Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 336
Copyright (C) HIX
1993-03-02
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 ??? (mind)  51 sor     (cikkei)
2 Megegyszer az amerikai oktatasrol (mind)  69 sor     (cikkei)
3 Megjegyzes Borocz Jozsef irasara (mind)  35 sor     (cikkei)

+ - ??? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"The New Administration and Economic Competitiveness"

   Most jottem a fenti temaban rendezett ertekezletrol, ahol a kormany,
szenatus, ipar stb kepviseloi adtak elo vizio'ikat. Az alabbiak elso,
rendezetlen jegyzeteknek tekinthetok.

   Jelszo': NEW PRAGMATISM
  
   A hangsuly az EDUCATION.

   Nehany kiragadott javaslat (igen nagy esellyel az elfogadasra, ill. mar 
letezo torvenyek eletbeleptetese):
  A kozepiskola kell, hogy biztositson egy meghatarozott szintu
"Technical Literacy Standard"-ot;
  Annak, aki nem keszul tovabbtanulni, a kozepiskola utani + 1 eves szak-
oktatasban kell (?) resztvennie, valoszinuleg a nemet rendszerhez hasonloan,
szakmai gyakorlattal egybekotott oktatas kereteben (apprenticeship)
(nalunk ipari tanuloknak neveztek a megfelelojet);
  Az ipar adokedvezmenyt kap "training tax credit" cimen az oktatasra forditott
"befektetes"utan. Idetartoznak a graduate osztondijak is.

   Morzsak:

Az ipar evente 30 milliardot kolt alkalmazottai szervezett oktatasban valo 
reszvetelere. 180 milliot (!) informalis, munkahelyen, munka kozbeni treningre;
a fenti 30 milliard 2/3-a "mamagement training"re megy el. 

Oregonban (onnan valo az adott szenator, aki meselte) felmertek a 16-17 
eveseket.  feladat: kapsz 5 dollart es egy etlapot. Haromfelet kell kivalasz-
tani az etlaprol es kiszamitani a visszajaro penzt. 20% meg tudta oldani.

A katonai kutatasoktol elvont penzt oktatas/kutatasba forgatjak vissza, polgari
, fogyasztoi es kettos rendeltetesu celokra. DE az ipar csak akkor kap R&D
penzt a kormanytol, ha vallalja  a koltsegmegosztast (cost sharing). A 
kutatasok fontos eleme az egyetemi kutatas, ami a kormany altal (fe'lig)
finanszirozott es a DARPA, ill. polgari ARPA-k altal menedzselt  ipari 
konzorciumok megbizain alapul. A temakon dolgozo graduatek  automatikusan
megvalositjak a technologiaatvitelt az egyetem es az ipar kozt, amikor vegzes
utan, az adott iparagba mennek dolgozni.
   A fejlett technologiai kutatasok magas koltsegei es nagy rizikoja a 
konzorciumokat igen vonzova teszi az ipar szamara. Nehany (jol) (mukodo)
mar bebizonyitotta elet- es versenykepesseget.
***
 Lehet meditalni allami beavatkozasrol, allami ipar-kutatas politikarol,
kozponti szervezesrol, de ugy nez ki, hogy a problemakkal mindenki
tisztaban van, es mindenki megoldast keres, sot, egyetert a megoldas
modjaban. ne felejtsetek: a jelszo:
NEW PRAGMATISM.


P. Horva'th Ma'rta
+ - Megegyszer az amerikai oktatasrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Korosi Gabor tegnapi cikkehez a kovetkezoket szeretnem hozzafuzni:

1. Valo igaz, hogy az itteni neveles alapveto celja a magolas, a drill hatter-
   be szoritasa, s ehelyett a problemamegoldasra es az osszefuggesek helyes
   felismeresere valo koncentralas. Ez azonban az en tapasztalataim szerint
   sokszor csak a deklaracio szintjen jelentkezik. Ezt az alapjaban veve 
   pozitiv torekvest kiseri ugyanis az un. "self-fulfilling prophecy" elve
   (melynek helyesseget patkanyokon vegzett sikeres kiserletekkel igazoltak),
   miszerint a diakot a legprimitivebb feladat megoldasakor is agyba-fobe 
   illik dicserni. Ennek elonyei mellett (a kisdiak frusztraciomentesen ter
   haza az iskolabol Kacsameseket nezni) oriasi hatranya, hogy a legegyszerubb
   feladat is a gyerek szemeben oriasi intellektualis fegyvertennye valik, te-
   hat semmi sem sarkallja, hogy kihozza magabol a maximumot. Ennek kovetkez-
   teben a kituzott cel sem ervenyesul (az altalam tanitott diakok nagyresze
   -tisztelet a kivetelnek- sokszor teljesen leblokkolt, ha a trivialisnal is
   kicsit nehezebb feladatot adtam nekik), azaz kreativitaskeszseguk nem fej-
   lodik, masreszt a "magolas" elleni kampany kovetkezteben targyi tudasuk is
   joval elmarad a kivant szinttol. 

2. A graduate school-t elert amerikai diakokkal kapcsolatban: Jelentos reszuk
   az elso evben szamottevo nehezsegekkel kuszkodik, mindenfe'le potlolagos
   gyogykurzusokat vesz. (Kifejezetten szomoru, hogy kozuluk sokan itt 
   talalkoznak eletukban eloszor hatarozott kovetelmenyrendszerrel)
   A PhD programokon egyebkent a szinvonalat inkabb a tobbseget kitevo
   kulfoldi diakok hatarozzak meg, akiket fiatalabb korukban elegendo 
   egeszseges kudarcelmeny ert. Az amerikaiakat egyebkent a PhD programra 
   sokszor "kotellel kell fogni", az alacsony fizetes es a kemeny munkakove-
   telmenyek miatt. A kulonbozo szakmai forumokon (pl. az American 
   Chemical Society) evek ota foglalkoznak a nem kielegito belfoldi szakem-
   berutanpotlassal.
 
Egyeb hozzaszolasokra reagalva:

3. A "liberalis" oktatasi modszer szerintem elsosorban a kifinomult ige-
   nyekkel nem rendelkezo, fogyasztoi tomegember kialakulasat segiti
   elo, akinek intellektualis horizontja avideoklipektol a Terminator II-ig
   terjed (utobbit az evszazad egyik legjelentosebb filmteljesitmenyenek tartja)
   Az engedekeny tanari es szuloi magatartas nepszerusitesenek burkolt am annal
   nyilvanvalobb celja tehat nem a "gyermek egeszseges, kudarcmentes fejlodese"
   vagy a "gyermek szemelyi szuverenitasanak elismerese". Szuveren szemelyiseg
   kifejlodesehez ugyanis nelkulozhetetlenek bizonyos informaciok, akar lexi-
   kalis ertelemben is, arrol nem is beszelve, hogy a mindennemu szellemi ero-
   feszitesrol leszoktato neveles keptelenne tesz az onallo velemenyalkotasra.
   Az ilyen iskolabol kikerulo gyerekekbol elpuhult, befolyasolhato es barmi-
   nemu lemondasra keptelen felnottek lesznek, azaz idealis fogyasztok.
   Egyebkent pedig nem ertem, hogy az amerikai alapfoku oktatasra altalanosan
   jellemzo "extra Americam non est vita"-szemlelet hogy kivanja elosegiteni
   a valodi tolerancia fejlodeset es a "mas kulturak megismereset"

   4.Csatlakozom azokhoz a vitapartnerekhez (s remelem, ok alkotjak a tobbseget)
   akik az amerikai oktatasrol szolo vitat nem tartjak izlestelen csamcsogas-
   nak, foleg azert, mert, ha a New York Times-tol kezdve minden mediaforum
   kello figyelmet szentel az ugynek (kis hazankat e teren kivetelesen elonyos
   szinben tuntetve fel), talan a mi disputank sem sert meg semmifele tabut.    
          
   Masreszt, ez a vita "csaladon belul" folyik,tehat a "vendegjoggal" sem elunk
   vissza. (Ok is eleg sokat rohoghetnek a bena kulfoldieken). Mellesleg,
   kerem az Ovilagban tartozkodo vitafeleimet (legyenek akar a Kodos Albionban
   vagy a delibabos Hortobagyon) europai tapasztalataikat ne extrapolaljak Ame-
   rikara, ez egy tulontul mas vilag. Vegezetul, mivel odahaza mostansag a
   "csapbol is az Ujvilag folyik" nagyon fontosnak tartom a magyar kozvelemeny-
   ben (es az esetleg ide keszulodo, otthoni HIX-olvasoban) egy realis 
   Amerika-kep kialakitasat. 

   
                                                   Vetek Gabor
                                                   Department of Chemistry
                                                   State University of New York
                                                      at Stony Brook
+ - Megjegyzes Borocz Jozsef irasara (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jo'zsef!

Az igazi baj a szememben az, amit kolle'ga'id hozza'a'lla'sa'ro'l melle'kesen
lei'rta'l. Az egya'ltala'n nem lepett meg, hogy huszonegy-ke't e'ves amerikai
fiatalok nem e'rtik meg a Svejket, vagy a Mega'll az ido"t. Az, hogy a
Szigoru'an elleno~rzo~tt vonatokat sem, ma'r szomoru'bb, de me'g mindig
e'rtheto". Mutatja ez persze a ko~ze'p-euro'pai e'rtelemben vett huma'n
mu"veltse'g szinte teljes hia'nya't is. De fo"leg annak eredme'nye, hogy ezek 
olyan e'lethelyzeteket tu~kro~znek, amik egy a'tlag amerikai fiatal sza'ma'ra, 
aki a vietnami ha'boru' ve'gefele' szu~letett, elke'pzelhetetlen, e's amihez 
hasonlo'val jo' ese'llyel soha sem keru~lt szembe. Me'g akkor sem, ha esetleg 
ma'sodik genera'cio's. Lehet, szu~leik e'rtene'k, ha o"k Vietnambo'l, 
Ki'na'bo'l, Ko'rea'bo'l, vagy Ko~ze'p-, Kelet-Euro'pa'bo'l mentek oda. De e'pp 
aze'rt mentek Amerika'ba, hogy a gyerekeiknek ma'r ne kelljen ezt mege'rtenie.

Azt hiszem, tu'lza's volt pont Svejket feladnod az elso" o'ra'n. Svejk 
gyo~keresen ellente'tes mindazzal, amire ezeket a fiatalokat e'letu~k sora'n 
eddig nevelte'k. Tetszik, nem tetszik, gyerekkorukban minden reggel 
elszavalta'k a hu"se'gesku~t a za'szlo' fele' fordulva. (To"led tudom.) 
Elo"veheted a bunko't, hogy gondolkoda'sra ke'nyszeri'tsd o"ket, ez nyilva'n
haszna'ra va'lna a to~bbse'gnek, de csak megfelelo" elo"ke'szi'te's uta'n.
Na'lad, ha jo'l e'rtem, nem volt elo"ke'szi'te's. Nem tudom, mie'rt lep meg az
eredme'ny, a teljes elutasi'ta's. Ha meg u'gyis tudtad, ezt va'rtad, akkor ka'r
volt csina'lni. Bizonyos e'rtelemben sokkal hasznosabb bunko'k pl. Oliver Stone
filmjei. Ba'rmennyire is Svejkkel o~ssze nem me'rheto" mino"se'g, egy amerikai
sza'ma'ra eme'sztheto"en fogalmaz meg hasonlo' szitua'cio'kat, dilemma'kat.
Mert Stone ugyanolyan nai'v amerikai gyerekke'nt keru~lt Vietnamba, mint
amilyenek tani'tva'nyaid, mert ugyanolyan csillogo' szemmel ne'zett JFK-re e's
az amerikai igazsa'gszolga'ltata'sra, stb. Sza'mukra tala'n o" hozhat valamit. 
Ha azt ma'r megeme'sztette'k, meg tanultak valamit K(afkai)-Euro'pa'ro'l, 
akkor ta'n ma'r Svejk is e'rtheto"ve' va'lhat.

Bocs, hogy i'gy ta'volro'l beleduma'lok. Kibicnek, mint tudjuk...

Ko"ro~si Ga'bor

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS