------------------------------------------
-- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK --
------------------------------------------

Return-Path: <contacts@phoenix.princeton.edu>
Received: from gargoyle.uchicago.edu by tartarus.uchicago.edu (4.0/UofC4.0x)
	id AA20228; Wed, 23 Jan 91 14:21:55 CST
Received: by gargoyle.uchicago.edu from Princeton.EDU (4.0/1.14)
	id AA25367; Wed, 23 Jan 91 14:21:52 CST
Received: from phoenix.Princeton.EDU by Princeton.EDU (5.61++/2.62/princeton)
	id AA22870; Wed, 23 Jan 91 15:21:44 -0500
Received: by phoenix.princeton.edu (4.1/1.106)
	id AA03039; Wed, 23 Jan 91 15:21:43 EST
Date: Wed, 23 Jan 91 15:21:43 EST
From: *XMAIL* <contacts@phoenix.princeton.edu>
Message-Id: <9101232021.AA03039@phoenix.princeton.edu>
To: friedl@gargoyle.uchicago.edu
Subject: SENDDOC/XMAIL File=forum.54

===============================================
Felado    : kota@hindmost.lpl.arizona.edu
Beerkezett: Tue Oct 23 12:50:27 EDT 1990
Temakor   : [kampanystilus]
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

T. Forum !

Orommel nyugtazhattuk, hogy a valasztasi kampany ezuttal nem
durvult el. Kivetelek azert persze akadtak. A Magyar Nemzet
oktober 11-i szama ket szelsoseges kampanymegnyilvanulasrol
szamolt be. Maguk az irasok szerintem olyannyira abszurdak, hogy 
kozzeteteluk mar nem provokalo, egyszeruen nincs mit vitatkozni
rajtuk. Azert megis tanulsagos ez a ket "gyongyszem".

>  Az SZDSZ kaposvari tisztsegviseloje altal alairt roplapban 
>  az MDF "a Rakosi-rendszer (okos, nagy vezer; tevedhetetlen
>  igazmondo part; a 'mi kutyank kolyke ', tehat nem engedem
>  bantani) es a Horthy-kormanyzas (felsobbrendu magyar faj,
>  antiszemitizmus, latszatparlamentarizmus, szakszervezet
>  prostitualasa, allamvallas kieroszakolasa) eggye mosasaval
>  az elmult ezer ev legaljasabb hatalmat probalja megvalosi-
>  tani. Nem hatarolodik el a fasiszta, antiszemita, irredenta 
>  mocskolodassal politizalo tagjaitol."

  Mondhatnank, az ember nem tudja sirjon vagy nevessen. Egy 
  - a masik oldalrol jovo - irason viszont nevetni mar nem 
  lehet. A pecsi Justitia hetilap irta:

>  "A 128 ezer valasztopolgar kozul 17 ezer ember szavazott
>  az ellenzekre. A 128 ezer valasztopolgar onkormanyzatat
>  17 ezer ember dontse el ? Ne hagyjuk, hogy egy ujabb
>  ateista part es annak partfegyelme 17 ezer ember akaratat
>  rakenyszeritse a 128 ezer kisemberre. Kenyszerites ugyanis
>  az is, amikor kifinomultabb modszerekkel vegzunk agymosast,
>  amikor nem adunk alkalmat arra, hogy tenyeket ismerjen meg 
>  a nep, amikor ismet egy kisebbseg ul tort a nacionalizmus-
>  sal vadolt, szegeny, megtepazott magyarsag felett."

udv    kj
===============================================
Felado    : aronatas@ucsd.edu
Beerkezett: Tue Oct 23 19:26:44 EDT 1990
Temakor   : ???
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Megegyszer es utoljara a helyhatosagi valasztasokrol.

Miutan valamennyien, -- jomagamat is beleertve, -- elsajnalkoztunk azon,
hogy milyen kevesen szavaztak a helyhatosagi valasztasokon kovetkezo
gondolatot ajanlom megfontolasra:

         Racionalisan gondolkodo ember sohasem szavaz.

A tetel altalaban igaz, nem csupan a jelenlegi magyar helyzetre
vonatkozoan. Eloszor azt bizonyitom, hogy ha a magyarnak volt esze nem
szavazott a helyhatosagi valasztasokon. Majd amellett ervelek, hogy az
barkinek, akinek esze van nem szavaz, slussz.

1. Racionalisan gondolkodo ember nem szavaz, mivel kalkulalja a szavazasban
valo reszvetele koltsegeinek es hasznanak erteket.
A szavazasban valo reszvetel koltsegeit (K) szetbonthatjuk 1. informacios
koltsegekre: a valasztasi propaganda kovetesere, a valasztasi hadjaratokban
felvetodo ugyek megismeresere (KI), 2. magara a szavazasra forditott ido es
erofeszitesre (KV), valamint a versengesbol fakado konfliktus helyzetek
okozta feszultsegekre, surlodasokra (KK).

KI+KV+KK=K

Tegyuk fel, hogy a szavazas kimenetele a szavazatok folytonos fuggvenye. A
kisebbsegi szavazatok nem vesznek el mint mondjuk a direkt polgarmester
valasztasokon, hanem a kepviselo testuletben ara1nyosan tukrozodik minden
szavazatot kapott opcio.
Tegyuk fel azt is, hogy a testulet ara1nyai a vegso joszag,a melyre torunk,
tehat nem az erdekel bennunket, hogy a testulet mikent fog mukodni, hanem
csak az, hogy minel nagyobb ara1nyba legyen a mi opcionk kepviselve.
Tovabba tegyuk fel, hogy minden olyan opcio kepviselve van a
szavazocedulan, amelyet akar egyetlen ember is ohajt.

Mennyit er egy szavazat akkor atlagban ?

Nyilvanvaloan annyit, amennyivel egy szavazat varhatoan hozzajarul egy
kepviseloi testulet aranyainak megvaltoztatasahoz. Ez pedig H*1/N, ahol N a
szavazok osszletszama, H pedig annak a szamomra valo haszna, hogy a
kepviseloi testulet csupa nekem tetszo kepviselobol all.

Racionalis ember akkor szavaz, ha a szavazasa altal elert hatarhaszon
meghaladja a szavazas koltsegeit

K<H/N

Konnyen belathato, hogy ha N nagy H-nak nagyon nagynak kell lennie, ahhoz
hogy az egyenlotlenseg teljesuljon. Marpedig egy tipikus varosi
valasztokorzetben, a listara leadott egy szavazat erteke 16/10 000 listan
megvalasztott kepviselot ert. Ha mindenki szavazott volna, akkor ez a szam
kabe 5/10 000 lett volna, azaz meg a harmada sem. Ezeket a szamokat azoban
meg tovabb kell osztani a kepviselotestulet letszamaval, es akkor kapjuk
meg a vegso eredmenyt: mit er egy szavazat a kepviselotestulet ertekenek
mertekegysegeben.


Ebbol kovetkezik, hogy ha minden mas azonos:

minel kisebb egy telepules, pontosabban minel kisebb az N, annal tobbet er
egy szavazat, es annal tobben mennek el szavazni. Ami persze noveli N-t. Ha
a valasztokorzet apro, akkor N lehet olyan kicsi, hogy meg teljes reszvetel
eseten is megeri szavazni. Egyebkent pedig, ha mindenki az elozo szavazas
letszamahoz viszonyit N folyamatosan csokkenni fog, amig el nem er egy
nagyon alacsony kritikus erteket.

Tovabba, ha H nagy az noveli a letszamot. Hogy H mekkora az nem csak attol
fugg azonban, hogy de facto mekkora nyereseg egy uj kepviselo testulet,
hiszen a szavazo azt csak utolag tudja meg. A kerdes az, hogy szubjektive
mikent iteli meg H-t a szavazo. Itt mivel egy jovobeli, bizonytalan
esemenyrol van szo, ket dolgot is figyelembe kell venni: 1. a kepviselo
testulet hatalma/hasznossaga, 2. annak a valoszinusege, hogy a kepviselo
testulet ezekkel a hatalmakkal rendelkezni fog. Nevezzuk az elsot most H-
nak es a masodikat, a bizonytalansagi faktort pedig p-nek, ahol,

0<p<1    (irhattam volna kisebb/egyenlot es nagyobb/egyenlot is, de
mondjuk, hogy teljes bizonyossag sohasincs, es H nem merul fel, ha
valoszinusege 0)

K=KI+KV+KK<p*H/N

ha p alacsony az egyenlotlenseg nehezebben teljesul. A jelenlegi politikai
helyzetben Mo.-n p nagyon pici, hiszen meg egy csomo torveny var meg
kidolgozasra, amely a helyhatosagok gazdalkodoi es egyeb jogositvanyait
fogja tisztazni. Van azonban itt egy csel. Ha az uj torvenyek napvilagot is
latnak, kezdetben, bar p-t talan csokkentik valamelyest azt csak K novelese
aran erik el, hiszen az uj rendelkezeseket meg kell ismerni, az pedig
koltseg (KI).

Kezdetben feltettuk, hogy minden opcio kepviselve van a szavazocedulan.
Nyilvanvalo, hogy ha bizonyos opciok nincsenek kepviselve, akkor az eleve
rontja a reszveteli aranyt. Senki olyan nem fog elmenni szavazni, aki nem
latja sajat opciojat az alternativak kozott. Amennyiben kulonbozo opciok
osszeegyeztethetonek latszanak, ugy az opciok szaporitasaval csak az
informacio koltseg novekszik (KI), ha alternativ opciokrol van szo, ugy a
szavazo cedulan szaporodniuk kell a jelolteknek, ez pedig noveli a
konfliktus lehetoseget (KK) is. Tehat K no.

K-t is lehet csokkenteni. Egy jo sajto peldaul, csokkenti az informacios
koltsegeket (KI). A tarsadalom politikai szervezettsege szinten csokkenti
az informacios koltsegeket, azaltal, hogy a szervezetek orientaljak
tagjaikat. Magyarorszagon ma a sajto meg gyenge es a tarsadalom
politikailag szervezetlen. Szemelyes kapcsolatok szinten csokkenthetik az
informacios koltseget, ha valakinek az iteleteben megbizunk, nem kell
mindennek utana jarni. Videken a pap, vagy a csaladfo ilyen jellegu szerepe
nagyobb mint a varosokban, igy kisebb az KI. A valasztas aktusanak
koltsegeit nehez tovabb csokkenteni. (Szep ido volt, vasarnap, igaz ketszer
kellett az urnak ele jarulni.)

     Ebbol mar latszik, hogy az eredeti egyenlotlenseg teljesulesenek
komoly akadalyai vannak. Am ezek meg nem elvi akadalyok. Elvben
elkepzelheto magas p, magas H, alacsony N es alacsony K. Latjuk, hogy ez az
elvi lehetoseg irrealis ertekeket feltetelez, es azt is lattuk, hogy a
helyhatosagi valasztasoknal ezek az ertekek empirikusan kulon
szerencsetlenek voltak.


Van azonban meg ket olyan alapveto bibi, amely mar elvi jelleguve teszi a
problemat. Az elso bibi az, hogy a szavazas eredmenye kozos joszag, vagyis
olyan, amelybol mindenki reszesul, fuggetlenul attol, hogy szavazott-e vagy
sem. Vegyuk a falusi polgarmester esetet. Ket eset van, megvalasztjak, vagy
nem. Ha megvalasztjak az en emberemet, akkor az nekem eppen olyan jo, ha
elmentem szavazni mintha nem. Sot ha masok vallaljak a szavazas koltsegeit,
es behozzak az en jeloltemet, akkor az nekem jobb mintha en is allom a
szavazas koltsegeit, es az en jeloltem ugy nyer. Epeszu ember tehat nem
megy szavazni. Ha viszont a tobbiek nem szavazzak meg az en jeloltemet, ugy
megint akkor jarok jobban, ha nem szavaztam.

A masodik bibi mar benne foglaltatik a peldaban. Arrol van szo, hogy a
folytonossagi felteves irrealis. Mindez attol van igy, hogy a fuggveny
diszkret, az en egyedi szavazatom csak akkor szamit, ha kuszobhelyzet van,
es ennek a valoszinusege nagyon pici.

Marmost a kicsiben ugyanez all a kepviselotestuletekre. Ott sem folytonos a
a fuggveny, hiszen emberek nem oszthatoak, tovabba a folytonossag tovabbi
csorbat szenved 1/3 alatt es 2/3 folott, hiszen ketharmados tobbseg
birtokaban minden dontest keresztul lehet vinni.

Hogy a szavazas eredmenye kozos joszag es a eredmeny diszkret volta egyutt
vezetnek az elvi problemahoz.

Osszegezve: racionalis ember nem szavaz.

Megis miert szavaznak az emberek helyhatosagi valasztasokon demokratikus
allamokban ?

Reszben magyarazat erre az, hogy
1. a koltsegtenyezok kisebbek (a sajton es a szervezeteken kivul meg
idesorolnam, hogy magasabb tolerancia csokkenti a KK-t) valamint
2. a helyhatosagoknak van hatalmuk (magas H) es jogositvanyaik hosszu
tradiciokban gyokereznek (kicsi p).

Azonban az igazi valasz az, hogy azert szavaznak az emberek, mert UGY
ERZIK, HOGY KUTYA KOTELESSEGUK ! Ezt igy belevertek a fejukbe. Iskolaban
kezdik, es mire a polgar szavazova serdul, mar ugy megvan hulyitve, hogy
mar hiaba spekulal, kalkulal, okoskodik, nincs mese, megy az urnahoz.