Az elozo szamokban nagy nepszerusegnek orvendett az ozon; Barna sok 
fontos dolgot remekul osszeszedett a kerdessel kapcsolatban.  Mivel 
tobb szempontbol erzekeny pontom (a troposzferai ozon amiatt, hogy LAben 
eltem; a sztratoszferai ozon-problemat meg szerintem nem vesszuk eleg 
komolyan), hozza szeretnek par dolgot tenni.

1. Tipiqs kerdes az ozonnal kapcsolatban, es az eredeti kerdes is vegulis 
ez volt, hogy 'most akkor jo-e az ozon, vagy nem?'.

Ahogy Barna is utalt ra, az ozonnak a legkorben ket kulonbozo eredete 
van.  A sztratoszferiqs ozon a 'jo' ozon: kiszuri a karos UV sugarakat.  
A troposzferiqs ozon a 'rossz' ozon: foleg varosi fotokemiai szmogban 
keletkezik.  Azert 'rossz', mert igen toxiqs (lasd alabb), es annyi meg 
messze nincs belole, hogy kompenzaljon a sztratoszferabol eltuno 
ozonert.  Barna is irt a fotokemiai szmogban levo ozon keletkezeserol, de 
osszefoglalva, a kovetkezo a keletkezesi reakcioja:

        NO2 (+foton) -->  NO + O

         O2  +  O    -->  O3

Az elso reakciot szenhidrogenek katalizaljak.  NO2 csak nagyon magas 
homersekletu egesben keletkezik (pl. belso egesu motorok, eromuvek).  
Amint latjuk, az ozon keletkezesehez egyetlen fo idealis 
kozeg van a troposzferaban: a zaftdus varosi ajer (tele belso egesu 
motorral, tehat nN-oxidokkal es kipofogott szenhidrogenekkel).  
Persze sok foton is kell; ezert a legidealisabb fotokemiai szmog-jelolt varosok 
azok, ahol sok a kipufogas, es sok a napsutes.  Tehat pl. LA es Mexiko City.  
Magyarorszagon csak nyaron problema neha a fotokemiai szmog; a Balaton
kornyeken es nagyobb varosokban.

2.  Koncentraciok.  Ha jol emlexem, a kaliforniai norma O3-bol 100 ppb 
(parts per billion).  Ezt LAben igen gyakran meghaladja nyaron a leves (szakzsargonnal itt csak ugy definialjak a fotokemiai
szmogot, hogy a 
nap addig 'fozi' a kipufogogazokat, amig mindenfele toxiqs csemege lesz belole).  
A legdurvabb napokon 600 ppb korul mertek Mexiko Cityben (csak azt nem 
ertik nehanyan, hogy maradnak ebben elve az emberek -- labor-patkanyok 
1 ora alatt elpusztulnak ekkora koncentracion); LAben a 80-as evekben evente 
tobbszor felment 400 ppb fole. Voltak olyan napok, hogy teljes 
kaposztafoldeket irtott ki az ozon egy ora alatt a csovaban. Mostanaban mar 
kicsit jobb a helyzet, de meg itt a SF obol kornyeken is soxor jo kis 
ozon-szagra megy ki delelott az ember.

3. toxicitas.  az ozon agressziv oxidaloszer.  Az oxidaloszerek a sejtek 
KI-jabol felszabaditjak a jodot, es roncsolnak, amerre jarnak. Az ozon 
foleg a legutakat gyilkolja: eloszoris megyilkolja a sejtek csilloit, 
igy a legutak fontos tisztito mechanizmusat eliminalja. Ezert van, hogy 
szennyezett helyeken elok sokkal konnyebben kapnak meg egyeb leguti 
betegsegeket, es nehezebben gyogyulnak.
 
1000 ppb O3 az akut mergezes; 4000 ppb felett komoly tudokarosodast okoz (de 
ezek egyszeri mergezesre vonatkoznak; a benne elesre egesz masok a normak).

Kivancsi vagyok, Pesten mekkorak a nyari ozon-koncentraciok....? Tudja 
valaki?

diana

UI. Akit erdekel az ozon, akar a tropo-, akar a sztratoszferiqs, a SCIENCE 
1989. februar 10-i szamaban mindkettorol kituno cikk talal6o:
'Urban air pollution: state of the science' , es 
'Changing the composition of the global stratosphere'.  
Mindket temaban alapmuvek, meg ha nem mai csirkek is.

------- Forwarded Message Follows -------

From:           Self <FA/TOTHF>
To:             
Subject:        Valaszok
Date sent:      Thu, 2 Nov 1995 11:35:54

Kedves Kornyeszek!

Roviden es szemelyreszoloan probalok valaszolni.

Bobko Csabanak:

Koszonom a valaszodat. Oszinten szolva ujdonsag erejevel hatott ram a 
kontraszelektalt menedzserek ilyen nagy hatasa. Ha ez igaz, 
akkor Coca-Cola helyett nemsokara hazi meggyszorppel lesznek tele a 
boltok, vagy netan igaza lesz az AMWAY-es szomszedomnak es az 
Arielnek befellegzett.
 A GDP teren igazad van, helyesebb lett volna, ha az eletszinvonal 
csokkeneset irtam volna helyette. Bar ez is veszelyesen szubjektiv 
mutato, akarcsak a GDP korszerubb ertelmezese, vagy az atomeromuvek 
veszelyessegenek osszehasonlitasa a fosszilis eromuvekevel.

Bihari Gabornak:

Amit a slash'n burn-rol irtal az igaz. Hat persze hogy "csak" a 
mennyisegekkel van baj, de azokkal aztan tenyleg!
Az erodalt termofold nem veszett el a termeszet szamara, a lopott 
kocsi pedig megmaradt lakossagi tulajdonban. Szerintem a melytengeri 
elolenyek halaja kevesekhez jut el. A talajjavitasra persze hogy van 
recept, de ujra csak a mennyisegekkel van gond. Melioralhatod a 
kiskertedet vagy a parszaz hektaros farmodat, ha van egy-ket 
olajkutad Kuwaitban, netan gyemantbanyad Del-Afrikaban, de 
kontinensnyi teruleten ehhez kellene nehany evszazados pihentetes.
Nem gond, csak az ehes szajakat be kell tomni addigis mondjuk tengeri 
algaval vagy szarazfoldi olomgranulatummal.
Az adorendszer reformjaval egyetertek. Adoztassak meg kegyetlenul a 
szemettermelo, energiapazarlo vagy egeszsgrombolo termekeket, hisz 
tenyleg jelentos terhet ro mindegyik a tarsadalomra.
Csakhogy ez olyan kis alagsori zugcegecskeket vetne vissza, mint a 
Shell, BP, GM, Marlboro stb. Azok a szazezrek (koztuk befolyasos 
dorzsolt politikusok), akiknek ezek adnak munkat vagy tamogatast, 
konnyes szemmel, de higgadtan tudomasul vennek, hogy lealdozott a 
csillaguk. Szoval az otlet jo, de magasabb korokben jelenleg legalabb 
olyan nepszeru lenne, mint Kim Ir Szen Del-Koreaban. 

Laszlo Barnanak:

Tenyleg tul sok a lopor a javaslataim mogott. A masik alternativaban, 
ami fele haladunk, pedig tul sok a kopasz taj, buz, mocsok, jarvany, 
ehhalal, UV-sugar, radioaktivitas es mellekesen lopor is.
A diktaturakban tenyeszik a korrupcio... Igaz, ez a fo hibaja.
Megengedjuk-e, hogy feljojjenek a fejlodo orszagok? Ha egy 
mentocsonak 3 embert bir el (bar a bent ulok vitatkoznak meg, 
hogy talan hattal sem sullyed el, ha nem lesz vihar), es harmincan 
akarjak mar abbahagyni az uszast, akkor mi a teendo? A szent 
besegitene mind a harmincat, a humanista atadna a helyet azzal a 
feltetellel, hogy ha elfarad hadd masszon vissza, a realpolitikus 
pedig beengedne meg a legerosebbet, hogy negyen hatekonyabban evezve 
megloghatnak a fuldoklok elol, aztan majd kiloknek valakit, ha vihar 
lesz.
Az egyenjogusagrol: mivel meg soha nem tapasztaltam, hogy az milyen, 
sot termeszeti peldat sem lattam meg ra, ezert nem is hiszek a 
letezeseben.

Juhos Szilveszternek:

A termeszetet muszaj szamszerusitenunk, sot attol se ijedj meg, ha 
dollarositott diverzitas-indexet latsz majd valahol. Lehet, hogy 
hulyeseg, de a kozgazdasz vagy a jogasz csak ezzel tud kezdeni 
valamit.

Toth Ferenc

  wrote:


>Juhos Szilveszternek pedig:

>  Igenis szukseg van erre az indexre,

Nyilvan, a dogokat megprobaljuk objektiven kezelni, es ezert megmerjuk
oket. Szerintem is csak igy lehet, eppen ezert minel tobbet probalok
kihozni a mert adatokbol.

>Okologiai egyensuly pedig van!  Es fel is borult mar jopar
>helyen!  

Sajnos matematikailag ez nem elegendo bizonyitas. En meg erre azt
mondom, hogy igen, van okologiai egyensuly, minden nap jon szembe az
utcan, es nagyot koszon. Aki nem hiszi, jarjon utana. Komolyan: ha nem
kokemeny alapokra epitunk egy tudomanyt, az nem tudomany. Az alapok
persze valtozhatnak (lasd fizika), de ha nagyon gyengek, akkor nem
szabad nyugodni, amig szilardabbat nem csinalunk.

> Erdekes modon ez egy olyan tudomany, ami nem
>szuperpreciz mereseken alapszik, de a statisztikai
>szabalyok megis igazoljak. 

Megint mas egy meres pontossaga, es egy fogalom tisztasaga. Tisztan
latszik, hogy valami van, valami rend, ami eltunt, ezt en sem vitatom.
Az a baj, hogy eppen most olyan jelensegekkel talalkozom, melyek
fittyet hanynak az ismert statisztikai szabalyoknak. Erre is rimel a
kovetkezo mondatod:

> Lehet, hogy meg
>sok a megmagyarazatlan jelenseg, de hat ha mindenre lenne
>valasz, akkor mar nem tudomany lenne, hanem biblia.

Azt hiszem kb ugyanazt mondjuk...

>  Es ezesetben
>tenyleg letezhet egy lokneszi szorny... amire en
>legalabbis nem vagyok kivancsi.  Te igen?

Nem bizony, en arra vagyok kivancsi peldaul:

Miert kepviseltek nagyobb diverzitast 20 evvel ezelott a Balaton
algafajai? Miert jelentek meg a kekalgak, es miert nincs minden evben
algaviragzas (na nem mintha kellene, de amikor nincs, miert nincs)?
Ezen kerdesek megvalaszolasaban a div index valamit segit, de a fo
kerdes, hogy volt-e regebben egyensuly, ami most megbomlott az
eutrofizalodas soran? Ha volt, mi volt az? Es most mi van? Hogy lehet
visszaallitani az egyensulyt (amirol nem tudom micsoda)?

> De meg kell jegyezzem, hogy lajikustol
>egy kisse eroteljesnek tartom az elmult ket vagy harom
>szamban tett kijelenteseidet.  Ezek ugyanis olyan temak,
>amiket nem lehet ket szoban meggyozoen elmagyarazni, foleg
>ha te mar elore elkonyveled, hogy hulyeseg.  Viszont szinte
>barmelyik alapfoku okologia vagy termeszetrajz tankonyv ezt
>viszonylag hatasosan megtudja tenni.

Persze, epp ezen kaptam fel a vizet, mert megprobaltam nehanyat
elolvasni, es egyre nagyobb homaly lett urra lelkemen. Valoszinu ezert
kisse eroszakos lett a stilusom. 

>Remelem azert harag nincs.

Perszehogy nincs, vegre valaki vitatkozik.

Szilva