Nem szandekozom reszletesen elemezni Takacs Ferenc kvantummechanika-
helyettesito szimulacios programjat, csak annyit jegyzek meg, hogy az
elmeleti fizikusok "beteg lova", a maganyos, ertsd nem molekulaba kotott
hidrogenatom igenis letezik. Foldi korulmenyek kozott, reakciokepes
kornyezetben csak a masodperc toredekeig (de az a szerencsetlen elektron
ennyi ido alatt is sokmilliard fordulatot tesz meg a mag korul, ha a
Bohr-modell kepevel elunk), a csillagkozi terben, mas atomoktol tavol
viszont a maganyos hidrogenatom letezesenek karakterisztikus ideje
milliard evekben merheto. Annyira, hogy zavartalan letezese alatt meg
olyan, amugy igen valoszinutlen esemenyekre is van ideje, mint a proton
es az elektron relativ spinjenek atbillenese (ennek karakterisztikus
ideje egymillio ev) - az ekozben kibocsatott 21 cm-s radiosugarzasnak
koszonhetjuk egyebek kozott a Galaxis karjainak felterkepezeset. Egy
ilyen hosszu ideig elo objektum igenis megerdemli az elmeleti leirast
(es ezt a kvantumelektrodinamika a kiserletekkel 10 tizedes pontossaggal
megegyezoen meg is adta). Kulonben ugy jarnank, mint az a biologus, aki
az ember leirasat azzal az uruggyel tagadna meg, hogy a vilagurben vagy
a csillagok belsejeben ez a hipotetikus, csak elmeleti erdekessegu "ember"
nevu objektum (az elmeleti biologusok kitalacioja) nyilvanvaloan nem
letezik, tehat nem is kell vele foglalkoznunk.
Ova intek tehat mindenkit olyan "fizikai" elmelet kiepitesenek kiserletetol,
amelynek kiindulo pontja a maganyos hidrogenatom nem letezese. Ez az
alappiller az elmelet vagy a probalkozas minden egyeb erenyetol vagy
hibajatol fuggetlenul hiteltelenne tenne a kiserletet.
udvozlettel
David Gyula
(elmeleti fizikus :-)
|
>Felado : Takacs Ferenc
>kvantummechanika szuloanyja, ez nagymertekben valoszinusiti azt a
>feltetelezest, hogy nem azt a megoldast kerestek ezek utan, ami
A kvantummechanika korai szakaszaban meg mai szemmel
elkepesztoen egyszeruek voltak a meroeszkozok, a legpontosabban
szinkepeket tudtak elemezni, es a szinkepvonalak, azok korabban
nem ertheto finomszerkezetenek magyarazata volt az az egyik
elso diadala.
Sajnos a hullamegyenletek egyik kellemetlen tulajdonsaga, hogy
tisztan, papiron szinte sose lehet megoldani oket, nem meglepo,
ha az egyszerubbekkel kezdtek. Ez nem jelenti azt, hogy mostanra
nem epitettek fel sokkal bonyolultabb dolgok modelljet is, legalabb
kozelitoleg, numerikus kozelitesekkel...
>megfelelhetett volna a valosagnak. A legjobb vadaszkutyak sem jutnak
>semmi eredmenyre rossz nyomon. Remelem azt elfogadod ervkent, hogy
>egyatomos hidrogen nem letezik. Ugyancsak felhozhato ervkent, hogy ha
Oszinten szolva, nem tudom biztosan, de ha tippelnem kene, azt mondanam,
szerintem inkabb letezik... Miert ne foghatna be egy proton egy elektront?
>kvantummechanika vegul bevezette a spin fogalmat, de soha nem tudta
>megmagyarazni, hogy mi is az. Ha a tobbi kvantumszamot nem is, de a
>spint nem csak, hogy az elsore megmagyaraztam, de egyben a foton
>letrejottenek mozgato rugoira is ramutattam.
Mikor eloszor talalkoztak vele, nagyon is megprobaltak klasszikusan
ertelmezni, ezert is neveztek perduletnek. Ha magneses tere van,
gondoltak, hat nyilvan egy porgo pici tolteslabda.Aztan elojottek a bajok.
Kiszamoltak, az akkor mar ismert hozzavetoleges keresztmetszetbol
hogy milyen gyorsan forog. Sajnos az egyenlitojenek joval c felett
kene mennie. De ha csak ez lett volna a baj, meg lenyeltek volna.
Aztan annyi minden kellemetlenseg erte a klasszikus szemleletet,
hogy fel kellett adni. Sajat szubjektiv velemenyem szerint nulla eselyt
latok arra, hogy majd 100 ev utan vissza lehetne hozni... Azota azert
tortent egy s mas a fizikaban...
Tenyleg, olvastam , hogy nem csak Newton utan hittek, hogy vege a
fizikanak, lezert tudomany. Mikor Dirac felepitette a specrel
kvantumos modellt az elektronra, komoly fizikusok is hittek, hogy
a fizika tudomanya nemsokara lezarul, volt prof, aki ovta diakjait
a fizikusi palyatol, hiszen nem lesz mit kutatni... :-)
Aztan nem nagyon sikerult ugyanez mas reszecskekre, sot
nemsokara talaltak olyan sajnalatos szimmetriaserteseket, hogy
megint lehetett 20 evet gondolkodni, es sehol a vege.
>Eddig nem tudtam, hogy mi vegre felezik meg a spint, de most hogy
>mondod, hat nem eppen az az ertelme, hogy nem ketszer kell egy
>elektronnak korbejarni a magot, hanem ket elektronnak egyszer ?
Az elektron szimmetriajara gondoltam. Pl egy gomb mindenhonnan
tokegyforma. Egy kartyalap 180 fokot forgatva latszik ugyanolyannak.
De a joker (meg egy 1 spinu reszecske) csak 360 fokos forgatas
utan. Egy 1/2 spinu reszecske, pl az elektron meg csak 720 fok
utan... Hoppa... :-) Nem igazan klaszikus eset.
>Lehet, hogy valoban szukseg lesz tovabbi ertelmetlennek tuno szabalyok
>bevezetesere a modellemben. Azonban ezt ugy is fel lehet fogni, hogy a
>termeszet uj torvenyeit sikerul majd felfedezni. Ez azonban csak emeli a
>szimulacios modszer jelentoseget. Azonban ne feledkezz meg rola, hogy ha
Nem akarlak eltantoritani, es ha majd lesznek eredmenyeid, biztosan
nagyon erdekes vitakat lathatunk.
Szkeptikus azert vagyok, mert a kvantummechanika nagyon sok olyan
uj dolgot magyarazott meg (inkabb talalobb ha azt mondom, irt le,
josolt meg, mert eppen a szemleltesseg mint magyarazat nem
nagyon jellemzo ra), es a valaha volt legpontosabb osszhangot
adta az egyre finomabb kiserletekkel.
>a klasszikus fizika elveivel osszhangban sikerul leirni az atomot is,
>akkor az egesz vilagot egysegesen szemlelhetjuk. A termeszettorvenyek
>egysegesek lesznek, egyszerre hasznalhatok csillagokra, hetkoznapokra,
Vegul is ez a fizika celkituzese. Sot, mostanaban vannak, akik kisse
tovabb is mennek, annyira beleszeretve nehany szimmetriaelvbe, hogy
abban remenykednek, esetleg matematikai oldalrol azt is meg lehet
magyarazni, _miert_ olyan a vilag, amilyen, nem csak leirni, milyen...
>szintjen probaltam eddig kozeliteni. Azon azert meglepodok, hogy ki
>lehet jelenteni, hogy melyik elektron szokik
>meg. Ranezesre legalabbis nem vilagos, hogyan jon ossze ez a
Ebben teljesen igazad van, az elektronok tokegyfoemak, latszolag
elvileg se lehet megkulonboztetni oket.
Megis, a latszat ezt mutatja. Ha kisebb az elektronok atlagos
energiaja, akkor tobb megy at a potencialgaton. (Mar persze
csak addig, amig annyira meg nem novelik az energiajukat,
hogy erobol is eleg legyen a falmaszashoz, de az ugye ugy nem
kunszt.)
>ertelmezhetoek a klasszikus fogalmak szerint. Megjegyzem, ha Hidas Pali
>focilabdas hasonlatat veszem elo, es azt feltetelezem, hogy sokan rugnak
>majdnem egyszerre labdat a domb fele, akkor az egyik labda atpattanhat a
>dombon a tobbi labdaval valo utkozesei kovetkezteben annak ellenere,
>hogy senki sem rugott akkorat, hogy a labdaja atmanjen a dombon. De
>vegul is ebben a kerdesben nem erezhetem magam dontobironak.
Pontosan a kisebb energia - tobb megszoko elektron oszefugges miatt
ez itt nem mukodo hasonlat.
Dontobironak persze en se erzem magam. Villamosmernok vagyok,
muszaki fizikat, elsosorban szilardtestfizikat tanultam. (azota ilyen kepzes
mar nincs, nem nagyon volt szukseg ilyen kepzettsegre, mivel nincs
nalunk felvezeto alapkutatas) Annak a kvantummechanika az anyanyelve.
Joval tobbet kaptunk ennek specialis szilardtestfizikai vonatkozasaibol,
mint akar a fizikusok az ELTE-n. (persze csak egy szuk teruleten). Viszont
az egyetem utan soha egyetlen esetben sem volt alkalmam hasznalni a
tanultakat, egesz massal foglalkozom. Nagyreszt elfelejtettem a dolgokat,
azota csak mukedvelokent nezegetem a fizikat. De nagyon erdekel...
Udv,
Jozsef
|
