy ta'volro'l beleduma'lok. Kibicnek, mint tudjuk...
Ko"ro~si Ga'bor
|
|