Nem vagyok szakerto, de ugy 4-5 eve olvastam egy cikket a Tudomanyban
(Scientfic American). A szerzok azt allitottak, hogy a REM fazisnak a
hosszutavu memoria kialakitasaban van szerepe. Szerintuk minden allat azokat a
szituaciokat eli ujra almaban, amelyek a tulelesuk szempontjabol fontosak. Ezek
altalaban azok a szituaciok, amelyek ebrenletkor stresszhelyzetet okoznak az
allatnak: macskanal a vadaszat, antilopnal a menekules, patkanynal az elelem
felkutatasa. A tuleles szempontjabol fontos az, hogy ezeket a szituaciokat
minel reszletesebben fel tudja dolgozni az agy, es el tudja raktarozni a
hosszutavu memoriaban. A problema az, hogy amikor a szituacio bekovetkezik,
erre nincs ido. Igy alom kozben az allat ezeket a szituaciokat ujraeli
(feljonnek a kepek a kozeptavu memoriabol, persze eleg rendezetlenul,
gondolom), majd a fontos informaciok beirodnak a hosszutavu memoriaba. Ha jol
emlekszem azt mondtak, hogy a hipokampusz az az agyterulet, amely a szurest
vegzi.

Az erveik a kovetkezok voltak. Egyreszt alom kozben ugyanolyan frekvenciaju az
agytevekenyseg, mint stresszhelyzetben (talan theta, nem emlekszem). Masreszt
fiatal allatok, csecsemok nem csak hogy tobbet alszanak, de az alvason belul a
REM fazis aranya is nagyobb; ilyenkor "tanulnak" a bebik.

Balazs
(Montreal)

Sziasztok,

  Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy a spec. rel.-ben igazabol nem
kovetkezik, hogy valami nem mehet c-nel gyorsabban. Az benne van,
hogy a feny pont c-vel megy, illetve agy tomeggel rendelkezo testet
folytonosan nem lehet c fole gyorsitani (meg c-re sem), de az nem
tiltott, hogy valami 2c-vel menjen (az mas kerdes hogy hogyan indul
el). Nem tudom, igaz-e. Szoval: letezhetnek-e tachyon-ok?

Gyula

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  3.

        Vegyunk ket rendszert, A es B megfigyelo rendszeret. Tessek szives 
visszaolvasni a 2. eloadas vegen levo definiciojat a koordinatarendszernek
Tehat most mar egy koordinatarendszer nem megfigyelok sokasaga (persze jo,
ha azt nem felejtjuk el, hogy a hatterben mindig ez van), hanem egyetlen
egy megfigyelo, akinek a koordinatarendszeret a 2. eloadasban elhangzott
modon definialjuk.
        Tehat van A es B. Oket a 2. abran lathato eszleles koti ossze.
Azaz azt figyelik meg, vagyis egyenletesen tavolodnak egymastol.
Nyilvanvalo, volt egy idopont amikor ugyanazon a helyen voltak mindketten
(az X koordinatajuk megegyezet). Definialja az a terido pont az X=0-t es 
a t=0-t MINDKET koordinatarendszerben. Tekintsuk a 7.abrat. A ket egyenes
jelenti A es B vilagvonalat (az a vonal ami az altaluk erintett terido
pontokbol all). A vilagvonala | -kbol all, B-e / -kbol. A fenyt mindig
*-okkal jelzem. Remelem ezzel a jelolessel az abra ertheto.
        Reges-regen a multban megbeszeltek a kovetkezo kiserletet. Amikor
talalkoznak elinditjak oraikat (szinkronizalas), majd egy ev mulva
mindketten kibocsajtanak egy feny jelet. Bizonyos ido utan ezt mindketten
visszaverik, es vegul eszlelik. Ez az elrendezes teljesen szimmetrikus. A
7. abra a A koordinatarendszereben abrazolja az egesz elrendezest. Itt
persze az egesz nem szimmetrikus, de ha B rendszereben is abrazolnank,
akkor egy ugyanilyen abrat kapnank. (csak ott a B fuggoleges vilagvonalatol
   A  |          B  /                   A ferde vilagvonala balra lenne).
      |       X=vt /                    Szoval A az (1,0) pontban elindit
      |           *                     egy fenysugarat. (1,0) jelentese:
      |* h   g * /L(tL,vtL)             t=1, es X=0. Az elso koordinata
(T,0) |  *   *  /                       mindig az idot jelenti, a masodik
      |    *   /                        mindig a tavolsagot, X-et.
K     |  *   */                   B a maga rendszereben az (1,0) pontban
(tK,0)|*   * / R(tR,vtR)          inditja a maga fenysugarat. Ez a terido
      |  *  /                     pont az A rendszerben Q. Koordinatai
(1,0) |*   *                      tQ es XQ. A a K pontban eszlei a B altal
      |e  /Q(tQ,vtQ)           kibocsajtott sugarat. B az R pontban az A
      |  /                 altal kibocsajtottat. Majd a T es L pontokban
      | /              megfigyelik a visszavert sugarakat. Mivel fennall
      |/         a 2. abra, ezert B vilagvonalanak osszes pontjara igaz,
(0,0) /      hogy X=vt. Itt v nem jelent semmit. Ez az osszefugges pusztan
     /|    a 2. abrabol kovetkezik. Persze akinek ugy tetszik gondolhatja,
    / |    hogy v az A es B relativ sebessege. De nekunk ez egyelore nem
kell. Mindenesetre a pontok koordinatai az abran levok. pl. R pontnak
tR a t koordinataja es vtR az X koordinataja. stb. A feny sugarak egyene-
seit is elneveztem. e az (1,0) pontbol megy R-be, stb. Az egyenesek egyen-
lete mint tudjuk t=mX+b. m a meredekseg. Mivel itt fenyrol van szo mindig,
ezert m vagy 1 vagy -1. b a tengelymetszet, ami pedig leolvashato. f
egyenes Q-n es K-n megy at (az abrara nem fert ra az f betu). A g egyenes
K-n es L-n. A h egyenesre mar nem is lesz szuksegunk. Az egyenesek egyen-
letei tehat:      e     t=X+1
                 f      t=-X+tK
                g       t=X+tK       , plusz X mert jobbra megy felfele,
es b=tK, mert a K pontban metszi a t tengelyt. Az R pont rajta van az e
egyenesen, Q az f-en es L a g-n. Ezert koordinataik kielegitik a megfelelo
egyenletet. Helyettesitsunk be:       tR=vtR+1   innen   tR=1/(1-v)
    tQ=-vtQ+tK   innen   tK=tQ(1+v),   valamint   tL=vtL+tK
Negy ismeretlenunk van tehat kell, meg egy egyenlet. Ezt az eqvivalencia
elv adja. Illetve felteszuk, hogy a ket sajat ido kozott linearis a
kapcsolat. Vagyis a B rendszerben a Q pont koordinatai (1,0), az R ponte
pedig (tR(B),0). Az ekvivalencia elv szerint viszont tR(B)=tK. A linearitas 
miatt:  tK     tR    1/(1-v)                              2      1
       ---- = ---- = -------   mivel tK=tQ(1+v), ezert  tQ = -------2--
         1     tQ       tQ                                     1 - v
tQ=1/sq(1-v^2),  itt sq a negyzetgyokot jelenti, ^2 pedig a negyzetet.
Erre vadasztunk, vagyis amely pont (Q)            1           v
a B rendszerben (1,0) az az A rendszerben:  ( --------- , --------- )  (1)
                                              sq(1-v^2)   sq(1-v^2)
Ill. ha valaki az A renszerben 
(1,v) az a B-ben:              ( sq(1-v^2) , 0 )       (2)
Ugy tunik a kepletekkel bajban leszek,
tovabbra is kerdezem a tisztelt kozonseget, hogy kit erdekel a tema. Magan
e-mailt kerek. Illetve kerdezem, hogy kuldhetek-e TEX file-t. a Tudomanyba. 
Keren, hogy akik ASCII-ban kerik az eloadast (kizarolag ASCCIban), azok 
szinten dobjanak meg egy magan e-amillel. Koszonom szepen.

 wrote:

>                        Kedves Olvasok!
>
>              Tenyleg, senki sem tud az oszcillaxanthin
>             extinkcioos koefficienseeroeel? (TUDOMANY #220 "SE-
>             GIITSEEG...")
>
>                                                  M.Zs.
>                                          )

Mark-0,

    en elkuldtem kerdesedet professzor Schweger Karolynak az Alberta,
Canadai egyetemre. Az o egyik cikkjeben, amit 1991-ben irt, talaltam
csak meg a Te oscillaxanthinodat  a WWW-en.
    Remelem kapunk valaszt. (A szo meg Webster-ben sincs benne!)

Joska

--
Joseph J Jarfas -- Princeton Jct., New Jersey, USA
Searching for: Stauffer - Kurtz - Cleary - Faner -
Buruts - Kirkpatrick - Nickel - P$BqL(J - Place -
Pomper - Praisner - Rudd - Rupp - Spelman -
Sohonyai - Somogyi - and many more...

Hi !

A szakdolgozatomhoz egy felmerest kell keszitenem a 
kontaktlencset viselo lakossagon. Aki hajlando segiteni,
es kitolteni a tesztlapot, azt kerem irjon, es en 
elkuldom neki.

Koszi,
                        Gabe. )