Meszaros Laszlo Professzor Ur irta:
"Egeszen biztosan nikkelallergia...? Nagyon divatos manapsag
allergiasnak
lenni erre arra, viragportol macskaszorig. Ezeknek az allergiaknak
talan
van egy kozos oka..."

Csak egy nagytudomanyu ember valaszolhatott igy keresemre vagypedig
egy, a romlott vilagot moralizalni akaro aszteta. Termeszetesen ha
irtam a nikkelrol az azert van mert orvosilag szakszeruen
bebizonyitottak. lehet On nem bizik az olasz tudomanyban meg egy ilyen
kis dolog esetebe se de eskuszom: a temerdek irodalom szerint kb a
noknek 10 %-a szenved a nikkeltol!!! Persze sokszor nem ismerik fel az
okat es masnal tartjak, pl, az idoskornak, borozasnak vagy
szorszalhasogatasnak. Csak nekem mar legalabb szaz iratom van amit
megneztem, plussz amit meg le kell szedni az orvosi databasisokbol. Ha
ohajtja, elkuldom a cimeket es meg fog rendulni mit olvas. Sokan
valaszoltak mar kedvesen a kulonbozo HIXekbol.

Ha alkalma van azert irja meg vilagosabban mi lehet az a "kozos oka"
mert mi nem a falrol jottunk le!

Udvozlettel dr. Plivelic Ivan, kemikus, Scientist

> Ha alkalma van azert irja meg vilagosabban mi lehet az a "kozos oka"

Lehet, hogy csak a diagnosztikai modszerek fejlodnek, vagy maskepp
hivjuk a korabban is ismert tunetegyutteseket, de valahogy megis ugy
erzem, hogy szaporodnak az allergias betegsegek. Biztosan nekem is
van egy-ket kisebb allergiam (pl. az uveggyapot poratol tusszogok).
Nem tudom pontosan mi az, hogy allergia, talan tulzott immunvalasz egy
kulso hatasra? Ha valoban szaporodnak az allergias tunetekkel jaro
betegsegek, es egyre ujabb dolgokra leszunk allergiasak, akkor talan
celszeru megnezni, hogy tortent-e olyan valtozas a kozelmultban, amely
az allergiara hajlamosabba teszi az embereket (pl az immunrendszert).
Nem lehet az embereket teljesen eltiltani az allergen anyagoktol, pl
a nikkelrol irtam is, hogy minden haztartasi acelotvozetben elofordul.

Egyebkent Plivelic Ivannak igaza van abban, hogy egy kivulallo jo
esellyel csak butasagot beszel, vagy -- ha nagy szerencseje van --
esetleg felfedezi a spanyolviaszt.

Tekintettel erre (valamint felesegemnek sargarepa pucolas hatasara
kialakulo ekcemajara), esetleg tobbunket is erdekelne, hogy all az
allergia kutatasa es kezelese.

Udvozlettel,
Meszaros Laci

Kedves Math !

     Elore kozlom antiteista vagyok, azaz nemcsak hogy nem
gyakorlok semmifele vallast, de alapvetoen hiszem, hogy nincs ra
"szukseg" a valo vilagbeli dolgok magyarazathoz. :-)
     Ettol fuggetlenul a vallasos embereket nem tartom butanak,
mint ahogy nem tartom butanak sok tudost (legszebb pelda Einstein :-)).
Szerintem "ketfele" vallasos ember van:
     Az egyik a "bigott". (Minden ugy es csakugy tortenhet/tortenhetett,
ahogy a szentkony (Biblia, Koran, stb.) megirja/megirta.
     A masik az aki hisz valamilyen felsobb leny/joakaro/Isten, stb.
letezeseben, de etol meg a valo vilagban is, es elfogadja, hogy egy
dolog a szentkonyv (amit nagy valoszinuseggel emberek irtak az adott kor
szellemi, etikai stb. szinvonalan), es mas dolog a valosag amit tisztelnek,
kutatnak es probalnak megmagyarazni, es lehetoseg szerint semmit se
"belemagyarazni". Ez utobbiakat - bar vallasosagukkal nem ertek egyet,
de - tisztelem oket.

               Udvozlettel:
                              Gombos Attila

Kedves Math!

>Tovabbra is tartom, hogy egy ilyen jol szervezett 
>rendszer egy onszervezo, optimalizalo folyamat nelkul, 
>mint az evolucio nem johet letre, mert teljesen valoszinutlen. 

Megertem ezt az elkepzelest, hiszen rendkivul bonyolultak
vagyunk, es letrejottunk gyartasi technologiaja ismeretlen
szamunkra.
Igy ha a bennunket alkoto ertelem lehetoseget 
altalam nem ertett okbol elvetjuk, nem is marad
mas, mint feltetelezni, hogy bonyolult es hosszu
onszervezodesi folyamat hozott letre bennunket.

Nezzuk azonban a szabalyos strukturaju, szembetunoen jol szervezett
anyag lehetosegeit is:
Lehet, hogy kepzelges, de en a kristalyokat azzal gyanusitom, 
hogy neuralis halozatok.
A Fold kulonfele anyagainak termeszetes kristalyai gyanusan 
hasonlitanak a neuralis halozatokhoz. 
Mi hianyzik a termeszetes kristalyokbol, ami egy neuralis halozatban 
megvan ?  Meg veletlengeneratoros gerjesztesuk is van, 
ami az ontanulashoz ill. a fantaziahoz nelkulozhetetlen.

A kristalyokat korulolelo szabalytalan szerkezetu anyag 
kepezi a hardware valamelyest mobilis, modosithato reszet.

A diffuzio lehetove teszi  elemi muveleti egysegek mozgasat,
vandorlasat, hogy a rendszer folyamatosan alakulhasson.

Ugy latszik, ez sem eleg az elettelensege ellenere 
telhetetlen es turelmetlen hardware on-tervezonek.
A diffuzio olykor kegyetlen lassu, tehat elonyos lenne 
az onmodosito muszereszmunkaba parancsokkal utasithato, mozgekony 
biorobotokat bevonni. 
Ez igy esszeru, fokepp ha athaghatatlan
fizikai akadalyokat is el kell helyenkent haritani.
( Remelem a Nagy Tervezo jol fizet, es nem hidrogenbombaval 
  kivanja a szukseges hardware modositasokat elvegeztetni :)

Udv: zoli

Kedves Isvara!

> Vagyis o azt allitotta, hogy Darwin muve igazolja a fajok leszarmazassal
> valo keletkezeset. Ha te is belatod, hogy ez nem igy van, azzal mar sokat
> leptunk elore. Csak menjunk sorjaban.
Hogy egeszen pontos legyek, a kovetkezot lehet allitani:

1) Darwinnak a fajok eredete c. konyveben van egy elmelet. Ez az elmelet azt
mondja ki, hogy egy bizonyos egyedbol allo, oroklodo, bizonyos alapveto
valtozekonysaggal rendelkezo (nem tudom, hasznalta-e a mutacio szot)
elovilag bizonyos iranyokban valtoznak. Ekeppen, ha az egyedeke egy bizonyos
adott kriterium szerint definialt fogalmat "fajoknak" hivjuk, ugy egy ilyen
rendszer kulonfele fajok kialakulasara ad magyarazatot egy bizonyos keves
egyedbol allo kezdeti allapotbol. Amennyiben a 'faj' szo ertelmet
tisztazzuk, fogalmazhatunk ugy, hogy tobb faj kialakulasat magyarazza
kevesebb (esetleg egyetlen egy) kiindulo fajbol. Darwin allitasa szerint az
elovilag mai allapota ezen rendszer szerint alakult ki egy kevesebb
valozatossagu induloallapotbol, netalantan egypar egy fajnak tekintheto
egyedbol.

2) A konyvben Darwin az elmeletet alatamaszto szamtalan megfigyelest kozol.
Ezek a megfigyelesek egybecsengenek az elmeletevel, azaz igazoljak azt.

3) A Darwin altal kozolt megfigyelesek igazoloereje jelentos, es az elmelet
korroboraciojat jelentik. Darwin elmelete ezaltal a jelentos igazolas altal
lett hamarosan jogosan az elfogadott elmelet.

4) Darwin konyveben valoban nem foglalkozik az elovilagban felvetulo osszes
kerdes megmagyarazasaval. Szamtalan olyan kerdessel nem foglalkozik, amit
esetleg magyarazni tudott volna, szamtalan olyan kerdessel, amit nem tudott
volna jol megmagyarazni. Ez azonban nem erv az elmelet elfogadasa mellett es
ellleneben sem. Ez csupan amellett erv, hogy az eseteket vizsgalni kell.

5) Darwin elmelete az evolucios elmelet lenyegi es tortenelmi magja, de a
mai evolucios elmelet messze egzaktabb, teljesebb. A mai evolucios
elmelethez lassankent hozzatartozik egy tole fuggetlen prebiotikus evolucios
elmelet.

6) Darwin elmelete nem pontos, es reszben teves. A ma elfogadott allaspont
szerint az alap szelekcio nem a fajokra, hanem a genekre hat. (R. Dawkins :
Az onzo gen). A fajokra hato szelekcio csupan ennek kovetkezmenye, egy
magasabb szinten megjeleno jelenseg. Tovabba ismerunk meg magas szintu
kivalasztasi mechanizmusokat, mint eredo jelensegeket. Peldaul a
rokonszelekcio, szimbiozis, kozossegi szelekcio...

7) Darwin megfigyeleseinek egy reszeben tevedett, magyarazatainak egy
reszeben tevedett, hibazott. Ennek ma mar nincs jelentosege.

8) A mai evolucios elmelet sem foglalkozik minden kerdessel, mert meg mindig
csak veges szamu (<1 millio) tudos foglalkozik ilyen kerdesekkel.

9) A mai evolucios mellett, ha lehet meg tobb, sot, rengeteg igazolo
megfigyeles szol. A mai evolucios elmelet jelentos kerdeseket tud
megmagyarazni. Nehany fontos predikciot tud felmutatni, es nagymertekben
hasznalhato az alkalmazott tudomanyban.

10) A mai evolucios elmelettel szemben nincs kozismert cafolo megfigyeles.

11) A mai evolucios elmelet a vizsgalt megfigyelesek altal igazolva van, ez
az igazolas olyan eros, hogy mondhato korroboracionak.

12) A mai evolucios elmelet az egyetlen cafolatlan modszertanilag helyes
elmelet, raadasul oriasi empirikus tartalommal rendelkezik.

13) Ezalapjan a mai ertelmes emberek nagy resze elfogadja az evoluciot, es a
tudosok tulnyomo tobbsege ezt teszi. Ez az elfogadas a fentiek miatt
indokolt.

math