Tisztelt SZALON!
Generaciom annak idejen tobbekkozt Kornai Janos Hiannyal
foglalkozo hianyt potlo kozgazdasagi muven nott fel. Mint kulfoldet
jaro sportolo magam is tapasztalhattam, hogy mi minden kisebb es
nagyobb cikk es termek van, amelyben nem kellene hianyt szenvednunk,
ha a piaci mechanizmusok szabadon ervenyesulhetnenek. Hittem es
vallottam, hogy a hiany a szocializmus termeke es a piac
visszahozatala meg fogja szuntetni. Amiota a rendszervaltas eljott,
s vele a piacgazdasag, sok vonatkozasban ez a varakozas
beigazolodott. Legszembeotlobb szamomra a szamitas technikai termekek
piaca volt, a piacgazdasag osszes elonyeit lathatjuk. A pozitiv
tapasztalatok ellenere azonban hamarossan eszre kellett vennem, hogy
a hiany nem veszett el csak atalakult (talan meg egy kicsit novekszik
is) es a piac maga is kepes a hiany generalasra. Naponta lathatjuk,
hogy egymas utan tunnek el a kozsszuksegleti cikkek, szunnek meg az
ezek arusitasaval fogllakozo uzletek. Hamarosan ujak nyilnak a
helyukon, ezek azonban mar csak egy szuk kor luxus igenyeit kielegito
arukinalattal jellenek meg, mellesleg igen magas arakkal. Atfogo
hianyok is fellepnek. Itt lebeg a fejunk felett, hogy eltunhet a
nyugdijunk, az orvosi ellatas lehetosege es az oktatasban valo
reszvetelre az eselyegyenloseg. Mintegy tiz evvel korabban mar a
Romai Klub laxemburgi csoprtja felvetette, hogy a szabapiaci
mechanizmusok ervenyesitese az elelmiszer termeles csokkeneset fogja
eredmenyezni ami az ehinseg fokozodasahoz vezet majd az erintett
orszagokban. Ennek mechanizmusa, hogy a vilaggazdasagba bekapcsolodo
fejledo orszag export kenyszerbe kerul es a mezogazdasgi termeleset
atorientalja az elelmiszer termeles helyett export kepes termekekre,
mondjuk kakaora, kavera vagy teara. A bekovetkezo kedvezotlen
fejlemenyek kzott a Romai Klub szaz millios nagysagrendu migraciot
prognosztizalt a fejlodo orszagokbol Nyugat Europa es az Eggyesult
Allamok iranyaba. Az elmult tiz evben Afrika tragediaja sajnos
igazolta a Romai Klub prognozisat, a megindulo migracio pedig eppen
napjainkban erosodik egyre jobban. Minket jelenseg arra
figyelmeztet, hogy nagy a kockazata, ha mechanikusan akarjuk minden
teruletre es orszagra alkalmaznia piaci elveket.
Szamomra azonban a fenti peldanal is meggyozobb az egeszssegugyi
kiadasok alakulasa .Az egeszsegyi kiadasok novekedese az elmult tiz
ev soran vilagszerte megfigyelheto tendencia. Divatos manapsag ennek
kapcsan hangoztatni, hogy mindez azert tortenik, mert az allam magara
valalja az egeszsegugyi es orvosi ellatas kotelezettseget es az allam
szuksegkepen pazarlo. Holott egyaltalan nem errol van szo. A kiadasok
novekedeseben a legjelentosebb tenyezo a gyogszerarrobbanas, amely a
Contergan ugy kapcsan indult el. Mint ismeretes annak idejen
kiderult, hogy az akkor szokasos eloirasok nem elegsegesek annak
kivedesere, hogy az uj gyogyszerek eseten olyan komoly
mellekhatasokat kizarjank, mint amilyen a terratogen artalom. A
tokeeros cegeknek az eset kapora jott. Olyan szigoru es hosszadalmas
ellenorzesi eloirasokat fogadtattak el, amelyek mellett a kis cegek
tonkre mentek. A megszoritasok azt jelentetek, hogy egy uj gyogyszer
kifejlesztese az uj kriteriumok mellett tiz ev idotartamot igenyel,
amit egy kis ceg nem tud kivarni. A versenytarsak nelkul maradt
monopoliumok, viszont eppen a megnovekedett kutatasi koltsegekre valo
hivatkozassal elkezdtek az egekig emelni az arakat. Ezen tulmenoleg a
gyogyszereles szerkezetenek is sajatos torzulasat eredmenyezte a
piaci torvenyszerusegek ervenyesulese a kutatasban. Uzleti
szempontbol sikeresebb egy olyan gyogyszer, amelyik kronikus betegek
eletkilatasait nyujtja meg. Ebben az esetben tudnillik a szert tobb
tiz even keresztul kell esetleg szedni, es a potencialis fogyasztok
szamat is emeli a szer alkalmazasa. Nem sikeres uzletileg viszont az
a szer, amely ezzel szemben oki terapaiat jelent es egyszeri nehany
hetes vagy napos alkalmazasa megszuntetei a betegseget. A
vegeredmeny, hogy egyre tobb es egyre dragabb gyogyszer fogyasztasara
kenyszerulnek a betegek.Ebbol az aldatlan allapotbol sohasem lesz
kiut a piac eszkozeivel. Egyedul a gyaraktol fuggetlen szakmai
szervezetek kontrolja kepes feltarni, hogy melyek lennenek a
gyogyszerkutatas helyes iranyai. Az allam kivonulasananak
kovetkezmenyei az egeszsegugy teruleterol ugyanakkor elore lathatoak.
Egyre kevesebb ember tudja megfizetni az ellatast, a piac szereploi
azonban az arak emelesevel kompenzaljak a kiesett hasznukat. A
kialakult helyzet akar egeszsegugyi vilagkatasztrofat is okozhat,
ahogy azt a kerdessel fogllakozo epidemologus szakemberek az AIDS es
az EBOLA kapcsan mar korabban felvettek.
Meltan irta a piac utopisztikus felfogasa kritikajakent, egy
korabbi muveben neves kozgazdaszunk, az orvostumany es a
kozgazdasagtan osszevetese kapcsan, hogy "Az orvostudomanytol es
annak felelosegteljes, erkolcsos alkalmazasatol idegen a
kovetkezmenyekre valo tekintet nelkuli, minden aron valo cselekves.
De nem kevesbe idegen a passzivitas: az a hit, hogy csak ra kell
bizni a termeszetre, s az majd magatol meggyogyit barmilyen kort. Ez
utobbi nezet kozgazdasagi kepviseloi Nyugaton peldaul azok, akik azt
hirdetik: a piac minden problemat rendben megold, csak nem szabad
megzavarni allami intezkedesekkel. Ha vannak bajok, hagyni kell, hogy
a piac termeszetes eroi lekuzdjek azokat. ...... A vilag gazdasaga
rettenetes allapotban van. Nincs okunk feltetelezni, hogy a kozeli
jovoben minden sokkal jobbra fordul. Azt hiszem, hogy a XX. szazad
vege kozgazdaszanak minden oka megvan a szorongasra, elkeseredesre es
duhre. Ez azonban nem kell, hogy tetlensegre es megadasra
karhoztassa. A vilaggazdasag es sajat tudomanyunk helyzete arra kell
kesztetnie bennunket, hogy kello szerenyseget tanusitsunk es,
tartozkodjunk a fanatikus csodadoktorok magabiztossagatol, s oszinten
megvalljuk tudasunk korlatait. Arra, hogy ovatosabban,
megfontoltabban, korultekintobben foglaljunk allast a tudomany
neveben, ha beteg gazdasag gyogyitasa ugyeben adunk tanacsot."
Bathori Gyorgy
|
Tisztelt Szalon !
Dul a botrany, mert Horn Gyula azt talalta mondani a Magyarok
Vilagszovetsege kongresszusan, hogy kormanya szamara elsorendu priori-
tas a NATO es EU integracio, ezt diktalja a felelossege a magyar valasz-
tok iranyaba. Kijelentette, hogy a magyar kisebbsegek vedelme a kornyezo
orszagokban kulpolitikank egyik legfontosabb feladata, de a kormany
elsosorban valasztoiert felelos es nem kockaztatja az euroatlanti integ-
raciot.
Mar januarban, a NATO-vita kapcsan is feltettem a kerdest, mi torte-
nik akkor, ha Magyarorszagot tenyleg beveszik az EU-ba, ahogy valoszinu es
Romaniat tenyleg nem, ahogy szinten valoszinu. Ez azt fogja eredmenyezni,
hogy a romaniai magyarok ujfent egy kerites masik oldalara kerulnek.
Mielott elkezdenenk "internacionalistazni" a jelenlegi kormanyt, azert
gondoljunk bele egy kicsit ebbe a dilemmaba. A kornyezo orszagok (talan
Ukrajna kivetelevel, mert Ukrajnaban nincs "magyarfobia") nem fognak bele-
menni a kisebbsegi autonomiaba soha, kevesebbel pedig a magyar kisebbseg
szervezetei nem elegszenek meg. Ha nincs megegyezes, Magyarorszag nem
fog "konszolidaltnak" latszani az EU es a NATO elott, minthogy ok nem
fogadnak be olyanokat, akiknek vitaja van a szomszedokkal. Ha pedig nem
fogadjak be az orszagot, akkor itt nem lesz eletszinvonalnovekedes egyhamar.
A Szalont sokan olvassak a "konzervativ", "nemzeti" oldalrol. Sze-
retnek *konkret* javaslatokat hallani (a kormanyba valo rugdosas helyett),
hogyan kepviselheti Magyarorszag a kisebbsegeket es torekedhet az EU-ba
egyszerre. Kulonosen orulnek egy Magyarorszagon elo es dolgozo "konzervativ"
velemenyenek, merthat a fenti dilemma elsosorban a mi borunkre megy.
Igaz, itt a nyar, uborkaszezon van, de szerintem ez a kerdes van
olyan erdekes, hogy nehanyan megis billentyuzetet ragadnak ...
Udv, Gabor
|
