Kedves Heszler Peter!

Koszonom az idezeteket. Ezt azert nem kepzeltem volna, hogy ez van az
esemeny mogott. Ez mar tul megy a jozan esz hataran, ezennel megkovetem a
kormanyt a nyilatkozataval kapcsolatos kirohanasomert (masodik).

Roppant szomoru, hogy egyik sem jobb a masiknal. Igaz, van meg rosszabb
is, de egy het multan talan meglatjuk, fogy van-e foga.

Kedves Borocz Jozsef!

A Kosary-fele interview ket fontos kerdeset idezted: a mult es a jovo.
A multat teljes mertekben folvallalom, valoban az ember sok bekat lenyelt
azert, hogy egyaltalan dolgozhasson. Az ipari kutatas meg az akademiainal
is toleransabb volt, akit az egyetemekrol messzire eltanacsoltak, de az
akademiai kutatokhoz sem voltak elegge politikailag erettek, azok dolgoz-
hattak az ipari kutato intezetekben. Emlekszem, a MUKI-ben milyen jo/rossz
volt akkoriban a szinvonal, amikor oda sikerult bejutnom. Jo volt, mert
egy csomo akademiatol kirugott kutato ott dolgozott (na miert rugtak ki
1959-ben?), rossz volt, mert a fonokok (osztalyvezetok stb) nagy bunkok
voltak es az elso disszertaciokat nekik kellett megirnunk, ha mi is sorra
akartunk kerulni. Jo, de ez tenyleg a mult, nem erdemes rajta ragodni.

Ami a jovot illeti az razosabb. Ebben Kosary szerintem tulzottan optimista
Optimista, mert foltetelezi, hogy a jovedelmi viszonyok meg nem
annyira rosszak. Ha en most hazamennek, tudomanyos fomunkatarsi fizetesem
5 evvel a hivatalos nyugdij elott annyi lenne, mint amikor kijottem. Az
pedig brutto 16000 Ft! De mire hazaerek nincs mar Intezetem. Van viszont
az a vamszabaly, amit Kosary mondott. Van viszont egy Adohivatal, aki tart
karokkal varja a nyugaton milliokat (Ft-ban) kereso kutatokat, hogy a neki
jaro reszt bekavarja (toredeket sem tudom produkalni!).

Optimista, mert szabad kiaramlasrol beszel, holott a kutatoi piac teli-
tett, recesszio van Nyugaton is. Azutan a kutatok, oktatok egy tekintelyes
reszenek nincs megfelelo nyelvtudasa, meg felve vigyaznak arra a kis vagyon-
kara (esetleg meg ki sem fizetett lakasra), amijuk van es ezert nem eleg
batrak az elindulashoz. Az igaz, hogy tudasukhoz kepest toredek berert is
dolgoznak, de ezt viszont a helybeliek nem szeretik. OVERQUALIFIED kialtjak
es bezarjak a laborajtot.

Optimista azert is, mert a hazajovetel konnyiteseben latja a kintma-
radas ellenszeret. Ebben reszben igaza van, csak nem elegendo a vam szaba-
lyokon valtoztatni (ez meg az olcsobb es konnyebb ut lenne, eppen ezert vi-
lagos, hogy a vampolitika tudatos buntetes). Sajnos a hazajovetel megkonnyi-
tesehez hozzatartozik mind a feudalis szervezeti forma leepitese, mind egy jobb
anyagi szinvonal, amelyekre nincs remeny se ma, sem jovore. Hozzatartozik egy
korszerubb, liberalisabb politika, amire az elkovetkezo egy-ket evben ugy-
szinten nem sok a remeny. Sot, a kozpontositott hatalom atideologizalt poli-
tikajanak eloretorese varhato eppen azert, mert az ellenzek annyira hihetet-
lenul gyenge (minoseg, nem ero!). Ehhez viszont Te ertesz jobban, mi a vele-
menyed errol?

Udvozlettel: Cser "meleg a nyar megis fazom"  Ferenc

Esterhazy Peter:

EUROPAI OKOSKODASOK, AVAGY MADAME BOVARY SZINEVALTOZASA

Europa -- szeretjuk ismetelgetni, mint a papagaj -- nem valami "jo", hanem 
az, ami van. Itt minden Europa, Kadar Janos, a Duna (ez a jelentos, szlovak 
to), Honecker es Blaise Pascal. Igy volt eddig.

Szarajevo az, ami nincs, mondjuk elsore ijedtunkben. Nincs, mert semmifele 
kovetkeztetest nem vonok le belole az eletemre vonatkozoan. Nezem a te1ve1t, 
es nem tudom, hol vegzodik a hirado, es hol kezdodik a vad, veres, 
masodosztalyu krimi. Minden fikcio. Vagyis meghalt a kepzelet.

A Nincs utott tanyat Szarajevoban. Hatalma meddig terjed, nem tudjuk. Nem is 
terjed, hanem szivarog. Mar reg Szarajevoban fogunk elni, es eszre sem fogjuk 
venni. Szabadsagnak vagy inkabb fuggetlensegnek fogjuk hivni, mi, europe1er 
hato2kro2k.

Pedig minden Szarajevo. A mennyorszag is. Onnan is ez hull a fejunkre. (Szar. 
A nyelv bolcs.)

Szarajevo nem valami _problema_, ami megoldasra var. Itt nem lehet semmit 
megoldani. Ez ennel melyebb, remenytelenebb es szebb. Szarajevo az, ami van. 
Mi magunk vagyunk Szarajevo, a fenytelen, szakadatlan drama.

Szarajevo en vagyok. Onismetles: a regi szep idok, amikor meg Bovaryne 
voltam...

Mindig Szarajevo van. De nem mindig lonek.

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
							p.3.
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Andrassew Ivan: 

TE1VE1 (reszletek)

(...)

Arra megy a jatek, hogy minel tobb embert bekeritsunk. "Vegyetek uralmatok 
ala a mennyet es a foldet." Es a lelkeket? Pisiljetek korbe mindent, legyen 
ott a nyomotok mindenen. Ha nem megy, ha orszagot foglalni most eppen nem 
lehet, vagy minek, keritsetek a lelkeket.

(...)

Olyan ez, mint amikor valakinek az a szokasa, hogy szerelmeskedes kozben egy 
Leninrol szolo kantatat enekel. A szoveg nagyon egyszeru: Vlagyimir, aztan 
Iljics, aztan Uljanov, de ezek egyre hangosabban. Aztan a legvegen hosszan, 
uvoltve: LEENIIN! Es talalkozik egy novel, akinek meg sohase vegzodott 
orommel a szerelmeskedese, es akkor es legeloszor eppen akkor jut el odaig, 
amikor a masik eppen LEENIINt uvolt. Es attol kezdve, minden november 
hetediken ajultan viszik ki a vallalati unnepsegrol, mert nem bir ki harminc-
negyven orgazmust, ami mindig ra1to2r, ha a Lenin nevet hallja. De ez mar egy 
ervenytelen tortenet.

Azt akarom, hogy olyan erzelmeket keltsek, amik rogzodnek, es ujra ferkoznek, 
ha _de1zsavu2_ leng at a lelken. Hat ehhez kellene nekem a televizio. Ezert 
kell a politikusoknak is. Csak ok meg nem tudjak, nem ertik, mennyire 
hiabavalo az orszagot akarni. Illetve ertik, csak gyengek nem belekeveredni. 
En is gyenge lennek.

				*

A kommunistak nem tettek mast, mint nemely egyhazak: szembeforditottak az 
immar voros teritos oltart. A hatterben ott voltak a szentek kepei. Aztan 
volt Lenin gyerekkel. Lenin kenyerrel. Lenin konyvvel... Miert enne ez most 
maskepp?

Csakhogy ki megy mar gyulesre, ki unnepel itt, mondjuk, vallalatilag? Most a 
te1ve1 az oltar. Es plane hazi.

			   	*

En olvastam regen dr. Antall Jozsef irasait. Nagyon szerettem peldaul _Az 
europai orvostudomany es gyogyszereszet emlekei_ cimut. Jo konyv. De olvastam 
dr. Hankiss Elemer munkait is. Ha barmelyiket osszehasonlitjuk dr. Antall 
Jozsef barmelyik munkajaval, es csak azt vizsgaljuk, melyik tett tobbet a 
szocializmusnak nevezett tevedes bomlasztasahoz, hat talan nem tulzok, hogy 
nincs is mit merni. Ez az, amit nem lehet megbocsatani. Hogy Hankiss vagy 
Gombar barmikor azt mondhatja: uraim, onok egyaltalan hogy jonnek ehhez? Azt 
tudjuk, hogy onok most kicsodak, de hogy kik votlak?

A tobbi mar csak reszletkerdes.

			      	*

(..)

+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
							p. 9.
_________________________________________________________________________

Udv: Borocz Jozsef

A fentiekhez csak annyit, a ket tarsadalomtudos elmozditasanak a mediakok 
elerol az a grandiozus, torteneti mertekben rendkivul pozitiv kovetkezmenye 
is lehet, hogy egy-ket ev leforgasa utan pelda nelkul allo, gazdag empirikus 
terepmunkara tamaszkodo elemzeseket olvashatunk majd arrol, mikent hat 
egymasra a hatalom, a tomegkozlo eszkozok, es a valasztas utjan a politika 
kozpontjaba kerulo emberi butasag. Ha ez bejon, mar ezert is megerte.

Koszonet erte a kormanykoalicionak.

Remelem, Hankiss es Gombar idoben elkerte Szelenyitol es Konradtol annak a 
bizonyos csobankai paplaknak a cimet, melynek kertjeben oly kivaloan el 
lehetett asni az eppen keszulo terepmunka-jegyzeteket es keziratokat 
(nejlonzacskoban, gondolom, hogy el ne azzanak).

Udv: Borocz Jozsef